Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
VTTJc PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Nagyárpádi visszhang # NAPLÓ A BAR.ANYA MtGYEI PÁR.7BIZOTFáa'g ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ XIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA SO FILLÉR KEDD, 1956 SZEPTEMBER 11 Jobb együttműködést! A szocialista gazdasági rendszer többek között azért tökéletesebb, mint a kapitalizmus, s éppen azért magasabb- rendű, mert legfőbb jellemzője a tervszerűség, a gazdasági élet különböző ágainak tökéletes harmóniája, s a gazdasági élet legapróbb sejtjéig megvalósuló pontos együttműködés. Ez az együttműködés biztosítja nekünk az előttünk álló cél megvalósítását, mármint azt, hogy az anyagi javak nagyobb többségét tudjuk jól átgondolt tervgazdálkodással a lakosságnak biztosítani, _ mint a hozzánk hasonló erejű, vagy akár a fejlettebb kapitalista országok. A cél megvalósulásához természetesen minél zök- kenőmentesebb együttműködés szükséges, s feltétlenül meg kell szüntetnünk a még megtalálható rendellenességeket, meg kell teremteni a tökéletes összhangot bizonyos iparágak, és gyárak, üzemek között. Gazdasági életünk rendellenességéhez tartozik, hogy az egymással kooperáló vállalatok sok esetben nem eléggé hangolják össze terveiket, vagy ami szintén gyakran meg történik, hogy a két kooperáló vállalatnál szereplő munka nem egyenlő értékű a két helyen. Nem egyenlő értékű olyan formában, hogy ami egyik vállalatnak életkérdés, s a terv teljesítése, vagy nem teljesítése függ tőle, az esetleg a másik vállalatnál vagy gyárnál olyan terven felüli feladatként szerepel, amit csak akkor végeznek el, ha éppen idő és murkaerő jut rá. Ennek a nyilvánvalóan tervezési melléfogásnak klasszikus példáját adja a Pécsi Sopiana Gépgyár esete a budapesti MAVAG-gal. A Sopiana 1955. őszén beállított 1956 első negyedére a minisztérium által jóváhagyott terv alapján harminc pacaltisztítógépet. A Kohó- és Gépipari Minisztérium tudva azt, hogy a Sopiana nem képes öntödéjében a pacaltisztítóhoz szükséges _ állványokat elkészíteni, kiadta az állványok öntését a MÄ- VAG-nak. A MÄVAG terven felüli munkaként elvállalta az öntést azzal, hogy a munkát az első negyedév végéig elvégzi. Bár ez is késedelmet okozott volna a pécsieknek, mégis belementek a dologba, mert más megoldást nem találtak. A MÄVAG ezer más — tervben szereplő s a nemzetgazdaság szempontjából jelentősebb — munkája közepette nem tudta teljesíteni a szívességből vállalt, terven felüli mennyiséget. Természetesen a Sopiana pedig nem tudta a tervben szereplő pa- caltisztitókat elkészíteni, mert kilenc öntvény a "mai napig is hiányzik a harmincból, pedig lassan egy esztendeje lesz, hogy elkészítették erre a munkára a tervüket. Nyilvánvaló hogy a „kooperációnak” ez a fajtája' nem viszi előre a népgazdaság ügyét, s nem segíti elő a megvalósításra váró feladatok elvégzését. A Sopiana esete csupán kiragadott példa. A gyáron kívül még több helyen is találunk igen súlyos kooperációs n-hézségeket. Ezeknek a nehézségeknek az oka leggyakrabban az, hogy a-tervet menetközben változtatják meg a feV'bb szervek, s egyes terve,, felüli munkák esetében a tervet non csökkentik a pluszmunkának megfelelő arányban. Nyilvánvaló tehát, hogy helyes és tökéletes kooperáció esik úgry képzelhető cl. ha a; a bizonyos termék időben ősz- szebangolva, s terven belül feladatként szerepel mindkéi vállalatnál, Vasárnap tbéd után nem verte fel semmi a Fő utca porát: a patak partján tollászkodó libahadon kívül látszatra az élet sem rezdült meg Nagyárpádon. De csak látszatra! A postás már reggel ki- hordta az újságokat és az esőt- len forróság elől a hús szobák mélyére menekedett emberek cgy-egy pontján, fennszóval is ismételgetve izlelik-kóstolják, értelmezik a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről hozott minisztertanácsi határozatot. Szili György, az Uj Alkotmány termelőszövetkezet elnöke szinte képtelen eltelni vele. Vajon mit helyesel benne leginkább első olvasásra? — Hirtelenjében nehéz felelni. n de talán az a legfontosabb, hogy aki belép, szarvasjószágáért nyomban megkapja a teljes árat. Nem csipp- csupp részletekben, hanem egy kerek summában. Higyje el, ha ez a rendelet már 1950-ben megjött volna, mi sem maradtunk volna úgy alakuláskor, mint az ujjam! Erdősiék is, mielőtt beléptek volna, eladták a tinókat, szintúgy a többi gazda is inkább vásárra vitte, semhogy behozza a közösbe, ahol két év múltán fizet■a ték csak H neki. Az egy Bariét kivételével senki sem hozott be semmit! Most majd a belépők is úgy gondolkodnak, ezután, hogy minek kótya-ve- tyéljem én el a vásáron, ha a szövetkezet is tisztességesen, azonnal kifizet? Már akkor inkább behozom a közösbe, mert mindjárt könnyebb lesz gazdálkodni is ; j j — A másik, ami nagyon kedvemre való, hogy az állami gazdaságoktól is vehetünk teheneket, meg növendékeket. Itt vagyunk a város tövében, ha ötennyi tejünk lenne, azt is eladhatnánk az utolsó csöp- pig. Ha valahol egy jó fejőstehén hírét hallottuk, hát az agronómussal még Görcsönybe meg Kacsótára is elutaztunk érte. Persze a paraszt se a javát adja el. Meg aztán ismeretlen helyről vásárolni: nagy bizonytalanság. Most készülünk vágóra eladni négy tehenet. Hozzá teszünk valamit az árukhoz és elmegyünk a pécsi állami gazdaságba, bizonyára tudunk boltot kötni az igazgatóval. Acsádi Józsefné figyelmét — nemhiába szövetkezeti köny velő, — azonnal a hitelek meg hosszabbítása ragadta meg Kétszázhatvanezer forintot vettek fel, hogy • püspöktől romosán rájukmaradt istálló■* kát, gazdasági épületeket hely* repofozzák s új baromfiólat építsenek. Nem kótya-vetyéU ték el az állam pénzét: istálló* jukba villany nyomja a vizet, áram hajtja a darálót. Köte■> lességtudó módon máris félretettek 42 000 forintot a hitel első részének letörlesztésére. Hogyne örülnének az újabb engedménynek! A kamatláb leszállítása egymagában 5 600 forint, égből hullott, talált pénz — eeri jó tehénnek árát teszi ki, és a lejárat meghosszabbítása révén idén negyvenkettő helyett csak tizenháromezret kell törleszteniök. Nagy szó ez, munkaegységenként majdnem két forint. » Utoljára Szekeres Istvánék portájára nyitunk be. Az ötholdas gazda szemrebbenés nélkül végighallgatja, amint az elnök, meg a könyvelő elmesélik: mit ír az újság, azután kiböki. — Hiába beszéltek: én úgyis akkor lépek csak be, ha akarok! — Es mikor akar? — Ha előbb nem, hát beta- karodás után. De egy biztos: még az idén belépek! OROSZLÁN IMRE ■■■■■«■■■■■■a1 E Q Y É n K ÉLETÉ 39 millió forint beruházásra és felújításra Pécs megyei jogú város tanácsának osztályai szeptember 20-dg elkészítik a tanács 1957-es évi beruházási és felújítási tervezetét; A végrehajtó bizottság ezt október 5- ig tárgyalja le és hagyja jóvá. A jövő esztendőben a városi tanács körülbelül 17 millió forintot kíván beruházási célokra fordítani, azaz két millióval többet, mint 1956- ban; Ugyanakkor felújításra 20—22 millió forintot terveznek. Ez egymillió forinttal több, mint az idei felújítási össze& Facsemeték' — díjtalanul Ez év tavaszán államunk 160 ezer facsemetét juttatott díjtalanul a Baranya megyei fásítók rendelkezésére. Államunk most is lehetővé teszi, hogy a fásítók díjtalanul kapjanak facsemetéket; Mindenki, aki kertjében, gazdaságában fásítand akar, kérelmével forduljon a Mecseki Állami Erdőgazdasághoz (Pécs, József»^*- utca 19.); A kérelemben felé kell tüntetni, hogy az illetői* mennyi és milyen facsemetéié kíván. A kérelemhez mellé- é kelni kell a helyi tanács iga-é zolását is; ' Tizennégy helyen létcsitc- nek népfőiskolát tők a pécsi 2-es számú Sebészeti Klinikára vitték be. Súlyos sérüléseket szenvedetté« hétfőn délután agyvérzés- gyanús volt; Motorkerékpár és autóbusz- karambol történt hétfőn délelőtt a Tolbuchin úton is. Itt Berta József huszonkét éves esztergályos, pécsszabolcsi lakos egy MÁVAUT kocsit akart megelőzni és eközben nekiment egy szembejövő ÉPFU tehergépkocsinak. Berta csípőficamot szenvedett és a mentők beszállították a pécsi 1-es számú Sebészeti Klinikára; A motorkerékpár pót- ülesén volt Hornung Mihály 28 éves bányász, pécsszabolcsi lakos, akit köny- nyebb sérülésekkel beszállítottak az 1-es számú Sebészeti Klinikára. A nyár egyik legmelegebb napja Szeptember 3-án volt a nyár egyik legmelegebb napja. A kánikulai meleg következtében Pécsett harmincam lettek rosszul az utcám Zöldborsótermelő szakcsoport alakul Nagy- harsányban Szeptember második felében Nagyharsányban a föld- múvesszövetkezet zöldborsó- termelő szakcsoportot alakít. A szakcsoport elősorban exportra termel majd. Egyelőre tíz taggal alakítják meg, de egy éven belül már 100 tagra számítanak; Hirtelen halál a Balokány uszodában Tragikus hirtelenséggel hunyt el vasárnap dr. Várnagy Elemér, a Pécsi Bástya és a Pécsi Kinizsi úszó- és vizilafodaedzője. Délelőtt csapata vizilabdamérkőzésén hirtelen rosszul lett és néhány perc múlva meghalt Az ismert sportvezető halála városszerte mély részvétet keltett Szigetvári úttörők Romániában Tizenkilenc szigetvári úttörő utazott a Román Nép- • köztársaságba; Az úttörők ellátogattak Nagyváradra, Kolozsvárra, Bukarestbe és Con- stancába. A két és félhetes romániai tartózkodás után a szigetvári úttörők szeptember 8-án tértek vissza; Tanévnyitó to Zene- művészeti Szakiskolában A pécsi Zeneművészeti Szakiskolában szeptember 8- án, délután 6 órakor tartották meg a tanévnyitást Antal György elvtárs, az iskola igazgatójának megnyitóbeszéde után a növendékek megkapták beosztásukat; Ez évben összesen 230-an iratkoztak be a pécsi Zeneművészeti Szakiskolába, Művelődési házat avattak szeptember 9-én, vasárnap az Ormánság egyik kis községében, Hiricsen. A művelődési ház építésének gondolata két esztendővel ezelőtt fogamzott meg: a falu vezetői és a község kulturális fejlődésének lelkes híve, Sebők Károly népművelési ügyvezető elhatározták, hogy saját erőből és némi állami támogatással hozzákezdenek az építkezéshez. Az elhatározást tettek követték és a község lakosai szinte kivétel nélkül anyagi erejükhöz mérten és tényleges munkával segítettek. Az avatási ünnepélyen a művelődési ház igazgatója ismertette, hogy 70 ezer forintból és társadalmi munkából közel 200 ezer forint értékű középülettel gyarapodott a község. A megnyitó ünnepség után a színjátszók műsort adtak, majd a határőrség tánczenekarának muzsikájára reggelig tartó bál következett. JAKAB SÁNDOR a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője Topográfusokkal a hegyek között... A megyei és járási székhelyeken, valamint a nagyobb községekben népfőiskolák (| szervezését kezdi meg a Hazafias Népfront, a TTIT és a, i megyei tanács v. b. népműve-,i lési osztálya; Baranyában ez (i évben összesen tizennégy helyen létesítenek népfőiskolát, amelyek a terv szerint négy tagozattal működnek majd: lesz előkészítő, általános ismereteket nyújtó, neveléstudományi és mezőgazdasági szakismereteket adó tagozat. Az egyes tagozatok működé-^ süket csak akkor kezdik meg, ha egy-egy tagozatra legalább ötvenen jelentkeznek. Közlekedési balesetek Vasárnap reggel hat óra tájban, halálos kimenetelű közlekedési baleset történt a szentlőrinci útvonalon, a pel-é lérdi elágazásnál; J ä h n f György 34 éves öregmeszesi mapszinti bányamunkás motorkerékpárjával — amelynek hátsó ülésén szomszédasszonya: Györkő Józsefné is helyetfoglalt — az országúton belerohant egy arra haladó autóbuszba. A balesetet az okozta, hogy nem tartották be a követési távolságot. A baleset után a mentők Jähn Györgyöt beszállították a kórházba, ahol rövidesen meghalt; Györkő Józsefeiét ámen. ra5 ,ű. TVem tudom, mi igaz belőle, de azt L ’ mondta a brigád egyik tagja, hogy a mi kocsink a második személyautó, amelyik Apátvarasdon járt. Az első állítólag az Egészségügyi Minisztériumé volt. Lehet, hogy ez túlzás, de az tény, hogy Apátvarasd nagyon eldugott község, és minden gépkocsivezető meggondolja, bekanyarodjon-e a gidres-gödrös dűlőútra a viadukt előtt. A tipográfusnak viszont igazán mindegy, hogy eldugott-e a falu, vagy sem. Sőt a hegyek és völgyek között meglapuló apró falvakban még több romantikát, szépséget rejt az élet. Nem tudom valóban így van-e, de Sági Béla topog- ráfus ezt állítja. — Tavasz óta itt élek feleségemmel. A munka őszig tart. Ez idő alatt elzárva élünk a várostól, a színháztól, hangversenytől, s mindentől, amit megszoktunk és megszerettünk. Egyetlen szórakozásunk a mozi. Mert az van itt, egy keskenyfilmcs .,: Mégis szeretünk itt lakni, szeretjük ezt a munkát. Sági Béla fiatal, szemüveges, nagyon határozott, magabiztos ember. Tágas albérleti szobába vezet bennünket: a pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat műszaki vezetőjét, Bodai Lajos bácsit, s az újságírót, aki kíváncsi a nomád élet modern változataira, s arra a fontos munkára, amit a topográfusok végeznek. Nem akarom megsérteni Apátvarasd érdemes polgárait, nem azért él nomád életet Sági Béla, mert Apátvarasdon lakik, hanem azért, mert évről-évre vándorútra kél a tavasz első biztató enyhülésére, s őszig sem keveredik otthonába vissza. Otthonába? Nincs is otthona, hacsak az ideiglenes albérleti szobát nem nevezzük annak. Dehát ez csakugyan nem otthon. Szülei Kaposvár mellett, Fonó községben laknak. Od.i szoktak ők is télire visszahúzódni, s várják a tavaszt. Most októberben lesz egy éve, hogy fiatal felesége vállalta a topográfus- feleség funkciójával járó nehézségeket, s társul szegődött ehhez a fiatalemberhez, akinek csupa „külszolgálat“ az élete. Ahány tavasz annyi munkahely, annyi vidék. Hiába! A térképkészítés ezzel jár. Műszerekkel a vállon róni kell a határt, s mérni, mérni szüntelen a földet, mert térkép nélkül nem él meg sem a geológus, sem az építész, sem a katona. Térkép kell egy új bánya nyitásához, térkép kell az építéshez, határrendezéshez, tagosításhoz, a harcászathoz egyaránt. S ezeket a térképeket készíti Sági Béla brigádja Apátvarasd környékén. íg beszélgetünk, s megvitatjuk a külszolgálat nehézségeit, a Központi Vezetőség határozatát az értelmiséggel kapcsolatban, addig eltelik az idő. Már a bokrok hegyét nyaldossák a kelő nap sugarai, amikor indulni készülünk. A brigád tagjai kint állnak a ház előtt, menetre készen. Ha jól következtettem, Észak-Kelet irányába indultunk, a keleti Mecsek nyúlványai felé. Nem tudom, hány kilométert mehettünk, hegynek fel, völgynek le, az erdők és tisztások, irtások vidékén, de azt tudom, hogy nehéz volt az út. S ezt a többkilométeres útat naponta megteszi a brigád, oda-vissza. Már ez is fárasztó, s munka közben sem ülnek, hiszen állandó mozgással, járk'ilással telik el a nap. Egy dombháton verték le tegnap az utolsó cöveket, ahonnan folytatják a mérést. Horváth Sándor gyakornok a cövek fölé állítja a háromlábú teodoli- tot, s kezdődik a munka. Tillmann Mária, az egyik kisegítő a dombhát alján felállítja a mérőlécet, s Horváth Sándor olvassa az adatokat Sági Béláné jegyzőkönyvébe. A méréseket feljegyzik, aztán otthon meghatározzák a számokból a vízszintes és magassági pontokat, a ten- gerszintfölötti magasságot. Ezekből az adatokból szerkesztik aztán meg a térképet; a síkrajzot és a szintvonalakat. A Keleti-Mecsekben 100 négyzetkVo- méteren készítenek ebben az esztendőben l:5000-es térképet, öt brigád dolgozik ezen a munkán. Az öt brigád egyike Sági Béláé. — Miért pont ezen a vidéken térképeznek? —■ kérdeztem a topográfusok- tói. *— Mert a Földtani Intézet itt rendelte meg. Kutatni akarnak. Hogy érdemes-e kutatni, rövidesen kiderült. Pusztakisfalunál — Apátvarasd- tói néhány kilométerre — van egy kő- bánya. Vasércnyomok találhatók itt a kőzetben. Ezt Sági elvtárs is megnézte, s ha nem is geológus, annyit mégis megállapított, hogy bizony Pusztakisfaluban érdemes volna alaposan utánanézni, mennyi vasra lehet számítani, s megérné-e a bányanyitást? Es nemcsak vasat találni a Keleti- Mecseknek ezen a vidékén. Én magam is láttam az egyik vízmosásban felszínre bukkanó kőszenet. A falusiak ide járnak olykor-olykor tüzelőért. Azt mondják, hogy jól ég ez a szén, csak kicsi a kalóriája. Vajon miért? Talán befolyásolja a fűtőértéket az a tény, hogy a szenet szürkére áztatta már a viz? Vagy lignit lenne a fel zinen? Ez nem lehet, hiszen a Mecsek környékén feketeszén van. De ez már a szakemberek dolga, s ha a felszínen gyenge is a szén, a mélyben lehet jobb minőségű is. Ki tudja? r ehet, hogy egy-két év múlva Sági Béla térképével a kezükben bányamérnökök lepik el a vidéket, s bányát nyitnak Apátvarasd mellett, s gyertyánerdők mélyén m (~ly —s) nwwm«HWWWMwnnaaaawwan«WMinnm— i Megkezdődik az új városrész csatornázása A napokban megírtuk, hogy a régi repülőtéren épülői yugati városrész munkálatai szépen haladnak, de félő, hogy! 3. sz. Mélyépítő Vállalat anyaghiány miatt elmarad a csa-| jmázással. Ezzel kapcsolatban megkerestük Tátrai Józsefi ívtársat, a 3. sz. Mélyépítő Vállalat igazgatóját, aki a követ-i ezőket mondotta: f— A csatornázáshoz szükséges csőanyag méreteire vonat- j ózó hozzávetőleges tervezői kiírást 1956. május 25-én kaptuk I íeg; Vállalatunk a megrendelést május 31-én felügyeleti; tervünkön keresztül megküldte a Cementipari Trösztnek. A j ludapesti Cementáruipari Vállalat a szükséges csatornázási sövek legyártását elvállalta azzal a kikötéssel, hogy a szük- éges 70 tonna S—54-es cementet rendelkezésükre kell bocsórnunk, és a cement átadásától számított másfél hónapon béli kezdi meg a csövek szállítását Az elmúlt hetekben tör- 5nt megbeszélésünk értelmében a csövek egyrészének szállí- ása napokon belül megkezdődik, s előreláthatóan feladataimat a nyugati városrész csatornázását illetően elvégezzük.
