Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-19 / 247. szám

' m« OKTOBER 19 NAPC9 8 Használjuk ki a hátralevő két hetet! A dunaszekcsői, bólyi és bári pártoktatási előkészületekről Luki ca József elvtárs, a mo­hácsi járási pártbizottság ágit. prop. osztályának veze­tője így nyilatkozik a párt­oktatás előkészítéséről: — A propagandista útmu­tatóik mindenütt megvannak, a hallgatói tananyag mintegy 70—75 százalékát rendelték meg. Az előkészítés, — ha nem is hiba nélküli — általában jó. Elmaradást leginkább ott tapasztalunk, hogy az elbeszél­gető bizottságok másodszor még nem beszélgettek a hall­gatókkal. E tájékoztatás alapján fel­kerestünk néhány községet. Dunaszekcsőn rosszul kezdődtek az előké­születek, mert az a négytagú elbeszélgető bizottság — pél­dául Vörös József propagan­dista hallgatói közül —- senki­vel sem beszélgetett; Azóta Vörös elvtáns pótolta a mulasztást. Balogh Rudolf­tól kezdve Pettermann György- né elvtársnőig minden hallga­tót felkeresett, összegyűjtötte a tananyag árát, (azóta már megérkezett) és a községi párt­bizottság egyetértésével igaz­ságot tett Nagy István elvtárs ügyében is. Nagy István elv­társat ugyanis, aki pedagógus, DISZ-vezetőségi tag és a DISZ Petőfi Iskola vezetője, még a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamra is beosztották. „Egy ember pedig nem sza­kadhat ezerfelé“ — állapította meg Vörös elvtáns és mente­sítette Nagy elvtársat a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamának látogatása alól. Vörös elvtárs és a tanfo­lyam 15 hallgatója most a he­lyi anyagok összegyűjtésére készül. Bólyban a Járás második óriásközségé­ben már más a helyzet. Nem a Kossuth Tsz pártszervezeté­in as úf óra: az olomiohron Washington (MTI) A New- York Times közli, hogy Jer- rold R. Zacharias professzor, a massachusettsi műszaki egyetem professzora egy új órát mutatott be néhány nap­ja. Az új óra az atomichron, harmincezer évig másodperc­nyi pontossággal jár. Az óra atommeghajtással működik. Ezzel az órával évszázadok­ra pontosan lehet mérni az időt. Különösen nagy jelen­tősége van az órának a csil­lagászatban, a navigációban, a katonai térképkészítésben. ben, ahol időszerű kérdések tanfolyam indul, hanem a po­litikai gazdaságtan tanfolya­mom Kész Endre elvtárs, a köz­ségi pártbizottság megbízott titkára nem tudja hány hall­gatója lesz a tanfolyamnak. Lorencsics Kálmán elvtárs. az egyik hallgató tizenketted- magával számol, Görgényi Jó- zsefné elvtársnő 15 embert említ, bár megjegyzi, hogy nem tudja pontosan. Kész elvtárs és Lorencsics elvtárs a járási pártbizottságot okolja. Mint mondják, a járási pártbizottság először Kiss Pál elvtársat, a babarc! állami gazdaság egyik vezető beosz­tású dolgozóját jelölte ki pro­pagandistának. Később jött a hír, hogy Kiss elvtáns nem tud majd eljönni, ezért hely­ben kellene keresni valakit. Találtak is, Gyenis Jenő elv­társat a gépállomáson, aki az idén végzett öthónapos pártás- koláit Mivel a járási pártbizottság Is megfelelőnek találta Gyenis elvtársat, most mégis csak a bólyi elvtársakon lenne a sor. Tisztázni kellene már, hány tagja is lesz a tanfolyamnak és beszélgetni kellene a hall­gatókkal. Bárban az állatni gazdaság központ­jában a konferencia helyiségét már kijelölték, fűtőanyagról is gondoskodtak és a tananya­got is megrendelték. Az idő­szerű kérdések tanfolyamai­nak 20 hallgatója tehát egész nyugodtan várhatja az okta­tás kezdetét. Ennek ellenére is tenni le­hetne még egyet és mást. Az elbeszélgető bizottság például csak egyszer beszélgetett a hallgatókkal, másodszor már nem. Pedig érdemes lenne! Tóth István elvtárs, a tanfo­lyam hallgatója akikor példá­ul nem fizette meg a tan­agyag árát, most meg így vé­lekedik: „Nem arról van szó, hogy sole az a hét forint, más­kor is kifizette az ember. Csak megvan az a rossz szokásunk, hogy nem szeretünk fizetni.“ Érdemes lenne elbeszélgetni íz emberekkel azért is, mert az egyik tanfolyam hallgatói között egyetlenegy pártonkí- vülit se találni. Márpedig köz­ismert, hogy éppen az idősze­rű kérdések tanfolyama tet­szik a legjobban a pórtonkí- vülieknek. Ha a nem tipikus bólyi ese­tet figyelmen kívül hagyjuk, arra a megállapodásra jutha­tunk: igaza volt Lukics elv­társnak. „Az előkészületek ál­talában jók." De csak általá­ban és még nem egészen. Hogy egészen Jók legyenek, ki kell még használni azt a két hetet, ami a falusi pártoktatás kez­detéig, november elsejéig hát­ra van; Értelmiségi találkozó Szigetvárait A hét elején hosszú évek után, először tartottak értei* miségi találkozót Szigetvárott é a járási művelődési ház klub-} helyiségében. Orvosok, joga- é szók, pedagógusok, mérnökök t jöttek össze, hogy meghallgas- >' sák Lernte Géza elvtársnak,1 a megyei pártbizottság ágit. Prop. osztálya munkatársának vitaindító beszédét. „Ismerjük az értelmiség sérelmeit, anya­gi javadalmazásukkal kapcso­latos visszásságokat, visszahú­zódásuknak okát. Most be akarjuk az értelmiséget kap­csolni országépftő munkánk­ba és segítséget várunk tőle.“ Az őszinte szavak elhangzá­sa után, megindult a vita. Egy pedagógus az oktatási felügye­leti szervek dogmatikus köve­teléseiről, a pedagógus munká­jának tudománytalan értéke­léséről beszélt. A jogász kifo­gásolta, hogy az államigazga- j) tás helyi apparátusába Jogi f szakembereket nem vonnak} be. Heves vita keletkezett a régi és az új értelmiség közötti is. fis szóbakerült többek kö-|> zött az értelmiségi klub léte-f sttésének gondolata Is. Örvendetes, hogy végre 8*1-11 getvár értelmisége is megmoz­dult és hallatta hangját. Azf értelmiségiek pedig örömmel vették tudomásul a járási pártbizottság bejelentését, hogy igényt tart az értelmiség segítségére és az értelmiségie­ket képzettségüknek megfelelő J helyre állítja. PUTNOKY JENŐ Jegyzetek: Segítséget kérünk a KGM-től Apró bosszúságok less motorkerék­pár? — Erire éppen úgy nem tudok válaszolni, mint arra, hogy mikor halok meg — vá­laszolta kérdésemre a Színház téri KERAVILL üzletben az eladónő — írja levelében Völ­gyi Ernő. — Ebben az üzlet­ben tehát nem kaptam motort, de nem kaptam sem az Álla­mi Áruházban, sem a Rákóczi úti vasboltban. A pénzem megvan, a motorra szükségem van, azt hiszem joggal kér­jem, miért nem lehet motort vásárolni?" — A kérdésre most már mi is szeretnénk vá- 'aszt kapni, de megnyugtatót. „MOMIKON fényképezőgépei vásároltam az Állami Áruház­ban — írja Hasznos Miklós. — Szenvedélyem a fényképe­zés, előre örültem, hogy lesz egy jó gépem. A gép rossz volt. Visszavittem. Kértem, cserél­jék ki, ,A magyar gyártmányú gépeket nem cseréljük ki, csak a külföldieket’ — válaszolta az eladó. Ki érti ezt? Én nem! Arról nem Is szólva, hogy ki­adtam 1 850 forintot ós a gyö­nyörű őszben nem fényképez­hetek.“ * „A Kossuth térről indulnak és oda érkeznek a MÁVAUT autóbuszai. Ezen a forgalmas téren azonban nincs egy pon­tos időt mutató villanyóra. Igaz, a zsinagóga homlokzatán' van egy, de az hónapok óta nem működik, a számlapja is -ozsdás. Feltétlenül szükséges lenne egy új óra felszerelése" — írja Hunyadvári Béla. Á román kormány- és pártküidöMség!; október 20-án érkezik Belgrádba Belgrád (Tanjug): Belgrád- ban csütörtökön közleményt bocsátottak ki a román kor­mány és a Román Munkás­párt küldöttségének küszöbön- álló jugosz1 áviai látogatásáról. A Román Népköztársaság kor­mányának és a Román Mun­káspártnak a küldöttsége, amely Joezlp Broz Tito köz- ‘ársasági elnöknek, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának meghívására kilencna- ocs hivatalos látogatást tesz a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaságban. október 20-án érkezik Belgrádba. A román küldöttség a kö-l' vetkező személyekből éli: f Gheorghe Gheorghiu-Dej, a nagy nemzetgyűlés elnökségé­nek tagja és a Román Műn-*- káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Chivu Stol- ca, § minisztertanács elnöke, Petru Bortla, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, Leonte Rautu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, Alexandra! Birladeanu, a mi­nisztertanács elnökhelyettese és Grigore Preoteasa külügy­miniszter. Gazdasági életünk fö prob­lémája: olcsóbban, többet, jobbat termelni! E cél érde­kében minden lehetőséget ki kell használnunk. Lehetősé­geink pedig vannak •.. A Pécsi Agrária Keményí­tőgyárban például minimális beruházással lényegesen ol­csóbban, több és jobb kemé­nyítőt tudnának gyártani. Sőt! A világpiacon is szinte verhetetlen terméket állít­hatna elő a gyár, ha... Egy éve adtunk hírt elő­ször a hidrociklonokról. (Ke­ményítőgyártásnál használ­ható, centrifugális gépek). A hidrociklont Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban lát­ták meg a magyar szakembe­rek, s nálunk a demecseri keményítőgyárban próbál­koztak vele először. Ott nem vált be, mert burgonyából készítik a keményítőt. így került át Pécsre az új konstrukció, hogy kipróbál­ják a kukoricából nyert ke­ményítő előállításánál. A bu­dapesti kutatóintézeti kí­sérletek alapján az új tech­nológia bevált, s felszereltek két hidrociklon-telepet Pé­csett, hogy ezzel megszün­tessék a rendkívül nehéz fi­zikai munkát az ülepített ke­ményítő kiásásánál és szállí­tásánál. Gyakorlatban a gépek nem hozták meg a kívánt ered­ményt, mert nagy volt a ke­ményítő fehérje-szennyező­dése. Ezért az Élelmiszeripa­ri Minisztérium Erjedésipari Kutatóintézeténél felvetődött az az elgondolás, hogy a két­lépcsős telephez még harma­dik lépcsőt, mosó-hldroclk- lonokat is kellene alkalmaz­ni, s ezek kivonnák a fehér­jeszennyeződést. Ezzel a módszerrel extra-minőségű keményítőt állíthatnának elő, amelynek legrosszabb eset­ben is csupán 0,3 százalékos lenne a szennyeződése. Ez pedig egyenrangú a legjobb külföldi áruval. A hidrociklonoknak nem­csak ez lenne az előn je- Töb­bet is termelhetnének. A gé­pi eljárással az évenként fel­dolgozásra kerülő 40 ezer má­zsa kukoricából nem 24 ezer mázsa keményítőt, hanem 25 ezer ötszáz mázsát tudná­nak kivonni. A hidrociklo- nok munkája ugyanis töké- £ letesebb, kisebb a keményt- f tő-elfolyás. Nézzük meg, mi-1 lyen előnyökkel jár ez a* többtermelés! A keményítő £ ára mázsánként 524 forint ? Ezerötszáz mázsa értéke r ezekszerint 786 ezer forint, r csupán egy év alatt. Ha a svájci exportot vesszük ala­pul — amire lehetőség van —ez az összeg 60 000 svájci frankot tesz ki. Ez a haszon pénzben. De az új technoló­gia jelentős befolyással van minden lényegesebb mutató­ra, ezenkívül lehetőséget ad az üzem teljes átrendezésére,* modernizá lására. Azt megállapítottuk, hogy\ mik az előnyök, de megéri-e* a beruházás ezt a hasznot ’* Bojtár Rezső igazgatóval és f Upor Endre főmérnökkel ki-\ számítottuk a beruházás * költségeit. Kiderült, hogy ó: J hidrociklon értéke a hozzá- J való szivattyúkkal együtt f mindenestül, a már beszerelik két teleppel együtt 150 ezer ? forint. Ha figyelembe vesz- ? szűk a jelenleg már meglévő \ beruházást, akkor még csak? 50 ezer forintnyi MNB hitelt kellene a továbbiakhoz. Nyil-t ván érdemes volna bevezetni J a hidrociklonok alkalmazó-1 sát. S min múlik az egészül Azon, hogy a Kohó- és Gép t ipari Minisztérium hatáskö-! rébe tartozó Kisszivattyú J gyár nem vállalja, csak 1951 1 ra a gyárnak szükséges 12 J T—23/6-os típusú kisszivatu J tyű elkészítését. Szivattyút nélkül viszont nem működről a hidrociklon. De várhatunk-e ilyen nagt eredményeket hozó új tech­nológia bevezetésével mec két évig, amikor a népgaz­daságnak minden fillér szá mit7 Várhatunk-e, amikor bőven megtérül a beruházd:' Várhatunk-e, amikor ú; extramlnőségü áruval léphe tünk a világpiacra? Segítsé­get kérünk a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumtól a Pé­csi Agrária Keményítőgyár­nak! TENKELY MIKLÓS Kártérítést kaptak a bánfa! gazdák Kezsér Dezső bánfai lakos panasszal fordult szerkesz­tőségünkhöz. Több gazda OF A-földet bérelt és beve­tette angolperiével. A ne­mes fűmagot le is szerződ­ték a Magtermeltető Válla­lattal. Mikor elérkezett az aratás ideje, új tulajdonos, a Baranya megyei Allatfor- galirtí Vállalat jelentkezett, mivel a községi tanács a gazdák megkérdezése nélkül a területet a vállalatnak ad­ta át. A szigetvári járási tanács kivizsgálta az ügyet. A Ba­ranya megyei Állatforgalmi Vállalat ezer forint kártérí­tést fizetett a kárvallott gazdáknak minden bérelt hold terület után. Móra Ferenc 1924-ben ir­ta „Hannibál feltámasztása” című kisregényét, mely azon­ban csak 1949-ben jelenhe­tett meg. A regény alapötle­téből készült filmszatíra Igen sok tekintetben méltó a ta­valyi évad fokozott igénye­ket támasztó, immár világsi­kert aratott filmjeihez, sót: a rendezői (Fóbt-i Zoltán) és operatőri (Szécsényi Ferenc) munkában további fejlődést is jelent. Az igazság megalkuvás nélküli szeretetére oktató Nyúl Béla főgimnáziumi la­tin tanárt egy Hannibálról írt filológiai értekezése vá­ratlanul komoly bonyodal­makba keveri. Újságíró ke­resi fel, s ebből tanártársai arra következtetnek, hogy a klasszika-filológia kiváló tu­dora lett. Elhalmozzák min­den jóval, és már közbenjá­rását, protekcióját is kérik. Igen ám: de másnap kide­rül, miért kereste az újság­író. Vitéz Muray, az „ébre­dők” vezére interpellációjá­ban foglalkozott a tanul­mánnyal, de elferdítve az ér­tekezés igazi tartalmát, de­magóg uszítása célpontján' tűzte u tanár nevét, s ezzc' meglndu' a Horthy-rendSzc vad, embertelen haiszá.io Nyúl Béla hiába keresi fel Mutaji, aki iskola társa volt Hannibál tanár úr \ mert kiderül, hogy a képvi­selő el sem olvasta azt az „izét”, csak „anyag” kellett programja meghirdetéséhez. „Ne is haragudj, — mondja Muray, — de ez a politika. Hiszen Julius Caesar politi­kából a saját fiát is leszúr­ta.” A népgyűlésen a fellá­zított tömeg csaknem megkö­vezi a bűnbakot, mire ez az agyomhajszolt ember a féle­lem révületében szinte gépie­sen elmondja az „ébredő” tanártársaktól ós Munaytól annyiszor hallott soviniszta frázisokat. A gyűlés hangu­lata ettől egyszerre megfor­dul: mindenki őt éljenzi, de Nyúl Béla iszonyodva hátrál a feléje nyújtott kezek elől, egyre feljebb és hátrébb lé­peget az aréna kőpárká­nyán, míg hirtelen átbukik, s holtan zuhan a szörnyű mélységbe. Nyúl tanár nem hős, s az őt megszemélyesítő Szabó Er­nő is (nagyon helyesen) köz­napi egyenességét hangsú­lyozza. Halkszavú, melegszí­vű, s az emberek jóságában a tragikomikumtg hívő lélek A tudományos értekezés megírásába sem hősiesség- M 1 fogott, hsn«»rn kutató Iá - mazság meg­" érésé ’ Fel fedező»« ■gy be -"’letes íletmfl ered­ménye, melyet nem tagad meg, mert Az álmában megjeleni HanraMnnfc meg is fogalmaz»: „;:.szembe­szálltam a világtörténelem­mel, amit a kultuszminiszter Öméltósága a középiskolák IV. osztálya számára enge­délyezett. És tessék glhinni. ez nálunk van olyan merész vállalkozás, mim kétszáz ele­fánttal átkelni az Alpese- ken.” Története azt példázza, hogy az igaztalan világ, a ha­zug erőszak kikerülhetetle­nül olyan szituációt teremt, melyben a hétköznapi em­bert a becsülete feltétlenül és törvényszerűen hősi ma­gasságba lendíti. Ellenveté­sül azt lehetne mondani, hogy Nyúl tanár a végén (nem „höshöz méltóan”) visz- szavanja tanítását. Igen ám: de hogyan?! A kimondott szavak értelme annyira a visszájára fordul ebben a szituációban, hogy éppen ez leplezi le az ilyenfajta tömeg egyik percben halált-kiáltó, másik pillanatban éljenző tartalma Hanságét, és éppen ezért veszedelmes voltát Ezek a tapsoló emberek meg- csúfoltan maradnak az aré­nában, s nem is Nyúl Béla. hanem önön értelmetlensé- 'hk csúfolja meg őket, az, hogy komolyan vették a ta- 'úr nem gúnyos, de őketmó- gúnyos nevetés tüzébe ál­hó ijedt, értelmetlen frázi­sait. Azt hisszük, ez a szati­rikus ábrázolás Igen magas művészt fokát Fábri Zoltán (Gyenes fst­vánruü és Szász Péterrel együtt a forgatókönyv írója fs) a „Körhinta” rendezői módszereit elmélyítette és páratlan ötletességgel gazda­gította. Ahogy a történet fo­lyamán az álom és valóság ölelkezik, — ahogy egy-egy elvonuló árnyalaknak srituá- ciót-teremtő Jelentőséget tud adni, — vagy ahogy a kriti­kus pillanatokban felcsendü­lő zeneszó is szatirikus éllel a mondanivalót, az eszmei tartalmat tágítja: — feled­hetetlen. Komoly nyereségünk a ta­nárt megszemélyesítő Szabó Ernő hazatérése. Külföldi pályafutása előtt táncosko­mikus volt itthon, többek közt Pécse.t te, — s most mint érett, a legegyszerűbb eszközökkel, egy-egy szem­üveg alóli felpillantással fe­szültséget teremtő, széles skálájú színészt csodálhat­juk. A többiek becsülettel sorakoztak fel a központi cél hangsúlyozására, az egységes korhangulatot együttesen fe­jezték ki hitelesen, s így kü­lönben ia egyik legfőbb eré­nye a filmnek, hogy e vezető színészek gárdájából (Besse­nyei Ferenc. Greguss Zoltán, Kies Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémt) senki sem kép­viselt külön színfoltot. KENDE SÁNDOR Miért késik ! a 6 vagon rizs kiosztása ? Pécsett osztatlan örömöt keltett lapunk csütörtöki számában megjelent hír, hogy külföldről 6 vagon rizs érkezett Pécsre a FŰSZERT Vállalathoz. Az eredeti terv szerint a FÜSZÉRT-nek csü­törtökön kellett volna meg­kezdenie a rizs kiszállítását i kiskereskedelmi vállalatok boltjaiba. Erre azonban nem kerülhetett sor, és a háziasz- szonyok hiába vártak a rizs­re. A kiszállítás elmaradásá­nak oka: amikor a FŰSZ­ERT-nél a zsákokat kibon­tották. észrevették, hogy a Burmából érkezett rizsnek furcsa szaga van. Megvizs­gáltatták a Megyei Minőség­vizsgáló Intézettel, amely megállapította, hogy a rizs petróleum szagot szívott be. hidegen és felmelegítve is furcsa mcllckizc van. A Belkereskedelmi Minisz­térium élelmiszeripari fő­igazgatóságának a FŰSZ- ERT-hez küldött levelében ezt olvassuk: ..Miután a tró­pusi részek kisebb-nagyobb mértékben elkerülhetetlenül zsizslkesek, a szállított árut az AORIMPEX behajózás előtt fertőtlenítette. Kikö­töttük, hogy a beérkező rizs­ben élő zsizsik vagy egyéb élő raktári kártevő nem le­het. Kismérvű holt zsizsik jelenléte nem kifogásolható. Az Ilyen áru forgalomképes. Ha élő kártevő, vagy na­gyobb mértékű tnolyosodás, vagy dohos, olajos, stb. ide­gen szaga tapasztalható, úgy azt kifogásolni kell és atnin- tapecséte!éshez az AGRIM- PEX-et táviratilag meg kell hívni.“ Nos, a pécsiek e biztatásra elmondották kifogásaikat. Ezért érthetetlen a Belkeres­kedelmi Minisztérium sértő és felháborító válasza: ha más megyéknek jó volt ez a rizs, miért nem jó Pécsnek, vagy Baranyának? Mi nem avatkozunk más megyék ügyébe. De! Tőlünk mindig és mindenhol kifogástalan munkát és árut követelnek. j Ezért természetes és magától i értetődő, hogy a pécsi és ba- j ranyai dolgozók kifogástalan j árura tartanak igényt, és ] nem hajlandók pénzükért | petróleumos rizst vásárolni. ! A hat vagon rizst a Belke- ! rcskcdcltnl Minisztérium sür­gősen cseréltesse ki! — A* AEK-t pedig megkérjük: ál­lapítsa meg, kit terhel a fe­lelősség a petróleumos ri­zsért és mivel magyarázható a minisztérium cinikus, sértő válasza. PUSZTAI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents