Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

VILÄG PROT FT ÄR141 ECYESbLJETEK ! DUNÁNTÚLI A BARANYA MEGYEI PA'RVBI20TUa'ű ÉS A MEGYEI TANAIS LAPJA J . *> y XIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 AUGUSZTUS S Közelebb az emberekhez! Lapzárta All a HUNYADI-szobor [ Kommunista szívvel kezdeményezően dolgozzunk a párt határozatainak megvalósításáért i Megyei pártaktiva-értekezlet Pécsett A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Me­gyei Bizottsága augusztus 4-én, szombaton reggel 8 órakor a pécsi Petőfi filmszínház­ban pártaktíva értekezletet tartott. Az ülés elnökségében foglalt helyet Sziklai József elytárs, a megyei pártbizottság harmadik tit­kára, Czárt Ferenc elvtárs, a pécsi városi pártbizottság első titkára, Katona Lajos elv­társ a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Právitz Lajosné elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Fessel Tibor elvtárs, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának vezetője, Tatai Károly elvtárs, a komlói városi pártbizottság első titkára, Tóth Sándor elvtárs, a DISZ megyei bizottság első titkára, — a megyei párt-vég* rehajtó bizottság tagjai —, Bogár József elv* társ az SZMT elnöke, Lázár Tivadar elvtárs ezredes és Nemes Alajos rendőrőmagy elv* társ. Az elnökségben megjelent és az ülésen fel* szólalt Egri Gyula elvtárs, a Központi Veze* tőség titkára. A beszámolót, „Az MDP Központi Vezető­sége július 18—21-i ülésének határozatából adódó feladatok” címmel Sziklai József elv* társ mondotta el. Furcsállottuk és nem tud­tuk mire vélni, amikor a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi ülé­sének másnapján a lapok nem adtak hírt a tanácskozásról. Ehelyett megtudtuk: a Köz­ponti Vezetőség megszakította ülését, tagjai az ország leg­fontosabb üzemeibe mentek, hogy a munkásokkal megbe­széljék a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolót, véleményüket, tanácsaikat kérjék. Nagyszerű megnyilvá­nulása ez a XX. kongresszus szellemének, amely ez egész pártmunkát egyre inkább el­tölti, s egyben példamutatás is. A mostani szellem, az or­szág vérkeringésének egyre gyorsuló irama ugyanis egyre parancsolóbban követeli azt, hogy a pártmunkások közelebb kerüljenek az emberekhez. A pártban és a párton kívül bá­tor vitatkozó légkör alakul ki, az emberek kialakult és most formálódó véleményüknek szabadabban adnak kifejezést: száz és száz kérdésre várnak választ, kémek tanácsot. A párt és a kormány határozatai nyomán szinte minden nap újabb intézkedések születnek; magyarázni, meggyőzni kell ezekről az embereket. Ez a szellem szükségképpen máris sok új kezdeményezést szül. Csak néhány aprócska péld". A komlói városi párt- bizottság beszámoló nélküli, kötetlen beszélgetéseket ren­dez az asszonyok, az értelmi­ségiek, a kisiparosok számára. A pécsi városi pártbizottság tagjai — minden nap más — délelőtt fogadóórát tartanak. Szi'ágyi Gyula elvtárs, a sik­lósi községi pártbizottság tit­kára így fogalmazta meg munkamódszerük lényegét: „Nem elég hívni az embereket — el is kell menni közéjük”, ö egyik vasárnap délután a vásártérre látogatott el. „Kez­detben ke f ;en voltak, később azonban már hatvanan, hetve­nen csoportosultak körülöttem. Sokmindenről beszélgettünk abban a néhány órában. Nem készültem fel, nem voltak jegyzeteim. Az emberek bizal­masak voltak, nyugodtan szól­tak és amikor befejeztük, va­lamennyien örültünk, mert közelebb kerültünk egymás­hoz. Azzal búcsúztunk: jöjjön el máskor is“. Ugyancsak di­cséretes kezdeményezés, hogy Györkő Antal elvtárs, a városi tanács elnöke és Katona La­jos elvtárs, a megyei tanács elnöke kéthetenként sajtófoga­dáson számol be választóinak Kérdezhetné valaki: most már talán elégedettek Is le­hetünk? Nem, nem lehetünk! A kommunista pártmunkáso­kat a szüntelen útkeresés, a nyugtalanság jellemzi, s a le­hetőségek szinte kimeríthetet- lenek. Milyen hasznos lenne, ha a vezető pártmunkások — akik üzemből kerültek vezető posztra — havonként egyszer felkeresnék volt munkahelyü­ket, gyűlésen vagy a munka­pad mellett beszélgetnének vo1' munkatársaikkal, a régi barátokkal. A függetlenített pártmunkásokat pártértekezle­ten választják a pártbizottság •tagjai közé, ide viszont a pártszervezetek küldötteiként jutnak el. Néha-néha keressék fel „választóikat", ismerkedje­nek meg véleményükkel. Nehéz ma elképzelni íróasz­tal melletti pártmunkát. — Persze — félreértés ne essék — jó határozatokra, magvas értekezletekre, jelentésekre ezután is szükség lesz, ez is a pártmunkához tartozik. De a legfontosabb: együtt élni, dol­gozni a munkásokkal, parasz­tokkal, értelmiségiekkel, na­ponta felvilágosítani, meg­győzni őket, elvtársi, baráti kapcsolatot kialakítani velük. A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolója 1956. augusztus 4. Több ezer érdeklődő várja a Széchenyi téren, mikor emel­kedik magasba a Hunyadi-szo­bor. Itt van Pátzay Pál, Kos­suth díjas szobrászművész, a gyönyörű szobor alkotója. A Képzőművészeti Alap Kivitele­ző és Iparvállalata bronzöntő- déjének vezetője, Vigenáli Gus- manó. ö irányítja a munkát. A három szerelő-cizelőrnek a pécsi Vízmű dolgozói segéd­keznek. Néhány perccel fél 8 után forgatni kezdik a csörlőt. A monumentális szobor megmoz­dul és centiről-centire lassan emelkedik a magasba. Végte­lennek tűnő percek következ­nek ezután. A szoborra kötött kötelek megfeszülnek, de még így is kevés az erő. Az egyik tartólábban elakad a szobor. Most már a körülállók sietnek a köteleket húzni. Még egy méter.i. fél méter... néhány centi. Most érte el az alapza­tot. Sok ezer kéz verődik össze. Örülnek, tapsolnak a nézők. A szobrot beigazítják eredeti he­lyére, de még nem eresztették le a talapzatra. Közben besö­tétedett, fél kilencet mutat az óra. A szobor tövében kis katlan­ban az ólmot melegítik, azzal rögzítik a szobrot a talapzat­hoz. Még fél óra, vagy még annyi sem telik el és áll a Hunyadi szobor .-.-. (FARKAS) Sziklai elvtárs bevezetőben arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség július 18—21-i ülé­sén hozott határozatokat öröm­mel és megelégedéssel fogad­ta a megye dolgozó népe. A határozatok régóta vajúdó és sokat vitatott problémákra ad­nak világos választ, s ez meg­növelte a párt és a párt poli­tikája iránti bizalmat, meg­erősítette a párt egységét — A párt egysége egyönte­tű cselekvése a továbbhala­dás alapvető feltétele — mondotta — és most erőnk tudatában — mint ezt Gerő elvtárs hangsúlyozta — a tennivalókra, a feladatokra, az alkotó szocialista építő­munkára kell összpontosíta­ni figyelmünket. Ezután a nemzetközi hely­zet elemzésére tért át; — őszinte örömünkre szol­gál, — mondotta — hogy a közeljövőben sor kerül a Ma- gyár Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége közötti közvetlen kap­csolatokra, tárgyalásokra. A szomszédos Jugoszláviával va­ló baráti viszony megteremté­sében a megyei párt végrehaj­(Folytatás a 2. oldalon) 1521 tonnát törlesztett szénadósságából a Komlói Szénbányászati Tröszt A Mecseki Erdőgazdaság dolgozói bányafával segítik elő a pécsi és komlói bányászok vállalását Távlrat A beremendi gazdaság befejezte a cséplést A Beremendi Vörös Csil­lag Állami Gazdaság jelenti, hogy augusztus másodikén a gazdaság területén az ara­tás és a cséplés befejező­dött. Ezzel egyidőben meg­történt a szalmabetakarítás és a tarlóhántás is. A gaz­daságban az egy kombájnra eső átlagos teljesítmény 227 hold volt. get, míg Lukácsi Károly csa­pata 124.5%-os napi és 133.5 %-os havi tervteljesítést jelent. Az egyes üzemek — Nagy- mányok, Szászvár, és Anma- akna — jó illetve javuló mun­kája ellenére az összes többi üzem néhány tized százalékos elmaradása miatt a tröszt száz százalék alatt marad esedékes havi tervében, amin sürgősen változtatni kell, ha még meg­lévő első félévi adósságot a bá­nyásznapig maradéktalanul törleszteni akarják. A pécsi és a komlód bányá­szok vállalták, hogy az év végéig 25 000 tonnával járul­nak hozzá az MDP Központi Vezetősége által kért három- százezer tonna szénhez. Az él­üzem Mecseki Erdőgazdaság dolgozói csatlakoztak a bá­nyászok vállalásához és meg­ígérték, hogy elegendő és jó­minőségű bányafat biztosíta­nak az előirányzott, valamint a terven felüli szén kiterme­léséhez. A Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányák — a tervszerű szállítások révén — ei vannak látva bányafá­val. A komlód bányákat ellátó erdészetek azonban az első félévről — főként szállítási nehézségek miatt •— 600 köb­méter bányafával adósak ma­radtak. A Mecseki Erdőgaz­daság dolgozói most vállalták, hogy a harmadik negyedév vé­géig nemcsak az esedékes bá- nyafa-előirányzatot teljesítik, hanem pótolják az első félévi lemaradásukat is. Ennek érde­kében az eddigi öt helyett 11 erdészet szállít majd Komlóra bányafát és mintegy harmadá­val növelik a szállítóeszközök számát is. Szerte a mecseki erdőkben igen nagy bánya- faké6zletek vannak. Az alsó- kövesdd erdőkben például 1200 köbméter, a pécsváradi erdei rakodókon pedig mint­egy ezer köbméter bányafa Megvalósul az nrögi tó Pécs város III. kerületi ta­nácsa augusztus 1-én értekez­letre hívta össze a város szak­embereit, hogy kikérje véle­ményüket a létesítendő mes­terséges tó ügyében. A szakér­tőkből álló bizottság tagjai az ankéton rámutattak arra, hogy az Éger-völgyben létesí­tendő tó műszakilag megold­ható, de a különböző építési nehézség leküzdése, valamint a biztonsági berendezés mint­egy két és fél millió forintba kerülne. A bizottság véleménye sze­rint ezért sokkal reálisabb az ürögi tó megvalósítása. Ez gazdaságosabb és műszakilag sokkal jobban kivitelezhető lenne. A terület fekvése festői környezetű, egészséges levegő­jű, strandolásra, üdülésre, va­lamint sportolásra is kiválóan alkalmas. A Pécs-Kővágószöl- lős fejlődési vonal középpont­jába esik, mind a régi, mind pedig az új városrészből köny- nyebben megközelíthető. Víz­ellátása az ürögi és szentkúti patakok egyesült vizéből gra­vitációs úton biztosítva lenne. Az ürögi tó létesítése is körülbelül két és fél millió forintba kerülne, de ez az ösz- szeg lényegesen csökkenne, mert a város lakossága, az üzemek dolgozói hatalmas ösz- szegű társadalmi munkát aján­lottak fel. A két és fél millió forintból egy 25 méteres szab­ványos sportmedencét, egy gyermekmedencét, tereprende­zést, kabinsor építését, patak­szabályozást, útburkolást, par­kírozást, kerítést lehetne meg­valósítani. Az ankéton a szakértők ar­ra az álláspontra helyezked­tek, hogy nem szabad elvetni az Éger-völgyi tó létesítésének gondolatát sem, de feltétlenül leg kellene valósítani az ürö­gi tavat, mert ez olcsóbb és gazdaságosabb. Pécs város III. kerületi tanácsának végre­hajtó bizottsága legközelebbi ülésén foglalkozik majd a mesterséges tó létesítésével és jövő évi költségvetését úgy állítja majd össze, hogy abban az ürögi tó megvalósításához szükséges anyagi fedezet meg legyen: Megnyílt a bólyi mezőgazdasági kiállítás Pénteken éjjel elvonultak a felhők és szombaton délelőtt, a kiállítás megnyitásáig a nap­sugarak felszippantották a lombokon és a pázsiton csillo­gó esöcsöppeket. Nem volt hosszú a megnyi­tó beszéd. A kiállítás önma­gáért beszél. Egy mondatot mégis hadd idézzek Palkó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettesétől: „Meg­tisztelő hajléka e kiállítás a termelésben legjobb eredményt elért mezőgazdasági dolgo­zóknak s egyben iskolája an­nak, hogy mind többen tanul­janak az élenhaladóktól és a jövőben készek legyenek az eddiginél többet és jobbat termelni, — elősegíteni szocia­lista mezőgazdaságunk felvi­rágoztatását". Ez egyúttal a kiállítás legfőbb tanulsága is. Megérdemelten büszkélked­het o bólyi állami gazdaság a kiállítás rendezéséért kapott 1. díjjal. Pavilonjuk a többi szép pavilon közül is kitűnik. Azt a remekbeszabott kis vi­rágoskertet is a bólyi gazda­ság dolgozói készítették ott a park közepén. Nem is láttam olyan látogatót, aki ne gyö­nyörködött volna benne. — Ez igen, — hallottam töb­bektől, o véméndi U} Alkot­mány Tsz majorosítási tervé­nek kicsinyített mása előtt. Hát igen, — a jövőnek egy ilyen előrevetített nagyszerű / épénél ki ne bólintana elis­merően. A jelent mutató hosz- szú pavilonsor különböző, szebbnél-szebb terményeinek láttán is melyik látogatóban nem ötlik fel a gondolat: nem kis utat tettünk meg, amíg ilyen szemet gyönyörködtető eredmények születtek. Nem volt könnyű a bíráló- bizottság tagjainak dolga. Sok­szor nem is mázsákon, hanem kilókon dőlt el az I., II. és III. díjak sorsa. A kiállítás na.gydíját a bólyi Kossuth Tsz nyerte. (Átlagter­mése: 18.4 mázsa búza, 34 holdról, 27.5 mázsa ősziárpa 20, 15 mázsa zab 22, 45 mázsa kukorica 15, 150 mázsa burgo­nya 25, 12 mázsa napraforgó 8 és 200 mázsa cukorrépa 25 holdról). A tsz-ek közt 1. díjat nyert: gabonafélék és kapások ter­meléséért a szellői Egyetértés ipari növényekért a lánycsóki Csillag, kertészetért a bólyi Kossuth Tsz. Az állami gazdaságok közül a gabonatermelés I. diját a zengőaljai á. g. nyerte (1456 holdon 15.6 mázsa búza, és 50 holdon 15.1 mázsás ősziárpa átlagtermése termett.) A ka­pásnövények 1. díját a sátor­helyieknek ítélték oda (540 holdon 30.08 mázsás kukorica­átlagtermésért), A babarciak vitték haza az ipari növé­nyekért az I. díjat. A kerté* szét 1. díját a báriak nyerték s méltán. Ilyen gyönyörű pap­rikát és paradicsomot nem lát­ni mindennap, amilyen az 6 pavilonjukban van. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közt az 1. díjat Böhm Fe­renc székelyszabari gazda nyerte (két holdon 30.14 mázsa búzája termett), a II. díjat a lánycsóki Varga Mihály (14.7 mázsás búzaátlagtermésért), és Gyuricza István dunaszekcsői gazda a 111. díjat (cukorrépá­ból a várható átlagtermése 150 mázsa). Az állatok díjazása a pén­teki eső miatt szombaton dél­utánig még nem történt meg. De annyit mondhatok, hogy aki szép lovakat, teheneket, borjakat és növendékbikákat akar látni, ne mulasszon el át­sétálni a parknak, a villány- kövesdi Alkotmány Tsz vörös­bor kóstolóján túli részére. Itt látható a kátolyi tsz három és fél mázsás kocája, a Csinos is, a bólyi Rezsős József két és fél mázsás kocájának szom­szédságábana, Hogy ml mindent látni ezen­kívül a bólyi kiállításon, hosz- szú volna felsorolni. — Csak annyit még: aki jól akar szó­rakozni, és szereti a tanulsá­gos látnivalókat, keresse fel ma a bólyi parkot! fW El DING ER) vár elszállításra. Úgy számít­ják, hogy augusztus 10-től na­ponta kétszerannyi bányafa érkezik majd Komlóra, mint eddig. A mecseki erdészetek a ter­vük teljesítése mellett bizto­sítják, hogy a pécsi és a kom­lói aknák elegendő bányafát kapjanak a terven felül kiter­melt szénhez is. Jelenleg mint­egy 2500 köbméter bányafa áll tartalékban a mecseki er­dőkben. A pécsváradi erdészet dolgozói például 626, a hetve- helyiek pedig 530 köbméter fát termeltek terven felül a me­cseki szénmedence bányái szá­mára. Uj szőlőfajták születnek Pécs közelében — a Me­csek déli lejtőjén — terülnek el a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepei. Többek kö­zött — mintegy 15 szőlőfajta keresztezésével — új, értékes fajták előállításán dolgoznak itt a kutatók. A kísérletek so­rán arra törekszenek, hogy a mecseki tájegységnek megfe­lelő, az eddigieknél bővebben termő és a betegségeknek is jobban ellenálló fajtákat hoz­zanak létre. 1951-ben kezdődtek meg a kísérletek új csemegeszőlők előállítására. Ekkor jutott a kutatók tudomására, hogy Pécs egyik régi utcájában — zárt udvaron — mintegy 270 éves, immár fává terebélyese­dett szőlőtőke él. Életerősségé­re jellemző, hogy karvastagsá­gú ágának hossza meghaladja a 12 métert és még most is, minden évben terem, olykor 80 kiló szőlőt is. Az öreg tő­kében lévő rendkívüli élet­erőt keresztezések révén új fajtákba akarják átvinni a kutatók; A keresztezéseket csabagyöngye, passatutti, ham­burgi muskotály fajtákkal végzik. Egyidejűleg kísérletek folynak olyan új borszőlő faj­ták előállítására, amelyek gyenge évjáratban is bőséges és jóminőségű termést adnak. Alapul a magas alkoholtartal­mú és korán érő Bouvier-t vá­lasztották és ezt kiváló zama- tú borszőlőkkel — furmint, pi­ros tramini, ezerjó — keresz­tezik; A kísérletek eddigi ered­ményei biztatók. Az előállított hibridmagoncok 1953. óta te­remnek. Már vannak köztük olyanok, amelyek — az eddi­gi tapasztalatok szerint — megfelelnek a kitűzött célok­nak. A többszáz éves tőke hibridjeinek gyümölcse zama­tosabb és korábban érik, mint az anyatőke termése. Emel­lett életerős a tőkéjük is. Az új fajták értékelése és sz%a porítása folyamatban van< A komlói bányászok bá-1 nyásznapi vállalása, hogy első félévi, 7500 tonnás adósságu­kat letörlesztik és így az év végéig kitermelik a 300.000 tonna szénhez részük­ről felajánlott 13.000 tonna jó­minőségű feketeszenet. Az ígéret valóra váltásáért így már július 1-től megkezd­ték erőfeszítéseiket, amelyet eddig részleges siker koroná­zott: 1521.3 tonna szénnel csökkentették első félévi adós­ságukat. Augusztus első nap­jaiban különösen az Anna-ak- naiak hívták fel magukra a figyelmet. Kovács Árpád fej­tési csapata például pénteken 137%-os eredményt ért el és ezzel már 121 csillére növelte az augusztusban előirányzata felett szállított szénmennyisé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents