Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

1956 SZEPTEMBER 36 NUffi 8 Még mindig kevés a kőműves Mohácss&igeten A Helyreállítási Bizottság beszámolója a megyei tanács hétfői ülésén A Baranya megyei Tanács hétfői ülésének második na­pirendjén a Helyreállítási Bi­zottság beszámolója szerepe a Mohácsszigeten foivó hely­reállítási munkákról. A be számolót Palkó Sándor elv­társ, a Helyreállí'ási Bizott­ság elnöke tartotta. Beszámolójában elmondotta hogy az árvízkárosult terüle­ten szeptember 21-ig ■■eijeser elkészült 220, tető alá került 238. falegyenig kész 179 ház további 73 háznál pedfg az alapozás készült el. Százalék­ban kifejezve az összes terv­bevett építkezésnek Uj Mohá­cson 66,6, Sárháton *>1,3, Ho­morúdon 53,1, Dunafalván 50,3, Dunaszekcsőn 73 száza­lékra készült el, az egész te­rületre átszámítva pedig 59, í százalék a készültség toka. Az építkezés üteme nem kielégítő, s ennek lő oka a kőművesek hiánya, A helybeli lakosság sem nyújt elegendő segítséget. Különö­sen szeptember első felében okozott ez fennakadást, emi­kor az iskolaév kezdete miatt a DISZ-táborok is kiürültek. A Város- és Községgazdál­kodási Minisztérium az igé­nyelt szakmunkásoknak csak egy kis hányadát küldte, úgy­hogy a munkások nagyobb ré­szét helyben kellett toborozni. A Helyreállítási Bizottság kér­te ehhez a sajtó, a rádió, a járási tanácselnökök és a Munkaerőtartalékok Hivatala segítségét. Felhívta Palkó Sándor elv­társ a tanácstagokat is: tobo­rozzanak ők is lakóhelyükön egalább egy-egy kőművest. Elmondotta ezután, hogy a Baranya megyei Tanács szo­ciálpolitikai csoportja saját rejéből vállalta egy sokgyer­mekes homorúd! özvegyasz- izony házának felépítését. Eh­hez Budapesten szerzett boo- ási anyagot használtak fel, íz egyéb szükséges anyago­kat pedig maguk szerezték be. maguk végezték szabadság- idejükben a munkát is. A szegedi honvéd elhelye­zési csoport 21 szakmunkása az utóbbi két hét folyamán teljesen kitatarozta a sár- háti iskolát és tanítói la­kást, Ezen kívül azonban igen ke­vesen ajánlottak fel július 30 óta társadalmi munkát. Mintegy 200—300 tanyai la­kos máig sem kért építési se­gítséget. Közülük többen a ré­gi helyen, engedély nélkül kezdték meg az építkezést, gyakran az újjáépíti terüle­téről csábítanak el ehhez kő­műveseket. A helyreállítási kormány- bizottság engedélyével a DISZ- táborok október végéig ma­radnak a szigeten. A táborpa­rancsnokság vállalta, hogy a más területen nyújtott segítsé­gen túl, megszervezik Homo­rúd újjáépítését; Azóta, három hét alatt, ki­szállították Homorúdra az összes építőanyagot, A honvédelmi miniszter 28 kőművest küldött, az építés­ügyi miniszter pedig megígér­te, hogy októberben mintegy a Helyet a DISZ-nek művelődési házakban! nek, jam pecek, stb., ahelyett, hogy nevelnék őket. Igaz, hogy ezek a fiatalok nem angya- ok, hogy többször virtuskod­nak vagy dacoskodnak, de az zal, hogy kitesszük őket a kul- t úrotthonból — nem hagyva más helyet a kocsmánál vagy utcánál — még nem fogjuk őket a hibáiktól megszabadí­tani. Jó lenne erre is gondol­ni. Barabás Gabriella a DISZ megyei bizottság kultúrfelelőse 100 építőipari technikumi hall­gató érkezik Homorúdra. A szakmunkáshiány mindemel­lett fennáll, szükség van kö­rülbelül újabb 300 szakmun­kásra. Az anyagszállítás lényegé­ben befejezettnek tekinthető, a korábbi 117 tehergépkocsi­val szemben szeptember 21 után már csak harminckilenc­re van szükség. Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 21-ig 1077 építtetőnek nyitott folyószám­lát, ami azt jelenti, hogy ennyien kezdték meg az épít­kezést. Szeptember 21-ig épí­tőanyagra 31,798.000, munka­bérre 3,151.000 foqjitot folyó­sítottak. Az újjáépítésre nem jelent­kezett körülbelül 200 szigeti lakos helyzetének megvizsgá­lása folyik. A homorúdi ta­nács például jelentette, hogy 35 homorúdi lakossal beszél­tek, közülük csak három van igen nehéz helyzetben, harminckettő vagy saját erőből épített már hajlékot magának, vagy más község­be költözött. Dunafalván mindössze hu­szonheten nem jelentkeztek újjáépítésre, valamennyiük más úton oldotta meg, a vizs­gálat szerint kielégítően, a problémáját; A továbbiakban bejelentet­te Palkó elvtárs, hogy a július 30-d tanácsülés határozatai serkentően hatottak az újjá­építésre, végrehajtásuk folyik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága figyelmeztetésben részesítette a Mezőgazdasági Igazgatóságot, mert késedel­mesen intézkedett és utasítot­ta, hogy fokozottan foglalkoz­zék a tsz-ek üzemi épületeinek felépítésével. Az oktatás, a sárhéti iskola kivételével, mindenütt megin­dult*. Végül bejelentette, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt bú­zát, kukoricát, babot és va­jat adományozott az árvízká­rosultaknak. Az adományokat a helyi Vöröskereszt-bizottsá­gok osztották szét. A Helyreállítási Bizottság elnöke ezután válaszolt még néhány tanácstagnak az épít­kezéssel kapcsolatban feltett néhány kérdésére, majd a ta nácsülés elfogadta a beszá­molót; „Plakátkiállítás“ Tűzeset Baksán Baksa községben szeptem­ber 24-én, hétfőn hajnali fél 6 órakor tűz keletkezett. Ed­dig még ismeretlen okból ki­gyulladt az Előre Termelőszö­vetkezet szalmakazla és láng­ba borult a pelyvája is. Azot­ötlábú malac Fazekasbodán Fazekasboda községben az Uj Remény Termelőszövetke­zetben az egyik berkshiri ko­cának ötlábú malaca született. A malac ötödik lába a jobb lapockájánál nőtt ld. tani dolgozók azonnal értesí­tették a baksai és a rádfa- pusztai önkéntes tűzoltókat, valamint a pécsi tűzoltókat, akik a helyszínre siettek. El­égett a termelőszövetkezet egy teljes szalmakazla és négy ko­csira való pelyvája, mintegy 720 forint értékben. A tűzol­tóknak sikerült a tűz tovább­terjedését megákadályozniok és így megmentették a terme­lőszövetkezetnek egy kazal szalmáját és szénáját. A tűz­eset ügyében a rendőrség megindította a nyomozást. A nyomozás eredményére la­punkban még visszatérünk. Októberi országos vásárok Kubikus sutMÜtm... Baranya megyében október­ben a kővetkező helyeken tar­tanak országos állat- és kira­kodó vásárokat: 1-én Bólyban, 2-án Sellyén, 3-án Villányban, 4- én Sásdon és Vásárosbécen, 5- én Gyöngyösmelléken, 7-én Pécsett, 9-én Diósvlszlón, 10- én Szentlőrincen, 11-én Eger- ágon és Mozsgón, 12-én Szí- getvárott, 14-én Siklóson, 15- én Pécsváradon és Szentdé- nesen, 16-án Nagyharsányban, 17-én Baranyajenón, 18-án Ké­mesen, 19-én Majson, 21-én Mohácson, 22-én Ujpetrén, 23- án Godisán, 24-én Mágocson, 25-én Magyarmecskén, 26-án Kaposszekcsón és Mecsek­idasdon, 28-án Dunaszek- tBOi /eesett • motorkerékpár­ról — agyrázkódást szenvedett Botlik László 38 éves pécsi akos, művezető, motorkerék- 'áron a Mecsekre hajtott. Az Idiilőszálló előtt motorkerék- >árjáról leesett és agyrázkó- lást szenvedett. A mentők be- zállították a sebészeti klini­kára. Gázolt a szekér Alsószentmártonban Mati- ■sanács István 23 hónapos gyermeken keresztül gázolt az Jgyik parasztszekér. A gyer­mek belső sérüléseket szen­vedett és a mentők beszállí­tották a pécsi gyermekklini­kára. Megkéselték Tóth Gyuléné 46 éves fog­lalkozásnélküli, Alsóhavi ut­cai lakost a Márton utcában ismeretlen férfi ittas állapot­ban megkéselte. A mentők el­ső segélyben részesítették. Hirtelen halál Vásárosdombón Kovács Lajos 48 éves sásdi akos, pénzügyőri szemlész motorkerékpárjával Vásáros- dombó főutcáján haladt vé­gig, amikor roeszullét fogta el. Leszállt motorkerékpáriá­ról és bement az egyik ház­ba. ahol hirtelen meghalt. A bs'ál oka magas vérnyomás volt. 4 /éti a tanya közepén, ez a szőke — 4 szinte még gyerek-legény. Végig 4 kigombolt kockás inge alatt barna a 4 bőre, innét a Duna felől benyargal a ) szél, hordja a homokot, — az árvíz ha- 4 gyatékát — telefujja az ember szemét, $ száját, a legény inge alatt a bőrt... 4 Szerelmes a nyerek... ügy ahogy egy 4 tizenhétéves ifjú szerelmes lehet. Néha 4 vadul, néha átszellemültem ilyenre I mondják, hogy „Se lát, — se hall.. 4 Csak szeret, szereti azt a kis paraszt- 4 lánykát, az Annát, Dőmse Annát... A lány beáll a hüsre, a tanyaépület fald. nak támaszkodik, szőke, fonott varko­II csába is bebújik a nyárutói szél. 4 All a legény leszegett fejjel előttem <* ét káromkodik. Mint egy kubikus. Itt I1 tanulta ezt is. a kubikusok között a l* télen, amikor a viz betakarta Mohács- I1 szigetet.. . I1 — Hát most maga mondja meg elv­I1 társ: nem disznóság ez...TI I» — ?... 4 — Hát a nősülés! Azt mondják há­romezer forintot kell lefizetni. Csak ak- d kor lehet. ■f —Ki mondta ezt? — Hát itt a tanyán. A népek... De már közelebb jön a lány anyja is. Idős, fogatlan asszony, hasán összefűzi a kezét és csak a fejét hajtogatja: — Tudja, a Sanyi gyerek csak gyött a tavaszon. Azt mondja Csongrádból, többen jöttek kubikusok. Mi adtunk neki helyet, mostunk rá, most aztán az Annával egybekelnének. Hiszen mi nem bánnánk, csak hát háromezer forint sok pénz ám a kérvényért... I Csak most jövök rá. miféle kérvény­ről esik itt szó! Szegi Sanyi, — a csong­rádi kubikus legény — még nem töl­tötte be a 18. évet. S hát addig... csak messziről nézegethetik egymást Anná­val. Pedig Sanyi jól hazataláli, mert honv a knhflcue munka beféleződött itt a Duva-tfíltésen, azonmód helévett a dunafalvai termelőszövetkezetbe. Az öreg Döntse meg a lány tsz-tagok s — hogy reggelente ne menjenek kétfelé munkába, — Sanyi is odatartozik már a közöshöz. T? bner elnök azt mondja, Sanyi szor­^ galmas, kora tavasszal is itt a töl­tésen kemény munkát végzett a gyerek, látták ők, hogy jól járnak vele. No, ha a lakodalom lesz — ezt is megígéri az elnök — o „dlnom-dánomof állja a szö­vetkezet, bár leszegényedtek, az árvíz miatt, de azért egy süldő jut majd arra az éjszakára. — De erről a kérvényről én sem tud­tam... — mondja az elnök. — Nem szóltak nekem, mit tudom én, mi fáj nekik? No igen ...A kérvény. Hát háromezer forintról szó sem lehet! Ez csak afféle rémhír, jól is néznénk ki, ha minden fiatal házasnak ezreket kellene fizetni, csupán azért, hogy az anyakönyvvezető /elálljon és elkezdje: „A Magyar Nép­köztársaság nevében... stb.“ Hanem szülői beleegyezés, az bizony kell Sanyi megint csak kifakad: — Ez az, amit én nem kapok meg... Faggatom, de csak tekintget }obbra­balra, izzad, dühös, majd végül is fci­böki: — ,.Fasirban“ vagyok az öregekkel. Otthon, Csongrádon. Mert nem küldtem nekik pénzt már a tavaszon... De hát nekem is kell! Igaz? Vagy mi az isten? Másként mire nősüljek...?! A pénz... Miféle szakadékot hasított ez a szörnyű árvíz Sanyi és szülei kö­zé...! Mert hisz ilyen a kubikus élet: fogja a talicskát, vagy a kordét aztán elmegy, bejárja az országot. Halastavat ás, vagy új városnak alapzatot, esetleg erőműnek, — a pénz meg megyen haza. De ez sem élet ám egy fiatalnak! Mert valahol elereszti a taliga nyelét, — ahol párjára lel. — s ottragad. Istentelen hldectt'on hordfn a követ, a földet a fa- törzseket, se éjjele — se nappala, s egyszer csak a töltésen, megpillantja a zilált hajú, álmatlan szemű Annát. Az­után már együtt küzködnek az árral Több ezer emberrel együtt.:. De hiába minden, felszakad a gát és a víz meg­indul ... * .í .S talán éppen ebben a pillanat-z bon, amikor a pusztulás lett úr a szige­ten is tanyák, falvak roskadtak össze a hullámok alatt, — két szempár egy­másba kapcsolódik.. . Ebben a két fia­tal szívben már vajúdik egy érzés., . szerelem, amely erősebb még az iszo-i nyatos árnál is..» Hát így történt ez. Kitavaszodik, a víz visszafut a medrébe és emberek ez. rei állnak munkába. Felépítik a szige­tet. minden erőt, minden pénzt erre a célra áldoz a nép..t Hát Sanyi? Ó is felépítené a maga kis otthonát. Annáét és az övét. Ehhez is pénz kell. Hova küldje hát? Csong- rádra? Megy a levél, — válasz nem ér­kezik. elsőre, másodikra, harmadikra sem. — Most má én itthon vagyok. Csong- rádot nem tagad meg, mert tudja, alföldi gyerek vagyok én, de azért na­gyon bánt ám! A szüleim, érti ügye?! fértem in Sanyi. Értem bizony. Fia tál kis alföldi legényke elkalló dott ide a Duna mellé, hogy két kézi erejét adja Mohácssziget szerencsétlen népének. Megbecsülik őt Itt a tanyán, < szövetkezetben, Dunafalván, egész Bara nyában. Csak otthon nem. Pedig Sany nem vár semmiféle elismerést. Minek Meg van neki az Annája, hegnagyobl kincse. Semmi sem kell. ...Csak egy jó szó otthonról. Eg1 kevéske. Csak éppen anmrt. amit elvár na az édesanyjától, apjától. Valahog így: — Maradj hát fiam. Áldásunk rá tok.., Szóval csak ennyi kénem RAJ Az 1955—56-os ifjúsági se- I r regszemle idején több helyen I súrlódás keletkezett a helyi Ie DISZ-vezetőség és a művelő- r dési házak között. Ezek az el- 2 lentétek a nyári mezőgazda- t sági munkák idején elcsende- r sedtek és bizonyos „fegyver- J, szünet“ állott be, mégis félő, t hogy ő«zel és télen megint r kiújulnak. Ezért szeretnénk tisztázni a DISZ-szervezetek és a művelődési házak viszo­nyát. ^ A DISZ Központi Vezetősé­gének és a Népművelési Mi- d nisztériumnak az a közös ál-<> láspontja, nogy a DISZ-szer-d vezetek elsősorban is a meg-i1 lévő művelődési házakban vé-11 gezzék munkájukat. A művelő- <1 dési ház vezetősége adjon a i1 fiataloknak helyiséget és fel-d szerelést és rendezzen a DISZ- 4 szel játékdélutánokat, ifjúsági 4 klubnapokat és tánciskolákat.? Az évek során kialakult el- f lentéteknek úgy vethetünk \ véget, ha a művelődési ház j igazgatóhelyettesének a DISZ' küldöttjét választjuk meg.(így? szól az egyik határozat is). \ Pécsett és Komlón ez már? megtörtént, a járásokban ? azonban nagyon vontatottan? halad az igazgatóhelyettesek ? beállítása, mert az igazgatók ? úgy érzik — nagyon heiyte-i lenül, — mintha beavatkozná- \ nak a hatáskörükbe. Ez a.i helyzet pl. a siklósi járási nép- (i művelési otthonban is, ahol (i Hidasi Vargha elvtérs, — aki(i jó szakember és vezetésével 4 ügyesen teljesítik erős bévé- 4 teli tervüket — mereven el-4 lenál] a DISZ „térhódításá-4 nak.’* 4 Az ellentéteket még úgy is 4 megszüntethetjük, hogy a mű-# velődési ház igazgatóját be- d választjuk a DISZ-vezetőség-11 be. Vajszlón például a műve-d lődési ház igazgatója a DlS/d kultúrfelelóse lett s Így már i nem kívülről szemlélte a fia- 4 taJok életét és kívánságai*, ha- 4 nem hozzájárult ahhoz, hogy) b DISZ helyet kapjon a mű-4 velődési házban. 4 Még megjegyezzük, hogy 4 Vajszlón nincs különösebb pa- 4 nősz az ifjúság magatartásá- 4 fa. Egyes helyeken vis>..'nt 4 tnés most is sokat támadták 4 a fiatalokat, hogy rendetle-4 Tessék csak jól megnézni ezt az épületet! Pécs váro6 egyik legforgalmasabb főútvonalán, a Kossuth Lajos utca 53 szám alatt található. Arról „neve­zetes“, hogy az Állami Hirde­tő Vállalat „hirdetőtáblának“ használja. Tessék csak utá­nunk számolni: a ház egyik oldalán 14, a másik oldalán pedig 16, összesen tehát 30 60. sz. házon 15, a Deák utcá- p ban a főposta épületének bal 1 sarkán 23 (!), a Kossuth Lajos j utca 79. sz. házon 17, a Nagy- t Flórián utca 1 sz. házon — 1 annak ellenére, hogy a falon i kis hirdetőtábla is van, — 14 1 darab plakát látható. A házak i falaira helyezik el a hirdet- t menyeket még ott is, ahol a i közelben több mint három pének kialakítását; Amellett hogy a piakatokkal elcsúfít­ják a lakóházakat, középüle­teket, a falakat is rongálják, kárt okoznak. A PIK és a aáztulajdonosok nagy összege­ket fordítanak a házak tata­rozására — de ezt nem azért teszik, hogy ezek falát „plakát kiállításra“ használják fel. Az Állami Hirdető Vállalat a városban állítson fel több hirdetőoszlopjot, helyezzen el több helyen íalragasztáblát és a plakátokat ezekre ragassza. A városi tanács végrehajtó- bizottságának pedig javasol­juk: mondja ki határozatilag, hogy a lakóházak és középü­letek falára plakátokat elhe­lyezni tilos! Pusztai József méteres hirdetőoszlopokat ál­lítottak fel. Például: a Szabad­ság út 11 az. alatti házon négy plakát látható, jóllehet húsz lépéssel jobbra és balra is háromméteres hirdetőoszlop van, amelyen ezek a plaká­tok szép>en elfértek volna. Nem hisszük, hogy Pécsen kívül lenne még egy vidéki város, ahol ennyire semmibe­vennék a város esztétikai ké­darab falragasz csúfítja el és rongálja ezt a házat. Több plakát már nem is férne el rajta. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez egyedülálló jelenség. A város többi utcáiban is szá­mos államosított, vagy magán- ház falát „díszítik” Ilyen pla­kátsorozatok. Például: a Fel­sőmalom utca 1/1 számú há­zon 16, a Kossuth Lajos utca

Next

/
Thumbnails
Contents