Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-14 / 243. szám

4 N A'PC ó 1956 OKTŐBER 14 Tarka hasáb Százmillió gépjármű van a világon. Ez kereken hét millióval több, mint tavaly az év hasonló időszakában. Ezek között 72 millió a személyautó, 21 millió a tehergépkocsi és mintegy 700 ezer autóbusz. A fennmaradó rész.motorkerék­pár\ A múlt évben mintegy 13 millió gépkocsit gyártottak, közte körülbelül 11 millió sze­mélygépkocsit. Megfeledkeztek egy brüsszeli fogorvosi rende­lőben egy betegről, aki szám­láját akarta rendezni; A pá­ciens a várószobában észre­vétlenül elaludt és csak akkor ébredt fel, amikor már sötét volt. A fogorvos közben két- hónapi szabadságra utazott.— Telefonhívásra végre a rend­őrség szabadította ki zárkájá­ból. Az ember elhatározta, hogy a jövőben nem siet számlák kifizetésénél; Csók-szobákat rendeztek be a mexikói vasút­állomásokon. Az első és leg­szebb. szobát Mexikó-City fő­pályaudvarán létesítették. A szoba jó szolgálatot tesz fia­tal házasoknak és szerelmes­pároknak, akik kedvesen akar­nak egymástól búcsút venni. A menedékhelyen néhány percre zavartalanul magukra maradhatnak. A legkedvesebb könyv Svédországban a legtöbbet ke­resőkről évente megjelenő kézi­könyv. Ebben mindenki szere­pel, aki több mint 15 ezer ko­ronát keres. Eredetileg arra szolgál, hogy a bankokat in­formálja ügyfeleik hitelképes­ségéről. Most házasodni aka­ró lányok és asszonyok a fő­vevők. Ánglia, Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei.'' megegyeztek a szuezi ügyről folytatandó további j tárgyalások hat alapelvében Jtlég.mentfük inii<«nM*409 Newyork (MTI) Anglia, Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei pénteken délután ötödször találkoztak Hammarskjöld jelenlétében és ezen a találkozón — nyugati hírügynökségek és rádiók je­lentése szerint — megegyezés jött létre köztük a szuezi ügy­ben folytatandó további tár­gyalások hat alapelvében. Emellett azonban több kér­désben a nézeteltérések to­vábbra is fennmaradtak; Ez az első megállapodás le­hetővé teszi, hogy a szuezi •kérdésről tovább folyjanak a tárgyalások, most már a sike­res kimenetel nagyobb esélyé­vel; A három külügyminiszter tanácskozásain elért eredmé­nyeket és a még fennálló né­zeteltéréseket határozati ja­vaslatban összegezve terjesz­tik a Biztonsági Tanács elé. A határozati javaslatot az an­golok és franciák nyújtják be. Első része lefekteti azokat az elveket, amelyekben Egyip­tommal megegyezés jött létre, második részében pedig meg­ismétli azokat a javaslatokat, amelyeket a 18 hatalom foga­dott el a londoni értekezleten a Szuezi-csatoma nemzetközi ügyintézésének rendszeréről. A benyújtandó angol-francia határozati javaslat rámutat, hogy Egyiptom elutasítja a 18 hatalmi javaslatokat, de eddig nem állított szembe velük .Semmiféle elfogadható meg­oldást.“ A Biztonsági Tanácshoz kö­zelálló körökben úgy vélik, hogy a határozat első részét a tanács elfogadja, második ré­szét pedig a Szovjetunió két­ségtelenül megvétózza. Ilymó- don azok az elvek, amelyek­ben a három külügyminiszter megállapodásra jutott, a Biz­tonsági Tanács javaslataivá válnak és a további tárgyalá­sokon ezekből kiindulva kell majd törekedni a szuezi konf­liktus megoldására. A hat alapelv, amelyben a három külügyminiszter meg­egyezett, a következő: 1. Szabad átkelés a csator­nán, közvetlen, vagy közve­tett .megkülönböztetés nélkül: 2. Egyiptom szuverenitásá­nak tiszteletben tartása; 3. A csatorna nem kerül egyetlen ország politikájának kizárólagos befolyása alá; 4. A hajózási illetékeket Egyiptom és a csatornát hasz­nálók szövetségéinek megálla­podása alapján határozzák meg; 5. A befolyt illetékek meg­Továbbra is csak találgatások az Ádenauer-kormány átalakításáról Berlin (MTI): Pénteken a nyugatnémet koalíciós pártok Adenauer elnökletével meg­beszélést tartottak a kormány­átalakítás régóta húzódó kér­déséről; A megbeszélésről ki­adott szűkszavú kommüniké leszögezi, hogy a résztvevők véleménye „teljesen megegye­zett abban, hogy céltalanok lennének a nagyobb változá­sok a kabinetben.” A közle­mény ia továbbiakban jelzi, _ hogy a kancellár a jövö ked­1 " den előterjeszti javaslatait Heuss köztársasági elnöknek. Sajtókörökben biztosra ve­szik Blanknak a hadügymi­niszter! tisztségből való levál­tását. Meglepetésszerűen von Brentano külügyminisztert te­kintik a jövendő alkancellár- nak. A hadügyminisztériumot hír szerint Strauss atomerő- ügyi miniszter veszi át, aki­nek helyére Balke postaügyi miniszter lép be. Az igazság- ügyminisztérium élére állító­lag von Merkatz kerül. A le­mondott szabad néppárti mi­niszterek közül csupán Schaf­fer maradna a kormányban, öt a postaügyi minisztérium vezetésével bíznák meg. Rajk Lászlómé nyilatkozata Zelmanovics, a zágrábi Vjes- nik című lap tudósítója, a Sza­bó Ervin Könyvtárban felke­reste Rajk Júliát, Rajk László özvegyét; A beszélge­tésről a tudósító egyebek kö­zött az alábbiakban számol be. Kajk Julia 1949. május 30, vagyis letartóztatásuk után so­hasem látta többé férjét. Hosz- szu ideig ki sem hallgatták. Csak akkor, amikor Rajk László pere véget ért, akkor került rá a sor. Közölték vele, hogy a férjét halálra ítélték, és hogy ellene is eljárást indí­tanak. Miért? Olyan kérdés ez, amelyre mindmáig nem kapott feleletet. A vádiratban megfogalmazott formula így hangzott: „Tevékeny részvétel á Magyar Népköztársaság megdöntésében. Árulásai Zelmanovics ezután így folytatja: — „Géza, a halálos ítéletet végre lehet hajtani...” hallot­tam a szavakat, majd pádig azt, hogy a zsámolyt kirúgják a lába alól... Azután a haj­nali néma csendben hallottam, amikor az orvos jelentette: be­állt a halál. így írja le Rajk Júlia férje halálos ítéletének végrehajtá­sát. Mindez egy októberi reg­gelen, a budapesti gyűjtőfog­ház udvarán történt, amely­nek egyik céliájában Rajk Jú­liát fogva tartották. Akkor, a dühöngő terror hónapjaiban Rajk Lászlóné ugyanabból a cellából még 51 halálos ítélet végrehajtását hallgatta végig. — Kegyetlen és borzalmas volt, amit László ellen elkö­vettek — teszi hozzá halkan. Közvetlenül a Rajk-per után a magyar kormány „Kék könyv”-et adott ki nemcsak magyar, hanem francia, angol és orosz nyelven is. Rajk Ju­lia saját pere során kézhez- kapta ezt a könyvet azzal, hogy fejtse ki róla a vélemé­nyét, amit aztán a vádló kö­vetelésére írásban kellett be­nyújtania; *- Vgy vélem, hogy az egész pert ugyanazzal a szóval lehet jellemezni! amivel a vád első mondatát is: elejétől végig hazugság t hangzott Rajkné véleménye, A vád első mondatában ugyanis az állt, hogy Rajk László 1909, május 8-án szü­letett* . *— Férjem születésnapja azonban nem május, hanem március 8-án van — mondja Rajk Júlia. — Ezt persze csak én és még néhány közeli csa­ládtag tudhatta. Hazugság volt tehát már a Kék könyv első mondata is, — Egészen 1950 márciusáig nap mint nap beismerő vallo­másra unszoltak. Rám neheze­dett a férjem elvesztése felett érzett bánat is. Tíz hónappal a letartóztatásom után felol­vasták a vádiratot. A vádirat csupán egyetlen mondata volt igaz. Ugyanis az állott benne, hogy férjemmel azonos politi­kai nézeteket vallók. Az elle­nem emelt vád többi része ha­zug és kiagyalt. Ennek ellené­re ötévi börtönre ítéltek. Rajk Julia azonban kibírta. Rajkné élete húsz esztende­jét áldozta a haladás ügyének. Éppen úgy nem vesztette el hitét, mint ahogy nem rendült meg több száz más régi, 1919- es, vagy a spanyol forrada­lomban részt vett harcos, Ille­gális pártmunkás sem, akik mindezek ellenére sem vesz­tették el a hitüket a szocializ­musban. Az Idő megmutatta, hogy igazuk volt Mielőtt a riporter elhagyta volna a könyvtárat Rajk Ju­ha megkérte: — Ha minderről ir valamit, akkor ne úgy tegye, mint aho­gyan egy francia újságíró tette. Neki is ugyanazt mon­dottam, amit most önnek: részt akarok venni az ország új életének építésében, tevé­kenyen, pártszerűen, betartva a párttagok kötelezettségeit és a pártfegyelmet. Mindezt a francia újságíró is megírta. Elmaradt azonban a monda­tom második fele, amely így hangzott: a pártfegyelem és a párthűség azonban nem jelent­het sem fejbólogatást, sem vak hűséget, hanem pártdemokrá­ciát, a párttagság jogát, hogy beleszólhasson a párt politi­kájának kialakításába, hogy ellenőrzést gyakorolhasson, ha kell, a legfelsőbb vezetőkkel szemben is. A riporter megígérte, hogy leírja a mondat második felét is és most teljesíti ígéretét, felelő részét a csatorna fej-: ’eszlésére fordítják; 6. A régi Szuezi-csatoma; Társaság és Egyiptom között; íüggőben lévő kérdéseket dön-5 töbíróság útján rendezik. Ezen elvek alkalmazására a; francia—angol fél a csatorna! nemzetközi ügyintézését java-! solta. Egyiptom ezt elutasítót-; ta, de ellenjavaslatot eddig; nem terjesztett elő. Erre a ké-! sőbbiekben kerül sor. Az elért megállapodásról; pénteken késő este tett jelen-; ést Hammarskjöld a Bizton-! sági Tanács zárt ülésén,! amelyre a három külügymi-5 niszter találkozója , után kerüli; sor. Selwyn Lloyd pénteken az! elért megegyezésről azt mon-; dotta, hogy az „nem lelkesíti.; de nem is kedvetlenül el."! Eisenhower elnök pénteken: este a televízióban azt mon-; dotta: nagy örömére szolgál; a szuezi viszályban történt elő-! rehaladás. Úgy látszik, hogy a: válság igen súlyos saakaszaS lezárult. Ez azonban nem je-; lenti azt — tette hozzá, —! hogy már teljesen túl vagyunk : a veszélyen; Külföldi hírek I PRAGA bel­(CTK) A csehszlovák ügyminisztérium közli: A csehszlovák belügyminisz­térium a csehszlovák nép ak­tiv segítségével letartóztatott több nagy ügynökcsoportot, amelyek imperialista kémszer­vezetnek dolgoztak Csehszlo­vákia területén. Az összes le­tartóztatott ügynökök aktív felforgató tevékenységet fej­tettek ki (külföldi nagyhatal­mak érdekeiben. LONDON A londopi biztosító intéze­tek pénteken a Szuezi-csator- nán át haladó hajók tengeri biztosítási díját ismét a szuezi válság kirobbantása előtt ér­vényben lévő szinten állapí­tották meg, — jelenti az AFP Ezeket a biztosítási díjakat! szeptember 14-én fölemelték; majd két héttel később rész-; ben csökkentették. NEWYORK ; Nagy-Britonnia pénteken hivatalos levélben felkérte Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát, hogy vegyék fel az ENSZ jövő hónapban kezdődő közgyűlésének napirendjére a ciprusi terrorcselekmények Görögország részéről való tá­mogatásának kérdését“. Fiatal asszonyka viasko­dik a halállal a pécsi szülé­szeti klinikán. Ez a haláltu­sa már napok óta tart. Szív- fájdító tudat, hogy egy nő — ki anyaságra, szeretetre, bol­dogságra . teremtődött *— most láztól cserepesedett aj­kakkal, mór-mór kihagyó szívveréssel fekszik a kórhá­zi ágy hófehér lepedőjén. A vérmérgezés tünetei egyre-jobban elhatalmaskod­nak láztól tüzes törékeny tes­tén. Az orvosok mindent megpróbálnak. Valamennyi antibiotikumot alkalmazzák már, de hasztalan. Múlnak a percek, órák, napok s vala­hol a város egyik utcájában, egy családi otthonra rátelep­szik a fojtó aggodalom « kedves feleség, a testvér, az anya életéért.M Még egy remény van. Bu­dapesten, a Gyógyszerára Értékesítő Vállalat táviratot kap, amelyben csak ennyi áll: „Erythromicint kérünk! Sürgősen , s s T* e Szombaton délután fél ket­tő után öt perccel, már tü­relmetlenkednek a ferihegyi repülőtéren összegyűlt pécsi utasok. A gép indulási ideje elmúlt, de még mindig süket a beszállást jelző hangszóró. Háromnegyed kettő, •— a gép nem indul..; Két óra, — a gép mozdulatlanul áll a betonkifutón.. * Negyedhá­rom, félhárom s az utasok zúgolódnak. — Mikor indulunk már?l <—! Beperelem a légiforgal­mi vállalatot! — Mégis csak sok, hogy sem a vonatok, sem az utas­szállítógépek nem közleked­nek pontosan! Háromnegyedháromkor: Be­szállás a Pécsre induló gép­be.,.! Az indulatos, türelmetlen utasok még a gépben sem hallgatják el felháborodásu­kat. S ekkor az egyik pilóta kilép a pilótafülkéből s fel­mutat egy kicsinyke csórna- 3 got: S — Kérem, erre vártunkt ■ Erre a gyógyszerre! Ember- ! életről van szó... ... Pillanat alatt elül a oi- ; har. Az emberek egymásra 5 néznek, majd elfordítják fe- 3 jüket... No igen, ez már ; más! S a gép a magasba ; emelkedik. Szinte ólomlassú- : Sággal telik el az ötven perc, s amely alatt a gép végre meg- ; érkezik a pécsi repülőtérre... ; A csomag kézről kézre jár ! a gép ajtajáig, ott egy kór- : házi ember veszi át, fut az ; autóbusz felé, nyomában az ! utasok, hogy csak minél E előbb induljunk, amíg nem ; késői s ezután már az autó- • busz vezetőjének kezében : van az asszonyka élete... ; Száguldva közelíti meg a vá- E rost az autóbusz, az éles du- ! daszó előtt kitérnek a lovas- ; kocsik, autók, gyalogjárók. E A Bajcsy Zsilinszky úti vtl-í lanyrendőrnél lestoppol a ko- \ esi: —i Kérem, megérthetik ; ugye, a kocsi nem megy to- : vább a Széchenyi térig. A I gyógyszert viszem csak to- : vább a klinikára Ja : Így a gépkocsivezető. S eb- ; bői mindenki ért. Még az a : néhány külföldi is, akik ve- ■ lünk utaztak s az úton sze- ; reztek tudomást e versenyfu- S fás okáról. Az autóbusz néhány perc ; alatt már lefékezett a Mini- E ka előtt, ahol a kis csomagot ■ átvették az orvosok. S átvették egyúttal a kis E asszonyka sorsát is a pilótó- ! tói, a szombat délutáni repü- : lőjárat tizenhét utasától, az ! öreg autóbuszsofőrtől • Lapzártakor felhívtuk a • klinikát. Az ügyeletes főorvos ; fáradt hangon ennyit mon- E dott: / , E ■ ■ —* A beteg asszonyt... • megmentjük! RAB : ■ ■MINIIIBHHIBniHBimiBllllllBHHIMMNIIIIVIIIIItniftMIHIIMltaiaUigd Magyar-csehszlovák megállapodás (MTI) A Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1956. októ­ber 13-án Prágában megálla­podás jött létre a két ország államhatárreindjének szabályo­zása tárgyában. A megállapo­dást magyar részről Gábrl Mihály, a belügyminiszter el­ső helyettese, csehszlovák részről Ludvik Hlavacka bel­ügyminiszter-helyettes írta alá. Oscar Wilde: AZ ÖNZŐ ISSt október 19-én, száz esztendeje »tUetett Oscar Wilde angol Író, a vá­lasztékos frás( a színes képalkotás egyik legnagyobb mestere. Színdarabokat, esz­tétikai tanulmányokat, meséket és verse­ket írt — sokoldalú művész volt. Talán ezért, talán Túlfflt&tten szépség- bajhászó stílusa, talán írásainak roman­tikus levegflje miatt a múlt század leg­kedveltebb Íróinak egyike volt. Ma már — külOnSsen a fiatalok — alig emlékez­nek rá, nem Is tudnak róla. Pedig me­sél, róvid, nemegyszer gúnyoros, töké­letesen csiszolt elbeszélései megérdemel* nék napjainkban is a publicitást. Ezért közöljük Oscar Wilde gazdag elbeszélés- tárházának egyik legszebb darabját sztt- - letésének századik évfordulóján. lATinden délután, iskolából jövet, be szoktak menni a gyermekek játszani az óriás kertjébe. Szép, nagy kert volt, puha zöld pá- zaitos. Imitt-amott szépséges virágszá­lak tündököltek ki a fű közül, mint a csillagok és volt a kertben 12 őszi­barackfa, tavasszal tele gyengéd rózsás­fehér virággal, ősszel dús gyümölccsel. A fákon madarak ültek és oly édesen csicseregtek, hogy a gyermekek meg- megálltak játék közben és a madara­kat hallgatták. — Milyen boldogok vagyunk ittl — kiáltották oda egymásnak. Egyszer csak visszatért az óriás. Ba­rátjánál volt látogatóban, a Cornwall 1 óriásnál és hét esztendeig ott maradt nála. Miután eltelt a hét esztendő, ki­fogyott a mondanivalójából, mert nem mindenről tudott beszélni, és elhatároz­ta, hogy visszatér kastélyába. Mikor megérkezett, ott látta játszani a kert­ben a gyenn'’' et. — Mit csináltok itt? — kiáltott rájuk // nagyon nyers hangon, és a gyermekiek elszaladtak. — Az én kertem, — az én kertem, — szólt az óriás — ezt mindenki beláthat­ja és azt akarom, hogy senki más ne játsszék benne, csak ón. És magas falat emelt a kert körül, és tilalomfát állított föl. A KERTBE LÉPNI TILOS! Nagyon önző óriás volt; A szegény gyermekeknek most már nem volt hol játszarüok. Próbáltak az országúton játszani, de az országút na­gyon poros volt, és tele volt kemény kövekkel, ezt pedig nem szerették a gyermekek. Járkálni szoktak a magas fal körül, mikor vége volt az iskolának, és arról beszélgettek, milyen szép kert van túl a falon. — Milyen boldogok voltunk benne <— mondogattál« egymásnak. Majd megjött a tavasz és telteded-teli lett az egész vidék apró bimbókkal és kicsit madarakkal. Csak az önző óriás kertjében volt még mindig tél. A mada­raknak semmi kedvök 6cm volt a kert­ben énekelni, minthogy nem voltak benne gyermekek, és a fák elfelejtet­tek virágozni. Egyszer ugyan kidugta a fejét egy szép virág a fűből, de mikor meglátta a tilalomfát, úgy megsajnálta a gyermekeket, hogy visszahúzódott megint a földbe és tovább aludt. Nem érezte ott jól magát senki más, csak u hó és a fagy. — A tavasz megfeledkezett erről a kertről, — kiáltottak, —- itt fogunk hát lakni az egész esztendőben. A hó borította a füvet nagy, fehér köpönyegével, a fagy pedig valámeny- nyi fát beezüstözte, Azután meghívták az északi szelet, hogy szálljon hozzájuk és az északi szél el is jött Bundába volt burkolózva és naphosszat ott böm­bölt a kertben, és lefújta a kürtők te­tejét. — Ez aztán pompás helyecske — szólt az északi szél, -- hívjuk meg vendégül a jégesőt is. És eljött n jégeső is. Minden álló nap három óra hosszat dörömbölt a kastély födelén, míg végül összetörte csaknem valamennyi palatáblát, és az­tán körben szaladgált a kertben oly gyorsan, ahogy csak telt tőle. Ruhája szürke volt, lehellete. pedig mint a jég. — Nem értem, mi az, hogy olyan sokáig késik a tavasz, — szólt az önző óriás, aki az ablakban Ült és kitekin­tett hideg fehér kertjébe; — remélem, nemsokára megváltozik nz idő. De a tavasz csak nem jött soha, és nem jött a nyár sem. Az ősz aranyos gyümölccsel ajándékozott meg minden kertet, de az óriás kertjének nem adott semmit. — Túlságosan önző — szólt az ősz. így hát tél volt a kertben szakadatla­nul; és az északi szél, meg a jégeső, meg a fagy, meg a hó táncoltak a fák között. Egy reggel ébren feküdt az óriás az ágyában, mikor egyszerre csak valami kedves zenét hallott Olyan édesen csengett a fülébe, hogy azt gondolta, bizonyosan a király zenészei vonulnak arrafelé. Pedig igazában csak egy kis kenderice csicsergett odakint az ablaka alatt, de az óriás oly régóta nem hal­lott madárcsicsergést a kertjében, hogy úgy rémlett neki, mintha a leggyönyö­rűbb muzsikaszót hallaná a világom És egyszerre csak a jégeső abbahagyta a táncot a feje fölött és az északi szél­nek elállt a bömbölése és gyönyörű se-

Next

/
Thumbnails
Contents