Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-14 / 165. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI w MAPLO A.BAftANYA MEGYEI PA'R7BIZ0T]\SA'ü ÉS A MEGYEI TANA'tf LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JÜLIUS 14 Már 319 méter mélységben dolgoznak az új István-akna mélyítői A Hunyadiszoborról, helyesebben annak elhelyezéséről garmadával érkeznek szerkesztőségünkbe levelek. Pécs város lakosságának helyes lokálpatriotizmusát, a „város gazdái vagyunk“ érzésének egyre szélesebb kiteljesedését bizonyítja minden hozzánk intézett levél, melyben véleményt mondanak a szobor kiszemelt helyéről, bírálják Pátzay Pál elgondolását és egyúttr.1 javaslatokat is megkockáztatnak: hol lenne Hunyadi János bronzbaöntött alakjának méltó helye patinás városunk képében. Közel ezer méter mélységű lesz 1960-ig az új István-akna szállítóaknája. Az új aknát az Aknamélyítő Vállalat dolgozói mélyítik és eddig 319 méter mélységig jutottak. További 10—15 méter után elérik a régi István-akna második szintjének mélységét. Itt egy régi zsompba lyukasztanak majd és ezzel megteremtik az első ösz- Szeköttetést a régi aknával. Az összeköttetés megteremtésének nagy jelentőséget ad, hogy az aknatajpon összegyűlő vizet a régi István-aknán keresztül szállíthatják ki azután. Az Aknamélyítő Vállalat •vezetői azt tervezik, hogy a közeljövőben a dolgozók egy részét a régi István-akna negyedik szintjére irányítják, míg más részük tovább mélyíti az aknát. így lehetővé válik, hogy előbb teremtsék meg az összeköttetést a negyedik szint és a mélyülő akna között. A tervek szerint körülbelül december közepén érik el az új aknában a negyedik szint mélységét. Tovább Kenderföldön újabb 547 lakás építését kezdik meg idén. Így Komló új városrészéhez még elválaszthatatlanul hozzátartoznak az építőállványok, a daruk. Ebben az esztendőben a megkezdett 547 lakás közül 340-et tető alá hoznak. Ezek közül mintegy száz, kétszoba, összkomfortos lesz, míg a többi — a lakáskérdés gyorsabb megoldása érdekében — szoba-konyha, előszobával épül. A lakások építésével egy- időben fejlődik az új városrész kereskedelme is. Az 509- es épületben — amelyet ugyancsak ebben az évben fejeznek be — új üzleteket helyeznek el. Kenderföldön épül fel Komló legnagyobb iskolája. Az iskola építését ebben az évben kezdik meg, s az épület az 1957—58-as tanévben, tizenhat tantermével, korszerű felszerelésével — már a kenderföldi gyerekek rendelkezésére áll. Az új városrészben napköziotthon és bölcsőde építését is tervezik és jövőre mintegy 700 újabb lakás építését határozták el. Kenderföld vízellátásának megjavítása érdekében pedig hamarosan megépül egy 600 köbméteres víztároló medence. épül Kemderföld A vitában résztvesz szinte minden ember. A levelek írói között is találunk színházi dramaturgot, munkást, vasutast, közgazdászt, tanárt és c legkülönbözőbb foglalkozású, hivatású, ízlésű emberek is megegyeznek egyben: a Hunyadi-szobor jelenlegi helye nem jó! Várnai László szerint a szobor sokkal inkább a Kórház téren találná meg méltó környezetét, de az alsó sétatérre is elhelyezhetnénk. Mások ugyancsak megpendítik a Kórház téri lehetőséget, ismét mások megindokolják, miért lenne jó erre a célra a 48-as tér. ismét mások a Széchenyi tér közepére raknák a szobrot, vagy az Apponyi térre, vagy bármelyik közül egyikre — csak a Széchenyi tér sarkába nem. Különleges sertésdíszműbőrt állítottak elő a Pécsi Bőrgyárban Százezer forint célprémiumot tűzött ki a múlt év decemberében a Külkereskedelmi Minisztérium annak a vállalatnak, amely különleges, exportképes sertésbőrt tud előállítani. A Pécsi Bőrgyár, mint az ország legnagyobb sertésbőrkikészítő üzemének dolgozói, szinte kötelezőnek érezték, hogy résztvegyenek a kísérletekben. Dr. Tóth Géza, a cseresrészleg vezetője, több művezetővel hozzálátott egy különleges minőségű díszműbőr előállításához. Az első negyedév végefelé készültek el az első kisebb tételek, amelyek a külföldi és belföldi szakemberek legnagyobb elismerését váltották ki. Sikerült egy finom, vékony sertésbőráru előállítása, amelyet most már többféle színben, pirosban, barnában, mahagóniban, stb. gyártanak. A gyárban naponta átlag 300 kvadrátot állítanak elő az újfajta sertésdíszműbőrből. A II. félévben pedig körülbelül 300 ezer kvadrátot fognak ártani. Az újminőségű ser- sbőr nagyon alkalmas női skák, pénztárcák, cigaretta- és levéltárcák, puderdobozok és egyéb díszműtárgyak előállítására. M mennyi érvelés logikus, valamennyit áthatja városunk sze- retete, a gond, hogy új szobrunk egyszersmindenkorra végleges, ne pedig ideiglenes helyére kerüljön. Az egész várost lázbahozó vita kétségtelenül tükrözi a(( közvélemény állásfoglalását, tolmácsolja városunk százezernyi dolgozójának hangját. Az sem titok, hogy Pécs és a me-i gye vezetői nagy többségük- ben ugyanígy vélekednek, és (i hogy a szobor talapzatát mé-<i gis a Széchenyi tér dél-keleti sarkában kezdték meg építeni, az csak annak tulajdonítható hogy Pátzay mester alkotóművészi kívánságának akartak eleget tenni. A szobor azonban Pécs vá-^^ rosáé, Pécs városának lakóié lesz. A levélíró és a levelet nem író, de a szobor elhelyezését szóban bíráló pécsiek mennek majd el napról-napra Hunyadi János előtt, az ő szemüket sérti az aránytalanná tett tér, ők azok, akik a szobor elhelyezésének vitájában a legilletékesebbek, akiknek szavát nem lehet elereszteni a fül mellett. Pécs városának lakói egységesen és félreérthetetlenül szót emelnek a szobor jelenlegi elhelyezése ellen. Ez egyhangú vélemény. A másik „egyhangú“ vélemény valóban egy hang véleménye: Pátzay Pál szobrászművészé, akinek érvei nem állják az ellenérvek ostromát. Tiszteljük, becsüljük a mestert, köszönjük, hogy ilyen monumentális alkotást készített városunknak, de ez a tisztelet és megbecsülés nem terjedhet odáig, hogy ebben a kérdésben — a szobor elhelyezésének kérdésében — a közvélemény ilyen egyhangú megnyilvánulása után is — engedni kelljen. „Pécs városának Hunyadiszobra nem csupán hivatalok, nem csupán az alkotóművész ügye, hanem — elszomorító, ünnepségen A Hunyadi-emlékbizottság értesítést kapott, hogy a Pécsett tartandó augusztus 12-i Hunyadi-ünnepségen a jugoszláv, bolgár, román és albán küldötteken kívül csehszlovák és lengyel küldöttség á is érkezik városunkba. — |( Résztvesz a szoborleleplezési ünnepségen Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront országos elnöke, Vass Istvánná elvtársnő, a Hazafias Népfront országos titkára, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész és Szabó Pál Kossuth-díjas író is. Száz kombájn szérűn tisztítják a gabonát Baranyában Baranya megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben az idei nyáron mintegy 170 kombájn aratja és csépeli a gabonát. A kombájnok a terv szerint több, mint 27 000 holdról takarítják be a jó termést Ígérő kalászosokat. Az így elcsépelt termény szárítására és tisztítására száz kombájnszérűt létesítettek a megyében. Az állami gazdaságokban csaknem teljes egészében gépesítik a kombájnszérűn folyó munkáikat. Erre a célra hamarosan 19 nagyteljesítményű gabonafúvó berendezést kapnak a gazdaságok. A napokban az Ormánsági Állami Gazdaságba megérkezett az első három gabonafúvó berendezés a Német Demokratikus Köztársaságból. Közülük az egyiket [ Pécsi áruk a világ minden iáján ;[Júliusban már 20000 pár kesztyűt küldtek külföldre A világ minden táján ismertek a Pécsi Kesztyűgyár készítményei. A gyár mintegy tizenöt országgal közvetlen kapcsolatot tart és a külföldi megrendelők legnagyobb megelégedésére kiváló minőségű férfi és női kesztyűket szállít. A legutóbbi napokban Angliába, Svédországba, Svájcba, Szovjetunióba, Hollandiába, Finnországba és Belgiumba küldtek jelentősebb kesztyűszállítmányt. Július 13-án Londonba és Hollandiába adtak fel három — 1923 pár, túlnyomórészt béleletlen, női és férfi bőrkesztyűt tartalmazó — csomagot. Július első napjaiban közel húszezer pár pécsi kesztyű hagyta el az országot. már üzembe is helyezték é&\ ezen óránként négy és fél tonna gabona megy keresztül. A gép nemcsak megszáotja a magot, hanem 20—25 méter távolságra, a kívánt helyre is fújja azt. Több állami gazdaságban ■— így Beremendem, Siklóson, Sátorhelyen — tíz kiselejtezett cséplőgépet alakítottak át mag tiszti tásra. amelyek igen jól, beváltak az, őszi árpa szárítása és tisztítása során is. A bólyj gépállomás körzetében nyolc kombájnszérűn folyik éjjel-nappal a munka. Eddig csaknem száz vagon árpát szárítottak és tisztítottak meg. Pénteken a bólyi Kossuth Tsz kombájnszérűjén megkezdték a kombájnnal elcsépelt búza tisztítását is. Az idei nyáron • a'gépállomás körzetébe tartozó kombájnszérűkön körülbelül 300 vagon búzát fognak meg- 'szárítaná és kitisztítaná. Á növekvő bizalom jele az a 260.000 forint, amelyet a baranyai földművesszövetkezeteknek. Ma már nincs kizárólag az állam erőforrásaira utalva a földművesszövetkezet, ha üzlethálózatát szeretné bővíteni, vagy ha' árukészlete választékosabbá tételére pénzre lenne szüksége. A célrészjegy befizetés formájában maga a tagság is segít összehozni a kívánt összeget, amelyet csakis a 'meghatározott célra szabad fordítani. A bólyi földművesszövetkezet szajki szervezeténél másfélezer forintot fizettek be azért, hogy az italboltot megfelelő asztalokkal és székekkel berendelhessék. A célrészjegyek után — amellett, hogy közvetve is hasznát élvezi — rendes osztalékot is kap a gazda. A célrészjegyek befizetése eddig fizettek be célrészjegyre különösen jól halad pécsi hogy ezt hangsúlyozni kell, — szAszcrint is a köz ügye" — írja levelében Csa.lágl János. És hadd idézzünk befejezésül még egy mondatot ugyanebből a levélből: „Illendő, hogy a vitában az utolsó szót a közvélemény mondja ki," Coh líi Sva is a tíMiek Remek kis fekete fiúk. Az arcuk olyan barna, mintha már az egész nyarat Mohácsszigeten töltötték volna. S a hajuk is fekete és fényes, mint a szemük, amely úgy ragyog, annyi életkedvvel, akarással, és hittel, hogy sen- kisem gondolná róluk: anyátlan-apátlan fiúk ezek a gyerekek. Anyátlan-apátlan fiúk akiket négy esztendővel ezelőtt fogadott gyermekeinek Magyarország. Százszor le kellene pihennie a madárnak, — hírvivő üzenetével, míg elérkeznék oda a végtelen, nagy óceán partjára, ahol bölcsőjük ringott. Pedig hadd menjen a hír, repüljön, szálljon, égig érő bércek s gyors csobogásu patakok felett: 40 koreai fiú dolgozik Mohácsszigeten. Dolgoznak, mintha csak az apjuknak, anyjuknak segítenének a nagy vész, az elemek háborúja után — eltüntetni a romokat, megteremteni az új életet. Nem nyaralni jöttek ide, nem. A múltkoriban a tábor egyik vezetője beszélgetés közben azt mondta tréfából valakinek: — Te itt maradsz, megnősítünk a szigeten. Majd szerzek én neked csinos, magyar kislányt. A fiú értetlenül nézett vissza rá. Nem a magyar beszédet nem értette meg, nem, négy év alatt megtanult a mi szép nyelvünkön beszélni. Csak az nem fért a fejébe, hogy lehet Ilyen fontos dologgal tréfálni. Udvarlás? Csinos kislányok? Jó, jó lehet arról szó máskor, de most... Rápillantott a vezetőre és halálos komolyan kis méltatlankodással a hangjában válaszolt: <= Mi dolgozni jöttünk ide. Dolgozni — cserébe, hálából, amiért a magyar mérnökök segítettek Phenjan felépítésében. Azok terveket készítettek, s építkezéseket vezettek, ők a maguk izmos kezével állnak munkába és építik a házakat. — Pjuktor jogi.;: PjukAor jogi;:; — kiabálja No Miong Gi, az egyik épülő háznál. •. — Téglát ide ;; s téglát ide jii : hangzanék magyarul a szava, Ketten már ugranak is és viszik erőlködve, beleizzadva, de szünet nélkül, a téglát; viszik, hogy egy pillanatra se akadjon fenn az építkezés. — Bár mindig ilyen segédmunkásaim lennének, — dicséri őket Mercz János, a kőműves. — Szívósak, kitartóak s az első perctől az utolsóig megállás nélkül dolgoznak. Pedig az első perc már korán reggel kezdődött. S a nap is lebukik a sárháti fák alján, mikor abbahagyják. Maguk akarták így, maguk vállalták így, hogy a két hét minden percét munkával töltsék. Con Ki Szo-nak is pihenője lett volna most délelőtt. Ping-pongozhatott volna, vagy ha éppen kedve tartja, fürödhet a Riha tóban. — Dehát, hogy mentem volna fürdeni? — méltatlankodik. — Bejött egy öreg nénike, s kért, hogy menjünk segíteni. Le kell bontani a házukat. Egész délelőtt ott dolgoztak aztán. — Rohammunkán... — mondja ki kicsit botladozva a fiú. Itt tanulták meg ezt a kifejezést. Itt tanulták meg ennek tartalmát egész életre szólóan. Con Ki Szó délután is megy dolgozni, ha „kötelező" munkán felül is vállal. Rohammunkát. Hadd örüljön az az öregasszony. Hadd érezze, hogy a koreai gyerekek nem akármilyenek. Hát nem is. Még újítást is eszeltek ki a homok-kitermelésnél. Egyszerű primitív fogás, de fele olyan nehéz sincs, így feldobálni a mélyből a homokot, mint eddig. Rim Hjak Tyin kezében a lapát. Jól belenyomja a homokba. Amikor teli van, akkor Tyin Ik Man és Kim Csun Szik felülről egy rákötözött zsineggel felrántja, így aztán könnyen kerül a homok a kocsira. Elő exkavátornak nevezik a találmányukat. — Volt is eredmény tegnap, — mutat az elsőséget jelentő vándorzászlóra a brigád egyik magyar tagja, Samodi La ci. — 62 köbmétert termeltünk ki. Ma 62 köbmétert ástak ki, holnap téglát raknak holnapután tán egy házat fejeznek be. A magyaroknak s a magyar fiúkkal együtt. Köszönjük nektek Con Ki Szó, No Miong Gi, meg ti többiek, remek kis legénykék. Köszönjük, s szálljon csak az a kis hírvivő madár, a messzi Koreába is — és vigye csőrében a rokonaitoknak, népeteknek a dicsérő levelet. Hadd legyenek ők is olyan büszkék rátok, mint most mi vagyunk. ÖNODY GYÖRGY járásban, ahol eddig 50 000 forintra emelkedett ez az ösz- szeg, míg a mohácsi járásban a 45 000 forintnál tartanak. Ezek a befektetések azt mutatják, hogy a földművesszövcl kezeteket újra 8 egyre inkább sajátjuknak érzik a gazdák. Más jelek is tanúskodnak erről s közülük talán az a legfontosabb, hogy idén újabb, 3835 gazda lépett a földművesszövetkezeti ’ tagok sorába. (KABÁCS BÉLA) 72000 forint Ilyenkor nyáron, amikor' a gyár munkásai az .évi munka fáradalmait pihenik, a gyár gép>ei is meglfjód- nak, megtisztul az üzem és környéke. Az idei rendszeres nagytakarításon kívül azonban más is történik a Szigetvári Cipőgyárban. Július első- napjaiban a futószalag számára új sínpályát raktak le, amely . sokkal jobb lesz, mint a régi. A régi sínpályáról ugyanis leemelhették a kocsikat, ha egy-egy munkafolyamatnál lemaradás jelentkezett és ez mindenképpen gátolta a többiek munkáját. Az új sínpálya használata nagyobb szervezettséget, szigorúbb fegyelmet kíván. Ugyancsak újdonság lesz a gyár dolgozói számára, hogy a futószalagon az eddigi „tíz párás rendszer” helyett öt párást vezetnek be. Eddig az volt a gyakorlat, hogy egy- egy munkás elé tíz pár cipő került. Ha például egyikük a fárafoglaiást végezte, 19 cipő várt rá, amíg a huszadikon dolgozott. Ez a módszer nagyon nehézkessé tette a munkát, emiatt 2.5 napos volt egy pár cipő gyári átfutási ideje. Az „ötpáras rendszer”-rel meggyorsul a munka, cs egy .lapra csökken az átfutási idő. A Szigetvári Cipőgyár dolgozóinak szabadságideje alatt végrehajtott átszervezéssel, évente 72 ezer forintot takarítanak meg az üzemben,
