Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-24 / 251. szám
vji Ac pc ni n 4 c ja / ec yesi a jetek DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA'RVBIZOT J\SA'ü FS A MEGYEI TANA'CS LApJ Pártunk megingathatatlanul megy elére a szocialista demokrácia útján Gerő Ernő elvtárs rádióbeszéde XIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 OKTÓBER 24 Forró szívvel — hideg fejjel A megyei párt-végrehajtó hisottság válaszol Tudja egész Pécs, hogy milyen lelkes, izzó hangulatú gyűlés (diákparlament) volt hétfőn a pécsi egyetem udvarán. Ré6ztvettek az orvos- és jogi egyetem, a pedagógiai főiskola hallgatói, a tanári karból, a megye és város vezetői közül számosán; A közvéleményt élénken foglalkoztatja az esemény, ki így, ki úgy próbálja (attól függően, hogy hova tartozik, szocializmust, széleskörű demokratizmust akar-e, vagy kapitalista restaurációt) levonni a tanulságokat. Még mielőtt egy szót is leírnánk a gyűlés határozatáról, az ottani hangulatról, kijelentjük: az egyetemi és főiskolai fiatalság a határozatának pontjai, a hozzászólások túlnyomó többségében helyes, igaz ügyért, a szocialista demokrácia szélesítéséért, a szocializmus építésének helyesebb módszereiért szállt síkra. Az, aki e gyűléstől azt reméli a megye bármelyik sarkában, hogy e gyűlés jel a kapitalista rend visszaállítására, menjen el az egyetemi ifjúság közé és közölje velük titkos gondolatát. A választ megkapja. De e gyűlés azoknak is választ adott, akik a régi meg- szokottságból nehezen tudnak szakítani a régi módszerekkel még nem értik eléggé, hogy lejárt az ideje » személyi kultusznak, dogmatizmusnak, a szektái*ágnak, az emberek véleménye, szűk, merev keretek közé szorításának, mindennek, ami az elmúlt 5—6 év alatt rossz volt, akadályozta a fejlődést gazdasági, eszmei, politikai, társadalmi, kulturális és művészeti téren. Nincs semmi értelme a rossz védésének. Ez csak a közöttünk élő osztályellenségnek használ. Tudjuk: ezek sraimte kivétel nélkül becsületes, áldozatkész, a szocialista társadalom építéséért eddig is sokat tevő elvtársak, nem nyomja lelkiismeretűket semmiféle bűn, legfeljebb néhány tévedés, ami az általános politikai heiyzet- ből fakadt. Mondjuk ki világosan: nem tudja mindenki egyszerre megszokni a szabad véleménynyilvánítás, az izzó hangulatú gyűlések, tanácskozások hangulatát, örvónylésót, amint le-lecsap kemény ököllel a hibáikra. Hol, mikor szőkítik volna meg? Van a magyar nép történetében a demokratikus jogok, módszerek gyakorlásának több évtizedes tradíciója? Nincs. Most tanullak. S csoda, hogy tanuló napjainkba, hónapjainkba tévedés, melléfogás is kerül? Nem. Tehát ezt sem szabad rosszin- dulatúlag elítélni, hisz a búzát is szelektáljuk, hogy tiszta szemet kapjunk, hogy vetésünket ne üsse fel a gaz; Vagy talán az a csoda, hogy a jóakarat, az igaz ügy szolgálta mellett bekerül néhány Politikai tévedés a szavakba? Aligha. A hiányos tájékozottig, kevés politikai gyakorlat, esetleg elméleti képzetlenség ®z oka, — no meg néha a fia- ‘alos forrófejűség. Tehát túlnyomó többségében helyes, igaz ügyért, a szocialista társadalom építéséért ’'zálltak síkra a pécsi egyetemisták, főiskolások. Határoza- pontjai között sok olyan icrcpel, amelyek már ott vannak az illetékes szervek előtt, helyeket a megye munkás- ya, parasztsága, párt és •Ihtmi szervei megoldás vé- Jeft felterjesztettek. Igaz, azok ' javaslatok, jelzések nem '?■ ül ettek ilyen izzó hangula- gyűlések keretében, eseten- ént megfontoltabbak, alapo- a«bak is. Ez azonban nem von le semmit sem a munkások, parasztok, párt- és állami szervek, sem az egyetemi fiatalok javaslatainak értékéből. Ezt csupán azért írjuk le, mert akadnak talán, akik úgy vélik, hogy a XX. kongresszus óta ez volt a megyében az első alkalom, ahol országos és helyi problémák megoldását sürgették, követelték. A történelmi hűség kedvéért le kell írni, hogy a megye munkássága a XX. kongresszus előtt is és utána még inkább bátran hallatta hangját a demokratizmus szélesítéséért, a jobb tájékoztatásáért, a bürokrácia felszámolásáért, a dolgozó parasztság pedig a jogtalanul kulákként kezelt középparasztok rehabilitálásáért, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének helyes módszereiért, az adó- és begyűjtési rendszer helyesebb megállapításáért, stb. Számos ügyben azóta már történt intézkedés vagy kidolgozás alatt van. Megyénkben a megyei pártbizottság vezetésével már a XX; kongresszus1 előtt megkezdődött a jogtala-1 nul kulákként kezelt középparasztok rehabilitálása, észszerűbb meggondolásokat, intézkedéseket tettek a párt és az állami szervek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Tudomásunk szerint rövidesen életbelép az üzemi munkások régi jogos követelése, hogy szabadon, minden következmény nélkül változtathassa munkahelyét. A termelőszövetkezetek megkapták a traktorok első csoportját, stb. Az értelmiség a helytelen káderpolitika miatt szállt síkra, hogy jogtalanul ne süssék senkire az osztályidegen megbélyegzést, több megbecsülést, támogatást kért munkájához. S már ez év első felében tisztázta a megyében minden párt- és állami szerv az értelmiség megítélésével kapcsolatos álláspontját, útmutatást kaptak, hogy vessék el a régi, helytelen szemléletet. Történt még számos, más javaslat, jelzés a felsőbb szervekhez (bányászok bérének, munkafeltételeinek rendezése, a tartalékföldek jó felhasználása, a kollektív szerződések betartása, a lakásépítkezések gyorsítása, amelyhez hozzátartozik, hogy az utóbbi egy év alatt Pécsett több mint 100 addig irodának és más hivatali helyiségnek használt lakást állítottunk vissza eredeti rendeltetésének, stb.), amelyeket e cikk keretében felsorolni sok lenne. Csupán azért utaltunk erre, hogy a XX. kongresszus iránytmutatásá- nak, a Központi Vezetőség júliusi határozatának végrehajtása nem állt holtponton a megyében és ne higyje senki, hogy eddig semmi nem történt. Igaz, hogy történhetett volna gyorsabban, de nem megy minden egyik napról a másikra (évek hibáját nem lehet fél év alatt rend'behozni), és nagy akadály még a bürokrácia, a túlzott centralizmus, az egyes gazdasági és állami irányító szervek merevsége. Ezek ellen továbbra is keményen, fárad hatatlanul küzdenünk kell. Jogos tehát az egyetemi és főiskolai fiatalok követelése, hogy menjünk gyorsabban, határozottabban előre a Központi Vezetőség júliusi határozatának végrehajtásában, természetesen nem tévesztve szem elől az ország anyagi helyzetét, az ésszerűséget, a megfontoltságot, józanságot. Gyorsabb előrehaladást! Elsősorban ezt követelték az egyetemi, főiskolai fiatalok is. (Folytatás a 3. oldalon) Súlyos, megoldandó problémáktól terhes napokat élünk. Budapesten, az ország szívében fegyveres összetűzésekre került sor az éjszaka folyamán annak következtében, hogy rendbontó és fasiszta elemek kihasználták az ifjúság fegyelmezett felvonulását. Ezekben a nehéz napokban szükségesnek tartja a megyei pártbizottság, hogy felhívja Baranya dolgozóinak és fiataljainak figyelmét: őrizzék meg nyugalmukat. Jogos kívánságaikat, követeléseiket a megyei pártbizottság magáévá teszi és harcol azok megvalósításáért. Éppen ezért a megyei párt- bizottság nyitvatartja kapuit mindazok előtt, akik problémáikkal az ország színe elé kívánnak lépni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez az út célravezetőbb bármely más útnál. A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA Kedden este összehívták a Központi Vezetőséget A Magyar Rádió jelentette az esti órákban; A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága a politikai helyzet tárgyalására a Központi Vezetőséget kedden este azonnalra összehívta. — Kedves Elvtársak! Drága Barátaink! Magyarország Dolgozó Népe! — A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége ez év júliusában fontos határozatokat hozott. E határozatokat pártunk tagsága, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, népünk helyesléssel, megelégedéssel fogadta, A júliusi határozatok lényege az volt, hogy szilárd elvi alapokra helyezett pártegységgel továbbfejlesszük pártunkban, az állami életben, a termelésben, egész társadalmunkban a szocialista demokráciát, s kijavítva a múlt számos hibáját, eredményeinkre támaszkodva építjük országunkban a szocializmust, erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest, fokozatosan emeljük munkásosztályunk, népünk életszínvonalát. — A júliusi határozatok nyomán szélesen kezdett kibontakozni a dolgozó tömegek kezI > deanényezése az egész országban. A határozat meghozatala óta eltelt rövid idő alatt számos intézkedés történt ezek megvalósítására. Természetesen azonban néhány hónap alatt nem lehetett a határozatokat teljes mértékben megva- 1 ósí tani. Emellett előfordultak a megvalósítás során hibák is. júliusi határozatok emellett csak az. irányt szabhatták meg. a főfeladatokat állíthatták előtérbe,,, de nem adhattak meg-' oldást minden olyan kérdésre, mely. országunk; népünk előtt áll. Számos ilyen kérdés további alapos vizsgálatot követel meg, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek országunk tényleges helyzetének, nemzeti sajátosságainknak. munkásosztályunk, népünk érdekeinek leginkább megfelelnek. — Pártunk vétetése a leghatározottabban e! van szánva árrá, hogy a júliusi határozatok szellemében irányítsa á szocializmus további építését s mind szélesebben támaszkodjon munkás*A osztályunkra, szövetkezeti és egész dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, népünk milliós tömegeire. Elhatározott és megmásíthatatlan törekvésünk, hogy fejlesszük, szélesítsük és mélyítsük a demokráciát országunkban, hogy fokozzuk az üzemi dolgozók részvételét a gyárak, az állami gazdaságok és különféle gazdasági intézmények vezetésében. — Mi azonban, természetesen, szocialista demokráciát és nem polgári demokráciát akarunk. Pártunk, s meggyőződésünk szerint, munkásosztályunk és népünk féltve őrá népi demokráciánk vívmányait és nem engedi meg, hogy ezekhez bárki is hozzányúljon E vívmányokat minden körülmények között megvéd- jük, bármely oldalról fenyegessék is. — Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásná a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában; megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a szocialista Szovjetunió között. Igyekeznek lazítani a kapcsolatokat, amelyek pártunkat a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjához, Lenin pártjához, a XX. kongresszus pártjához fűzik. Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya és hogy függetlenségünket, állítólag nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemen -szedett valótlanság, ellenséges hírverés, amelyben nincs cgysze- mernyi igazság sem. A valóság az, hogy a Szovjefc- >nió nemcsak országunkat szabadította fel a Horthy-fasáz- mus és a német imperializmus igája alól, hanem még akkor, amikor a háború végén országunk aléltan a földön hevert, mellénk állott, a teljes egyenjogúság alapján kötött velünk szerződéseket, s azóta is ezt a politikát követte és követi. ' Vannak, akik szembe akarják állítani a proletár internacionalizmust és a magyar hazafiságot. . Mi, kommunisták, magyar hazafiak vagyunk! Hazafiak voltunk a Horthy- fasizmus börtöneiben, a földalatti munka, az illegalitás nehéz évtizedeiben. Hazafiak voltak hőseink itthon és a spanyol szabadságharcban. Mi azt valljuk, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy országunk a szocializmust, a legfontosabb, a legalapvetőbb, a leglényegesebb. kérdésekben a többi országokkal közös, egységes marxi-lenini alapon, de a magyarországi sajátosságok, országunk gazdasági és társadalmi • helyzete, a magyar hagyományok figyelembevételével építsük. Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak vagyunk, egyben határozottan leszögezzük azt is, hogy nem vagyunk nacionalisták, sőt! Következetes harcot folytatunk a sovinizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb reakciós, népgyűlölő, embertelen irányzat és nézet ellen; Ezért elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében a sovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnek biztosít, nacionalista jellegű tüntetésre használták fel. Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem Ingatja meg abban az elhatározásában, hogy tovább haladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján. (Folytatás * 3. oldalon.) Közlemény a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága képviselői és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége képviselői közötti megbeszélésekről A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége küldöttsége a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége "Központi Bizottságának meghívására október 15-től október 22-éig Jugoszláviában tartózkodott. A küldöttség tagjai: Gerő Ernő eívtárs, az MDP KV első titkára, valamint Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János és Kovács István elvtársak, az MDP KV Politikai Bizottságának tagjai megbeszélést folytattak Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárával és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagjaival. Ismételten találkoztak és megbeszéléseket folytattak a Jugoszláv Kommunisák Szövetsége Központi Bizottságának és a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének képviselőivel — Alekszandar Rankovics-csal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkárával, Szvetozár Vuk- manovics-csal, Vladimir Bakarics-csal, Lazar Kolisevszkivel, a Jugoszáv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságénak tagjaival, Dobrivoje Radoszlavljevics-csél cs Dusán Petro- vics-csal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjaival, valamint a politikai és a társadalmi élet számos vezetőjével Belgrádiban, Szarajevóban, Zágrábban és Ljubljanában. A barátság, őszinteség és kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszéléseken a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselői és a Magyar Dolgozók Pártja képviselői a következőkben állapodtak meg: A két párt képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben a nemzetközi feszültség enyhült, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedtek és az országok közötti aktív együttélés tovább fejlődött. Szükségesnek látják, hogy további erőfeszítések történjenek a rendezetlen nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldására, így a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a német nép egységének demokratikus úton való létrehozására, a szuezi kérdés békés rendezésére. Ebben az új légkörben fokozódott az ENSZ nemzetközi tekintélye és szerepe. Az új tagállamok — köztük a Magyar Népköztársaság ■— felvételével az ENSZ lépést tett előre azon az úton, hogy egyetemessé Váljék, ami a5- veli szerepét a világbéke megőrzésében. Mindez hozzájárul az országok közötti bizalom és kölcsönös együttműködés elmélyítéséhez. A két párt képviselői egyetértettek abban, hogy feltétlenül szükséges az együttműködés fejlesztése a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja között, mint olyan vezeiő pártok között, amelyek szomszédos országokban harcolnak a marxizmus-lentnizmus elvei szerint épülő szocialista társadalomért. Ez az együttműködés elősegíti a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlődését, a népeink közötti barátság erősítését, a világbéke megszilárdítását, az emberi haladás ügyét. A két párt közötti együttműködésnek a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, önkéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontokból kiinduló és a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó, építő s az elv- társias bírálat szabadságát magában foglaló eszmecsere alapján kell fejlődnie. Ezen elvek következetes alkalmazása lehetetlenné teszi, hogy megismétlődjenek a múlt hibái, amelyek a munkásmozgalomnak súlyos kárt okoztak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja képviselői megállapodtak abban, hogy a gyakorlatban az együttműködés személyes érintkezés, eszmecsere, kiadványok cseréje, kölcsönös küldöttségek, pártmunkások találkozása és minden más, az együttműködés folyamán jelentkező és hasznosnak mutatkozó formában valósuljon meg. Hangsúlyozták a szélesebb véleménycsere szükségességét, az állami és társadalmi tevékenység terén szerzett tapasztalatok tanulmányozásának fontosságát. A szocialista fejlődés során szerzett gazdag tapasztalatok kicserélése, valamint szabad, önkéntes, minden kényszertől mentes felhasználása értékes segítséget nyújt a szocializmus ügyének az egyes országokban. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja képviselői különös figyelmet szenteltek a két ország közötti viszony fejlesztését érintő kérdéseknek. Egyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a megfelelő szervek együttműködését, különösen gazdasági és kulturális téren mivel e tekintetben széles lehetőségeink vannak, melyek feltárása és hasznosítása csak az utóbbi időben kezdődött meg. Az a tény, hogy szomszédos országainkat hagyományos gazdasági érdekek fűzik össze és hogy mindkét országban teljes erővel folyik a szocialista építés, kedvező körülményeket teremt gazdasági kapcsolataink további kiszélesítéséhez, különösen az ipar. a mezőgazdaság, az áruforgalom és a közlekedés terén. E célból elő kell mozdítani a megfelelő szervek és testületek együttműködését, az összes lehetőségek tanulmányozását, olyan egyezmények megkötését, amelyek megfelelnek mindkét fél érdekeinek. A két párt képviselői a kulturális együttműködés előmozdításának érdekében hangsúlyozták kulturális egyezmény megkötésének szükségességét fa; A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meghívást intézett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságához, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének delegációja tegyen látogatást Magyarországon; A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága ezt a meghívást elfogadta. Baranya megye dolgozói és ifjúsága!
