Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLET ÍHJ il EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI 102 lakás ; ........................................; $ A B ARANYA MCGYLI PA'RVBUOl FAA'g fS A NiFGYfl TAN A C5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 OKTÓBER 12 A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat jelenti, hogy jelen pillanatban a város terüle­tén százkét lakást tataroz, vagy alakít át. A vállalat munkásai és műszaki dol­gozói mindent elkövetnek, hogy mire hidegTe fordul az idő, valamennyi lakást át­adják. A lakások zömét két héten belül, a többit pedig hónap végéig és november első felében akarják át adni. Kívánjuk, hogy sike­rüljön ! 1 Határozat a volt Tiszti Klubbal kapcsolata A színház kapja az emeletet, étterem lesz a földszinten É! Talán soha olyan forgalmat nem bonyolítottak le a pécsi üzletek, mint az idén egy-egy szezonban. Az évszakok vál­tozásával az idényáruk nagy tömegeit adják el s ez azt mu­tatja, hogy mostanában több Pénz jut ruhára és jobban öl­töznek az emberek. Mégis van panasz. A lakosság jogosan kifogá­solja, hogy nincs elég válasz­ték. Az áruk sablonosak, tö­megcikkek. Az állami vállala­tok között nincs konkurren- eia, s a vevő azt kénytelen megvenni, amit kap. Kifogá­solják azt is, hogy mig egyik árufajtából hatalmas elfekvő készletek vannak, mert nem vásárolják, addig a keresett cikkekből hiány van. Kifogá­solják, hogy a sorozatban gyártott ruhák, cipők nem mindig megfelelő méretűek. A vásárló joggal csodálko­zik, hogy a magyar gyártmá- nVű Pannónia motorkerékpár­hoz nem lehet csapszeget, te­leszkópot, légszűrőt, s még egy sor más alkatrészt kapni, mint ahogy azt egyik olva­sónk, Skinta Imre panaszolja levelében. Motorkerékpárja nincs minden embernek, ezért nem érint mindenkit. De sok­kal nagyobb tömegek vennék a zeig-nadrágot, a munkaru­hát, a viharkabátot, a ballon- kabátot, a műanyag árukat, a méteres sima nylont, amely az árleszállítás óta tűnt el, egy sor más árucikket, mint pél­dám szőnyeget, s függönyt. Sok zúgolódást hallunk amiatt is, hogy a nagynehezen megszer­zett padlökefélőgépet 110 vol- *os árammal nem lehet mű­ködtetni, mert tekercselése 220 voltra készült. Az emberek csak zúgolód­jak. amikor valamit nem kap- uak. De szavuk hiába jut el az eladón keresztül az üzlet­vezetőhöz, majd a felsőbb ke­reskedelmi szervekhez, válto­zást csak ritkán, vagy egyál­talán nem tapasztalunk. Pedig v altozásra feltétlen szükség van. Ha a lakosságot jobb, s változatosabb áruval akarjuk ellátni, »- könnyűiparnak azt h-ell gyártania, amire kereslet van. Nagyobb választékot, s ízlésesebben elkészített cikke­het kell kibocsátani». Ehhez alapos, széleskörű közvéle- ménykutatást kell rendezni, amit elősegít az üzletek veze­tőinél máris összegyűjtött fel­jegyzések halmaza. A közvéleménykutatás mel­lett meg kell szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy a Tex­tilipari Kutatólaboratórium és más felső szervek szabják meg országosan egy-egy áru minő- ^Sét, s fazonját. A Baranya •hegyei KISZÖV-től kapott ér­tesüléseink szerint például a kereskedelem felé történő szolgáltatásnál a Hámán Kató szövetkezet kezét megköti az előírás. Ha egy hajszálnyival ,s eltérnek az előírott fazon- *öj. máris másodosztályúnak minősítik készítményüket. •-együnk őszinték! Az embe- r,‘h ma már igényesebbek, ’"int mondjuk nyolc évvel ez- '.'őtt. s szeretnének szépen járni, de nem típusruhában. öbbször hallani olyan véle­ményt, begy a belgrádi, bécsi, J'á&y párizsi utcán ritkán le­het látni két nőt egyformán mtözve. Miért? Mert van vá- oszték, s mindenki egyénisé­gének megfelelően öltözködik. V mi kereskedelmünk éppen a könnyűipar sémái miatt "eni képe* így ellátni a lakos- Jgot. Lehetőséget kellene ad- *1 a könnyűipari üzemeknek, ?ogy a következő év terveit •veszítve, saját szakembereinek « ««se szerint próbálkozzanak SYéoí mintákkal, fazonokkal “'nőséggel. Amelyik iobl* az' ®s*i majd ál a kereskedelem \A Központi Vezetőség és a Minisztertanács nem tartja célszerűnek a terület­átszervezés végrehajtását A Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége javaslatára elhatá­rozta, hogy az ország igazga­tási területének átszervezését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerű­nek a terület átszervezés vég­rehajtását, mert ez megnehe­zítené, hogy minden erőnket a népgazdasági feladatok sike­res megoldására, a szocialis­ta demokratizmus fejlesztésé­re fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyorsítani a hatáskörök átadását a helyi tanácsoknak és az ügyintézés egyszerűsítését. A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megvi­tatta az államigazgatási eljá­rás szabályozásáról, a bünte­tő és a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvény- tervezeteket, s megbízta az igazságügyminisztert, hogy azokat az országgyűlés októ­beri ülésszakon nyújtsa be. A törvénytervezetek részei azok­nak a nagyjelentőségű, a tör­vényesség megszilárdításár szolgáló intézkedéseknek, ame­lyekről a Központi Vezetőség (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön délelőtt a me- f gyei és Pécs városi párt-vég­rehajtó bizottság, a pécsi DISZ-bizottság, a Szakszerve­zetek Baranya Megyei Taná­csának és Pécs városi tanács v. b. képviselőiből alakult bi­zottság megtárgyalta a meg­üresedett Tiszti Klub további hasznosítására beérkezett ja­vaslatokat és határozott. A beérkezett javaslatok, el­képzelések nagyon sokrétűek voltak. . Számos szerv szeret­te volna megkapni az épüle­tet, sok javaslat volt egy újabb művelődési otthon lét­rehozására. Ezeket a javasla­tokat a bizottság miután meg­tárgyalta, neon tartotta jónak es a következőket határozta: A volt Tiszti Klub emeletét a Pécsi Nemzeti Színház kap­ja. Itt rendezi be a Kamara Színházat. A helyiség e célra a jelenlegi állapotában is meg­felelő, nincs szükség átalakí­tásra, anyagi költségre. A Ka­mara Színház jelenlegi helye Erőmű épül a Duna mentén Budapesttől délre mintegy 25—30 kilométerre hatalmas erőművet építenek a második ötéves terv idején. Az erőmű generáltervezői, az erőmű ter­vező szakemberei és mintegy ötven más vállalat és intéz­mény munkatársai az elmúlt héten már kijelölték az erő­mű helyét is. A dunamenti erőmű tervezésén már dolgoz­nak az intézetekben és előre­Oktohei* 15-étoI lehet fitten! A Minisztertanács határozata Az 1956—57. évi fűtési idény 1956. október hó 15-én kezdő­dik. Állami szerveknél, vállala­toknál, intézményeknél és köz­ponti fűtésű házaknál október 15-étőJ akkor lehet a fűtést megkezdeni, amikor a szerv, vállalat, intézmény vezetője, vagy a lakóépület lakóbizott­sága azt szükségesnek tartja. A fűtési idény 1957. április 15-éig tart. A kórházak, a ren­delőintézetek vagy az ezek­kel egyenlő elbírálás alá tar­tozó intézmények (egészség- ügyi intézmények) az óvodák az iskolák, az egyetemek, a napköziotthonok, valamint az állami balett intézet és az ösz- szes rendszeresen előadást tartó színház helyiségeiben 1957 április 15-e után is lehet fűteni május elsejéig, ha a he­lyiségek hőmérséklete 18 Cél-! sius fok alá süllyed. ■ láthatólag a jövő évben meg­kezdik a felvonulást is. A dunamenti erőmű mére­teiben hasonló lesz a tisza- palkonyaihoz, elsősorban a fő­várost, de az országos háló­zatot is táplálja majd áram­mal. Az ötven holdnyi terü­leten épülő erőmű a legkor­szerűbb követelmények figye­lembevételével készül. Az erőmű mellett lakótele­pet is építenek. A lakótelepen üzleteken kívül művelődési otthont, orvosa rendelőt, eset­leg kórházat, sportpályát és egyéb szociális intézményt is létesítenek, nem megfelelő. A Pannónia Szállodában lévő termet visz- szakapja a Nádor Szálloda és ismét a város dolgozóinak ren­delkezésére áll, összejövetelek, bálok. stb. rendezésére. A Tiszti Klub földszinti ét­termét, a kerthelyiséget a Pé­csi Vendéglátó Vállalat kap.ia, ahol II. osztályú éttermet, il­letve kerthelyiséget nyit- Ez­zel ismét megnyílik a város dolgozói számára a régebben nagy népszerűségnek örvendő szórakozó hely és jelentősen bővül a város (különben na­gyon szűk) vendéglátó hálóza­ta. Itt sincs szükség átalakí­tásra, anyagi költségekre. Az udvar hátsó részében lé­vő sportlétesítményeket (teke­pálya, játéktermek) a sportoló ifjúság rendelkezésére bocsát­ja. A bizottság abban a tudat­ban hozta döntését, hogy ez a megoldás talál a legnagyobb egyetértésre a város dolgozói között. A pécsieknek szüretelünk Megkezdődött a szüret a pécsi állami gazdaságban a Tegnapelőtt puttonyos fér­fiak és szőlőszedő asszonyok, lányok álltak a pécsi állami gazdaság szőlészetében a szőlő sorok közé és megkezdték a szüretet. Az Irgalmas szőlő­ben és Zumában szedik most a szőlőt. A rizling szilvánít, •furmintot és a cirfandlit még érni hagyják. Megvárják a tel­jesérést, hogy nagy cukortar­talmú és magas szeszfokú bo-. rókát kapjanak. A must cukorfoka kiváló. Már az első napokban 22—24 cukorfokot mértek. A termes is kielégítő. A jégkár ellenere is szép termést visznek a put­tonyosok a présházba. Bár az idei termés mennyiségben nem éri el a tavalyit, de a cukor- tartalom és a minőség mesz- sze túlhaladja azt. S még egy jó hír. A szőlé­szeti üzemegység vezetője már most — szüret elején — kö­zölte: „Az idén szüretelt boro­kat mind itt, a pécsi üzletek­ben értékesítjük• A pécsieknek szüretelünkl" A központilag fűtött helyi­ségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől füg­gően 8—14 órán át 18 Celsius fok hőmérsékleten tartható. A határozat alapján az egyes minisztériumok és az országos hatáskörű szervek — az előző évi utasításoknak megfelelő­en — a fűtéssel kapcsolatos egyes rendelkezéseket részle­tesen szabályozzák. iiiumuinnmuMnMtauiuainaum t apzártakor jelentik Pécsett is megalakult a Petőfi Kör Tudósítás a 2. oldalon Újra hajósható less a Dráva ? Megkértük Gombás Lukács | elvtársat, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, — nyi­latkozzék a Dráva szabályo­zására vonatkozó tervekről, illetve munkálatokról. :— A Drávát a múlt világ­háború előtt szabályozták a Duna-toroktól Barcsig. Ezen a viziút-szakaszon meg is in­dult annak idején a hajózás és ez ártott körülbelül 1941-ig. _ Akkor a hajózás megszűnt • egészen napjainkig. Az eltelt j másfél évtized alatt erősen ; megrongálódott a Dráva mind- 5 két partja. Most a jugoszlá- jvokkal fennálló baráti viszony I1 ehetőséget adott arra, hogy a I partbiztositások, mederelzárá- Zsok munkálatait megkezdjük ■nemcsak nálunk, hanem a • jugoszlávok a saját oldalukon "is. ** Az idén például Drávapal­konya mentén 600, Tésenfán pedig mintegy 200 köbméter követ építettünk be a Dráva- partra. Malátán azt tervezzük, hogy a mellékágat elzárjuk s így a folyó főmedrének fenn­maradását biztosítani tudjuk. Bélaváron is javításra szorul a part, mert a víz alaposan alámosta. Itt főként a vasút­vonal biztosítása miatt válik szükségessé a szabályozás. A jugoszláv oldalon is — pél­dául Drávaszabolccsal szem­ben megkezdődött a folyó sza­bályozása. — Elég gondot okoz nekünk az, hogy Drávasza bölcsnél, Malátán hídroncs van a vízben, Barcsnál szintén, de ott a ju­goszláv oldalon is. Feltevésünk szerint, a Dráva, háborúból visszamaradt aknákat is rejt medrében. Ettől is meg kelle­ne szabadítanunk a folyót. A Mohácsszigeti jelentés A mohácsszigeti gépállo­más három vezető emberét kértük meg, hogy nyilatkoz­zanak a vetésről, az üzem­anyagellátásról, és a gépál- lomás-brigádszállás problé­májáról. A vetésről Bállá András főagronómus a következőket mondta: — A Petőfi Tsz-ben tel­jesen befejeztük már a ve­tést. A 174 holdon földben van az árpa és a búza is. Még a vetőmag csávázását is mi végeztük, hogy a tsz- tagok nyugodtan építkezhes­senek. Saját, már felépült vagy épülő házaik mellett keményen dolgoznak a tsz- tagok a közös istálló, magtár és irodaépület mielőbbi fel­építéséért is. A Vörös Fény Tsz-ben, ahol minden talajelőkészítést is mi végeztünk, elvetettünk 143 hold búzát, 65 hold ár­pát és 17 hold takarmányke­veréket. Már csak 53 hold búza vetése van vissza. A Vörös Fény árpatáblájában már szépen zöldéi a vetés. A körzetünkhöz tartozó 3 többi tsz-ben, a mohácsszi­geti Uj Tavaszban, a duna- falvi Ságvári és Szabadság Tsz-ben sincsen már sok munkánk. A három helyen mindössze 70 hold vetés vár még befejezésre. Ezt a Vörös Fényben még visszalévő 53 holddal együtt október 20-ig be is'ttudjuk fejezni: Az egyéniek földjein elvég­zendő munkánkkal koránt­sem állunk ilyen jól. Főleg azért, mert az árvíz-sújtottá egyéni gazdáknak kevés a pénzük. Ezért mi már két hónapja kértük felettes szer­veinket, hogy hitelben is dol­gozhassunk az egyéniek föld­jein, amit majd jövő évben törlesztenek. Kérésünkre két hónap óta sem kaptunk vá­laszt. Pedig mintegy 6000 hold az a terület a szigeten, amelynek megmunkálásánál — mélyszántás, vetőszántás, vagy vetés — a gépállomás segítségére számítanak az egyéni gazdák. Az üzemanyag- ellátásról Osztopányi Ferenc, a gép­állomás párttitkára beszél: — Őszintén szólva, az üzemanyagellátás helyzete nem valami biztató. Október első dekádjában még nem volt baj, mert hisz átlagban két műszaknormát teljesített naponta egy gép. Most, a második dekádban erről szó sem lehet, éspedig az üzem- anyaghiány miatt; Pedig minden lehetőséget megkíséreltünk. Voltunk a komlói AFORT-nál is, mert a megyétől azt mondta Já-1 nosi elvtáre, hogy Komlón kapunk hatvan mázsát, vagy­is 30 hordóval. Mondom, el­mentünk Komlóra, de üresen jöttünk vissza, nem kap­tunk üzemanyagot. Pedig 11 hordója volt a komlói AFORT-nak, de azt nem ad-- ták oda, mert — ahogy mond­ták — erre nem kaptak uta­sítást. Máshová kelL Ez a múlt héten volt. Ma — szerdán — délután fogyóban van az üzemanya­gunk. Két gépünk már le is állt. Délután ígérték, hogy Mohácsról kapunk 10 hordó gázolajat Majd reggel be­megyünk érte, s mire délig itt lesz, addig 32 gépünk kö­zül a legtöbbnek megint le kell állnia. Délután meg el­fogy a 10 hordó, s akkor pénteken reggel megint meg­áll a tudomány: Mert bár papíron van üzemanyagunk, de valójában a jelen pilla­natban nincsen rá kilátás. Az „Űj Mohács“ járási kü- lönoldalon nemrég megjelent interpellációra válaszolva meg szeretném mondani, hogy a mohácsszigeti gépál­lomásnak nincs szüksége ide­gen gépi segítségre. Tavasz- szal i6 csak az árvíz miatt jöttek máshonnan gépek. Különben a tanács tőlünk, a szigettől kért gépet Mohács­ra. Viszont egyre nagyon nagy szükségünk van: elegendő és folyamatos üzemanyagellá­tásra. A többit a dolgozóink és a gépek elvégzik. A brigádszállásról ezt mondta Fór László, a gépállomás igazgatója: — Még mindig látszanak gépállomásunkon a tavaszi árvíz nyomai. A nagy mű­helyt ugyan még a nyáron kimeszelte a mohácsi építő ktsz „csekély“ 18 ezer forint­ért, de a brigádszállás falain kívül és belül még mindig éktelenkednek az árvíz okoz ta foltok. De nemcsak erről van szó. Mintegy féléve ugyanis meg­állapodtunk a ktsz vezetői­vel, hogy a brigádszállást is rendbehozzák. A vakolatot már rég le is verték az ázott falakról belül is, s azóta hiá­ba^ szóltunk már vagy öt­ször, felénk sem néznek. Először még megígérték, hogy befejezik a félbenha- gyott munkát, de mostaná­ban már hallani sem akar­nak róla; A gépállomás dolgozóinak, vezetőinek az % véleménye, hogy félmunkát még a mo­hácsi építő ktsz sem csinál­hat. Kérjük a ktsz vezetőit, hogy a brigádszálláson meg­kezdett munkát még lehető­leg a tél beállta előtt fejez­tessék be, Dráva szabályozásának célja az, hogy a folyót újra hajóz­hatóvá tegyük. Haszna szár­mazna ebből mindkét ország népének. Baranyából például gabonát, szenet és egyéb öm­lesztett árut szállíthatnánk hajón a Dráva-Duma torkola­tán át az ország belsejébe. A jugoszláv vízügyi szakemberek is megkezdték a munkálato­kat- Egyébként tárgyaltunk már az eszéki és varasdi víz­ügyi hivatallal. Ahhoz azon­ban, hogy a Dráva szabályo­zása teljes lendülettel megin­dulhasson, — értem alatta a hídroncsok kiemelését és ak­nák eltávolítását, — a két ál­lam külügyminisztériumainak tárgyalása szükséges. A fel­adat nagysága megköveteli, hogy a végrehajtást megelőző tárgyalásokat külügyminiszté- riumi szinten megkezdjék: Szeretnénk minél előbb meg­érni azt a napot, amikor hosz- szú szünet után ismét meg­indulhat az első hajó az or­szág határát képező Dráva folyón..! Cziffra György hangversenye A Pécsi Szimfonikus Zene­kar négyes bérleti sorozata második hangversenyének nagy eseménye lesz Cziffra György zongoraművész közre­működése. A lapok hírt adtak arról, hogy Cziffra György a közel­jövőben hosszabb nyugati hangversenykörűtra indul. Út­ja előtt játssza le Pécsett mű­sorának egyik reprezentáns számát. Bartók II. zongoraver­senyét, és a meghirdetett mű­sortól eltérően, mintegy kel­lemes meglepetésként még egy művet: Liszt Magyar fantá­ziáját. A nagy érdeklődéssé1 várt hangverseny műsorán, — melyet Unger Ernő budapesti vendégkarmester vezényel — egy-egy Haydn (londoni D-dur) és Schubert (Befejezetlen! szimfónia szerepel. Az érdeklődők nagy számá­ra való tekintettel két elő­adást tartanak, amelyeknek kezdete 15-én, hétfőn fél 6 é* fél 9 óra* A bérletek meghosszabbító» sát, további bérletek és jegy«c igények kielégítését folyama* tosan végzik a Színház tért jegyirodáiban-'

Next

/
Thumbnails
Contents