Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-21 / 223. szám
VJJAG PROLETÁRJAI EGYE^ri JFTF.K. DUNÁNTÚLI Látogatás a szigetvári üzemekben NA A B A ft A NYA MEGYL.I PA'RVBIZOTUa'ű CS A Ni EG VEI TANACS 1AP. XIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1956 SZEPTEMBER 21 Több jó vájár nevelődik Tamássy Istvánról, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnökéről néhány perc alatt is könnyű megállapítani, hogy egyenesszavú ember. Mfndeninek a lényegébe vág, szívesen beszél a jóról, de nem kerülgeti a rosszat sem. Olyan ember aki örül annak, hogy nyugodtan vitázhat, szabadon elmondhatja, ami a szívén fekszik. Ahogy ő mondja, örül, hogy nem kell mást mondanunk, mint amit gondolunk Ezzel a kérdéssel fordultunk hozzá: tesz-e valamit a tröszt azért, hogy az utóbbi évék túl gyakori ismételgetései során nagyon sok helyen tartalmat’anná vált'mozgalom, a munkamódszerátadás ne csak jelszó, de több szenet adó valóság is legyen a pécsi bányákban? Néhány feljegyzést vesz elő és így bizonyít: — Lássuk a valóságot. Nagyon kevés a jó vájárunk. Csak két számot mondok: 1938-hoz képest nyolcvan százalékkal termelnek többe* a bányáink s ugyanakkor a vájárok létszáma jóval kevesebb, összesen 1980 vájárunk van, holott legalább 2 600—2 700-ra lenne szükségünk. De ez csak a dolog egyik oldala. A másik: hogy körülbelül 40 százalékkal esett az 5 éves gyakorlattal rendelkező vájárok létszáma is. Sokan jöttek és mentek, így a gyakorlottsági idő és a tudás természetszerűleg csökkent. Közben pedig mélyebbre süllyedt a bánya, nagyobb lett a metánveszély, nőtt a nyomás, nehezebb lett a munka.:: Ezért kell hát a munkamódszerátadás. A vájártanulók, a sok fiatal helyzete megköveteli. Sokfajta módon próbálják megoldani, ez derül ki Tamássy elvtárs elbeszéléséből. Van a bányának 6—7 függetlenített munkamódszeré tadó ja, ami kétségkívül jelentős dolog, de ami nem elég. Egyrészt, a módszerátadók sokszor nem a gyenge teljesítményű emberekhez, hanem a rossz munkahelyekre kerülnek dolgozni, ha szorít a kapca. Másrészt meg nem mindenki megy szívesen munkamócszerátadónak. — Ha egy vájár dolgozik és a markába köp, annyit keres, amennyit akar, — magyarázza Tamássy. — A módszerátadót pedig az előző ? hónapi átlagkeresetével bérezzük az új munkahelyén. Ehhez jön még a prémium, de ez elég kevés és nehéz is megszerezni. Ez itt a baj! Amíg ezen nem lehet segíteni, keressünk valami más utat is. Ez év elején bentlakásos tanfolyamokra osztottak be régi csilléseket. Ezek munka helyett tanulni jártak. Előbb „feketén“, suba alatt, később nyíltan is. Kaptak rá 200 ezer forintot. Ezekből nevelődött 98 vájár. Hanem lett volna közben szilikózis, nyugdíj, fluktuáció, meg is nőtt volna velük szépen a létszám. Még más módszer? Kopa József régi bányász, frontmester DISZ-brigádot szervezett magának. Csupa fiatallal dolgozik együtt, tanítja őket. S a legújabb! Szabó Rezső képviselő, a pécs- bányai üzem főmérnökének kezdeményezésére egy-két. napon belül Rész János lőtnes- ter vezetésével egy fejtésbe csoportosítják azokat a vájárokat, akik tanulatlanság, tapasztala c hiánya miatt nem dolgoznak kielégítően. *— Rész megtanítja őket mindenre — így mondja Tamássy István. Eddig a beszélgetés. — Hogy lesz-e eredményük az új módszereknek, azt a következő hónapok döntik el. A fiatalok duzzadó borítékjai és a pécsi txö6zt sikeres tervteljesítése. K. T. 16000 hold füvesítésére elegendő magot termetek Baranyában Baranya megye éghajlata és földje különösen kedvező mag- termelésre. Ebben az évben mintegy ezer holdon kilenc féle füvet termeltek a megyében megfogás céljából. Egy- egy holdról átlag 160—180 kilogramm magot takarítottak be, ami jó termésnek számít. Kimagasló eredményt érteik el a Sátorhelyi Állami Gazdaságban és a versendi Egyetértés Ttez-ben, ahol holdanként 3—i mázsa réticsenkesz termett A napokban elcsépeltek a komócsint é6 ezzel befejeződött Baranyában a fűmagvak cséplése. A rendkívül értékes fűmagból összesen 1 600 mázsát gyűjtöttek be, ami körülbelül 16 ezer hold föld füvesítésére elegendő. Az idei magvak jó minőségére jellemző, hogy a termésnek több mint egyharma- dát exportálják. A fűmag szép hasznot hozott a termelőknek is. Az almamellék) Béke Tsz például húsz holdon 62 mázsa komócsint termelt. Ezért több mint hatvanezer forintot kapott és még 300 mázsa jóminőségű szénájuk is maradt. Emellett a húsz hold földre háromszoros beadási mentességet kaptak. A Baranya megyei Mag- termeltető Vállalat egymillió hatszázezer forintot fizetett ki a termelőknek a begyűjtött fűmagért. Ennek láttán szerte a megyében szívesen kötnek szerződést a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák fűmag termelésére. Jövőre 120 holddá! nagyobb területet vefnek be fűmaggal és ennek mintegy 60 százalékára már megkötötték a szerződést. — Több termelőszövetkezet — íev oé'dául a esánycszrói Uj M'j’v’ns. a mecsek nádaséi Kossuth, — amelyek eddig mé° nem termeltek fűmagot most nagyobb területre kötöttek szerződést) 1 Áz állami gazdaságok jelentik Szimenthali bikák érkeznek Baranyába — 3 700 tehénnél közel kilenc literes istállóátlag Az állami gazdaságok egyre inkább kibontakozó nagyüzemi állattenyésztésének sikereiről számolnak be a legfrissebb .jelentések. A baranyai állami gazdaságok 3 700 tehenénél 8,9 liter most az istállóátlag, amely jóval meghaladja mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni gazdasági átlagot. Különösen a pécsi állami gazdaság tehenészei és takarmányosai érdemelnek említést. A közvetlenül a megyeszékhely ellátására hivatott tehenészet tíz és fél literes átlagával első a megyében, bár a második, illetve harmadik helyezett szent- mártonpusztai és siklósi állami gazdaságok is mindössze egyetlen decivel maradnak le mögötte. A jó fejési teljesítmények azt eredményezték, hogy a pécsiek négy, a babarc! gazdaság pedig 12 százalékkal több tejet szállított beadásra az államnak, mint amennyi részére eddig kötelező lett volna. A mégnagyobb tejhozam érdekében tett számos intézkedés közül az első helyre kívánkozik, hogy Bábolnáról 4 szimentháii tenyészbika érkezik a napokban Baranyába. Ezek a tenyészállatok egytől- egyig olyan anyáktól származnak, melyek tejtermelése meghaladta az 5—6 000 litert. A bikákat előreláthatólag a babarc!, gyulapusztai, ormán- ság-károlymajori és sátorhelyi gazdaságba viszik. emlékeket is, melyekre ma már a pedagógus sem szívesen gondol vissza. Háború volt... És ez a háború nem kímélte meg a bánattól Siklós dolgozó népét sem. „Amikor iskolánkból elszállították a sebesülteket, nem maradt egyéb bútorzat, mint egy hosszéi pad és egyetlen tintatartó. Itt kezdtem tanítani, fiatalon.” De nemcsak tanított, hanem vigasztalta is az árva gyerekeket, akiket az első világháború fosztott meg édesapjuktól. Naponta kereste fel az özvegy édesanyákat, bánatukban ő is osztozott. A háborús sebek kezditek behegedni és a tizennégy év alatt felnőttszámba értek, akiket tanított. Földművesek, értelmiségi dolgozók, ipari munkások gondoltak vissza rá, a pedagógusra, aki olyan sok szeretettel nevelte őket gyerRitkán esik szó a szigetvári üzemekről, pedig akárcsak a pécsieknél, ott is becsülettel teljesítik a napi feladatokat, s időről-időre kiemelkedő eredményeket érnek el mind a hazai piacra kerülő cikkek, mind az exportra gyártott termékek előállításában, Háromezer pár cipő terven felül Azt mondják, hogy még a szentdénesiek is ide járnak őrölni, pedig a szentlőrinc: malom közelebb esne!... Naponta 540—550 mázs-.’ t ményt is őrölnek itt. Külö nősen azóta megy jól a munka hogy bevezették most nyáror a szovjet őrlési módszert. E? csupán annyiból áll, ha a lényeget nézzük, hogy megnövelték a hengerszékek forgás- sebességét. így ugrott fel teljesítményük 380—390 mázsáró’ a jelenlegi mennyiségre. Itt, a szigetvári malombar találkoztam — az elmúlt hetek, vagy inkább hónapok ó*f — először a közvetlen felsőbv szervek iránti megelégedéssé1 S ez a megelégedés a Bárány? megyei Malomipari Egyesülés nek szól. Hausznek Sándor elvtárs aki nyolc éve igazgatja becsülttel a szigetvári malmot, elAz elmúlt időszakokban igen sokat bajlódott a Szigetvári Cipőgyár az akadozó anyage;- látás miatt. Éppen ezért sokszor a terv teljesítése is veszélyben forgott, s nagy szó volt, ha jelentősebb terven felüli mennyiséget tudott produkálni a gyár. Most kedvező a helyzet. Ahogy Szelesi László főmérnök elvtárs elmondta, tegnapig már 1600 pár szandál készült a harmadik negyedévi terven felül. Ezeknek a szán dáloknak javarésze exportra kerül. Megrendelésük van Hol ’andiáhól, Szovjetunióból, Lengyelországból, Nyugat-Német- országból és Angliából. A szigetvári cipők — akárcsak eddig — igen kapósak, közkedveltek, s öregbítik a magyar cipőipar hírnevét az igényes, válogatós nyugati piacon. A mostani tervteljesítés nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nem egyszerű mert a külkereskedelmi szervektől egy hónap késéssel futott be a megrendelés, s az egy hónapot behozni nem gyerekjáték. Csak az egész műszaki és munkáskollektív-. odaadó, áldozatos munkáin hozhatta meg ezt az eredményt. Az elkövetkező napokban további sikerekre számítanak. Legkevesebb 105 százalékra akarják teljesíteni a harmadik negyedévi tervüket, s ennek megfelelően háromezer pár cipőt akarnak gyártani terven felül. Előreláthatóan most a harmadik negyedév eredményei alapján végre elnyerik az élüzem címet is. Hatvan szekér gabona A szigetvári villanymalom kisüzemnek számítható, hiszen mindössze negyven embere ha van- Létszámához képest mégis nagy forgalmat bonyolít le. Állándóan hosszú sorban jönnek a malom elé a környékbeli gazdák fogatai, naponta 50—60 6zekér is. Ezenkívü1 megfordul a malomnál legkevesebb 15—20 teherautó is a közeli állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből. Szeretik a gazdák a szigetvári malom munkáját, mert áz itt őrölt liszt közismerten kiváló minőségű, s az ország legjobb, legkorszerűbb malmainak lisztjével vetekedik. mondta, hogy az első félévben minden követelménynek eleget '.ettek, s a minisztérium mégis indok nélkül \ Isszautasította az élüzem címet- Most viszont? Minden körül nények között meg akarják szerezni ezt a címet, s kiugró teljesítményük, erre alapul is szolgál. A jó eredményeket pedig saját munkájukon túl az egyesülés műszaki vezetőjének, Kovács °él elvtársnak köszönhetik, ö harcolta ki. hogy új síkszitát •% négy új daragépet kaptak, ami nélkülözhetetlen volt a megnövekedett kapacitás miatt. Elégedettek az állandó fűszaki tanácsadással és se- -{♦«éggel is. Most csak egy nagy bajuk van a molnároknak. Ez pedig a kicsi raktár. Mindössze 20 vagonnyi a férőhely, s még- -ayszer ekkora kellene. Eddig 'gvan még nem volt baj, mert Tollár Béla elvtáns, az egye- tülés anyag- és áruforgalmi osztályvezetője olyan ügyesen diszponálja el tőlük a lisztet pécsre, Budapestre és Nagykanizsára, hogy raktár hiány miatt nem áll le a munka, nine, torlódás. Készülne a szilvanulp, de kevés a hordó A Szigetvári Konzervgyár ban a szilvapulpról beszélgettünk Gőbel Ferenc főmérnök elvtárssal. őszintén szólva még nem láttam szilvapulpot, de már találkoztam vele, s ez a találkozás 204 forintomba került. Úgy kezdődött a dolog, hogy a Baranya megyei MÉK megrendelést kapott a külkereskedelmi szerveken keresztül 20 vagon szilvaoulpra. Nyugat- Németország kérte ezt a meny- nyiséget- A MÉK el is vállalta a munkát, csupán egy nagy bajuk volt. A kezükben lévő hatszáz hordót nem tudták mivel kigőzölni, nem tudtak honnan kazánt szerezni. Engem kértek meg, segítsek nekik. Segítettem is. Az Építésügyi Minisztérium adott végű1 három kazánt három napra Csak az volt a baj, hogy mire ezt sikerült elintézni, bár egy órát vett igénybe az egész telefonálgatás, átadták a szii- vapulp gyártását a MÉK emberei a szigetvári konzervgyárnak. így aztán felesleges volt a munkám, s kifizethetek elsején 204 forint telefonszámlát — szívességből. Ahogy látom, a szigetváriak sem járnak sok szerencsével. ők is bajbakerültek a pulp* pal. Igaz ugyan, hogy Mohádon megkezdődött a munka, de korántsem olyan kapacitással, mint amilyenre szükség ’enne. Ennek pecug az lesz a következménye, hogy a szilva túlérik, s ha nem tudjuk a megrendelést teljesíteni, fizethetjük a kötbért a németeknek. Akadályozza a munkát a hordóhiány. A MÉK, amikor átadta szigetvárnak a megren- de’ést, ezeröts-áz hordót igérti Ebből csupán 273 darabot szállítottak most vasárnap, s ennek is rossz, használhatatlan volt egyrésze- Ahogy a főmérnök elvtárs elmondja, ez a hordó mennyiség csupán három vagonnyi pulphoz elegendő, s fogalma sincs, mi lesz a többivel; Egyebet is elpanaszoltak a MÉK-ről. Például azt, hogy a borsó6zezonban a szederkényi földművesszövetkezettől átvett borsót beszállították Pécsre, maid ugyanazzal a menetlevéllel szederkényi első osztályú borsó címén 5—6 napos állott borsót küldtek a konzervgyárnak; Kötbérezni fogja a gyár a MÉK-et a sorozatos határidő- átlépésért is. Ezt láttuk, ezt hallottuk a szigetvári üzemekben. Élnek, dolgoznak az emberek, s igyekeznek becsülettel helytállni, mert érzik, hogy a kisebb üzemekre is éppen olyan nagy felelősség hárul mint a népgazdaság vezető gyáraira, vállalataira* S munkájuknak van is eredménye. TENKELY MIKLÓS TH gyűrűt készítő üzem, kohósalak-öntvény, keramittégla — a komlói bányavágat- biztosítás szolgálatában A komlói bányákban mintegy száz km hosszan húzódnak a széntelepeket megközenéni „Siklósról, a református polgári iskolába kerültem Pécsre. 19ö0-ig itt tanítottam.” Ismét átélt egy világháborút. Barna hajába ősz szálak vegyültek, romlott a szeme is, de a szíve változatlanul a régi maradt. Továbbra is a gyerekek maradtak azok, akik körében a legjobban érezte magát, akiktől a legtöbb szerete- tet kapta. Nem maradt egyedül az életben. Rajongva veszik körül nevelő társai, diákjai, akik szeretik, becsülik. . A nevelők példaképét látják benne, úgy, ahogy ezt a jubileumi ünnepségen is elmondták. Becsülik benne a lankadatlan munkakedvet, hogy még az óraközi szünetekben is szorgoskodik. A kémiai előadóteremben gondosan készíti elő a következő órát, olyan rendet tart a rengeteg kémiai eszköz között, amilyet egy szorgos háziasszony a lakásban. Ha meg szakít időt és leül, kezében máris fürgén mozog a horgolótű... Itt, a kémiai teremben valami újat, szokatlant látok. Falitáblák kartonlapokból, különböző rajzokkal. Ha nem kérdezném, elhallgatná, de így mégis elmondja: ,,Ezeket a lányokkal készítettük, mert nehézséget okozott a tananyag elsajátítása. Ezek a falitáblák szemléltető módon bemutatják tanulóinknak a gyártási eljárásokat, kémiai folyamatokat,■* Az egyik asztalon, I lítő vágatok, amelyeknek biz-| I tosítása a mélységnövekedéssel — újabb mélyszintek fel - j de ahogy körülnézek, másutt is, fából készült kis állványokat látok. Ezek is Irén néni nevéhez fűződnek. MindegyikJi tanulócsoport kap egy kísér- (> lett állványt teljes felszere- (i léssel. Egy évre elegendők azok a kísérleti anyagok, ame- (i lyeket ide raknak. A kis áll-y ványok teszik lehetővé, azi i alaposabb megértést, a kisér-1> létezéseket. Amikor ezekről azt> állványokról tudomást szer-11 zett a tanulmányi felügyelő, 11 Bikfalvy Irén nevében ter-0 jesztette fel az újítást. Irén i1 nénit megjutalmazták és vem- (1 sokára más iskolákban is be-<* vezetik az újítását. f Irén néni azt bizonygatja, hogy ő nagyon szigorú a tanít- ványaihoz. Ilyen gyengédszívű nevelőről nehéz lenne elhinni, ha meg nem magyarázná: ,,Őszinteségre nevelem tanítványaimat. Aki valamilyen oknál fogva nem készül fel az órára, jelentkezik nálam és a következő alkalommal szigorúan számonkérem az előzői leckét is." i Lejövünk az emeletről. Azl utasok még várakoznak a, buszra. Az egyik apa, amikori megpillantja Irén nénit, felé-l je indul. Kezet ráz vele és- mosolyogva szólítja meg: „Tetszik rám emlékezni? Én is a tanítványa voltam.. (FARKAS) tárásával fokozódó gondot jelent a nagyobb kőzetnyomás jelentkezése miatt. Ez készteti a tröszt műszakfejlesztési osztályát az eddiginél nagyobb nyomást kibíró biztosítóanyagok alkalmazására, illetve új anyagok felkutatására; Rugalmas acél — TH gyűrűs — biztosítás például a múlt évben mindössze 30 fm hosszú vágatban volt található, az idei terv 700 métert ír elő, amit már eddig 1400 méterre túlteljesítettek. A héten elkezdték egy hajlítóüzem gépesítését is a tröszt területén, hogy a jövőben egyenes szálakban érkező acélanyagot a helyszínen formálhassák a kívánt alakúra. A körülbelül egy hónap alatt elkészülő haj- lító-üzem szükségességét mutatja az is, hogy a jövőévi program már 10 250 méter hosszú vágat TH gyűrűs biztosítását írja elő. A TH gyűrűn kívül új lehetőségeket is keresnek. Ezek közül legjelentősebb a beton- idomkőnél húszszorta nagyobb teherbírású kohósalak-öntvény amelynek előállítása viszont drágább a beton idomkőnéh Sztálinvárosban már hozzákezdtek a bányabiztosftásra szánt kohósalak-öntvények gyártásához, amelyek — ha beválnak — forradalmasíthatják a mélyművelésű bányabiztosítást. Ugyancsak kísérleteket végeznek a nagy nyomást elbíró és olcsó keramittéglák- kali* > Világosodni kezd... Em- i berekkel zsúfolt autóbuszok l húznak el a Leöwey Klára f Leánygimnázium előtt. — A p lánysereg útra készen várja i az autóbuszt, amely tanulmányi kirándulásra viszi őket a i Dunántúl legszebb tájaira, lz- 1fjatottan várják a busz érképzését, közben az egyik azt sódról ja, hogy kik vannak hátra Í az utazók közül. „Az Irén néni sem jött még". Kisvártatva: * „Jön már az Irén néni!...” ( Kedvesarcú, középtermetű nő az Irén néni. Csontkeretes ,szemüvege mögül vidáman te- ikint a gyülekezőkre. Mikor ,az iskolára, meg arra a negyven évre terelődik a szó, amit i Bikfalvy Irén eltöltött már a l különböző iskolák falai kö- i zott, beszélgetésre nyugalma- isabb helyet kínál: a kémiai I előadótermet. * A gimnázium tantestülete és >a tanulóifjúság tegnap iinne- foelte Bikfalvy Irén tanári pá- * Ipájának 40. jubileumát. Hat- p vaukét esztendő igen jelentős 1 egy ember életében, de az ]évek száma mégsem fosztotta 1 meg fürgeségétől, úgy megy ]fel a lépcsőn, mint egy fiatal. 1 Még a halk szavak is erő- 1 teljesebben hangzanak itt a kémiai előadóban, ahol Bik- ' falvy Irén az élete történetét 'meséli. Negyven esztendő sok ■szép élményt őriz, de olyan
