Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

1956 AUGUSZTUS 8 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A Pécsi Bőrgyár pártoktatási terve Ezt a címet viseli a mind­össze három oldalas gépelt terv, amely magában sűríti az egy esztendőre 6zóló ten­nivalókat. Elkészültét hosz- szú vita és a pártbizottság ülése előzte meg. Mit tartalmaz a most már határozat érvényű terv? Mindenekelőtt a múlt évi tapasztalatokat. Mégpedig néhány propagandista nem felelt meg a várakozásnak, a szemináriumok unalmasak, érdektelenek voltak. A párt­végrehajtó bizottság pedig magára hagyta a gyengébb képzettségű propagandistá­kat, s a tanulmányi színvo­nal csökkenése miatt mint­egy negyven hallgató vált ki a pártoktatásból. Most a terv legfontosabb célkitűzése: annyi tanfolya­mot indítani, ahány jól kép­zett propagandista van. Eb­ben az évben valamivel ke­vesebbet, 120 párttagot és pártonkívülit akarnak ok­tatni. Az elbeszélgető bizott­ságok már befejezték mun­kájukat. öt tanfolyam lesz, mindegyik vezetőjét kijelöl­ték már. A terv ezt pontosain ki is mutatja, ilyen formán: „Gazdasági ismeretek tanfo­lyama. Vezető: Gulyás Jó­zsef. Résztvesz: 20 fő:--!" A szervezett pártoktatás mellett ebben az évben nagy az érdeklődés az előadásos propaganda iránt. Különö­sen idősebb elvtársak, el­foglalt asszonyok kérték, hogy ők szívesen hallgatná­nak havonta egy jó előadást. A terv szerint ötven hallga­tó vesz részt ezen, nyolc elvtárs a városi pártbizott­ság által szervezett tanfolya­mon tanul, négy elvtárs pe­dig a pécsi esti egyetemen. A bőrgyári pártbizottság — mint látható — sokféle mó­don igyekszik biztosítani a párttagok eszmei-politikai fejlődését. De mindjárt fel­tehetjük a kérdést: mit tesz azért, hogy a szemináriumo­kon tartalmas, mindenki szá­mára hasznos vita legyen? Mert a pártoktatási év a hall­gatók és propagandisták ki­választásával nem fejeződik be, hanem éppen megkezdő­dik. A terv másik érdeme, hogy a kérdésre — ha nem is teljes — választ ad. Az általános útmutatások, tanácsok semmire sem jók, s ezért konkrétan és részlete­sen meghatározták, milyen módszereket alkalmaznak. A tervben ez két részre oszlik, az elkövetkező két időszak­rak megfelelően. Októoer 15­ig, a pártoktatás kezdetéig sokoldalúan ismertetik a ta­nulás jelentőségét Erre fel­használják az üzemi hangos- híradót, a pártalapszerveze- tek faliújságjait. Az elbeszél­gető bizottságok még egyszer felkeresik a jelentkezőket, tájékoztatják őket a szemi­nárium helyéről, időpontjá­ról és a propagandista sze­mélyéről. Bizonyára gyümöl­csöző lesz az a tapasztalatcse­re is, amelyet a propagan­distáknak rendeznek meg. A pártbizottság már most gon­dol arra, hogy a gyár veze­tőivel megbeszéljék a hall­gatók műszakbeosztását, mert ennek elmulasztása zavaro­kat okozhatna később. A legközelebbi taggyűlés és agitátor értekezlet egyik na­pirendi pontja a pártoktatás lesz; A sok tennivaló — sok em­bert kíván, Ferenc elvtárs, a függetlenített párttitkár egy­maga nem tudna megbirkóz­ni vele, ezért közösen dol­goznak. A tervben szereplő feladatok megvalósításáért más-más elvtárs a felelős, így tehát a pártoktatás irá­nyítása is kollektív munka. Csak ez biztosítja, hogy a gondosan elkészített tervből valóság legyen, eredménye­sen tanuljanak a bőrgyáriak. Megvalósulnak a javaslatok A második ötéves terv irány­elveinek vitája során a mun­kások és tisztviselők százai tettek értékes javaslatokat. Az elhangzott javaslatok jó­része országos kérdésekké! foglalkozott, de többen saját, vagy üzemük munkájával kap­csolatosan is elmondották ész­revételeiket. Ezeket a helyi kérdésekkel foglalkozó javaslatokat az üze­mek, hivatalok vezetői igye­keznek minél hamarabb meg­valósítani. A Sopiana Gép­gyárban például Mókus Béla esztergályos elmondotta, hogy a műhelyük zsúfolt, s több esetben nehézségekbe ütközik az anyag vagy a már megmun­kált alkatrész elhelyezése, tá­rolása. Ezért javasolta: szer­vezzék át, rendezzék a mű­helyt, s akkor sokkal tágasabb lesz a helyiség, könnyebb, gyorsabb lesz a munka. Javas­latát a gyár vezetősége meg­vitatta, s a minisztérium jóvá­hagyása után meg is valósít­ja. Hírt Pál elvtárs azt javasol­ta, hogy a gazdaságosabb mun­ka érdekében szereljenek fel marófejet. Gerbecz Tivadar igazgató elvtárs utasítására a javaslat máris megvalósítás alatt áll. Egressi Imre elvtárs java­solta, hogy még egy Horizon- tál-gépet állítsanak be, mert ha a jelenlegi egy gép elrom­lik, s leáll, akkor ez nagy ki­esést jelent. A gyorsabb, szer­vezettebb, jobb munka érdeké­ben nélkülözhetetlen még egy Horizon tál-gép beállítása. Véleményével a gyár vezetői egyetértettek, s még ebben az évben megvalósítják a hasz­nos javaslatot; Az említett hozzászólások mellett még több ilyen értékes észrevétel Is elhangzott az irányelvek vitája során, ame­lyek a gyár kapuin túl is igen hasznosak. Deák József elvtárs például felvetette, hogy a gépállomások sok esetben tel­jesen új, nagyteljesítőképessé­gű gépeket kapnaik, amelyeket nem tudnak kihasználni. Ugyanakkor az egyes gépipari üzemek munkapadellátása nem kielégítő. Javasolta, hogy or­szágos méretekben adják át a gépgyárak használt, de még munkaképes gépeit a gépállo­másoknak, s az új gépeket a jelentősebb feladatokat meg­valósító, s teljes kapacitással dolgozó nagyüzemeknek juttas­sák a jövőben. Javaslata fel­sőbb szervek elé került, s az elkövetkezendő hetekben ér­kezik meg rá a válasz. Ötven holdon 16.20 mázsás átlag A bólyi állami gazdaságban már szombaton befejezték az aratást és ma végeznek a csépléssel is. A gazdaság földjein négy kombájn és ugyanannyi kévekötő-aratógép vágta a gabonát s csupán pár holdat, főleg a sarkokat aratták kézi kaszások. Egy kombájn 191 holdon végzett a gabona betakarításával. Átlaguk 12 mázsa körül lesz. De egy ötven holdas tábláról 16,20 mázsás átlagot takarítottak be. Kiállítás Hangverseny Vasúti kedvezmény Városszerte nagy érdeklő- I dés előzi meg az augusztus | 12-i, vasárnapi, nagyszabású Hunyadi emlékünnepséget. A város utcáin hatalmas plakátok jelentek meg, ame­lyeken Pécs város tanácsa és a Hazafias Népfront a város lakosságát az ünnepségre meghívja; Ünnepi tanácsülés Vasárnap délelőtt 9 érakor a városi tanács nagytermé­ben a tanács ünnepi megem­lékezést tart Hunyadi János­ról. Az emlékbeszédet Aszta­los Ferenc elvtárs, a városi tanács helyettes elnöke tart­ja, majd utána ezt az emlé­kezetes napot a vendég­könyvben és a tanácsülés jegyzőkönyvében örökítik meg. Úttörők köszöntik a vendégeket Délelőtt fél 11 órakor meg­érkeznek Pécsre a budapesti és a külföldi vendégek. A Nádor étterem kupolatermé­ben Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanácsának v. b.- elnöke fogadja őket. Utána pirosnyakkendős úttörők vi­rágcsokorral üdvözlik a ven­dégeket; Lehull a lepel Hunyadi lovasszobráról Délelőtt fél 12 órakor sor kerül Hunyadi János bronz lovasszobrának leleplezésére. A leleplezési ünnepséget a Himnusz nyitja meg, amelyet a pécsi helyőrségi honvédze­nekar Csáky Nándor alezre­des vezénylete mellett ad elő. Utána a pécsi helyőrség díszszázada tisztelegve elvo­nul Hunyadi János szobra előtt. Ezután dr. Szabó Pál Zoltán a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke megnyitja az emlékünnepsé­get, majd Fülöp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Czuczor Gergely: Hunyadi című versét szavalja el. Az ünnepi megemlékezést Janza Károly altábornagy elvtárs tartja. Ezután Pécs város dolgozói nevében Györkő An­tal tanácselnök elvtárs átve­szi Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész remek alko­tását. A szobor átvétele után az MDP Központi Vezetősé­gének küldötte, a Miniszter­Egy hónap Belgiumban és Nyugat-Németországban Nemrég tért vissza belgiumi és nyugatnémetországi láto­gatásáról a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt kutatási osztá­lyának vezetője, Radó Aladár elvtárs. Megkértük, mondja el a külföldön szerzett ta­pasztalatait, élményeit. — Utunk célja az volt, hogy mind Belgiumban, mind Nyugat-Németországban ta­nulmányozzuk a gázlecsapolás módszereit, rendszabályait, hogy megismerkedjünk a mély meleg bányák levegőjé­nek mesterséges hűtésével, korszerű biztosítási módok­kal. A látogatás igen hasz­nos és tapasztalatokban igen gazdag volt. Tíz napot töl­töttünk Belgiumban és 18-at Nyugat-Németországban a Ruhr-vidéken. Ezek a bányák művelésben, bizonyos termé­szeti adottságokban hasonlí­tanak a pécsi, a komlói bá­nyákhoz, bár itthon nagyob­bak a természeti nehézségek. Belgiumban találni a konti­nens legmélyebb művelésű bá­nyáját, ahol már 1 350 méter mélyen bányászkodnak. Ilyen mélységben nagy a kőzetek hőmérséklete és igen komoly probléma a bányák lehűtése. Ilyen gondok mind gyakrab­ban merülnek fel nálunk is, tekintve, hogy bányáink egy­re mélyebb művelésűek lesz- %ek. Mi a hűtést eddig csak szellőztetéssel eszközöltük. ^ — Belgiumban igen fejlett hűté­si eljárásokkal találkoztunk. Kétféle módon csökkentik a mély bányák hőmérsékletét- Egyrészt külszínt berendezés­sel az egész bánya hőmérsék­letét hütik, másrészt közvet­lenül lent a bányában egyes munkahelyek hőmérsékletét csökkentik. A lényeg az, hogy a radiátorokban erősen lehű­tött vizet keringtetnek. Ta­lálkoztunk olyan esettel, hogy ahol 35 fokos volt a hőmér­séklet, ott 25 fokra sikerült lecsökkenteni a fenti módon. — Nálunk hazai viszonylat­ban főként Pécs és Komló esik számításba a levegő mes­terséges hűtése szempontjából. A jövőben mi is hasonló úton fogunk majd elindulni. — Igen érdekesek a gázle- csapolásnál szerzett ismeretek. A belgiumi bányák igen gáz­dúsak, 100—200 köbméter is jut egy tonna szénre, ugyan­akkor a belgiumi bányáknak nagy előnye az, hogy kevésbé gázkitörés-veszélyesek. Csak­nem valamennyi telepről le- szivatják a metánt, főként a lapos és félmeredek dőlésű fejtéseknél. A bányából ki- szivatott gázt azután átadják a gázszolgáltató vállalatnak, ahol azt átalakítják a városi gázhoz hasonló gázzá, háztar­tási és egyéb ipari célokra. A gázlecsapolás annyira fej­lett, hogy szinte már törvény lett: gázlecsapolás nélkül nincs bányászat. — A lecsapolás nem csupán biztonsági, hanem gazdasági szempontból is jelentős. Ezt az mutatja igen szemléltetően, hogy a gázlecsapolással ren­delkező bá..yáic fejtéseiben villamosmotorokat és villa­mos világítást alkalmaznak. Ennek jelentősége köztudomá­súan nagy, hiszen a villamos­energia mintegy nyolcszor ol­csóbb energiaforrás a sűrített levegőnél. Sajnos nálunk ép­pen a gázkitörések miatt er­ről egyenlőre nem lehet szó. — Nagy figyelemmel vizs­gáltuk a biztosítási módokat. Arra a meggyőződésre jutot­tunk, hogy a leggazdaságosabb dolog az acélbiztosító szer­kezetek alkalmazása. Ki nem mondott, törvény, hogy úgy legyen biztosítva egy vágat, bogy az fenntartás nélkül szolgálja ki a vágat élettar­tamát. Ezeket az acélbiztosító szerkezeteket a váght fölösle­gessé válása után vitlákkal ki­rabolják, s lent a bányában hidraulikus présekkel hidegen kiegyengetik, majd újból fel­használják. — Hogy tetszett Brüsszel? — Röviden: igen szép. A belvárosa egy mélyebben fek­vő medencében terül el. Van­nak többszáz éves épületei is. Sok gótikus műemléket lát­tunk. Az „6"-várost, ha lehet így mondani, peremváros­részek veszik körül, amelyek modern, korszerű tervek alap. ján épültek. Igen érdekes lát­vány volt éjs. .kai kivilágítás­ban a díszesen aranyozott vá­rosháza. A z utcákon igen nagy a ' forgalom, rengeteg az autó, sok a „robogó“ motor- kerékpár. Igen érdekes, hogy minden motorkerékpáros bu­kósisakot visel, ugyanis a mo­torosoknak kötelező a bukó­sisak használata. Különben itt az autóvezetéshez nem kell jogosítvány, ebből érthetően gyakori a közlekedési baleset is. — Még a belga bányászat­ról annyit, hogy kevés bel­földi, belga bányásszal lehet találkozni. Főként „importálf‘ munkaerővel dolgoztatnak. Sok a görög és olasz bányász. Találni elvétve magyar bá­nyászokat is. örömünkre, igen szeretik a magyar munká­sokat. — Milyen tapasztalatokat szereztek Nyugat-Németor­szágban? — Essen városában lak­tunk, 8 innen jártuk be a Ruhr-vidéket. Voltunk több bányában, s meglátogattunk számos kutatóintézetet, mű- szergyárat, gépgyárat s olyan üzemeket, melyek kapcsolat­ban állnak valamiképpen a bányászattal. Ezek a látoga­tások azért voltak hasznosak, mert műszaki vonalon is sok újat fedeztünk fel. Hogy csak egyet mondjak: láttunk olyan kisméretű, sűrített levegővel hajtott mozdonyt, ami kön­nyűszerrel bemehet nálunk a fejtési alapvágatokra is. Ha­sonlóképpen tanulmányozt <k itt is a gázlecsapolást, a hű­tést, a biztosítást. Az itteni tapasztalatok még inkább meg erősítették Belgiumban szer* zett ismereteinket. Jártunk abban a gyárban is, ahonnan a vasasi gázlecsapoló-berende- zés műszereit, eszközeit vásá­roltuk. Megállapodást kötöt­tünk a gyár igazgatójával, mely szerint a vasasi gázle- csapoló-berendezés indulása előtt eljön hozzánk egy sze­relő és maga az igazgató is látogatást tesz nálunk. Radó elvtárs ezután arról beszélt, hogyan történik a szakmunkás nevelés Nyugat- Németországban. — Tizennégy éves korban kezdődik az ifjú bányászok tanulása. Ekkor lesznek vá­jártanulók. Három évig fo­lyik az oktatás. Ez idő alatt a vájártanulók gépészeti is­mereteket is szereznek és hosszabb időt töltenek műhely- gyakorlaton és tanbányában. Ez azért fontos, mert a né­met bányászok félig-meddig szerelők is, tekintve, hogy sok a gép. Mikor vége a három éves tanulóidőnek, akkor még mint csillésnek két évig kell dolgozni, hogy valaki vájár lehessen. Ez a fokozatosság a bérezés tekintetében is kifeje­zésre jut. — Az idősebbeket három év alatt képezik át szakmunkás nak. Három évig kell a mi ér­telmezésünkben használt csil- lési munkakört ellátni s köz ben tanulni, míg valaki vá­jár lesz. • • fks szegezve tanulmá ~~ ” nyunk tapasztalatait: megláttuk, merre fejlődik a modern bányászat, milyen úton kell haladni. Fontos ta­nulság még az is, hogy a korszerű technika alkalmazása csak beruházások alapján le hetséges, s meggyőződtünk ar­ról is, hogy a beruházási költségek, ha azt ésszerűen és okosan használjuk fel, hama­rosan megtérülnek a termelé­si költségek csökkenésében. tanács képviselője, a külföl­di küldöttek és a helyi szer­vek koszorút helyeznek el a szobor talapzatára, Hunyadi emlékkiállítás Az ünnepség után a külföl­di és a budapesti vendégek a Tiszti Klubba mennek, ahol déli egy érakor rész tvesznek a Hunyadi emlékkiállítás megnyitásán. A kiállítást dr; Ruzsás Lajos elvtárs, a Du­nántúli Tudományos Intézet munka társa nyitja meg. Utá­na a Hadtörténeti Múzeum munkatársa bemutatja a ki­állítás anyagát. A kiállításon szerepelnek Dómján József Kossuth-díjas művész Hu­nyadiról készített metszetei . f 1S; A külföldi és a belföldi vendégek a Nádorban ünne­pi ebéden vesznek részt, majd utána megtekintik Pécs város nevezetességeit; Hunyadi emlékhangverseny Este 8 órakor az Országos Filharmónia Hunyadi emlék­hangversenyt rendez a pécsi szabadtéri színpadon. Ez al­kalommal előadják Erkel Fe­renc: Hunyadi nyitányát. A műsoron részletek szere­pelnek a Hunyadi László és a Bánk bán című operából; Ugyanakkor sor kerül Sugár Rezső Kossuth-díjas zene­szerző: Hősi ének című Hu­nyadi oratóriumának előadá­sára. A Hunyadi emlékhangver­senyen közreműködnek Mol­nár Éva, Kaposy Andor, Ivánka Irén, Petri Miklós, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus An­tal György vezényletével, va­lamint a Pécsi Szimfonikus Zenekar Vaszy Viktor ve­zényletével. Az ünnepségen résztvevő vendégek este az Üdülő szál­lóban közös vacsorán vesz­nek részt; 50 százalékos vasúti kedvezmény A Hunyadi ünnepséggel kapcsolatban a MÄV Fő- igazgatósága Baranya megye területére 50 százalékos uta­zási kedvezményt biztosított A kedvezményes utazást a ki­induló helyről Pécsre már augusztus 11-én 0 órától, augusztus 12-én 12 óráig le­het igénybevermi. A vissza­utazást Pécsről augusztus 11- én 16 órától augusztus 12-én 24 óráig lehet megkezdeni. A kiinduláskor mindenki teljes jegyét váltja meg. A visszain- duláskor a vasúti jegyet az ünnepség színhelyén a Haza­fias Népfront bélyegzőjével kell láttamoztatni. így visz- szafelé mindenki a már meg­váltott és lebélyegzett jegy­gyei utazhat; Az utazásra csak egyféle kedvezmény ve­hető igénybe; 1 Gazdag műsor a Hunyadi emlékünnepségeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents