Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
!#S* SZEPTEMBER 1 NAPLÓ 3 PART ÉS PÁRTÉP1TÉS A Központi Vezetőség határozatáról beszélgetnek, azt valósítják meg a kommunisták A pécsi üzemek és hivatalok pártszervezetei, illetve párt- szervei most tartják taggyűléseiket, vezetőségi vagy párt- bizottsági üléseiket. Nézzünk meg néhányat közülük és vizsgáljuk meg, hogy vajon milyen tapasztalatokat szűrhetünk le belőlük? Első és örvendetes tapasztalatunk az volt, hogy A Központi Vezetőség júliusi határozatával foglalkozik mindegyik; a pécsi Húsipari Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság taggyűlése és a Pécsi Bőrgyár pártbizottsági ülése egyaránt Amint a tények bizonyítják, a Központi vezetőül határozatát nemcsak felolvasták, hanem meg is tanácskozták: mit kellene helyben tenniök a határozat végrehajtásáért. A Húsipari Vállalat taggyűlése például megbízta az üzemi bizottságban és vállalatvezetőségben tevékenykedő kommunistákat, hogy üljenek össze és dolgozzanak ki olyan bérezési rendszert, amely az eddiginél jobban ösztönzi a munkásokat. Ezzel egyidőben elhatározták, hogy felébresztik a népnevelő- gárdájukat, „csipkerózsika-álmából“ és széles körben ismertetik, népszerűsítik a Központi Vezetőség júliusi határozatát. Örvendetes még, hogy a taggyűléseken, vezetőségi ülésekén az eddigieknél sokkal többet foglalkoztak a DISZszel. A bőrgyári pártvégrehaj- tö bizottság például beszámoltatta a DJSZ vezetőséget. Megállapították, hogy 13 DISZ- brjgád dolgpzjk az üzemben s azok 130—190 százalékos teljesítményt érnek el, a tanulás viszont nerp megy valami #1, a gyár sokszáz diszjstája illetve fiatalja közül csak tizenöt jelentkezett eddig a „Kérdezz- feielek“ tanfolyamra. A Vízügyi Igazgatóságon a taggyűlés elemezte a DISZ munkáját. Itt is, meg a Bőrgyárban is határozat született árról, hogy a pártszervezet, illetve pártbizottság segít' az ifjúsági szervezetnek és tapasztalt kommunistákat küld a fiatalok közé. A taggyűlés nem termelési értekezlet Az Agrária Keményítőgyár taggyűlésén — miután megállapították, hogy 18 vagon keményítőt gyártottak terven felül — mindvégig a szállításról és tárolásról, a műszaki problémákról beszélgettek az elvtársak. Pártpolitikai munkáról lényegében nem is esett szó, egyszóval: a taggyűlésnek termelési értekezlet jellege volt; a keményítőgyári elvtársak kissé félreértették a XX. kongresszus gazdasági kérdéseket előtérbeállító jelszavát. Való igaz, hogy pártszervezeteinknek gazdasági kérdésekkel kell foglalkozniok, hogy a gazdasági eredmények mutatószámain lehet lemérni munkájuk sikerét vagy sikertelenségét, de azért a pártszervezet most is csak pártszervezet marad és nem az igazgatók illetve művezetők munkáját kell elvégeznie. A pártszervezet a pártpolitika sajátos eszközeivel küzd ugyanazért,a célért, amiért a gazdasági vezetők. Hogy miképpen, arra jó példa lehet a Húsipari VáLLalait pártszervezetének már említett gyakorlata. Mit is akar ott tulajdonképpen a pártszervezet? Emelni a termelést. Es hogyan emeli? Először is ösztönzőbb bérrendszert dolgoztat ki, másodszor pedig mozgásba hozza népnevelőgárdáját g a Központi Vezetőség júliusi határozaténak Ismertetésével lelkesíti a dolgozókat. Tehát: nem avatkoztak beje a műszakiak dolgába, hanem kedvet öntenek az emberekbe. Az Agrária Keményítőgyár pártszervezete is átvethetné a húsosok módszereit és megkereshetné, hogy milyen politikai feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy például a tárolásban ne legyenek zökkenők. Mankó nélkül! A pécsi járásban a pártszervezetek többsége rendszeresen megtartja vezetőségi üléseit és taggyűléseit, Dinnyeberkitől kezdve egészen Belvárd- gyuláig. Néhány alapszervezet azonban — minit az aranyos- gadányi, pellérdi, görcsönyi és hásságyi falusi szervezet — hónapok óta nem tartott vezetőségi ülést vagy taggyűlést. Az itteni elvtársak általában így lindokolják a kollektív vezetést és a pártdemokráciát sértő mulasztásukat: „Nem tartottunk, mert a járási párt- bizottságtól nem kaptunk szempontokat, hogy máról beszélgessünk ...“ Ezek az elvtársak tehát any- nyira megszokták a mankóul szolgáló szempontokat, hogy nem tudnak nélküle meglenni Pedig az alsóbb szerveknek szempontáradatpkfkal való irányítása, mint a XX. feongresz- szus is bebizonyította, rossz. Rossz és ésszerűtlen, mert a járási pártbizottság munkatársának, akármilyen okos és jólképzett elvtáns is, nincs mesebeli varázsszeme és nem tudhatja, mi történik nap mint nap Pellérden, Görcsöny- hen vagy Aranyosgadányban, senki sem tudhatja azt jobban a pellérdi, görcsönyi vagy aranyosgadányi .elvtársaknál. Ezért helyes a pécsi járási pártbizottság elgondolása, hogy a lehető legkevesebbre csökkenti a szempontok számát. Milyen ,szempontok" alapján lehetne akkor e helyeken taggyűlést tartani? Lényegében egyetlenegy — nem szempont, hapern — határozat alapján: a ^Központi Vezetőség júliusi határozata szerint, ahogyan a pécsi üzemi párt- szervezetek is teszik: az országos érvényű határozatot „felbontani“ és a helyi körülmények figyelembevételével maradéktalanul végrehajtani... Ez nemcsak a sokéven át szokásos szempont-mankók elhagyását jelenti, hanem a kollektív vezetést, a páxitde- mokrácia betartását is! VITA: Mozi vagy cirkos; ? j Barangolás az ismeretlen Baranyában Új dokumentumok az 1848-as Nag y nyá rád ró 1 Olvasóink sok levelet küldtek szerkesztőségünkbe, melyben valamennyien egyet értenek Pettrich Lászlónak a „Mozi vagy cirkusz?“ című . írásával; a mozikban ne ren- \ dezzenek artistaműsort! —, Bródy Ildikó például ezt írja: * „Azért járunk moziba, hogy egy-egy jó filmet megnézve szórakozzunk és tanuljunk is belőle, de semmi esetre som azért, hogy artistaműsort nézzünk végág.“ „Szeretek moziba és cirkuszba is jár-5 ni, de a kettőt együtt nem kívánom. Mindig hosszan- <> kodva és türelmetlenül kény- szerülök ilyen műsort végig-# nézni“ — árja levelében Ba- Iogh Konrád. Keserű Pét$r<> így ír: „Igaza van a cikkíró-1 nak, szüntessék be a varié 4 té műsort. A mozi legyen Ő mozi, ne pedig cirkusz.“ Számos jó javaslatot is ol- <’ vashatunk a levelekből. Azt a levelet, amelyből idézünk, Bérces GySrgyné, Molnár f Imréné, Kovács Péter, Szabó t Károly, Kiss Jenő és Halász f Jánosné írták alá. így szól a f javaslatuk: „Helyes lenne, hg J a város vagy az állam gon- ( doskodnék egy színpad felál- l Utasáról, ahol az artisták tu- J dásukat bemutathatnák.“ — \ Valóban, helyes lenne egyr esztrád színpad felállítása, mert az illetékesek ezzel igen sok mozilátogatót mentenének meg a felesleges bosszúságoktól és az artisták számára is lehetővé tennék, hogy kedvezőbb körülmények között szórakoztassák a nagyközönséget. Szeptemberi országos vásárok ' Baranya megyében szeptember >en a következő helyeken tarának országos állat- és kir akció vásárt: 2-án Pécsett. 3-án Jólyban, r-ón Sellyén, 5-én Vil- ányban, í-ái) Sásdon, 7-én Du- iaszekcsön, 9-én Siklóson. 11-éi) Diósviszlón, 12-én Sáepttői'inccn. :3-án Szászváron, lé-én Sztget- ’árott, 16-án Möháoson, lí-én Jrávafokon, lB-én Vajszlon. 20-án Sárkányban, 2Í-én Bókkösdön, 3-án Dunaszekcsőn, 2+-én Ma- íyarbólyban. 25-én Szabadszentr cirályon, 25-áu Gödrén. 27-én Magyarszéken és Véménden, 28- in Magyaa-meoskén.' SZABÁS-VARR AS TANFOLYAM A Doktor Sándor Művelődési Siázban, szeptember 3-án, hétfőn »te 6 órakór szabás-varrás tan- 'ojyam kezdődik. A tanfolyam lárom hónapos. Tandíj: havi 20 örtnt. Beiratkozás 3-án egész nap i Művelődési Ház irodáján. Tanít: jser Ferencné; Két értéket, 1848-as eredetű baranyai dokumentum került elő Balogh Károlynak,a Pécsi Auróra (1843) szerkesztőjének budapesti hagyatékából. Balogh Pécsett volt joghallgató, majd Nyárodon (ma Nagy nyarad) szolgabíráskodott, s ilyen minőségben többször volt dolga a forradalmi kormány megbizottai- val. A most felbukkant két dokumentum 1848 szeptemberének második feléből ered, Baranya válságos napjaiból. 14-én tört be Jellachich a Muraközbe. 18-án kapta meg Batthyány Kázmér, az addigi főispán a kormánybiztosi kinevezést a miniszterelnöktől Batthyány Lajostól. 21-én <1 már Baranya megye földjén jártak Jellachich csapatai, s (' ennek következtében a kor | mánybiztos főispán Mohács- ( ra volt kénytelen áttenni < székhelyét. Batty hány Káz ( mér páratlan eréllyel és szervezőkészséggel vezette a déb végek védelmét. Balogh Károlyhoz, a nyá- rádi szolgabíróhoz intézett1 két levél a kormgnybiztos J sürgős utasításait tartalmaz-' za. A leveleket özv. Balogh’ Kornélné (Budapest) szíves- J ségéből közöljük. Szövegük a; következő: Tisztelt Balogh Károly szolgabíró úrnak! Nem lehetetlen, hogy az ellenség egy szárnyával Sík- p lésről Nyárádnak Mohácsra ezéioz, hogy a‘ velőt megtud- í hassam, innét kibocsájtok két futárt azon utasítással, hogy p Nyárádon folytonos várakozásban állandó két ordonánc sze- p kér rendeltessék, melyeken a Rác-töttösi űrállomásról, hol p szinte két ordinánc szekér rendeltetik — az érkezendő hírt f hozzám legnagyobb sebességgel bármily időpontban is hoz- p zám Mohácsra meghozza. P A töltési állomás kapcsolatba hozatik Nagy-harkánnyal. t miért is Szbiró úr hacsak különben teheti soraim vételével a küldendő őröket kit-kit állomására helyezzen és a szekerek iránt sikeres intézkedését megtegye. Az ellenség az éjjel Siklóson lehetett s még ma Mohácsra tarthat s így késés nem lehet. Mohács Sept. 22-én. 1848. Glfr. Batthyány Káztnéu( Fő, Japán ‘s Kőim Bitetos Batthyány hat nappal ké sőbb- ezeket írja Baloghnah Nyárápir#: j Tisztelt Szolgabíró Ur! < Az Ellenségtől egy nevezetes hadi szállítmányt a* Hegyhátán elfoglaltunk, 's Mohácsi» hoztuk, mit az ellenség megbosszulni kívánva, siet Mohácsra törni, — miért js hogy féri lassan vele szembe szállhassunk, 's nagy erőt kifejthessünk, az összes Nép felkelésbe szükséges, ne mulasson el tehát Szbiró úr semmit is uniszerént Járásából az Öezves Népet telkek vén, legjobb fegyvereinkkel ‘s 2—3 Napi élelemmel ellátva siessenek Molbácsra, ‘s legyen ön vezérük. — Holnap délelőtt ,okvetlen< elvárom önt, Népeivel .együtt. Mohács, Sept 28-án 848. flr Rht.fiivúnv K óqmúc Gr. Batthyány Kázmér f Fő Ispán 's Korm. Biztos f gyors intézkedésre volt szűk ség, mert Róth tábornok i* dühe az oroszlói rajtaütést miatt nem ismert határt. t HERNÁDY FERENC * A levelek hangja, gyors, szinte hevenyészett fogalmazása hűen tükrözi a kormánybiztos lelkiállapotát. A veszély óráiban valóban Zsubla Vilmos és Kovács János elvtársak, a komlói bá- nyászfiii’dő cjplgozój. Mindketten rokkant bányászok. Harminckét, illetve 28 évet dolgozlak a bányában. Ki csodálkozik azon, ha két ilyen veterán önkéntelenül is összehasonlítást tesz? Amikor a közelgő bányásznapról beszélgettünk, azt mondták: „Nem így volt régen.“ Úgy mondták még 1945 előtt — és még néhány évig utána is, — hogy a bányászok napja a Borbála. Húzzuk fel tehát a naultat már-már eltakaró fátylat és nézzük, milyen volt. Az „ünnep“ reggelén mindenkit „berendeltek.“ Névsor- olvasás volt. Aki nem jelent meg, — rosszabb munkahelyre került. A névsor után kötelező misehallgatás következett, amelynek során a pap beszélt a „védöszentről“, aki állítólag megvédett minden bányászt a balesettől, a „bányarémtől“, tűzíől, csak éppen a nyomorúságtól nem. Volt „jutalom“ is. Általában ggy liter bor ára a vájárnak, fél liter a segédvájárnak, a takarító gyereknek pedig két é§ fél decire való. összegben ez 1939—40-ben így festett: vájárnak 1.60 pengő, segédvájárnak 80 fillér, takarító fiúnak 40 fillér. Némi jóindulattal erre rámondható lenne, hogy „le?- alább adtak valamit“ De még ez sem fgaz. Ugyanis Zsubla yilmos elvtársnak tudomása van arról, hogy 1940 körül egv „beavatottak értekezletén“ beszámoltak arról,, hoey mire fordítják a büntetéspénzn — „Elé« lesz borbátopénzre, rászorulók segélyére, javításra.“ Ehhez aligha kell kommentár, így festett egy Borbála-nap. .BÁNYÁSZNAP I GONDOLATOK Deák Ferenc magyaregre- gyi lakos 70 éves. Nála volt valamikor vízhordó fiú Zsud- la Vilmos elvtáre. Vele ta’-áifj kozott a napokban Komlón, amikor így beszélt neki: — Hej fiam! Mennyivel más most bányásznak lenni. A város ... főznek a vidékieknek, ... nem járnak gyalog Hogy mi minder) húzódik meg e három mondat mögött! Aki vidéki volt, a hét elején megrakta bátyúját krumplival, kis zsírral, kenyérrel, meg azzal, ami akadt ás úgy ment munkára Rozzant kalyibában, túlzsúfolt épületben lakott és munka után maga főzött. A hét végén látta csak családját. Ma? Zsubla elvtárs azt mondja: „Az idősebbek lobban megbecsülik az autóbuszt, mint a fiatalok. Érthető. De az öregek elmondják nekik a gyalogjárda fáradalmait, emlékeztetik őket a múltra.“ Időszerű ez az emfekeztetés, hisz a VI. bányásznapra készül az ország. Azoknak a köszöntésére készül, akik a fel- szabadulás előtt élenjártak a tőkés rend elleni harcban, — akik legtöbb vértanút adtak a magyar munkásmozgalomnak, — akik a felszabadulás után mindig a párt legszilárdabb támaszai voltak, — akik mindig élenjártak az újjáépítésben, a szocializmus építésében. Szeptember első vasárnapján őket köszönti az egész ország népe. Ilyen alkalomkor mérleget szoktak vonni a múlt, a jelen között. Jó ez, hisz visszapillantva a múltra, jobban tutijuk becsülni a jelent, s látjuk a jövőt is. Sokat kellene felsorolni, sokat lehetne részletezni. Attól kezdve, hogy a bányászatban kísértett legjobban a munkanélküliség, a sza- náltaapok réme, hogy itt volt a legnagyobb a számkivetett- ség, a megaláztatás, a nyomor, egészen addig, hogy ma nincs elég munkáskéz a bányákban, hogy az egész ország büszkesége Komló, Oroszlány, Tatabánya-Újváros, Pécs Meszes, Nagybáíony és Várpalota — és bennük új, megszépült, megváltozott életüket élik a bányászok. • Aligha kei) bizonygatni, hogy a múltban elnyomott bányászok ma jól kereső, megbecsült élenjáró dolgozói egész társadalmunknak. A megváltozott életet, mint csepp a tengert, jól mutatja néhány adat: a komlói bútorüzlet forgalma havi 600, 400, 300 ezer forint. Komlón ez év elejétől számítva 13 db 250 köbcentis és 33 db 125 köbcentis motort vásároltak. Az üzlet vezetője »szeri at, ha lenne elég, e mennyiségnek akár háromszorosát is eladhatnák. Mosógépet, ha húszszor any- nyrt kapnának, akkor is mint a „cukrot“ eladnák. Rádió? Lassan már nem '.esz oiyan család, amelynek ne lenne. A szovjet gyártmányú nagy villamos jégszekrények Is gazdára1 találnák, öltözködés? Fővárosi diyat szerint- Es megcsillant a Jövő egy darabja is. : ; A bányászok több ezer motort vásároltak már az országban, de csak kevésnek van még autója. Nem azért, mert nincs rá pénz. Komlón például .kapásból“ mondanak két nevet (Mátrai Árpád, Orosz István), akik autót szeretnének vásárolni. És így ven ez az egész országban. Az idei, VI. bányásznapnak az eddigieknél is nagyobb jelentősége van- Az ország olaj- bányászata nehézségekkel küzd. Az országnak a hiányzó olaj helyett több szén, terven felül 300 ezer torma szén kell, hogy működhessenek az üzemek, gépek. Nagy szó e?Amikor bányászaink meghallották a párt kérését, egyhangúlag azt mondták: vak tünk nem múlik — megadjuk! A régi széncsaták emléke elevenedik meg e szavakban, de új körülmények közöH. Mi az új? Mindenek előtt más ma az élet, mint 1946—46-ban volt, mások a munka felfetefei, A bányászok válasza a párt kérésére immár hagyományossá vált. Bármikor hangzott el ilyen kérés, — a bányászok megadták. Régebben is tudták, d« most különösen tudják, miért kell a több szén. Tudják, hogy ml akadályozta eddigi előrehaladásunkat, az életszínvpnal nem kielégítő emelkedését, a népgazdaság egyes ágainak elmaradását, lassú fejlődését. A Központi Vezetőség 1955. július 18-i ülése őszintén feltárta a hibákat, okait. Megerősítette nemcsak a bányászok, de az egész ország dolgozóinak bizalmát szebb, nagyobb tettekre lelkesíti őket. Hát e nagy megmozdulásban ne járnának élen a bányászok? A Központi Vezetőség ülése utáni napokban egyre több elmaradó bányaüzem jelentette és jelenti, hogy az elmaradást pótolták, hozzáláttak a terven felüli szén kitermeléséhez. • E szép feladat teljesitésénez azonban nemcsak akarat, ígéret kell. Szükséges ehhez más is. Mit kértek a bányászok a műszaki vezetőktől? Legyen elegendő ürescsille, legyen zavartalan a szállítás. Biztosítsák a szükséges meny- nyiségü és minőségű ácsol alfát. Gondoskodjanak megfelelő tartelékfejtésről és indokolatlanul ne szervezzék . át a csapatokat. Bízzanak az eddiginél jobban a fizikai munkások jóakaratában, vegyék jobban figyelembe észrevételeiket, javaslataikat. A műszaki vezetők egyet kértek: Az eddiginél jobban használják ki termelésre a munkaidőit, legyen szilárdabb a munkafegyelem. Teljesíthetők e feltételek? Igen! A kölcsönös megértés elhárít minden akadályt az útból. E kéréseken túl van még néhány nagyon fontos kérdés. Pártunk mindig ellenezte a pótműszakokkal való tervtel- jesítégt. A pért most sem azt kérte, hogy a vasárnapokat feláldozva adjanak bányászaink 300 ezer tonnával több szenet. E feladat teljesítésének zöme megvalósítható pótmű- raek nélkül Jobb xntmkaszen* vezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával. (Pl. a pécsi szénmedencében kb 5—6 órát tölt el egy vájár széntermeléssel. Ilyen probléma minden bányában van.) Tehát lehetőleg pótműszak nélkül teljesítse minden bányaüzem a 300 ezer tonna szénből ráeső részt. Valószínű azonban, hogy több bányában pótműszak nélkül nem lehet kitermelni a terven felül ként szenet. E helyeken a pártszervezetek vezetői, a kommunisták magyarázzák meg, hogy rendkívüli esettel állunk szemben, segítsék a pótműszakok szervezését. Ezen múlik, hogy lesz-e elegendő fűtőanyaga nemcsak az üzemeknek, de az iskoláknak, a kórházaknak, lakásoknak is. Rendkívül fontos kérdés, hogy a terven felül kért szén kitermelése ne menjen a feltárás , az elővájás rovására. Ahol ez történik, ott jövő évben kell a rövidlátás miatt böjtölni. Tehát a több szén termelésével együtt mindenütt teljesítsék a feltárási és előváj ási terveket is. Rendkívül fontos a banya- biztonság fokozása. Az ilyen felfutásokban a felület esség, hanyagság miatt sajnos már előfordult számos esetben baleset, emberéletveszteség. — Ne feledje el egyetlen műszaki vezető, egyetlen bányász sem: az ember a legdrágább kincs! Eszerint irányítsanak, dolgozzanak. E napokban új, nagyszerű venseny bontakozik ki, Bányászaink a VI. bányásznapn a 300 ezer tonna erén ieleidős részét teljesíteni •*>" "áh. ’ó munkát e törekvéshez. Köszöntjük a bányásznapon az ország összes bányászát, kívánunk munkájukhoz: Jó szerencsét!