Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-25 / 200. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Fontos, közérdekű határozatokat hozott a Minisztertanács Fokozott támogatást kapnak a termelőszövetkezetek A BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANA'fS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 AUGUSZTUS 25 A bányásznap tiszteletére Adósság nélkül ünnepelünk — ígéri Kovács József9 a komlói Kossuth-bánya üzemvezetője Szerte az országban bány ásznapra készülnek a föld mé­lyének dolgozód; Az ünnepi készülődéssel kapcsolatban meg­kérdeztük Kovács József elvt ársat, a (komlód Kossuth-bá­nya üzemvezetőjét; mit tesznek az üzemben, hogy a nagy napot méltóképpen ünnepeljék? Kovács elvtárs a követke­zőket válaszolta: Kovács József a komlói Kossuth-bánya üzemvezetője “ A komlói Kossuth-bánya dolgozói az első negyedévi si­keres munka után áprilisban és májusban több, mint ki­lencezer tonna szén adósságot halmoztak fel. Vállaltuk, hogy ebből az adósságból bányász­napra mintegy 4100 tonnát le- törlesztünk. Amikor az ország azzal a kéréssel fordult a bá­nyászokhoz, hogy a második félévben terven felül 300 ezer tonna szenet termeljenek, ak­kor vállalásunkat újra megbe­széltük. Ennek eredménye lett, hogy megígértük; bányásznap­ra az összes adósságunkat le- törlesztjük. Az ígéret valóra- váltása érdekében a régi fej­tőkalapácsok helyett nemrég 50 darab új fejtőkalapácsot juttattunk a bányába. A ne­héz fréd csülézést új gumlsza- lagok beszerelésével fokozato­san megszüntetjük. Három gu­miszalag beszerelését még ezen a héten befejezzük, há­rom újabbat pedig a bányász­napig szerelünk fel. Ezzel el­érjük, hogy három frontfejté­sünkben gépek könnyítik meg a szállítást; A szállítás gépesítése egyma­gában azonban kevés segítsé­get jelentene ígéretünk valóra- váltásához. Mindenekelőtt ele­gendő tömegtermelő munka­helyről kellett gondoskodnunk. Ezen a téren most nincs hiány : a jövő héten két új frontfej­tésen kezdjük meg a szén jö- vesztését, amely jelentősen hozzásegít bennünket a több szén termeléséhez; Munkánkkal eddig elégedet­tek vagyunk: nagyarányú adósságunkat a hónap eddigi szakaszáig 1266 tonna szénre csökkentettük. A jó eredmé­nyek elérésében része volt töb­bek között Czukor József, Szte- csovics István, Bátai Károly frontbrigádjainak, de a többi csapatot is dicséret illeti. A bányásznap közeledtével megélénkült a versenylendü­let. Ennek eredménye, hogy ebben a hónapban terven fe-, lül már több, mint ezer ton-1 na szenet termeltünk. < A Kossuth-bánya dolgozói < nevében megígérhetem, hogy I teljesítjük vállalásunkat és I megelőzzük két versenytáreun- I kát; a pécsi András-akna és a i komlói Béta-akna dolgozóit, — I fejezte be nyilatkozatát Kovács < József elvtárs; A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tártott. Megtárgyal- s a földművelésügyi miniszter a SZÖVOSZ előterjesztését termelőszövetkezetek meg- | erősítéséről és az egyszerű ter­melői társulások továbbfej­lesztéséről és több fontos ha­tározatot hozott. A Miniszter- tanács a közös gazdaság gyor- sabb és biztonságosabb meg­alapozása érdekében — töb­bek között — javasolja a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknek, hogy a bevitt tehén, üsző, koca és takarmány ellenértékét a közgyűlés határozata alapján a bevitelkor egy összegben azonnal fizessék ki, s ezek ellenértékéből — a bevitt takarmány ellenértékét ki­véve — a fel nem osztható szövetkezeti alapra 10—20 1 százalékot vonjanak le. 1 A Minisztertanács megálla- 1 pította, hogy a termelőszövet- 1 kezetek rossz építőanyageTlátá- 1 sa károkat okozott. Kötelezte 1 az építésügyi minisztert, az 1 országos erdészeti főigazgatót, 1 valamint az Országos Terv- 1 hivatal elnökét, hogy a terme- | lőszövetkezetek építőanyagel- | 'átását a lehetőséghez mérten j javítsa meg. | A mezőgazdasági termelő- , szövetkezetek áruszállításának , megjavítása érdekében i a Minisztertanács utasította i a közlekedés- és postaügyi, i valamint a földművelésügyi i minisztert a mezőgazdasági i termelőszövetkezetek részére i 150 teherautó, 50 üzemképes i pótkocsis univerzál traktor, i továbbá 50 Zetor traktor át- 1 adására, készpénzfizetés el- | lenében. 1 A határozat intézkedik a 1 mezőgazdasági termelőszövet­kezetek feldolgozó és értéke- 1 sítési tevékenységének kiter- 1 iesztéséről. Foglalkozik a ter- 1 melőszövetkezetek hiteltarto­zásának kérdésével is; i néhány rövid lejáratú hite’ ! kivételével a termelőszövet- i kezeteknek nyújtott hitele- i két kedvezményes kamatfel- i tételek mellett hosszúlejára- i tú hitellé kell átalakítani, i A határozat értelmében az i alacsonyabb típusú termelő­Fiatalok, új belépők : a csányoszrój tsz-ben Uj belépők a csányoszrói Uj Március Termelőszövetkezet­ben? Már hogyne lennének, mikor csaknem minden hétre jut egy. 8 méghozzá milyen belépők! Fiatalok! Diszisták! Akiknek a szülei, rokonai már eddig is bent dolgoztak a kö­zösben, csak ők maradtak tá­vol valamilyen oknál fogva. Lukács Mariska a csányosz­rói csemetekertben dolgozott tavaly. Most meggondolta és bejött a közösbe a szülei mel­lé. Hegyi Jóskát az erdészetből hívták el s jött is, mert kell a fiatal munkaerő a közösben. Tóth Juliskát máris a legjobb tagok között emlegetik. Fá­bián Margit, Kelemen Ilonka is a nyáron lett a csányoszrói Uj Március Tsz tagja. Varga Máriát különösen sokat emle­getik a szövetkezetben. Na­gyon szorgalmas leány. A te­henészetben dolgozott, mint fe­jőnő, s amellett a határban ki­szabott területet is ellátta, mégpedig nem is akárhogyan, de kiválóan. A termelőszövetkezet meg­becsüli a fiatalokat. Hogy ne le­gyenek pénzzavarban, szom­bat és vasárnap este, a bálo­kon. a moziban — havonta 10 forint előleget osztottak nekik munkaegységenkint. Meg is hálálják: jó munkával, szorga­lommal s a csányoszrói tsz-ben nemhiába emlegetik, hogy megfiatalodtak, felfrissüllek a nyáron. Vannak másféle fiatal tagok is, olyanképpen fiatalok, hogy a napokban írták alá a belé­pési nyilatkozatot. Bánovics István augusztus 'll óta tag, Papp Ferencné meg a lánya, Ignácz Mária pedig augusztus 21-én lépett a közösbe. szövetkezeti csoportok, ameny- nyiben alapszabály szerint gazdálkodnak, tehergépkocsit vásárolhatnak, továbbá a kö­zös tevékenység keretében, s annak előmozdítására segéd- és feldolgozó üzemeket létesít­hetnek. A Minisztertanács megtár­gyalta az egyszerű termelői társulások helyzetét. Megálla­pította! a jelenlegi egyszerű termelői társulásokra építve elő kell segíteni ezek még szé* lesebbkörű elterjedését; így alkalmi társulások, termelői szakcsoportok létrejöttét, egy« egy termelési, illetve munka­folyamat közös megszervezésé­re, elvégzésére. A határozat értelmében az egyszerű termelői társulások tagjainak a közös termelési tevékenységükre kedvezmé­nyeket kell biztosítani. Segítség a képviselők munkájához A Minisztertanács határoza­tot hozott az államigazgatási szervek feladatairól, az ország- gyűlési képviselők munkájá­nak támogatásában. Mint ismeretes, az ország- gyűlés 1956. évi 1. számú ha­tározatában kimondotta, hogy az összes állami és társadalmi szervezetek kötelesek az or­szággyűlési képviselőket a dol­gozó nép érdekében végzett munkájukban a legnagyobb felelősségérzettel támogatni, feladataik ellátásához a szük­séges felvilágosításokat meg­adni és őket választóik megbí­zásának teljesítésében segíte­ni. A Minisztertanács jelenlegi határozata azokat az intézke­déseket tartalmazza, amelyek az államigazgatási szervek munkájában az országgyűlési határozat végrehajtására szük­ségesek. A miniszterek és az állam­igazgatási szervek, intézmé­nyek vezetői és vezető be­osztású dolgozói kötelesek a hozzájuk forduló képviselő­ket soronkívül, személyesen fogadni, s lehetővé tenni, hogy meg­szerezhessék a munkájukhoz szükséges tájékoztatást. A kép­viselők által továbbított va­lamennyi panaszt, bejelen­tést és javasíi at ot érdemben kell elintézni. A Minisztertanács végül uta­sítja a minisztereket, a fővá­rosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végre­hajtó bizottságait: a határozat figyelembevételével szabályoz­zák a szakigazgatási szervek és a vállalatok vezetőinek fel­adatait a tanácstagok munká­jának elősegítésében. A lakások elosztásának új módja A Minisztertanács a város és községgazdálkodási minisz­ter előterjesztésére megvitatta a lakásbérleti jogviszonyról szóló előterjesztést. A megho­zott határozatok módot nyúj­tanak arra, hogy a személyi tulajdonos lakóházának meg­üresedett lakásába ne csak saját maga költözhessék be, hanem azt egyenes és oldal- ágbeli rokonainak is átenged­hesse. A házában nem lakó személyi tulajdonos saját ma­ga, vagy egyenes, illetve ol­dalági rokona számára — meg­felelő lakás felajánlása esetén — bérlőjének felmondhat. A lakásalap igazságosabb szétosztása érdekében a cím szerinti igénylés rendszere megszűnik. A jövőben a la­kásügyi hatóság az időközön­kínt rendelkezésre álló laká­sokat a megállapítása sze­rint leginkább rászorultak­nak juttatja. A súrlódásra gyakran okot adó társbérletek szaporodásá­nak meggátlása érdekében a rendelet úgy intézkedik, hogy a társbérlet céljaira történő igénybevételnél a társbérlő személyét a főbérlő maga ha­tározhassa meg, ill. lakását más olyan személlyel cserélhes­se el, akinek igényjogcsultsága az egész lakásra kiterjed. Foglalkozott még a Minisz­tertanács a lakás tartozékai­nak és felszereléseinek, vala­mint a falon kívül keletkezett hibák kijavításának kérdésé­vel, ez utóbbi a jövőben a bérlő kötelessége lesz, HARKÁNYI KÉPESLAP Harkányfürdő, 1956, augusz­tus 24, Naponta 4—500-an lubickol­nak a medencében. Gyerme­kek, fiatalok, arutógumi-töm- lőkre ülnek Az idősebbek kö- rülállják a forrást s hagyják, hogy hátukra, karukra csobog­jon a gyógyító harkányi víz, amely „kihúzza a reumát”. A délelőtti fürdés után a vendégek a Bányász-étterembe mennek, ahol csurgatott tojás­levest, tejfeles marhaszeletet fogyasztanak el galuskával és ráadásul mignont is kapnak. Mindezért mindössze 11 forin­tot fizetnek • A strandfürdő mögött a ki­irtott hatalmas fák helyén a kőművesek szorgalmasan épí­tik a gyermek-lubickolót. Mire a nyárnak vége lesz, talán el is készül. Jövőre a kisgyerme­keknek külön medencéjük lesz, ahol fürdőzhetnek, pancsol­hatnák, spriccelhetik egymást, kis locsolóikat, kannáikat meg­tölthetik vízzel. • A Harkány-Nagyliarsány fe­lé vezető országút szélén, a ra­gyogó napfényben ott csillog­nak az Első Megyei Tanácsko­zás Termelőszövetkezet üveg­házainak ablakai. A 32 holland ágyban és két üvegházban kos- szarvú, magyar, hegyes papri­kák zöldéinek, néhol már pi- roslana' is. A kis pirostéglás házikón a következő felirat olvasható: „Eladás megszűnt“; Valóban így is van. Ami a tsz kertésze­tének ágyaiban és üvegházai­ban most terem, az már a ter- tnelőszövetkezet tagságáé lesz. A nagytétényi és bogyiszlói paprikát a tsz tagjai eltevésre vásárolják meg; A kertészet­ben megtermett három-négy mázsa paradicsom is az övéké. — Húsz holland ágyban — mondja Jávor Andor, a tsz kertésze — már salátát vetet­tünk újra. Ebből koratéli fe­jes-saláta lesz, körülbelül 20 ezer fej, amit Pécsre és Kom­lóra szállítunk majd, hogy a városi dolgozókat ellássuk. — Most, hogy lassan bekö­szönt az ősz, próbaképpen két- két ágyban megkíséreljük a paradicsom- és paprika haj ta­tást is. Ezenkívül a jövő héten két-két ágyban retket, spenó­tot, és zöldhagymát ültetünk. Ezt az árut 1957 február vé­gén, illetve március elején ér­tékesítjük Pécsett és Komlón. — Termelőszövetkezetünk kertészetének november 1-ig kellene teljesítenie tervét. Tervünket azonban már au­gusztus 1-ig 327.000 forint ér­tékben teljesítettük, • Az Ilona-fürdővel átellen- ben, a reuma-kórház épületé­ben is kőművesek dolgoznak. Készítik a thermál-fürdőt. — Másfél hét múlva már készen is lesz — mondja Visohli Lajos, munkavezető, az É. M. Baranya megyei Építő­ipari Vállalat dolgozója. — Hatszor tízméteres medence épül itt. Falait fehér csempe­kockák borítják. A meleg le­vegőt befújják ide. Elkészült a pára elszívó, készen van a két tusoló, a hatszor-tizenkét mé­teres pihentető. Fürdés után a reuma-kórházba utalt betegek ezen a helyen pihenhetnek meg. Elkészültek az öltözők is. • A most készülő gyermek-lu- bickoló mögött lázasan készül­nek az augusztus 26-i, vasár­napi eg«6znapos „ifjúsági ta­lálkozódra, és vidám vásár­ra. Pénteken délelőtt már el­készült a zászlókkal díszített láncos körhinta. A Vidéki Ven­déglátó Vállalat dolgozói pedig a sátrak felállításán dolgoz­nak. A vállalat igazgatója, el­lenőre és többi dolgozója sa­ját maga cipeli a vasállvány­zatokat, ponyvákat, hogy az ifjúsági találkozó megnyitóján minden a legnagyobb rendben legyen. A Vidéki Vendéglátó Válla­lat vasárnap egy sörpavilont állít fel, ahol 70 hektoliter — részben világos, részben pedig barna sört — árusít. Lesz egy borkóstoló pavilonja is, ebben hat féle bort mérnek majd. Két vegyes sátrat is állítanak fel, ahol sört és bort szolgálnak ki. Cukrász-sátrakban mint­egy 2500 darab cukrász-süte­ményt árusítanak. Ezenkívül a vállalat öt mozgó fagylalt áru­sítót is alkalmaz. A vasárnapi harkányi ifjú­ság’ találkozón Baranya me­gye fiataljait vidám kulturá­lis- és sportműsor, valamint szórakozási lehetőség várja. Reggel Harkány dolgozóit és az ifjúsági találkozóra érkező vendégeket zenés ébresztő kö­szönti. A fürdő szabadtéri szín­padán térzene lesz, majd sor kerül a Komlói Bányász—Pécsi Bányász ökölvívó mérkőzésre. Délután vidám, tréfás verse­nyeket rendeznek. Lesz zsák­ba nfut ás, lepényevés, kötélhú­zás, tejfelevő- és szépségver­seny. A Baranya megyei mű­vészeti csoportok előadásokat rendeznek. A fürdés után este a Bányász-étterem kerthelyi­ségében ifjúsági bál zárja be a harkányi ifjúsági találkozót és a vidám vásárt* Akkor Ismertéin meg közelebbről, mikor egyik vasárnap előadást tartott a bányáról. A hallgatóság — paraszt- és bányászfiatalok — csöndben figyelték szavait. Ha tréfált, ne­vetés zúgott végig a termen. Nemsokkal később a pécsbányal labdarúgó pályán láttam ismét. Szakszerű megjegyzése­ket tett a mérkőzésre, a játékosokra. Mi­kor lanyhult az iram, beszélgetni kezdtünk. — Mióta dolgozik a bányánál? — Már 20 éve. Heves támadásba indult az egyik csapat, arra figyelt 5 is, én is. A mérkőzés befejez­tével elváltunk. Vasárnap volt ugyan, de ő már reggel 5-kor lenn volt a bányánál, most ment haza ebédelni. Még láttam, hogy egy viharkabátos fiú vállát átfogja és hozzáhajol­va beszél valamit. Talán a kisfia? Nem tu­dom. Csak néztem őket, amint egyre távo­lodnak a Gesztenyés utcában. Most már kerestem a találkozást, kiváncsi voltam, milyen ember lehet. Szerettem volna megismerni közelebbről, problémáit, az életét, a munkáját. Hétfőn reggel lementem vele a bányába. Nem egyedül szálltunk ki Széchenyi-akna V. szintjén, öt fiatal határőr is velünk tar­tott. Mindegyik DISZ-titkár a saját őrsénél, s pécsi továbbképzésük alatt eljöttek szétnézni a bányába. Most vannak először a föld alatt. Rudnay László bányamester tudja ezt és me­net közben kérés nélkül is megmagyarázott mindent. — Ez a demarkációs vonal — szól, amikor belépünk a már András-aknához tartozó szál- lítófolyosóba. Földkupac zárja el az utat. Omlás. Két em­ber igyekszik helyreállítani az ácsolatút. A bányamester gyorsan megmondja, mit, hogyan csináljanak, aztán siet tovább, mert negyven méterrel beljebb fú a légvezeték. Pokoli szi- szegés, zúgás, öt atmoszférái nyomással szö­kik a gépeket hajtó sűrített levegő. A bánya­mester az ottlévő fiatal lakatossal próbálja elzárni a nyílást, de nem megy, sehogysem sikerül. Visszamegyünk néhány száz métert. Ott egy rozsdás szeleppel birkóznak, végre el­zárják. Nincs nyomás, a fiú gyorsan megjavít­hatja a légvezetéket.' Aztán meredek fejtésekben ereszkedünk le­felé két szintet. Útközben tanácsokat, utasítá­sokat ad, észrevesz minden látszatra kis hi­bát. Szól is azonnalmert a bányában a biz­tonság a legelső, Útközben megismerem az élettörténetét, . > Tizenhét éves volt, mikor otthagyta a reál­gimnáziumot és beállt Pécsbánván csillésnek. Mert abban az időben még a diplomás embe­rek is nehezen jutottak kenyérhez. Három évig tolta a csilléket és figyelte a bányamun­ka ezernyi fogását, fortélyát. Aztán beiratko­zott a Bányaipari Középiskolába. Jól válasz­tott. Négy évi tanulás után felelős állást ka­pott: aknászt kinevezést Dorogra. Negyven­hatban került vissza a pécsi bányákhoz. Elő­ször mint aknász. Majd a mérnökség vezetője lett és 1956 január elseje óta András-akna bá­nyamestere. Szép hivatás. Emberekkel foglalkozni, őket jól irányítani nem könnyű feladat! De míg másokkal oly sokat törődik, családjával: fe­leségével és két kisfiával nem ér rá eleget foglalkozni. Miért nem? — Reggel ötre, még öt előtt bemegyek. Ki­adom az utasításokat, megvizsgálom mit vég­zett az éjszakai harmad. Délelőtt a papír­munka, meg a bányajárás köti le az időmet, és a számtalan szétfolyó kisebb-nagyobb kér­dés. Délután meghallgatom az aknászok je­lentését és 4—5 óra felé — ha nem jön közbe valami — én is hazamehetek. Igen, de akkor már fáradt vagyok. Es megszokott dolog az is, hogy baj esetén cseng a telefon, akkor pedig vacsorát, olvasást, beszélgetést abbahagyva sietek újra a bányába. — Ezek szerint nem is lenne híve a hat­órás munkaidőnek, mert az nagyobb követel­ményeket ró a műszaki vezetőkre — mondom neki. . — Ellenkezőleg. Kell az embereknek a pi­henés, a szórakozás, a nyugodt családi légkör. Es ehhez rengeteg ember könnyen hozzájut, ha bevezetik a hatórás munkaidőt. A kasnál felteszi az útközben oly sokat is­mételt kérdést: — Itt van mindenki? Senklsem hiányzik. A fiatal határőrök tré­fálkoznak. hogy mindegyikük olyan fekete, mint egy néger. Sok élményt jelentett nekik ez a bányajárás. Míg indulunk felfelé, arra gondolok, hogy milyen érdekes egyéniség Rudnay László, András-akna bányamestere. Keményszavú, ér- zőszivű, sokat dolgozó, őszinte ember, olyan, mint aki szereti foglalkozását, szereti a bá­nyát. Szereti küzdelmeivel, nehézségeivel, a munkával járó sok bajjal és a tárnák sokszor veszélyt rejtő óráival együtt, «■ MURANXt JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents