Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

4

NAPLÓ

1956 SZEPTEMBER »

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti

mozialom fejlesztéséről

(Folytatás az 1. oldalról)

a felértékelés után levonás nélkül egyszerre kifizetheti. Erre a célra a termelőszövetkezetek beruházási hitelt vehetnek igénybe.

d) Ha a belépő egyéni gazdálkodó szőlőt vagy gyümölcsöst visz be a termelőszövetkezetbe és a belépést megelőző négy éven belül új telepítést, újratelepítést vagy húsz százaléknál nagyobb pótlást végzett, annak költségeit visz- sza nem térítendő állami támogatásból a tag részére fizessék ki a termelőszövetkezet által végzett szőlő és gyümölcsös telepítések után nyújtott állami támogatással azonos feltételek mellett,

O Ha a termelőszövetkezet a bevitt tehén, üsző, koca és takarmány 1. a) pont szerint téríthető ellenértékét saját erejéből nem tudja kifizetni, az érvényben lévő hitelfeltételek szerint megfelelő hitelt kell részére folyósítani.

Q A termelőszövetkezetek *'*• "zarvasmarha (tehén, üsző) és sertés tenyészállatokat közvetlenül vásárolhatnak állami kísérleti tan- és célgaz-* daságoktól, az állatforgalmi vállalattól, a termelőszövetkezetektől és egyéni termelőktől.

Az állami kísérleti tan- és

cé1 gazdaságoktól vásárolt tenyészállatok ellenértékét az állami gazdaságok eladási árain kell kifizetni, illetőleg lehet meghitelezni. E gazdaságoktól közvetlenül vásárolt tehenek, üszők és egyéb tenyészállatok után biztosítani kell az eddig engedélyezett ártámogatási

A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, járási és községi tanácsi szervek nem akadályozhatják.

A A mezőgazdasági ter- melőszövetkezetekben a földiáradék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azonban a mintaalaoszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. A földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelőszövetkezetbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk, vagy egészségi állapotuk miatt a közös munkában résztvenni nem tudnak. A közös gazdaságba bevitt szőlő- és gyümölcsös esetében — annak minőségétől és állapotától függően — általában az egyéb terület után fizetett földiáradék két-háromszorosát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az 1. dl pont alapján megtérítette. A közgyűlés úgy is határozhat, hogy a bevitt szőlő után a termelőszövetkezet a fö'djáradékot borban adja ki.

Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet földjáradékot nem fizet, köteles azonban a szerződésben kikötött haszonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni

C A Minisztertanács atermelőszövetkezetek építő, anyagellátásának megjavítása érdekében az alábbiakat határozza:

a) Kötelezi az építésügyi minisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek építő- anyagellátását (vasbetongerenda, cement, tégla, mész, fenyő és lombfűrészáru, fenyőgömb- rúd, tetőfedő anyag, 6tb.) szeptember 30-ig hozza arányba a többi népgazdasági ág építő- anyagellátásának mértékével és ütemével. A termelőszövetkezetek anyagellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építkezéseinek anvagellátásávai egy szinten kell tartani. Közös létesítmények építése esetén a termelőszövetkezeti csoportokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos építőanyagellátásban kell részesíteni.

b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti főigazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy a termelő'

szövetkezetek 1956-ban az előirányzott 30 ezer köbméter építkezési faanyagon felül további húszezer köbméter hazai termelésből eredő faanyagot kapjanak.

c) A város- és községgazdálkodási miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1956. év végéig folyamatosan biztosítson rymillió kéve száraz nádat és ötszázezer négyzetméter nádpallót*

d) Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek az építkezéshez szükséges faanyagot á belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az országos erdészeti főigazgatóság értékesítő vállalatától kiskereskedelmi áron — szerezhessék be. A termelőszövetkezetek építési faanyagszükségletét az országos erdészeti főigazgatóság értékesítési tervében kell előirányozni.

e) A földművelésügyi és az ■-iOAqíiavi miniszter, valamin' a SZÖVOSZ igazgatóság elnöke a 39/1945/VII.15/MT számú rendelet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozza ki és adja ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelő szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok előállításával (tégla, cserép, mészége- tés, nád és szalmapalló készítés, kör- és szalagfűrészelés, stb.)

f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és fel- használásával is segíteni kell. A kohó- és gépipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956. szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekében.

fi A földművelésügyi mi- nisíter segítsé elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös építő brigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hogy a közös építőbrigád munkáját munkaegység jóváírással vagy munkabérben számolják el, az építtető termelőszövetkezet közgyűlése határozzon. Munkabér alapján történő elszámolás esetén a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a munkabért létesítményekre engedélyezett hosszúlejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki.

A termelőszövetkezet építő- brigádját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelőszövetkezet részére átengedheti. Ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező termelőszövetkezet részére az építőbrigád munkabéreinek kifezetésére hitel folyósítható és az így végzett építőipari munka forgalmi adómentes.

Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magánkisiparosok munkáját is igénybe vehetik értékhatárra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük kötött megállapodás alapján fizethető a munkabér.

7 A termelőszövetkezetek •fával való ellátását saját kitermelés útján is javítani kell.

a) Az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek — kérésükre — használatba kell adnia az olyan ötven holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a termelőszövetkezet területén belül vannak és nem védőerdők. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az olyan védőerdőnek nem minősülő ötven holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek a termelőszövetkezet terü’etével érintkezőén helyezkednek élj

A termelőszövetkezetek használatába átadott erdőkben a gazdálkodást az általános erdőgazdálkodási elvek alapján az országos erdészeti fő- igazgatóság felügyelete mel- ett kell végezni.

b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, állami tulajdonban vagy kezelésben lévő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felügyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig fakitermelést végezzenek, és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron az erdőgazdaságtól megvehessék. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megtervezni.

c) A termelőszövetkezetek frdőhasználatának rendezéséve1 és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az országos erdészeti főigazgató — a földművelésügyi és a belkereskedel - mi miniszterrel egyetértésben — 1956. szeptember 30-ig adja ki.

O Az olyan őtven holdnál kisebb állami tulajdonban lévő nádasokat, amelyek a termelőszövetkezetek területére esnek, vagy azzal határosak, — amennyiben a termelőszövetkezeteit ké ik, — 1956. október 1-ig részűkre át lehel adni nádkitermelés és fe'ido'- gozás végett. Az átadással kapcsolatos vitái* esetén a me gyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és község íE7dá1kodási miniszter gondos kodiék arról, hogy a velencei, a Fertő tavon lévő, valamint más nagyobb nádasokból a vállalatok által ki nem terme': területeket elsősorban termelőszövetkezetek és földműves szövetkezetek, valamint a ’érméi ői társulások kapják meg. természetbeni részesedésért ‘ör'énő nádkitermelésre.

Q \ földművelésügyi mi- niszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univerzális traktorokat íZetor) és pótkocsiikat vásárolhassanak.

_J9!jl=iől—k«Bdődően_az_éves

népgazdasági tervekben leéli biztosítani a mezőgazdasági

termelőszövetkezetek részére az univerzális traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket*

•A vételárat az átvételné1 'örténő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani.

A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott mennyiségen felül további százötven űj tehergépkocsit vásárolhassanak.

Az univerzális traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a • termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azt saját erejükből vásárolják meg.

A mezőgazdasági ter- -*-"• melőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásban az állami vállalatokkal és a földművesszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek. Tehát saját tehergépkocsijaikkal ötven kilométeres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek. A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkti1 szállíthatják saját termelvé- nyeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más *ermelős7övetkezeteknek ter- melvényeit, nyers, vasy fel dolgozott állapotban, Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TEFU menetlevéllel köz- lekedhetik és az érvényben lévő TEFU díjtételeket kell alkalmazni. Ezenkívül az év bármely szakában körzethatár korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat.

A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezetek a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közlekedési szabályok megtartásával.

"I 1 A mezőgazdasági ter- melőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni:

a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jóminőségű saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázási előírásoknak megfelelnek, salát márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a terme lőszövetkezetektől is vásárolhasson bort. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke erre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket ’egye meg. A termelői borkimerési engeűé- ’yek kiadását a községi '.városi) tanácsok tég'-ehajtó bizottsága kereskedelmi szak- igazgatási szerveire kel1 bízni. \ termelőszövetkezeteknek te- iephelyükön poharazás: engedélyt is kell adni, telephelyükön kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. F.zen túlmenően állami pincék hasz.lakitbaaöásá \al is elő kell seg'teni a 1er- melőszövetkezetek borértékesítő tevékenységét.

b) Meg ki1! engedni, hoty n termelőszóvetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségén felüli részét saját tejfel- dolgozó üzemeikben feldől gcz- h-issák, abból saj ot és vaja' készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelőszövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezésre bocsátani.

Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej után negyven-hatvan százalék fölözött tejet vagy Írót és savót kapjanak visszatérítés ellenében.

A szerződéses tej ellenértékének harminc százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előleg számlára ki lehet fizetni.

ej A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok 1956. október 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségén felüli részére vonatkozóan szállítási szerződést köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi vendéglátóipari és üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal.

d) A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni hogy exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem

kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerződést. Az exportra kerülő, cikkeket, amennyiben az előírt követelményeknek •megfelelnek, a termelőszöve*- kezet saját márkázásával lá*- hatja el*

e) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszeripari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat is.

lO A begyűjtési miniszter ■*■^•1956 december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktárakat amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. Ameny- nyiben a begyűjtési minisztérium szervei és a termelőszövetkezetek a raktárátadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési miniszter és a földművelésügyi miniszter együttesen döntsenek.

1Q Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hasonló közös termelési tevékenységei alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. (Beadás, adó, hitelfelvétel, gépállomási munkadíj.) Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportoknak közös tevékenységük előmozdítása érdekében ugyancsak meg kel' engedni segéd és feldolgozó üzemek létesítését saját közös termelvényeik, illetőleg tagjaik termelményeinek feldolgozására.

l/f A termelőszövetkezetek 1955 október 31-én fenn álló közén- és hosszúlejáratú hiteltartozását a következők szerint kell rendezni:

a) A termelőszövetkezetek hitelállományát egységesen évi egy százalékos kamatozású, huszonötéves hitellé kell átalakítani.

E hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállományuknak évenként mintegy 4 százalékát fizessék vissza.

b) 1955 november 1. után folyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen egy százalékos kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövetkezetek teherbíróképességének messzemenő figyelembevételével kell megállapítani az alábbiak szerint: I. épületek, építmények, telkesítés, talajjavítás húsz—harmincöt év. II. gépek, berendezések, felszerelések, igás és tenyészállatok új termelőszövetkezetek részére, alapítási hitel öt—tizenöt év.

Az I. pontban felsorolt hitelek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa me&, hogy a visszafizetés általában a negyedik évben, a II. pontban szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzeti Bank a földművelésügyi minisztériummal együtt állapítsa meg.

c) Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti vissza és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeli kötelezettségeit teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg huszonöt százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni.

d) A termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő termesz, ’.beni és pénz- beni részesedés tizenöt százalékát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterről egyetértésben szabályozza A Magyar Nemzeti Bank kivételesen indokolt esetben et» tői eltérhet. A folyósítható hi» tel összegének megállapítása» nál a termelőszövetkezet saját erőből történő új beruházásait is figyelembe kell venni.

e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövet» kezet kérelmére üzemviteli cé’ra is kiadhatja abban az esetben, ha a beruházást hite» i lek esedékes részletének visz- szafizetése egyébként biztosítván van.

f) A Minisztertanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza a te. melőszövetkezetek hitelellátásának ’•endszerét.

1 EJ A termelőszövetkezeJ-*'F,tek új gyümölcsös *e- lepítésének gépi forgatással történő tala’előkészítését 1956 szeptember 1-től kezdődően vissza nem térítendő állami támogatásból kell biztosítani.

A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új i szőlőtelepítések alá történő gé- * ni forgatás feltételeivel.

1 fi A Minisztertanács ko- telezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó termények és termékek ellenértékének harminc—negyven százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címen a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előleg számlára átutalják Ebbe az összegbe a termelési szerz dés szerint járó pénzbeli előleget is be kell számítani.

A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratu hitelt folyó- i sfösnn munkaegység előlegre.

1 A begyűjtési miniszter ■"■ * • a belvízkárok miatt sú- ’yos gazdasági helyzetbe került termelőszövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hízottsertés beadási kötelezettség egy részét, szövetkezetemként! elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölj. A fennmaradó rész teljesítését — figyelembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hízottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás teljesítésének, valamint az állat- állomány átteleltetésének elősegítésére adjon kamatmentes abraktakarmány kölcsönt.

A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek totézked- , jenek aziránt, hogy a szerző- A

déses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelő _n elengedheti és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére indokolt esetben két-három évi haladékot adhat,

"I Q A Minisztertanács a tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelő- szövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 1044/1955 (IV. 17.) MT. h. számú határozatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogv* a szövetkezeti gazdaság egye# üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak- e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címen fizetett összegek felhasználósáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illető növény ímegtermer ’ésében résztvett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját termelési tervében előirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg. ^

(Folytatás az 5. oldalon)