Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

VILÁG PROLETÁR!47 EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MCGYEI PA'RvBUOTLSAÜ fS A MEGYEI TANACS LAPJ XIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM Ara 50 FILLÉR SZERDA, 1956 JÚLIUS 4 • • A „langyos béke Esv hete kezdte meg ta- offenzíva” következtében a nácskozásait Londonban a brit nemzetközösség miniszterelnö­keinek értekezlete. Ezen a ta­nácskozáson, mint általában a hasonló tárgyalásokon, a nem­zetközösség számos problémája kerül szőnyegre, hiszen ma­napság igen széleskörű és igen sokfajta különbség áll ferm a tagállamok között. Nemcsak arról van szó, hogy egyes nem­zetközösségi országok államfor­mája királyság, másoké a köz­társaság. de elég lényeges el­térést találhatunk a politikai vonalvezetésben is. A brit nem­zetközösségnek tagja az Észalk- atlanti Szövetséghez tartozó Anglia és Kanada, a délkelet­ázsiai paktumba bevont Auszt­rália és Üj-Zéland, a bagdadi szerződést alapító Pakisztán és °tt van a békés egymás mellett élés öt alapelvét valló India és Ceylon is. Gazdasági problé­mák is megosztják a nemzet- közösség tagállamait. Kanadá­ban mindinkább érvényre jut p7 az irányzat, hogy a gazda­sági életből kiszorul a hagyo­mányos pozíciókkal rendelkező Anglia és helyét mindinkább az északamerikai tőke foglalja el. Ausztrália csökkenti beho­zatalát a fontterületről és ezt igen érzékenyen megérzi a brit szigetország. Mindeme számos belső probléma ellenére a nemzetközösség mostani mi­niszterelnök) értekezletén egé­szen más kérdés áll a közép- m-ytfban A fő vitatéma n Szov­jetunió külpolitikai irányvonala és ennek hatása a nemzetközi helyzetre. A szovjet diplomácia új, haj­lékony, az eseményeket job­ban nyomon követő és kiakná- zó módszerei általában világ­szerte éreztetik hatásukat, de e7-t a hatást most különösen a nemzetközösségi országok poli- 11lonában mérhetjük le legin­kább. Indiával már néhány esz­tendeje nemcsak jó, hanem 1 sen bensőséges kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunió. St. Laurent kanadai miniszter- elnök a közelmúlt hónapokban a Szovjetunióban járt, Miko- jan Pakisztánban tett igen eredménves látogatást és mind­ezeken túl mondhatni gyöke- r? változást hozott a nemzet­közi életben Buleanyin és landoni útja. De a ■"Jelentősebb nyilvánvalóan az enfléke^tes londoni út. 7ég ha csak a felületen mara­bunk is, lemérhetjük, hogy «"’oanyiin és Hruscsov ang- bai látogatása igen számot­tevő eredménveket hozott a **bbi között abban, hogv meg- fe'elő alapokat teremtett meg * két ország közötti bizalom ™1vreáPítúsáhan. a közép- '“wi helyzettel kapcsolatos és szovjet álláspont tisz- ’<<"5ban de a leekézzelfog- '■‘AKb. legkonkrétabb ered- a gazdasági kapcsola- "árlmtó alakulása hozta. * londoni tár­• kilátásba helvez­bogfv százmillió fomtster­<=íTpiéie eszközöUhetnek Angliában A sz^m^lves érintkezés fel- nem is lénveebe- ^ qzenzáriószámba menő, ' m érethető változáso­hryrty+f az anöol kormány f el fogásában. Eden '■v'’tnio-rfp5k ecv közelmúlt­rvi^rff n r •főtt választási Cvű- ic.n<í.r> már tett célzást arréi, hoort- ^ermánvá.nak véleménve szerint a hidegháború mind­inkább a háttérbe szorul és helvét a .langyos béke” fog­lalja el. Ez a megfogalmazás tnost a nemzetközösségi mi­niszterelnökök értekezletének Megnyitásakor határozottabb '»lakot öltött. Eden itt máir ar­töl beszélt, hogy a hidegháború Izemmelláthatóan háttérbe »zorul és a „szovjet gazdasági nemzetközi életben mindinkább a békés versengő egymás mel­lett élés lesz úrrá. s így előbb- utóbb a fegyverkezési versenyt a gazdasági versengésnek kell felváltania. Még jobban megértjük az angol kormány politikájának újfajta megfogalmazását, ha számbavesszük a szigetország gazdasági helvzetét. Az angol alsóház vitatémája már hosz- szú hónapok óta az a kérdés, hogv a brit gazdaságra nehe­zedő fegyverkezési terhek igen nyomasztóan hatnak a gazda­sági vérkeringésre mind a nemzetközi piacokon, mind pe­dig az ország belső életében. A kormány a súlvosabb kataszt­rófák elkerülésére deflációs kényszer-intézkedésekhez fo­lyamodik és toldozgatással-fol- tozgatással igyekszik irt ke­resni a bajokra. Miután a fegyverkezés felemészti az acéltermelés javarészét, Anglia nagyarányú behozatalra kény­szerül és az acélhiánvt leg­jobban a békés iparágak, külö­nösen a gépkocsigyártás érzi meg. Ez az iparág pedig az an­gol export legszámottevőbb ré­szét adja. A kormány persze nem akarja meglátni a mély­ben lappangó valóságos oko­kat és súlyos gazdasági intéz­kedéseit azzal indokolia. hogy túlságosan nagy a belső fo­gyasztás. ami kedvezőtlenül befolyásolja Anglia világpiaci helvzetét. Az Hven. a valósá­gos okokat mellőző szemlélet szüli azután az olyan intéz­kedéseket. hogy felemelik a bankkamatlábat, megnehezítik a hitelügyleteket és más. a lakosságot súlyosan érintő intézkedéseket hoznak. Ügy tűnik, hogy a gazdasági ne­hézségek most minden eddigit túlszárnyalnak. A héten jelentette be a birminghami British Motor ronn^’-ptinn ho°v ni fel­mondással és mindössze egy­heti bérrel hatezer munkást tesz az utcára, előzőleg pedig a Coventryi Standard géo- korsigvár közűit hasonló in­tézkedéseket. Ha ezt a sűWos gazdasági helyzetet tekintjük, igencsak hatástalan és gvenge lénésnek tűnik MacMillan pénzüevminiszternek az a be­jelentése. hogy mintegy ötven millió fonttal csökkentik a ka­tonai kiadásokat és felemelik az iskolai ebédért fizetendő összeget. A hidegháború enyhülésért és a kereskedelmi versengés­ről vallott aneel felfogás már sokkal közelebb áll a lényeg­hez és époen ezért keltett lo­gos figyelmet a nemzetközös­ségi miniszterelnökök értekez­letének megnyitása. Az angol politika eddigi gyakorlati tet­tei azt mutatták, hogy Fder kabinettje valóban szándéko­zik elindulni ezen az úton. A miniszterelnök az alsóházban már korábban közölte, való­színűleg semmi akadálya an­nak, hogy kitől tsék a Szovjet­unió javasolta százmillió fon­tos vásárlási keretet, a szállí­tások megoldhatók az ameri­kai embargó-korlátozások el­lenére is. Nem sokkal később feloldották a traktorokra ki­mondott tilalmat és angol trak" torok indultak útnak Kínába. Ma még nem tudni, hogy végső soron mi lesz a nemzet- közösségi tanácskozás eredmé­nye. Mindenesetre biztatóak azok a jelentések hogy a kö­zeljövőben valószínűleg Mali- sev miniszterelnökhelyettes vezetésével szovjet gazdasági küldöttség utazik Angliába, mert ma mái annyira előre­haladtak a kereskedelmi kor­látozások enyhítéséről folyta­tott tárgyalások, hogy azokat magasabb színvonalon keli folytatni) Iszaptömedékel éses bányaművelés Pécsbányán A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben el­sőnek Pécsbányán látnak hozzá a széntelepek begyul- ladását jelentősen gátoló iszaptömedékeléses bánya- művelés bevezetéséhez. Az új módszerű bányaművelés előkészületein már dolgoz­nak; a külszínről mélyítik az iszapadagoló fúrólyukat, a bányában pedig a csatlakozó iszapvezetékeket szerelik. Az elegendő víz biztosításához két darab 250 köbméteres víztárolót építettek, a szük­séges homokot a pécsbánya- telepi homokbányából nye­rik. Az iszaptömedékeléses bá­nyaművelést a tervek szerint az év végén András-akna 11-es telepében kezdik meg. Aratási körúton Megpendítitek a kaszák és vágják a ren­det az aratógépek és a kombájnok a megye valamennyi járásában. Igyekezni kell, mert a hirtelen forróság gyorsan érleli a szemet, s könnyen kipereg, ha késlekednek veiét Ezért már a cséplőgépek is a közös szérűkön várják a hordást. Az elsők között vágta le az őszi árpát Hód ősi Ferenc kacsótai dolgozó pa­raszt. Az 1 200 négyszögöles te­rületen már keresztberakva várják a kévéik a cséplés ide­jét. A kacsótai termelőszövet­kezet csak szerdán kezdi meg az őszi árpa aratását. Húsz hol­don kombájnnal vágják majd le a beérett gabonát. Ugyan­csak Kacsótán újságolták, hogy a csonkamindszenti Uj Március Termelőszövetkezet kézi erő­vel kilenc hold őszi árpát ara­tott le és rakott keresztbe. Nincs nyomtatvány, de... azért nem áll meg az aratás, a cséplés a sellyei járásban , , sem. A vajszlói községi tárná- ellátásról, csőn a begyűjtési megbízott gé­peli, másolja az aratási szerző­déseket. Elég nagy munka, mert több mint 200-ra van szüksége és egy teljes sűrűn gépelt oldalból áll a szerződés. Nemcsak a vajszfóiak pa­naszkodnak nyomtatvány, hiányra, hanem megyeszerte sok más tanácson is. Ideje len­ne már meghallgatná panaszu­kat és intézkedni a jobb és ide­jekorán történő nyomtatvány­Svédhere az árpa tövén Kaszát is, nyomógombos rádiót is kínál egyszerre eladásra a szentlőrinci földművesszövetkezet. Jó kasza nélkül nincs jó aratás és a modem kisrádió sem ma­rad sokáig eladatlan» il a polcon — hamar megveszik majd a szabad gabona árából minden darabját. Vajszlóród Baranyahídvégen, Adorjáson és Drávaszerdahe- lyen át visz útunk. Egyre sű­rűsödnek a keresztek, fogy a talponálló árpa. Lekanyaro­dunk Pécs felé és Turonyon túl a szalántad határban már mesz- sziről látni, hogy aratnak. Em- berovics Mátyás 14 holdas sza- lántai gazda a feleségével meg a fiával vág egy hold őszi ár­pát. Az eszterági határban kü­lönösen szép az árpa, de a szal­mája nincsen olyan nagy, hogy kötéshez fel lehessen használ­ná. Emberovicsék sást vágtak a réten és abból készítették a kötelet a kévékhez. — Tavaly 13 mázsás termé­sem volt árpából — mondja Emberovics, — az idén olyan szépek a fejek, hogy 15 mázsa is meglesz. Ahogy vágja az árpát, a tar­ló zöld marad utána. A tavasz- szal svédherét vetett felülve- tésnek. Két hasznot húznak te­hát erről az egy holdról. Egyszerűbb és olcsóbb „Árleszállítást" hajtottak végre jú lius elsejével a pc esi cukrászdákba- és vendéglőkben Nem, félreértés rv essék, nem vélte , zott meg a fagy­lalt, fekete, a cuk rászsütemónyek é az ételek ára s mé gis olcsóbbak let tek. Hogyan? — Egy szerűen. Eddig pél dául egy és úgy a: azon cukrászdába- négyféle árkaiké lációval is dolgoz­tak. Ugyanis az ár kalkulációba bele szólt a szók. az asztal, a zongorista és a nagydobos, valamint a táncparkett is. Aszerint, hogy áiát-e, ült-e a vendég, hogy szólt-e a zene és táncoltak a párok, változtak az árak is. — Volt fekete zenével és zene nélkül s az utóbbi állva és ül­ve, más és más áron. Most — elseje óta — csak kétféle ár van: zenés és zene nélküli. Áll­va és ülve ugyanannyiért fo­gyaszthatják a fagylaltot, a fe­ketét, a süteményeket a ven­éttermekben a zene alatt 12 százalék a ,.felár“. A Nádorban — mely szintén I. osztályú üzem, — 15 százalékot ír a ■.zárnia végére a felszolgáló. Most a kétforintos fagylalt — mondjuk az Évá-ban, — osztatnál is két forintért kap­ható, a korábbi 2,20 helyett. A Holdfóny-ben pedig a zenés és a táncos fekete is 1 forint 68 fillér. Korábban harminc fil- ’ér felárat számítottak a „par­kettkoptatásért." dégek. S a táncot sem kell kü­lön megfizetni. Aki- zenét hall­gat s kedve szottyan, táncol­hat is — feltéve, ha van tánc­parkett — s ezért nem szá­molnak fel semmit. A zene ára is könnyen kiszá­mítható ezentúl. A cukrászdá­ban zene idején az árakhoz 20 százalékot számítanak. A Me­csek cukrászdában (I. osztályú üzem) természetesen többet 30 százalékot. A vendéglőkben^ L. Elhalasztották i1 a ljubljanai rádió * tánczenekarának hangversenyét Je- , íyú } A ljubljanai rádió tánc­zenekarának július 4-re hirdetett műsora techni­kai okok miatt elmarad. A hangversenyt július 19- én, csütörtökön este fél 9 órai kezdettel rendezik meg a szabadtéri színpa­don. A megváltott jegyek erre az előadásra érvénye- sek. ISagypall történetében vasárnap esett meg először. hogy kombájn látott az ara­táshoz a gazdák helyett. A pécsváradi gépállomás arató­cséplőgépe előbb Szili János egyéni gazda földjébe állt be­le, majd a Búzavirág Terme, lőszövetkezet 17 holdas őszi­árpa tábláját kezdte aratni- csépelni. Gruber Ferenc elv­társ, a Dunántúli Napló leve­lezője kérte Gál István tsz- elnököt — nyilatkozzon, tet­szik-e neki a gépi — Megmondva az őszintét, nagyon féltünk a kombájn­aratástól, Sok rossz hírt hal­it lőttünk felőle, de most min­den rosszat elfelejtettem. Iga­zán szép munkát végez. A ta­gok körében is sokan ellenez­ték néhány napja is a kom. bájnaratást. Egy kis furfang- gal azonban őket osztottuk a gép mellé segéderőnek s most közelről látva a gépet, ők is elégedettek — válaszolt a tsz elnöke. f&iliár 6 esra I/an Mohácssziget ölében ' egy kis település, am ' halálra ítélt az idei árvíz Rihának hívják, mint azt a ta vat is, amely elegáns félkör­ívvel fogja körbe. Riha megszűnik, Riha nem lesz többet. S lakói, a kis ta­nyák csendes, visszavonult életet élő gazdái beköltöznek Új-Mohácsra, vagy Homorúd­ra, amelyik éppen közelebb esik a földjükhöz. Djmohácsl lakos lesz Szete- le József és családja is. Ez a Szetele az utolsó pillanatig várt. Hátha pnégis. Az utolsó pillanatig várt, de azután je­lentkezett. Pedig nehéz volt megválnia a tanyától. A tanyától, amelyet még az apja örökölt. De talán még nehezebben vett búcsút attól az istállótól, amelyet a maga erejéből, a maga két keze munkájával húzott fel. — Tizenhét éves voltam, mikor gyűjteni kezdtem rá a pénzt... Szinte még gyerek. Mások ennyi idős korukban bent ül­nek az iskolapadban s algeb­rát tanulnak. Szetele Jóska is számolt, csak az ő matematiká­ja imigyen szólt: ha idén nem veszek ruhát, s a rászánt pénzt hozzáteszem az eladott termé­nyek árához, megvehetem a mestergerendákat, így is történt. Evről-évre szedte össze, ami kell. Egyik esztendőben a cserepet, aztán a téglát..; — S most novemberben el is készült!... Az apja is örült, a felesége is, hát hogyne, végre tarthat­nak rendesen állatokat Lesz ló, szarvasmarha, disznó, lesz minden, ami kell... S a jó­szág a szigeten olyan gazdag­ságot hoz, hisz csak kicsapják a ház mellé, aztán ott legel, hízik eladásra. Közben van tej, van sonka, van tojás is annyi, hogy ki lehetne rakni vele az utat egész Homorúdig. — Nehéz volt rászánni ma­gunkat, hogy bemenjünk a faluba — hajtja le a fejét. — De kellett, mert mégsem ma­radhatunk télire a szabadban. — Lesz is maguknak olyan házuk, hogy jobbat se kíván­nak, — mondja Lengyel Já­nos mérnök. Es már elő is veszi a típus­terveket. — Ez az ötös lesz a leg­jobb. Az ötös típusterv szerint a gazda építhet egy s%ép nagy szobát, hozzá egy konyhát, lesz benne két kamra is, az egeiket átalakíthatják az öre­geknek, akár szobának is. Elől tornác kerül a házra, vi­rágokat ültethet rá a felesége s ott játszhat majd a kisgye­rek Is, ha majd felnő s kili­beg a kocsijából. Szetele József kíváncsian vizsgálta a tervet. Pontról- pontra el kell neki magya- ázni, hogy melyik vonás mit jelent. — Nekem nem kell padlás­feljáró a két kamra közé — mondja. — Hadd legyenek na­gyobbak a kamrák! Ezt a csepp változtatást könnyen be is lehet jelölni a tervrajzon. A mérnök is bele­egyezik, hiszen így az omlott ház megmaradt gerendáit is jobban fel lehet használni. — Majd hátul járnak fel egy létrán .., — így legalább egerek se lesznek, — nevet a mérnök. — Csak nem tudnak felmászni a létrán. Mindenki megnyugszik. Szetele József is, hogy ott kell hagynia Rihát. Új helyre köl­tözik. Közel a városhoz. Közel a mozihoz, iskolához, közelebb a kultúrához. Az ő gyerekének már nem kell sárban-fagy ban kilométe­reket gyalogolnia, s az ö gye­rekének már attól sem kell félnie, hogy jön újra a víz és elsöpri a házat, az istállót. Ez az új élet évszázadokra veti meg alapját. Itt zz új életet vem kell félteni. ONODY GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents