Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
r 195« AUGUSZTUS 3 NAPLÓ A lengyel Minisztertanács elnökének válaszai az United Press tudósítójának kérdéseire KfllfSIdi hírek ÚJDELHI A nyugati hatalmaknak az a javaslata, hogy helyezzék a Szuezi-csatornat nemzetközi ellenőrzés alá, e fontos viziút feletti ellenőrzésük végnélküli meghosszabbítására irányuló kísérlet — írja a Deccan Herald. Nem csupán az egyiptomiak, hanem az ázsiai-afrikai közvélemény is könnyen felismerte, hogy a javaslat azoknak az érdekelt hatalmaknak körmön font kísérlete, amelyek azért akarnak visszatérni a csatorna övezetébe, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a világ kereskedelmének ezt a létfontosságú ütőerét — jegyzi meg a lap. KAIRO Mint az AFP jelenti, Nasz- szer egyiptomi köztársasági elnök pénteken délután Alexandriából visszaérkezett Kairóba. Röviddel visszaérkezése után magához kérette Abdel Hakim Amer tábornokot, az egyiptomi fegyveres erők fő- parancsnokát, akivel hosszú megbeszélést folytatott BERLIN Düsseldorfban részeg angol megszálló katonák a város egyik házába — ahonnan korábban kiutasították őket — robbanóanyagot dobtak. A robbanás után a katonák elmenekültek. Varsó (PAP): Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke többek között az alábbi válaszokat adta Antony Ca- vendishnek, a United Press hírügynökség jelenleg Lengyelországban tartózkodó tudósítójának kérdéseire: KÉRDÉS: Lesz e a legutóbbi Tpoznani eseményeknek valamiféle hatása a lengyelországi liberalizálás politikájára? Közölheti e Exellenciád, kormánya milyen lépéseket tesz a munkások sérelmeivel kapcsolatban? VÁLASZ: A poznani eseményeknek, mint ahogy ezt kormányunk és pártunk képviselői már többízben hivatalosan kijelentették, nincs és nem lesz semmiféle hatása az ország életének most lezajló demokratizálódási folyamatára. Továbbra is mindenekelőtt arra törekszünk, hogy kifejlesszük a demokráciát az ipar egész területén, fokozzuk a munkásoknak a vezetéshez való jogát és a munkások befolyását az üzemek igazgatásában, r Ez kétségtelenül növeli majd a munkások saját üzemük, annak termelése és a termelés minősége iránt érzett felelősségét. Ezenkívül növeli majd a munkások döntő befolyását életkörülményeiket illetően is. A munkásoknak a vezetésben játszott szerepe növelésének problémája az egyik legdöntőbb elem Lengyelország demokratizálódásának folyamatában. Ami a munkások különféle sérelmeinek megoldására vonatkozó kérdését illeti, a kormány utasításokat adott arra, hogy minden megoldatlan problémával a lehető leghamarabb kell foglalkozni, rendezni kell a béreket és ki kell fizetni a visszatartott összegeket; Egyszóval minden sérelmet meg kell oldani; KÉRDÉS: Lenne szíves megmondani Excellenciád, vajon a liberalizálás politikájának keretén belül számításba vették e a Szociáldemokrata Párt felélesztését? VÁLASZ: A Lengyel Szocialista Párt és a Lengyel Munkáspárt 1948-ban egyesült, azért, hogy egy párttá válva valósítsák meg Lengyelországban a szocializmus építésének közös célját. A munkásosztálynak ezt az egyesülését Lengyelországban — és meg kell mondanom, hogy nem csupán Lengyelországban — a munkásmozgalom egyik nagy eredményének tekintik; N”olc esztendeje vagyunk egy párt. Es sehol senki sem értené meg azt a kísérletet, amely vissza akarná forgatni az idő kerekét. Ez mesterséges lenne és nem lenne érthető sem a történelem, sem a jövendő események fényénél. Véleményem inkább az, hogy munkásmozgalom egyre szorosabb egysége nem csupán ebben az országban valósul meg, mert a célok közösek: a közös küzdelem a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a közös törekvés szocialista kormányok alakítására és a szocializmus építésére a különféle országok viszonyaihoz igazított különböző utakon; ítélet n jugoszláv katolikus papok ügyében Belgrád (MTI): A spliti kerületi bíróság kihirdette ítéletét azoknak a katolikus papoknak a bűnügyében, akik nép- és államellenes tevékenységet folytattak. 1 A bíróság dr. Ante Pilepics teológiai főiskolai tanárt öt és félévi, Zdravko Osztojics katolikus papot négy és félévi börtönbüntetésre ítélte, egy teológiai hallgató két évi, egy pedig másfélévi börtönbüntetést kapott. A bíróság döntése alapján a hitfelekezetek jogairól szóló törvény 22. paragrafusa értelmében a spliti teológiai főiskolát nyolc esztendőre, a püspöki gimnáziumot pedig hat évre bezárták. Az ítélet indokolása szerint a két paptanár az állami és társadalmi rend ellen izgatta a hallgatókat, soviniszta és fasiszta eszméket terjesztett, aminek következtében a spliti teológiai főiskola és gimnázium ellenséges tevékenység középpontjává vált. ROMA Mint a Tempo című lap közli, az olasz kormány és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött egyezmény értelmében Olaszország 491 lökhajtásos repülőgépet szállít a nyugatnémet légihaderő részére, összesen 105 milliárd líra értékben, KAIRÓ A kairói angol nagykövetség pénteken jegyzéket jutatott el az egyiptomi külügyminisztériumba. Ebben tájékoztatta a külügyminisztériumot a londoni háromhatalmi értekezleten elfogadott határozatokról — közli az AFP. Az amerikai kormány enyhítette az Egyiptommal szemben életbeléptetett szankciókat Washington (MTI) Az AP jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya pénteken este enyhítette azokat a tilalmakat, amelyek .megtiltották minden üzleti tranzakciót amerikai üzletemberek és Egyiptom között. A pénzügyminisztérium ezzel az intézkedésével elismerte, hogy a kedden elrendelt intézkedés, amely befagyasztotta az egyiptomi kormány és a Szuezi- csatorna társaság amerikai köri“ Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok és India nagyköveteit London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Nasz- szer egyiptomi elnök pénteken fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, majd India kairói nagyköveteit. A megbeszélések után az egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy a szovjet és indiai nagykövetek saját kérelmükre keresték fel az elnököt, az amerikai nagykövetet pedig Nasz- szer kérette magához, vetéléseit, sokkal tovább ment, mint ahogy eredetileg elgondolták. Az eredeti rendelet nemcsak a követeléseket fagyasztotta be, hanem külön engedélyhez kötött minden amerikai—egyiptomi üzletkötést is. Az új rendelkezés megengedi azt is, hogy a csatornát használó amerikai hajók az egyiptomi kormánynak fizessék ki az esedékes díjakat, de ki kell jelenteniök, hogy ezt „tiltakozva és a későbbi kár- téiítési jog fenntartása mellett“ teszik. Augusztus 10-én kezdik a VI. békckfílcsön- kütvények kiosztását. A tavaly jegyzett VI. békekölcsön utolsó részletét most fizetik ki a dolgozók. A kötvények szétosztását augusztus 10-én országszerte megkezdik s augusztus 20-áig bonyolítják le. Hatalmas lehetőségek a szakszerű gazdálkodásra Huszonkét millió forint értékű terményt exportálnak jövőre a baranyai állami gazdaságok A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott ‘az állami gazdaságok új tervezési rendszeréről. A határozat alapvetően megváltoztatja az állami gazdaságok egész gazdálkodását. Az új tervezés lehetővé teszi, hogy az állami gazdasagok önállóbban végezzék munkájukat és olyan növényeket termeljenek, melyek termesztése az adott viszonyok között a leggazdaságosabb. Az általános elv a következő: vannak oszágosan fontos növények, melyek viztosítják a lakosság és az ipar zavartalan ellátását. Ilyenek a kenyérgabona, cukorrépa, kender, minőségi bor (exportra), hús és tejtermékek. A felső, országos terv csak annyit határoz meg, hogy hány mázsát és hektolitert kell a fenti cikkekből átadni az államnak. Tehát, aki jobb agrotechnikával, a gépesítés fokozottabb és ésszerűbb kihasználásával kisebb földterületen képes megtermelni a kötelező mennyiséget, annak nagyobb területe marad az úgynevezett szabad terményekre. A fennmaradó területen a gazdaság vezetője a legjobb belátása szerint azt termel, amire szüksége van, amit nagyobb haszonnal tud értékesíteni belföldön, vagy külföldön. Legelőször is minden gazdaság elegendő területet biztosít takarmányféléknek. hogy állatállományát fejlesztéssé. S ez a legfontosabb A múltban éppen ezt a kérdést hagyták a gazdaságok utoljára, „Ha marad föld“ elv alapján, mert a takarmányféléket sem terv, sem szerződés nem kötötte. A fennmaradó földbe, mely csaknem a fele a gazdaság összes vetésterületének, tehát azok a növények kerülnek, melyek a helyi viszonyoknak legjobban megfelelnek. A sátorhelyi állami gazdaság máris elhatározta, hogy réti csenkesz vetését növeli, mert külföldön jó pénzt fizetnek érte. Kiszámították, hogy a réti csenkesz háromszor annyit jövedelmez holdanként, mint a búza. Ugyanakkor lent nem termesztenek, mert csak veszteséggel tudják megtermelni. Tavaly ezt is rádiktálták a gazdaságra. Görösgallon ellenben éppen a len vetésterületét növelik, mert sikerrel és szép eredményekkel termesztik. Az új tervezési rendszerrel több lesz az állami gazdaságok haszna és egyenletesebb lesz a termelés a gazdaságon belül, de országosan is. Mert Zalában, Veszprémben például olyan terményt vetnek majd, mely ott kifizetőbb és nagyobb átlagtermést biztosít, míg Baranyában a helyi adottságoknak megfelelő termények kerülnek a földbe, minden kötöttség és diktálás nélkül. Szólni kell az új árrendszerről is, amelyről ugyancsak a napokban jelent meg a Minisztertanács határozata. Az állami gazdaságok eddig olcsóbban értékesítették terményeiket, termékeiket az előállítási árnál; A kormány ezt úgy igyekezett egyensúlyban tartani, hogy bizonyos veszteséges termelést engedélyezett a gazdaságoknak. Tehát jóváhagyott és diktált veszteségi tervvel dolgoztak, ami oda vezetett, hogy azok a gazdaságok jártak jól, ahol a növényeket nem ápolták kellő gonddal. Ugyanis a ráfordítási költség — növényápolás, többszöri kapálás, műtrágyázás — többe került, mint az állami átvételi ár. Egy gazdaságnak sem volt érdeke már a nagyobb termésátlag, ha az több munkával járt, mert nem fizette ki a bevételi ár. Az egyik gazdaságban például a kukoricára 80 ezer forintos veszteséget engedélyeztek a minisztériumban. A gazdaság egy kapálással többet végzett és nagyobb termést takarított be holdanként. Ám a 90 forintos mázsánként! átvételi ár nem fedezte a többletkapálás kiadásait és így a gazdaság a megengedett 80 ezer forint helyett 120 ezer forint veszteséggel zárt. Most a Minisztertanács rendeleté kimondja, hogy az állami gazdaságok értékesítési árait az országos önköltségi tervszám alapján kell megállapítani és ehhez jön még öt százalék haszon, hasonlóan az ipari vállalatokhoz. Az új árrendszer is arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy olyan növényeket termeljenek, amelyek nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. így Dél- Baranyában igen fizető az export fűmag termelése. Holdanként 3000 forint hasznot biztosít a gazdaságoknak. A fajtaborsó is szereti a baranyai földeket és jó termést hoz. Érdemesebb termeszteni, mint akár takarmánygabonát, mert egy mázsa borsóért külföldön három mázsa takarmánygabonát fizetnek. A lucernamag termeléssel is érdemes foglalkozni. Nyugaton egy máz^a lucernamagért egy népautót adnak. A baranyai vetőmag kukoricáért az északi országokban színesfémeket cserélünk és valutát szerzünk. A szabadabb terv és arányosabb bérezés eredménye: míg tavaly csak két millió forint értékben exportáltunk a megyéből, addig a következő években már 20—22 millió forint értékű terményt viszünk ki. Az új tervezés nagyobb termésátlagok elérésére ösztönzi a vezetőiket és a munkásokat. Most jobban érvényesülhet az agronómusok é6 brigádvezetők szakképzettsége és a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő növények termesztésével, a gépek gazdaságosabb kihasználásával és szakosításával nagyobb jöve- de. lezőséggel termelhetnek s megszűnik az állami gazdaságok átka: az úgynevezett veszteséges termelés; Ne várjanak most már mindent felülrő. az állami gazdaságok vezetői, szakemberei, hanem a saját elgondolásaikat bátran valósítsák meg és használják ki a párt és a kormány nyújtotta „szabad kezet“! Gazdálkodjunk ésszerűbben ! Használjuk ki jobban a helyi lehetőségeket! A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a mi« " nisztérium irányítása alatt álló olyan vállalatokat melyeket a tanácsok egyszerűbben és gazdaságosabban irányítanának a tanácsoknak kell átadni. A megyei tanács a határozat végrehajtását az Iparban már régebben megkezdte és a felügyelete alatt működő vállalatok egyrészét a városoknak, illetve a községeknek leadta- Remélhető, hogy a Központi Vezetőség irányelveinek megfelelően a minisztériumok is végrehajtják a decentralizálást, ami lehetővé teszi, hogv a járási, községi tanácsaink vállalati gazdálkodást irányító szervekké válnak. Nem szabad azonban a ..készre“ várni, hanem a helyi lehetőségeket is fel kell használni. Itt szeretném megemlíteni azokat a lehetőségeket, amelyek megyénk területén községi tanácsaink rendelkezésére állnak és nincsenek kihasználva. Baranya megye területén a felszabadulás előtt számtalan olyan üzem, vállalat működött községek illetve legeltetési társulatok vagy erdőbirtokosságok kezelésében- amelyekből a fenti szervek jelentős jövedelemre tettek szert. Megyénk területén 42 téglaégető van, amelyek közül négyet tanácsaink, ötöt állami gazdaságaink és tizennégyet tsz-elnk üzemeltetnek, holott a megyében lévő téglaégetők községi költségvetésben való üzemeltetésével 5,000.000 téglával tudnánk a lakosság építkezési igényeinek kielégítéséhez hozzájárulni, ami 120—180 családi ház felújítását jelenti. Nem jobb a helyzet a mészégetők üzemeltetésében sem. mert 14 mészégetőből kettőt üzemeltetnek a tsz-ek, pedig a megye 14 mészégetője egyszeri égetéssel 6—7 vagon meszet tudna biztosítani a községek lakásai számára és megszűnne az a panasz, hogy nem lehet meszet kapni permetezéshez, a lakóházak kijavításához, valamint az iskolák rendbehozásához. Megyénkben bőven van lehetőség, hogy követ termeljünk. 42 kőbánva közül kettőt üzembe helyeztek tan ácsa5 nk és legutóbb Vókány községi tanács is beindította termelését. A helyi lehetőségek felhasználásában legjobb példát a pécsváradi járási tanács adja. Minden téglaégetőt üzemeltet a termelőszövetkezetekkel s így gazdaségllag rohamosan erősödnek, s éP?tkc7éseknAi nem támaszkodnak a központi anyagellátásra. A legutóbbi napokban a siklósi járási tanács is szorgalmazza a harkányi tanáccsal együtt egy mészégető beindítását. Sellye községben is van két kemencés égető, amelyet az elmúlt évben 50.000 forintért javítottak ki, de nem üzemeltetik. A járási és a községi tanácsaink elsőrendű feladata, hogy a helyi lehetőségek feltárásával, kihasználásával a lakosság szükségleteit minél jobban kielégítsék. RAPP JÁNOS a megyei tanács ipari osztályának vezetője; 9 múzeumoKat S Zenemiivészeti Szakiskolát' I piektóMzat A Minisztertanács június 3- án határozatot hozott az állam- igazgatás egyszerűsítéséről és felszólította a tanácsokat tegyenek minél több ésszerűsítési, illetve egyszerűsítési javaslatot; A határozat közzététele után Pécsett a városi tanácsnál négy albizottság alakult. Ezek gyűjtötték össze a tanácsi dolgozók javaslatait, összesen 200 egyszerűsítési javaslat érkezett be. Mivel több azonos és egymást kiegészítő javaslat is volt, a tanács végrehajtó bizottsága a július 30-án megtartott ülésén csak 120-at fogadott el; A javaslatok alapján a tanács végrehajtó bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Pécsett lévő — jelenleg megyei kezelésben álló — múzeumokat a város felügyelete alá kell helyezni. A múzeumok anyagának túlnyomó többsége ugyanis Pécs évezredes múltját és jelenét tükrözi. A múzeumok fejlődését a jövő szempontjából is ez a város biztosítja, ipari, kereskedelmi, kulturális és egyéb vonatkozásokban is. Jogos a tanácsnak ez a kívánsága annál is inkább, mert Pécs a Déldunántúl gazdasági és kultúrális központja. A Megyei Könyvtár állományának túlnyomó többsége Pécsett van és a legtöbb olvasó pécsi. Ezért a tanács kéri, hogy a jelenleg Baranya megye kezelésében lévő könyvtárak közül a Pécs területén működőket a város tanácsa irányítsa, fejlessze. 1945 előtt a városnak volt zenekonzervatóriuma. Ebből az intézményből fejlődött ki az alsófokú oktatást szolgáló zeneiskola és a felső oktatás célját szolgáló Zeneművészeti Szakiskola. Mindkettőben a pécsi dolgozók gyermekei tanulnak. Miután az alsófokú oktatási intézmény: a zeneiskola a tanácshoz tartozik, a tanács helyesnek tartaná, ha a Zeneművészeti Szakiskola és felügyelete is az ő hatáskörébe tartozna; A mecseki erdei iskolát a város évekkel ezelőtt azért építette, hogy bányász és ipari dolgozóinak testileg elmaradott gyermekeit, orvosi felügyelet mellett, egészségileg felerősítse és egyben általános iskolai szinten oktassa. A „Mecseki Üdülő“ átvételekor azonban ez az intézmény a SZOT kezelésébe került. A városi tanács a bányász és ipari dolgozók erőteljes követelésének tesz eleget, amikor most azt kéri, hogy a mecseki erdei iskolát adják vissza eredeti rendeltetésének. Adják vissza oktatási célokra és irányítását bízzák a városi tanácsra; Ezenkívül a tanács azzal a kéréssel fordult a Minisztertanácshoz, hogy — a jelenleg megyei kezelésben lévő —Minőségvizsgáló Intézetet, a Tüdőbeteggondozót, a Bőr- és Ne- mibeteggondozót, valamint a gyermekkórházat, adja a város kezelésébe. A fenti intézmények mind Pécsett működnek és forgalmuk 80—95 százalékát a város dolgozói adják. Vita folyt arról, hogy az Országos Mentőszolgálat is tanácsi kezelésbe kerüljön. Ha a felsőbb szervek a tanácsi irányítás mellett döntenek, a tanács kérni fogja, hogy a Pécsett működő mentőállomást is helyezzék felügyelete alá, mert munkájának túlnyomó része a város területén bonyolódik le. A fenti javaslatokat a városi tanács július 31-én eljuttatta a Minisztertanácshoz jóváhagyás végett Bp. Vasas—Rapid 9:2 (3:1) Százezer néző, vezette: Vicék (csehszlovák). Góllő vők: Szilágyi I. (4), Ra- duly és Csordás (2—2), Teleki, illetve Riegler (2). A mérkőzés végén a két csapat játékosai a dísz-lelátó előtt lévő asztal elé vonultak, ahol Vogel, a KK-bizottság elnöke rövid beszéd kíséretében a közönség hatalmas újjongá- sa s „Hajrá Vasas" kiáltásai közben adta át a kupát az 1956. évi védőnek: a Bp, Vasas csapatának. adják át a városi tanácsnak l