Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

WM SZEPTEMBER 1«

NAP 18

5

T&kdul&t I/ásái&sd&fn&áfr

X Eásárosdombál faluvégre éppen nem lehet kitenni azt a táblát, hogy ez a helység „termelőszövetkezeti köz- Bég“. Az elmúlt évtized során még egy első típusú ter- melőesoport sem tudott itt, a régi Hegyhát szívében gyökeret verni, s ebből a százszor „maradinak”, „megcson- tosodottnak“ titulált községből most olyan hírek szállonganak, hogy a gazdák messzemenően rokonszenveznek a szövetkezés egyszerűbb változataival)

így van-e ez?

Akitől megérdeklődjük, az Keresztény Lajos tizenkét holdas gazda, egyszemélyijén a falu párttitkára is. — Olyasfajta, nyughatatlan parasztember, aki a hetedik megyébe sem rostéi átruccanni egy-egy életrevaló gazdálkodásbeli kezdeményezés hírére. Tavasszal Szigetváron túlról, Kisdob- száról ő hozta el falujába egy ilyen kirándulás után a hajtatott, korai burgonya- termelés fortélyát. Tíz másik emberrel összebeszélve azonnyomban meg is csinálták a földművesszövetkezet keretein belül működő zöldség- és burgonyatermelő szakcsoportot.

Zöldséget szállítottak is, csak a vetőgumó érkezett késve: így a közös burgonyatermelés már csak a tavasszal veheti kezdetét. — Móst még egy állattenyésztési szakcsoport megalakításán gondolkodunk, de ezzel menjenek az Illés Antalhoz; ő

ennek a legfőbb mestere.

A falu hírneves sertéstenyésztője — aki saját bevallása szerint is, már gyerekkorában a disznók körül pe- cérkedett, — most maródi székéhez kétoldalt mankók támaszkodnak. Akkora virtus szorult bele ugyanis, hogy a nehéz hengert egymaga emelte le a kocsiról és akkor a gerincében megrokkant valami. Orvosra mit sem adva, mihelyt tehette, kaszát fogott és az az emlékezetes kaszálás kényszerítette most végre engedelmes beteggé. Kedvenc témáját említve, mindjárt otthonosan ismerteti elgondolásait.

— Nézze meg a falu kondását és meglátja, hogy az elmúlt években felismerhe- tetlenül össze-vissza kereszteződött itt a sertésállomány. Fajtiszta jószág nincs jóformán egy sem, pedig a másik, az haszontalanabb, rosz- szabbul hízik. Ekkor gondoltuk, hogy össze kellene állni nekünk gazdáknak és az egybeadott pénzből —< meg ha az állam is támogatna bennünket, akkor abból — vásárolnánk valamelyik állami gazdaságban fajtiszta tenyésztörzset és annak közösen tartott szaporulatábó1 frissítenénk fel mindazok állományát, akik résztvesz- nek ebben a szövetkezésben, meg adnánk el belőle másoknak is. Üzletnek se ’enne utolsó, mert a jó tenyészkannak kilójáért ötven forintot is ad az állam. Tavasszal akartuk már ezt, engem meg is választottak tizennyolcán elnöknek. De aztán abbamaradt; amikor odáig jutottunk, hogy írják alá a belépést, mindenki hú- zózkodott. Azt hitték, hogy termelőszövetkezetbe csaljuk be őket. Hanem most már csakugyan nyélbe kéne Ütní::i

Szenyéri Jenő 11 holdas gazda, a községi tanács elnöke is benne van az állat- tenyésztő szakcsoport létesítésében. ö és mellette még több középparaszt — közös hizlaldát is szeretne létesíteni úgy, hogy a hízókat mindjárt a helyi földművesszövetkezet hússzékében ki is mérhetnék. A takarmányt részint úgy adnák össze, részint megkapnák állami áron a földművesszövetkezet darálójának vámkeresményét, részint és főleg azonban: az eddig jóformán műveletlen OFA-földekem közösen termelnék meg a közös hizlalda részére. Azt kérik csupán az államtól, hogy két esztendőre, amíg ezeket az elhanyagolt földeket feljavítják — biztosítson részükre utána adó- és beadáskedvezményt.

Vásárosdombőn most egy igen derék, tényleg alulról jövő szövetkezeti kezdeményezés ütötte fel a fejét. Siessenek segítségükre felvilágosító szóval, hitellel és kedvezménnyel is, ha kell. hogy teljesen önkéntes szövetkezetüket mielőbb megalakíthassák!

O. I.

Csónakot, vagy tornatermet

1955 március 29-én átadták rendeltetésének Komlón a mintegy 3 millió forintos költséggel felépült kökönyösi Vo- rosilov úti általános iskolát Az átvételi jegyzőkönyvben felsorolt hiányosságokról mos: nem szólunk, mert azokat „figyelemmel kísérik“ az illetékesek. Pl. azt, hogy a gyengének minősített tető kibírja- e a teli havat. Ha netán elcsúszik vagy összeroppan a tetőszerkezet — különösen az utóbbi esetben — bizonyára észreveszik. Efelől tehát nyugodtak lehetünk.

*

ÍKuHlcáboUl CM Ätt-1.

Még melegen süt a nap a pécsújhegyi erőmű építkezés felszaggatott földjére. Megmegújuló gyenge szél itt is, ott is sárga homokot kavar fel és belevágja az emberek szemébe. A legnagyobb porfelhőt, úgyhogy már messziről látszik, egy „ÁN—1“ jelzésű óriási árokásógép okozza. Ebből eddig csak egy van az országban. s ez nem rég érkezett az építkezés földműnket végző Földgép Vállalathoz.

Az AN—-1-nek az a feladata, hogy kiássa majd azt a közel 40 kilométer hosszú, több méter mély árkot, amely a Mohács—pécsi csővezeték lefektetéséhez szükséges. Ez a vezeték szállítja majd Pécsre a Duna vizét Mohácsról. Amíg azonban az ezzel kapcsolatos munkálatok még csupán kezdeti állapotban vannak, addig a 100 lóerős árokásógép is résztvesz az erőmű építkezésén már most folyó földmunkákban.

IS kanálszerű ásótest nyomul nagy erővel a megn.-.a- kálandó talajba; a szünet nélküli függőleges körforgásban egyik kanál a másik után tűnik el a föld gyomrában, hogy a gép túlsó végén ismét felbukkanva ráejtse a szállítószalagra a kitermelt földet. Közb alig telik el 15 másodperc. Nyomában csaknem minden percben megtelik egy-egy tehergépkocsi földdel. Ez olyan földmeny- nyiséget jelent, am.' 24 órás műszakra számítva több mint 1200 köbméternek felel meg s nem kevesebb, mint 230 begyakorolt kubikos egy napi munkája. S a nép kiszolgálásához mindössze három Személy szükséges. De igazában nem is kiszolgálásról, csupán felügyeletről, a gépeset működésének ellenőrzé- van szó.

WAWRUCH GÁBOR

Szólni kell azonban arról, hogy az iskola környékének tereprendezése a mai napig nem történt meg. Takaró* dombocska ékeskedik a fal tövében. Ha ^ásítanák kiránduló- helynek is alkalmas lenne talán. Víz van a közelében. Az iskola pincéjében. Ugyanis a dombocskáról csörgedező erecskék, s a csatornából ömlő „zúgó sebes özön“ más lehetőség hijján a pincébe folydogál esőzések idején. Elborítja a kazánházat, elrothasztja az ajtókat és rendszeresen lopja az áramot.

Vagyis hullámzik a víz a pincében. De hullámos a trma terem parkettje is a nedvességtől. Vízben a kazánház, fűteni nem lehet a termet. Hullámos a parkett — tehát használni sem lehet. Ezért kellene csónak a hullámokra. Elvégre ifjúságunkat nem hagyhatjuk

Diósvisztó bűnügyi tekintetben is távolesik a világ zajától. A postarablók elkerülik, nagystílű szélháimosók sem ütik fel benne tanyájukat, de a környék erdeiben gyakran csattogott úgy a fejsze, hogy a kerülő már csak a le- dönött tölgy tuskóját, meg szerterepült forgácsait gyűjt- hette össze bűnjelként. Érés idején nemcsak a sárgarigók tizedelték a meggyet és a hegyben sem azok szüreteltek mindig, kik kötözték Is, permetezték is a tőkéket. Hogy mindez ma már nem egyéb régi, rossz emléknél, azt egy teljesen ősz, javakorbeli férfinek tulajdonítja egybehangzón a falu. Hivatalát tábla jelöli a tanáccsal átellenes soron: „Rendőrség körzeti megbízott“.

Neve: Kasza János.

Rendfokozata: törzsőrmester.

Rangja: Diósviszló és környékének osztatlan bizalma és kalapot emelő tisztelete.

Egyedül ő a megmondhatója, mennyit fáradt, mire rendet teremtett. Az még hagy- ján, ha csak néhány enyveskezű máhasznával szemben kellett volna eljárnia. De március elejével — akkor helyezték ide Beremendről — egy egész szokásjoggal találta szemben mag-.. „Harminc forint erejéig mindenki azt lop- V?, amit csak tuu.“ így szólt az Íratlan törvény, amely tárgyaló. nélkül azonnal felmentett minden mezei tolvajt. A szokások emberekhez tapadnak és ellenük küzködve nem egyszer összeütközött a diós- viszlói tekintélyekkel is. R. Lajos középparasztot napletestedzési lehetőségek nélkül.

Amíg a Szénbányászati Tröszt Mélyépítési Osztályához tartozott az ügy, a bejárat körüli rész rendezésén .rívtíl nem történt semmi. Tóth János gazgató hetenként 2—3-szor elpanaszolta bánatát. Mégis úgy járt, mint a néma gyerekről mondja a szólás-mondás Miután átvette az ügyet az Építésügyi Minisztérium Lakásügyi Igazgatósága, jó ideig azon folyt a vita, kinek a jussa a dombocska. Az osztó igazság az Építésügyi Minisztériumra testálta. Tehát senki sem fog tiltakozni, ha elhordják a dombocskát.

Az Építésügyi Minisztérium dicséretére még elmondjuk: megígérték, hogy a tereprendezést e hónapban (1956 szeptemberében) megkezdik.

Az ígéret szép szó .;;

Lemle Géza

Az iskola és a család

A JANUS Pannonius Gimnázium a városi tanács dísztermében szülői értekezlet keretében ankétot rendezett, melyen a megyei és a városi párt- bizottság, a tanács képviselői, nevelők, szülők és más szervek küldöttei jelentek meg.

Hajas Béla elvtárs, a gimnázium párttitkára az iskola és a családi otthon munkájának egybehangolásáról, az erkölcsi nevelésről tartott megnyitó előadást.

A tanulók abban az életkorban kerülnek a középiskolákba, amikor jellemük kiformálódik és az ítélőképességük fejlődik. Ilyenkor könnyen hajlanak a jó példák követésére, de hajlamosak a rosszra is. Hogyan neveljen hát ebben a korban a szülő?

Az értekezleten elhangzott, hogy sok családban a szülők kenyérkereséssel töltik ideiük nagy részét, de otthon is még rengeteg a munkáink feltették a kérdést: meebíz- zák-e a gyermeket házkörül! munkával? Feltétlenül helye*- az ilyen törekvés, de nem szabad a gyermeket különböző megbizatásokkal túlterhelni, A 'eány tanuljon meg főzni, s vele együtt becsülni a munkát. A fiú is ereiéhez mérten segédkezzék. A szülőnek azonban biztosítani keil gyermek*- zavartalan tanulását legalább napi három órán keresztül Ez idő alatt nem szabad zavarni. A számonkérés is a szülő feladata, de ezzel is csínján kell bánni. Az ankéten elhangzott, hoev akadnak zsarnokoskodó szülők akik napról-na óra kéoeSeV szószerint visszakérdezni, amit gyermekük tanult. Ez a módszer nem szolgálhatja a tanuló önállóságát és az igaz- cágérzetet is csonkítja. A számonkérés abban a formában helyes, ha a szülő ezt időnként gyakorolja és ha jól megy a lecke megdicséri gyermekét, apró kfváosáeá4 teMesíti. Ha mee nem igyekszik. vonla meg tőle a szórakozást. sth.

A szülők helyesléssel fogadták azt a javaslatot, hogy a

tanulók a téli időszámítás tartama alatt este nyolc, a nyári időszámítás szerint pedig este kilenc óráig tartózkodhatnak az utcán, és ettől eltérni csak az osztályfőnök engedélyével lehet. A szülők kérték, hogy ezt a szabályzatot terjesszék ki az összes pécsi középiskolákra. A javaslat annál is inkább helyeslésre ‘alált. mivel a tanulókat rendre és munkaidő helyes beosztására neveli.

A tanulási idő betartásában is adódhatnak nehézségek, hisz nem minden tanuló egyforma. A szülő ilyenkor kérjen segítséget az iskola igazgatójától az osztályfőnöktől vagy más nevelőtől. És ez a találkozás a kölcsönös bizalom szellemében folyjék le. Az egyik nevelő találóan mondta felszólalásában: „legyünk fegyvertársak“. Nemcsak arról van szó a nevelők és szülők találkozása alkalmával, hogy a szülő kér segítséget. Hasonló -"sítséget igényelnek a nevelők is családlátogatás. vagy más alkalmakkor. Az őszir**' beszélgetések alkalmával kiderül. mi érdekli a gyermeket. Ha a szülő ezt a nevelő tudomására hozza, akkor ezekről a kérdésekről az osztály- főnöki órákon is tudnak beszélni.

EGYIK SZÜLŐ felszólalásában azt kérte, hogy az ed■b'"leknél többet foglalkozzanak az ifjúság erkölcsi problémáival. Ajert hiszen erre is szükség *ían. Néhány szülő nem ellenőrzi, hogy leánya kivel társalog, ki a barátnőié. Ezen a téren az iskolai Diaszervezeteknek is nagy feladatuk van. A szülőkkel ködösen sokat tehetnek azért, hogy a lány például ne járton karonfogva vőlegényével. Nem egy anya hibázik abban hogy tizenhat éves lánvát nagylánynak tartja és ezért a lány már úgy érzi, hogy az :sko!a rendie nem is vonatkozik rá. Ezzel nedie nem érthet egyet az iskola. Nemegyszer a szülők válnak okaivá a

ß kizépisko a tani'ßk aiajalartásínak szabálya'

A szabályzat a többi között előírja az iskolán kívüli tanulási időt. Meghatározza, hogy a nyári időszámítás tartama alatt 21 óra, a téli időszámítás szerint pedig 20 óra után csak osztályfőnöki engedéllyel tartózkodhat otthonától távol a tanuló. A szabályzat — az előírásnak megfelelően — módot ad a tanulóknak a mozi,

színház és a hangversenyek látogatására. A vidékről bejáró tanulókkal foglalkozva meghatározza, hogy aki a bejáró tanulók rendje ellen súlyosan vagy ismételten vét, annak bejárási engedélyét az iskola igazgatója megvonja. A szabályzat teljes szövegét a középiskolákban közzéteszik.

korai házasságok okozta vá* 1 ásóknak, amikor támogatják a nem eléggé megalapozott házasságok létrejöttét.

A szülők megegyeztek ab« ban, hogy a mozi és színház hatalmas nevelő erő. — Oe ugyanakkor arról is beszéljek, hogy a különböző életkorú tanulók a film eszmei mondanivalóját a legkülönbözőbb módon értelmezik. A szülők kérték a nevelőket, hogy a mozikat ellenőrizzék. Erre ígéretet is kaptak. A fia- ‘alkorúak bírája elmondotta, hogy mit ronthat egy rosszul értelmezett film. Mecsekalján két tizenkét év körüli fiú a 'ávollévö gépkocsivezető helyére ülve megindította e kővel megrakott gépkocsit. Vé- 1 etlen folytán sikerült csak a tömegszerencsétlenséget megakadályozni A bíróság előtt derült ki. hogy a gyerekek a Félelem bére című film osry ’'észletét akarták átélni. Az sem mindegy, hogy mi’yen könyvet olvasnak a fiata1* k. Nemrégen egy 'ánv a sét"ő- ren barátságot kötött e<ry fiatalemberrel, aki a kom’ói •’zállodában szerzett lakást. A üata’ennber néhány nao múlva távozott, de a számié‘ nem fizette ki így került a fiatalkorúak bírósága elé a mec’é- vedt lány, aki még azt «m hidta. hogyan hívják a fhtf. Bevallotta, hogy elképzc’ó. ^ «t Egv é’szaka Kairóban "S a Randevú Rómában című ’■önyvekből merítette.

Sok szó esett a társadalom tagjainak felelősségérzetéről is. A tilalom ellenére akadnak még ma is lelkiismeret- ’en emberek, akik különböző szeszesitalokat szolgálnak Id egészen fiataloknak. Akik pedig látiák. gyakran elmennek sző nélkül az ilyen jelenségek mellett. Megengedhetetlen az is, hogy a Mecsek cukrászdában töménvszeszt szolgálnak ki a diákoknak. A szü- 'ők megnyugvással vették tu« "*'másul. a rendőrség fokozottabb segítségét és. hogy az ilyen, vagy hasonló esetekről a szülőket és az Iskolát értesítik.

AZ ANKÉT hasznos volt, mert sok jó tanácsot szolgált a szülőknek és a nevetókneki Felébresztette bennük a fokozott felelősségérzetet, ifjúságunk iránt. Dicséret illeti a kezdeményezésért a Janus Pannonius Leánygimnázium igazgatóságát, hogy a szülőkkel és a különböző szervek képviselőivel megbeszélték ezeket a fontos problémákat. Helyes lenne, ha más iskolák is követnék a jó példát.

Körzeti megbízott...

mente irtán tettenérte Andics, a csősz. Ber.n állt egy pécsi ember földjének sarkában és lekaszált belőle vagy egy kocsioldalra való cirokot. R. Lajos szavának súlya van a faluban. beválasztották az e-.Jő- birtokosság vezetőségébe is. Éktelen haraggal fönmedt An- dicsra:

— Minek én utánam járkálsz, hallod-e?! Inkább a tolvajokat fognád meg! Az a te hivatalod!

— Dehisz éppen azt csinálom .::

A kocsi bakján ülve ugyanilyen foghegyről beszólt Kasza Jánossal is.

— Majd én elint' :rn az illetővel! Úgyis megvettem volna cirkosát. írok neki Pécsre, megtudakolom, mit kér érte?

De miért nem levelezte le az ügyet, mielőtt toppal beállt volna földjére kaszálni? S miért kezdte az egészet sötétedés után?

— Nézze, én nem jelentek fel mindenáron embereket. Három napon b- J mutassa meg nekem a levelet.

A történet folytatása uem harmadnap következett, hanem amikor a törzsőrmester rőzsét vásárolt volna az erdő- birtokosságtól. Már fogatot is szerzett, hogy indulna ki, de jött az üzenet. Ne fáradjon, mert „a vezetőség nem tudja pítami a hivatalos

árat“.

Lám, a körzeti megbízottnak sem fenékig tejfel, de Kasza János becsülete többet ér egy kocsi rőzsénél.

Évente négyszer tartják meg a diósviszlói vásárt. Négy jó alkalom részeg bicskányi- togatásra, mások zsebében való illetéktelen kotorászásra. Ki is vonult a június tizediki so- kadalomba Kasza János vagy hetedmagával, de csak rajta feszült egyenruha. A másik hat: Nagy Lajos középparaszt. Kovács Vendel községi mezőőr, Gyanó Sándor szövetkezeti felvásárló, Keserű István tejkezelő, Hegedűs Gvörgy kőműves és Schmied Ferenc egyéni gazda önkéntes rendőrök, akik a törzsőrmester kezére járva vigyázzák falujuk biztonságát. Mulat egy szavai ember a kocsmában és szörnyen legelteti szemét egy viszlói menyecskén.

— Nyúlj a zsebembe galambom és ha kiveszed, tiéd lesz a bankó!

Rááll a menyecske, de nyomban rá is csap karjára az egyik önkéntes renaőr keze.

— Hogy mersz te más zsebében kotorászni?! Gyerünk csak? És igazolja magát kegyelmed is, de gyorsan!

Délutánra komolyabb história is előadódott. Nagy Lajos, a másik önkéntes rendőr kint a hegyben rajtacsvpett lopáson három nőt. A hagymát szedték

kosárszámra. Meglátják a biciklis férfit — usgyi be a kukoricásba. Hanem egy tizenhá- ro éves lánykát mégis sikerült elcsípnie, az rávaltott a másik két asszonyra is. Rád- falvaiak. Felírta nevüket, a „foglyot“ eleresztette és megy le Kasza Jánoshoz.

Együtt — át Rádfalvára.

És itt következett be, amikor a rendőrnek egyszemélyin bíróként is helyt kell állnia. Hárman dézsa.»álták ugyan a viszlói határban, három bűnös nevét írták fel, dehát feljelentse mind : hármat? A lányka apját tavaly agyonnyomta a bánya. Majd széttépte tulajdon bátyja, amikor hírét vette a történetnek.

—- Hozzá ne nyúlj! Azt halljam csak meg, hogy bántottad! Inkább ügyelj arra, hogy soha ne keveredjen mógegyszer ilyen társaságba. Azt a két asszonyt feljelentem, a kislány meg tanuljon a mai esetből.

Tizenhét önkéntes rendőr segíti Ka Jáno- tevékenységét. Nemrégiben még tizennyolcán voltak, de a szavai Ricza Jánostól, az önkéntes rendőrök egyik alkalmi gyűlésén visszavette az ige ol- ványt. Ricza ugyanis nem tudott parancsolni indulatainak és -ödörrel leütött egy embert, önbíráskodást nem tűr a törvén' és nem tűr a tön^py dif wiszY őre’ Kasza IHw ‘örzsőrmester sem.

Élete — egy a faluéval;

Nem mint rendőr, de mint diósviszlói polgár és mint kommunista, ott lelhetjük minden gyűlésen. És hallhatjuk ist. Csöndes beszédével szóvá tesz mindent, antít nem talál helyénvalónak. Amíg a keskéry- filmes áttekeri a filmet egyik orsóról a másikra, a szünetben Kasza János oktat* hallgatókat a közlekedés rendjére, a kocsik kivilágítására, vagy a fiatalokat az öregebbek tisztelettudó köszöntésére.

— Szóval: érzik az emberek, hogy rendőr van a faluban! Nem volt az jó, hogy csak két- háram órára kiszaladtak az őrsről. Élni kell a mi életünket, tudni kell a mi gondjainkat, mint Kasza elvtárs éli és tudja. Csak egy példát, z- előtt úgy folyt a hazárdjáték a kocsmában, hogy csak úgy csattogott a kártya. Most ha nagyritkán meg Í6 kockáztatja egy asztal a huszonegyet, hamar abbahagyják.

A párttitkár elhallgat egy pillanatra és még hozzáfűzi.

— Mielőtt idejött volna, rossz hír előzte meg. Hogy goromba. Meghogy félni kell tőle. Ma már tisztelik, szeretik.

Jó dolog, ha egy falu így „csalódik“ rendőrében!

Oroszlán Imre