Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

! 1956 AUGUSZTUS 10 N A P L 6 Egyszerűsítik a beruházás adminisztrációját 'Az új termelőeszközöknek a népgazdaságba történő beállí­tását beruházásokon keresztül biztosítjuk. Az első ötéves tervben ér­vényesült túlzott központost tási törekvés következtében beruházási rendszerünkben is a legmesszebbmenő ’entralizá- ció és az ügyintézés bizonyos mér+ékű bürokratizálása le­leplezett. A tárgyévet meg- e’őző időpontban vagy a tár^váv eleién elkészített be­ruházási tervekben lerögzíte-t képkeretek betartását a M=«var Beruházási Bank a rendelőnek értelmében szigorú­an ellenőrizte. A beruházási tervekbe beállított létesümé- nvek kiviteli tervei és költség- vetései azonban általában a bo’-ubázási tervek összeállítá­sa kor még nem álltak rendel- k'-'ésre és így igen gyakran a tr-vovfi-irodai munka befeie- zésekor a terv jóváhagyási e1- jó"ás ’»folytatásán kívül a vál­laltoknak még hitelkeret- eme’ést is kellett kémiök ah­hoz, hogy a kivitelezőnél a munkákat egyáltalán megren­delhessék. Természetesen mind a tervdokumentáció jóváha­gyása, mind a hitelkeret-eme­lés lebonyolítása rengeteg időt vett igénybe, úgyhogy sok­szor a kivitelezés év végi be­fejezésére már nem volte'ég- séges idő. A hitelkeretek át­vitele egyik évről a másikra igen körülményes volt. A beruházás rendszerében fennállott számtalan bürokra­tikus nehézség közé tartozott pl. a külföldi gépek import­jánál vagy a műszerek rende­lésénél, de még a belföldi gép­rendelésnél is az a helyzet, hogy a beruházási tervekbe a szállítás határidejét is be kel­lett írni akkor, amikor a kivi­telezők a rendelést még nem is igazolták vissza. Egyes tár­cákhoz tartozó vállalatokná’ szinte áthidalhatatlan nehézsé­get okozott egy olyan eset, ha a kivitelező tárgyévet követő ’ anuárra vállalta csak a szál- 'ftást, mert a következő évre a beruházó már nem rende1 • kezeit hitelkerettel, viszont ha az év végéig a megnyitott hi­telkeret alapján a beruházást nem tudta lebonyolítani, úgy a későbbiekben már nem ren­delkezett a korábbiakban en­gedélyezett hitel felett. Igen súlyosan érintette még a vál­lalatokat, hogy a beruházási tevékenységet általában csak felettes szervi jóváhagyássá1 eszközölhettek, ami igen sok esetben azt jelentette, Hogy a beruházási terv elkészülte után cé'szerűnek bizonyuló létesít­mény megvalósítására csak a következő esztendőben nyílott meg a lehetőségük. Pártunk Központi Vezetősé­ge felismerve a beruházási te­vékenység bürokratizáltságá- ban rejlő hátrányokat, határo­zatot hozott azok lebonyolítá­sának egyszerűsítésére. A de­mokratizmus legmesszebbme­nő érvényesítésével Központi Vezetőségűrje és a Miniszter- tanács felszólításának megfe- 'elően az országban számtalan munkabizottság alakult, de igen sok egyéni javaslat is fu­tott be, melyek mind azt cé- ' ózzák, hogy a beruházási és felújítási tevékenység tekinte­tében a vállalati igazgatók jogkörét terjesszék ki és az ílyirányú tevékenység admi­nisztrációját egyszerűsítsék le. A beérkezett javaslatokat a központi szerv feldolgozta és 5 rendelettervezetet dolgozott ki azokból. A rendeletterveze­teket szakmai, illetve társa­dalmi bírálat céljára illetéke­seknek megküldték és a szak­mai vélemények figyelembe­vételével ezek fogják alapját képezni azoknak a végleges rendeleteknek, melyek hivat­va lesznek gazdasági életünk egyik igen fontos területén a műszaki színvonal fejlesztését, a ’többtermelést célzó beruhá­zási munkálatokat egyszerűsí­teni. Fodor György műszaki osztályvezető Pécsi Bőrgyár fi Hunyadi emlékbizottság közleményei A Hunyadi-szobor leleplezési ünnepségének idején — augusztus 12-én délelőtt 10 órától az ünnep­ség befejezéséig a következő köz­lekedési korlátozások és változá­sok lépnek életbe: Autóbusz: (Indul és érkezik) A 18-as térről — a HSsBk terei, vasasi. A piac térről — kertvárosi, ma­lomi, nagyárpádl. A Petőfi utcától — ürögl, pa- tacsi. A Séta térről — tettyel, mecseki. Ágoston térről — pécsbányai, nagymeszesi. Villamos: A Sallai út és a Széchenyi tér, valamint a Széchenyi tér és s Zsolnai szobor közti szakaszon a forgalom Szünetel. Taxiállomás: Ideiglenes helye a nagyállomás és a Kossuth téri forgalmi iroda előtt. * Épülnek a lakóházak Komlón Komlón a bá­nyásznap tisztele­tére összesen 98 la kast adnak át az építők. Ebben az évben 340 új la­kásba költözhet­nek be lakóik. — Képünk a Komló- kenderföldi lakás- építkezést mutat­ja, ahol az építést számos gép segíti. Amikor nem tudja a jobb kéz... Az ócsárdi gépállomás fő­mérnöke most már valóban nem tudja: mi a bűne, vagy érdeme? Ugyanis az 1956. április 34-én készült jegyző­könyvben bírálták a gépál­lomás főmérnökét, a gépja­vítás laza ellenőrzéséért, a műszaki kiesésekért, s az­ért, mert nem készíttette el a kapálógépeket, a kombáj­nok nem voltak kijavítja, nincs dinamó... stb. Valóban felelős ezekért a mulasztásokért. Hanem 1956 június 7-én a gépállomás vezetősége — amely előtte éppen másfél hónappal a téli munkák el­hanyagolásáért elítélte a főmérnököt, ugyanezt a fő­mérnököt a kiváló szakem­ber oklevél és jelvény ki­tüntetésére terjesztette fel hozzánk. S a javaslatban ezt írják: „...a téli gépja­vítás határidőn belül tör­tént elvégzéséért... a kar­bantartás ... végrehajtásá­ért... stb." Tehát végén ki­tűnik, hogy a főmérnök mégis csak jól végezte dol­gát. Ember legyen a talpán, aki itt kiismeri magát! Most nem tudjuk; mit ér­demel a főmérnök, — bün­tetést, vagy kitüntetést? Ezt a kérdés' pedig minden­képpen az ócsárdi gépállo­más vezetőjének kell eldön­tenie. Természetesen nem úgy, hogy „...nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.“ . VERTES TIBOR a Gépállomások Me­gyei Igazgatóságának I dolgozója. 1 Kosos érdek A Dunántúli Napló július 18-i vezércikkében igen fon­tos problémát érintett, töb­bek között az igazságügyi szervek évtizedes megoldat­lan gondját is: az igazság­ügyi palota megépítésének sürgős szükségét. Engem egészen közelről érint e kérdés, mert mint az ügyészség gazdasági szakem­bereinek egyike, feladataim közé tartozik többek között az is, hogy dolgozótársaim­nak és a hozzájuk forduló közönségnek olyan elhelye­zést biztosítsak, vagy leg­alább is az olyan elhelyezés lehetőségeit feltárjam, amely a mai követelményeknek megfelel. Az igazságügyi palota épí­tése sok problémát oldana meg. így többek között az ügyészség, bíróság és a bör­tön egy helyen lehetne, a közönség tehát egy épületben intézhetné el ügyes-bajos dol­gait és nem kellene a forgal­mas városban a legkülönbö­zőbb helyeken lévő épületek­hez járnia. A várakozóknak megfelelő helyet biztosíthat­nánk, ez különösen télen lenne fontos, hogy a várako­zók fűtött helyiségekben és folyosókon tartózkodhassa­nak. Az új épület nem is utolsósorban az egyetemi képzést is segítené. Az igazságügyi palota épí­tése immár huszonöt-har­minc éve vajúdik. Ebben az ügyben mintegy 20 kilo­gramm súlyú akta gyűlt ráír össze, de az épületnek még az alapjait sem kezdték meg ásni. Ígéretben nem volt hiány: a felszabadulás előtt minden képviselőválasztás al­kalmával fogadalmat tettek egy igazságügyi palota meg­építésére, de a következő képviselőválasztásig az éptt-í kezés ügye nem került feU színre. Igaz, most nem kaptunk í( éreteket. De éppen azt helytelenítjük, hogy az elég­gé részletesen ismertetett r agyarányú fejlesztési tervek között nem szerepel az igaz- ságügyi palota megépítése. Le' hogy ez az igazságügyi szervek hibája, hiszen ők ismerik ezt a problémát, mégsem vették fel terveikbe nem szorgalmazták sem a pécsi párt és állami szervek- sem országos főhatósá­gainknál, a kérdés megoldá­sát és a második ötéves tervbe való felvételét. Bí­zunk azonban abban, hogy az említett vezércikk után Baranya és Pécs dolgozói jo­gos érdekeinek megfelelően mégis napirendre tűzik az igazságügyi palota megterve­zését és azt a második ötéves tervben meg is építtetik. Különösen időszerű lenne e. 1 a kérdést most, a területi átszervezés, a megyék össze­vonásának idején megtár­gyalni. Pécs városa fejT'dő ipari központ lett, így felte­hető, hogy egy megnagyob­bodó megyének (területnek) lesz a központja, székhelye és ha ez így lesz, akkor a jelenlegi ügyészségi és bíró­sági épület semmiképpen sem tudja ellátni feladatát. Ha az igazságügyi palota elkészülne, a Dunántúli Napló vezércikkében említett szállodahiány is megoldód­nék. A jelenlegi bírósági épület ugyanis felszabadulna és azt a Nádor-szállóval egy kezelésben előnyösen ki le­hetne használni, mint szállo­dát. ELEKES ISTVÁN Tanfolyam tanároknak Az ország mindéin részéből nyolcvan tanár érkezett Pécs­re egyhetes tanfolyamira. A tanfolyam hétfőn kezdődött, célja, hogy a DISZ-t segítő tanárokkal megismertesse azo­kat a feladatokat, melyek az új iskolai tanévben a közép­iskolák DISZ-szervezeteire vártnak. Az első előadásit, „A tanítás segítése az alapszervezetek­ben“ címmel Takó Tibor, a budapesti Teleki Blanka Gim­názium igazgatója tartotta. Az előadást élénk, csoportos vita követte. A nevelők bátran és őszintén tárták fel az elmúlt években tapasztalt hibákat. Szóváitették, hogy a középis­kolák DISZ-szcrvezeteiben túl­súlyban érvényesült a politi­kai munka, mellette azonban elmaradt a tanulók állandó és tervszerű segítése és ami ezzel járt, nevelésük is. Ez leginkább a különböző techni­kumok munkájában éreztette hatását, éspedig abban, hogy a tanulók kevésbé sajátították el a szakmai ismereteket. A nevelők javasolták, hogy ezen a téren fordulatot kell terem­teni. Többet és főleg alaposabb segítséget kell nyújtaná a diá­kok. tanulásához. A tanfolyam hallgatóit meg­látogatta Kónya Albert, az ok­tatásügyi miniszter és Goszto- nyi János, a DISZ Központ! Vezetőségének titkára. Kónya ©Ívtárs többek között elmon­dotta, hogy tervbe vették a középiskolák tananyagának a csökkentését is. G ösztön yi elv­társ felvetette azt a gondola­tot, hogy a középiskolák szá­mára egységes hetilap beindí­tását tervezik. A tanfolyam hallgatói a tervet helyesléssel fogadták. A tanfolyamon különböző előadások hangzanak él. Ilyen például a diákok erkölcsi és világnézeti nevelése a DISZ- szervezetekbesn és a politikai nevelés időszerű kérdései A nevelők, nemcsak előadásokat hallgatnak és csoportos vitá­kat rendeznek, hanem megis­merkednek városunkkal, ki­rándulást szerveznek Sikondá- ra, megtekintik az egyik pécsi üzemet; BOGDASATÖL jő negyed­órányira a határhoz egy kő- hajításnyira házakat sejtet­nek az öreg nyárfák, terebé­lyes akácok. Ahogy közelebb ér az ember a keskeny dűlő- úton szétszórt tanyavilág Vörös-puszta — képe rajzoló­dik ki. Néhai cselédlakások sorakoznak egymás mellett és egymáshoz ragasztva. Amott egv önálló tanya búvik meg a fák és sűrű bokrok mögött. Távolabb kopár vidék köze­pén kocsiszín vaskos oszlopai meredeznek s egy hosszú is­tálló vár vakolásra, sürgős ja­vításra. Valamikor a Bíbor uradalom hízói, tehenei jártak innen a környék kövér lege­lőire. Most.— alig egy hónap­ja — a bogdásai Szabadság Termelőszövetkezet része lett a csaknem húsz éve művelet­len puszta. Bocz Jenővel, a tsz fiatal el­nökével járjuk a százhuszon­hat holdat, a majorsági épüle­teket, a tsz új birtokát. Járjuk s közben azon gondolkodom, hogyan vehetett magára ekko­ra terhet ez a kis termelőszö­vetkezet, melyet egy éve még a járás leggyengébb közös gaz­daságai között emlegettek? — Az új belépőkre építettük terveinket — mondja az el­nök. — Egy hónap alatt ugya­nis 11 taggal erősödött a tsz s alig fél év alatt megkétsze­reződött a tagság. Mikor ja­nuárban idejöttem, 12 tagunk volt és mindössze ,87 holdon gazdálkodtunk. Most! 26 csa­lád 40 taccal dolgozik a közös­ben és 408 hold van a falu­ban. 126 meg itt. Ennyi a gaz­daságunk. De még ez nem minden. Várunk négy családot tfz taggal hamarosan, 6 akkor félszázan leszünk; „ Megkétszereződött a tsz-tagság Tizenegy új belépő Lelkesítő tervek BoydásúH Szabatos, tömör tájékoztatás. Ugylátszik, nem először mond­ja el az elnök így, egyszuszra és pontos adatokkal. De csak hadd mondja el, hadd dicse­kedjen vele, tízszer, százszor! Hadd tudja meg az egész me­gye a nagyszerű eredményt! Mert tizenegy belépő a nyár derekán, aratáskor nagy szó, s különösen az Bogdásán. Az oszlopos kocsiszínhez ve­zet az elnök. Húsz méter hosz- szú és csaknem fele olyan szé­les. Juhhodály lesz. Már van a tsz-nek 250 juha. A napok­ban hozzák meg a nyári lege­lőről. Addigra rendbeszedik^ a kocsiszínt. Alacsony falat húz­nak és olcsó deszkapalánkot emelnek. Egyelőre. Később majd korszerűsítik. Szemben a kocsiszínnel fia­tal asszony csibéket terelget a vedlett .falú istállóba. Oda- kofcön. — Tsz-tag? — Még nem — mondja az elnök —, de úgy hallottam, hogy belépnek, ha a majorság­ban megindul a munka. MERT NAGY MUNKA van készülőben a pusztában. Az ütött-kopott istállót hamaro­san megjavítják. Már a na­pokban idejönnek a kőműve­sek. ötven szarvasmarhának készítenek megfelelő szállást. Most még csak húsz növen­dékmarhájuk van itt, de már felvették a banktól az 52 ezer forintot s azon mind állatokat vesznek. A húsz növendéket tegnap hozták ki a pusztára. Estére visszaszöktek. Meg­szokták a falut. Ma már újra itt vannak. Éppen delelni hajt­ja őket Kerekes János. Az ál­latok kövérek, jóllakottak. Bu­ján nő itt a fű az árokparton, legelőn. A gémeskútnál beszélgetünk Kerekes bácsival. — Mióta tsz-tag? — Ippeg két hete — s gyor­san hozzáteszi: — de már vó- tam két évig csoportban.. t Kákicson. Otthagytam ükét, mer becsaptak 170 munkaegy­séggel; Most itt lakik a pusztában. S mondja is, érzi is, hogy itt jobb sora lesz; — Csak a válu kicsi. Na­gyobb kéne; — Lesz nagyobb. Már csi­nálják a betonvályut — nyug­tatja meg az elnök, mert nyug­tatni kell János bácsit. Min­dene az állat. Annak legyen istállója, legelője. Javakorú, feketefőkötős asz- szony megy el az állatok mel­lett; — Hová hajt, János bácsi? — A karámba. — Akkor nyitom a kará­mot — s nekilendül, apró sie. tős léptekkel; Azt hittem tsz-tag. Téved­tem. Itt van a tanyájuk a sű­rű fák között, övék a karám is, de megengedték, hogy a tsz használja. A csoport meg csérébe legelteti a tehenüket. Kéz kezet mos; így kerülnek közelebb a csoporthoz. Már azt is megkérdezte az asszonyka: ’tincs-e szükség fejőnőre? Mert i?a kijönnek a tehenek a iwa- ‘orba, ő szívesen elvállalná a fejést; MEGYÜNK TOVÁBB a ha­tár felé. — Itt is van egy szép tégla­épületünk — figyelmeztet az elnök: Alig tudjuk megközelíteni, annyira benőtték a bokrok, meg a vállig érő csalán. Tá­gas épület. Két lakásból áll: szoba, konyha és kamra mind­egyikben. Mellette lebontott istálló, csak a falak mere- deznek az égnek. Ide tervezik a tyukászatot. ötszáz tyúk és valamivel kevesebb pulyka kap itt helyet: Az ólak előtt a legelő s a közelben tsz-tagok számára a lakások. Már meg is van a két család, amelyek azonnal belépnek a csoportba, mihelyt a lakásokat rendbe­hozzák. Fúrja a kíváncsiság az olda­lamat. Megkérdezem! — Mindez természetesen a jövő évi terv? f=* Hova gondol! Még az idén megcsináljuk; Visszafelé már csak úgy, minden magyarázat nélkül so­rolja: Húsz fejőstehenünk van, még veszünk ötöt. Egyet teg­nap hoztunk. Négyet vasárnap a szentlőrinci vásárban vá­lasztunk ki; Ott szándékozunk megvenni a tíz anyakocát 1s, hogy jó sertésállományunk le­gyen. A sertéseknek száz férő­helyes süldőszállást építünk és ugyanolyan nagy hizlaldát; A takarmányt a puszta ad­ja. Már idén negyven hold baltacint vetnek s ezzel bizto­sítják a jó takarmányt és leg­alább két évre a jó legelőt: — Amoda lejjebb a lapályba, ahol az év nagy részében áll a víz, fűzvesszőt ültetnek; Bocz Jenő arról is szól, amit eddig már kiosztottak a tag­ságnak: Két és fél kiló búzát adtak egy munkaegységre; mi Pénzt is kaptak előlegként szé­pen. Másfél hónapja például 5 forintot egységenként, de már korábban te osztottak; Igaz, akkor kevesebbet. Azzal is el­dicsekszik — jogos büszkeség­gel, — hogy tavaly 22,60 fo­rint jutott egy munkaegység­re zárszámadáskor, most meg előreláthatóan 47,60 forint vagy még több, hiszen jobban fizetett a búza, meg az árpa te, mint tavaly: A tavalyi 52 ezer forintos adósság te eltűnt a tsz könyveléséből Sőt! 14 ezer forintot tartanak nyilván a bogdásai termelőszövetkezet egyszámláján a bankban; MAR A FALU FELÉ TAR­TUNK; amikor az elnöknek eszébe jut: *» A kölcsön! Arról még nem is szóltam. Az új termelőszö­vetkezeti hitelakció nagyon jő. Kedvez a csoportnak. Ki is használjuk; Az építkezésekre 150 ezer forintot kaptunk idén — majd kisvártatva hozzáte­szi: — Most kapunk az állam­tól, de jövőre már mi adunk. Bár az idén 6em maradunk adósak. Két hónap múlva öt­ven darab 150 kilós sertést szállitumk le; Tudom mire céloz, hová szól az utóbbi mondata; A faluban még a tanácsülésen te támad­ták, — főleg Szatyor Zoltán, a falu hangadója, — hogy „tsz helyett is az egyéniek adóz­nak, teljesítik a beadást.“ — „Könnyű hát hencegni a cso­portnak.“ Nem tagadjuk: va­lóban könnyebb és jobb atsz- bén mint egyénileg. De a tsz ajtaja minden bogdásai pa­raszt előtt nyitva áll:: i Szí­ves örömest befogadják őket a tsz-be. Mint ahogy befogad­ták Fenyősi Ferencet a felesé­gével, Kisfali Kálmánt ne­gyedmagával, Kerekeséket és a többieket. Kell a dolgos kéz most az építkezésekhez, a tö­méntelen állat gondozásához Vöröspusztán is, a faluban te. Mert egy lesz most már a falu a pusztával. Kisvasút köti ösz- sze hamarosan — meg a kö­zös gazdálkodós. Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents