Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-24 / 251. szám
1956 OKTÓBER 24 NAPLÓ a Forró szívvel — hideg fejjel (Folytatás ttst Íj oldalról) Igazuk van s mindenkinek igaza van, aki ezt mondja. Ezért szálljon síkra az eddiginél határozottabban minden munkás, paraszt, értelmiség, minden becsületes hazafi, legyen az idős, vagy fiatal. Ehhez azonban a munkában, a hivatásban történő helytállásra van szükség, mert csak ez teremti meg az anyagi, erkölcsi alapot a célkitűzés teljesítéséhez.; Csak szavakkal nem lehet*$zebb, jobb, gondtalanabb életet biztosítani, és nem lehet az eddigi hibákat sem kijavítani, A célkitűzés valóraváltásához dolgozni, alkotni kell. Mit tartalmaz a pécsi egyetemisták és főiskolások határozata? Vegyük sorra először azt, ami feltétlenül helyes, mert igaz ügyet szolgál, utána pedig azokat, amelyekkel vitatkoznunk kell. Reális tájékoztatást az országos gazdasági és politikai kérdésekben; a szocialista törvényesség megtartását; a halálbüntetés eltörlését politikai bűncselekmények esetén; Farkas Mihálynak és társainak bíróság elé állítását; a párt és az állami szervek vezetőinek átvizsgálását abból a szempontból, hogy a múltban elkövetett hibák és törvénysértésék okozói, akik nem tudják leküzdeni a múlt hibáit, kikerüljenek a vezetésből, Nagy Imrét a párt Központi Vezetőségébe és a kormányba; szabad és demokratikus választásókat; távolítsák el a személyi kultusz maradványait; szakembereket a megfelelő helyekre; vizsgálják felül a begyűjtési és adózási rendszert; Csökkentsék a begyűjtési és adóterheket; a káderapparátusban a személyekkel kapcsolatban szüntessék meg a titkos feljegyzések készítését; március 15-e és október 6-a legyen nemzeti ünnep; változtassuk meg a címert, hogy az kifejezze haladó hagyományainkat, a szocializmus építését; az összes politikai per felülvizsgálatát• A magyar urániumra vonatkozóan nyilvános tájékoztatást (beleértve a szerződéseket, közölhető adatokat) követelnek, ami szintén helyes. Ezzel kapcsolatban már régebben tájékoztatni kellett volna a közvéleményt, mert bizalmatlanságot érez e mögött és a tájékoztatás hiánya miatt bizalmatlan ezzel kapcsolatban. Igen is megnyugtatóan kell tájékoztatni a közvéleményt, mert minél tovább húzódik, annál inkább, még a való tényeket is kétségbevonják az emberek és a hallgatás csak kárt okoz; Követelik az idegen csapatok kivonását társadalmi ellenőrzés mellett. E kérdésben és még néhányban tájékoztatást adott a diákparlament résztvevőinek Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Magyarázatát e kérdés^ ben — és az urániumra vonatkozóan — a résztvevők egy része nem tartotta kielégítőnek. E téren valóban olyan magyarázatra van szükség, ami mindenki számára elfogadható, érthető, vagy megfelelő intézkedésre van szükség. Szembe kell nézni e problémával, mert nagyon sokan nemzeti függetlenségünk megsértését látják ebben. E kérdés megválaszolása a Központi Vezetőségre vár. Először ennyit. E felsorolt követelések eredeti fogalmazásiban szerepel néhány kitétel, amivel nem lehet egyetérteni. Március 15 és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánításánál, hogy „légyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk“. Két legnagyobb nemzeti ünnep? 1848. március 15 és 1849 október 6. nem azonos napok- Egyi.. 1848—49 dicső korszakának hajnála, a másik pedig e dicső korszak véres, szomorú le áld ozásának napja. Arról lehet szó, hogy legyen mindkettő nemzeti ünnep, hogy ezt vizrgíllák meg illetékes szervek, de arról, hogy „legnagyobb nemzeti ünnep", véleményünk szerint nem. A magyar nép számára 1945. április 4-e többet adott, mint 1848 Biárcius 15. 1945-ben a szocializmus építésének hajnala nyílott -meg előttünk, 1848-ban Bedig csak a polgári demokráciáé. Melyik több? A polgári fiomokrácia-e, ahol a burzsoázia van uralmon, vagy a népi demokrácia, ahol a hatalom birtokosa a dolgozó nép. Mi úgy gondoljuk és hisszük, hogy 1945. április 4-e többet jelent számunkra, mint 1848 március 15-e. Követeli a káderapparátus (valószínűleg a személyzeti osztályok) megszüntetését. így általában kimondani meggondolandó. Az helyes, hogy nem kell minden fikarcnyi vállalatnál és kevésbé jelentőseknél személyzeti osztály. Főbb dolog, hogy a személyzeti osztályok ne olyan jellegű munkát végezzenek mint eddig, hogy nagyon sok esetben papírokból ítéltek meg embereket, hogy rossz információk alapján döntöttek emberek sorsáról. A dolgozók segítése, nevelése, ügyeikkel való törődése legyen fő feladatuk ott is, ahol szükséges fenntartásuk„Adják át a gépállomások gépeit a termelőszövetkezeteknek, amelyek ellátják az egyéni gazdaságok szükségleteit!) is’‘ — hangzik egyik pont második része. Ez nem új dolog. A párt és a kormány e téren az első lépést megtette, amikor a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott traktorokat. Most várjuk meg ennek az Intézkedésnek első tapasztalatait, hogy jobban tudják-e használni a tsz-ek a gépeket, olcsóbb-e üzemeltetésük, javításuk nem okoz-e túlságos bonyolult feladatot. Jelenleg erre nincs alapos tapasztalat. Ha lesz és beigazolódik, hog^ a tsz-eknél jobb helyen vannak a traktorok, úgy minden amellett szól, hogy ezt a célkitűzést megvalósítsuk. Most esetleg elhamarkodnánk, és utóbb az egész intézkedést vissza kellene vonni. Egy biztos: további erőgépeket kapnak a tsz-ek. Követelik több egyetemi politikai vezető azonnali eltávolítását a vezetésből „Azonnal”. Az 6 ügyükben a taggyűlés illetékes dönteni, és helyesebb lett volna úgy fogalmazni, hogy a diákparlament kéri egy rendkívüli párttaggyűlés összehivását, amely vizsgálja meg az érintettek ügyét és hozzon helyes határozatot. Követelték Rákosi Mátyás elvtársnak bíróság elé állítását. Köztudomású, ahhoz, hogy valakit bíróság ele állítsanak, az szükséges, hogy előzőleg megvizsgálják az illető elkövetett bűneit, az ügyészségnek vádat kell emelnie. Egyelőre ebben az országban kevesen tudják pontosan, hogy Rákosi Mátyás részese volt-e törvénysértések elkövetésének. Anélkül, hogy meg akarnánk védeni őt, vagy érdekeiben akarnánk szólni (majd védi ő magát ) úgy hisszük helyesebb lett volna valahogy így fogalmazni: illetékes párt és állami szervek rövid időn belül vizsgálják meg, része van-e Rákosi Mátyásnak a súlyos törvény- sértések elkövetésében. Ha igen, vonják felelősségre és e szervek tájékoztassák részletesen az ország lakosságát! Most pedig a határozatnak arról a pontjáról kívánunk szólni, amely a hadifoglyok azonnali szabadonbocsátását követeli. Ml úgy tudjuk, hogy magyar hadifoglyok sehol sincsenek, a Szovjetunióban legfeljebb olyanok, akiket hadifogságuk alatt elkövetett bűnükért a bíróságok elítéltek. Ezek viszont nem hadifoglyok. Talán azt kellett volna leírni, hogy adjon tájékoztatást az illetékes állami szerv, hogy vannak-e hadifoglyok a Szovjetunióban, hányán vannak ott a háborús eseményekből fakadóan, és miért. És kérni a Szovjetuniótól, hogy nem lehetne-e a részükre amnesztiát adni. Tények hiányában v— sajnos — még arról sem lehet dönteni, hogy a követelés jogos-e, vagy sem. E pont második része gondoskodást követel a hadiözvegyekről és hadiár- vákról. Tehát jobb gondoskodást az eddigieknél. Indokolt kérés ez, ezek a honfitársaink egy igazságtalan bűnös háborúban vesztették el férjüket, apjukat. De nem igaz az, amit egyik hozzászóló mondott, hogy a második világháborúban „l azánkért és népünkért küzdöttek” a keleti fronton a katonák. Ezt nem utasította vlsz- sza a diákparlament, és e kijelentést akarva, vagy akaratlanul tette az illető, ugyanazt mondta, amit Horthyék és Szá- lasiék hirdettek. Ezt nem lett volna szabad elhallgatnia a diákparlamentnek, A kétoldalú kollektív szerződések követelése is más megfogalmazásra szorult volna. Ugyanis a kétoldalúság meg van. Baj, hogy ezeket az üzemek igazgatói közül többen nem tartják be, részint a maguk, részint a minisztériumok hibájából. Tehát nagyobb tekintélyt a kollektív szerződéseknek, több jogot benne a munkásoknak és betartani annak minden pontját, mindkét részről. A továbbiakban álljon itt szószerint a határozat többi pontja: Követeljük az egyetemi autonómia visszaállítását az állami vezetés terén. Évenkénti dékánválasztás rendszerét bevezetni a Jogi Karon is. Az egyetemi felvételi vizsgákat töröljék el. Követeljük az egyetemi vizsgarendszer megváltoztatását, a professzorok által megjelölt hosszabb időbeosztáson belül, minden hallgató a neki megfelelő napon vizsgázhassák. Követeljük a tényleges katonai idő egy évre való csökkentését. Az egyetemi honvédelmi oktatás módszerét változtassák meg: — a háromhónapos tartalékos tiszti kiképzés végén tegyünk egyetemi vizsgát, de ez ne számítson bele a tanulmányi eredménybe, csak a rendfokozatba. Valamint az ellenőrző foglalkozások eltörlését. Követeljük, hogy a karok MEFESZ tagsága válasszon égy-egy hallgatót, aki a Pécsi Egyetem Szerkesztőbizottságának tagja lesz, soraikból válasszák meg a főszerkesztőt. A régi szerkesztőséget váltsák le. Tegyék lehetővé a szabad külföldi utazásokat az 1BU- SZON kívül is. Az OM. Külügyi Osztálya foglalkozzon az egyetemisták utazásaival. Tegyék lehetővé az állami ösztöndíjjal végzett egyetemisták és fiatal kutatóink külföldi utazásait és munkavállalásait. A demonstrátorok ösztöndíját 300 forintra emeljék fel. Hazafias oktatást követelünk alsó-, felső-, középiskolákban, nemzeti történelmünk helyes értékelése alapján. Követeljük az index, feloldását minden olyan irodalmi termékről, amelyek nem tartoznak a fasiszta és ponyvairodalom körébe. Követeljük külföldi haladó irodalmi és filmalkotások behozatalát. A jogászok is kapják meg a doktori címet. Csak a szaktárgyak eredménye számítson az általános tanulmányi eredménybe. Helyi gazdásági kérdését. Klubhelyiséget adjanak az egyetemi ifjúságnak, a volt Tiszti-klub helyiségét. Új diákotthont kérünk, hogy a három kar hallgatói el tudjanak helyezkedni és ezáltal a lakásuzsorától, pincelakásoktól és óriási anyagi megterhelésektől megszabaduljanak. Amíg a fenti dolgok nem oldódnak meg, biztosítsanak anyagi alapot lakás-helyiségekre. Evenként 12 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményt biztosítsanak bármely útvonalon, a levelező hallgatók számára is. A fiatal orvosok, jogászok és pedagógusok fizetését emeljék fel 1400—1600 Ft-ra. Szervezeti kérdések. Szolidaritást vállalunk az ország összes egyetemeinek és főiskoláinak haladó mozgalmaival és a rétegszervezetek létrehozásának kérdésében azzal a fenntartással, hogy a szervezeti formát, s a szervezet egységében való döntést az Országos Diákparlamenten az összes egyetemekkel együtt hozzuk meg. Minden hallgató rendelke: zen NDSZ igazolvánnyal. A három kar kultúrcsoport- jai továbbra is együttműködjenek. Ezefknek és a többi helyes követeléseknek valóraváltását a megyei párt-végrehajtó bizottság messzemenően támogatja és a helyi jellegűeket ró- idő alatt megoldja. Végül pedig y határidőről. Elvtársak! Gondolják meg a határozat minden pontját a legközelebbi országgyűlés ülésszakának végéig meg lehet valósítani? Nagyon sokat meg lehet, de nem mindent. Van olyan, amire hosszabb idő szükséges. Nem lehet egyszerre mindent elintézni, de ezekből leihet nagyon sokat gyorsan. A tüntetésről pedig annyit, hogy az utca nem oldja meg a követeléseket. Ezeket higgadtan, nyugodtan kell elintézni. Az utca nem tárgyalási fórum. Ez az eljárás olyan elemeknek, — nem a diákparlament résztvevőiről van szó — hozna csak hasznot, akiket maguk az egyetemisták, főiskolások is megvetnek, akikkel szemben állnak. Pécsi fiatálok! A megyei pártbizottság minden Igaz, jogos kéréseteket segíti teljesíteni, támogat benneteket. Kérünk benneteket, hogy határozottan határoljátok el magatokat minden provokátortól. Őrizzétek meg nyugalmatokat, álljatok szilárdan a szocializmus ügye mellett, amely mellett hitet tettetek eddig is, a hétfői diákparlamenten is! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelet« Ellenforradalmi, reakciós elemek fegyveres támadást in* tűztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi szerveinket. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás. A karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ttendkiwiil» állapot Pécs város és Baranya megye dolgozói! Tekintettel a reakciós provokációk lehetőségére Pécs városában és az egész megyében rendkívüli Állapotot rendelek el. Felhívom városunk és megyénk minden dolgozóját, hogy tartózkodjék a csoportosulásoktól, gyülekezéstől. Elrendelem a szesztilalmat, a színház és filmszínházak szüneteltetését. Aki fenti rendelkezésemet megszegi, azzal szemben hatósági szerveink eljárnak. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy őrizze meg nyugalmát, tartózkodjék minden rendzavarástól, hogy az üzemekben, hivatalokban és üzletekben a munka és a lakosság ellátása zavartalanul folyjék. Pécs, 1956. október 24. A Pécs Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében: GYÖRKÖ ANTAL v. b. elnök A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében: KATONA LAJOS v. b. elnök Gáspár Sándor nyilatkozata a Jugopress munkatársának Belgrád (MTI) A Politika szombati számában „A jugoszláv munkásosztály gazdagította a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat“ címmel közli Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének a Jugopress számára adott nyilatkozatát: A magyar szakszervezeti küldöttség látogatásával döntő lépések történtek a két ország szakszervezetei közötti jövőbeli együttműködés fejlesztésének útján — mondotta többek között Gáspár Sándor és hozzáfűzte, hogy véleménye szerint ezt az együttműködést szakmai szakszervezetek éti vállalatok küldöttségének, továbbá előadók, munkáscsoportok stb. cseréje útján lehetne a legjobban megvalósítani. Ezenkívül a szociális és kulturális intézmények munkáját is kölcsönösen kellene tanulmányozni. A magyar szakszervezeti küldöttségnek a jugoszláv szakszervezetek tevékenységével kapcsolatban szerzett benyomásairól szólva Gáspár Sándor kijelentette, hogy a küldöttség a különböző szervezetek és szervek sokrétű tevékenysége folytán e rövid látogatás során nem tudott tel-* jesen világos képet alkotni a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség szerepéről, de megállapíthatta, hogy a szakszervezetek igen befolyásos és tekintélyes tényezők Jugoszlávia társadalmi cs politikai életében. Rámutatva a magyar szak- szervezetek időszerű problémáira, Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a demokratizálás, a decentralizálás, valamint a munkások élet és munkafeltételeinek megjavítása jelenti a magyar szakszervezetek alapvető feladatát. Hangsúlyozta még, hogy az egész magyar közélet demokratizálásában a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be. Konkrét javaslatokat tettünk a kormányszerveknek — mondotta, — hogy az uralmon lévő munkásosztály számára tegyék lehetővé az igazgatásban való nagyobb részvételt. A budapesti fiatalok felvonulása Kedden délelőtt egymás után érkeztek a jelentések az egyetemekről, főiskolákról, amelyek arról számoltak be, hogy a fi a tolok nagyobbszabá- sú felvonulásra készülnek. A Petőfí-kör vezetősége úgy határozott: támogatja a felvonulást és felesősséget vállalt azért, hogy az fegyelmezett lesz; közben az egyetemek fiataljai több helyen gyűlést tartottak. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nagy színháztermében Összegyűlt hallgatók előtt Koczkás Sándor egyetemi tanár felolvasta az ifjúság memorandumát. Több pontban foglalták össze a diákság kívánságait a párt, a kormány vezetőihez. Majd vitára bocsátották, hogy a délutáni felvonuláson Jelszavakkal, vagy anélkül vegyenek részt. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem hallgatói úgy döntöttek, hogy a következő jelszavakkal vonulnak: „I. Valóban független szocialista Magyarországot!" „II. Március 15 pirosfoetűs ünneppé nyilvánítását!” „II. Nagy Imre visszahelyezését korábbi állami funkciójába!” „IV. Munkánkkal akarjuk helyreállítani az állam új gazdasági alapjait!” „V. Uj vezetést a pártban és a kormányban!” „VI. Nyílt tárgyaláson vonják felelősségre a hibák elkövetőit!” Hasonló készülődésekről adtak V V* - Budapesti Műszaki E; «■ ‘ a Petőfi Katonai Akadémiáról és Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról. A fiatalok lelkes készülődését megzavarta az a közlemény, amely szerint a belügyminiszter megtiltott minden felvonulást és gyűlést. Ahogyan terjedt a hír, úgy érkeztek a tiltakozások a DISZ Petőfi Köréhez, a DISZ Központi Vezetőségéhez, a budapesti pártbizottsághoz. Közben a DISZ Központi Vezetősége ülésre jött össze' és az ülés megkezdése előtt Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára bejelentette, hogy az Intéző Bizottság küldöttei a budapesti pártbizottság, a DISZ Petőfi Köre és más szerveknek képviselőivel együtt közbenjártak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságánál a budapesti ifjúság tervezett felvonulásának engedélyezése érdekében. A közbenjárás eredménnyel Járt, a gyűléstilalmat feloldották. A DISZ Központi Vezetőségének tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy testületileg részt- vesznek a felvonuláson és utána folytatják tanácskozásukat. Délután fél 3 órakor elindult a Műszaki Egyetem hallgatóinak menete a Bem szoborhoz. Nemzetiszínű zászlókkal, néma csendben vonultak fel a hallgatók. A budai Dunapar- ton, végig a Bem József térig sokan csatlakoztak a menethez. A Petőfi szobor előtt A pesti oldalon is megindult a fiatalok »okezres tömege a város szíve felé, az egyetemek elé. Az autók és a járókelők helyet engedtek a nemzetiszínű zászlókkal vanuló egyetemistáknak. Az Egyetem utcánál, a Szabad Sajtó útján már összefolyt a különböző egyetemek fiataljainak sora. Három óra előtt pár perccel már többtízezren tolongták a Petőfi szobor körül. Felcsendültek a Kossuth nóta hangjai. A lobogók között feltűntek a lengyel nép zászlói is. Pontosan hármat mutatott az óra, amikor az összegyülekezett tömeg előtt Sjnkovlt.s Imre, ft Nemzeti Színház művésze elszavalta a Nemzeti dalt, maid lelolvasta a tahulóIHu- sáa. követelését. Az összegyűltek, a diákok valamennyi pontot megéljeneztek. Ezután a tömeg innen te megindult a Bem szoborhoz. A Bem szobornál % ,, A budai Dunaparton a Műszaki Egyetem hallgatói, az Agrártudományi Egyetem fiataljai, a testnevelési főiskolások és sokan mások tartottak a Bem szobor felé. A fiatalokhoz csatlakoztak a néphadsereg tisztjei is, csaknem nyolcszáz tiszt egy csoportban vonult fel. Bem oJzeef tábornok szobrát soktízezres tömeg vette körül A tömegben ott voltak az egyetemistákon kívül a gyárak, üzemek munkásai, a hivatalok dolgozói is. Feltűnt a sorokban számos magyar író: az írószövetség elnökségének tagjai. Eljöttek a DISZ Központi Vezetőségének tag- iai is, hogy meghallgassák p budapesti ifjúság követeléseit. Teherautókon érkeztek a gyár- rák munkásai, % a térhez vezető zsúfolt utcákon zárt sorokban, zászlókkal jöttek Budáról és Pestről az üzemi dolgozók, az értelmiségiek. Az emlékmű talapzatára nemzeti színű és lengyel zászlós diákok álltak s az egyetem ktiHöttségei elhelyezték koszorúikat Bem József szobi rára. A mintegy ötvenezer főnyi tömeg, amely állandóan nőtt, gyarapodott, elénekelte a Himnuszt és a Szózatot majd Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke ismertette az írószövetség Elnökségének határozatát és hét pontba foglalt követelését. Az egybegyűltek elhatározták, hogy gyűlésüket Pesten folytatják, s átvonulnak az Országház épülete elé. Diákok fáklyákat osztogattak s öt óra előtt néhány perccel a felbecsülhetetlen nagyságú tömeg elindult a Bem térről a parlament elé: : : A Parlament előtt A parlament előtt a fiatalság kérésére Nagy Imre elvtárs szólt az összegyűlt tömeghez, amely azután szétoszlott, és a tüntetők túlnyomó többsége fegyelmezetten hazavonult; A becsületes felvonulók kö* r& keveredett rendbontó és fasiszta elemek azonban kisebb csoportokat alkotva megtámadtak középületeket. Különösen a rádió épülete körül alakult ki heves összetűzés a késő esti órákban, aminete több halálos áldozata van.
