Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-04 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESf L JETEK I DUNÁNTÚLI oiz áj embei kováéul A BARANYA M C G Y EI PA'R 7 612 ÖT JS A G f 5 A Ni EG VEI TA MACS' L A P. XIU. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 OKTÓBER 4 Már a szénát etet a magyarteleki Gerő Ernő Tsz tehenészetében, pedig még csak október eleje. Ez nem jó jel: arra figyelmeztet bennünket, hogy ha nem gondoskodunk gyorsan magunkról, akkor nagyüzemi tehenészeteink már februárban terimés takarmány nélkül maradhatnak. Az aszályos nyár tönkretette a másodvetéseket, sarjú jóformán semmi sincsen és így a gazdálkodói közfigyelem újra a silózásra forduL Silózzunk, de mit?! Ha a legtöbb gazdaság arra is kényszerült, hogy zölden etesse fel a silókukoricát, vissza van még egy roppant tömeget adó takarmánybázis — tegyük hozzá mindjárt: egyetlen tartalékunk — a kukoricaszár, és a cukorgyáraktól visszakapott répaszelet. Idén nemcsak saját érdeke, de az egész ország állattenyésztése ellen vétkezik az a gazda, aki törés után egészen a tavasz beálltáig lábán hagyja, mint eddig annyiszor. A földművelésügyi minisztériumban a Nógrád megyei vezetők beszámoltak arról, hogy már most nem 'anácsos törés után kinthagyni • szárat, mert a takarmányhiányt érezve, a rászoruló gazdák a tulajdonos engedélye nélkül letakarítják saját maguk részére. Baranyában a kukorica vetésterülete olyan magasra rúg, hogy becslések szerint 100 000 köbméter silót készíthetünk a szárából, holott a megyei szükséglet még a 90 000 köbmétert sem éri cl. Az a feladat, hogy ezt a 90 000 köbmétert, ha törik, ha szakad, de mindenképpen előállítsuk. Nem áltatjuk magunkat, tudjuk, hogy a zöldsiló sokkal jobb lenne — de most azzal vagyunk kénytelenek megtölteni gödreinket, ami éppen rendelkezésre áll. A kukoricaszárból is lehet egészen jó, de csapnivaló silót is készíteni — egyedül a termelőszövetkezet, a gazda leleményességén és gyorsaságán múlik, hogy milyen lesz belőle. Ha a kukoricaszárat törés után mindjárt,' vagy rövid időn belül silógö- dorbe aprítják, akkor a közepes minőségű réti szénával egyenértékű takarmányt nyerünk. Október vége felé azonban a szár tulajdonképpeni takarmányértékét jelentő keményítők a jószág részére emészthetetlen cellulózévá alakulnak át —- silónk akkor már a takarmányszalma minőségét sem érheti el. Minden a gyorsaságon — a termelő- szövetkezetekben pedig ennek folytán minden a gépeken múlik! A gépállomások soha jobban nem nyúlhatnak az állattenyésztők hóna alá, mint "}°st, amikor nemcsak a meg- levő silótöltő gépeket állítják kivétel nélkül munkába, ha- nem a megfelelően átalakított kombájnokat is, amelyek mindjárt a szár letakarításá- ban is segédkeznek. A baranyai allami gazdaságok sok jó példát mutatnak fel ezen a téren — erdemes jószágállo- manyunk érdekében tapasztalataikat a leggyorsabban általánosítani! Megyénk állattenyésztését egvszer már súlyosan megviselte 1952 takarmányhiányos tele, kihatásait sok helyen még most is érezhetjük: Erről a helyről még időben hívjuk fel a termelőszövetkezetek, gépállomások és agronómusok figyejmét arra, hogy nagytömegű silózással akadályozzák *neg a négy év előtti helyzet •»«gismétlődését. Augusztus 20 óta 11 család 33 tagja lépett be a kozármisienyi tsz-be Sólyom Mihály, a kozármie- lenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet elnöke már csak azért is megérdemli a dicsérő szót, mert minden dicsekvés nélkül beszél arról, amit bárminél is hangosabban kellene aJ megye tudtára adni. Megtesszük hát helyette mi, hadd tudják meg mindenütt, ahol csak újságolvasó emberek laknak, hogy a kozármisienyi termelőszövetkezetbe hétfőn este újabb három család négy taggal kérte a felvételét a közösbe. A tagság megszavazta. De nem is ez tulajdonképpen az eldicsekedni való jó hír — amiről Sólyom elvtáns beszélt — hanem az, hogy augusztus 20 után összesen 22 család 33 taggal erősítette a Jobb Élet Tsz-t. Most már 45 család, 64 taggal, négyszáz holdon gazdálkodik közösen a kozármisienyi határban. S hogy jól gazdálkodnak, a számok is bizonyítják. Ügy állnak a betakarítással, a könyveléssel, beadással — minden Ő6zi munkával —hogy november 1-ig megtarthatják a zárszámadást. Nem is akármilyen, hanem gazdag zárszá, madás lesz az idei Kozármis- lenyben. Eddigi számítások szerint egy munkaegység értéke 39 forint lesz. Készpénzben — a már kiosztott előlegeket nem számítva — még 12 forintot osztanak a tagoknak. Ennyit eredményezett a régi tagok szorgalma, az új belépők elhatározása, az, hogy minden nap erősödik, gyarapodik a kozármisienyi Jobb Élet Tsz. Ilyenről mindig szívesen beszél az ember. Áramcsere-lehetőség Jugoszláv!óval A két ország energiaügyi tárgyalásait október végén Budapesten folytatják. efanfi Makarenkó- regényre, pedagógiai hőskölteményre szívesen gondol vissza felnőtt és ifjú egyaránt. Érthető tehát, hogy nagy várakozás előzi meg a hasonló című — a regényből írt — film vetítését. A színes, magyarul beszélő szovjet filmet ma kezdi pergetni a Kossuth filmszínház és holnapi számunkban már hírt adunk arról, hogy a maka- renkói pedagógiai hőskölteményt sikerült-e teljes ragyogásában filmre vinni. Vetnek a termelőszövetkezetek Vetik a búzát Maróesán A marócsai Zöld Mező Termelőszövetkezetben is már javában folyik a vetés. Szeptember 23-ig befejezte a szövetkezet 23 holdon az őszi árpa vetését. Szeptember 29-én pedig megkezdte a marócsai határban az őszi búza földbehelyezését. Papp József levelező 40 hold rozs földben Homorúdon A homorúdi Petőfi Termelőszövetkezet földjein és majorságán is végigpusztított a tavaszi áradat. A helyreállítási munkák mellett a szövetkezeti tagok az őszi mezőgazdasági munkákat is sikeresen végzik. Eddig 40 hold rozsot vetettek el, mely kenyérgabona vetéstervük 39 százaléka. — Ezenkívül 20 hold káposztarepés a pécsi állami gazdaság A Jugopress hírügynökség kommentálja a közelmúltban Belgrádban folytatott magyar- jugoszláv energiaügyi tárgyalásokat. E tárgyalásokon ki-.1 tűnt, hogy a két ország emer-f . ■ • I • I ■ giaügyi együttműködésének JA stadmna koni cudzynowice kedvező feltételei vannak —4 * hangoztatja a hírügynökség. ( Tanulmányozták Jugoszlávia j északnyugati villamosenergiarendszere összekapcsolásának j lehetőségét a magyar energia-; hálózattal és megállapították, J hogy kölcsönös áramcserére J kerülhetne sor. Ennek fi gye-} lembevéte lével megbeszélések ( folytak arról, hogy Várasd és j egy magyar város között 110 J kilowatt feszültségű távvezeté-} két építenek. eét, öt hold takarmánykeveréket tettek földbe. 170 hold földet pedig előkészítettek vetés alá. Nagyon szép eredmények ezek, mert a termelőszövetkezetnek összesen 269 hold szántója van. A munkákat nagyban elősegítette a mohácsszigeti gépállomás jó munkája, mely a szövetkezetnek a legmesszebbmenőkig biztosította a gépeket. A legközelebbi napokban a homorúdi Petőfi Tsz megkezdd a búza vetését is. Vicsek János községi párttitkár Siklóson is veinek A siklósi Táncsics Termelő- szövetkezet is megkezdte az őszi gabonafélék vetését. Eddig már 30 holdon vetették el az őszi árpát és ugyanennyi búzát helyeztek földbe. A jövő évi takarmány biztosítására 8 hold bíborherét vetettek. Az ősziek vetése tovább folyik a siklósi Táncsics Termelőszövetkezetben. Orzsi Ferenc levelező Megkezdték a magyar atomreaktor vasszerkezeteinek gyártását (Tudósítónk töl) A napokban lengyel állami gazdasági küldöttség tekintette meg a pécsi állami gazdaságot és Ignacy Jawasosowsky igazgató kezdeményezésére kölcsönös versenyszerződést írtak alá. Az elbírálás alapjául a növénytermelésben, a szarvasmarhatenyésztésben, — valamint a gyümölcs- és takar mánytermelésben elért hozamok és önköltségek szolgálnak. A szerződő felek a versenyt évenként értékelik és a győztes gazdaság öt dolgozóját a vesztes gazdaság két hétig vendégül látja. Megérdeklődtük: amennyiben a pécsi gazdaság kerülne^ ki győztesen az első verseny szakaszból, úgy öt dolgozója lengyel tengerparton tölthetn a jutalomüdülés tizenneg napját. A Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat dolgozói szerdán megkezdték a magyar atomreaktor vasszerkezeteinek gyártását. A 32x22 méter alap- területű főcsamok öt keretállása és a darupálya készítéséhez mintegy 120 tonna vasat használnak fel. A szerkezeti elemek gyártásával jelenleg két brigád foglalkozik, fokozatosan azonban újabb csoportok kapcsolódnak a munkába, hogy az első két keretállás szerelését már a jövő hónap elején megkezdhessék Csillebércen. Annak ellenére, hogy a rendelés nemrég érkezett, a gyér dolgozói úgy igyekeznek, hogy az év végére befejezzék ezt a munkájukat Ugyanakkor- kérik az együttműködő üzemeket, hogy a nyersanyagot minél előbb adják át a gyárnak, mert a százhúsz tonnányi anyagból eddig mindössze 57 tonna érkezett meg. Ezenkívül 250 palack oxigént és disz- szousgázt és 600 csomag E—50- es minőségű elektródát kérnek, hogy az autogénvágásnál és a hegesztésnél se legyen 'ennakadós. Készítsünk sok téli takarmányt! A görcsönyi Augusztus 80 Termelőszövetkezetben már 400 köbméter Ő6zi silót készítették; A szentlőrinci Úttörő Tsz-ben kétszáz, a vókányi Törekvésben pedig 150 köbméter besilózott takarmányról gondoskodtak eddig, A házak Az új falvak házainak nagyrésze már áll. Hatvanöt százalékkal készek, hat százalékot teljesítenek hetenként, hat hét alatt fel kell hát építeni a még befejezetleneket. Uj-Mohácson Mányoki László mérnök, a falu építésének egyik vezetője kerékpáron kalauzol. Szép az új község, szabályosan, katonásan állnak egymás mellett a házak. Tanyák helyett végre sikerült falut teremteni. 149 ház áll készen, bemeszelve, vagy befejezés előtt. Sok helyen dolgoznak még, de a falu végén Le bő József már beköltözött, mellette Alabert háza kész, várják, mikor hozza a bútorokat. Az utolsó előtti házban Somlai Péter bácsi még hordja a maltert feleségével együtt — hatvan körül járnak mind a ketten, — de már itt is az istálló falát húzzák. A másfélszáz ház jövőre megszaporodik. Most kezdik a tanítói lakást építeni, szemben az áruházépület, odébb az iskola és a kultúrház emelkedik majd. Nem egész egy esztendő múlva, szeptember elsején már tanítanak a homorúdi új iskolában. Ezer lakost várnak Uj-Mo- hácsra, de..; — könnyen lehet ebből a faluból még Mohács villanegyede is — ez Mányoki mérnök véleménye. Ha így szépül továbbra is, néhány év múlva bizonyosan; Az utak A régiek nagyon rossz állapotban vannak, az árvíz óta MOHÁCSI JELENTE O A szigeten régen esett az eső. Mindent elborít a por, a kis Skodát, mire bebarangolja a három falut, Homorúdot, Sárhá- tot és Uj-Mohácsot, zöldből szürkévé varázsolja a könyörtelenül szálló szúrkáló homok. Amíg az építkezés tart, nincs is szükség esőre és sárra, csak cementre, téglára, mészre — és kőművesekre. November hetedikén felavatják az új falvakat. Ez az, amiben senkinek kétsége nincs. Keresztfalvi Artúr, a helyreállító mérnökcsoport vezetője egyszerűen így mondja: „meglesz”. Hess Károly, a DISZ-tábor parancsnoka így: „ha vért kell izzadni, akkor is készen lesz." De kivétel nélkül állítja paraszt és mérnök, kőműves és diszista: a forradalom évfordulóján biztos az avatás. nem lehetett megjavítani egyet sem, a forgalom pedig meghatványozódott. Az újak lassan készülnek, helyenként sehogy. Uj-Mohácson már mindenütt kiárkolták az utcákat, sőt az út mentén elültetendő fák helyét is mutatják már. Homorúdon csak most kezdenek gondolkodni az úton. Az új házak előtt, a tervezett utcák helyén még itt is, ott is áll egy góré, egy kiemelkedő fa. Sárháton, Dunafalván egyelőre senki sem épít utakat. Ideje lenne elkezdeni! A villany Uj-Mohácson, Sárháton előreláthatólag ezen a héten bevezetik a villanyt. A belső szerkezetek jobbára készek, az utcákon már drótok kötik öszsze az oszlopokat. Főleg a bekötő vezetékek hiányoznak. A villanyszerelők egyszer dolgoznak, másszor máshová vezénylik ókét. Keresztfalvi elvtárs véleménye: .sürgetni őket, nagyon sürgetni! Kell a villany mindenütt.“ Az anyag Huszonhét millió forint értékű anyagot kapott és adott tovább a mohácsi TÜZÉP az utolsó három hónapban. Átlagos napi forgalmuk: 200 ezer tégla, 4—5 ezer mázsa kő, 2-3 vagon cement és mész, körülbelül ötven fuvar ajtó és ablak. Az anyagszükséglet 98 százalékát már leszállították. Néhányezer tégla, némi sóder, 20—30 vagon cement és mész hiányzik csak; Födémanyagokat maguk készítenek, hét helyen, itt a szigeten; A hónap második felére minden meglesz, ígérik a vállalat összes vezetői: Tóth András, a megyei igazgató, Rozsnyai Andor, a helyettese és Csík János, a telepvezető; Az építők nagyon bíznak benne; A szállítás az építkezés Achilles-sarka. Sok baj volt vele. A száz helyről idekerült, néhány nap után szó nélkül továbbálló gépkocsivezetők, rakodómunkások nem kevés zavart okoztak. — Száz forint és egy kis bor hatására igen könnyen „eltévedtek.“ Ide többet szállítottak, oda semmit. *. Egy téglalopási ügyet most vizsgál a rendőrség. Nemrég megerősítették az ellenőrzést és minden teherautóra felraktak egy Díszest. Azóta sokkal kevesebb a visszaélés és reklamáció. És valami, amitől többen félnek: .túl sok teherautót állítottak le, nagyon kévés szállítómunkást tartottak meg a TÜZÉP-nél. Nem lesz ez visz- szájára fordított takarékosság? A díszesek A szigeten mindenütt állnak a sátraik. Mo6t 920-an vannak, egyetemisták, állatorvosok, medikusok, Debrecenből mezőgazdászok, Szolnokról közlekedési mérnökök. Nincs olyan munka, amit rájuk ne lehetne bízni, önként vállalták, hogy tíz órát dolgoznak, s az ígéretet keményen állják. JÓkedvűek-— és fáradtak. De tudják, hogy miért fáradtak. Vannak, akik legyint ve beszélnek róluk, de csak elvétve. A szigetiek szeretik és becsülik őket, szívesen veszik, ha díszesek dolgoznak a házuknál. Néhány kőművessel nehezen férnek meg, de a legtöbb csak őket kéri segédmunkásoknak. Az általános vélemény, sok ember szájából: DISZ-esek nélkül nem épült volna újjá ennyi idő alatt a sziget; Ez pedig a legnagyobb dicsére! ‘
