Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-24 / 199. szám
2 NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS M A londoni értekezlet záróulése Régi festmények London (MTI); A londoni értekezlet CBÜtörtöki záróülésén Uj-Zéland küldötte bejelentette: A Dulles-tervet támogató tizenhét ország kormánya (nem számítva Spanyolországot, amely csak feltételesen csatlakozott a tervhez) felhatalmazta őt annak kijelentésére, hogy felkérték Ausztrália, Etiópia, Irán, Svédország és az Egyesült Államok képviselőit: Menzies ausztráliai miniszterelnök vezetésével lépjenek érintkezésbe Egyiptom kormányával; Ezen öttagú bizottság feladata — az űjzélandi küldött szerint — az lesz, hogy Egyiptom kormánya elé terjessze a londoni értekezleten elhangzott nyilatkozatokról felvett 12. számú okiratot (Dulles terve módosításokkal), magyarázza meg az egyiptomi kormánynak az okirat céljait és állapítsa meg hajlandó-e az egyiptomi kormány ezen okirat alapján egyezményről tárgyalni. Ha Egyiptom kijelenti, hogy hajlandó ilyen tárgyalásokat kezdeni, további intézkedésekre kerül sor a tárgyalások megkezdése céljából; Krisna Menőn kijelentette, hogy nem emel kifogást az új- zélandi nyilatkozat ellen, mert az csak az értekezlet részvevői egy részének megnyilvánulása és nem az egész értekezlet elé terjesztett javaslat. Krisna Menőn hagoztatta, célszerűnek tartja, hogy az ő tervét is közöljék Egyiptommal; Pineau francia külügyminiszter felszólalásában azt mondotta, legjobb lenne, ha az értekezlet tudomásul venné a különböző nyilatkozatokat és felérné az elnököt, hogy az azokról szóló jegyzőkönyvet közölje Egyiptommal; Sepilov szovjet külügyminiszter hangoztatta: az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nem szándékozik Egyiptommal mint szuverén állammal tárgyalni, hanem pusztán egyoldalú álláspontot igyekszik ráerőszakolni, ami nem demokratikus eljárás. Sepilov javasolta, hogy adjanak ki közleményt, amely mind a többségi, mind a kist’ laégi tervet tartalmazná. A javaslatot Indonézia és Ceylon küldötte is támogatta, a többség azonban leszavazta azzal az indokolással, hogy nehéz lenne megállapodni a közös közlemény szövegében; Az értekezlet végülis egyhangúlag Pineau indítványát fogadta el, de Sepilov kérelmére törölte annak első részét, amely kimondta volna, hogy az értekezlet tudomásul vette a különböző nyilatkozatokat. Az indítvány elfogadása után az elnöklő Selwyn Lloyd rövid beszédet mondott. Megköszönte valamennyi résztvevőnek a munkálatok során tanúsított jóakaratot. Krisna Menőn a maga részéről a brit kormánynak mondott köszönetét az értekezlet résztvevőihez intézett meghívásáért és a vendégszeretetért, amelyet Londonban élveztek Egyben gratulált Selwyn Lloydnak az „udvarias magatartásért, amellyel a vitákat levezette.” Utolsónak Menzies ausztráliai miniszterelnök szólalt fel, kijelentve: mindent megtesz, ami módjában áll, hogy Egyiptomban sikeresen hajtsa végre küldetését; Az AP értesülése szerint az öthatalmi bizottság Menzies vezetésével valószínűleg negyvennyolc órán belül elutazik Kairóba; Egyelőre még nem választották ki az Egyesült Államok képviselőjét, annyi azonban bizonyos, hogy nem. Dulles külügyminiszter lesz, mivel pénteken hazautazik. Szerdán ugyan még szó volt Dulles kairói útjának lehetőségéről, úgy látszik, azonban ezt később elejtették A 12. számú okirat — ame- 1 et az öttagú bizottság Kairóban átad majd az egyiptomi kormánynak — főbb rendelkezései a következők: 1 Egyiptom szuverén jo- gainak tiszteletben tartása; O a csatornának, mint nemzetközi víziútnak biztosítása és határozott rendszer létesítése, amely minden időkre és az összes hatalmak számára szavatolná a csatorna szabad használatát; Q a csatorna üzemének el- választása bármely nemzet politikájának befolyásától; A méltányos részesedés 'r* biztosítása Egyiptom számára a csatorna használatáért, amely a csatorna teljesítőképességé" ek növekedésével egvütt emelkedni fog; EJ Szuezi-csatorna tanács felállítása — amelyben Egyiptom is képviseletet kap — a csatorna működésének vezetésére, a csatorna fenntartására és továbbfejlesztésére; fi ezen tanács jogállását 1,1 Egyiptommal kötendő ep”ezmény határozza meg; *7 a vitákat döntőbizottság • * bírálja el, hatályos megtorlással az egyezmény bárminő megszegése esetén; O az egyezmény összes u‘ határozmányainak társítása az ENSZ-szel; • London (MTI). A Sondoni értekezlet csütörtökön — magyar idő szerint — 18,05 órakor befejeződött jelenti az AP. Az értekezlet az alábbi indítványt fogadta el egyhangúlag: „A szuezi értekezleten részt- vett .22 ország képviselői megbízzák az elnököt, hogy az egyiptomi kormánnyal közölje tanácskozásaik teljes jegyzőkönyvét.** Gáspár Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke látogatást tett a GANZ vagon- és gépgyárban. A gyár öntödéjében hosz- szas beszélgetést folytatott az üzem dolgozóival, párt- és szakszervezeti funkcionáriusokkal problémáikról és aktuális politikai kérdésekről. Szovjet traktorok Jugoszláviában Belgrád (MTI): A Szövetségi Mezőgazdasági-Erdészeti Kamara közölte, hogy a napokban illetékes szovjet és jugoszláv szervek között megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió ez év végéig 370 DT— 54. típusú lánctalpas traktort szállít Jugoszláviának. Port Szaidból jelentik: Ahmed Fand őrnagy, a Szuezi-csatoma egyiptomi irányító szervének szóvivője csütörtökön reggel megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a francia és angol révkalauzok munkabeszüntetése esetén megtiltják a francia és angol hajóknak az átkelést a Szuezi- csatomán. Az igazságügyminisztérium hatáskörébe utalják Lengyelországban a börtönök igazgatását Varsó (PAP): A Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa jóváhagyott egy törvény- tervezetet, amely előírja, hogy a börtönök igazgatását az igaz- ságügyminisztérium hatáskörébe kell utalni. A törvény- tervezetet megvitatásra továbbították a szejmhez. A kormány meg akarja szilárdítani a törvényességet oly módon, hogy szorosan összekapcsolja az igazságszolgáltatást a börtönbüntetés kitöltésének ellenőrzésével. Hétfőn délelőtt kevésszámú érdeklődő közönség előtt adta át Harasztyné Takáts Marianne, a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársa a „Régi festmények” kiállítást a Janus Pannonius Múzeumnak. Igen helyes és örvendetes kezdeményezésnek tartjuk a Szépművészeti Múzeum részéről ennek a kiállításnak a megrendezését, s sajnáljuk, hogy Pécs városában nincs egy olyan terem, ahol a német-alföldi, és olasz festők XVI.—XVII.—XVIII. századbeli képei méltó körülmények között kerülnének kiállításra. A Janus Pannonius Múzeum amúgy is zsúfolt, rosszul beosztott, sötét termeiben nem érvényesülnek az európahírű, nagyszerű festmények, amelyeket Pécsen kívül több nagy város szívesen fogadna néhány hónapra, s főleg szebben, iobb, világosabb helyen állítaná ki. A kiállítás azt a célt szolgálta, hogy bemutassa az elmúlt századok német-alföldi és itáliai világi festészetét. Ezt a -élt az összeválogatott anyag el is éri, s reméljük, hogy tavaszig. ameddig a kiállítás Pécsett lesz. sokan megtekintik, s sokan elgyönyörködnek a reneszánsz festészet remekeiben. Á ciprusi kormányzó megadási feltételei a felkelők számára Nicosia (MTI): A ciprusi angol kormányzat szerdán este közzétette a ciprusi görög felkelők részére kiszabott megadási feltételeket. Harding kormányzó bejelentette, hogy a felkelők „há- ■om héten belül, fegyvereikkel együtt, megadhatják magukat.” A kormányzó közölte: a ciprusiak két lehetőség között választhatnak, vagy Görögországba mennek, vagy Cipruson maradnak. Ha úgy határoznak, hogy Görögországba távoznak, akkor először el kell intézni, hogy a görög kormány befogadja őket. A Görögországba távozott ciprusiak ellen semmiféle vádat nem emelnek. Ha az illető Cipruson marad, „szembe kell néznie azokkal a vádakkal, amelyek bármilyen bűntett miatt őt terhelik.” A kormányzó hangsúlyozza, hogy amikor „szilárdnak találja a helyzetet” és „ismét helyreállt a rend", hajlandó lesz amnesztiát elrendelni „bizonyos bűntettekre vonatkozólag, amelyeket a terroristák és a jelenleg börtönben vagy őrizet alatt lévő híveik követtek el.” Az angol rádió ciprusi tudósítója jelenti, hogy csütörtökön százhúszezer röpcédulát szállítanak teherautón és repülőgépen a sziget minden részébe. A röpcédulák a megadási feltételeket tartalmazzák. Athéni jelentések arról számolnak be, hogy a görög fővárosban igen kedvezőtlen visszhangot keltett Harding ciprusi kormányzónak az EOKA- szervezethez intézett megadási felhívása; Averoff görög külügyminiszter a többi között azt mondotta: Harding ajánlata ismét bebizonyította, hogy „a brit kormány képtelen megérteni a ciprusi probléma lényegét és azt, hogy a ciprusi görögök megingathatatlan lelkesedéssel kitartanak ügyük mellett.” Expedíciónk az egyik pálmaligetben A barátság. Ismerős úton halad a szovjet tudományos delegáció Iszfagan felé. Már egynéhányszor megjárták ezt az utat, korábban, amikor még szorosabb barátság fűzte össze a két államot. Ma ismét a közelebbi, az igazi barátság vette kezdetét és ezt a célt szolgálja a jelenlegi tudományos kutató expedíció is, itt az iráni pusztákon, eddig hasznavehetetlen földeken. Bár igen nagy meleg tört ránk, mégis sikeresnek mondható utunk. Sokfelé jártunk. Megtekintettük a hatalmas, virágzó gyapotföldeket. Gyönyörködtünk a gazdagon termő növényekben. Jártunk mocsaras vidékeken is, ahol elkeseredett és sokhelyütt bizony sikertelen harc folyik a természettel. Lecsapolnák e területeket, de olyan nagyok és vadak, hogy első látásra szinte lehetetlennek tűnik. Többször bejártuk a cipruszttgete- ket, bár ez nem tartozott közvetlenül utazásunk céljához. Felkerestük a magas hegyi sziklákon élő vad és mérges növényeket, melyeken a gyapot ádáz ellenségei, gyilkos rovarok élnek. A tudományos expedíció valamennyi tagja lázasan gyűjtötte az adatokat és növényeket. Spirituszba kerültek az itteni kigyófajt&k, skorpiók legszebb példányai. Százával ! Űztük fel az apró, eddig ismeretlen rovarokat gombostűinkre. Sokszor féléjszakákat töltöttünk el ' dományos munkával, hogy még frissiben ösz- szegezzük aznapi eredményeUHtSvÁH&za inket t papírra vessük a látottakat V tünkön gyakran és szívélyesen elbeszélgettünk a helyi lakossággal. Körülvettek bennünket a szakemberek, gyapot- termelők és a cipruszligetek munkásai. Érdeklődtek és barátságosan kérdezgettek. Mi tanácsokat adtunk és elmagyaráztuk, milyen intézkedésekkel és módszerekkel lehet megmenteni a gazdag gyapottermést a kártevőktől. Szívesen meghallgatták tanácsainkat és érdeklődtek, hogy rajon nálunk azok beváltak-e? A helyi szervek, kezdve a főispántól a katonai körzet parancsnokáig, valamennyien a legszivélyesebben fogadtak és minden segítséget megadtak munkánkhoz. Kényelmes lakóhelyeket jelöltek ki az expedíció számára, nagy, világos szobákkal, ami igen fontos volt számunkra. Sőt! Fegyveres őrséget is adtak mellénk, ez fáradhatatlanul kísért bennünket a legeldugottabb falvakba is. Mindez a barátság és nem pedig a bizalmatlanság jelét viselte. S nagyon jól esett, hogy ilyen közel kerültünk ismét szomszédainkhoz. P-eiztyoti&c&aH PerzcpoUsz, vagy ahogyan most nevezik: Tahte-Dzsemsid, egyike a legnagyobb múltú iráni városoknak. Itt volt a nagy perzsa birodalom központja. Innen kormányozták a N. SCSERBÍNÖVSZKIJ: Húszezer UitoméUc luutfrúH fél világot, és számtalan emlék őrzi a perzsák akkori kultúráját. Siraz, Perzepolisztól hatvan kilométerre van, de úgy tartják, hogy annak egyik külvárosa. A két várost összekötő utat most betonozzák, szélesítik. A széles út egyszercsak beletorkolik egy hatalmas tek- nőszerü völgybe. A völgy mélyén pedig tarka, nyüzsgő város — Siraz. „A költők és rózsák városa" — tartják felőle az irániak. Igazuk van. Az ezeréves város patinás műemlékei széppé teszik az utakat, tereket. A városban vannak az egész világon ismert iráni költők mecsetjei. Itt pihen Szaad és Hafiz. Sírjaik felett gyönyörű mauzóleumot emelt a hálás utókor. Környékét virágszőnyeg borítja. Fehér márványtáblák őrzik Szaad és Hafiz halhatatlan szavait, verssorait. Este megismerkedtünk a város előkelőségeivel, akiknek Jozdanmehr földművelésügyi miniszter mutatott be. Köztük volt Halili úr, aki egykor jelentős politikai életet éltj most a város mecénása. Nemrégen ajándékozta meg a várost egy közkórházzal, melyet a legújabb technikával rendeztek be. Halili úr nagy érdeklődéssel hallgatta beszédünket. Érdeklődött, hogyan fejlődik a Szovjetunióban a biológiai tudomány. Közben megmutatta kedvenc kertjét, gyümölcseivel és gazdag növénytárával. Olyan szívélyes volt, hogy el is felejtettük, hogy nem otthon, hanem egy idegen országban sétálunk gyümölcsfái, tói gyümölcsfáig. Jellegzetes iráni táj, tevékkel gáltatja az éltető vizet a fehér aranynak — a gyapotnak. De gazdag a táj fekete aranyban, is. A háború éveiben sikerűit egy alkalommal végigutaznom a gazdag olajvidéken. Huzisztánban vannak a legbővebb olajforrások, s ezek különösen érdekeltek, mert kitermelésük, felkutatásuk megközelítette a hazai módszereket. Annakidején még a nagy olajfinomítóba is bejutottam Abadban, és megfigyelhettem, hogyan párolják Irán fekete aranyát. Most is az volt a szándékunk, hogy végigmegyünk a tengerparton és megkeressük azokat az ereket, melyek a leendő gyapot földek alá vezetnek és így teljes képünk lesz majd a talaj összetételéről, és egyéb tudományos megfigyeléseket is eszközölhetünk. Tévedtünk. Kérésünket nem teljesítették. Nem az irániak, akik nagy előzékenységgel és udvariasan fogadtak bennünket, hanem a fekete arany új urai — az amerikaiak. Még azt is megtiltották, Hogy a parton végighaladjunk és távolról szemléljük az olajvidéket. TcUcíóh—ftlo&zkua Vége küldetésünknek. Az Elbruszt teteje már fehér hó- köpönyeget öltött. Húszezer kilométer van mögöttünk és számtalan tapasztalat, tudományosan is nagyon értékes eredmény. Mi, szovjet tudósok, nagy szeretettel és elismeréssel adózunk az báni kollégáknak, akik mindenütt eegitették munkánkat. S azzal a gondolattal és ígérettel hagytuk el az országot, hogy bármikor készek vagyunk visszatérni és segíteni a békeszerető iráni népnek, hogy dél-iráni fájdalmas problémájuk megoldása- hoz minden segítséget megadjunk. Tudományosan is, a gyakorlatban is. Az abadi hatalmas olajfinomító Fordította: GALDONYI BÉLA Időnk lejárt. Tovább kellett utaznunk. Huzisztán vidékén jártunk. Hatalmas puszta, szomjúhozza a vizet. Ha ezt az óriási völgyet öntözéssel látják el =» ide vezethetik a Kerhe, Karu- na folyók vizét, — akkor itt lesz egész Irán leggazdagabb gyapottermő vidéke. A kormány máris tervet készített, és nemsokára több vízmű szol
