Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Befejeződött a lipcsei vásár NAPLÓ « Háromezerötszáz holdat vetettek be eddig az állami gazdaságok (Tudósítónktól) „A lovalf szügyig gázolnak a sárban, a traktorok pedig egyszerűen le sem mehetnek a kövesútról, mert menthetetlenül elmerülnek a feneketlen latyakban“ — így kezdtük egy esztendeje az állami gazdaságok őszi vetésé­ről szóló beszámolónkat. A szerencse és az időjárás for- gandó- A vetésidő újra beköszöntött, de a csapadékmérők hetek óta nincsenek kitéve a rozsdásodás veszélyének. Né­ha lóg a felhők lába, de sehogysem tud esni. A csontke­mény föld megkínoz embert, gépet, állatot, de a vetés az állami gazdaságokban sikeresen folyik. Szeptember tizedi­kéig háromezerötszáz holdat vetettek be. A ritka eszten­dők sok csapadéka ellen nem tud védekezni az agrártu­domány, de a gyakori száraz nyárvége agrotechnikáját annál jobban kimunkálták a magyar mezőgazdaság olyan úttörői, mint például Manninger G. Adolf, aki Baranyá­ban Beremenden és Bolyban gazdálkodott annakidején. Az ő nyomdokain járva, az időben végzett tarlóhántás segít­ségével az állami gazdaságok részére lehetővé vált, hogy a 20 és félezer holdas őszi gabona vetésterületből 14 és fél­ezer holdon már eddig be is fejezzék a legsürgősebb talaj­előkészítést. Különösen a dél-baranyai állami gazdaságok­ban, Beremenden, Bolyban, Károlymajorban és Sátorhe­lyen kifogástalanul rögmentes a gabonák vetőágya. Eze­ken a táblákon már csak egy alapos tárcsázás, vagy kulti- vátorozás szükséges és máris jöhetnek a vetőgépek. Nem túlozunk, ha azt írjuk, hogy a gazdaságok teljes erejükből vetnek. Ezt nemcsak egyszerű kötelességérzetből teszik, hanem azért is, mert végre eljött rz az idő, amikor nem felülről diktált terveknek kell jobb meggyőződésük ellenére is eleget tenniük, hanem saját belátásuk szerint, a legmegfelelőbb helyre, a legjobban előkészített talajba tehetik általuk is jónak talált nagyságú területen a ma­got. Lényeg: termeljék meg a mázsákban előírt mennyi­séget. A nagy szárazság leginkább a lucernavetéseket be­folyásolja károsan. A mag kevés, drága (ötezer forint má­zsája) és kockázatos addig elvetni, míg nincs a talajban annyi nedvesség, hogy a csirát fel is nevelje- A sátorhelyi állami gazdaság izabclla-földi üzemegységéi en azonban már vetettek lucernát. Az őszi vetésekkel egyidőben folynak a tavaszi vetése­ket legdöntőbben befolyásoló őszi mélyszántások is. A zen­gőaljai állami gazdaságban eddig 850 katasztrális holdon végezték el azt a munkát, amelyből a megye összes gaz­daságai eddig 30 százalékra teljesítették tervüket. A nyár­végi istállótrágyázásnak már háromnegyedével végeztek. Végül egy érdekesség: Bikáiban, Bogádmindszenten és még több gazdaságban elvetették a répát is. Nem sajtó- hiba ez, hanem egy, az ország más részeiben eredménnyel végződött kísérlet átvétele. Répamagot eddig Baranyában ugyanis csak dugványról termeltek. A dugványokat ta­vasszal fáradságos munkával ültették ki és így hozott a répa a második esztendőben magot. Most dugvány helyett a répamagot vetették el szabályos hatvan centis távolság­ra. Az augusztusban már kikelt répa kint a táblán áttétéi' é“ 1957 augusztus elejére beérleli a magját, amelyet így holdanként 20—22 munkanap megtakarítással nyertünk. A kiserietek szerint a magtermelésben a két módszer között nincs eltérés. Szomorú statisztika A pécsi mentőállomástól szerzett értesülésünk sze­rint Baranyában szeptem­ber 1-től 13-ig összesen 15 közlekedési baleset fordult elő. Eddig még nem volt példa arra, hogy két hét alatt Ilyen sok közlekedési baleset lett volna. A balese­tek következtében összesen tizenkilencen sérültek meg. A közlekedési baleseteknek több halálos áldozata is van, számos súlyosan sérültet pe­dig kórházba szállítottak. A közlekedési balesetet két esetben ittas állapotban va­ló vezetés okozta, Egyiptom az ENSZ-hez fordult a szuezi révkalauzok visszahívása miatt Az alsóház szuezi vitájának második napja: Selwyn Lloyd vitanyitó beszéde Kairo (MTI): Az AP jelen­tése szerint Egyiptom csü­törtökön az ENSZ elé terjesz­tette a Szuezi-csatoma kérdé­sét, kijelentve, hogy . Nagy- Britanniának és Franciaor­szágnak kell vállalnia minden felelősséget a csatornái hajó­közlekedés bármiféle akadá­lyáért, amelyet a külföldi rév­kalauzok és műszakiak küszö­bönálló tömeges távozása okoz; Egyiptom e lépésének célja c/hniíiek az édejampcík örülnek Aminek az édes* 1 anyák örülnek: i egy új bölcsődei Az új bölcsőde falai már álla­gnak, a déli szárny első emeletének és az északi szárny második emeletének födé­mét éppen most betonozza tízegy­néhány jókedvű tüzérkatona Mül- J 'er Károly mun­i kavezető irányí- a ‘ásávah f A kapura ugyan 0 kiírták: idegenek- j nek tilos a belé- ) pés (helyes is, f hogy ne zavarják J az építkezést), de az Alsó Havi Bol­dogasszony utca ii és a Márton utca I* sarkán nár meg i* szabad állni és nézni, hogyan nö­vekszik az épület, hogyan közeledik az átadás pilla­nata. Hát bizony nö­vekedhetnék gyor 11 sabban is. Müller Károly munkavezető sze­rint két kőműves és három segéd­munkás kellene, hogy idén tető alá 'I kerüljön a böl- t csődé, sőt, talán még az átadásig is eljutnának, leg­feljebb a külső vakolás maradna vissza; De hát a külső vakolás ráérne jövőre is. A fon­tos csak az len­ne: hogy az a 40 apróság — akik­nek a bölcsődét építik — és a ki­csinyek szülei már ebben az esztendőben i gén ybe vehessék ezt a szépnek ígérkező hatalmas épületet; Két kőműves “• #három segédmun­kás ;: i Ezen mú­lik; De jó is lenne, ha a sok-sok szü­lő kívánságát meghallgatná a Baranya Megyei Építő és Tatarozó Vállalat! De jó lenne, ha még a tél beállta előtt megtelnék ez a szép új böl­csőde apró gyer­mekek seregeivel! Azaz, nem is az egész épület, csak a déli szárny. Ez lesz e gyermekek birodalma; — A földszinten és az emeleten két-két foglalkoztató épül, az, hogy ellensúlyozza Nagy- Britanniának azt a szerdai közlését, hogy a Biztonsági Tanácsot íigyelmezteti: Egyip­tom kísérlete a Szuezi-csator- na nemzetközi jellegének megszüntetésére veszélyeztet­heti a csatornán való szabad áthaladást; Az egyiptomi bejelentés egy Omar Lufti-hoz, az ENSZ egyiptomi küldöttjéhez inté­zett távirat formájában tör­tént; A távirat utasítja Luf- tit: közölje Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral és az ENSZ tagjaival, hogy a régi Szuezi- csatoma Társaság felhatal­mazta nem-egyiptomi alkal­mazottait, munkahelyüknek e hét végén való elhagyására. A távirat felkéri az egyipto­mi küldöttet arra is, hogy kö­zölje az ENSZ-szel a Szuezi- csatoma körülbelül négyszáz idegen állampolgárságú alkal­mazottjának azt a nyilatko­zatát, hogy pénteken éjszaka otthagyja munkahelyét; Port-Szaidból érkező hír szerint a révkalauzoknak a fele marad munkában. Az egyiptomi külügymi­nisztérium hangoztatja táv­iratában, hogy „a brit és azután fürdőszo­bák és más, kis gyerekeknek nél­külözhetetlen he­lyiségek. Az észa­ki szárny viszont a személyzeté és a technikai be­rendezéseké: itt lesz a kazánház, a szénkamra (lég­fűtésre rendezik be a bölcsődét), a a személyzeti öl­töző-, és fürdőszo­bák, az ebédlő, a mosókonyha (erre nagy szükség van ott, ahol negyven apróságot pelen- káznak), itt lesz továbbá a kony­ha, a szárítóhe­lyiség (villamos szárítókkal), a zöldségraktár, a gyermekkocsi-tá­roló : s : Korszerű bölcső­de készül tehát itt a Márton utca sarkán, csak —és az az anyák és az itt dolgozók kö­zös véleménye, — nagyon lassan ké­szül. Pedig az anyák már erre az évre várják és csak az Építő és Tatarozó Vállala­ton múlik, hogy ne várjanak hiá­ba.­francia kormány hozzájárult a csatorna társaságnak ehhez a parancsához. Ebben a hely­zetben az egyiptomi kormány megkísérli az eddigi intézke­déseknek megfelelően fenn tartani a csatornán való sza­bad hajózást. Ha azonban bármiféle akadály merülne fel a hajózásban, olyan okokból, amelyek kívül esnek Egyip­tom illetékességén, a felelős­ség azokra a felekre hárul amelyek megkísérelték a csa­torna hajózását megzavarni, — a brit és francia kormány­ra és a volt csatorna társa ságra,” A londoni rádió jelentése szerint az angol alsóház szue­zi vitájának második napját Selwyn Lloyd külügyminisz­ter nyitotta meg a kormány bizalmi indítványának felol­vasásával, Az indítvány elítéli a Szuezi-csatorna Társaság államosítását és újból han­goztatja a 18 ország javasla­tának fontosságát, amely sze­rint „a Szuezi-csatoma mint nemzetközi hajózási útvonal nem maradhat egyetlen^ kor­mány korlátlan ellenőrzése (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap óriási sikerrel zárult a lipcsei vásár. Mint ismeretes, az őszi vásáron ink ább a könnyűipar termékeit mutatják be. Az erfurti kötőt táruipari KTSZ a fenti szép pulloverrel aratott nagy sike rt a német lányok között. Az ifjúság falváért Nemrég hangzott el a vállalás, nemrég vette párt fogásába a DISZ Mohácssziget egyik rombadőlt falvának, Homo­rúdnak újjáépí­tését, máris meg­változott az épü­lő község képe; Teherautó teher­autót ér a homo- rúdi úton és olyan ütemben fo­lyik az anyagszál­lítás, mint még eddig soha. A mo­hácsi TÜZÉP-te- lepen .külön me- netirányítót állí­tottak be a dísze­sek és ugyancsak menetirányitó várja az épülő község bejáratá­hoz érkező gép­kocsikat, hogy azonnal a rendel­tetési helyére küldhesse az ér­kező anyagot.- Az anyagszállí­tás nagy feladatai mellett égető kér­désként jelentke­zik a szakmun­káshiány. Ha ele­gendő szakmun­kás lenne Homo­rúdon és a szige­ten, akkor válla­lásukhoz híven november 7-re új falut avathatná­nak. De szak­munkás kevés van és éppen ezért a DISZ ve­zetői és a Helyre- állítási Bizottság munkatársai olyan gondolatok­kal foglalkoznak, amelyek eredmé­nyesen változtat­hatnának ezen a helyzeten. — A DISZ soraiban, de a honvédség kö­telékében számos olyan fiatal szak­munkás él, akik­nek segítő kezére soha népi volt olyan nagy szük­ség, mint most Mohácsszigeten; Éppen ezért cél­szerűnek • látszik azt javasolni a honvédelmi . mi­niszter elvtárs­nak, hogy ezeket a honvédeket bo­csássák a mo­hácsszigeti újjá­építés rendelke­zésére. Legalább 150—200 ifjú kő­művesre lenne szükség ahhoz, hogy minél előbb tető alá kerülje­nek a szigeti há­zak és a közelgő tél új otthonuk­ban találja az ár­vízi keserveket átvészelő sziget­lakokat. Ezek a jelenleg katonai kiképzésben ré­szesülő szakmun­kások 6—8 hét alatt felhúzhatnák a helyszínen már rendelkezésre ál­ló anyagból az épületek falait, és így száz meg száz szigeti lakosnak lenne meleg ott­hona, biztos laká­sa a tél megkez­dődése előtt; Meg kell monda­nunk őszintén, hogy ezt a tervet bizonyos . aggoda­lom kíséri. — De akik az árvíz el­leni védekezésnél és a mentésnél látták, hogy mi­lyen hatalmas erőfeszítésre ké­pes _ a magyar néphadsereg, hogy milyen lel­kesedéssel küz­döttek az odairá­nyított honvédek, azok most is bíz­nak abban, hogy a honvédség veze­tői megértik á mohácsszigetiek kérését és most ugyanolyan ál­dozatkészséggel nyújtanak segít­séget, mint an­nakidején a men­tésnél; Megkezdték a méz felvásárlását Baranya megye területén a mézfelvásárlást a földműves­írány: Bratislava—Brno—Praha... i Harminc izgatott, jókedvű (l diáklány száll i.m este jel a (i Budapestre induló személyvo- 4natra. Valamennyien a pécsi 4 Janus Pannonius Gimnázium ,1 tanulói, valamennyien kéthe- ,lfes csehszlovákiai tanulmány­it útra indulnak, két tanárnőjük () felügyelete mellett. 4 A külföldi utazás gondolata (I tavaly a csopaki DlSZ-tábor- |i ban született meg, ahol a \\DISZ Központi Vezetőségének egyik tagja javasolta: levelez­és zenek az iskolák a baráti or- i > szágok hasonló iskolatípusai- f val. <[ A januszisták a pozsonyi \ gimnáziummal kezdtek leve­lezni, a levelek jöttek, men­tek, baráti sorokat, fényképe­ket hoztak, vittek, végülis megállapodtak: kölcsönösen meglátogatják egymást a tanu­lók. Ez a cserelátoqatás egyéb- i ként pompásan beleillett a DISZ-szervezet tervébe is, hiszen » ahogyan Széky Sára DISZ-segítő tanár elmondja. — céljuk az hogy a lányok iskolaéveik alatt megismerjék szükebb és tágabb hazájukat. Az elsőéves gimnazisták pél­dául Baranyával ismerkednek, a másodilcosok a Dunántúlt utazzák be, a harmadikosok Eszak-Magyarorszáaot, a ne. gyedikesek pedig a fővárost tanulmányozzák. Ez az országjáró program gazdagodott most a csehszlo­vákiai úttal. A kéthetes kirándulás prog­ramja igen gazdag. Pozsonyon kívül Brnoba, Prágába, Oszt- ravába, a Magas-Tátrába, Dobsinára, Kassára látogat­nak el a lányok és Hidasné- metin keresztül térnek vissza ismét hazánkba. Attól a pilla­nattól kezdve, mikor átlépik a határt, már a pozsonyi gimná­zium vendégei és a vendéglá­tást valószinüleg a tavasszal vagy a nyár elején viszonoz-^ zák, amikoris a pozsonyiak ér­keznek Pécsre. A kirándulók nem üres kéz­zel mennek. A társaság hatal- aias virágcsokrot visz, nemzeti színű szalaggal. A csokrot az állomáson adják majd át a vendéglátóknak, a szaUagot pedig a pozsonyi gimnázium zászlajára kötik fel a lányok. Ezenkívül minden egyes „vi­lágutazó" külön ajándékot is ad annak a fiúnak vagy lány­nak, akivel ezideig levelezett. A fiatalok még el sem utaz­tak, de már újabb tervek szü­lettek. Jövőre a Német Demo­kratikus Köztársaságba szeret­nének menni a januszisták. de ez természetesen attól is függ, hogy ezt a kirándulást hogyan hasznosítják és milyen mér­tékben pótolják az elmulasz­tott két hetet. Egy azonban bizonyos: sok szépet látnak, sok feledhetetlen élményben lesz részük a Csehszlovákiába induló diáklányoknaks szövetkezetek végzik. A szi­getvári földművesszövetkezet eddig 95 mázsa mézet vásárolt fel a szállítási szerződésben biztosított 68 mázsával szem­ben. Troh István hoboll mé­hész, a szigetvári földműves­szövetkezet méhészcsoport .iá­nak tagja, 200 kiló mézre kö­tött szerződést, ezzel szemben 598 kilót adott át. Joó István molványi méhész, a szigetvá­ri méhészcsoport tagja 200 kg mézre kötött szerződést és 601 kilót adott át a földművesszö­vetkezetnek. A siklósi földművesszövet­kezet 90 mázsa mézet vásárolt fel a méhészektől. Nagy Fe­renc siklósi méhész, a Kis­ipari Szövetkezet dolgozója 300 kiló mézre kötött szerző­dést, ezzel szemben 1 200 kiló mézet adott el a földműves­szövetkezetnek; Az átadott méz ellenértékét beírják a földművesszövetke- zeti méhésztagok vásárlási é& értékesítési könyvecskéjébe« Ennek alapján az év végén a földművesszövetkezettől viszi szatérítést kapnak^ PÉNTEK, 1956 SZEPTEMBER 14 Ara 50 FILLÉR XIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents