Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-24 / 251. szám

1956 OKTÓBER 24 NAPLÓ a Forró szívvel — hideg fejjel (Folytatás ttst Íj oldalról) Igazuk van s mindenkinek iga­za van, aki ezt mondja. Ezért szálljon síkra az eddiginél ha­tározottabban minden munkás, paraszt, értelmiség, minden becsületes hazafi, legyen az idős, vagy fiatal. Ehhez azon­ban a munkában, a hivatásban történő helytállásra van szük­ség, mert csak ez teremti meg az anyagi, erkölcsi alapot a célkitűzés teljesítéséhez.; Csak szavakkal nem lehet*$zebb, jobb, gondtalanabb életet biz­tosítani, és nem lehet az ed­digi hibákat sem kijavítani, A célkitűzés valóraváltásához dolgozni, alkotni kell. Mit tartalmaz a pécsi egye­temisták és főiskolások hatá­rozata? Vegyük sorra először azt, ami feltétlenül helyes, mert igaz ügyet szolgál, utána pedig azokat, amelyekkel vitat­koznunk kell. Reális tájékoztatást az or­szágos gazdasági és politikai kérdésekben; a szocialista tör­vényesség megtartását; a ha­lálbüntetés eltörlését politikai bűncselekmények esetén; Far­kas Mihálynak és társainak bíróság elé állítását; a párt és az állami szervek vezetőinek átvizsgálását abból a szem­pontból, hogy a múltban elkö­vetett hibák és törvénysérté­sék okozói, akik nem tudják leküzdeni a múlt hibáit, kike­rüljenek a vezetésből, Nagy Imrét a párt Központi Vezető­ségébe és a kormányba; sza­bad és demokratikus választá­sókat; távolítsák el a személyi kultusz maradványait; szak­embereket a megfelelő he­lyekre; vizsgálják felül a be­gyűjtési és adózási rendszert; Csökkentsék a begyűjtési és adóterheket; a káderappará­tusban a személyekkel kapcso­latban szüntessék meg a tit­kos feljegyzések készítését; március 15-e és október 6-a le­gyen nemzeti ünnep; változ­tassuk meg a címert, hogy az kifejezze haladó hagyomá­nyainkat, a szocializmus épí­tését; az összes politikai per felülvizsgálatát• A magyar urániumra vonatkozóan nyil­vános tájékoztatást (beleértve a szerződéseket, közölhető ada­tokat) követelnek, ami szintén helyes. Ezzel kapcsolatban már ré­gebben tájékoztatni kellett vol­na a közvéleményt, mert bizal­matlanságot érez e mögött és a tájékoztatás hiánya miatt bizalmatlan ezzel kapcsolat­ban. Igen is megnyugtatóan kell tájékoztatni a közvéle­ményt, mert minél tovább hú­zódik, annál inkább, még a való tényeket is kétségbevon­ják az emberek és a hallgatás csak kárt okoz; Követelik az idegen csapa­tok kivonását társadalmi ellen­őrzés mellett. E kérdésben és még néhányban tájékoztatást adott a diákparlament résztve­vőinek Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Magyarázatát e kérdés^ ben — és az urániumra vonat­kozóan — a résztvevők egy része nem tartotta kielégítő­nek. E téren valóban olyan magyarázatra van szükség, ami mindenki számára elfogadható, érthető, vagy megfelelő intéz­kedésre van szükség. Szembe kell nézni e problémával, mert nagyon sokan nemzeti függet­lenségünk megsértését látják ebben. E kérdés megválaszolá­sa a Központi Vezetőségre vár. Először ennyit. E felsorolt követelések eredeti fogalma­zásiban szerepel néhány kité­tel, amivel nem lehet egyet­érteni. Március 15 és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvání­tásánál, hogy „légyen a leg­nagyobb nemzeti ünnepünk“. Két legnagyobb nemzeti ün­nep? 1848. március 15 és 1849 október 6. nem azonos napok- Egyi.. 1848—49 dicső korszaká­nak hajnála, a másik pedig e dicső korszak véres, szomorú le áld ozásának napja. Arról lehet szó, hogy legyen mind­kettő nemzeti ünnep, hogy ezt vizrgíllák meg illetékes szer­vek, de arról, hogy „legna­gyobb nemzeti ünnep", véle­ményünk szerint nem. A ma­gyar nép számára 1945. április 4-e többet adott, mint 1848 Biárcius 15. 1945-ben a szocia­lizmus építésének hajnala nyí­lott -meg előttünk, 1848-ban Bedig csak a polgári demokrá­ciáé. Melyik több? A polgári fiomokrácia-e, ahol a burzsoá­zia van uralmon, vagy a népi demokrácia, ahol a hatalom birtokosa a dolgozó nép. Mi úgy gondoljuk és hisszük, hogy 1945. április 4-e többet jelent számunkra, mint 1848 március 15-e. Követeli a káderapparátus (valószínűleg a személyzeti osztályok) megszüntetését. így általában kimondani meggon­dolandó. Az helyes, hogy nem kell minden fikarcnyi vállalat­nál és kevésbé jelentőseknél személyzeti osztály. Főbb do­log, hogy a személyzeti osztá­lyok ne olyan jellegű munkát végezzenek mint eddig, hogy nagyon sok esetben papírokból ítéltek meg embereket, hogy rossz információk alapján dön­töttek emberek sorsáról. A dolgozók segítése, nevelése, ügyeikkel való törődése legyen fő feladatuk ott is, ahol szük­séges fenntartásuk­„Adják át a gépállomások gépeit a termelőszövetkezetek­nek, amelyek ellátják az egyé­ni gazdaságok szükségleteit!) is’‘ — hangzik egyik pont máso­dik része. Ez nem új dolog. A párt és a kormány e téren az első lépést megtette, amikor a termelőszövetkezetek rendel­kezésére bocsátott traktorokat. Most várjuk meg ennek az In­tézkedésnek első tapasztala­tait, hogy jobban tudják-e használni a tsz-ek a gépeket, olcsóbb-e üzemeltetésük, javí­tásuk nem okoz-e túlságos bo­nyolult feladatot. Jelenleg erre nincs alapos tapasztalat. Ha lesz és beigazolódik, hog^ a tsz-eknél jobb helyen vannak a traktorok, úgy minden amel­lett szól, hogy ezt a célkitű­zést megvalósítsuk. Most eset­leg elhamarkodnánk, és utóbb az egész intézkedést vissza kel­lene vonni. Egy biztos: továb­bi erőgépeket kapnak a tsz-ek. Követelik több egyetemi po­litikai vezető azonnali eltávo­lítását a vezetésből „Azon­nal”. Az 6 ügyükben a taggyű­lés illetékes dönteni, és helye­sebb lett volna úgy fogalmaz­ni, hogy a diákparlament kéri egy rendkívüli párttaggyűlés összehivását, amely vizsgálja meg az érintettek ügyét és hozzon helyes határozatot. Követelték Rákosi Mátyás elvtársnak bíróság elé állítá­sát. Köztudomású, ahhoz, hogy valakit bíróság ele állítsanak, az szükséges, hogy előzőleg megvizsgálják az illető elkö­vetett bűneit, az ügyészségnek vádat kell emelnie. Egyelőre ebben az országban kevesen tudják pontosan, hogy Rákosi Mátyás részese volt-e törvény­sértések elkövetésének. Anél­kül, hogy meg akarnánk véde­ni őt, vagy érdekeiben akar­nánk szólni (majd védi ő ma­gát ) úgy hisszük helyesebb lett volna valahogy így fogalmaz­ni: illetékes párt és állami szervek rövid időn belül vizs­gálják meg, része van-e Rákosi Mátyásnak a súlyos törvény- sértések elkövetésében. Ha igen, vonják felelősségre és e szervek tájékoztassák részle­tesen az ország lakosságát! Most pedig a határozatnak arról a pontjáról kívánunk szólni, amely a hadifoglyok azonnali szabadonbocsátását követeli. Ml úgy tudjuk, hogy magyar hadifoglyok sehol sin­csenek, a Szovjetunióban leg­feljebb olyanok, akiket hadi­fogságuk alatt elkövetett bű­nükért a bíróságok elítéltek. Ezek viszont nem hadifoglyok. Talán azt kellett volna leírni, hogy adjon tájékoztatást az il­letékes állami szerv, hogy van­nak-e hadifoglyok a Szovjet­unióban, hányán vannak ott a háborús eseményekből faka­dóan, és miért. És kérni a Szovjetuniótól, hogy nem le­hetne-e a részükre amnesztiát adni. Tények hiányában v— sajnos — még arról sem lehet dönteni, hogy a követelés jo­gos-e, vagy sem. E pont máso­dik része gondoskodást követel a hadiözvegyekről és hadiár- vákról. Tehát jobb gondosko­dást az eddigieknél. Indokolt kérés ez, ezek a honfitársaink egy igazságtalan bűnös hábo­rúban vesztették el férjüket, apjukat. De nem igaz az, amit egyik hozzászóló mondott, hogy a második világháborúban „l azánkért és népünkért küz­döttek” a keleti fronton a ka­tonák. Ezt nem utasította vlsz- sza a diákparlament, és e kije­lentést akarva, vagy akaratla­nul tette az illető, ugyanazt mondta, amit Horthyék és Szá- lasiék hirdettek. Ezt nem lett volna szabad elhallgatnia a diákparlamentnek, A kétolda­lú kollektív szerződések kö­vetelése is más megfogalma­zásra szorult volna. Ugyanis a kétoldalúság meg van. Baj, hogy ezeket az üzemek igazga­tói közül többen nem tartják be, részint a maguk, részint a minisztériumok hibájából. Te­hát nagyobb tekintélyt a kol­lektív szerződéseknek, több jogot benne a munkásoknak és betartani annak minden pontját, mindkét részről. A továbbiakban álljon itt szószerint a határozat többi pontja: Követeljük az egyete­mi autonómia visszaállítását az állami vezetés terén. Éven­kénti dékánválasztás rend­szerét bevezetni a Jogi Karon is. Az egyetemi felvételi vizs­gákat töröljék el. Követeljük az egyetemi vizsgarendszer megváltoztatását, a professzo­rok által megjelölt hosszabb időbeosztáson belül, minden hallgató a neki megfelelő na­pon vizsgázhassák. Követeljük a tényleges kato­nai idő egy évre való csökken­tését. Az egyetemi honvédel­mi oktatás módszerét változ­tassák meg: — a háromhóna­pos tartalékos tiszti kiképzés végén tegyünk egyetemi vizs­gát, de ez ne számítson bele a tanulmányi eredménybe, csak a rendfokozatba. Valamint az ellenőrző foglalkozások eltör­lését. Követeljük, hogy a karok MEFESZ tagsága válasszon égy-egy hallgatót, aki a Pécsi Egyetem Szerkesztőbizottságá­nak tagja lesz, soraikból vá­lasszák meg a főszerkesztőt. A régi szerkesztőséget váltsák le. Tegyék lehetővé a szabad külföldi utazásokat az 1BU- SZON kívül is. Az OM. Kül­ügyi Osztálya foglalkozzon az egyetemisták utazásaival. Te­gyék lehetővé az állami ösztön­díjjal végzett egyetemisták és fiatal kutatóink külföldi utazá­sait és munkavállalásait. A de­monstrátorok ösztöndíját 300 forintra emeljék fel. Hazafias oktatást követelünk alsó-, felső-, középiskolákban, nemzeti történelmünk helyes értékelése alapján. Követeljük az index, feloldá­sát minden olyan irodalmi ter­mékről, amelyek nem tartoznak a fasiszta és ponyvairodalom körébe. Követeljük külföldi haladó irodalmi és filmalkotások beho­zatalát. A jogászok is kapják meg a doktori címet. Csak a szaktárgyak eredmé­nye számítson az általános ta­nulmányi eredménybe. Helyi gazdásági kérdését. Klubhelyiséget adjanak az egyetemi ifjúságnak, a volt Tiszti-klub helyiségét. Új diákotthont kérünk, hogy a három kar hallgatói el tud­janak helyezkedni és ezáltal a lakásuzsorától, pincelakásoktól és óriási anyagi megterhelé­sektől megszabaduljanak. Amíg a fenti dolgok nem ol­dódnak meg, biztosítsanak anyagi alapot lakás-helyiségek­re. Evenként 12 alkalommal 50 százalékos utazási kedvez­ményt biztosítsanak bármely útvonalon, a levelező hallga­tók számára is. A fiatal orvosok, jogászok és pedagógusok fizetését emeljék fel 1400—1600 Ft-ra. Szervezeti kérdések. Szolidaritást vállalunk az ország összes egyetemeinek és főiskoláinak haladó mozgalmai­val és a rétegszervezetek létre­hozásának kérdésében azzal a fenntartással, hogy a szerveze­ti formát, s a szervezet egysé­gében való döntést az Orszá­gos Diákparlamenten az összes egyetemekkel együtt hozzuk meg. Minden hallgató rendelke: zen NDSZ igazolvánnyal. A három kar kultúrcsoport- jai továbbra is együttműköd­jenek. Ezefknek és a többi helyes követeléseknek valóraváltását a megyei párt-végrehajtó bi­zottság messzemenően támo­gatja és a helyi jellegűeket ró- idő alatt megoldja. Végül pedig y határidőről. Elvtársak! Gondolják meg a határozat minden pontját a legközelebbi országgyűlés ülés­szakának végéig meg lehet va­lósítani? Nagyon sokat meg le­het, de nem mindent. Van olyan, amire hosszabb idő szük­séges. Nem lehet egyszerre mindent elintézni, de ezekből leihet nagyon sokat gyorsan. A tüntetésről pedig annyit, hogy az utca nem oldja meg a követeléseket. Ezeket higgad­tan, nyugodtan kell elintézni. Az utca nem tárgyalási fó­rum. Ez az eljárás olyan ele­meknek, — nem a diákparla­ment résztvevőiről van szó — hozna csak hasznot, akiket ma­guk az egyetemisták, főiskolá­sok is megvetnek, akikkel szemben állnak. Pécsi fiatálok! A megyei pártbizottság minden Igaz, jo­gos kéréseteket segíti teljesíte­ni, támogat benneteket. Ké­rünk benneteket, hogy hatá­rozottan határoljátok el maga­tokat minden provokátortól. Őrizzétek meg nyugalmatokat, álljatok szilárdan a szocializ­mus ügye mellett, amely mel­lett hitet tettetek eddig is, a hétfői diákparlamenten is! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelet« Ellenforradalmi, reakciós elemek fegyveres támadást in* tűztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi szer­veinket. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás. A karha­talmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megsze­gőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ttendkiwiil» állapot Pécs város és Baranya megye dolgozói! Tekintettel a reakciós provokációk lehetőségére Pécs vá­rosában és az egész megyében rendkívüli Állapotot rendelek el. Felhívom városunk és megyénk minden dolgozóját, hogy tartózkodjék a csoportosulásoktól, gyülekezéstől. Elrendelem a szesztilalmat, a színház és filmszínházak szüneteltetését. Aki fenti rendelkezésemet megszegi, azzal szemben ható­sági szerveink eljárnak. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy őrizze meg nyugal­mát, tartózkodjék minden rendzavarástól, hogy az üzemekben, hivatalokban és üzletekben a munka és a lakosság ellátása zavartalanul folyjék. Pécs, 1956. október 24. A Pécs Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága nevében: GYÖRKÖ ANTAL v. b. elnök A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében: KATONA LAJOS v. b. elnök Gáspár Sándor nyilatkozata a Jugopress munkatársának Belgrád (MTI) A Politika szombati számában „A jugo­szláv munkásosztály gazdagí­totta a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalmat“ címmel köz­li Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének a Jugopress számá­ra adott nyilatkozatát: A magyar szakszervezeti küldöttség látogatásával dön­tő lépések történtek a két or­szág szakszervezetei közötti jövőbeli együttműködés fej­lesztésének útján — mondotta többek között Gáspár Sándor és hozzáfűzte, hogy véleménye szerint ezt az együttműködést szak­mai szakszervezetek éti vál­lalatok küldöttségének, to­vábbá előadók, munkáscso­portok stb. cseréje útján le­hetne a legjobban megvaló­sítani. Ezenkívül a szociális és kul­turális intézmények munkáját is kölcsönösen kellene tanul­mányozni. A magyar szakszervezeti küldöttségnek a jugoszláv szakszervezetek tevékenységé­vel kapcsolatban szerzett be­nyomásairól szólva Gáspár Sándor kijelentette, hogy a küldöttség a különböző szer­vezetek és szervek sokrétű te­vékenysége folytán e rövid lá­togatás során nem tudott tel-* jesen világos képet alkotni a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség szerepéről, de meg­állapíthatta, hogy a szakszervezetek igen be­folyásos és tekintélyes té­nyezők Jugoszlávia társa­dalmi cs politikai életében. Rámutatva a magyar szak- szervezetek időszerű problé­máira, Gáspár Sándor hangsú­lyozta, hogy a demokratizálás, a decentralizálás, valamint a munkások élet és munkafelté­teleinek megjavítása jelenti a magyar szakszervezetek alap­vető feladatát. Hangsúlyozta még, hogy az egész magyar közélet demokratizálásában a szakszervezetek fontos szere­pet töltenek be. Konkrét javaslatokat tet­tünk a kormányszerveknek — mondotta, — hogy az uralmon lévő munkásosz­tály számára tegyék lehető­vé az igazgatásban való na­gyobb részvételt. A budapesti fiatalok felvonulása Kedden délelőtt egymás után érkeztek a jelentések az egyetemekről, főiskolákról, amelyek arról számoltak be, hogy a fi a tolok nagyobbszabá- sú felvonulásra készülnek. A Petőfí-kör vezetősége úgy ha­tározott: támogatja a felvonu­lást és felesősséget vállalt az­ért, hogy az fegyelmezett lesz; közben az egyetemek fiataljai több helyen gyűlést tartottak. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem nagy színházter­mében Összegyűlt hallgatók előtt Koczkás Sándor egyete­mi tanár felolvasta az ifjúság memorandumát. Több pontban foglalták össze a diákság kí­vánságait a párt, a kormány vezetőihez. Majd vitára bocsátották, hogy a délutáni felvonuláson Jelszavakkal, vagy anélkül ve­gyenek részt. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem hall­gatói úgy döntöttek, hogy a következő jelszavakkal vonul­nak: „I. Valóban független szocia­lista Magyarországot!" „II. Március 15 pirosfoetűs ünneppé nyilvánítását!” „II. Nagy Imre visszahelye­zését korábbi állami funkció­jába!” „IV. Munkánkkal akarjuk helyreállítani az állam új gaz­dasági alapjait!” „V. Uj vezetést a pártban és a kormányban!” „VI. Nyílt tárgyaláson von­ják felelősségre a hibák elkö­vetőit!” Hasonló készülődésekről ad­tak V V* - Budapesti Műszaki E; «■ ‘ a Petőfi Katonai Akadémiáról és Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról. A fiatalok lelkes készülődé­sét megzavarta az a közle­mény, amely szerint a belügy­miniszter megtiltott minden felvonulást és gyűlést. Aho­gyan terjedt a hír, úgy érkez­tek a tiltakozások a DISZ Pe­tőfi Köréhez, a DISZ Közpon­ti Vezetőségéhez, a budapesti pártbizottsághoz. Közben a DISZ Központi Vezetősége ülésre jött össze' és az ülés megkezdése előtt Szakali Jó­zsef, a DISZ Központi Vezető­ségének első titkára bejelen­tette, hogy az Intéző Bizottság küldöttei a budapesti pártbi­zottság, a DISZ Petőfi Köre és más szerveknek képviselőivel együtt közbenjártak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságánál a budapesti ifjú­ság tervezett felvonulásának engedélyezése érdekében. A közbenjárás eredménnyel Járt, a gyűléstilalmat feloldották. A DISZ Központi Vezetőségének tagjai egyhangúlag elhatároz­ták, hogy testületileg részt- vesznek a felvonuláson és utána folytatják tanácskozásu­kat. Délután fél 3 órakor elindult a Műszaki Egyetem hallgatói­nak menete a Bem szoborhoz. Nemzetiszínű zászlókkal, né­ma csendben vonultak fel a hallgatók. A budai Dunapar- ton, végig a Bem József térig sokan csatlakoztak a menet­hez. A Petőfi szobor előtt A pesti oldalon is megindult a fiatalok »okezres tömege a város szíve felé, az egyetemek elé. Az autók és a járókelők helyet engedtek a nemzetiszí­nű zászlókkal vanuló egyete­mistáknak. Az Egyetem utcánál, a Sza­bad Sajtó útján már összefolyt a különböző egyetemek fiatal­jainak sora. Három óra előtt pár perccel már többtízezren tolongták a Petőfi szobor kö­rül. Felcsendültek a Kossuth nóta hangjai. A lobogók között feltűntek a lengyel nép zászlói is. Pontosan hármat mutatott az óra, amikor az összegyüleke­zett tömeg előtt Sjnkovlt.s Im­re, ft Nemzeti Színház művésze elszavalta a Nemzeti dalt, maid lelolvasta a tahulóIHu- sáa. követelését. Az összegyűl­tek, a diákok valamennyi pon­tot megéljeneztek. Ezután a tömeg innen te megindult a Bem szoborhoz. A Bem szobornál % ,, A budai Dunaparton a Mű­szaki Egyetem hallgatói, az Agrártudományi Egyetem fia­taljai, a testnevelési főiskolá­sok és sokan mások tartottak a Bem szobor felé. A fiatalok­hoz csatlakoztak a néphadse­reg tisztjei is, csaknem nyolc­száz tiszt egy csoportban vo­nult fel. Bem oJzeef tábornok szobrát soktízezres tömeg vet­te körül A tömegben ott vol­tak az egyetemistákon kívül a gyárak, üzemek munkásai, a hivatalok dolgozói is. Feltűnt a sorokban számos magyar író: az írószövetség elnökségé­nek tagjai. Eljöttek a DISZ Központi Vezetőségének tag- iai is, hogy meghallgassák p budapesti ifjúság követeléseit. Teherautókon érkeztek a gyár- rák munkásai, % a térhez ve­zető zsúfolt utcákon zárt so­rokban, zászlókkal jöttek Bu­dáról és Pestről az üzemi dol­gozók, az értelmiségiek. Az emlékmű talapzatára nemzeti színű és lengyel zász­lós diákok álltak s az egye­tem ktiHöttségei elhelyezték koszorúikat Bem József szobi rára. A mintegy ötvenezer fő­nyi tömeg, amely állandóan nőtt, gyarapodott, elénekelte a Himnuszt és a Szózatot majd Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke ismertet­te az írószövetség Elnökségé­nek határozatát és hét pontba foglalt követelését. Az egybegyűltek elhatároz­ták, hogy gyűlésüket Pesten folytatják, s átvonulnak az Országház épülete elé. Diákok fáklyákat osztogattak s öt óra előtt néhány perccel a felbe­csülhetetlen nagyságú tömeg elindult a Bem térről a parla­ment elé: : : A Parlament előtt A parlament előtt a fiatal­ság kérésére Nagy Imre elv­társ szólt az összegyűlt tömeg­hez, amely azután szétoszlott, és a tüntetők túlnyomó több­sége fegyelmezetten hazavo­nult; A becsületes felvonulók kö* r& keveredett rendbontó és fa­siszta elemek azonban kisebb csoportokat alkotva megtá­madtak középületeket. Külö­nösen a rádió épülete körül alakult ki heves összetűzés a késő esti órákban, aminete több halálos áldozata van.

Next

/
Thumbnails
Contents