Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
14 Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a második ötéves terv időszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutató munka fejlesztésére is. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat- beszerzést, az egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyorsütemű felszámolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb arányú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 1 O Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kulturális színvonalát az irodalom és művészet fellendítése, az öntevékeny kulturális munka és az ismeretterjesztés egységes irányelvek alapján történő fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális Intézménnyel még nem rendelkező falvak és tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új filmműtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell filmgyáraink műszaki berendezését, *j filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új keskeny- és normálfilmes mozi létesítésével tovább kell fejleszteni és Jelentősen növelni kell a vándormozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panorámafilmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek -korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell • könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint a kiadott könyvek példányszámát* A könyv-, újság- és folyóiratkiadásra 25—30 százalékkal több papírt kell biztosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítéséről is. Részlegesen helyre kell állítani a pesti Vigadót és benne nagy befogadóképességű hangversenytermet kell létesítem. Különös figyelmet kell fordítani a vidék zenei életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság zenei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai hálózatot. — A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új nagy jelentőségű eszközét kell megteremteni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be kell vezetni az az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a leromlott állapotban lévő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű helyreállításáról. A budai várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és harmadik ötéves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kulturális értékeink nemzetközi cseréjét, kulturális kapcsolatainkat. 1 O A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. Elő kell segíteni a • tudomány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Mind a társadalom, mind a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutató munkával. A tudományos kutató munkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremten. a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izótopok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vákuum- technika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modern módszereire, korszerű magas- nyomású és katalitikus vegyi eljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására nagyobb termőképességű új vetőmagfajták kinemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt helyezni. A közgazdaságtudományi úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival és más országokkal is. A tudományos kutatást és a gyakorlati kutatómunkát a hosszútávlatú kutatási programokra alapozott évi tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörű gyakorlati felhasználását. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez. VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelembevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglévő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a nem gazdaságos szállításokat és az eceteinél jobban lehessen biztos iráni a helyi erőforrások felhasználását. Gondoskodni kell a hőforrások, a hulladékenergia, valamint a kisebb folyók energiájának helyi hasznosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Gondoskodni kell arról, hogy a fővároson kívül a nagyobb vidéki városok és ipari központok egészségügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is jelentősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv 6orán létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. Fokozottabban keil Kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi turistaforgalom növelésére. A tanácsi gazdaság feji |íz- tcsi terveinek kidolgozását a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezdeményezés fokozott érvényesítése érdekében a tanácsok számára lehetővé kell tenni, hogy a tervek teljesítéséhez rendelkezésükre bocsátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak, A gazdálkodásban •lényegesen fokozni kell a tanácsok érdekeltségét. Tovább kell növelni a tanácsok hatáskörét a helyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egységeknek a tanácsok irányítása alá helyezésével. Ezekkel és más intézkedésekkel el keh érni* hogy a tanácsok területük gazdaság! életének tényleges irányítóivá váljanak, s ezzel a második ötéves tervben az egyes területek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítását hathatósan elősegítsék. 1 Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan javuljanak a főváron i ikossáeanak életkörii'ményel és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra ked «'rekedni, hogy az ipán termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosi ban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alapvetően a termelékenység eme’ésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell növelni. Uj ipari üzemeket általában nem kell Buda
