Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

r 195« AUGUSZTUS 3 NAPLÓ A lengyel Minisztertanács elnökének válaszai az United Press tudósítójának kérdéseire KfllfSIdi hírek ÚJDELHI A nyugati hatalmaknak az a javaslata, hogy helyezzék a Szuezi-csatornat nemzetközi ellenőrzés alá, e fontos viziút feletti ellenőrzésük végnélküli meghosszabbítására irányuló kísérlet — írja a Deccan He­rald. Nem csupán az egyiptomiak, hanem az ázsiai-afrikai közvé­lemény is könnyen felismerte, hogy a javaslat azoknak az érdekelt hatalmaknak körmön font kísérlete, amelyek azért akarnak visszatérni a csatorna övezetébe, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a világ kereske­delmének ezt a létfontosságú ütőerét — jegyzi meg a lap. KAIRO Mint az AFP jelenti, Nasz- szer egyiptomi köztársasági elnök pénteken délután Alexandriából visszaérkezett Kairóba. Röviddel visszaérkezése után magához kérette Abdel Ha­kim Amer tábornokot, az egyiptomi fegyveres erők fő- parancsnokát, akivel hosszú megbeszélést folytatott BERLIN Düsseldorfban részeg angol megszálló katonák a város egyik házába — ahonnan ko­rábban kiutasították őket — robbanóanyagot dobtak. A robbanás után a katonák el­menekültek. Varsó (PAP): Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke többek között az alábbi válaszokat adta Antony Ca- vendishnek, a United Press hírügynökség jelenleg Len­gyelországban tartózkodó tu­dósítójának kérdéseire: KÉRDÉS: Lesz e a leg­utóbbi Tpoznani események­nek valamiféle hatása a len­gyelországi liberalizálás po­litikájára? Közölheti e Exellenciád, kormánya mi­lyen lépéseket tesz a mun­kások sérelmeivel kapcsolat­ban? VÁLASZ: A poznani esemé­nyeknek, mint ahogy ezt kor­mányunk és pártunk képvise­lői már többízben hivatalosan kijelentették, nincs és nem lesz semmiféle hatása az or­szág életének most lezajló de­mokratizálódási folyamatára. Továbbra is mindenekelőtt arra törekszünk, hogy kifej­lesszük a demokráciát az ipar egész területén, fokozzuk a munkásoknak a vezetéshez való jogát és a munkások be­folyását az üzemek igazgatá­sában, r Ez kétségtelenül növeli majd a munkások saját üze­mük, annak termelése és a termelés minősége iránt érzett felelősségét. Ezenkívül növeli majd a munkások döntő be­folyását életkörülményeiket il­letően is. A munkásoknak a vezetés­ben játszott szerepe növelésé­nek problémája az egyik leg­döntőbb elem Lengyelország demokratizálódásának folya­matában. Ami a munkások különféle sérelmeinek megoldására vo­natkozó kérdését illeti, a kor­mány utasításokat adott arra, hogy minden megoldatlan problémával a lehető leghama­rabb kell foglalkozni, rendez­ni kell a béreket és ki kell fizetni a visszatartott összege­ket; Egyszóval minden sérelmet meg kell oldani; KÉRDÉS: Lenne szíves megmondani Excellenciád, vajon a liberalizálás politi­kájának keretén belül szá­mításba vették e a Szociál­demokrata Párt feléleszté­sét? VÁLASZ: A Lengyel Szo­cialista Párt és a Lengyel Munkáspárt 1948-ban egyesült, azért, hogy egy párttá válva valósítsák meg Lengyelország­ban a szocializmus építésének közös célját. A munkásosz­tálynak ezt az egyesülését Lengyelországban — és meg kell mondanom, hogy nem csupán Lengyelországban — a munkásmozgalom egyik nagy eredményének tekintik; N”olc esztendeje vagyunk egy párt. Es sehol senki sem értené meg azt a kísérletet, amely vissza akarná forgatni az idő kerekét. Ez mesterséges lenne és nem lenne érthető sem a történelem, sem a jö­vendő események fényénél. Véleményem inkább az, hogy munkásmozgalom egyre szoro­sabb egysége nem csupán eb­ben az országban valósul meg, mert a célok közösek: a közös küzdelem a békéért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a közös törekvés szocialista kormányok alakítására és a szocializmus építésére a kü­lönféle országok viszonyaihoz igazított különböző utakon; ítélet n jugoszláv katolikus papok ügyében Belgrád (MTI): A spliti ke­rületi bíróság kihirdette ítéle­tét azoknak a katolikus pa­poknak a bűnügyében, akik nép- és államellenes tevé­kenységet folytattak. 1 A bíróság dr. Ante Pilepics teológiai főiskolai tanárt öt és félévi, Zdravko Osztojics ka­tolikus papot négy és félévi börtönbüntetésre ítélte, egy teológiai hallgató két évi, egy pedig másfélévi börtönbünte­tést kapott. A bíróság döntése alapján a hitfelekezetek jogairól szóló törvény 22. paragrafusa értel­mében a spliti teológiai főis­kolát nyolc esztendőre, a püs­pöki gimnáziumot pedig hat évre bezárták. Az ítélet indokolása szerint a két paptanár az állami és társadalmi rend ellen izgatta a hallgatókat, soviniszta és fasiszta eszméket terjesztett, aminek következtében a spliti teológiai főiskola és gimná­zium ellenséges tevékenység középpontjává vált. ROMA Mint a Tempo című lap közli, az olasz kormány és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött egyezmény értelmében Olasz­ország 491 lökhajtásos repülő­gépet szállít a nyugatnémet légihaderő részére, összesen 105 milliárd líra értékben, KAIRÓ A kairói angol nagykövetség pénteken jegyzéket jutatott el az egyiptomi külügyminiszté­riumba. Ebben tájékoztatta a külügyminisztériumot a lon­doni háromhatalmi értekezle­ten elfogadott határozatokról — közli az AFP. Az amerikai kormány enyhítette az Egyiptommal szemben életbeléptetett szankciókat Washington (MTI) Az AP jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya pénteken este enyhítette azokat a tilal­makat, amelyek .megtiltották minden üzleti tranzakciót amerikai üzletemberek és Egyiptom között. A pénzügy­minisztérium ezzel az intézke­désével elismerte, hogy a ked­den elrendelt intézkedés, amely befagyasztotta az egyip­tomi kormány és a Szuezi- csatorna társaság amerikai kö­ri“ Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok és India nagyköveteit London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Nasz- szer egyiptomi elnök pénteken fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, majd India kairói nagyköveteit. A megbe­szélések után az egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy a szovjet és indiai nagy­követek saját kérelmükre ke­resték fel az elnököt, az ame­rikai nagykövetet pedig Nasz- szer kérette magához, vetéléseit, sokkal tovább ment, mint ahogy eredetileg elgon­dolták. Az eredeti rendelet nemcsak a követeléseket fa­gyasztotta be, hanem külön engedélyhez kötött minden amerikai—egyiptomi üzletkö­tést is. Az új rendelkezés megenge­di azt is, hogy a csatornát használó amerikai hajók az egyiptomi kormánynak fizes­sék ki az esedékes díjakat, de ki kell jelenteniök, hogy ezt „tiltakozva és a későbbi kár- téiítési jog fenntartása mel­lett“ teszik. Augusztus 10-én kezdik a VI. békckfílcsön- kütvények kiosztását. A tavaly jegyzett VI. béke­kölcsön utolsó részletét most fizetik ki a dolgozók. A köt­vények szétosztását augusztus 10-én országszerte megkezdik s augusztus 20-áig bonyolítják le. Hatalmas lehetőségek a szakszerű gazdálkodásra Huszonkét millió forint értékű terményt exportálnak jövőre a baranyai állami gazdaságok A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott ‘az állami gazdaságok új terve­zési rendszeréről. A határozat alapvetően megváltoztatja az állami gazdaságok egész gaz­dálkodását. Az új tervezés le­hetővé teszi, hogy az állami gazdasagok önállóbban végez­zék munkájukat és olyan nö­vényeket termeljenek, melyek termesztése az adott viszonyok között a leggazdaságosabb. Az általános elv a követ­kező: vannak oszágosan fontos növények, melyek viztosítják a lakosság és az ipar zavarta­lan ellátását. Ilyenek a ke­nyérgabona, cukorrépa, ken­der, minőségi bor (exportra), hús és tejtermékek. A felső, országos terv csak annyit ha­tároz meg, hogy hány mázsát és hektolitert kell a fenti cik­kekből átadni az államnak. Tehát, aki jobb agrotechniká­val, a gépesítés fokozottabb és ésszerűbb kihasználásával ki­sebb földterületen képes meg­termelni a kötelező mennyisé­get, annak nagyobb területe marad az úgynevezett szabad terményekre. A fennmaradó területen a gazdaság vezetője a legjobb belátása szerint azt termel, amire szüksége van, amit nagyobb haszonnal tud értékesíteni belföldön, vagy külföldön. Legelőször is min­den gazdaság elegendő terü­letet biztosít takarmányfélék­nek. hogy állatállományát fej­lesztéssé. S ez a legfonto­sabb A múltban éppen ezt a kérdést hagyták a gazdaságok utoljára, „Ha marad föld“ elv alapján, mert a takarmány­féléket sem terv, sem szerző­dés nem kötötte. A fennmaradó földbe, mely csaknem a fele a gazdaság összes vetésterületének, tehát azok a növények kerülnek, melyek a helyi viszonyoknak legjobban megfelelnek. A sá­torhelyi állami gazdaság máris elhatározta, hogy réti csenkesz vetését növeli, mert külföldön jó pénzt fizetnek érte. Kiszá­mították, hogy a réti csenkesz háromszor annyit jövedelmez holdanként, mint a búza. Ugyanakkor lent nem termesz­tenek, mert csak veszteséggel tudják megtermelni. Tavaly ezt is rádiktálták a gazdaság­ra. Görösgallon ellenben éppen a len vetésterületét növelik, mert sikerrel és szép eredmé­nyekkel termesztik. Az új tervezési rendszerrel több lesz az állami gazdaságok haszna és egyenletesebb lesz a termelés a gazdaságon belül, de országosan is. Mert Zalá­ban, Veszprémben például olyan terményt vetnek majd, mely ott kifizetőbb és na­gyobb átlagtermést biztosít, míg Baranyában a helyi adott­ságoknak megfelelő termé­nyek kerülnek a földbe, min­den kötöttség és diktálás nél­kül. Szólni kell az új árrendszer­ről is, amelyről ugyancsak a napokban jelent meg a Mi­nisztertanács határozata. Az állami gazdaságok eddig olcsóbban értékesítették ter­ményeiket, termékeiket az elő­állítási árnál; A kormány ezt úgy igyekezett egyensúlyban tartani, hogy bizonyos veszte­séges termelést engedélyezett a gazdaságoknak. Tehát jóvá­hagyott és diktált veszteségi tervvel dolgoztak, ami oda ve­zetett, hogy azok a gazdasá­gok jártak jól, ahol a növé­nyeket nem ápolták kellő gonddal. Ugyanis a ráfordí­tási költség — növényápolás, többszöri kapálás, műtrágyá­zás — többe került, mint az állami átvételi ár. Egy gazda­ságnak sem volt érdeke már a nagyobb termésátlag, ha az több munkával járt, mert nem fizette ki a bevételi ár. Az egyik gazdaságban pél­dául a kukoricára 80 ezer fo­rintos veszteséget engedélyez­tek a minisztériumban. A gaz­daság egy kapálással többet végzett és nagyobb termést ta­karított be holdanként. Ám a 90 forintos mázsánként! át­vételi ár nem fedezte a több­letkapálás kiadásait és így a gazdaság a megengedett 80 ezer forint helyett 120 ezer forint veszteséggel zárt. Most a Minisztertanács ren­deleté kimondja, hogy az álla­mi gazdaságok értékesítési árait az országos önköltségi tervszám alapján kell megálla­pítani és ehhez jön még öt százalék haszon, hasonlóan az ipari vállalatokhoz. Az új árrendszer is arra ösz­tönzi a gazdaságokat, hogy olyan növényeket termeljenek, amelyek nagyobb jövedelme­zőséget biztosítanak. így Dél- Baranyában igen fizető az ex­port fűmag termelése. Holdan­ként 3000 forint hasznot biz­tosít a gazdaságoknak. A faj­taborsó is szereti a baranyai földeket és jó termést hoz. Érdemesebb termeszteni, mint akár takarmánygabonát, mert egy mázsa borsóért külföldön három mázsa takarmánygabo­nát fizetnek. A lucernamag termeléssel is érdemes foglal­kozni. Nyugaton egy máz^a lucernamagért egy népautót adnak. A baranyai vetőmag kukoricáért az északi orszá­gokban színesfémeket cseré­lünk és valutát szerzünk. A szabadabb terv és ará­nyosabb bérezés eredménye: míg tavaly csak két millió fo­rint értékben exportáltunk a megyéből, addig a következő években már 20—22 millió fo­rint értékű terményt viszünk ki. Az új tervezés nagyobb termésátlagok elérésére ösz­tönzi a vezetőiket és a munká­sokat. Most jobban érvénye­sülhet az agronómusok é6 bri­gádvezetők szakképzettsége és a helyi viszonyoknak legjob­ban megfelelő növények ter­mesztésével, a gépek gazdasá­gosabb kihasználásával és szakosításával nagyobb jöve- de. lezőséggel termelhetnek s megszűnik az állami gazdasá­gok átka: az úgynevezett vesz­teséges termelés; Ne várjanak most már min­dent felülrő. az állami gazda­ságok vezetői, szakemberei, hanem a saját elgondolásaikat bátran valósítsák meg és hasz­nálják ki a párt és a kormány nyújtotta „szabad kezet“! Gazdálkodjunk ésszerűbben ! Használjuk ki jobban a helyi lehetőségeket! A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a mi« " nisztérium irányítása alatt álló olyan vállalatokat melyeket a tanácsok egyszerűbben és gazdaságosabban irányítanának a tanácsoknak kell átadni. A megyei tanács a határozat végrehajtását az Iparban már régebben megkezdte és a felügyelete alatt működő vál­lalatok egyrészét a városoknak, illetve a községeknek leadta- Remélhető, hogy a Központi Vezetőség irányelveinek meg­felelően a minisztériumok is végrehajtják a decentralizá­lást, ami lehetővé teszi, hogv a járási, községi tanácsaink vállalati gazdálkodást irányító szervekké válnak. Nem szabad azonban a ..készre“ várni, hanem a helyi lehetőségeket is fel kell használni. Itt szeretném megemlí­teni azokat a lehetőségeket, amelyek megyénk területén községi tanácsaink rendelkezésére állnak és nincsenek ki­használva. Baranya megye területén a felszabadulás előtt számtalan olyan üzem, vállalat működött községek illetve legeltetési társulatok vagy erdőbirtokosságok kezelésében- amelyekből a fenti szervek jelentős jövedelemre tettek szert. Megyénk területén 42 téglaégető van, amelyek közül négyet tanácsaink, ötöt állami gazdaságaink és tizennégyet tsz-elnk üzemeltetnek, holott a megyében lévő téglaégetők községi költségvetésben való üzemeltetésével 5,000.000 tég­lával tudnánk a lakosság építkezési igényeinek kielégítésé­hez hozzájárulni, ami 120—180 családi ház felújítását je­lenti. Nem jobb a helyzet a mészégetők üzemeltetésében sem. mert 14 mészégetőből kettőt üzemeltetnek a tsz-ek, pe­dig a megye 14 mészégetője egyszeri égetéssel 6—7 vagon meszet tudna biztosítani a községek lakásai számára és meg­szűnne az a panasz, hogy nem lehet meszet kapni perme­tezéshez, a lakóházak kijavításához, valamint az iskolák rendbehozásához. Megyénkben bőven van lehetőség, hogy követ termel­jünk. 42 kőbánva közül kettőt üzembe helyeztek tan ácsa5 nk és legutóbb Vókány községi tanács is beindította termelé­sét. A helyi lehetőségek felhasználásában legjobb példát a pécsváradi járási tanács adja. Minden téglaégetőt üzemeltet a termelőszövetkezetekkel s így gazdaségllag rohamosan erősödnek, s éP?tkc7éseknAi nem támaszkodnak a központi anyagellátásra. A legutóbbi napokban a siklósi járási ta­nács is szorgalmazza a harkányi tanáccsal együtt egy mész­égető beindítását. Sellye községben is van két kemencés égető, amelyet az elmúlt évben 50.000 forintért javítottak ki, de nem üzemeltetik. A járási és a községi tanácsaink elsőrendű feladata, hogy a helyi lehetőségek feltárásával, kihasználásával a la­kosság szükségleteit minél jobban kielégítsék. RAPP JÁNOS a megyei tanács ipari osztályának vezetője; 9 múzeumoKat S Zenemiivészeti Szakiskolát' I piektóMzat A Minisztertanács június 3- án határozatot hozott az állam- igazgatás egyszerűsítéséről és felszólította a tanácsokat te­gyenek minél több ésszerűsíté­si, illetve egyszerűsítési javas­latot; A határozat közzététele után Pécsett a városi tanácsnál négy albizottság alakult. Ezek gyűjtötték össze a tanácsi dol­gozók javaslatait, összesen 200 egyszerűsítési javaslat ér­kezett be. Mivel több azonos és egymást kiegészítő javaslat is volt, a tanács végrehajtó bizottsága a július 30-án meg­tartott ülésén csak 120-at fo­gadott el; A javaslatok alapján a ta­nács végrehajtó bizottsága ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy a Pécsett lévő — jelenleg megyei kezelésben ál­ló — múzeumokat a város fel­ügyelete alá kell helyezni. A múzeumok anyagának túlnyo­mó többsége ugyanis Pécs évezredes múltját és jelenét tükrözi. A múzeumok fejlő­dését a jövő szempontjából is ez a város biztosítja, ipari, kereskedelmi, kulturális és egyéb vonatkozásokban is. Jogos a tanácsnak ez a kíván­sága annál is inkább, mert Pécs a Déldunántúl gazdasági és kultúrális központja. A Megyei Könyvtár állomá­nyának túlnyomó többsége Pécsett van és a legtöbb olva­só pécsi. Ezért a tanács kéri, hogy a jelenleg Baranya me­gye kezelésében lévő könyvtá­rak közül a Pécs területén mű­ködőket a város tanácsa irá­nyítsa, fejlessze. 1945 előtt a városnak volt zenekonzervatóriuma. Ebből az intézményből fejlődött ki az alsófokú oktatást szolgáló zeneiskola és a felső oktatás célját szolgáló Zeneművészeti Szakiskola. Mindkettőben a pécsi dolgozók gyermekei ta­nulnak. Miután az alsófokú oktatási intézmény: a zeneis­kola a tanácshoz tartozik, a tanács helyesnek tartaná, ha a Zeneművészeti Szakiskola és felügyelete is az ő hatásköré­be tartozna; A mecseki erdei iskolát a város évekkel ezelőtt azért építette, hogy bányász és ipa­ri dolgozóinak testileg elmara­dott gyermekeit, orvosi fel­ügyelet mellett, egészségileg felerősítse és egyben általános iskolai szinten oktassa. A „Me­cseki Üdülő“ átvételekor azon­ban ez az intézmény a SZOT kezelésébe került. A városi ta­nács a bányász és ipari dolgo­zók erőteljes követelésének tesz eleget, amikor most azt kéri, hogy a mecseki erdei is­kolát adják vissza eredeti ren­deltetésének. Adják vissza ok­tatási célokra és irányítását bízzák a városi tanácsra; Ezenkívül a tanács azzal a kéréssel fordult a Miniszter­tanácshoz, hogy — a jelenleg megyei kezelésben lévő —Mi­nőségvizsgáló Intézetet, a Tü­dőbeteggondozót, a Bőr- és Ne- mibeteggondozót, valamint a gyermekkórházat, adja a vá­ros kezelésébe. A fenti intéz­mények mind Pécsett működ­nek és forgalmuk 80—95 szá­zalékát a város dolgozói ad­ják. Vita folyt arról, hogy az Or­szágos Mentőszolgálat is taná­csi kezelésbe kerüljön. Ha a felsőbb szervek a tanácsi irá­nyítás mellett döntenek, a ta­nács kérni fogja, hogy a Pé­csett működő mentőállomást is helyezzék felügyelete alá, mert munkájának túlnyomó része a város területén bonyo­lódik le. A fenti javaslatokat a városi tanács július 31-én eljuttatta a Minisztertanácshoz jóváha­gyás végett Bp. Vasas—Rapid 9:2 (3:1) Százezer néző, vezette: Vicék (csehszlovák). Góllő vők: Szilágyi I. (4), Ra- duly és Csordás (2—2), Teleki, illetve Riegler (2). A mérkőzés végén a két csa­pat játékosai a dísz-lelátó előtt lévő asztal elé vonultak, ahol Vogel, a KK-bizottság el­nöke rövid beszéd kíséretében a közönség hatalmas újjongá- sa s „Hajrá Vasas" kiáltásai közben adta át a kupát az 1956. évi védőnek: a Bp, Vasas csa­patának. adják át a városi tanácsnak l

Next

/
Thumbnails
Contents