Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-25 / 252. szám

4 NAPLÓ 1956 OKTÓBER *5 cA. mai NAPLÓ Ezért nem kell külföldre menni Sokat hallottunk már a külföldi postások ügyességéről, le­leményességéről, arról, hogy ha hiányos is a levél, csomag címzése, megtalálják a címzettet. A napokban a finnországi Lahti város polgármesterétől a városról szóló képes, tájékoztató könyvet kaptam. Nézem a címzést: név, város, ország — több semmi. De valami az, hogy megkaptam. Igaz, Pécs nem milliós ■város. Mégis, szeretném tudni — és bizonyára másokat is ér­dekel — hogyan talált meg a postás, akinek lelkiismeretessé­ge dicséretet érdemel, 4 felkutatás módszerére vagyok kí­váncsi. Lám, -nem kell külföldre menni csodálni a postásokat, itt is, itthon is vannak köztük ügyesek. Talán kevesebbet dicsér­jük őket? Lehet. Ebben az esetben azonban kétségtelenül meg­érdemlik! PAPP ETA 1956. október 25 Névnap: Blanka. ügyeletes gyógyszertárak: i. sz. gyógyszertár. Széchenyi tér 2. Tel.: 17-85; — 8; sz. gyógyszertár, Kossuth Lajos U: 81; Tel.: 29-94. — 12. sz. gyógyszertár. Doktor j Sándor utca 47; sz. Telefon: 13-53. * SROR T Gyarapodott az olimpiai keretben lévő birkózók tudása í Időjárásjelentés. Az időjárásit helyzetben nincs lényeges váltó-J zás. Közép-Európa felett tovább J tart az anticiklonok uralma és vele a nappali enyhe, párás, több- felé ködös idő. Az óceáni léghul­lámok egyelőre Anglián át észak-J keleti Irányban haladnak. Várható J Időjárás csütörtökön estig: csendes, J párás, sokfelé ködös, egy-két he-, lyen ködszltálás. Nappali enyhe-; ség. Várható legalacsonyabb hő- * mérnökiét ma éjjel három—hat fok j között, helyenként gyenge talaj- . menti fagy. Legmagasabb nappali' hőménséklet csütörtökön tizenhét—7 húsz fok között, néhány helyen i tizenhét fok alatt; \ Hol járt Komán Ferike? Lapunk október 20-i számá­ban „Ki látta?“ cím alatt meg­írtuk, hogy október 10-én el­tűnt Komán Ferenc 12 éves hatodik osztályos tanuló. Kér­tük, akik a gyermek hollétéről tudnak, értesítsék szerkesztő­ségünket; Szombaton este Komán Fe­renc szülei (elhívták telefo­non szerkesztőségünket és örömmel mondották, hogy fiúk megkerült, otthon van. Hol járt Komán Ferike? — erre akarunk választ kapni, ezt kérdezgetjük tőle; — Tarcsapusztán dolgoztam — mondja, — S hogyan kerültél most haza? — Hallottam, hogy keres­nek, hát hazajöttem. Homályos válaszokat ad, sok kérdésbe kerül, míg tiszta képet nyerünk Ferike 10 na­pos távollétéről. Hogy is tör­tént, mi volt az indító oka an­nak, hogy elmeint hazulról? A történet messzebbre nyú­lik vissza. Komán Ferike má­sodszor járja a hatodik osz­tályt, mert megbukott. Szülei elfoglalt emberek. Édesanyja a Kesztyűgyárban, édesapja a Bőrgyárban dolgozik. Mint mondják, sokszor egyedül kell Kiírni a gyermeket otthon, nincs aki állandóan foglalkoz­zon vele. Tanulásának meg­könnyítésére szülei a tanév kezdetén a Bakócai Állami Gyermekotthonba Íratták be azzal az elgondolással, hogy ott állandó felügyelet alatt lesz. Pár hétig nem is volt semmi baj Fcrkóval, de leve­leiből mindjobban kitűnt, hogy nagyon szeretne hazajönni. Egyik nap aztán Ferkó haza­állított. Gyalog jött Bakócáról. Szülei, akik nagyon szeretik fiúkat,, úgy határoztak, hogy ha a gyermek itthon akar ma­radni. hát maradjon, itt Pé­csett járjon tovább iskolába. Ferkó az utóbbi napokban megbetegedett, s nem tudott rendesein tanulni. Október 10- én növénytanból egyest ka­pott, s mint mondja, nagyon elkeseredett, félt, hogy ebben az évben megint megbukik. Attól való félelmében, hogy otthon kikap, elszökött hazul­ról. A továbbiakat így mond­ja el: — Nagyon szomjas voltam, bementem az Elefánt vendég­lőbe vizet kérni. Ott találkoz­tam egy bácsival — (mint ké­sőbb .kiderült, Németh György- gyel, a tarcsapusztai tangazda­ság egyik dolgozójával), —aki szenet meg fát vitt s megkér­tem, nem segíthetnék-e neki? Ö megengedte s elvittük a tü­zelőt a Rákóczi útra az egyik házba. Ezután vele együtt el­mentem Tarcsapusztára s ná­luk laktam, a tangazdaságban. Kicsit, elgondolkodtató a tör­ténet. Az, hogy felnőtt ember csak úgy, minden kérdezés nélkül magával visz egy 12 éves fiút s nem gondol arra, hogy honnan jött, hogyan hív­ják, miért csatangol, hol la­kik, kik a szülei? Nem kérdezte tőled ez a bá­csi, hogy ki fia vagy, honnan jöttél? 1— kérdezzük Ferkótól. Ferkó válaszát hallva csak ámulunk a „leleményességén." — De kérdezte a nevemet, ezt mondtam Németh Pistá­nak hívnak: — S azt nem kérdezte, hogy fcol laksz, honnan jöttél? *— De igen. Azt mondottam, Rogy Jugoszláviából jöttem, onnan szöktem meg. Alig tudunk szóhoz jutni, ennyi hazugság hallatára. Ko­máimé könnyes szemmel kér­dezgeti fiát: — Miért tetted ezt velünk kisfiam? Nem gondolsz arra, hogy mi keresünk, hogy napo­kat nem alszunk az .izgalom­tól? — Tessék elhinni kérem — szól közbe Komán elvtárs, — már a Mecseket is megjártuk, minden bokrot félrehajtottunk, nem találjuk-e meg, nem tör­tént-e vele valami szerencsét­lenség? Ferkó úgy lát­szik, nem nagyon veszi szívére a történteket, mert csak azt hajtogat­ja: „fater, nem megyünk sétálni a Mecsekre?“ A kis öccse, meg a kis húga közbe is szólnak:' — Nem tudsz rendesen beszél­ni? De lássuk csak tovább a történe­tet. — Na és Néme- théknél csak úgy elnézték, hogy Te Ott vagy, s a tan­gazdaságban má­sok nem kérde­zősködtek felőled? Válasz helyett ---------— csak a vállát rándítja. — És most hogyan kerültél haza? — Hazajöttem, mert itt Pé­csett: a megafonból hallottam, hogy keresnek. Nem értjük, s a további kérdésekre som ad tiszta vá­lasztókat. Édesapja mondja el, hogy a Perczel utcai rendőr­őrs találta meg az Irányi Dá­niel téri piacon. Megkérdez­tük a rendőrséget. A tény az, hogy Pincher László rendőr­őrmester talált rá a piacon, a személyt eír ás alapján. Bevit­te egy cukrászdába, ott sütc­ményevés közben bevallotta, hogy ő Komán Ferenc, ő az, aki megszökött hazulról. Ki­derült az is, hogy valóban Tar- csapusztán volt Némethéknél, de amikor már nemcsak Né- methék, de mások is faggat­ták és az esetet már bejelen­teni akarták, Ferkó Tarcsa- pusztáról is elszökött. Bejött Pécsre és itt találták meg. Semmi bűnbánatot nem mutat, sőt kamaszosan kérdi: — Nem lesz ebből nagy bal­hé? Nem először csavargóit el Komán Ferkó. Ez már a má­sodik eset volt, amikor a rend­őrség találta meg. Nyugtalan vérű gyermek, t> a szülei nem erélyesek vele. Ismerve fiú­kat, hiba volt belenyugodniuk,' hogy hazajött Bakócáról. Visz- sza kellene vinni a gyermek­otthonba, s jobban felügyel­ni rá. Ha most nem is, de ké­sőbb talán megköszönd szülei­nek, hogy nem hagyták a sa­ját feje után cselekedni. Persze a történtele után egy apai nyakleves sem ártott volna; : : Garay Ferenc 104 ezer pór pécsi export-kesztyű A harmadik negyedévben a Pécsi Kesztyűgyár hónapról- hónapra több kesztyűt expor­tált külföldi államokba. Július­ban 16 912, augusztusban 35 ezer 433, szeptemberben pedig 37 690 pár kesztyűt szállítottak Pécsről külföldre: Svédország­ba, Dániába, Hollandiába, a Szovjetunióba, Kelet.- és Nyu- gat-Németországba, Kanadába, Sidneybe, Montrealba, Cseh­szlovákiába. Lengyelországba és több más államba. Októ­berben pedig a Pécsi Kesztyű­gyár 23-ig bezárólag összesen 14 750 pár kesztyűt exportált. Uj üzleteket létesítenek Kővágószüllősün A Baranya megyei Vidéki Vendéglátó Vállalat Kővágó- szöllősön Is bővíti üzletháló­zatát. A vállalat november el­ső napjaiban a Golgotán kis­vendéglőt létesít. Ugyanakkor italboltot és cukrászdát is nyit. A népbolt pedig vegyes- üzletet létesít, Kővágőezöllő- sön. _________ „T akarékos község“ lett Siklós Siklóson október 25-én, pén­teken este 6 órakor a takaré­kossági albizottság ünnepélyes ülést tart az OTP járási fiók­jának helyiségében abból az alkalomból, hogy Siklós köz­ség „takarékos község“ lett. Ez azt jelenti, hogy ahány ház, annyi takarékbetétkönyv van Siklóson. ■ •':' Újfajta játékokat készít a háziipari szövetkezet A Baranya megyei Háziipa­ri Termelőszövetkezet újfajta játékokat készít a gyermekek részére. Műanyagfelsőrésszel 6 ezer színváltó és 6 ezer da­rab váltóhangú búgócsigát ké­szítőnek. Ugyanakkor készül a 6 oldalas „zenélő mesekönyv" is, amely Mozart: Bölcsődal-át szólaltatja meg. Ebből 10 ezer darabot készítenek. A fenti já­tékszereket Magyarországon kizárólag a Baranya megyei Háziipari Termelőszövetkezet készíti. A PÉCSI RÁDIÓ MŰSORA 18.00: Hírek — közlemények. 18.03: Riportok, tudósítások, nyilat­kozatok a nap eseményeiről. 18.12* Mai postánkból. 18.15: Legkedvesebb lemezeimből. Jatz-orgonaszólók Tiszai László o’ """mónvéből. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 18.50: Műsorzárás. Lesz-e olimpiai bajnokunk bír-1 kózásban? Ki mer erre a kérdésre határozottan igent, vagy neme1 i mondani? Azok sem, akik alapo.. . ismerői ennek a kemény, férfi»:, sportágnak. Annyit azonban bá‘ ran állíthatunk, hogy legjobb bir­kózóink nagy lelkesedéssel, öntu­datosan készülnek a világ legki­válóbbjainak vetélkedésére, nagy seregszemléjére. Ez talán a későb­bi siker alapja lehet. Az olimpiai felkészülés ebben a sportágban is 1955. augusztusában kezdődött, s hasonló Időszakokra oszlott, mind például az ökölví­vásban. A nagy gonddal elkészí­tett edzéstervek nemcsak távla­tiak voltait, hanem mindennapo­sak is. Téglaként rakják össze birkózóink azt a házat, amely az olimpiai bajnokság idejére épül fel. Ez a hasonlat fejezi ki, leg­inkább azt az aprólékos, céltuda­tos munkát, amelyet birkózóink végeznek, s amely a csúcsforma eléréséhez vezet. Az út persze nehéz, fáradságos, egyáltalán nem zökkenőmentes. Az eddigi felké­szülés folyamán, de a jövőben is több nemzetközi mérkőzésen vet­tünk és veszünk részt. Ezekből az eredményekből nem lehet messze­menő következtetéseket levonni, hiszen ezek a vetélkedések csak a mindennapos munkának egy-egy állomásai voltak, s lesznek a jövő­ben is. Bár a múlt és a jövő közé nem lehet egyenlőségi jelet ten­ni. Miért nem? Mert eddigi válo­gatott viadalainkra nem készültek fel kifejezetten birkózóink, nem tulajdonítottak nagyobb jelentősé­get az eredményeknek, de jövő­ben már erőteljesebben fokozzák formájukat, hiszen egyre inkább ettől függ: ki lesz ott Melboume- ben. Az elmúlt esztendőben kötöttfo­gású versenyzőink az olimpiai fel­készülés jegyében az osztrákokkal, a svédekkel és a finefckel mérkőz­tek. 8:0-ra verték az osztrákokat, 6:2-re és 7:l-re a finneket, s a hivatalos svédek elleni találkozón 4:4-es eredményt értek el. Eb az idén? A kötöttíogásuakat nem érheti különösebb panasz. 8:9-ra verték az osztrákokat, 7:l-re a tö­rököket!!), 6:2~re az NSZK válo­gatottját, 8:0-ra a bajorokat, szá­mos győzelmet arattak külföldi városokban, 6 lsztanbulban 4:4-es döntetlent értek el a törökökkel szemben. A prágai egyéni verse­nyen Baranya, Pólyák és Szilvásy, a salzburgi versenyen Tarr első lett. Az Isztanbuli Világ Kupa küzdelmein már várakozáson alul szerepeltünk. Baranya második lett ugyan, de Pólyák és Kovács Gyuila harmadik helyre került. Első helyet nem szereztünk. Szabadfogású birkózóink kevés versenyen vettek részt. Ennek egyrészt az volt az oka. hogy kül­földön kevés szabadfogású talál­kozót rendeztek. Kétszer mérkőz­tünk a világ legjobbjainak számító törökökkel, s tőlük 7:l-re és 7:0-ra kikaptunk. A Világ Kupa mérkő­zései során Galántal és Kovács József súlycsoportjában a negye­dik helyre került. Nem kétséges, hogy birkózóink kötöttfogásban lényegesen nagyobb tudást kép­viselnek, mint szabadfogásban, s ezért elsősorban kötöttfogású ver­senyzőink olimpiai szereplését kí­sért nagyobb várakozás’ Kik mennek az olimpiára? A kötöttfogásnak közül Baranya, Hó­dos, Pólyák, Tarr, Szilvásy. Cu­rios, Kovács Gyula, a szabadfogá­snak közül Galántal és Tóth Gyu­la; Szilvásy Miklós Helsinkiben olim­piai bajnokságot nyert, most Mel- boumeben sem indul esélytelenül. Matúra Mihály állami edző véle­ménye szerint a kerettagoknak a tudása a felkészülés időszakában gyarapodott. A különféle fogások és dobások végrehajtásában sokat fejlődött például Baranya. Az utóbbi idők nemzetközi mérkőzé­seinek tapasztalatai, de különösen a Világ Kupa küzdelmeinek tanul­ságai azt bizonyítják, hogy bir­kózóinknak a jövőben bátrabban, támadóbb szellemben kell verse­nyezniük. A sok és hosszas fogás­keresés helyett, gyakoribb fogás­végrehajtásra, kezdeményezésre van szükség. Etekintetben különö­sen Pólyák, Tarr, Szilvásy és Gurtes javult sokat. Ok azelőtt sűrűn elkövették- azt a taktikai hibát, hogy. csak a verseny, küz­delem folyamán kialakult helyze­tekben ragadták meg az egyes fo- gósos lehetőségeket, de kezdemé­nyező szándékkal bizonyos fajta fogást kierőszakolni ritkán tudtak. Most már mind a négyen harco­sabb felfogásban, erélyesebb, tu­datosabb küzdőmodorban harcol­nak, javultak a fogások beideg­zésében. Galántal és Völgyi széle­sítette fogásainak tárházát. Legtöbbet karlsruhei kötöttfogású világbajnokunktól, a pehelysúlyú Pólyák Imrétől várhatunk. A ki- •,ünő képességekkel rendelkező birkózónk kivívhatja az aranyér­mei Melbourneben. Persze rend­kívül nehéz dolga lesz. hiszen ott lesz majd a küzdők között való­színűleg a nagytudásu szovjet Staskevics, a török Kambur és a svéd Hankanson. valamint mások Is. Baranya súlyában a török Er- bas, a finn Nykanen, a svéd An­derson, Szilvásyéban a , szovjet Manyajev, a svéd Berlin, a török Byrak. Hurics súlyában a szovjet Kartozla, a török Atll képvisel je­lentős erőt, kivételes tudást. Bárkik is képviselik a magyar színeket, nagyon nehéz dolguk lesz az utóbbi években, a helsinki olimpia óta eltelt Időben nagyon sokat fejlődőt: a birkózás mind­két fogásnemben, bár az erőviszo­nyok eltolódása nem nagyarányú. Kötöttfogásban a szovjet vensenv- zők a legjobbak a világon. Sok nemzetközi mérkőzésen diadalmas­kodtak, a Világ Kupa találkozói során hat első helyet szereztek! Az utánuk következő második vo­nalat a magyar, svéd és török birkózók jelentik. Szabadfogásban a törökök látszanak legjobbnak. Ezt bizonyítja az isztanbuli ver­senyen kiharcolt hat első helyük is. Legerősebb versenytársai’- a szovjet birkózók, de sokat r " ­tek a bolgárok is, valamint ■ ' ’­pánok, az amerikaiak és az irá­niak. Az eddigi előjelekből arra lehet következtetni, hogy ' az ausztrálok szerencsés helyzetben lesznek: olyan nagyszabású, pompásnak Ígérkező birltózóvensepyt látnak majd, amilyent nem igen rendez­tek az eddigi olimpiákon. Es azt Is láthatják majd, hogyan birkóz­nak, milyen erőt . képviselnek a mieink, s lesz-e magyar olimpiai birlcózóbajnokunk. Reprezentálunk vagy sportolunk? Ami sok, az sok. Régen fogad­tak általános felháborodást olyan flegmatikusán hűvös, kézlegylntő nyugalommal, mint azt az OTSB és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői teszik. Az olimpiai kül­döttség névsorának megjelenése óta a sajtó és az egész közvé­lemény a csapat vezetőinek és kísérőinek nevetségesen nagy számán és Melbournebc utazta­tásuk indokolatlanságán háborog- De — egyelőre legalább Is úgy látszik, — hiába. Mert ki tudná megmondani, hogyan és miért, az OTSB nem akarja meghalla­ni a jogos felzúdulást. Hegyi Gyula eddig minden javaslatot, amely néhány sportvezető ltt- bontartására vonatkozik, mere­ven visszautasított. Sőt, már az is kiderült, hogy a kísérők lét­száma még a bejelentettnél Is lényegesen nagyobb és sokan — biztos, ami biztos — már neki Is vágtak az ausztráliai útnak. Nagyon nyugtalanítóak és vá­laszt kívánnak azok a kérdések is, amelyek szerint Jónéhányan személyi kapcsolataik révén ke­rültek be sportolóink kísérői közé! .Miért kell Hegyi Gyulával titkárának és gépkocsivezetőjé­nek is Melbournebe mennie? Es vajon miért utazik az OTSB el­nökének magyaron kivfll más nyelvet nem beszélő titkárnője tolmácsként Ausztráliába? Az OTSB vezetői a tévedhe­tetlenség gőgjével vernek vissza minden őket érő támadást. Száz- húszezer forintba kerül minden egyes személy kiküldetése Mel­bournebe. Vajon miért nem akarják megérteni a magyar sport vezetői, hogy Joggal akar­juk tudni mindannyian, kikre és milyen céllal költünk millió­kat? Adjon végre választ az OTSB a feltett kérdésre: reprezentál­ni vagy versenyezni akarunk Melbourneben? Mert kívánjuk ugyan, hogy minél több magyar láthasson világot, de azt nem engedhetjük meg, hogy sokan az állam, a nép költségén tehesse­nek meg sokezer kilométeres — felesleges — sétautazásokat! (KOCSIS) Apróhirdetések — HALÁLOZÁS. Mináro- vics Ferenc elhunyt, temetése pénteken délután 4 órakor. — Itóth Mihály nyug. pénz­ügyi altiszt temetése csütörtö­kön négy órakor. köszönetnyilvánítás Kösz önetemet fejezem ki mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem temetésén megjelenésükkel, koszorúk küldésével osztoztak gyászom­ban. Köszönet az állami gaz­daság igazgatósága és a zengő­aljai állami gazdaság dolgozói­nak, a meszest ált. isk. tan­testületének. szülői munkakö­zösségének és a VIII. oszt. ta­nulóinak. Hányó Imréné — Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága gyer­mekünk temetésén megjelen­tek. Gyászoló Stern család MÜ-FOGSORAT soronkivül meg­javítja Vajda fogtechnikus. Már­tírok útja 7, emelet. 535 A BARANYA megyei Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ szeszfőzdéje bérfőzésre előjegyzést elfogad a helyszínen, Tiborc utca 50. sz. vagy 49-34 telefonszámon. ELADÓ szekrények, ágyak, asz­talok. konyhaszekrény, sodronyok. Rákóczi út 27. 556 HASZNÁLT civil és katonai ru­hákat, csizmát, bakancsot, gumi­csizmát veszek. Hetényi, Bem u. 20. sz. Telefon: 22-49. 554 SZABOVARROGEP és Singer sülyesztős varrógépek olcsón el­adók. Varrógépüzlet, Városház utca. 553 AZONNAL beköltözhető kertes családiház eladó. (2 szoba, konyha, szuterin). Pécse zabolcs. Borbála utca S3. 471 ELCSERÉLNEM szoba-konjűia éléskamrás lakásomat haboméért budai részen. költségtérítéssel. Baranyai, Folsőbalokány u. 12. 5si SZOHMEBUNDA alakítás, javí­tás, szőrmebélés készítés. Tukács j szücsmestemél, Teréz utca 5; 541 * A VASUTAS Művelődési Otthon­ban november 5-én (kötés, horgolás, Wrotá) J*nfo- lyam indul. Részztótell díj havon­ta 20.— forint. Jelentkezni lehet a Művelődési Otthon irodájában. FIGYELEM! £ ibamájat mi indem meuttyitógben magot áron vétóról o M É K nagytágtól ét minótégtSl fügKSen kg-ként 35—90 forintért tx ívvel o gyű tt FelvátárlM helyett: Bem utca 26. txám, 1'tzAmó bolt Doktor Sándor utca ff. txám. 6 txámu bolt Vidéken n cőldmiTvewővetkezeti boron- OsvaitŐknél EGYETEMI hallgató leányom ré­szére megfelelő helyen szobát ke­resek az egyetem közelében. Ozo- ray Lajos, Rudas László u. 2. sz. 560 VENNÉNK jókarban lévő rex- asztalt. Bárl Állami Gazdaság; U. B. 123 VASESZTERGÁLYOS és gépla­katos szakmunkásokat, valamint fizikai munkára segédmunkásokat azonnalra alkalmaz a Pécsi Bőr­gyár- 143 A PÉCSI Epületanyagfuvarozó Vállalat Megyeri út 50. 6Z. alkal­maz szerelőket, segédmunkásokat éd rakodómunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, naponta 8—12 óráig. 124 A PÉCSI Húsipari Vállalat szak­munkásokat, segédmunkásokat és géplakatost alkalmaz azonnali be- Jelentkezés: Vágóhídon. Siklósi u. 37. 161 a pécsi szenb Any asz ati Tröszt Vegyesüzeme székes, üve­ges, ács és asztalos szakmunkáso­kat keres. Jelentkezés Pécs. Mo­lotov utca 3. sz. alatt. 170 A PÉCSI Orvostudományi Egye­tem Személyzeti Osztálya (Pécs, Rákóczi út 2. sz.) fűtő-segédmun­kásokat alkalmaz; 171 DUNÁNTÚLI napló a Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottságának és s megyei tanács lapla Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős idadó:. FARKAS LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, József A. u. 10. T: 15-32. 15-33 Hlrdetésfelvevő lrooa: Kossuth Lajos utca 23. Tel.: 19-18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap-kézbesítő postahivatalok. Előfizetés: postahivataloknál éc kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 11.— PL Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály u. 18, ssj Telefon: 20-37 Nyomdáért felel: Melles Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents