Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-12 / 241. szám
1956 OKTOBER It NAPLÓ s 52 sertés hizlalására kőt szerződést a felsőmindszenti szakcsoport A felsőmindszenti gazdák már hosszú idők óta nagy fi- g> elemmel kísérték a másutt működő szakcsoportok munkáját. De mivel „tiszta képet" nem láttunk, sokan még húzódoztak a szakcsoportba való belépéstől. Október 3-án este aztán összehívtam néhány gazdát. Részletesen ismertettem velük a szakcsoportok tagjaira vonatkozó kötelezettségeket és azokat az előnyöket, amelyeket a íöldművesezövetkezet nyújt. A szakcsoportban való működés sokkal előnyösebb a gazdák számára, mintha „egyénileg" az Állatforgalmi Vállalattal kötnének szerződést. Az ismertetés után szí? vesen írták alá a belépési, illetve megalakylási jegyzőkönyvet. Eszerint a felsőmindszenti sertéshízlaló szakcsoportnak jelenleg 12 tagja van és a tagok 52 sertésre kötnek szerződést. A hizlalandó sertéseket az £msz-en keresztül vásároljuk meg, hitelbe. Megtudtuk azt ÍS, hogy a szakcsoport által hizlalásra lekötött sertések elsősorban a helyi ellátást szolgálják. Az ezen felüli sertéseket az Állatforgalmi Vállalatnál kötjük le. így szabadkukoricára sem kell majd szerződést kötniök a szakcsoport tagjainak. Különösen ennek örültek a gazdák. A szakcsoport megalakulásával még inkább megnőtt az érdeklődés. Az a meglátásom, hogy a szakcsoport létszáma a jelenlegi 3—4-szeresére fog emelkedni. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezés igen nagy támogatást biztosított az egyéni gazdáknak. A községben most arról beszélnek, valóban meglátszik, hogy a csoport tagjai előnyösebb helyzetbe kerülnek. Remélem, hogy a szakcsoport megalakulása lendületet fog adni más szakcsoportok megalakulásához is. A gazdák érdeklődnek a növénytermelési szakcsoport iránt is. Lakatos János községi tanácselnök A vetés és a termés érdekében f Gyors változást qz uzemanyagellátásban! Lapunk múlt heti számában hírt adtunk arról, hogy a megye gépállomásainak üzem- anyagellátása siralmas. Naponta állnak le traktorok üzemanyaghiány miatt, vagy azért, mert a sziklakménnyé szikkadt földben eltörnek az ekék. Felhívtuk a kaposvári AFORT-ot is, amely tudvalévőig fedezi a megye gázolaj szükségletét. A telefonbeszélgetés során ígéretet kaptunk, hogy október 7-től az év utolsó három hónapjára meghatározott üzemanyagmennyiséget már október és november hónapokban kiadják. Valóravál- tották-e ígéretüket? Jánosi László, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának anyaggazdálkodási előadója: — Az ígéret csak ígéret maradt. 8QÜ tonna gázolajra lenne szüksége a megyének egyetlen hónapra. S ebből eddig csak 115 tatmát kaptunk. Ezí el is osztottuk, de kevés. Ha megkapnánk a rendes, szokott mennyiséget, az sem lenne elegendő, mert a földek szárazsága miatt munka közben többet fogyasztanak a gépek. Mang Béla, a bólyi gépállomás főmér nőiké: — Hetvenhárom gépünk van, ebből naponta áll nyolctíz! Nincs üzemanyag. Hat napra kaptunk 13 tonna üzemanyagot, de ez a mennyiség csak három napra elegendő, ha rendes ütemben folytatjuk az őszi munkákat. A föld kemény, ezért öt-hat műveletet kell elvégezniük a traktoroknak három helyett. Örömmel fogadtuk az ÁFGRT múlt heti bejelentését, 4t sajnos csalódtunk. Még a mai napig sem történt változás. Az ÁFORT előbbi rendelkezésével sem értettünk egyet. Ugyanis az ÁFORT önkényesen három hónapra taglalta az utolsó negyedévre szánt üzemanyagmennyiséget. Decemberben már nem sokat érünk a gázolajjal, mert nincs mit szántanunk, vetnünk. Az őszi munkákat már rég be kell fejezni decemberre. Gondolom, aki azt a határozatot hozta, hém sokat érthet a mezőgazdasághoz. Egyébként hallottuk és olvastuk is, hogy üzemanyagot Importálunk, amely- ’yel pótolhatnánk a nagylengyel! olajkutak elvizesedósébol eredő üzemanyaghiányt. Jut-e ebből a megyének és mennyi? A kérdést továbítottuk telefonon a Külkereskedelmi Minisztériumnak. Választ Klein Géza főelőadótól kaptunk: — A Minisztertanács körülbelül másfél héttel ezelőtt határozatot hozott, amelynek értelmében — a nagylengyeli olajmezok elvizesedése miatt — külföldről kell pótolnunk az Üzemanyaghiányt. A Külkereskedelmi Minisztérium gyorsan intézkedett. Eredmény: Szovjetunió, Jugoszlávia és több nyugati állam üzemanyagot ad él nekünk. Az előirányozott mennyiség ötven százalékát még ebben a hónapban, a másik felét pedig novemberben kapjuk meg. Az októberi mennyiség negyven százaléka már hazánkba érkezett. A többi is folyamatosan érkezik. Az elosztást majd a tervhivatal végzi. Remélhető- 'eg ezzel meg is oldódik szűkös üzemanyagellátásunk. I FÓRUM Pécsi találmány Hetekkel ezelőtt hírül adtuk, hogy Túrós Ernő gépészmérnök és Vajda József üzemrészvezető újtípusú, ú. n, kúpos bőrszárítót talált fel, amely több szempontból előnyösebb az eddig használt üveglapos szárítóberendezésnél. A találmányt a Találmányi Hivatal már elfogadta, s — mint értesültünk, — még ez évben elkészítik az új gép kísérleti példányát, amelynek alapján aztán megkezdődhet a sorozatgyártás. A kúpos szárító elkészülése után a Pécsi Bőrgyár — közel félmillió forintos költséggel — egyelőre három szárítót állít üzembe, amelynek teljesítőképessége teljesen azonos lesz egy üveglapos szárítóberendezés teljesítményével, de ameddig a régi típusú és nagy helyet igénylő berendezés kezeléséhez műszakonként hét munkás volt szükséges, addig az aránylag kis helyet elfoglaló három kúpos szárító kezeléséhez műszakonként egy fő is elegendő. Pénzben Is nagy megtakarítást jelent a találmány, mert a kúpos-szárító száz- ötvenezer forintból előállítható, az üveglapos berendezés pedig egymillió forintnál is többe kerül. Termelőszövetkezeti autóvásár A termelőszövetkezetek gazdagodását bizonyítják az újonnan vásárolt Csepel teherautók is. A siklósi járásban a beremendi Dózsa és « harkányi Első Megyei Tanácskozás Tsz vett idén teherautót. De a többiek is tervezik a szállítás megkönnyítését. A drávaszabol- csi Győzelem Tsz húsz hízót ad el és csökkenti a lóállományt. Ezen akarnak autót venni. A villánykö- vesdi Alkotmány Termelő- szövetkezetben a bor értékesítése után vásárolnak gépkocsit. A Porcelángyár keddi népnevelőértekezletén az egyik népnevelő a következő kérdést tette fel: „A Szabad Népben olvastam, hogy meszeljék át azokat a jelszavakat, amelyekben Rákosi Mátyás szerepel Jó, hogy harcolunk a személyi kultusz ellen, de miért kell olyan lázas sietséggel eltüntetni még a nevét is, mikor Rákosi elvtársat a munkások közül sokan szeretik?“ A kérdés jogos. Sokan nem 'értik még ma sem, miért okozott olyan nagy károkat í a személyi kv.Uutz^ mi annak o lényege, s miért van az, hogy nevek. amelyeket éveken át a sajtóban és falra- festett jelszavakban csak legfelsőbbfokú jelzők kíséretében láthattunk, s tulajdonosuk arcképe irodák, kultúrtermek, s főleg párthelyiségek legfőbb dísze volt — hir- telenében rosszcsengé süvé váltak, s nemhogy dicsérő, hanem éppen bíráló jelzők között emlegetjük. A személyi kultusz, egyes személyek emberfeletti tulajdonságokkal való felruházása, dicsőítése, és feltétel nélküli tisztelete gyökerében idealista, a munkásosztály forradalmi világnézetével összeegyeztethetetlen szemlélet. Lényegében istenné avat élő embereket és a valláshoz hasonló tisztelettel veszi körül őket• Ennek az újfajta „vallásnak" lassan még szertartásos formái is alakulnak ki. (Elég emlékeztetni a gyűléseken kötelező ütemes tapsra, ha Sztálin vagy Rákosi nevét említették, vagy arra, hogy éles bírálatot kapott a párttitkár, ha a dekoráción nem az előírt módon, méretben és helyen helyezték el Sztálin vagy Rákosi képét) S ugyanúgy, mint a vallás, a személyi cultusz is félrevezető, kábító, szellemi tompaságra nevel. Azt a hitet ébreszti a tömegekben_ hogy „majd gondolkodik helyettünk a mi csalhatatlan vezetőnk.“ A „csalhatatlan vezetőt" azután nemcsak bírálni nem lehetett, hanem még a tévedéseit is a bölcsesség magasrendű megnyilvánulásának tekintették. Így volt ez a Szovjetunióban Sztálinnal és nálunk Rákosi Mátyássá1 A munkásosztály forradalmi világnézetétől teljesen ideger személyi kultusz így vezetett odáig, hogy bírálhatatlan ..mindent tudó és mindenható“ vezetők nevelődtek ki akik számos hibát követtek el s ezeknek a hibáknak c. folyományaként embereké végeztek ki. Rákosi Mátyás, tudjuk, nagyon sokat szenvedett, luir colt és fáradt a munkásosz tály igazáért, a szociális• forradalom győzelméért. Ezért joggal illeti tisztelet ■ megbecsülés. De az utóbb években súlyos hibákat követett el és ezek közül a leg súlyosabb, sok más hiba sző lője a személyi kultusz, a™” lyet — mint el is ismerte - személyesen is segített nagy ra növekedni. Ezért joggá' illeti bírálat- Az pedig, hogi az elkövetett hibát most má. következetesen, alaposan és végérvényesen meg akarjuk szüntetni, a személyi kultusznak ezután nyomát sem akarjuk látni — a legtermészetesebb követelés. Apró bosszúságok címmel közöljük azokat a leveleket, amelyekben a dolgozók olyan sérelmekről, észreJegysetek s Áz önállóságról és a jogkörré Az utóbbi időben meglehetősen sokat beszélünk az önállóságról. Ez a téma közérdeklődésnek örvend, mert ha nagyobb önállóságot, szabad kezet kap a helyi tanács, a gyár, az alsóbb szerv, akkor sokminden másként történik, mert az irányítás közelebb kerül az élethez, s reálisabb lesz. Az a kérdés, hogy a vitákkal, beszéddel egyidőlten megyünk e olyan ütemben előre, mint ahogyan arra szükség lenne, s mint ahogyan azt a a lakosság elvárja? Sajnos nem. Az tény, hogy nagyobb pesti gyárakban, s vidéken is egy-két helyen kísérleteznek, milyen eredményeket hoz az önállósítás, tudnak-e a vezetők saját elgondolásuk szerint jól gazdálkodni? A kísérletezés, várakozás, latolgatás ideje régen tart. S a napok múlásával ha nem látna k gyors és határozott intézkedést, csökken az emberekben az a lelkesedés, amellyel a párt és kormány bejelentését fogadták: decentralizálunk. Az emberek, az igazgatóktól a segédmunkásig, tele vannak várakozással. S ezt a várakozó érzést a felsőbb szervek több esetben sem részletes tájékoztatással, sem intézkedéssel nem elégítik ki. Legtöbb helyen ugyanazokkal a módszerekkel folyik a munka, mint eddig. Javulásnak csupán « kevesebb számú mutató mondható. De elegendő-e ez? A Mohácsi Mezőgazdasági Ezerárugyárral például most a negyedik negyedévben kísérleteznek. Növelik önállóságát, * az eddigi körülbelül harminc ellenőrzött mutató helyett öt mutatót kapott meg a vállalat- Előírják a következőket. Teiles termelési érték, kiemelt cikk keresztmetszete, lakosság felé történő szolgáltatás százaléka, anyaghányad, és 100 forint önköltségre eső nyereség. Mi történik tehát? Mentünk ucn/an előre, de a fő mutatók — azok, amelyek teljes mértékben meghatározzák az összes többit, az összes eddigit, — csaknem teljes mértékben most is elő vannak írva. A leglényegesebb mutató a nyereség. Ez mindenre fényt derít. Az lenne tehát a helyes, ha erre sokkal jobban támaszkodnánk. Áz önállóságról beszélve nem mehetünk el szó nélkül az igazgatók jogkörének kérdése mellett sem. A vállalatok vezetőinek jogköréről már szintén sokat vitatkoztunk, cikkeztünk, de intézkedés nem történt. A vállalatok igazgatóinak jogkörét még ma is a Minisztertanács 1077/1954. (IX. 21.) sz. határozata szabja meg, amely pedig már idejétmúlta. Az előző években gyakorlatilag minden felettes szerv beleszólt a vállalatok működésébe, Felelősséget viszont mindenért, — a felsőbb szervek által kiadott ét végrehajtott utasításokért is — nz igazgatónak kellett vállalnia. Ez nyilván nem helyes. Egész sor olyan jogkört, amelyet eddig a /elsőbb szervek gyakoroltak, át kell adni az igazgatóknak, z átok saját elképzelésük szerint gazdálkodjanak jogkörükön belül, i intézkedéseikért teleljenek is. Ezeket az intézkedéseket a felsőbb szervek hónapok óta tervezik. Az feltétlen helyes, ha a változásokat nem vaktában hajtják végre, de az alsóbb vezetők már várják a gazdasági életben a változásokat, várják a nagyobb önállóságot, várják a nagyobb jogkört, az eredményesebb, jobb munka előfeltételeit, vételekről írnak, amelyek: hár kicsinynek látszanak, mégis megkeserítik az emberek életét „Tegyék el a csontvázat az ablakból — írta Tárnái Ottó- né, az Észak-Baranya Megyei Népbolt dolgozója. — Vállalatunkkal szemben, a Rákóczi Út 39/c számú ház második emeletén az egyik ablakba közszemlére tettek egy csontvázat. Nem valami kellemes látvánv! Helyezzék máshová!“ „A nylon harisnya vásárlás véleményem szerint zsákbamacska — írja Pássá Pálr.é {Pécs, Kürt utca 7. szám) A celofán csomagolást az üzletben felnyitni nem lehet, éppen ezért történt meg, hogy a kilenc é6 feles harisnya kisebb volt a számozásnál. Amikor visszavittem a 32. sz. Ruházati Boltba, azt válaszolták, kicserélni nem lehet. Hát nem bosszantó ez? Vettem harisnyát 72 forintért és mégsincs harisnyám. 146 szarvast lőhetnek a bérbeadott területeken A baranyai vadaskertek mindig híresek voltak gazdag vadállományukról. A nemes vadak különböző fajtái élnek megyénk erdeiben, csalijaiban. Szarvasok és vaddisznók és a temérdek apróvad szerez hasznos és kellemes szórakozást a helyi és vendégeskedő vadászoknak. A megye területén összesen 233, ezer hold nagyvadas vadászterület van. Ebből 58 000 holdat a Mecseki Állami Erdőgazdaság gondoz, míg 175 ezer holdon — az erdőgazdaság felügyelete mellett — 175 vadász hódol szenvedélyének. Nagyon ügyelnek a vadállomány javítására. Ezért terv szerűen végzik a szelektálást és a vadápolást, hogy a világhírű magyar szarvasé Rományi tovább javítsák és öregbítsék hírnevét. A Mecseki Állami Erdőgazdaság 1956-os kilövési terve Is ezt a célt szolgálja. Az üzemi vadászterületen kilövésre kerül 36 szarvas — ebből 10 bika —, a bérbeadott területen száznegy- venhat szarvast lőnek ki s ebből 61 a bika. Teret hódít az új technika Komlón Az új technika ügyében jártunk Komlón. Rotkó Sándor ettvtám&hoz, a szénbányászati tröszt gépészeti osztályának vezetőjéhez azzal a kérdéssel fordultunk, milyen intézkedések történtek a Kossuth-akna gépesítésére. Rotkó elvtárs a kővetkezőiket mondotta: — Kossuth-bányán két aknán három szállító géppel hozzák felszínre a szenet. A csilléket eddig részben kézzel, részben gépekkel tolták a kasba. A kézzel való belőkés a szállítás legnehezebb munkája, mert egyszerre két csillét kell tolni, az aknából pedig állandóan szitál a viz. A munkások csak vízhatlan ruhában dolgozhatnak, ami meglehetősen kényelmetlen. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a gépész nem pontosan állítja meg a kast és így a csilléket 10—15 cm magas lejtőn kell feltolni. — Ahol eddig gépesítettünk, ott elektromos betoló- kat használtunk. Ezek üzembiztosak voltak, egy hibával, hogy a csilléket és a kast nagyon igénybe vették. Külföldi tapasztalat az, hogy a sürített levegővel dolgozó berendezés sokkal érzékenyebben szabályozható, mint a villamos, és ezért kísérletképpen ilyen berendezéseket szereltünk és szerelünk be. Egyet már működtetünk a bányában, egyet most szerelnek, egyet pedig a felszínen dolgoztatunk a 111-as aknánál. összesen tizenhat készletet rendeltünk Diósgyőrött, s valamennyit előre láthatólag a jövő év első negyedében kapjuk meg. Éles tnták folynak a sűrített levegős és az elektromos módszer alkalmazása körűi. A sűrített levegős berendezés biztosabb, kényelmesebb és balesetmentes, a villany viszont olcsóbb. Az új módszerrel főleg az érzékenyebb kezelés lehetősége miatt és a sikeres külföldi alkalmazás ismeretében próbálkozunk. Az így elhasználandó energiatöbb let jelentéktelen a bánya egész áramfogyasztásához képest. Az új berendezések felszerelésével meggyorsítjuk a munkát és lehetővé tesszük, hogy az emberek csillék helyett fogantyúkkal dolgozhassanak. — Milyen gépesítési munkák folynak még Kossuth-bányán? — Most próbálunk ki egy újfajta sújtólégbiztos trillamos kisvitlát, amely Dorogon már bevált. A gép a hét végén kezd működni. A jövő év elejére nagy gu- miszalag-gépkoncentrációt tervezünk a kézi csillézés megszüntetésére. Építünk ugyanakkor egy új földalatti transzformátorállomást is a gépesítésekkel megnőtt energiaszükséglet kielégítésére. A külszínén a homoknak iszapszivattyúval való szállításával kísérletezünk. Ez olcsóbb és gyorsabb, mint a vagonokkal történő szállítás. Az egyetlen probléma az, hogy Komlón, így Kossuth- bányán is kevés a víz — mondotta befejezésül Rotkó Sándor elvtárs. Az újítások ügyében Szajkó István eivtárssal, a tröszt újítási csoportjának főelőadójával beszéltünk. Arra a kérdésünkre, hogy milyen jelentősebb újítás bevezetésén kísérleteznek jelenleg, így válaszolt: — Nagy gondunk volt főleg télen a csillék, elsősorban a betonkeverékes csillék kitisztítása, Eddig kézierővel, csákánnyal tisztították ókét és ennek következtében a csilleszekrények fala deformálódott A probléma megoldására még 1954-ben pályázatot hirdettünk, amire 35 javaslat érkezett. Ezekből kettőt választottunk ki meg- valósításra. Az egyik Herbert György és Tóth Ferenc villamosüzemi dolgozóké, akik egy F—4-es fejtőgépre emlékeztető korongos csille- tisztítót készítettek. Ennek hosszabb huza-vona után most kezdődött el a próbaüzemeltetése. A szakemberek véleménye szerint az újítás jó és Pozsgai Károly főmérnök elrendelte üzemszerű alkalmazását. — A másik elfogadott pályázatot Adorján János, a tröszt titkársáioának vezetője és Stekovics József, a szénelőkészítőmű üzem gépészeti vezetője nyújtották be. ök a vibrátoros megöl- dóst választották, modelljüket ma próbáljuk ki. Az a tervünk, hogy a két újítást együttesen használjuk fel. Ezzel zavartalanná tudjuk tenni a szállítást és megrövidíthetjük a csillék fordulási idejét. Az eddig hosszú órákra elnyúló tisztítást másfél órára csökkentjük. — Sók újítást nyújtanak be az utóbbi időben? — „Előre a tízezredik újításért" néven mozgalmat indítottunk az újítások számának megnöveléséért. 1949 óta eddig 8 100 újítás érkezett hozzánk. Az új mozgalom bevezetése óta minden századik újítót 3—300 forintos tárgyjutalommal, a tízezredik javaslattevőt pedig vi- lágvevő rádióval jutalmazzuk majd. A mozgalom eredményeként október első -íz napjában már 82 újítást nyújtottak be a csoportnak — mondotta Szajkó István elvtáf^ kt
