Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-18 / 195. szám

2

N A PCő

1956 AUGUSZTUS fi '

vA londoni értekezlet második napja

Dulles felszólalása

A külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete

London (TASZSZ): Dulles amerikai külügyminiszter a londoni értekezleten felszólalva kijelentette, hogy a Szuezi- csatorna és igazgatása, fennállása óta nemzetközi jellegű volt. Rámutatott arra is, hogy a Szuezl-csa torna „életbevágóan torkos közlekedési ütőér” sok európai és ázsiai ország számára.

Egyiptomnak a Szuezi-csa- torna társaság államosítására vonatkozó határozatáról szólva Dulles azt mondotta, „teljesen indokolt, hogy az egyiptomi kormány minden megfelelő intézkedés segítségével felépítse és megszilárdítsa országát, mind anyagi, mind- pedig erkölcsi vonatkozásban".

Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Egyiptom most már „leplezett módszerekkel lassíthatja, nehezítheti és hátrányossá teheti a hajó- és teherforgalmat az olyan országok számára. amelyekkel szemben nemzeti politikai elgondolások alapján hátrányos megkülönböztetést kíván alkalmazni. Egyiptom kezében van annak a kardnak a markolata, amely- lyel sok nemzet gazdasági életét elvághatja",

Dulles idézte a szovjet kormány nyilatkozatának azt a részét, hogy a londoni értekezlet lehetővé tehet olyan módozatokat a Szuezi-csatoma szabadhajózását érintő kérdések rendezésére, amelyek az új körülmények figyelembevételével elfogadhatók mind az egyiptomi állam, mind a többi érdekelt állam részéről.

Dulles kifejezte azt a véleményét, hogy az 1888. évi egyezménnyel kell kezdeni, amely — Dulles szaval szerint — egyszersmindemkorra meghatározza, hogy a Szuezi-csa- torna mindig szabad lesz és nyitva áll minden kereskedelmi és hadihajó számára, nemzetiségi különbség nélkül és amely bizonyos rendszert ír elő ennek biztosítására. Az amerikai külügyminiszter egy tervezetet terjesztett elő, amelynek alapját az alábbi elveknek kell alkotniok:

1. A csatornát mint szabad, veszélytelen nemzetközi vízi- utat kell igazgatni, az 1888. évi egyezményben lefektetett elveknek megfelelően.

2. A csatorna igazgatását ne befolyásolja a nemzeti politika, bármely forrásból induljon is ki az,

3. El kell ismerni és ki kell elégíteni Egyiptomnak a csatornára és igazgatására vonatkozó minden törvényes jogát és érdekeit, beleértve a megfelelő és igazságos jövedelmet is.

4. Intézkedéseket kell tenni a Szuezi-csatoma társaság igazságos kártalanítására.

A londoni tőzsdén emelkedett a szuezi részvények árfolyama

London (MTI): A szuezi részvények árfolyama ismét emelkedett pénteken a londoni tőzsdén, ahol az Egyiptommal való esetleges kompromisszumra vonatkozó optimizmus nem csökkent a londoni ■ értekezlet megnyitása után — | jelenti az AFP.

Pineau álláspontja

London (MTI): Az AFP jelenti: „Az elmaradt országoknak nyújtandó segítség terve, amelynek szerzője vagyok, megvalósíthatatlan lenne, ha állandóan kérdésessé teszik a nemzetközi kötelezettségek tiszteletbentartásának elvét” — mondotta a többi között Pineau péntek délután a londoni értekezleten. Pineau egyiptomot támadva kijelentette: „Nem szabad, hogy egyes országok részéről a gyarmatosítás ellenség ürügye túlságosan könnyű mód legyen azoknak a kötelezettségeknek a felmondására, amelynek teljesítéséhez már nincs többé kedvük",

Sepilov elvtárs beszéde

London (TASZSZ): Sepilov szovjet külügyminiszter a londoni értekezlet pénteki ülésén beszédet mondott, és többek között kijelentette: a Szovjetuniónak meggyőződése, hogy ha tiszteletben tartják az államok szuverén jogait, és az idők szellemének megfelelően az egyenlőség,-és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján fejlesztik a nemzetközi eegvüttmüködést, megoldható a ^Szuezi-csatoma kérdése is. Az adott esetben is tárgyilagosan

és elfogulatlanul kell közeledni az ügyhöz;

A Szuezi-csatorna kérdésének két oldala van — mutatott rá Sepilov: a Szuezi-csatorna Társaság államosítása, és a csatornán folyó hajózás szabadsága. Az első kérdés kizárólag a szuverén egyiptomi állam belső Illetékességére tartozik. E kérdés nem vitatható meg semmiféle értekezleten sem, ha tiszteletben óhajtjuk tartani a belügyekbe való benemavatkozás elveit. A máA Reuter szemleírója az értekezletről

London (MTI): HaxolSKTng, a Reuter ezemleírója a következőket írja a londoni értekezlet első napjáról:

A Szuezi-csatoma ügyében összehívott értekezlet úgy nyílt meg csütörtökön Londonban, hogy a három nyugati nagyhatalom és Egyiptom közötti szakadék olyan széles volt, hogy sok megfigyelő szemében úgy tűnt: a szakadék még a legeltökéltebb és legrugalmasabb diplomácia segítségével sem hidalható át. Mégte kompromisszum illata szállt a levevaslat az volt, hogy a csatorna működtetésének nemzetközi ellenőrzését inkább egy nemzetközi kereskedelmi szervezet, mint hivatalos kormányszerv végezze, vagyis az a szerv, amely a csatorna ügyeinek általános ellenőrzését venné át.

sik kérdés számos államot érint. Sepilov emlékeztetett Nasszer elnök arra vonatkozó nyilatkozatára, hogy Egyiptom a jövőben is biztosítja a Szuezi csatornán folyó hajózás szabadságát, s hogy a csatorna a korábbi módon zavartalanul szolgálja majd a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat.

Augusztus 12-én Egyiptom kormánya javaslatot tett közzé egy széleskörű nemzetközi konferencia összehívására a Szuezi-csatorna ügyében. A szovjet kormány támogatja ezt a javaslatot. E konferencia összetételének idejére és helyére vonatkozó kérdések és más kérdések kidolgozására előkészítő bizottságot javasolt a szovjet külügyminiszter. Ennek az előkészítő bizottságnak például a következő államok lehetnének tagjai: Egyiptom, India, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió.

Pineau ezután beszélt a hosszúlejáratú és alacsony kamatlábbal megállapított köl- csönökről, amelyek lehetővé teszik az elmaradt országok gazdaságának fejlesztését és támadva az ázsiai országokat, ezeket mondotta: „Néhány ország jelenlegi magatartása elveszi az ilyen jellegű vállalkozások kedvét, aláássa a nemzetközi bizalmat és akadályozza, hogy a magántőke, az országos és nemzetközi tőke a rendes módon befektetésre kerüljön, úgy hogy végülis az ázsiai és afrikai országok azok, amelyek leginkább támogatták egyes szerencsétlen gesztusokat és végeredményben ezek lesznek a fő áldozatok,

Pineau tanácskozása Krisna Mcnonnal

London (MTI): A Reuter értesülése szerint Pineau külügyminiszter a francia nagykövetségen csütörtökön este közölte Krisna Menonnal, hogy a francia kormány, bár nagyon kívánja a szuezi válság békés megoldását, nem engedhet abból az alapelvből, hogy nem elegendő a nemzetközi ellenőrzés, hanem a hajózást nemzetközi művelet keretében kell lebonyolítani a Szuezi- csatomán.

Nasszer

egyiptomi köztársasági

elnök fogadta a kairói

jugoszláv nagykövetet

Kairo (Tanjug): Gamal Abdel Nasszer egyiptomi köztársasági elnök csütörtökön este fogadta Joszip Gyergya kairói jugoszláv nagykövetet és hosz- szabb megbeszélést folytatott vele.

(Folytatás az 1, oldalról.)

narchia által aláírt többoldalú nemzetközi szerződéseket, amelyekben Magyarország tagsága fennmarad. A 217. cikkben 10. sorszám alatt szerepel a Szuezi csatornára vonatkozóan 1888-ban Konstantinápolyban kötött nemzetközi egyezmény. A trianoni szerződést egyébként annak idején Anglia aláírta.

A Magyar Népköztársaság tagsága tehát a konstantinápolyi egyezményben jelenleg is fennáll és ahhoz nemzetközi jogi alapon semmi kétség sem férhet. Ha a londoni konferencia rendezői Magyarországot mégsem hívták meg, akkor ennek csak egy oka lehet: attól tartanak, hogy Magyarország az értekezleten támogatta volna Egyiptom jogos nemzeti érdekelt;

KÉRDÉS: Mi a jelentősége A. Cordier ENSZ főtitkára ügyvezető helyettese magyarországi látogatásának?

VÁLASZ: Az ENSZ főtitkára ügyvezető helyettesének hazánkban tett látogatása azért jelentős esemény, mert mind- ezideig Cordier a legmagasabb rangú ENSZ tisztviselő, aki utazást tett Magyarországra. Az ilyen látogatások nemcsak az ENSZ-ben való munkánkat segítik elő, hanem hozzájárulnak a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez is: Ezért örömmel üdvözöljük azt a tényt is, hogy szeptember végén dr. Luther Evans, az UNESCO főigazgatója is néhány napot Magyarországon fog tölteni;

KÉRDÉS: Egyes külföldi, főleg amerikai lapok a közelmúltban udvariatlanság* gal vádolták a magyar kor* mányt, mivel nem engedé* lyezte, hogy a Budapestről végleg távozó C. M. Ravndal amerikai követ repülőgépen hagyja el Magyarországot; Mi az igazság Ravndal követ távozásával kapcsolatban?

VALASZ: Az illetékes ma« gyár szervek annak idején késedelem nélkül engedélyezték* hogy Ravmdal követ egy külön, erre a célra Becsből berepülő amerikai gépen hagyja el az országot; Az indulás időpontjában a magyar külügyminisztérium képviselői megjelentek a repülőtéren, hogy a szokásos udvariasságnak eleget téve búcsúztassák el az Egyesült Államok távozó követét. Időközben azonban a közlekedés és postaügyi minisztérium értesítést kapott arról, hogy Magyarország légiterében nagyszámú amerikai eredetű lóggömEot észleltek, amelyek veszélyeztették a légiforgalom biztonságát; Emiatt — mint már a megelőző napokban is több ízben — leállították az esedékes légijáratokat; Az amerikai követtel is közöltük; hogy utazását személyi biztonsága érdekében el kell halasztania: A követet ugyanakkor biztosítottuk, mennyire sajnáljuk, hogy több mint négy évi magyar- országi tartózkodás után ilyen nehézségek zavarják elutazását; A követ azonban nem várta meg a léggömbveszély el. múltát, hanem autón utazott el; A veszély elmúltával, kö* rülbelül három órával később* a repülőgép is elhagyta az országot*

A cali robbanás ideiglenes mérlege

Bogota (MTI): Mint az AFP jelenti, a cölombiai Valle megye kormányzója és a közegészségügyi miniszter nyilatkozott a call robbanásról. A hivatalos nyilatkozatok alapján a halottak számát (körülbelül 1 000) nem lehetett véglegesen megállapítani, negyvenegy háztömb teljesen elpusztult, harmincegy komoly,

tíz pedig könnyebb károkat

szenvedett. Az anyagi károk összege körülbelül százötven millió pezo. Üzentek és üzletek pusztulása körülbelül huszonötezer személyt tett munkanélkülivé.

Tíz háztömb területét kell

megtisztítani a romoktól. Jelenleg nyolcezer személy van fedél nélkülj

A belga közvélemény magyarázatot követel a bányaszerencsétlenség körülményeiről

Brüsszel (MTI): Az AFP Francia Hírszolgálati Iroda

írja:

A belga közvélemény, amelyet először megdöbbentett a marcimellei tragédia hatalmas

Figyelemreméltó kezdeményezés Máriakéménden

Kibővítik a tus vesetőségét — termelési bizottságokat szervesnek — megszüntetik az igazgatóságot

góbén.

Ennek bizonyítékát látták abban a tényben, hogy a brit külügyminisztérium készségesen megadta a brit beutazási vízumot All Szabii repülőalezredesnek, Nasszer elnök közvetlen tanácsadójának. Szabii természetesen nem vesz részt az értekezleten és nem megy e! a Lancaster House-ba, ahol az értekezletet tartják, de az egyiptomi nagykövetségen állandóan kéznél lesz, mint ösz- szekötő az értekezlet és Kairo között, készen arra, hogy továbbítson okmányokat és javaslatokat.

Egy további Jel arra, hogy ennek az értekezletnek a „titkos akarata” a Rom p rom is z- szum és olyan megoldás felé hal'ik, amely kizárná erőszak alkalmazását Nagy-Britannia éti Franciaország részéről, szemlátomást az az eddig meg nem erősített jelentés, amely szerint Egyiptom hozzájárult ahhoz, hogy az Iraki kormány közvetítőként lépjen fel az Egyiptom, valamint Londoné* Párizs közötti vitában.

Az értekezlethez közelálló ímerlkal körökben szintén erőien keresnek olyan elgondoltok at, amit mindkét fél elfogadhatna anélkül, hogy tekin- télyvesztcség érné vagy életbevágó érdekeket áldozna fel.

A* amerikaiak által magánkörben elhangzott egyik jaVezetőségi ülést tartottak a napokban a máriakéniéndi Petőfi Termelőszövetkezetben. Érdekes és újäzerii kérdés szerepe): a napirenden: hogyan lehetne tovább fokozni a szövetkezeti tagok aktív részvételét a tsz vezetésében, hogy a mainál sokkal demokratikusabb és átfogóbb legyen az irányítás?

Eddig választottak ugyan különféle bizottságokat a szövetkezetben s különféle jogokkal is felruházták tagjaikat. Választottak igazgatóságot. ellenőrző, szociális és fegyelmi bizottságokat. De sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, csaknem valamennyi bizottság szűklátókörűén csupán a saját hatáskörével törődik. A szociális bizottság munkájának eredményét nem igen tapasztalták eddig a tagok. Fegyelmi bizottságot meg nem is választottak, annakidején. Feleslegesnek tartották. Az ellenőrző bizottság tagjainak fő tevékenysége pedig igencsak abban merül ki, hogy figyelik a szövetkezet vezetőit. Maga az igazgatóság — kis létszáma miatt — nem tudja részleteiben is összefogni a nagy termelőszövetkezetet. Nem képes minden egyes üzeméggal — növénytermeléssel, állattenyésztéssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel — külön külön és eredményesen foglalkozni;

Ezért született meg az a javaslat, melyet a napokban dolgoznak ki részletesen. A javaslat célja: úgy átszervezni a tsz irányítását, hogy ezáltal nagyobb beleszólást biztosítsanak a tagságnak a szövetkezet életébe.

Elsősorban kiszélesítik magát a vezetőséget. Legalább 30 tagja lesz az új, kibővített vezetőségnek. (A csoportnak 180 tagja van). így csaknem minden hatodik tsz dolgozó után egyet delegálnak a vezetőségbe, aki ott képviselné a többiek érdekeit, javaslatait. A vezetőséget úgy. választanák meg, hogy minden brigád, munkacsapat és munkahely — létszámának megfelelően — képviseltetné magát. Ennek az lenne a kézzelfogható eredménye, hogy az elnök és a tsz vezetősége sorsán és idejében tudomást szerez a legkisebb hibákról is és azonnal tudja azokat orvosolni. Másrészt a tagok érzik és tapasztalják majd, hogy ők is hatékonyan beleszólnak a közös gazdálkodásba. Hiszen közülük többen fs ott vannak a vezetőségi ülésen és szót emelnek a tsz, de minden egyes tag érdekében is.

A kibővített vezetőség megválasztásával nem szüntetik meg az egyes bizottságokat. Sőt! Növelik hatáskörüket és számukat Is. A bi- zottsőgok tagjait — s ez talán a legjelentősebb a javaslatban — a kibővített vezetőségből választják. Az új vezetési elv alapján lenne növénytermelési, állattenyésztési és szőlő-gyümölcs- termelési bizottság, melynek tagjai közvetlenül is irányítanák a megfelelő üzemágakat. Beszámolnának a vezetőségnek az eredményeiéről. Tehát közvetlenül bekapcsolódnának a tsz életének, jövedelmének fokozatos irányításéba.

Nagy jelentősége van ennek. Az eddigi bizottságok — szociális, fegyelmi és ellenőrző bizottság — csupán adminisztratív munkát végeztek és nem hatottak oda, hogy a tsz jobb gazdálkodással nagyobb jövedelemre tegyen szert. Az új bizottságok a legfantosabbal, a közö6 gazdálkodás szervezettebb irányításával foglalkoznának.

A mériaikóméndiek gondoltak a jobb áruértékesítésre, piacok felkutatására és fenntartására is. Ezért javasolják egy kereskedelmi bizottság felállítását is. A bizottság hatáskörébe tartozna a termelőszövetkezetben megtermelt áruk eladása és a kereslet felkutatása a környező piacokén.

A pénzgazdálkodás megjavítása érdekében pedig igen fontosnak tartják egy pénz- tinyi bizottság megválasztását a vezetőségi tagok közül.

ök ellenőriznék a termelő- szövetkezet hiteleit. Gondoskodnának a pénzbeli elole- gek pontos kifizetéséről, a tagok jövedelmének szétosztásáról s intéznék a többi pénzügyi dolgokat;

Hasznos lenne egy kulturális bizottság létrehozása is. A bizottság gondoskodna a közös rendezvények megszervezéséről. ök törődnének a szövetkezeti tagok szórakozásával. Foglalkoznának a tsz-fiatalofckal s így tovább.

Ha első látszatra sok is a bizottságok száma, valójában nincs több tagja valameny- nyinek együttvéve, mint magának a kibővített vezetőségnek. Mégis a szövetkezeti dolgozók minden problémáját. követelését és kérdését elintéznék. Ugyanis a bizottságok nem nagy általánosságban végeznék munkájukat, hanem egy meghatározott munkakörön belül. Ám mégsem következne be a mai bizottságok rákfenéje *— hogy csak a saját reszortjukkal törődnék, a többit elhanyagolják ■— mert ezek a bizottsági tagok egyben a kibővített vezetőségnek is tagjai és munkájukat így az egész termelőszövetkezet érdekeinek szemel ött tartásával végeznék;

A kibővített vezetőség megválasztásával az igazgatóság megszűnik. A két közgyűlés közötti időszakban a

a vezetőség vinné a szövetkezet ügyeit. Havonta és rendszeres«! ülésezne. Az üléseken — szűkebb körben

— a tagság véleményét tolmácsolva — beszélnének a vezetőségi tagok. Minden egyes szövetkezeti tag véleménye és javaslata eljut így a legfelsőbb irányító szervhez és ha jónak látják meg is valósítják. Hogyan? Úgy, hogy a közös munkahelyen dolgozók elmondják a vezetőségi tagjuknak mit, hogyan szeretnének ezentúl. Miből lehetne több hasznot hoznia tsz konyhájára? A vezetőségei tagnak pedig kötelessége — hisezen a választói megbízták

— hogy elmondja mindezt az ülésen. Ott aztán közösen elhatározzák érdemes-e megvalósítani, vagy megválaszolják a tsz-tagmak: miért vetették el a javaslatát (Ez is egy új vonás).

Mindezek megvalósulásra váró tervek. Mint javaslatok feltétlenül helyesek és érdemes velük behatóbban foglalkozni, hogy minél élőbb szolgálhassák a tormelőszövetke- zeték jobb vezetését, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítését és A közös gazdái* kodás nagyobb jövedelmezők Jégét, 1

Gáldonyi Béla«

(

i

\

i

mérete, most kezd magához térni és magyarázatot követel azokról a körülményekről, amelyek lehetővé tették ezt a szerencsétlenséget;