Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HUNÁNTÚLI , NAPLÓ (O. I.) Megszületett! Hét bosszú esztendő vajúdása után íz idei tervezésnél végre saját eszüket is elővehetik, önön bejükkel is gondolkodhatnak illanni gazdasági agronómu- saink. Hét év alatt hetvenhét­szer is megbélyegezték őket il- etékesek és illetéktelenek a tömérdek ráfizetést emleget­vén. de egyszer sem döbben­tek rá arra a kézenfekvő igaz­ságra, hogy a rossz gazdálko­dás nyilván a rossz tervezés­ből ered. Ezek a tervek főleg azért dőltek dugába, mert két­százötven kilométer távolság­ra a földektől, Budapestről próbálták megszabni például * bikali gazdaság életének rendjét, holott annak sajátos viszonyait az agráregyetem legöregebb professzora sem is­merheti annyira, mint a hely­béli szakember. Ennek ellené- r: úgy telizsúfolták Bikáit is a termesztendő növények terv­számaival, hogy a főagronó- nnus legfeljebb csak felesége vi rá goskertjében hasznosíthat­ta a vidék gazdálkodásában gyűjtött tapasztalatait. Annak az időnek, amikor a szorzógép többet ért egy tapasztalt agro- nómusnál, ha tervezésre került a sor — hála a XX. kong­resszus, ha lassan is, de egyre’ jobban terjedő szellemé­nek — mindörökké vége! A most induló gazdasági évben a földterület közel háromne­gyed részén azt termelhet a gazdaság, amit óhajt. Minden­ki tudja, hogy ez a tervezés jobbik módja — mi arra hív­juk fel innen a figyelmet, hogy ez mindjárt a nehezebb,, módja is. Nehezebb, mert most mé.r igazán teljes felelősséggel kérheti számon év végén a gazdálkodás eredményét a nép, nehezebb, mert most az agro- nómusok osztási-szorzási isme­retei helyett, szakértelmük, üz­leti érzékük és leleményessé­gük kerül igazi kipróbálásra. Éljünk bátran a szabadabb tervezés adta nagyobb lehető­ségekkel és termesszük azb- kat a növényeket, amelyek a környéken a legjobban díszle­nek. A görösgaii állami gaz­daságban idén 27 mázsa át­lagterméssel fizetett 30 holdon a !en.' kétszer, sőt kél és fél­szer olyan jól. mint a baranya1 igaz.gatóság többi gazdaságá­ban. Magától értetődik, hogy a áöfösgaliak tavaszra meg­duplázzák az idei harminc hol­ttá' és lent termelnek ott is, ahová tavaly salálamagot meg hagymát diktált a miniszté­rium. A hagyma — amely a nehéz, agyagos földön még annyit sem termett, mint ameiiny. a „dughagyma súlya volt — menjen vissza szülő­hazájába, Makóra, a salátamag oda, ahol bőviben vannak ogyeléséhez a munkaerőnek Azokra, aki-k durván, vágj sz.(irmentén olyan növényeket akarnak ezután is rákénysze­ríteni a gazdaságokra, ame­lyek egy esetleg jobban termő kultúrát szorítanak ki — ne adjanak semmit a gazdaságok igazgatói és főagronómusai. A népgazdaság érdeke terrhékbő- séget követel, márpedig a ter- fnékbőség csak akkor valósul meg, ha mindent ott vetünk el, ahol a legnagyobb termést hozza! Hol vannak ezek a he­lyek? Ott, ahol az illető nö­vényre vonatkozóan a legked­vezőbbek az éghajlati, talaj és üzemi adottságok, melyek összhatása objektív természeti törvény erejével jelentkezik. A marxisták nem teszik túl magukat ezeken a törvénye­ken azért, mert — nem tud­juk. milyen szempontra való hivatkozással — a kukorica helyén mondjuk salátamagot akar termesztetni valaki — ha­nem ezt az objektív törvényt felismerve a népgazdaság II. ötéves tervének szolgálatába állítják. A szabadabb tervezésnek el­sősorban a takarmánygazdál­kodás helyrebillentésében kell megmutatkoznia. Igyekezzék megtermelni minden gazda­ság a saját takarmányát, mert ezzel függetlenítheti hizlaldá­ját, tehenészetét a mindig bi­zonytalan és sokszor csődöt mondott központi szolgáltatás­tól és megmenekedhetik tömérdek fuvarköltségtől. A gyulapusztai állami gazdaság 17 kilométerre fekszik a leg­közelebbi vasútállomástól, és mivel a feszített gabonaterv miatt nem termeszthetett elég takarmányt — az idegenből hozatott abrak fuvarozásáért egy év alatt annyi pénzt fi­zetett ki, hogy tízforintosokkal burkolhatná be Pécsig az or­szágutat. A takarmány befu- varozása mellett a tömérdek búzát kénytelen volt kiszállí­tani a gazdaságból és a száz­ezrekre rúgó fuvar megette az egész gazdálkodás hasznát Gyulapuszta idén már száz holddal kisebb területen ter­meli meg a szükséges mennyi­ségű búzát, helyette őszi árpa került a földbe, hogy helyben legyen a takarmánya. A takar­mánytermesztés és a szállítás összehangolása a gazdaságon belül is megoldásra vár, és a gazdaságok igazgatói, főagro­nómusai ebben és nemcsak ebben — múlhatatlanul kér­jék ki üzemegységvezetőik vé­leményét is. A diktált terv ak­kor is rossz, ha nem a főagro- nómusnak, hanem az üzem­egységvezetőnek diktálják. Bátran bízzuk üzemegységve- zetőink döntésére például azt, hogy ne csak. a gazdaság, .ha­nem azon belül az üzemegy­ség is önmaga termelje meg saját takarmányát, alomszal­máját, mert például egy hold répa szállítási költsége 4—500 forinttal megdrágulhat, ha más üzemegységből szállítják te­henészetünkbe. A baranyai állami gazdasá­gokat tízkilométerek választ­ják el csak egymástól, mégis, az eddigi tervezés hibájából egymás gazdálkodásától a bü­rokrácia óceánjai választották el őket. A sátorhelyi állami gazdaságban évente hatalmas mennyiségű istállótrágya gyűlt össze — míg a szom­szédos bari kertészet majd cső­döt mond trágyahiány miatt és kétszáz kilométerről szállít­tatja a trágyát, holott ott van tőle, Sátorhelyen, tizenegy ki­lométerre. Eddig nem volt mód az egymás közötti keres­kedelemre, de most szabad tér nyílik a közös termelésre is. A kelemenligeti gazdaság már egyezkedik is Bogádmind- szenttel. ök megtermelik a szükséges mennyiségű kukori­cát — mert ez náluk jobban megy. mint Bogádmindszen- en, ahol viszont kellő meny- nyiségű épület áll rendelke­zésre egy közös marhahízlalás ra, melynek hasznán megosz tozhatnak. Használjuk ki j kooperáció nyújtotta elónyö két más területen is. Pogácsa: elvtárs, az állami gazdaságol minisztere találóan jelentett« k! a főkönyvelők értekezletén ..önök eddig főkönyvelők vol tak — ezután fókereskedők nek kell lenniük!“ Állami gaz daságaink úgy lehetnek jó ke reskedök. akkor kerülhetik e a ráfizetést, ha egyik szemüké az értékesítési áron, a másika az önköltség alakulásán tart va úgy gazdálkodnak, hog; minél nagyobb legyen a ketti között a különbség, minél na. gyobb legyen a haszon. Az állami gazdaságokbai már folynak a tervmunkák Messzemenő figyelemmel ki sérjük őket már csak azért ií mert az ő új módon végzet tervezésük nagy tanulságul é jó indulásul szolgálhat ahhos hogy a termelőszövetkezeteké hasonlóan állíthassák ö6sze a ősaari a tatok. Gerő Ernő elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, aki rendes évi szabad­ságát töltötte a Szovjetunió­ban, valamint Kádár János, Hidas István és Szántó Zoltán elvtársak, akik az MDP Köz­ponti Vezetősége küldöttsége­ként részt vettek a Kínai Kom­munista párt VIII. kongresszu sán, visszatértek Budapestre. „Több bányászra van szükségünk tt Pozsgai Károly, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnökének nyilatkozata Lapunk munkatársa felke­reste Pozsgai Károly elvtársat, Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnökét és a komlói szénmedence negyedik ne­gyedévi felkészüléséről kért tájékoztatást. Kérdés: Köztudomású, hogy Komló a III. negyed­éves tervét túlteljesítette, hogyan készültek fel, hogy a IV. negyedévben is sike­res munkát végezzenek? Váhísz: A Komlód Szénbá­nyászati Tröszt ebben az év­ben csak a második negyed­éves tervét nem teljesítette. Az év utolsó három ixónapjá- nak sikeres munkájára első­sorban elegendő tÖmegteiTnelő munkahelyek megteremtésével készültünk. Ilyen irányú mun­kánk sikerrel járt és bátran mondhatjuk, hogy a tervek teljesítésére elegendő froat- homlokhosszal rendelkezünk. A nehézség most más téren jelentkezik. Pillanatnyilag több, mint 500 fos létszám- hiányunk van. Ezt pótolxxi je-, fetileg csaknem lehetetlen. Hogy a komlói szénmedence a termelésnek ezt, a tempóját is tudja tartani, csak úgy. le­hetséges, hogy a feltárási munkahelyekről < veszünk el munkaerőit. De 'még így sem vagyunk képesek a létszám- hiányt pótolni. A .feltárás gyengébb telepítése mellett is például Kossuth-bányán két fejtésünk mintegy 100 méter íronthomlokliosszal nincs tele­pítve, de*, a működő frontokat sem tudjuk optimálisan tele píteni. A feltárás és elővájás kény­szerű tesen nem mehet huzamosabb ideig, mert ennek káros hatá­sát a jövő év elején nagyon megéreznénk. Sürgősen, na­gyon sürgősen munkaerőre van szükségünk! Kérdés: Milyen remények­kel nézhetünk a negyedik negyedéves terv teljesítése elé? Válasz: Ha kellő időben új bányászokat nem tudunk műm- kábaállítani, akkor — nem mondom azt. hogy reményte­len, — de nagyon nehéz hely­zetünk lesz. Komló bányászai eddig is becsülettel helytálltak s ezután is megteszik köteles­ségüket. Bízom abban, hogy a jelentős munkaerőhiány elle­nére, minden komlói bányász bányószbecsülettel teljesíti feladatát. A gép úrrá válik a mezőgazdaságban A Német Demokratikus Köz- sán bemutatott erő- és mujH társaság Lépese—Marklee- kagépek arról tanúskodnak« berg-i mezőgazdasági kiállttá- hogy az egyre bővülő és egyre sokoldalúbbá vá­ló gépi technika úrrá válik az egész világ föld­művelésében. A Brandenburgi Traktorgyár ,,ür- trak“ márkájú 65 lóerős traktora sa­ját 52 mázsás ter­hét lánctalpakon hordja s egyaránt felhasználható sző lő és gyümölcsös alá történő forga­tásra és a legne­hezebb erdőgazda­sági vontatási munkákra. Mű­szaki adatai: négy hengeres, négy ütemű dieselmo­tor 8 586 kem hen­ger űrtartalom­mal és 1150-es ^,v.^^.-,i(i<.«<iM»>i.,a.iii..,ii«.M iininii m3 fordnlatszámmaL Nagyobb gazdasági önállóság Az Élelmiszeripari Minisz­térium október elsejétől újabb 13 vállalatnak biztosított kí­sérletképpen fokozott gazdasá­gi önállóságot. A 13 önállób­ban gazdálkodó vállalat között van a Pécsi Dohánygyár és a Baranya Megyei ÁUatforgalmi Vállalat is. Mint ismeretes, megyénkben eddig négy, a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalat kapott nagyobb gazdasági ön­állóságot. Ez az intézkedés egyelőre kísérlet, s ha beválik, ha a kijelölt vállalatok jól használják fel szélesebb jog­körüket, szélesebb körben is bevezetik. Híradás új belépőkről Vasárnap ismét erősödött a bodai termelőszövetkezet. Ma­jor József, akinek a felesége mái-. korábban is a közösben dolgozott, belépett a szövetke­zetbe. Mohácson is új tagot vettek fel szombaton az Uj Barázda Termelőszövetkezet közgyűlé­sén. Gombár István kérte a felvételét s a tagság egyhan­gúlag elfogadta. Gombár Ist­ván a nemrégen vásárol! új Csepel teherautó vezetője lesz a szövetkezetben. rD&U/irt érő tznmas&k Ügy vélem, kevesen tudják, hogy a kis Baranya" iránt .mi­lyen' nagy figyelmet tanúsítanak külföl­dön. Érdeklődnek fe­lőle s jelen esetben a szórakozás és hír­névre törekvés fűti őket. Jól tudják, hogy a Mecsek erdeiben szép alkatú, több­éves szarvasbikák in­dulnak , éjszakai por­tyára a sűrűből. Azt is megneszelték, hogy a múlt év őszén a Mecseki Állami Er- ■ihanyágoíása termesze- | dőgazdaság sasréti erdészete területén világviszonylatban js páratlan ' zsákmányt ejtettek a honi vadá­szoki Egy 18-as szarvasbika került terítékre. Ezéírt is a nagy ér­deklődés a külföldi vadászok részéről, a baranyai vadasok iránt. Eddig negyve­nen vásároltak leiö- vési jogot magyaror­szági vadászterülete­ken. A szarvas- aggancs minőségétől függ az érte fizetett bérlet díja is. ötszáz­tól kétezer dollárig fizetnek egy-egy szárvasbikáért; : Az agancs a vadászé, a szarvas húsa azon­ban az erdőgazdasá­got illeti. Kettős te­hát a jövedelem. . minden kilőtt szarvas bika után. A Mecseki Állami Erdőgazdaság üzemi vadászterületét eddig három nyugatnémet vadász kereste fel. szerencsét próbálni, A jövő idényben az erdőgazdaság öt szarvasbika lelövését kívánja biztosítani külföldi vadászok­nak; Öt mecseki szarvasbdka változik át i— kilövése után — dollárrá, valutává; S annyit kapunk ér­teik, hogy a bérleti díjon akár 2—3 lánc­talpas traktort, vagy 20—25 motoros fű­részt vásárolhatunk az erdőgazdaság gé­pesítésére; Sok sikert kívá­nunk a külföldi va­dászoknak népgazda­ságunk gyarapodásá­ra. Népfőiskolák Baranyában A megye dolgozat körében folyó ismeretterjesztő mun­kának számos fogyatékossá­ga van. Nem ad rendszeres ismereteket, nem elég átfo­gó nem tervszerű, szervezet­ien. A pécsi Munkácsy Mi­hály Szabadegyetem eddigi sikerei, valamint a falu dol­gozói között végzett közvé- leménykutatás eredménye­ként az Ismeretterjesztő Tár­sulat kezdeményezésére, a Hazafias Népfront és a Me­gyei Tanács Népművelési Osztályává' együttműködve meghirdetjük a népfőiskolá­kat. A terv szerint ez évben Beremend, Boly, Duna^zek- cső. Hidas. Mohács, Pécsvá- rad, Sásd. Sellye, Siklós. Szabadszentkirály,. Szemtlő- rinc, Szigetvár. Vajszló és Villány községekben nyitjuk meg a népfőiskolákat. Cé­lunk, hogy a népfőiskolái há­lózatot kiépítve, egységes, rendszeres fejlődési lehetősé­get biztosítsunk falvaimk la­kosai számára is. A népfőiskola hái’om évfo­lyamú. A most induló első évfolyam előadásainak anya­gára épül jövő évben a má­sodik, ma jd a ‘harmadik év­folyam. Az egyes évfolya­mok anyaga azonban önálló, kerek egész á*ner»Uu»#Aagot ölel fel, a következő évfolya­mok csak bővítik, illetve mélyítik a már megszerzett ismereteket. A beiratkozó hallgatók ér­deklődésüknek, képzettsé­güknek megfelelően szaba­don választhatnak a népfő­iskola négy tagozata között, bár több tagozatra is beirat­kozhatnak. Egy-egy tagozat előadásai csak akkor kezdőd­nek, ha arra legalább ötven hallgató, beiratkozott. — Az egyes előadások tagozata­ként hetenként egyszer. — a hallgatók által választott napon — este 6-tól 8 óráig tartanak. Az előadások no­vember elején kezdődnek, s kb. 3 hetes téli szünettel feb­ruár végén fejeződnek be. Az előadásokat az iskola tanter­mében tartják. A népfőisko­la egyes tagozatai a követke­zők: I. Közhasznú ismeretek. Az érdekes, színes tagozat a kö­vetkező előadásokat öleli fel' X. Beszéljünk szépen magya­rul. 2. Gondolataink helyes és szép kifejezése, 3. Min­dennapi írásbeli feladatok 1. Hogyan és mit olvassunk? 5. A számok világa. 6. Nap. mint nap megoldandó szá­molási és mérési feladatok. 7. Szülöföldismeret. 8. Az ember ét köcmr—8*r St Elet és halál. 10. Természete je­lenségek és tünemények. 11. Beszélő gépek, 12. A mozgó- fénykép es a távolbalátás. II. A műveltség útján. A komoly, tudományos színvo­nalú tagozat a következő elő­adásokból áll: 1. A világ amelyben élünk. 2. Az élővi­lág kialakulása és fejlődése. 3. Az emberi gondolkodás ki­alakulása és fejlődése. 4. Irodalmi alkotások, — a gondolatok művészi kife­jezése, 6. Népművészet, hivatásos művészet, 7. Az egészséges élet feltételei, 8. A valóságnak megfelelő, természettudományos világ­kép kialakulása. 9. A számok és a fizika törvényed, 10. A munka és energia. Energia­források, 11. Elektromossága mindennapi életben. 12. A vi­lágűr meghódítása. III. A család és világ című tagozat az egészséges családi élet, a gyermek és ifjú neve­lésének, a család és iskola, a család és társadalom kapcso­latainak kérdéseit ismerteti meg hallgatóival. A 12 elő­adás a lélektan, neveléstudo­mány alapvető kérdéseit, ne­velésünk mai problémáit tár­IV; Mezőgazdasági szakis­meretek tagozata az egyes tájegységek jellegének, a várható érdeklődésnek meg­felelően több előadássoroza­tot hirdet. így szőlőtermelés és borkezelés, gyümölcster­mesztés^ házikertészet, ser­téstenyésztés és hizlalás, szarvasmarhatenyésztés, ba­romfinevelés és méhészet. — Egy-egy népfőiskolán, az ér­deklődésnek megfelelően csak az egyik előadássoroza­tot tartjuk meg, a mezőgaz­dasági szakismereti tagoza­ton. A népfőiskolára bárki beiratkozhat, iskolai végzett­ségére való tekintet nélkül. Tandíj nincs, a beiratkozási díj egész évre tagozatonként 20 forint. A népfőiskolán vizsga nincs, felelni nem kell. A tanév befejezése után a hallgatók — szorgal­mas látogatásuk szerint — minősített oklevelet kapnak, valamint a népfőiskola el­végzését tanúsító bronz, ezüst és arany fokozatú népfőisko­lái jelvényt. Beiratkozni a falragaszok megjelenése után a helyi népfőiskolák titkárságán le­het. A népfőiskola részletes tájékoztatója ugyancsak ott díjmentesen megkapható. Dr. Bácskai János TTIT megyei titkára Űi módon tervezünk Hazaérkezett Eero Ernő elvtárs és az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége

Next

/
Thumbnails
Contents