Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-23 / 225. szám
4 ív \ p r <*> 1956 SZEPTEMBER SS V TA tikoits és A vitát indító pedagógusnak ** igaza van abban, hogy szükséges lenne az ifjúság erkölcsös nevelését irányító könyv kiadása, hogy szükséges lenne az iskolában az erkölcstan tanítása, és hogy fel kell ébreszteni a szülőkben és pedagógusokban a gyermek erkölcsi sorsa iránti felelősség- érzetet. En ezen felül szeretném mindenütt a hatalmas plakátokon hirdetni: szülő és nevelő mutass jó példát gyermekednek! Te magad mutasd meg, hogyan kell jellemesen, erkölcsösen élni! Szülők, nevelők, legyetek a fiatalok példaképeivé! Fontos, nagyon fontos a jó példa. A fiatal, serdülő gyermek mindenben a szépet keresi, szívesen választja eszményképül apját, anyját, tanítóját, tanárát — ha ők is úgy akarják, ha a nevelő, a szülő példás életet él. Vannak sokan, akik harcolnak a gyermekekért, az ifjúságért. Azok a szerencsés fiatalok, akiket ilyen nevelők nevelnek, nean buknak el. Vannak azonban erkölcsösnek egyáltalában nem nevezhető szülők és nevelők. A szülők és nevelők erkölcsi kilengései fölött nem lenne szabad szemethunyni azzal, hogy magánügy „magánélet”, a botrányosan viselkedő — sokszor családok békéjét feldúló pedagógus viselkedése, különösen nem lehet magánügy. Szerintem az Ilyen egyike a legnagyobb — a társadalom ellen elkövetett — bűnöknek. Es mivel bűn — alkalmazni kell a büntetést is. Súlyos esetben távolítsák el a gyermekek mellől az ilyen pedagógusokat! De nemcsak a pedagógust, a szülőt, hanem valamennyi felnőttet kötelezni kellene az erkölcsös viselkedésre. Erős kézzel, nagy határozottsággal kellene munkához látni, hiszen ettől függ a jövő, O. H. ég vannak fiatalok, 99akiknek a lányok — ^csajok”, s vannak leányok, akiknek a férfieszménye a jam- pec..." — írja Tüskés Tibor. Mit jelent ez? Azt, hogy a fiatalok rosszak? — Ezt nem lehet mondani. Talán any- ny;t. hogy a fiatalok egyik része nem érti meg a szocialista ember erkölcsi normáit, nem találja meg a helyét, a ma. társadalomban. Voltak a fiataloknak botlásaik, de ezekből nem lehet általános következtetéseket levonni. És nemcsak a botlásoknál voltak ott a fiatalok, hanem ahol építeni, alkotni kellett, vagy segíteni, mint Mohácsszigeten. Nem könnyű a mai fiataloknak. Demokratikus államban nőttek fel. de a társadalom minden rétegében és az élet. minden területén megtalálhatók még a múlt maradványai. Mást hallottak az iskolában, mást hallottak otthon, másként beszélt velük a futballcsapat edzője, és másként beszéltek a DJSZ-veze- tők így aztán még a legszűkebb környezet hatása sem vo.t egyértelmű. A fiatalok próbálták magukban tisztázni az igazságot, nagy részük eljutott valamiféle meggyőződésig de még ma Is vannak, akik vívódnak, vagy kételkedne«.. Persze, voltak olyanok is, akik nem hallgattak szü* lemre, az Iskolára, hanem harmadik utat választottak, amely szabadabbnak látszott, de a botlások egész sorozatát rejtette magában. De ők sem elveszettek, nem elvetelmült rosszak, hiszen még fiatalok, előttük van az egész élet Nevelési rendszerükben Is voltak hibák. Kezdetben sok volt az engedmény, és a fiatalok a hitoktatás megszűntével nemcsak szabadabb levegőhöz jutottak, hanem gátlástalanabb erkölcsi felfogáshoz Is. Es a fiatalok nagy része hajlamos a túlzásokra. Talán az a mód is hibás volt, ahogy közeledtünk hozzájuk. Egyszer túl közvetlenül, aztán meg túl hivatalosan. Nagyon száraz volt az agitáció hangja, és nem minden esetben megg rőző maga az agitáció. A ISZ mozgalmi élete túl hivatalos volt, hiányzott belőle az a melegség, amely magában is, megfelelő elvek nélkül is vonzo. És valljuk meg őszintén: a nagy problémák, gyárak és városok építése közben elfelejtkeztünk az építők emberi problémáiról, olyanokról, mint a fizetés, a házasság, a lakás vagy a közellátás. És ez fájt a fiataloknak, voltak akik elkedvetlenedtek, voltak akik félreálltak. Végül felvetődik a kérdés: Mit lehet és mit kell tennünk? — Először is el kellene érni azt, hogy a nevelés és a kisebb-nagyobb emberi közösségek fiatalokra gyakorolt hatása legyen egységesebb. Tehát sohase kerüljön ellentmondásba az iskola a szülői hazzal vagy fordítva. Persze, ez nagyon nehéz, mert vannak anyák, akik éjfélig, vagy még tovább engedik felügyelet nélkül kujtorogni a leányukat, de olyanok is vannak, akik a másik végletbe esnek. Vannak, akik vallásosan akarják nevelni a gyermekeiket és vannak, akik materialista szellemben. Ezt a sokféle akaratot nehéz közös nevezőre hozni, de bizonyos idő elteltével majd ez is sikerül. Nagy feladat hárul a Díszre. A fiatalság psychéjének megfelelő, egyfajta szellemet kellene kialakítani. Olyant, ami érdekli a fiatalt, ami vonzó, amiért lelkesedni tud. Nem gyakorlati dolgokra gondolok itt, mint a foto-szakkör, vagy a ping-pongszakosztály, ezek már megvannak. Olyan lelki alapra gondolok itt, ami ösz- szetartja őket, ami foglalkozásuktól függetlenül értékes emberré teszi valamennyit. És ez az érték a jellemükben lesz, az erkölcsi felfogásukban és magatartásukban. A Dísznek megvan a megfelelő politikai ideológ. -ja, de ez egy magában kevés. Több melegség kellene, talán kirándulás, vagy táborozás a Balaton partján. Bertha Bulcsu rP üskés Tibor vitaindító cikkének • okfejtéseit majdnem teljesen helyeslem. A gyakorlatban azt tat- ' tam, hogy ifjúságunk erkölcsi normákat nem ismer, s ha isim is, azok betartására semmi sem ösztökéli. Súlyos hiba, hogy a munkában csak a pénzkeresési lehetőséget, a nőben csak a „csaj”-t és a szocialista rendszerben pedig rzak a nagyobb szabadosságot látja. Az ifjúság egyrésze — s kisebbik része — helytelen magatartásának okát azonban nemcsak a fiatalokban kell keresnünk. Súlyos felelő ;sé.g terhelj ezért közoktatásügyi kormányzatunkat, mert a fel- szabadulást követő öt-^at éven 4. szinte korlátlan szabadságot biztosított az -ifjúságnak, ugyanakkor nem fordított kellő g 4 a, uog. .eg-n.t- sa őket ezzel a szabadsággal élni. lom feladata kell, hogy le gyen. Végezetül: sokkal többet J foglalkozzunk ifjúságunkkal, í sokkal nagyobb bizalommal és j szeretettel közeledjünk felé- ^ jük és meggyőződésem, hogy f ők szívesen fognak bennün- f két követni f Dr. Nagy Andor t gyermekvédelmi felügyelő $ • [Vagyon helyes, hogy végre\ a nyilvánosság előtt is J foglalkozunk az ifjúság erköl-1 esi magatartásának égető kér- ^ désével. Nem volt ez annyira^ „kényes kérdés”, mert már a sokat beszéltünk, vitatkoztunk 5 róla, csak nem a nagyközön- ^ ség előtt. Hogy idáig fajult aj dolog, annak sok kellemetlen f és szomorú tény az oka. } Tüskés Tibor cikkében ír- # ja: „A porráomló hamis bál- f ványok helyében nem állítot-' tunk a ma társadalmának' megfelelő, igaz erkölcsi esz- J ményeket”. Ezzel nem egészen ' értek egyet. Iskoláinkban ne- \ velés, mégpedig szocialista ne- \ velés folyik. Ez erkölcsi neve-' lés nélkül elképzelhetetlen. J Vannak erkölcsi téziseink —Á csak helyesen kell felhasznál- J nunk őket — melyek megáll-, ják a sarat a múlt bármely# dogmatikus tételével szemben. I1 Csupán a nevelőkön és a # gyermekekkel foglalkozó fel-11 nőiteken múlik, hogy azt a*1 helyes irányban kellőképpen I1 kifejlesszék. f Tény, hogy a szülőknek va-J, lamivel kevesebb idejük van a gyermeknevelésre, mint va- , lamikor volt. Azonban annyi-' ra kevés idejük nincs, hogy i kénytelenek lennének levenni (, kezüket gyermekeik nevelésé- (i ről. Aki igazán szereti gyér- (> mekét, és érdeklődik sorsa (i iránt, annak van ideje gyer-(i meknevelésre is. Tüskés Tibor cikkében azzal (• is foglalkozik, hogy „miérti1 látni manapság annyi utcán 11 csavargó, kéregető, kéteshírű I1 szórakozóhelyeken lebzselő I1 fiatalt”. Állítom, hogy manapság sincsenek ezek többen,* mint 15 évvel ezelőtt, sőt jó-< val kevesebb a csavargó, kéregető gyermekek száma. Nem csökkent a szülők ne-(( velő szerepe sem, mert énéi- kül az iskola és a nevelő in- J» tézmények sem tudnának eredményt elérni. Kellett és ezután is kell az ’ állat és ember közötti rokonvonásokat, vagy inkább az emberréválás folyamatát tanítani. Ha helyesen magyarázzuk ezeket a tényeket — eddigi tapasztalataim alapján — ezen egyáltalában nem áll vagy bukik ifjúságunk erkölcse. i Azzal egyetértek, hogy a szülők, nevelők legyenek az ifjúság eszményképei. A példamutatás, — mint régóta ismert tény — jelentős szerepet játszik ifjúságunk erkölcsi nevelésében. Ezen a téren még sok tennivalójuk van az ifjúsággal foglalkozó szülőknek és nevelőknek egyaránt. Ha ezen javítunk, már előbbrejutunk egy nagy lépéssel. Nagy feladat vár a DISZ- szervezetekre, ifjúságunk nevelésében, mint ahogyan ezt Tüskés Tibor hangsúlyozta. Eddig bizony DlSZ-szerveze- teink zöme nagyon keveset törődött a fiatalok életével, gondjaival, pedig nagyon-na- gyon sok múlik azon, hogy hogyan foglalkozik az ifjúsággal a DISZ. Nehéz feladatok várnak ránk, de mindannyiunk érdeke, hogy a fiatalok életét helyes mederbe tereljük. Feladatok várnak valamennyiünkre, szülőkre, pedagógusokra, DISZ-szervezetekre egyaránt. Éppen ezért helyes, hogy vitatkozunk az ifjúság problémáiról, de az még helyesebb lesz, ha a vitát hamarosan tettek is követik. Szabó Jenő tanító, Vejti Olvasóin., „a elnézést kérünk, hogy a szombatra Jelzett vita technikai okok miatt egy nappal késett. Legközelebbi cikksorozatunk azonban már szombaton Jelenik meg, és ez alkalomból válaszolunk az eddigi Írásokban felmerült tisztázatlan kre. Szerkesztőség Saibanáttási tanácsadóT/alljuk be férfiasán, van ' még lehetőség sorban- állásra ... Aki azonban nem ismerős ennek a taktikájával, az gyámoltalanul áll a szakma mesterei között, ha- -onlóan a rossz utazóhoz, aki három bőröndbe gyömöszöli bele azt, ami egybe is beleférne. Nekik, a gyámoitalanoknaic írom ezt a sorb inállási tanácsadót. Nem állítom, hogy teljes, ahogy a Révai Nagu Lexikona sem az, de vezérfonalat mindenesetre kap az olvasó és ha ehhez egyéni leleményéből hozzátesz valamit, a legedzettebb sorbanál- lók ellen is sikerrel veheti fel a harcot. Ha némelyik tanácsom primitívnek látszana, ne feledkezzenek el arról, hogy különböző fejlettségüek vagyunk és ami Pécsett szánalmas vergődésnek látszik. Görcsönyben, ahol évente legfeljebb egy sorbanálláára van lehetőség, már ördögi praktika. De a sok szósz helyett lássuk a medvét! Hol adódik lehetőség sorbanállásra? Ezeket felsoroló : és az ott követendő legjobb taktikát is. UTCA: Tolongani nem ér. demes. Legjobb néha otthagyni a sort, elmenni egy- párszor meg visszajönni. Mikor visszajövünk, csatakiáltással rá kell rohanni a legjobb pozícióra: — Ez az én helyem! Mit! Hogy most jöttem?! Nem szégyell magát, kitúrná az embert a helyéről... Itt a kartársnő a tanú, hogy mellette álltam. I' Iwda'mi est Pécseit A nyár folyamán figyeltem, hogy a városi strandfürdőben 15—16 éves gyerek úgy ismerkedett meg a tőle néhány lépésre ülő fiatal lánnyal, hogy labdával fejbedobta. Azt is tapasztalnom kellett, hogy a lányok többnyire m~stlyo„ i fogadják az ismerke. ésnek ezt az új módját. Nem tapasztaltam azonban egyetlenegy esetben sem, hogy kívülem bárki is figyelmeztette volna az Ilyen suhancokat, kivéve a Balokány-fürdő úszómesterét. De azt sem tapasztaltam, hogy kifogástalanul viselkedők rendetlenkedő társaikat figyelmeztették volna. Itt Jegyzem meg, hogy feltétlenül szükségesnek tartanám, ha a városi tanács a következő fürdőidényre az iskolákkal együtt gondoskodnék a strandoló fiatalok felügyeletéről, és a helytelenül viselkedő tanulókkal szemben fegyelmi úton járnának el az Iskolák. Ez a szervezeti Intézkedés azonban nem elég. Higyje el mindenki, hogy megfelelő módon és hangon nyugodtan figyelmeztetheti a rendetlenke- dőket. Az idősebb jőbarát szeretetével vonjuk félre őket és beszélgessünk el velük. Természetesen ez nem egykét ember, hanem a társadaFŰSZER. CSEMEGE: Legegyszerűbb, ha az emb-r átkiabál a többiek feje felett. — Van bors, Kartársam?... Igen?!... Akkor adjon 1 dekát. Meg kérek egy csomó hagymát is ... (Ne tolongjon kérem, várjon a sorára' Micsoda eljárás ez!) Két. ‘o.'.o lisztet is kérek. Jó az a szalámi? Abból is vágjon. az utóbbi némi kockázattal is jár, mert ott meg is sarcol- hatják az embert egy pohár sör erejéig.) SZÍNHÁZI RUHATAR: Itt kombinált módszert kell alkalmazni és a fizikai erőszakot vegyíteni a martír megkínzott ábrázatával. — Bocsánatot kérek, lök- dösnek! Appardon! — mondja az ember szenvedő a*cc<ti és könnyed mozdulattal könyökét az előtte küzdő veséjébe nyomja, miközben lábával az egész akadályt arrább taszítja. Néha nem árt felszisszenni: Jaj! Bocsánatot viszont mindig kérünk, akár a szemét nyomtuk ki valakinek az esernyővel, akár csak egyszerűen a hasára léptünk. Elvégre sötét ruhában vagyunk és ilyenkor a jó modor kötelező. FUTBALLMECCSEN értelmes ember egyáltalában nem áll sorba. — Hé öregem, te már úgyis váltasz jegyet, válts nekem is! — kiáltással keresünk egy ismerőst a sorbanállók között. Ha nincs, addig várunk, amíg jön és beáll a sorba. PATIKA: Súlyos betegnek viszem és lekésem a bányatelepi buszt. A beteg különben itt haldoklik a villamossínek között... Kérek 2 darab influenza elleni port... VASÚTI PÉNZTÁR: Már indul a vonatom! Maguk ráérnek, kartársam! AUTÓBUSZON FELSZÁLLÁSKOR NAGY TUMULTUS ESETEN: Kérem, nekem feltétlenül ott kell lennem! En viszem a vállalat fizetését. Itt van az aktatáskámban ... Nem elvtársam, engem nem lehet lehagyni! Megírom a Dunántúli Naplónak, aztán majd liörbenéze- getheti magát! BOLTI FIZETÖPENZTA- RAKNÁL az eddigi módsze. rek közül egyik sem jó. Ha valaki előre ordibál az ismerősének, a tagot már el is sodorták. Ha viszont tolong, meglincselik. Itt lélektannal kell kísérletezni. Ki kell számítani, hogy az éppen fizető vásárló merre hagyja el a csatateret és a mögötte keletkezett légüres térbe kell belesodródni. Ügyes taktikusok harminc előttük tolongó ember között harmadiknak könnyedén befuthatnak. VONATRÓL LESZÁLLÁSNÁL a primitív-k a kijárat irányában nagy csörtetés közben hagyják el a színteret. A fejlettebbek viszont tudják, hogy még rengeteg kijárat van. így a kultúrváró terem, a gyermekek és anyák váróterme és a resti is. (Bár AZ APÁK BOLTJÁBA többnyire szomjanhaló, vagy már szomjan is halt emberek járnak. Itt csak a módszeres edzés, a dzsiu-dzsiku, a szabadstílusú birkózás, vagyis a jó erőnlét segít. (Lásd: magyar válogatott) Gyengébb fizikumú emberek menjenek a tejcsárdába és Innának tejet, vagy egyenek promenc- lit. Ezek a főbb lehetőségek. Persze, ennyivel nem merül ki az egész tudomány. Van még egy-két olyan mód. ami egyszerre több helyen is sikerrel alkalmazható. így nagyon ügyes előre- surranási alkalom a mesélés Nagy hangon elő kell adni valami érdekes történetet, lehetőleg motorkerékpárbalesetet és az általános ször- nyűködésben oda lehet az elárusítóhoz ódalogni és vásárolni. Vagy: le kell egy tolongót leplezni és azt gyalázni. Miközben a közönség azzal van elfoglalva, hogy a védekező delikvensét lehurrogja, azalatt szabad a vásár. J' módszer a szegények és elesettek gyámolítása in: — Van lelkűk elnézni, hogy egy ilyen beteg öregasszony sorbmálljon?!.. • Jöjjön nénikém, majd én vezetem! ... Adjanak ennek a szegény öregasszonynak egy fél kiló karajt!... HaUó' Kartárs!... Nekem is adjon egy fél disznófejet! Ne azt a csontosatt Ugyancsak minden kockázat nélkül sikerre vezet az is, ha az ember nem áll sorba a többiekkel, hanem oldalt állva vár egy darabig, amíg meg nem szokják. Utána nyugodtan odamehet bárki elé, senkt sem tudja má* megállapítani, hogy mikor jött. Egy esetről még nem beszéltem. Arról, mikor az ember szépen megvárja, míg rákerül a sor. Ezt azért nem említettem, mert ehhez nem kell *aktika, ehhez elég némi becsületesség! SZÖLLOSY KÁLMÁN H&xd'idiU d UdhrtyMCksttty évad A nyár könnyű esztrád műsorai után az Ismeretterjesztő Társulat és a Városi Tanács Népművelési Osztálya kiadásában megjelenő Pécsi Műsorkalauz szerkesztősége irodalmi estet rendez 23- án, vasárnap délután 5 és este fél 9 órakor a Liszt Ferenc Hangversenyteremben, Szörényi Éva Kossuth-díjas érdemes művész vendégszereplésével. Az ctsá U&Hfyvet&eHy. szólistája: £ szt-veis&ty- cUj*ty,e*tcs A A TTIT egyik feladatát — az ifjúság helyes nevelését és irányítását — szem előtt tartva, az ezt a célt megvalósítani kívánó szervek, pedagógusok munkájának segítésére rendezte meg az iskolai év megnyitása után a diákságot és természetesen a nagyközönség igényeit kielégítő estet. A Pécsi Műsorkalauzhoz érkezett, s a szeptember 1-én megjelent számban közölt levél, mely az ifjúság nevelésével foglalkozik, kérdést Intéz a TTIT-hez, hogy milyen segítséget kíván nyújtani az iskolai kereteket már túlnőtt központi feladat megvalósítá- sához. A ,',Szállj költemény” című irodaimi est rendezése válasz a feltett kérdésre. Pedagógusainkon múlilk, hogy a célt mielőbb és a legjobb eredménnyel érjük el, a ma megtartandó irodalmi est és hasonló jellegű előadások segítségével. A megjegyzem gondolatok után mégegyszer meghívjuk és szeretettel várjuk a délutáni előadásra az ifjúságot, az esti előadásra pedig az irozenekedvelők legszélesebb tábora egy hete a fővárosban folyó nemzetközi Liszt-verseny eseményeit figyeli. A rádió estéről-estére minden érdeklődő számára közelhozza az egyre izgalmasabb, s zeneileg is felejthetetlen élményt jelentő eseményeket. Pécsett, a zene városában, itt is, ott is a verseny kilátásait latolgatják. Tanárok, diákok utaznak Pestre, hogy jelen lehessenek a Liszt- verseny végén és a Bartók- fesztivál kezdetén. dalmat kedvelő pécsi közönséget! Ladányi Piroska A magyar zenének ezeken a felejthetetlenül szép ünnepnapjain kezdődik Pécsett az új 1956—57-es hangversenyévad. S mindjárt olyan eseménnyel, amely híven tükrözi a tényt: nem estünk távol az eseményektől — Pécs is részesül a Liszt-verseny záróaktusának zenei élményéből. Az újjászervezett Pécsi Filharmonikus Zenekar közreműködésével négy bérleti hangyersenyt rendez ez év vécéig az Országos Filharmónia. S mindjárt az első hangversenyen, október elsején, a Lisztverseny egyik díjnyertese működik közre annak a Lisztversenyműnek előadásával, melyet a döntőn, illetve a győztesek hangversenyén játszott. Az évadnyitó hancver- seny műsorán egyébként Beethoven I. szimfóniája, Liszt T<es Preludes szimfonikus költeménye s a Bartók fesztivál alkalmából Bartók Két arc- kén című műve szerepel. Az első bérleti est dirigense Melles Károly lesz, A további három este Cziffra György, Szendrey In re, Sassy Iringó, valamim Liszt-kórus működik közi Unger Ernő, Rozsnyai Zoltá s Antal György vezényleti vei. Cziffra György, akit ej évvel ezelőtt hallott Pécse a hangversenylátogató közöl ség, hosszabb nyugateuróp körútja előtt játszik Pécsei Szúttal Bartók versenyműve Szendrey Imre Chopin I moll zongoraversenyét, Sasi Iringó a Haydn D-dur cselli versenyt játssza. A színházi bérlet-hangve: senyek terve készen áll, s szépnek ígérkező zenei es> mények várják a hangve: senylátogatók s a bérlők táb< rát. Az elmúlt években mind: sóvárogva gondoltunk Győrr ahol már működött a félfügge lenített zenekar, s ahol a fé akkora város lakossága es nap alatt elkapkodta a hani versenyek bérleteit, úgyhoi legtöbbször kétszer adtak e egy művet, A nagyobb érdeklődés jel már Pécsett Is mutatkozna s talán nagyszerű mozgalo: bontakozik ki, amely igazol: fogja, hogy Pécs, a pécsi » nekedvelők megérdemelték nagy anyagi áldozattal létn hozott Jélfliggetleinített zen« kart«
