Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-09 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HUNÁNTÚLI , NAPLÓ (O. I.) Megszületett! Hét bosszú esztendő vajúdása után íz idei tervezésnél végre saját eszüket is elővehetik, önön bejükkel is gondolkodhatnak illanni gazdasági agronómu- saink. Hét év alatt hetvenhétszer is megbélyegezték őket il- etékesek és illetéktelenek a tömérdek ráfizetést emlegetvén. de egyszer sem döbbentek rá arra a kézenfekvő igazságra, hogy a rossz gazdálkodás nyilván a rossz tervezésből ered. Ezek a tervek főleg azért dőltek dugába, mert kétszázötven kilométer távolságra a földektől, Budapestről próbálták megszabni például * bikali gazdaság életének rendjét, holott annak sajátos viszonyait az agráregyetem legöregebb professzora sem ismerheti annyira, mint a helybéli szakember. Ennek ellené- r: úgy telizsúfolták Bikáit is a termesztendő növények tervszámaival, hogy a főagronó- nnus legfeljebb csak felesége vi rá goskertjében hasznosíthatta a vidék gazdálkodásában gyűjtött tapasztalatait. Annak az időnek, amikor a szorzógép többet ért egy tapasztalt agro- nómusnál, ha tervezésre került a sor — hála a XX. kongresszus, ha lassan is, de egyre’ jobban terjedő szellemének — mindörökké vége! A most induló gazdasági évben a földterület közel háromnegyed részén azt termelhet a gazdaság, amit óhajt. Mindenki tudja, hogy ez a tervezés jobbik módja — mi arra hívjuk fel innen a figyelmet, hogy ez mindjárt a nehezebb,, módja is. Nehezebb, mert most mé.r igazán teljes felelősséggel kérheti számon év végén a gazdálkodás eredményét a nép, nehezebb, mert most az agro- nómusok osztási-szorzási ismeretei helyett, szakértelmük, üzleti érzékük és leleményességük kerül igazi kipróbálásra. Éljünk bátran a szabadabb tervezés adta nagyobb lehetőségekkel és termesszük azb- kat a növényeket, amelyek a környéken a legjobban díszlenek. A görösgaii állami gazdaságban idén 27 mázsa átlagterméssel fizetett 30 holdon a !en.' kétszer, sőt kél és félszer olyan jól. mint a baranya1 igaz.gatóság többi gazdaságában. Magától értetődik, hogy a áöfösgaliak tavaszra megduplázzák az idei harminc holttá' és lent termelnek ott is, ahová tavaly salálamagot meg hagymát diktált a minisztérium. A hagyma — amely a nehéz, agyagos földön még annyit sem termett, mint ameiiny. a „dughagyma súlya volt — menjen vissza szülőhazájába, Makóra, a salátamag oda, ahol bőviben vannak ogyeléséhez a munkaerőnek Azokra, aki-k durván, vágj sz.(irmentén olyan növényeket akarnak ezután is rákényszeríteni a gazdaságokra, amelyek egy esetleg jobban termő kultúrát szorítanak ki — ne adjanak semmit a gazdaságok igazgatói és főagronómusai. A népgazdaság érdeke terrhékbő- séget követel, márpedig a ter- fnékbőség csak akkor valósul meg, ha mindent ott vetünk el, ahol a legnagyobb termést hozza! Hol vannak ezek a helyek? Ott, ahol az illető növényre vonatkozóan a legkedvezőbbek az éghajlati, talaj és üzemi adottságok, melyek összhatása objektív természeti törvény erejével jelentkezik. A marxisták nem teszik túl magukat ezeken a törvényeken azért, mert — nem tudjuk. milyen szempontra való hivatkozással — a kukorica helyén mondjuk salátamagot akar termesztetni valaki — hanem ezt az objektív törvényt felismerve a népgazdaság II. ötéves tervének szolgálatába állítják. A szabadabb tervezésnek elsősorban a takarmánygazdálkodás helyrebillentésében kell megmutatkoznia. Igyekezzék megtermelni minden gazdaság a saját takarmányát, mert ezzel függetlenítheti hizlaldáját, tehenészetét a mindig bizonytalan és sokszor csődöt mondott központi szolgáltatástól és megmenekedhetik tömérdek fuvarköltségtől. A gyulapusztai állami gazdaság 17 kilométerre fekszik a legközelebbi vasútállomástól, és mivel a feszített gabonaterv miatt nem termeszthetett elég takarmányt — az idegenből hozatott abrak fuvarozásáért egy év alatt annyi pénzt fizetett ki, hogy tízforintosokkal burkolhatná be Pécsig az országutat. A takarmány befu- varozása mellett a tömérdek búzát kénytelen volt kiszállítani a gazdaságból és a százezrekre rúgó fuvar megette az egész gazdálkodás hasznát Gyulapuszta idén már száz holddal kisebb területen termeli meg a szükséges mennyiségű búzát, helyette őszi árpa került a földbe, hogy helyben legyen a takarmánya. A takarmánytermesztés és a szállítás összehangolása a gazdaságon belül is megoldásra vár, és a gazdaságok igazgatói, főagronómusai ebben és nemcsak ebben — múlhatatlanul kérjék ki üzemegységvezetőik véleményét is. A diktált terv akkor is rossz, ha nem a főagro- nómusnak, hanem az üzemegységvezetőnek diktálják. Bátran bízzuk üzemegységve- zetőink döntésére például azt, hogy ne csak. a gazdaság, .hanem azon belül az üzemegység is önmaga termelje meg saját takarmányát, alomszalmáját, mert például egy hold répa szállítási költsége 4—500 forinttal megdrágulhat, ha más üzemegységből szállítják tehenészetünkbe. A baranyai állami gazdaságokat tízkilométerek választják el csak egymástól, mégis, az eddigi tervezés hibájából egymás gazdálkodásától a bürokrácia óceánjai választották el őket. A sátorhelyi állami gazdaságban évente hatalmas mennyiségű istállótrágya gyűlt össze — míg a szomszédos bari kertészet majd csődöt mond trágyahiány miatt és kétszáz kilométerről szállíttatja a trágyát, holott ott van tőle, Sátorhelyen, tizenegy kilométerre. Eddig nem volt mód az egymás közötti kereskedelemre, de most szabad tér nyílik a közös termelésre is. A kelemenligeti gazdaság már egyezkedik is Bogádmind- szenttel. ök megtermelik a szükséges mennyiségű kukoricát — mert ez náluk jobban megy. mint Bogádmindszen- en, ahol viszont kellő meny- nyiségű épület áll rendelkezésre egy közös marhahízlalás ra, melynek hasznán megosz tozhatnak. Használjuk ki j kooperáció nyújtotta elónyö két más területen is. Pogácsa: elvtárs, az állami gazdaságol minisztere találóan jelentett« k! a főkönyvelők értekezletén ..önök eddig főkönyvelők vol tak — ezután fókereskedők nek kell lenniük!“ Állami gaz daságaink úgy lehetnek jó ke reskedök. akkor kerülhetik e a ráfizetést, ha egyik szemüké az értékesítési áron, a másika az önköltség alakulásán tart va úgy gazdálkodnak, hog; minél nagyobb legyen a ketti között a különbség, minél na. gyobb legyen a haszon. Az állami gazdaságokbai már folynak a tervmunkák Messzemenő figyelemmel ki sérjük őket már csak azért ií mert az ő új módon végzet tervezésük nagy tanulságul é jó indulásul szolgálhat ahhos hogy a termelőszövetkezeteké hasonlóan állíthassák ö6sze a ősaari a tatok. Gerő Ernő elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, aki rendes évi szabadságát töltötte a Szovjetunióban, valamint Kádár János, Hidas István és Szántó Zoltán elvtársak, akik az MDP Központi Vezetősége küldöttségeként részt vettek a Kínai Kommunista párt VIII. kongresszu sán, visszatértek Budapestre. „Több bányászra van szükségünk tt Pozsgai Károly, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnökének nyilatkozata Lapunk munkatársa felkereste Pozsgai Károly elvtársat, Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnökét és a komlói szénmedence negyedik negyedévi felkészüléséről kért tájékoztatást. Kérdés: Köztudomású, hogy Komló a III. negyedéves tervét túlteljesítette, hogyan készültek fel, hogy a IV. negyedévben is sikeres munkát végezzenek? Váhísz: A Komlód Szénbányászati Tröszt ebben az évben csak a második negyedéves tervét nem teljesítette. Az év utolsó három ixónapjá- nak sikeres munkájára elsősorban elegendő tÖmegteiTnelő munkahelyek megteremtésével készültünk. Ilyen irányú munkánk sikerrel járt és bátran mondhatjuk, hogy a tervek teljesítésére elegendő froat- homlokhosszal rendelkezünk. A nehézség most más téren jelentkezik. Pillanatnyilag több, mint 500 fos létszám- hiányunk van. Ezt pótolxxi je-, fetileg csaknem lehetetlen. Hogy a komlói szénmedence a termelésnek ezt, a tempóját is tudja tartani, csak úgy. lehetséges, hogy a feltárási munkahelyekről < veszünk el munkaerőit. De 'még így sem vagyunk képesek a létszám- hiányt pótolni. A .feltárás gyengébb telepítése mellett is például Kossuth-bányán két fejtésünk mintegy 100 méter íronthomlokliosszal nincs telepítve, de*, a működő frontokat sem tudjuk optimálisan tele píteni. A feltárás és elővájás kényszerű tesen nem mehet huzamosabb ideig, mert ennek káros hatását a jövő év elején nagyon megéreznénk. Sürgősen, nagyon sürgősen munkaerőre van szükségünk! Kérdés: Milyen reményekkel nézhetünk a negyedik negyedéves terv teljesítése elé? Válasz: Ha kellő időben új bányászokat nem tudunk műm- kábaállítani, akkor — nem mondom azt. hogy reménytelen, — de nagyon nehéz helyzetünk lesz. Komló bányászai eddig is becsülettel helytálltak s ezután is megteszik kötelességüket. Bízom abban, hogy a jelentős munkaerőhiány ellenére, minden komlói bányász bányószbecsülettel teljesíti feladatát. A gép úrrá válik a mezőgazdaságban A Német Demokratikus Köz- sán bemutatott erő- és mujH társaság Lépese—Marklee- kagépek arról tanúskodnak« berg-i mezőgazdasági kiállttá- hogy az egyre bővülő és egyre sokoldalúbbá váló gépi technika úrrá válik az egész világ földművelésében. A Brandenburgi Traktorgyár ,,ür- trak“ márkájú 65 lóerős traktora saját 52 mázsás terhét lánctalpakon hordja s egyaránt felhasználható sző lő és gyümölcsös alá történő forgatásra és a legnehezebb erdőgazdasági vontatási munkákra. Műszaki adatai: négy hengeres, négy ütemű dieselmotor 8 586 kem henger űrtartalommal és 1150-es ^,v.^^.-,i(i<.«<iM»>i.,a.iii..,ii«.M iininii m3 fordnlatszámmaL Nagyobb gazdasági önállóság Az Élelmiszeripari Minisztérium október elsejétől újabb 13 vállalatnak biztosított kísérletképpen fokozott gazdasági önállóságot. A 13 önállóbban gazdálkodó vállalat között van a Pécsi Dohánygyár és a Baranya Megyei ÁUatforgalmi Vállalat is. Mint ismeretes, megyénkben eddig négy, a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalat kapott nagyobb gazdasági önállóságot. Ez az intézkedés egyelőre kísérlet, s ha beválik, ha a kijelölt vállalatok jól használják fel szélesebb jogkörüket, szélesebb körben is bevezetik. Híradás új belépőkről Vasárnap ismét erősödött a bodai termelőszövetkezet. Major József, akinek a felesége mái-. korábban is a közösben dolgozott, belépett a szövetkezetbe. Mohácson is új tagot vettek fel szombaton az Uj Barázda Termelőszövetkezet közgyűlésén. Gombár István kérte a felvételét s a tagság egyhangúlag elfogadta. Gombár István a nemrégen vásárol! új Csepel teherautó vezetője lesz a szövetkezetben. rD&U/irt érő tznmas&k Ügy vélem, kevesen tudják, hogy a kis Baranya" iránt .milyen' nagy figyelmet tanúsítanak külföldön. Érdeklődnek felőle s jelen esetben a szórakozás és hírnévre törekvés fűti őket. Jól tudják, hogy a Mecsek erdeiben szép alkatú, többéves szarvasbikák indulnak , éjszakai portyára a sűrűből. Azt is megneszelték, hogy a múlt év őszén a Mecseki Állami Er- ■ihanyágoíása termesze- | dőgazdaság sasréti erdészete területén világviszonylatban js páratlan ' zsákmányt ejtettek a honi vadászoki Egy 18-as szarvasbika került terítékre. Ezéírt is a nagy érdeklődés a külföldi vadászok részéről, a baranyai vadasok iránt. Eddig negyvenen vásároltak leiö- vési jogot magyarországi vadászterületeken. A szarvas- aggancs minőségétől függ az érte fizetett bérlet díja is. ötszáztól kétezer dollárig fizetnek egy-egy szárvasbikáért; : Az agancs a vadászé, a szarvas húsa azonban az erdőgazdaságot illeti. Kettős tehát a jövedelem. . minden kilőtt szarvas bika után. A Mecseki Állami Erdőgazdaság üzemi vadászterületét eddig három nyugatnémet vadász kereste fel. szerencsét próbálni, A jövő idényben az erdőgazdaság öt szarvasbika lelövését kívánja biztosítani külföldi vadászoknak; Öt mecseki szarvasbdka változik át i— kilövése után — dollárrá, valutává; S annyit kapunk érteik, hogy a bérleti díjon akár 2—3 lánctalpas traktort, vagy 20—25 motoros fűrészt vásárolhatunk az erdőgazdaság gépesítésére; Sok sikert kívánunk a külföldi vadászoknak népgazdaságunk gyarapodására. Népfőiskolák Baranyában A megye dolgozat körében folyó ismeretterjesztő munkának számos fogyatékossága van. Nem ad rendszeres ismereteket, nem elég átfogó nem tervszerű, szervezetien. A pécsi Munkácsy Mihály Szabadegyetem eddigi sikerei, valamint a falu dolgozói között végzett közvé- leménykutatás eredményeként az Ismeretterjesztő Társulat kezdeményezésére, a Hazafias Népfront és a Megyei Tanács Népművelési Osztályává' együttműködve meghirdetjük a népfőiskolákat. A terv szerint ez évben Beremend, Boly, Duna^zek- cső. Hidas. Mohács, Pécsvá- rad, Sásd. Sellye, Siklós. Szabadszentkirály,. Szemtlő- rinc, Szigetvár. Vajszló és Villány községekben nyitjuk meg a népfőiskolákat. Célunk, hogy a népfőiskolái hálózatot kiépítve, egységes, rendszeres fejlődési lehetőséget biztosítsunk falvaimk lakosai számára is. A népfőiskola hái’om évfolyamú. A most induló első évfolyam előadásainak anyagára épül jövő évben a második, ma jd a ‘harmadik évfolyam. Az egyes évfolyamok anyaga azonban önálló, kerek egész á*ner»Uu»#Aagot ölel fel, a következő évfolyamok csak bővítik, illetve mélyítik a már megszerzett ismereteket. A beiratkozó hallgatók érdeklődésüknek, képzettségüknek megfelelően szabadon választhatnak a népfőiskola négy tagozata között, bár több tagozatra is beiratkozhatnak. Egy-egy tagozat előadásai csak akkor kezdődnek, ha arra legalább ötven hallgató, beiratkozott. — Az egyes előadások tagozataként hetenként egyszer. — a hallgatók által választott napon — este 6-tól 8 óráig tartanak. Az előadások november elején kezdődnek, s kb. 3 hetes téli szünettel február végén fejeződnek be. Az előadásokat az iskola tantermében tartják. A népfőiskola egyes tagozatai a következők: I. Közhasznú ismeretek. Az érdekes, színes tagozat a következő előadásokat öleli fel' X. Beszéljünk szépen magyarul. 2. Gondolataink helyes és szép kifejezése, 3. Mindennapi írásbeli feladatok 1. Hogyan és mit olvassunk? 5. A számok világa. 6. Nap. mint nap megoldandó számolási és mérési feladatok. 7. Szülöföldismeret. 8. Az ember ét köcmr—8*r St Elet és halál. 10. Természete jelenségek és tünemények. 11. Beszélő gépek, 12. A mozgó- fénykép es a távolbalátás. II. A műveltség útján. A komoly, tudományos színvonalú tagozat a következő előadásokból áll: 1. A világ amelyben élünk. 2. Az élővilág kialakulása és fejlődése. 3. Az emberi gondolkodás kialakulása és fejlődése. 4. Irodalmi alkotások, — a gondolatok művészi kifejezése, 6. Népművészet, hivatásos művészet, 7. Az egészséges élet feltételei, 8. A valóságnak megfelelő, természettudományos világkép kialakulása. 9. A számok és a fizika törvényed, 10. A munka és energia. Energiaforrások, 11. Elektromossága mindennapi életben. 12. A világűr meghódítása. III. A család és világ című tagozat az egészséges családi élet, a gyermek és ifjú nevelésének, a család és iskola, a család és társadalom kapcsolatainak kérdéseit ismerteti meg hallgatóival. A 12 előadás a lélektan, neveléstudomány alapvető kérdéseit, nevelésünk mai problémáit tárIV; Mezőgazdasági szakismeretek tagozata az egyes tájegységek jellegének, a várható érdeklődésnek megfelelően több előadássorozatot hirdet. így szőlőtermelés és borkezelés, gyümölcstermesztés^ házikertészet, sertéstenyésztés és hizlalás, szarvasmarhatenyésztés, baromfinevelés és méhészet. — Egy-egy népfőiskolán, az érdeklődésnek megfelelően csak az egyik előadássorozatot tartjuk meg, a mezőgazdasági szakismereti tagozaton. A népfőiskolára bárki beiratkozhat, iskolai végzettségére való tekintet nélkül. Tandíj nincs, a beiratkozási díj egész évre tagozatonként 20 forint. A népfőiskolán vizsga nincs, felelni nem kell. A tanév befejezése után a hallgatók — szorgalmas látogatásuk szerint — minősített oklevelet kapnak, valamint a népfőiskola elvégzését tanúsító bronz, ezüst és arany fokozatú népfőiskolái jelvényt. Beiratkozni a falragaszok megjelenése után a helyi népfőiskolák titkárságán lehet. A népfőiskola részletes tájékoztatója ugyancsak ott díjmentesen megkapható. Dr. Bácskai János TTIT megyei titkára Űi módon tervezünk Hazaérkezett Eero Ernő elvtárs és az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége