Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-26 / 175. szám

V A P í ö 11 MS« »^»rrrc sff Ifjúsági parlament Péesliányán .Háromnegyed ötkor még minden szépnek és jónak ígérkezett. A pécsbányai párt­házban gramofon szólt, mél­tóságteljes és „megállapodott“' legények, virgonc fiúk, maguk között suttogó és nevetgélő lá­nyok népesítették be a termet Ö“ órakor, amikor az ifjú­sági parlamentnek kezdődnie kellett volna elpárolgott a vi­dám hangulat. A fiatalok ugyanis meghívták vezetőiket és Börzsei Mihály üzemvezető elvtárs nem jött el. Körösi Pozsgai és Beck párttitkár elvtársak, Szandtner és Bocz ü. b. elnök elvtársak is el­maradtak: Kerti Henrik kul­túrotthon igazgató és Sudár Ferenc sportkörelnök is „meg­feledkezett” az időpontról. Szerencsére, a fiatalok nem kedvetlenedtek el túlságosan. Há Börzsei elvtársnak, Körö­si elvtársinak vagy Szandtner elvtársnak ném tudták el­mondani a panaszukat, el­mondták Bótai' János DISZ szervezőnek, Retkes Pál DISZ- titkárnak, Vörös Pál elvtárs­nak és Pusztai József elvtárs­nak, á megyei és városi DISZ bizottság vezető funkclónáriu- sainak.­Iggz, a gyűlés kezdetén hi­ányzott a mersz,- különösen a vegyes-üzemi lányok féltek a felszólalástól." Hanem a végé­re • belemelegedett mindenki. Bótái Jancsi lelket öntött mindnyájukba. Nem tagadta, ami jó, hogy például külföld­re mehetnek legjobbjaik, hogy Szabó Illés esélyes a nyolc­száz forintos munka-jutalomra és így tovább. De a sérelmeké; sem rejtette véka alá. — Panaszkodtak a legény- szállási fiúk, hogy fél litgr ká­véval meg egy darabka lek­várral nem lehet dolgozni — mondotta. — Igazuk van? De még mennyire. És így sorol­hatnák még sokat, amiben mellettetek állunk. Itt van például a balatoni kirándulás, gépkocsit kértünk Vereckei elvtárstól és nem kaptunk. Kértük a két nap sima sza­badságot a szerződött ifjú­munkásoknak — nem kaptuk meg. Kértük a kultúrházat, hogy adjon a DISZ-nek ab­ból a 76.000 forintból, amit kapott — egy fillért sem lát­tunk belőle... Ezekhez pedig jogunk van és ezekért harco­lunk is. Mi nem akarunk ir­reális követélésekkel fellépni, mi nem akarunk demagógiát, mi csak az igazunkat akarjuk! Erre már megbátorodtak a fiatalok. Különösen Kósa Kál­mán. Elmondotta, hogy so­kat „nyelt“, mert régebben, amikor a fiatalok jogaiért ki- állott, olyan munkahelyre he­lyezték, ahol egyharmadávai csökkent a fizetése. — De máskor sem hallga­tok — mondotta. — Miért is ne beszélhetnénk bátran, hi­szen jól dolgozunk, DISZ- brigádjaink megállják a he­lyüket. De csak munkából áll az élet? Tanulni és szórakoz­ni is szeretnénk. Sorba emelkedtek a kezek és a leányszállási ablakfüggöny­től kezdve a rádióig minden szóba került. S ami különösen jó, nemcsak panaszkodtak, ha­nem tettkészségüket is kifejez­ték. Szirtes Teri, a vegyes­üzem DISZ titkára például így: — Szervezzünk egy kultúr- csoportot! Mi a vegyes-üzem­ből a lányokat adjuk, az ak nákról pedig jöjjenek fiúk! Csákó Laci sportolási lehe­tőséget kért, Éles Feri sakk­csapatot akart. Garzó Sanyi pedig azt, hogy hordják el a szemetet a futballpályáról. Szirtes Teri közbevágott, hogy nincs a vegyes-üzemnek lova a fuvarozásra. — Hát arra van, hogy a sze­metet odavigyék? — kérdezte Garzó Sanyi, a gyűlés nagy derültségére. Szerveztek még a „fiatalok problémáival foglalkozó“ bri­gádot is, sportvezetőt is vá­lasztottak. Nem panaszkodhat! tehát senki a pécsbányai fia-* talokra, nem mondhatják,! hogy „passzívak“ és csak kérni! meg újra kérni akarnak. ; Reméljük, hogy kívánságu-j kát meghallgatják a helyi! pártszervezetekben, az üzem-! vezetőségben és a többi he-* lyen. Ha Vereckei elvtárs" példáját követik, akkor jó úton járnak, mert Vereckei elvtárs a gyűlést követő na­pon odaadta a gépkocsit. Készül a Hunyadi szobor felirata Szerdán, a délelőtti órák­ban, kíváncsi embertömeg vette körül a Széchenyi tér jobb sarkában a Hunyadi szobor alapzatát. Figyelték a kőfaragókat, akik kezükben kalapáccsal és vésővel, a ki­rajzolt betűket, a szobor alapzatának feliratait vésték. A tartó oszlop jobboldalán Czuczor Gergely költőnek következő verssora olvasha­tó: ,,..S acélt ragad, lovára kap Csatáz, vív, izzad éj és nap S míg nem győz, nincs nyugalma." A szobor alapzatának baloldalán a felirat arra a kérdésre ad választ, hogy ki állította a szobrot és mi­lyen alkalomból. Szövege a következő lesz: „A magyar nép Hálás megemlékezése jeléül Emelte 1956-ban Hunyadi János halálának 500. évfordulóján" A szoborral szemben állva pedig csak ez olvasható: „Hunyadi János”. Azonnal kifizetik az É-gabona árát Egy nap a harkányi tsz-ben Szerda reggel Prioil Ödönné, a harkányi tsz elnökasszonyá­nak első -útja az istállóba ve­zetett-. A fogatosok Verők Mi­hálés Dubits Ferenc már in­dultak ki három zsákossal a tsz magtárához. Itt a tsz asz- szonpok mellett a kis Farkas Márton és Priol Anna segített, a tegnap aratott kombájnbú­zát rostálni és felmerni, amit aztán a malomba vittek. Ez már a munkaegység előlegre Szánt gabona (3 kiló egy mun­kaegységre) és szombaton me­hetnek a tagok a lisztért. „ Javítsák meg vízellátásunka I“ Kovács MáriaN és még 10 bőrgyári dolgozó aláírásával levél érkezett szerkesztősé­günkhöz. „Ideje lernte már — írta Kovács Mária— megja­vítani a Bőrgyárban a für­dőt. Egy éve kaptuk de hol folyik a víz, hol nem. Egy­szer csak meleg viz folyik, máskor csak hideg. Gyakran beszappanozzuk magunkat és nem tudjuk a szappant le­mosni, -mert hirtelen nem jön víz a csapból." Fodor György elvtárs, a bőr­gyár beruházási osztályának vezetője ezzel kapcsolatban a következőket Válaszolta szer­kesztőségünknek: dolgozóink panasza telje­sen jogos, A vízellátási zava­rokat az okozza, hogy fürdő­ink. városi vízellátásra van­nak kapcsolva (egészségügyi rendelet) s a városi hálózat­ból nem kapunk elegendő vi­zet. Többször fordultunk már kérelemmel a városi tanács város- és községgazdálkodási osztályához, a Víz- és Csator­namüvekhez és a Közegész­ségügyi Felügyelőséghez; ja­vítsák meg vízellátásunkat. A helyzetet még súlyosbítja az a körülmény, hogy a váro­si fővezetékre új jelentősebb vízfogyasztókat is kapcsoltak mint például a Cementárú- ' ipari Vállalatot és a Húsipari Vállalatot. A Bőrgyár dolgo­zói az elemi higiéniának sem részesei. Április elején javult a hely­zet. azonban 10 nappal ezelőtt ismét kérnünk kellett a viz- e’látás javítását a Víz- és Csatornaművektől, mert lát­juk. hogy dolgozóink pana­sza jogos és a helyzete tart­hatatlan. Végleges és érdemleges in­tézkedés azonban mai napig nem történt. Igazuk van dol­gozóinknak, akik közül igen lokan szennyező és részben tgészségre káros anyaggal dolgoznak. A probléma meg­oldását sürgeti a tűzoltóság is. és az a. tény, hogy ez a kérdés nem mai keletű, ha­nem már több ive megoldás­ra vár A tsz irodában Priolné az­után a megyével beszélt tele­fonon. Bejelenti, hogy a har­kányi Első Megyei Tanácsko­zás Tsz kedden este befejezte az aratást és teljesítette a ga­bonabeadást. Sőt 42 mázsával többet adtak az államnak. Összes gabonájukat — a há­rom hold rozs kivételével — gép vágta. Az őszi és tavaszi árpát és a 132 hold búzából is mintegy 50 holdat kombájn aratott (23 holdról 14 mázsa volt az átlagtermés) a többi búzát pedig aratógép. A 20 hold zabot is géppel aratják. A közös szőlejében is dol­goznak. Hugyák Sándor és gimná'zista fia lókapáznak Kiss Sándor kötöz a Plávics tanyán. Várhelyi János Balas­sa Istvánná, Mostoha Lajos és még néhányon üz aratógép ál­tal levágott gabonát rakják össze. Délután meg a már ösz- szehúzott kombájnszalmát ka- zalozzák, nehogy kárt tegyen benne az eső. Ez alatt Jáksó János brigádvezető és Kántor Ferenc kocsis hordják a szérű­re a tűzrendészen vizet, hogy itt se legyen majd fennakadás, ha felbúg a cséplőgép. A kertészetben mint min­dig, ma délelőtt is nagy a forgalom. Nemcsak harkányiak jönnek ide vásárolni. A cuni Bogádí János bácsi is innen viszi a paradicsomot. Szer­da délig mintegy félmázsa pa­radicsom és 25 kiló paprika fogyott el a kertészetben. Délután 2 órára Priolné be­fejezte körútját, hazatér ke­rékpárjával. Ebéd után Dana- da Andrással — aki a tsz me­zőgazdásza, és párttitkára egy- személyben — elkészíti az esti közgyűlés beszámolóját. A nagy munka közepette sem árt számotvetni a történtekkel, és megvitatni az újabb teendő­ket. WEINDINGER VILMOS | Orvosi rendelőt kap Mohácssziget A Magyar Vöröskereszt egy orvosi rendelő teljes felszere­lését ajándékozza Mohács szi­get lakosságának. Az orvosi felszerelést a Vöröskereszt köz­pontja Budapestről július 26-án, csütörtökön indítja út­nak. A felszerelést a Vöröske­reszt Baranya megyei szerve­zete akkor adja át a sziget la­kóinak, amikor az új orvosi rendelő építése Mohács-szige­ten befejeződik ; Az utóbbi nápokban számos téves vagy rosszindulatú hí- 3 resztelés terjedt el az É-gabo- inával kapcsolatosan. Felkér­jük a Megyei Begyűjtési Hi- Ivatal jogügyi előadóját, Gara­jmi Rudolf elvtársat, hogy válaszoljon ezekre a kérdések­re, amelyek most a legköze­lebbről érintik termelőszövet­kezeteinket, egyénileg dolgozó parasztjainkat. — Először is tisztázzuk, mi is tulajdonképpen az É-gabo­na? — Az egyénileg dolgozó pa­raszt a vetőmag, a beadási kötelezettség és a háztartási szükségleten felül megma­radt kenyérgabonájának nyolcvan százalékára szer­ződést köt az állammal. Ez az É-gabona. A nyolcvan százalék sokhelyütt zavart okoz a szerződéskötésnél, mert a dolgozó parasztok az­zal érvelnek: „Nem tudjuk mennyi lesz a termésünk; nem tudjuk mennyit, hány mázsát tudunk lekötni". Ez nem elfogadható érv, mert a gazda az önkéntes szerző­désben azt vállalj^, hogy ga­bonafeleslegének a nyolcvan százalékát adja el az állam­nak. Meg kell még jegyez­nem, hogy a gazdának min­denkor maradnia kell egy mázsa gabonafeleslegének, még akkor is, ha ez a nyolc­van százalék rovására megy. — Mennyit fizet az állam mázsánként az É-gabonáért? — A búzáért 240, a rozsért 220 forint készpénzt. Ezen­kívül minden szerződő igénybe veheti a mázsán- kénti 20 kilós korpautal­ványt, amit a gabona leszál­lítása után azonnal kézhez kap és igénybe veheti az ' úgynevezett iparcikk utal­ványt is, amelyhez hasonló módon jut hozzá. A korpa mzsája 150 forint és vala­mennyi kereskedelmi őrlésű Fogyasztói ára 1 forint Általában hasznos, hogy az árukon a „fogyasztói ár“-at megjelölik. Ez már eleve megakadályozza a dolgozók becsapását. A fogyasztói ár feltüntetése azonban nem mindig üdvös. A sásdi tüdőgondozó inté­zet vezető orvosával, dr. Sza­bó Leventével utaztam ha­za. Örömmel mutatta a dí­szes oklevelet, amelyet Jó munkája elismeréséül kapott az egészségügyi miniszter elvtárstól. Megnéztem az ok­levelet, rajta a Magyar Nép- köztársaság címerét és azt, hogy miért kapta dr. Szabó Levente. Az oklevél jobb sarkában azonban szemet szúrt ez a felírás: „Fogyasz­tói ára 1 Ft.“ Dr. Szabó Levente elmond­ta még, hogy jobban örül az oklevélnek, mintha pénzt kapott volna és majd úgy keretezteti be, hogy a keret eltakarja a fogyasztói árat HORVÁTH ANTAL Csikóstöttős malomban, valamint ezek cseretelepén és 19 földmű­vesszövetkezetben egy tétel­ben megkaphatja. Az ipir- cikk utalványra a szerződé­sek hátlapján meghatározott mennyiségben és árkedvez­ménnyel vásárolhat, vagy pedig a gépállomáson ér­vényesítheti mélyszántásra. A mélyszántásnál az egyéni­leg dolgozóknak a gépállo­más annyi 30 forintot enged el a szántás díjából, ahany 100 kiló búzára kötöttek szerződést és szállítottak le, míg a termelőszövetkezetek­nél minden 100 kiló után 35 forint az engedmény. Még megszeretném említeni, hogy a kedvezmények igénybevétele nem kötelező. Aki nem akarja igénybeven­ni, annak minden mázsa után még plusz 40 forintot fizet államunk, tehát így a búza ára nem 240, hanem 280 forint lesz. — Hány mázsára kötöttek eddig szerződést a megyében? — 12.000 mázsára tehető az a mennyiség, amit a terme­lőszövetkezetek és az eqvé- nileg dolgozó parasztok E- gabonára leszerződtek Kü­lön meg szeretném eml le­ni, hogy a berkesdi Alkot­mány 10, a kátolyi December 21. három, a szebényi Augusztus 20 Termelöszövt- kezet pedig két vagon E-ga­bonára kötött eddig szer­ződést. De hasonló eredmé­nyek vannak az egyénileg dolgozó parasztoknál is. S*e- bényben például Dobokai Mátyás 10 mázsára kötött szerződést. — Még egy utolsó kérdés. Mi igaz abból a falvakon el­terjedt hírből, hogy a bank nem fizeti ki az E-gabona árát a termelőszövetkezeti k­nek, hanem ezt az összeget az adósság törlesztésére tartja vissza? — Ez a híresztelés teljesen alaptalan. A Minisztertanács kötelezte a bankokat, hogy az E-gabonáért járó össze­get minden körülmények között kifizessék. Tehát efe- lói nyugodtak lehetnek a tsz-tagok. Pénzüket azonnal megkapják. Ha mégis vala­mi késés fordulna elő va­lahol, azonnal keressék <el vagy a megyei tanácsot, vagy a megyei begyűjtési hivatalt, • hogy intézkedhes­sünkI — fejezte be nyilat­kozatát Garami Rudolf. Műszaki életűnkben se tűrifik a dogmatlzmust As egyenletes termelés a’árfeltételet A tervszerű üzemvezetés A bányamunka — akár elö- vájáson, akár fejtésben — mindig ciklusos jellegű, ezért a közismert ■„ciklusgrafikon szerinti munkavégzés (munka- szervezés)” meghatározás nem kifejező. Helyette sokkal cél­szerűbb műszaki munkarend szerinti munkavégzésről be­szélünk. A műszaki munkarend sze­rinti munkavégzésnek három lépcsője van: 1. A kérdéses munkát gon­dosan, mindenre kiterledően, műszakilag — ás a szervezés vonalán is — meg kell tervez­nünk. 2 Biztosítanunk kell a terv­ben szereplő műszaki feltéte­leket már a munkavégzés meg­kezdése előtt (munkahely el­készítése, felszerelése) és a munkavégzés egész folyamata alatt. 3. A tervezett munkavég­zést a ténylegesser össze kel' hasonlítanunk, amire legin­kább a munka grafikus ábrá­zolása szolgálhat. Szükséges azonban a ténygrafikon egysze­rű regisztrálásán túlmenően ezt « műveletet „diszpécser-jelleg­gel” végeznünk, vagyis a ierv- graflkontől való eltérés ese­tén azonnali operatív intézke­déseket is kell tenni, hogy ‘ megtervezett munkarend sze­rint dolgozó csapat a cik’us adott folyamatából való kiesés esetén az előirányzott munka ■■eml be rövidesen vissza .érhes­sen. A fent leírt értelemben Kom lón műszaki munkarend (gra­fikon) szerinti munkavégzés­ről aligha beszélhetünk. Magának a tervgrafikonnak az elkészítése a teljes terv­anyag birtokában problémát nem okoz, az szinte csak ma- nulális munka. Bányászatunk­ban azonban legtöbbnyire pusztán a tervgrafikon elké­szítésében látják a „ciklusos munkaszervezés" lényegét, amely grafikon minden komo­lyabb előzetes számítás (ter­vezés) nélkül, pusztán érzék -’ónján készül. A tárgygrafikon vezetése nem egyszerű kérdés. Fel kell •°inünk az alapvető kérdést: ki is illetékes a ténygrafikon "endszeres vezetésére? A csa­patvezető vájár-e, vagy a fel­ügyelettel megbízott körletak- nás(E? Különböző meggondolá- 'ok alapján csakis oda lyu­kadhatunk ki, hogy az ellenőr- •ő grafikont nem helyes a csa­pat valamelyik tagjával vezet­tetni. Nemcsak azért, mert er­re sok esetben nincs meg a "szsége. hanem mert a mun­kahelytől-a bánya szájáig ese­dékes operatív intézkedések megtételére alig van lehetősé­ge. Ilymódon a ténygrafikon vezetését — a már említett diszpécser jelleggel — fel­ügyeleti személynek kell ellát­nia. Ez azt jelenti, hogy min­den olyan munkahelyre, ahol a szó szoros értelmében előre 'negtervezett műszaki munka- ■"nd szerint dolgoztatunk, kü- 'ön aknászt kívánatos beosztó- ■ Ellenkező esetben csak tes- sék-lássék munkát végzünk. Az elmondottakból az kö­vetkezik, hogy a műszaki mun­karend szerinti bányamunlcá- ~tak nagyon is megvan a helye és a szükséglete, de csakis ki­emelt, különösen fontos, súly­ponti munkahelyeken. Az ilyen munkahely lehet „célvá­gat” szénben, vagy kőben és lehet tömegtermelő fejtés. — Nyilvánvaló, hogy egy új me­ző feltárását, vagy egy nagy­jelentőségű frontfejtés előké­szítését szolgáló vágat, vagy vágatcsoport gyors kihajtása érdekében érdemes a grafikon szerinti munkavégzés mindhá­rom lépcsőjének útját megjár- nunk, s a kiemelkedő csapat­teljesítmény érdekében a kü­lön felügyeletet is biztosíta­nunk. A mindennapi üzemvi­tellel kapcsolatos vágathajtás széleskörű — de viszonylag ki­sebb igényű — meggyorsításá­nak és az elszórt kisebb fejté­sek teljesítménynövelésének azonban más a módja. Ezek mindegyikéhez külön felügye­let nem biztosítható, de nem is szükséges. A jó teljesítmény alapfeltételét Itt a tervszerű üzemvezetés általános keretei között kell biztosítani (fBleg jó anyagellátással) és nemkíl- 'önleges munkaszervezéssel. Úgy véljük, hogy a „ciklu­sos munkaszervezés” körill ki­alakult hazai gyakorlat bizo­nyos mértékig célt tévesztett. Felsőbb hatóságaink a grafi- konos munkavégzés tömegmé­retekben esedékes szükséges­ségét jelszó gyanánt hangsú­lyozták az elmúlt években. Az volt a jó üzem, vagy tröszt, amely a havi statisztikai je­lentéseiben minél nagyobb számú „ciklusos” munkahelyet mutatott ki. A minőségi kí­vánalmak helyett tehát tar­talom nélküli mennyiségi kí­vánalmakat támasztottak. A dogmaként szerepeltetett ^ciklusos munkaszervezés” „kiértékelésére” havonta ki kell mutatni a „ciklusban” és a „nem ciklusban” dolgozó fejtések számát, teljesítmé­nyeit és a százalékos teljesít­ménynövekedést, előbbi és utóbbi munkahelycsoportok között. Állíthatjuk, hogy az üzemnél legtöbb esetben nyűg­nek érzik az ilyen tömegmé­retekben megkívánt különle­ges feladatot s egyszerűen úgy reagálnak, hogy a jobb mun­kahelyeket kinevezik grafiko- nos munkahelynek, amikor ts garantált teljesítménytöbblet mutatkozik a „ciklusos mun­kaszervezés” javára. Az ille­tékes helyen a befutó jelenté­seket összesítik és pusztán egy egyszerű papírszámítás elvég­zésén múlik, hogy tonnában (esetleg vágat fm-ben) is ki­mutassák a ciklusos munka- szervezés „eredményeit”. Ez­zel a kérdés lényege elsikkad és a fontos, különleges esetek­ben valóban nagyjelentőségű lehetőség kihasználatlanná vá­lik. A műszaki életben is meg­mutatkozó dogmatizmus fel­számolását segíteni elő, ha as illetékesek szakíthatnának ed­digi formális követelményeik­kel és a továbbiakban csak a maga helyén, de kellő tarta­lommal követelnék meg az előre megtervezett grafikon szerinti munkavégzést. A kü­lönböző üzemekben jelentősen változik a műszaki tartalom­mal biró grafikonos munka­végzés lehetősége és szüksé­gessége. Kézenfekvő, hogy egy 100—120 m-es frontszélessé­gekkel dolgozó bánya minden fejtése a legpontosabb előzetes menetrend szerint dolgozzék. Ugyanezen üzem feltárásai, elővájásat számára a munka­rend esetenkénti megtervező se, stb. fölösleges lehet. Más esetben talán az egész üzem­ben csak egyetlen feltáró mun­kahelyet kell a gondosan megtervezett grafikon szerint irányítanunk, amelytől azon­ban az átlagos teljesítmény sokszorosát várjuk el. Ha az eddigi módszerekkel szakítva, a mérnöki szinten való munkaszervezési fel­adatainknak tartalmat adunk, nem fogjuk fétisnek vélni az olyan vágathajtási, vagy fej­tési teljesítmény-előirányzato­kat, amelyek adott esetben nemcsak kívánatosak, hanem bányászatunk szempontjából nélkülözhetetlenek is. Dzsida László a Komlói Szénbánvá«*nti Tröszt műszaki fejie-'-p­8Í osztályának vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents