Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ’ DUNÁNTÚLI m i ff NAPLÓ A BAR.ANYA MEGYEI PA'R76IZOT]\SA'ü ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1956 JÜLIUS 18 Idegenforgalmunkról „Pécs divatbajött“ — így jel­lemzi városunk megnöveke­dett idegenforgalmát Kenedi Mihály, a Nádor Szálló igaz­gatója. Pécs divatbajött és en­nek csak egyik jele: az utóbbi időben alig múlik el vasárnap anélkül, hogy IBUSZ vonattal érkező pestiek, szolnokiak és más városbeli turisták népes csoportjaiba ne ütközhetnénk. Idén 10 ilyen különvonat fu­tott be Pécsre, 7766 látogató­val. Kívülük 2129 tanuló ki­rándult hozzánk 39 csoport­ban. Másik, kevésbé látványos bi­zonyíték: az Idegenforgalmi Hivatal és szállodaink ma már szinte naponta’ vá­laszolnak az ország legkülön­bözőbb részéből érkező leve­lekre, melyekben főként ér­telmiségiek — orvosok, taná­rok, mérnökök — érdeklőd­nek, hogy szabadságukat mi­lyen feltételekkel tölthetnék a mecsekalji városban. Ezek­ben a napokban is városunk­ban tartózkodik többek között egy orvos családjával, aki csupán szobája béreként 83 Ennek természetesen van­nak tárgyi feltételei is. így elsősorban a szállodahiány akadályozza az idegenforga­lom növekedését. Évekkel ez­előtt Pécs bővelkedett a kü­lönböző minőségű szállodák­ban, panziókban. A reprezen­tatív Hotel Kikelettől kezdve a Baranya Szállóig vagy 10—15 vendéglátó intézmény is vár­ta a fáradt utasokat, kirán­dulókat. Ma pedig összesen három szállodánk van, ebből egy — a Tettye — alig 20 vendég befogadására képes, az átmeneti diákszálló pedig alagsori, nedves, joggal kifo­gásolják azok, akiket akár csak egy éjszakára is oda kényszerít a szállodahiány. Lehetőség lenne a szállo­dai szobák számának szaporí­tására. Ha épülne Pécsett igazságügyi palota, akkor a jelenlegi Széchenyi téri bíró­ság épülete felszabadulna és ez a Nádorral közös kezelés­ben üzemelhetne. Ki kellene bővíteni a Tettye-szállót is, környéke, fekvése, lehetőségei miatt megérdemelné. A kis- sebb szállodákat — a vidéki átmenőforgalom elhelyezésére — ismét üzembehelyezhet­nénk, ezzel sok-sok hely len­ne idegenforgalmi célokra sza­baddá a reprezentatív szállo­dákban. Aránylag kicsiny forinttal emeli Pécsi napi be- költséggel vikkendházakat épít­hetnénk a Mecsek autóbusszal vételét. Egészséges ez az idegenfor­galom a város kereskedelmé­nek, iparának, művészetének egyaránt. És különösen egész­séges, hogy nemcsak a bel­földiek, hanem a külföldiek is egyre inkább érdeklődnek Pécs iránt., Idén már 11 külföldi csö- port, 97 taggal fordult meg Pécsett, az utolsó hónapban angol, holland, német, kínai, koreai, jugoszláv és más de­legátusok, kereskedelmi szak­emberek jártak nálunk, a kö­zeli jövőre jelezték érkezésü- (ket jugoszlávok, németek cseh­szlovákok (harmincegyen), va­lamint várunk egy szoVjet ke­reskedelmi delegációt is, au­gusztusban pedig dán labda­rúgók jönnek Pécsre. Ezek a látogatások nemcsak városunk hírnevét öregbítik bel- és külföldön egyaránt, hanem értékes valutát is je­lentenek számunkra. Vannak városok, például Karlsbad, Marienbad, Monte Carlo, Nizza, Velence, vannak országok, mint Olaszország, Svájc, melyek költségvetésük bevételének, igen nagy hánya­dát az idegenforgalom révén szerzik meg. Ha Magyaror­szágnak van hasonló lehető­ségekkel bíró városa, úgy Pécs az. A város nemes levegője, patinás műemlék-házai, a Me­csek vadregényes bája, a kul­turális élet fejlettsége, Sikon- da és Harkány vonzása — mind-mind arra biztat, hogy tárjuk az eddigieknél széle-, sebbre Pécs városának kapuit az idegenforgalom előtt. elérhető pontjain. Ezeket bi­zonyára szívesen vennék igénybe a többhetes tartózko­dásra hozzánk érkező külföl­diek — hiszen a genfi szel­lem térhódításának előbb- utóbb ilyen következményei is lesznek. Természetesen mindez pénz kérdése is. Talán elsősorban pénzen múlik az idegenforgal­mi, szállodaipari szakemberek terveinek, tanácsainak meg­valósítása. De ebben az eset­ben nem kell félnünk a pénz­kiadástól. A szállodaépítésre, átalakításra, túristaházakra, kétszemélyes víkendházakra fordított forintjaink busásan megtérülnek, kamatot is hoz­nának. Kamatot — nemesva­lutában! És ha nem is valósulhat meg egyszerre mindez, vagy csak a későbbi jövőben gondolha­tunk arra, hogy elgondolá­sainkat valósággá formáljuk, már most hozzá kellene lát- niok a szakembereknek a ter­vezéshez, a városi tanácsnak a lehetőségek felméréséhez, a pénzügyieknek költségveté­sek elkészítéséhez, hogy adan­dó alkalommal az ország asz­talára tudjuk tenni számítá­sokkal megalapozott konkrét terveinket: ez és ez kell ahhoz, hogy Pécsből hazánk egyik leglátogatottabb városa legyen. 47 vagon zöldborsó A háziasszonyok téli gond­jainak egy részét igyekeznek vállukra venni ebben az esz­tendőben is a Szigetvári Kon­zervgyár dolgozói. Olyan en­nek az üzemnek a raktára, mint egy gondo6 háziasszony éléskamrája — csak nagyban. Mert itt nem kilókról, hanem vagontételekről és mázsákról beszélnek amikor arról van szó, mi mindent tároltak már az elkövetkezendő télre. Újdonság, hogy a gyár zöld­borsót is tartósított az idén. Eddig még sohasem konzer­váltak zöldborsót, ebben az év­ben pedig összesen 47 vagon­nyit tettek el üvegekben, va­lamint mélyhűtöttek a Kapos­vári Hűtőházban. A zöldbor­só tartósításánál különösen a mélyhűtés jelentős, mert ez- esetben a közkedvelt főzelék teljesen megőrzi vitamintar­talmát. Ebben az évben ke­rült sor először földieper tar­tósítására is: a gyár dolgozói összesen 42 mázsa földiepret dolgoztak fel. Meggyből amelynek feldolgozása tulaj­donképpen még csak most kez­dődött — eddig 1047 mázsát konzerváltak. A napokban kezdték meg az uborka és a zöldbab tartósítá­sát. Eddig 17 mázsa uborkát ás 83 mázsa zöldbabot dolgoz­tak fel. Mm érkezik Pécsre a szovjet kereskedelmi küldöttség A Belkereskedelmi Mi­nisztérium meghívására ha­zánkban tartózkodó szovjet kereskedelmi küldöttség Sztálinvárosból július 19-én, csütörtökön reggel 9 óra tájban Pécsre érkezik. A küldöttség vezetője: Lavar- jev elvtárs, a föderatív orosz szocialista tanácsköz­társaság belkereskedelmi mi­niszterének első helyettese. A küldöttség tagjai: Stepa­nov elvtárs, az OSzSzSzK belkereskedelmi minisztériu­mának főosztályvezetője, Mutyilin elvtárs, a kievi vá­rosi tanács osztályvezetője, Abojancov elvtárs, a lenin- grádi nagyáruház igazgatója és Kacslov elvtárs, a föde­ratív orosz szocialista ta­nácsköztársaság belkereske­delmi minisztériumának osz­tályvezetője. Az öttagú szovjet kereske­delmi küldöttséget csütörtö­kön reggel a tanácselnöki hivatalban. Györkő Antal, Pécs megyei jogú város ta­nácselnöke ünnepélyesen fo­gadja. A tanácsházán hétfőn délelőtt állították össze a szovjet kereskedelmi kül­döttség kétnapos pécsi tar­tózkodásának programját. Eszerint a küldöttség tatrjai megtekintik majd a pécsi nagy- és kiskereskedelmi vállalatokat, illetve azok boltjait. Ellátogatnak a Por­celángyárba, a Borforgalmi Vállalathoz, a Pannónia Sörgyárba, a Pécsi Állami Áruházba és a Zsolnay-mú- zeumba. Kivilágítják a varasdi völgyhidat Megyénk egyik legszebb építménye Pécsvárad mellett, a pécs—budapesti műúton a csaknem harminc méter ma­gasan ívelő roppant hídóriás, a varasdi viadukt. Naponta többezer gépkocsi és motorke­rékpár halad át ezen a hídon, s az utasok nem egyszer cso­dálkozva tekintgetnek le az erdőborította völgybe, amely olyan mély, hogy apró játék­szernek látszik a nyájba tere* lődött legelésző birka, s kés* kény szalagnak a hegyről csór. dogáló csermely. Ezután még szebb látvány lesz a viadukt, mert kivilágít* ják, s éjszakánként messze* fénylő reflektorok és lámpaso­rok csillognak majd a roppant betonlábaknál, s fönt. az út két oldalán. Az éjszakai vil­lanyfényben még szebbnek, s még hatalmasabbnak látszik majd ez a nagyszerű építmény, amely büszkesége, gyöngysze­me az elmúlt évek építészeti alkotásainak. A villanyszerelési munkák mintegy félmillió forintba ke- t ülnek, mert a vezetéket Apó*- varasd községből húzzák ki a völgyhídig. Már állanak az oszlopsorok, s dolgoznak a hí­don függő vasállványon a MEGYEV1LL szerelői. Aratnak az állami gazdaságok Az őszi vetés mostoha kö­rülményei ellenére szép ter­mést ígérő gabonaföldek min­den okiratnál hivebben dicsé­rik a baranyai állami gazda­ságok szakembereinek és mun­kásainak szorgalmát és szak­értelmét. Bár az esős időjá­rás eddig nem engedte meg a kenyérgabona betakarításá­nak teljes kibontakozását, a legtöbb helyen már megtet­ték a búzában az első kasza­vágásokat. Az első kaszavágásokat azonban kizárólag olyan gaz­daságokra keli érteni, mint a bükkösdi, amelynek hepe-hu- pás domboldalain nem boldo­gul a kombájn. A negyvenöt hold már letakarított búzából azonban huszonhetet itt is aratógép vágott le és csak a legmeredekebb részek marad­tak meg a kézi kaszák szá­mára. Bükkösdön már a ro­zsot is vágják. A beremendi Vörös Csillag állami gazdaság asztalsima tábláin eddig 516 hold gabo­nát vágtak le (ebből 151 a bú­za), anélkül azonban, hogy a kézi kaszák, sőt az aratógépek szóhoz jutottak volna. Az 516 hold a Maczkó Lajos vezette komfcájnosok teljesítménye. Ha így folytatják, akkor az 1956- os aratás lesz a leggépesltet­Kohósalak-tübing a bányavágatok biztosítására A nagy mélységben találha­tó kokszolható szén kibányá- szását megnehezítik a mély­séggel együtt növekvő rendkí­vül nagy nyomásviszonyok. — Ezért a Komlói Szénbányászati Tröszt például fokozottan tér át a korszerű — acéltámos. be- tonidomköves — biztosításra. Ugyanakkor keresi az új, ezek­nél jobb. illetve olcsóbb meg­oldásokat. Egyelőre beláthatatlan lehe­tőségeket rejt magában ezen a téren az olvasztott és vissza­kristályosított kohósalak, ami a kívánt formába önthető és szilárdsága egyenlő az öntött­vaséval, azzal az előnnyel, hogy nem rozsdásodik és súlya egyharmada az öntöttvasnak. Az alapanyag, a kohósalak vasgyáraink mellett óriási, ed­dig kihasználatlan mennyiség­ben rendelkezésre áll és az új anyag — melynek feltalálása magyar mérnökök nevéhez fű­ződik — gyártási költsége egyharmada sincs az öntött­vasénak. A visszakristályosí­tott kohósalakból történtek már kísérleti öntések, amelyek a fentieket teljes egészében igazolták. A kohósalaköntvé­nyek nyomószilárdsága 6 ezer kg/cm*. szemben a betonidom- kő 4—500 kg/cm*-es nyomó­szilárdságával. Ez lehetővé te­szi, hogy például négyszáz mé­ter mélységben lévő vágatok biztosításánál használatos 35— 70 cm vastag betonidomkő, il­letve 50—100 cm vastag tég­lafal biztosítás helyett 3—5 cm vastagságú kohósalak — tü- bingbiztosítást alkalmazzanak. Ennek még az az óriási előnye is megvan, hogy élettartama öröknek mondható. Mindezt figyelembevéve a Komlói Szénbányászati Tröszt vezetői megegyeztek a Sztálin Vasmű vezetőivel, hogy a gyár mellett kísérleti üzemet létesí­tenek visszakristályosított ko­hósalak előállítására. tebb és a legolcsóbb betaka­rítás a gazdaság fennállása öta. Kedden a piszkurai üzem­egységben próbálkoztak a kombájnok a gyorsbeadásra szánt búza letakarításával, de a zápor kiverte őket a föld­ről. A gabona még nem kom­bájnérett — 20 százaléknyi .nedvességtartalmú. A megye ellenkező sarká­ban, a görősgalli állami gazda­ságban József Sándor igazga­tó elvtárs válaszol kérdé­seinkre. Szentmiklóson és Antalpusztán hozzáláttak kom­bájnosaink a búzaaratáshoz, de a nedvességtartalom itt is többnek bizonyult húsz szá­zaléknál. Az árpa és a búza aratása közötti szünetet alapo­san kihasználták. Minden ór- paszalmájuk kazalban áll már és valamennyi tarlót felhán- tották. Hozzáláttak a nyári talajerő-visszapótláshoz is. Hu­szonnégy hold közelebb fekvő területre már kihordták az is­tállótrágyát, 26 hold nehezeb­ben megközelíthető részre pe­dig napraforgót vetettek zöld­trágyának. Harmincöt milliót tesz ki annak a tömérdek fűmagnak, lucemamagnak, bükkönynek, repcének értéke forintban, amelyet a Baranya Megyei Magtermeltető és Vetőmagel­látó Vállalat termeltet szerző­déses alapon egyéni gazdákkal, termelőszövetkezetekkel és ál­lami gazdaságokkal egyaránt. Sajnc«, az elmúlt hat év rossz gyakorlata már szállóigévé avatta azt a keserves megálla­pítást, hogy termelni megtud­juk ugyan a magot, de elcsé­pelni és rendeltetési helyére juttatni már nem futja erőnk­ből. A termésnek mindig te­kintélyes része veszett', kárba annak ellenére, hogy az apró­mag, s minden túlzás nélkül hozzáfűzhetjük, — a magyar aprámag, keresve-keresett por­téka a világpiacon. Idén úgy­látszik változás következik be itt is s elsősorban a gépállo­mások jóvoltából semmi aka­dálya annak, hogy az aprómag hazai takarmánytermő terüle­tekké, illetőleg dollárrá, font­sterlinggé, svéd koronává ala­kuljon át. Már valamennyi bíborherét, repcét és a füvek jórészét is elcsépelték. A termés jónak mutatkozik. A sátorhelyi álla­mi gazdaság harminc hold réti csenkeszén 4 mázsás az átlag­termés és ugyanilyen szép ter­mése volt két gerdei egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak is. A gépállomások, amelyek nemegyszer az aprómagcsép- lésre beállított gépeket Is a ga- 1 >onánál használták fel, — idén még a gabonacséplőkkel Is ki­segítették, ha erre alkalmuk nyílott az aprómagcséplést. Az aprómagtermelés nagyon kifi­zetődő: az ivándárdai Sarló- Kalapács Termelőszövetkezet HoíhUmAóí Mpyitetikettíí Azaz, pontosabban 30 forint és 5 fillér­ről 42 forintra akar­ják felemelni az egy munkaegységre eső jövedelmet a szentlő­rinci Úttörő terme­lőszövetkezetben. Ez a termelőszövetkezet réginek számít, ha az újakat úgy mérjük, hogy az elmúlt ősz­szel, vagy az idén 'tavasszal alakultak. De nemcsak régi, hanem jó is. Elegendő egyetlen pillantás a szövetke­zet házatájára, ele­gendő néhány szám­adat a pénztárkönyv­ből és már is látszik, hogy jól vezetik a Jól dolgozó tagokat. Az idén amint emlí­tettük 12 forinttal többet akarnak osz­tani munkaegységen­ként mint az elmúlt esztendőben. Ehhez a tervhez meg van a reális alapjuk is. Állatállományuk — amely jövedelmük nagy részét szolgál­tatja — nem szenved majd takarmány- hiányban. Nem keve­sebb, mint 15 vagon szénát kazlaztak ösz- sze az első kaszálás­ból. Árpájukat már learatták, a kom­bájnnal betakarított részek közel 14 má­zsás átlagot adtak. Hogy a tagoknak még nagyobb kedve le­gyen a munkához, már mindegyik haza­vitte az eddig telje­sített munkaegysé­gei után a két kilo­gramm árpaelőleget. Eredetileg 1.1 tized kilogrammra tervez­ték a munkaegysé­genkénti árpajutta­tást, de a jó termés lehetővé tette, a gaz­dagabb osztást. Amíg Fembach An­tal aratógépe az érett búzájukat vágja, a szentlőrinci gépállo­más cséplőgépei ap­rómagot csépelnek szérűjükön, 20 katasz trális hold bíborra szerződtek, és bár háromszor is megver­te az eső, mégis há­rom mázsás átlagter­mést értek el a mag­fogásnál. 30 kataszte­ri hold földjükön szarvaskerepet ter­melnek, amelynek magja ismét bősé­ges hasznot hajt a tsz-nek. Havonta 16- 18 ezer forint jöve­delmük van tejből, és ólaikban 40 sertés hizik. Mindamellett május elsején már letették a gondot az ez évi sertés- vágó­marha- és baromfi beadásukról is. Ha azt kérdezzük, lesz-e a harmincból 42 fo­rint, a fenti számok azt árulják el, hogy még több is lehet! kedden elcsépelt 6védheréje után, amely két mázsánál töb­bet adott holdankint — 8 000 forinton felüli vételárat kap. A vállalat most a lucerna­mag szerződtetésére és begyűj­tésére tesz előkészületeket. — Tavaly súlyos csapásként érte a megye mezőgazdaságát, hogy mindössze tíz mázsára való lucemamagot tudtak ösz- szeszedni Baranyában s ezt súlyosan megérezte az állatte­nyésztés, és elsősorban a tehe­nészetek látták kárát. A nép­gazdaságnak idén 1 200 mázsa lucernamagra van szüksége Baranyából, az eddig kötött szerződések ennek csak felét biztosítják. Szükséges, hogy a mohácsi járáshoz hasonlóan — amely hiánytalanul leszerződ- tette előirányzatait, — a me­gye többi részén is minél több mag fogására kössenek meg­állapodást; Stop ! Jó bort két lépéssel odébb Ha a Rákóczi út sarkán pi­rosra vált a villanyrendőr, az július 31-ig csak azt jelenti, hogy aki lelép a járdáról, an* nak egy húszasa bánja. — Augusztus elsejétől azonban arra is figyelmeztet, hogy két lépéssel odébb, a volt Pécsi Gödör helyiségében a Pécsi Állami Gazdaság cégtáblája alatt mérik a megye legjobb borait. Nem csinálunk üzlet* rontást a Vendéglátó Válla* latnak, amikor megírjuk, hogy a Villányi Szöllészetl Gazdaság és a Pécsi Állami Gazdaság exportból vissza­tartott kadarkái, vörösborai; olasz rizlingjei kerülnek itt — egyelőre csak üvegben — augusztus elsejétől eladásra. A bormérés új színfoltja lesz megyénk székhelyének, hisz a Pécsre látogató idege­nek, akiknek már nem futja idejükből Villány felkeresé­sére és pincelátogatóba sem mehetnek az Aranyhegyre, — itt megtalálhatják törté­nelmi borvidékeink jellemző termését a cirfandlitól a vil­lányi vörösig. Az asztalosok, kárpitosok úgy alakítják át a helyiséget, hogy ott még külföldi túristák is méltó körülmények között ízlelhet* sék meg hegyeink termését, Cséplés - amelytől sokat vár a kiöld

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents