Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-21 / 171. szám

12

Ben csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával.

Egyszerűsíteni kell a be ruházások gazdasági és műszaki tervezését.

Biztosítani keli az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el ke’ érni a befejezető beruházások állományának csökken tését. Ki kell dolgozni egye épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztosítani kell ezek betartását.

A beruházások tervszerű gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy

a vállalatok nyereségűknek a Jelenleginél nagyobb részét fordíthassák a termelő- berendezések. valamint szociális és kulturális Intézmények fejlesztésére.

C A második ötéves terv beruházásaival meg kel: teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésé vei elő kell készíteni a szén olaj és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamosenergia- termelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg

kell indítani a Duna és Tisza

energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell íészü’ni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremen! a feltételeket a vegyiparnak, a harmadik ötéves terv- oen való nagyarányú tovább' :ei'ődéséhez, s mindezzel meg teli vetni az életszínvonal to- ábbi eme’ésének alapját. Ki teli dolgozni a harmadik ötéves terv új létesítményeinek elépítésére vonatkozó irány- 'veket.

fa Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a azdaság állóalapjámak megóvására és fenntartására. ’’Ízért a második ötéves terv folyamán felújításokra 30 -niiliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet mint 'mennyi az első ötéves terv 'Ve ben erre a célra jutott.

A felújítási összegek meghatározott hányada az elhasznált gépek új gépekké’ való felcserélésére legyen fordítható.

A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot, a könnyű- és élelmiszeriparban kb 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságban csaknem 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6.5 milliárd forintot kell "ílújltásra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani.

VI.

Életszínvonal, kultúra, tudomány

A második ötéves terv Időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelé- ae, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jentős fejlődését.

1 A második ötéves terv -*•» éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre

£

itó reálbérének átlagosan galább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell •lémi a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező

munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

p Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát 1955-ről 1960-ra mintegy 250 000 fővel kell növelni.

El kell érni, hogy a termelő- munkában résztvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké.

□ A második ötéves terv 1,1 folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezn' az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

Á H’nkaidő csökkentését a nehéz, földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

A A sokgyermekes csalá- dók részére a családi pót’ékot fel kell emelni;

C Biztosítani kell a pa- u* rasztság pénzben! és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növeJTCEU—*‘i

kedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvény re juttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké.

fa Jelentős mértékben ja- vítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munka- feltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének jg- kozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát;

a gyermek betegsége esetén az anyának a táppénzt — meghatározott időtartamra — a gyermek hároméves koráig kell biztosítani. A bölcsődei férőhelyek számát 5 év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát.

A dolgozó nők helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos Iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 000 porszívót, 63 000 padlókefélőt, 87 ezer villamos hűtőszekrényt kell forgalomba hozni.

H Az állami kiskereskede- * * lem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát 5 év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni.

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú étkezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bormennyiséget. Növelni kell az üzemélelmezésben résztvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kultúráltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan. a dolgozók többfajta jó minősésű étel között választhassanak,

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal —< kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955-höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, körülbelül 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy húszszor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot.

Lényegesen több szintetikus szálból készült kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni.

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát, öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni.

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960-ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többek között legalább 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet» Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni.

Növelni kell a kereskedelem kultúráltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2 000—2 500 boltot és 900 új vendéglátó- üzemi egységet kell létesíteni, főleg az újonnan épülő lakótelepeken, a városok külterületein és a falvakban.

Az italboltok egy részét kisvendéglőkké kell átalakítani A szállodai szobák számát őt év alatt legalább 35 százalékkal, ezen belül az idegenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni részben