Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-31 / 205. szám

195« AUGUSZTUS 31 NAP r; fi n Ahol jól dolgozik a pártszervezet és a népfront-bizottság Sokat tett már a faluért a diósviszlói népfront-bizottság. E tettek közül talán a poszankói kapa esete a legérdekesebb. Ennek *a ka­pának valóságos tradíciója van a faluban és a viszlóiak szem- melláthatón büszkék rája. A legrégibb íráshagyomá­nyok szerint élt 1250 körű1 egy Viszlói Jakab nevezetű földes­úr, s arról kapta ezután a falu a nevét. A szájhagyo­mányok alapján már ennek a Viszlói Jakabnak a jobbágyai is poszankói kapával lazítot­ták földjüket Hogy ebből mi igaz, azt nem tudni. Annyi vi­szont bizonyos, hogy a legöre­gebbek emlékezete szerint örök ideje ezt a kapát használják s épp ezért nagyon meg kel­lett szívlelnie a népfront-bi­zottságnak Erdős! Ferenc kö­zépparaszt kérését, amit az egyik népfront-kisgyűlésen mondott el: „Intézze már el a Hazafias Népfront, hogy gyártsanak poszankói kapát!“-. Szabó László iskolaigazgató elvtárs, a népfront titkára úgy érezte, hogy a kérés teljesíté­séhez segítségre lenne szüksé­ge. Megkérte hát a párttitkárt, hogy támogassák őket; Erdős! Ferenc és most már a Hazafias Népfront kérése az egyik párttaggyűlés elé ke­rült, amelynek végén kötelez­ték Törő Lajos elvtársat, a népfront-bizottság egyik kom­munista tagját, hogy „ha Pon- ciustól Pilátusig is kell menni ebben az ügyben, akkor is tel­jesítse Erdősiék kívánságát.“ Szerencsére nem kellett Pi­látusig menni, Törő elvtárs megállhatott már „Poncius- nál“ is. Irt egy levelet a Köny- nyűipari Minisztériumnak, a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumnak, a Salgótarjáni Acél­árugyárnak, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak és megjött a poszankói kapa; először ötszáz, utána még ezer Több mint ezret néhány na­pon belül szétkapkodtak belő­le, még a vajszlóiak is vettek az áruból. A poszankói kapá­val együtt persze elment a jó­hír is: „ügyes emberek van­nak a diósviszlói pártszerve­zetben és népfrontban!.: Együtt a faluval A poszankói kapa históriája után nagyra nőtt a népfront tekintélye Diósviszlón. Nyu­godtan kérhet ma a falutó:, nem kell attól tartania, hogy cserbenhagyja a nép. Amikor például a tíz évig elhanyagolt, még aknaszilánkos óvoda ta­tarozásáról volt szó, 12 tsz-és egyéni parasztkocsi hordta a homokot társadalmi munká­ban. Ez a 12 kocsi mintegy szimbóluma volt annak, hogy mire képes a jő népfront-bi­zottság a falun: a cél érdeké­ben egy táborba egyesit min­den embert, tsz-tagot és egyé­ni parasztot egyaránt; A községi pártBzerveze+ek (több is van) éppúgy, mint a poszankói kapa megszerzésé­nél, mindig segítettek a nép­front-bizottságnak. Az óvoda tatarozására például ismét Tö­rő Lajos elvtárs szerzett pénzt a járási tanácstól. Így sike­rült a tatarozás, és így, a párt- szervezet támogatásával lett meg minden. (Megjegyezzük, hogy az óvoda épületében két iskolai tanterem is volt. A ta­tarozás során az egyiket elvet­ték s vagy 25—30 gyereknek nincs hol tanulnia. Ez az árny­oldala a tatarozásnak, »miben nem a viszlóiak hibásak, ha­nem a járási tanács v. b. ok­tatási osztálya. Vajon mit tesz majd az oktatási osztály?) A Hazafias Népfront-bizott­ság most tervez. Szántó Imré- né népfrontelnök és Szabó László népfronttitkár fejében munkás-paraszt találkozó gon­dolata érlelődik. Tervük sze­rint az új bor forrásának ide­jén tartanák meg, a Petőfi Tsz Építkezés — „állandó“ jelleggel Nagy volt az öröm, amikor a Pécs—Komló műútat meg­építették. Ünnepélyesen át­adták, aztán néhány hónap múlva lezárták egyik szaka­szát, mert még kellett valamit javítani rajta. Még jó, hogy a végi útat meghagyták, mert legalább azon lehetett közle- 1-J, No, de végülls elké­szült, a most már csak egy 20 méteres szakaszt építenek hónapok óta. Egyik kanyarnál ledőlt az új úttest, azt kellene feltölteni. Töltögetik, töltöge tik, de hiába. Ma feltöltik, holnapra ismét megcsúszik i föld. S így megy ez örökkön örökké. Meddig? patranálódt, a Kesztyűgyár munkásait is meghívnák.;; November elseje után, hn megérkezik északról a vendég, marasztaló esőzés, gazdakör lesz és mezőgazdasági szakkört alakítanak. Kisgyüléseket tar­tanak minden időszerű politi­kai témáról, Szántó Imréné gazdaasszonykörre gondol, ahol gazdálkodni, baromfit nevelni, szabná, varrni és szatyrot fon­ni tanulnának az asszonyok. Újra együtt lesz tehát a falu, ami nagyon jó. Csak egy a bökkenő: mi lesz november elejéig? Beszéljenek a tsz-ről Legalább két nőnap van még hátra addig, amíg az „esős évszak“ megkezdődik. E két hónapig mackóálomra térne a népfront-bizottság? Éppen a ,.forrongás“ idején? A „forrongás'* nyolc-tíz egyéni gazda fejében kezdő­dött el. Még nem mondták, hogy belépnek a Petőfi-be, vi­szont szívesen beszélnek a est- portról. Egyszóval: sokat ví­vódnak önmagukkal és öröm­mel vennék, ha a népfront- bizottság egy-egy tagja elbe­szélgetne velük. Még Erdősi Ferenc középparaszt is a 8-!ö egyéni paraszt közül való. aki tagja a népfront-bizottságnak, tehát joggal várja, hogy erről a népfront-beH tez-tagok szót értsenek vele; Igaz, a Petőfi Termelőszö­vetkezet nem a legjobb, sőt ta­lán a leggyengébb volt a sik­lósi járásban. De sokat nőtt egy év alatt, amit az is bizo­nyít, hogy tavaly veszteséggel zártak és csak 28 forintot ért egy munkaegység, az Idén pe­dig 31—32 forintot ér majd és — aktívan zárnak. Aki nem vak, az ezernyi jelből észre­veheti, hogy a Petőfi Tsz ve­zetése jó kezekbe került s jó úton halad: miért hallgatná­nak hát róla a népfront-bi­zottságban lévő tsz-tagok és a kommunisták? Az lenne a legjobb, ha a népfront-bizottságban lévő hat kommunista részvételével MDP-csoportot alakítanának és vezetőt választanának az élére. Ez az MDP-csoport a tanácsi MDP-csopo ttokhoz ha­sonlóan működhetne «is segít­hetne a tervszerű munka ki­alakításában; Magyar László Mi les% a sorsa a Hirdi Kender fonógyárnak ? Ma délelőttre bizottságot várnak Hirdre. Jönnek az Or­szágos Tervhivatal könnyű­ipari főosztályától-, a Köny- nyűipari Minisztériumtól, és a városi pártbizottságtól. — Most dől el, mi lesz a sorsa a gyárnak! — mondta tegnap Szendrói György igaz­gató. Ez a bizottság határozza meg, hogy a kenderíonó to­vábbfejlődjék-e vagy marad a régi keretei között. Arról volt szó eddig, hogy a Könnyűipar ri Minisztérium a gyár 1800 orsós kapacitását felemeli. A kapacitás növeléséhez viszont épületek kellenének. Egyszer szükség lenne a honvédség felszabadult betonelemgyártó telepére, ami jelenleg kihasz­nálatlanul áll, másodszor szük­ség lenne két munkateremre, amit reálisan számolva más­fél millió forintból létre le­hetne hozni. Másfél millió fo­rint sok pénz! Ezért nem biz­tos dolgában Szendrói elvtérs. Panaszolja, hogy a felsőbb szervek a nagylaki kenderfo­nót akarják fejleszteni, mert oda állítólag nem kell épület, csak gép..; — Ezzel szemben nincs munkásuk! — latolgatja a le­hetőségeket Szendrói György. — Most is munkaerőhiánnyal küzdenek, nekünk pedig biz­tosítanunk kell a pécsi és pécskörnyéki nők foglalkozta­tását. Itt soha nem lesz mun­káshiány! . ;; A munkaerő biztosítása mel­lett más tények is amellett szólnak, hogy Hirdet fejlesz- szék. Egyrészt azért, mert a ráfordítás hamarosan megté­rülne, másrészt Hird rászol­gált eredményeivel arra, hogy megkapja a Könnyűipari Mi­nisztériumtól az iparág egész kaparttásnövelési tervét. Rá­szolgált erre azzal, hogy eb­ben az évben kétszer nyerte már el az élüzem címet, s jú­liusban például százezer fo­rintos anyagmegtakarítást produkált, s nem utolsó soriban a tavalyi eredményekkel szem­ben 2,4 százalékkal csökken­tette a gyártmányok önköltsé­gét. Ha a kihasználatlan beton­elemgyártó telepet megkapná a gyár, biztosítaná tudná a megnövekedett kapacitáshoz a raktárhelyiségeket. valamint lakást tudna biztosítaná az idegenből érkező műszaki em­bereknek. Hogy ez az elkép­zelésük megvalósul-e, az a pécsii városi tanács v. b. igaz­gatási osztályától függ. A ka­pacitásnövelés pédig attól a bizottságtól, amely ma érke­zik. Reméljük, a döntés előnyös lesz Hirdnek, hiszen nyomós érvek szólnak emellett, hogy az elkövetkezendő években fejlett, nagykapacitású könnyű ipari üzemünk legyen, ameiy biztosítaná majd még több nő foglalkoztatását. Endrőcön befejeződött a tagosítás Csonkamindszentet h beleértve húsé 4M holdon aluli tsz részére engedélyezték eddig a tagosítást Tegnap, csütörtökön a délutáni órákba« Budapestről telefonon értesítették a Mező- gazdasági Igazgatóságot, hogy a földmű­velésügyi miniszter a csonkamindszenti Uj Március Termelőszövetkezet részére is en­gedélyezte a tagosítást.' Ezzel a hozzájáru­lással húszra emelkedett azoknak a terme­lőszövetkezeteknek a száma, amelyek a íöloműveíésügyi miniszter külön engedé­lye alapján 400 holdon aluli területük el­lenére végrehajthatják a nagyüzem kiala­kításéhoz nélkülözhetetlen táblásítást. — Ezek a községek: Szőkéd, Szilvás, Tésony, Csonksmindszent, Martonía, Szilágy, Bog- dása, Baranyahídvég, Hegyszentmártön, Sémod, Kákics, Turony Kémes, Siklós, Gordisa. Beremend, Szava, Csebény, Vősá- rosbéc—Dióspuszta, valamint Baranya* szentgvörgy. Ebben á pillanatban a s.klós- nagyfaúisin kívül még nyolc termelőszö­vetkezet ügyében nem történt miniszteri döntés. Annak ellenére, hogy flyetl nagyméretű tagosítás 1951 óta nem volt Baranyában, — egy pár hely kivételével — a tagosítá­sok általában jó mederben, a kölcsönös megegyezés alapján folynak. Endróc köz­ségben ennek eredményeként az augusztus 14-én megkezdett tagosítás 29-én, szerdán már közmegelégedésre be is fejeződött.— Endrőcön mindenki birtokába vette a ré­szére megegyezéssel kijelölt csereingatlant, s így Időben megkezdhetik az egyre sür­getőbbé váló mezőgazdasági munkálatokat. Mésaesvszer a diákpenzió ügyében... A Dunántúli Napló 195«. július 12-i szn- mában vezércikket írtunk „Az libériáiról” címmel. A vezércikk többek között javasol­ta, hogy létesítsenek Pécsett diákpenziót, vagy még egy diákszállót ott egyetemisták részére. A vezércikk megírása előtt beszélgettünk az egyetemi DISZ-bizottság egyik tágjá­val, akt elmondotta, hogy ivenként lea- alább kétszáz egyetemista — főleg a jogá­szok közül — lakik albérleti szobában, mert a diákszállókban kevés a hely. Ezér: diákotthon céljára javasoltuk a Kulich Gyula utca sarkán lévő Gi/ógypc- aagóqmi Intézetet (volt szakérettségis kol­légiumot), amelyet esetleg vidékre lehetne költöztetni. Györkő Antal elvtérs lapunknak zdott válaszában (megjelent a Dunántúli Naoló augusztus 26-i számának 5-ös oldatén) a kővetkezőket mondotta: „...Ezzel a gon­dolattá! mi is foglalkoztunk, de vidéken nem találunk helyet a Gyógypedagógiai In­tézetnek, más épületet viszont nem tudunk érre a célra igénybe venni.” Az egyetemi hallgatók és fiatat egyete­mista házasok zavartalan tanulásának stő- segítése — éppen a lakásprobléma ydégol- díiával — égetően sürgős és fontos fel­adat. Ezért felhívjuk az illetékes elvtár- sak figyelmét lapunk augusztus fö-i cik­kére, melyben „Ez a kastély eladói” óim alatt árról írunk, hogy a görcsönyi kastély ter­mei kihasználatlanul konganak éi hogy A- kastélyt fel lehetne használni közérdekű célokra. Miért ne költözhetnék oda — helyreállítás után •—* a Gyógypedagógiai Intézet? Az egyetemek várják hallgatóikat----- a Pécsi Tudo­nt ópyégyetemen Is megkezdő­dik a tanítás. A hallgatók még otthon vannak, vagy üdülnek, de az egyetem tanulmányi osztályai és a diákszállók ve­zetősége már készül fogadá­sukra. Hogyan? Mondják el ők magok; SZENTISTVÁNYI gyulánk AZ EGYETEMI ÉS FŐ­ISKOLAI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: — Az idei tanévvel kapcso­latban több javaslatot küld­tünk a minisztériumhoz, ame­lyek mind a hallgatók elmé­lyültebb tanulását és na­gyobb önállóságra való neve­lését segítik eiő. Javasoltak a középiskolás módszerek meg­szüntetését, a kötött órák számának csökkentését. így a hallgatóknak több idejük len­ne az elmélyült tanulásra, tudományos folyóiratok tanul­mányozására, egy-egy szakmai kérdés többoldalról való meg­ismerésére. Szeretnénk felkel­teni a hallgatók érdeklődését az anyaghoz való olvasás iránt, — A Tudományos Diák­köröket Tudományos Diák­egyesületekké szeretnénk fej­lesztem. Ezek a különböző in­tézetek irányítása helyett pro­fesszorok vezetésével működ­nének és fokozottabban vezet­nék rá a hallgatókat a tudo­mányos kutatás módszerére. Meg kell még említenem, hogy az új tanévben az egyes DISZ- csoportok is nagyobb önálló­ságot kapnak; BOLLA FERENC, AZ ORVOSI EGYETEM ADMINISZTRATÍV VEZETŐJE: — A Társadalmi Szemle, augusztusi száma mindig kéz­nél kell legyen, mert foglal­kozik a Központi Vezetőség határozatával, amely szerint az eddiginél kedvezőbben kell elbírálni az értelmiségi szár­mazású hallgatók felvételi ké­relmét. — Mit tudtak megvalósítani a határozatból, hiszen a fel­vételek a múlt tanév végén befejeződtek? — A minisztérium tízzel fel­emelte a keretünket és így a pótfelvételeknél igyekeztünk a határozat szellemében eljár­ni. — Milyen nehézségeik vol­tak a felvételeknél. — Egymásnak adták a ki­lincset szülők, nagyszülők, hallgatók. Kérték csak még egy helyet biztosítsunk.... Hiába, 180 elsőévesünk van, több hely nincs, el kellett uta­sítanunk mintegy 150—ICO ké­relmet, — válaszol Bolla elv­társ. — A hallgatókat és különö­sen az elsőéveseket bizonyára érdekli, mikor kezdődik a tan­év? — A tanévnyitó ünnepély szeptember 8-án lesz fél 12 órakor. Az első tanítási nap szeptember 10-e, reggel három­negyed 8-kor. Szólnom kell még a hallgatók elhelyezésé­ről is. Kilencszáz hallgatónk egyhanrnadát tudjuk csak el­helyezni a kollégiumban, amely így i6 rendkívül zsú­folt .;; | A BALASSA JÁNOS MEDIKUS KOLLÉGIUMBAN A kollégiumban ragyogó tisztaság fogad. A földszinten még dolgoznak a kőművesek, de az emeletek már új kön­tösben pompáznak. Minden szobát kifestettek, a parkettát legyalulták. Tátrai Lajos elvtársat, a kollégium igazgatóját az iro­dában találom és mint legil- Ietékesefbbtől kérdezem: mi újat ad a kollégium az idén lakóinak? Diákotthon csoportokat ala­kítunk, — válaszolja. — Ez a rendszer rendkívül alkalmas arra, hogy mint elsődleges kö­zösség — jobban összehozza a hallgatókat. Megismerik egy­mást, felszínre kerülnek jó vagy rossz tulajdonságaik és nagyobb lehetőség lesz a jel­lembeli tulajdonságok fejlesz­tésére, vagy gyomlálásáTa. aszerint, hogy azok jók, vagy rosszak. Ezen kívül a diákott­honi csoportok feladata még szakmai viták, rendszeres munkakritikák rendezése is. — Hogyan helyezik el a hallgatókat? — Kettőmégyágyasak a szo­bák. Sajnos, ahol négyen lak­nak, nem jut minden hallga­tónak íróasztal. Elmélyült ta­nulást nem biztosit ez az elhelyezés, mert gondoljuk csak el, ha egy hallgató ki­rakja az asztalra könyveit, a másiknak bizony tmár nincs helye. A helyszűke miatt sok­sok félóra veszik el egy év­ben. A/, egyetemi könyvtárban I ugyan lehet tanulni, de ha történetesen van egy szabad félórája a hallgatónak, erre az időre nem érdemes elmennie. — Hányán laknak ebben a kollégiumban? — 350-en, de még legalább száz hallgatónk megérdemelné, hogy itt, és ne albérleti szo­bában lakjék, de ehhez sür­gős segítség kellene — fel­sőbb fórumok segítsége. — Az elsőéveseket mikorra várják? — Szeptember ?-én érkez­nek, ünnepélyesen fogadjuk őket és reméljük, első perctől kezdve otthonuknak érzik ezt a kollégiumot. KRAUT JANOS, AZ EGYE­TEM JOGI KARANAK TANULMÁNYI ELŐADÓJA: — Szeptember 4-én, dél­előtt 10 őrekor tartjuk a tan­évnyitó ünnepélyt az egye­tem aulájában. Szeptember 3-e már rendes tanítást nap. A diákotthont szeptember 3- tól foglalhatják el a hallgatók. Apropos — diákotthon! Itt a nagy probléma! Az idén kollé­giumi rendszert szeretnénk be­vezetni, de ez a mai körül­mények között lehetetlen. \ Pedagógiai Főiskolán van a diákotthonunk. Egy szobában például 24 lány lakik. Ez a helyiség is a főiskola tanuló­szobája volt De ettől függet^ lenül várjuk diákjainkat és reméljük, jó erőben, egészéés- be-n érkeznek meg otthonról, és Mohácsszigetről, inert mint egy 20—29 hallgatónk két hetet ott M8ke#f P, E, Talán már egy éve is van — hl tudja azt pontosan meg­mondani, — hogy a Rákóczi út és a Szabadság utca sarkán a Zsolnay szobornál elkerítet­ték az úttestet, s építeni kezd­tek. Az első hónapokban csak egy kis fabódét építettek _ ' felvonulási épületként. Később már téglából húztak mellé egy kis kunyhócskát, még később újabb kis téglaépületet emel­tek. Állítólag egy földalatti transzformátorházat épít Itt az Áramszolgáltató Vállalat. Va­jon mikorra készülnek el vele. meddig hátráltatják a forgal­mat, meddig csúfítják el váro­sunk egyik legszebb részét?

Next

/
Thumbnails
Contents