Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

»86 JULIUS 85 N A P í rt s Hegedűs András elvtárs beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) kell a termelő vállalatok ér­tékesítési tevékenységét és a jelenleg túlnyomórészt az irányító szervek közt fenn­álló beszerzési és értékesíté­si kapcsolatok Helyett foko­zatosan a termelő és keres­kedelmi, illetve felhasználó vállalatok közvetlen szerző­déses kapcsolatát kell meg­valósítani. Érdemibb tartalmat kell adni a termelési értekezleteknek és szervezettebben kell hasznosí­tani a dolgozók javaslatait. A gazdasági vezetés demok­ratizálása, a hatáskörök de­centralizálása, az utasítások számának csökkentése, az anyagi érdekeltség következe­tesebb érvényesítése, minden samten az önállóság és felelős­ség lényeges fokozódásával jár együtt. Ez sok tekintetben új követelményeket támaszt a káderekkel szemben. A külön­böző munkaterületeken dolgo­zó elytársaink hozzáértése ma összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint néhány évvel ez- <*tt volt. Az új feladatok íWért tűzhetek ki, mert a kom­im] n ista és a pártonikívüli ve- 5®ők nagy többsége már meg- fiTel az új követelményeknek is. Nem szabad azonban lebe­csülni azokat a nehézségeket, amelyek a vezetés módszeré­nek megjavítása során átme­netileg előállhatnak. A túlsá­A második ötéves terv meg­valósítása jelentős mértékben a pártszervezetektől, a pártta­goktól függ. Sikere azon mú­lik, hogy párttagjaink megér­tik-e és helyes következtetése­ket vonnak-e le abból a meg­állapításból, hogy a pártmunkában a gazdasági kérdéseket, a marxlzmus-le- ninizmusnak a gazdasági ol­dalát kell ma előtérbe állí­tani. Ennek a megállapításnak nem szabad üres szólammá válnia, hanem döntő változást kell előidéznie a pártmunka mód­szereiben és stílusában. Párttagjainknak — és külö­nösen a pártmunkásoknak — többet kell foglalkoznak a gaz­dasági kérdésekkel, bizonyos mértékig saiát munkaterüle­tük gazdasági szakértőivé kell válniok. A tanfolyamok és a levelez.ő oktatás különböző for­mái elősegítik ezt, de gosan központosított vezetés, a sok bürokratikus utasítás, a munka feltételeinek résziele1 •előírása sok vezetőt rászokta­tott arra, hogy mindent felül­ről kap, mindenre utasítást vár. Jobban meg kell becsülnünk a jövőben azokat, akik kez­deményeznek, önállóan cse­lekszenek még akkor is, ha időnként kisebb-nagyobb hi­bákat követnek el. Ugyanakkor keményen kell bírálni és ha ez nem segít, le kell váltani azokat a 'vezető­ket, akik nem jutnak tovább az aktatologatásnál, az utasítá­sok mechanikus végrehajtásá­nál, akik nem vétenek ugyan egyetlen paragrafus, egyetlen jogszabály ellen sem, de nem is tesznek semmit, hogy a rá­juk bízott munkát öntevéke­nyen előbbre vigyék. összefoglalva: a gazdasági vezetés megjavítása, a gazda­sági törvények helyesebb al­kalmazása nemcsak a túlzott központosítás megszüntetését, a bürokratizmus csökkentését, a helyi kezdeményezés kifej­lesztését követeli meg, hanem szükségessé teszi a központi irányítás megerősítését, az ál­lami fegyelem megszilárdítá­sát is. E feladatok együttes végrehajtása teszi lehetővé, hogy népi demokratikus álla­munk teljes mértékben betölt­se a gazdaság vezetésében reá háruló feladatokat. a legfontosabb, hogy a párt­munkások napi munkájuk szerves részeként elemezzék a gazdaságot, ismerjék meg megoldásra váró kérdéseit Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert még mindig sok az olyan pártfunk­cionárius, aki nem ismeri a rábízott munkaterület gazda­sági viszonyait, és emiatt veze­tése legtöbbször nem jut to­vább az általános szólamok­nál. Nem dolgozhat jól az az üzemi párttitkár, aki nem is­meri az üzem gyártmányait, előállításuk technológiáját, az anyaggazdálkodást, a bérezés rendjét, a vállalat pénzügyi kérdéseit, stb. Ugyanígy nem végezhet jó munkát az a járá­si titkár, aki nem ismeri meg­felelően járása mezőgazdasá­gának sajátosságait, a növény- termelés összetételét, a fonto­sabb növények termésátlagát, a haszonállatok hozamait. gazdasági kérdések megoldá­sára is. Ehhez a helyzet isme­rtén kívül mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy a párt munkások jól ismerjék a gazdasági kérdésekben ho­zott párt- és kormányhatá­rozatokat és e határozatok szellemében alakítsák ki sa­ját véleményüket. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert gyakran tapasztaljuk hogy pártmunkások azért ala­kítanak ki helytelen véle­ményt egy-egy kérdésben mert nem ismerik az ezekkel foglalkozó párt és állami hatá­rozatokat. A pártmunkások egyik legfontosabb feladata, hogy megszervezzék a párt-éí kormányhatározatok végrehaj­tását, ez azonban üres, tar­talmatlan, úgynevezett „szer­vező munkává“ válik, ha rész­letesen nem ismerik és nem értik meg ezeket a határozato­kat. Mindez azonban nem jelent­heti azt, hogy a pártszervek és a pártszervezetek átvegyék az állami szervektől a tanácsok­tól, az üzemek igazgatóitól, a hivatalok vezetőitől az állami feladatok végrehajtását. Ez a veszély — az állami szervek feletti gyámkodás — a gaz­dasági kérdéseknek a, párt­munkában történő előtérbe kerülésével megnő, és érvé­nyesülése, ha nem szabnánk neki gátat, komoly zavarokat okozna. A pártszervek és a párt- szervezetek elsősorban azo­kon a kommunistákon ke­resztül érvényesítsék a párt­irányítást, akik állami, gaz­dasági funkciókban dolgoz­nak. Segítsék és bírálják mun­kájukat, neveljék őket, bizto­sítsák, hogy kommunista mód­ra dolgozzanak. A pártszervek és a pártszer­vezetek támogassák azokat a kommunistákat és pártonkí- vülieket, akikben megvan a szilárdság és a képesség a gazdasági feladatok megol­dására, segítsék fejlődésü­ket. A pártszervezetek a tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munistákon keresztül hasz­nálják fel az ezen szervezetek által adott lehetőségeket, a gazdasági feladatok megoldá­sára. A tömegszervezetek segít­ségével segítsék kibontakoztatni és sok tekintetben új tartalom­Azt a tényt, hogy nem is­merik a gazdasági helyzete' egyes pártmunkások az utóbb 'dobén gyakran nagy szavak­kal és demagógiával igyekez­nek pa'ástolni. Ez ellen fel­tétlenül fel kell lépnünk. A dolgozók soraiból jövő Kriti­kára — különösen a pártszer vek részéről elhangzó bírálat­ra — a gazdasági kérdésekben is nagy szükség van, de arra kell törekedni, hogy ez konk­rét, a helyzet ismeretén ala- nuló bírálat legyen. A helyi igazgatási szervek önállóságának megnövelése ‘azdasági kérdésekben megkö­veteli, hogy a pártmunkások kezdeményezően lépjenek fe1 és ismerve a helyzetet, min­dent elkövessenek a helyi le­hetőségek felhasználására. A pártmunkások kezdeményező képessége a múlt időszakban is nagy segítséget adott a gaz­daság fejlesztéséhez, pedig — őszintén meg kell mondanunk — ezt sok helyen gúzsba kö­tötte a túlzott központosítás. mai megtölteni a szocialista munkaversenyt, amelyet nem annyira a termelési ter­vek túlteljesítésére kell szer­vezni, mint Inkább a minő­ség megjavítására, az anyag­takarékosságra, az önkölt­ség csökkentésére. Ezek a célok nehezebben mér­hetők, mint a norihateljesítés számai, ezért a verseny szer­vezése a szakszervezetek ré­széről is nagyobb hozzáértést és alaposabb munkát követel. A Központi Vezetőségnek az slőző napirendi ponttal kap­csolatos határozata megte­remti a párt egységes fellépé­séhez szükséges politikai elő­feltételeket, a második ötéves terv pedig pártunk második programja lesz és helyesen egészíti ki a párt előzőleg ho­zott nagy jelentőségű határo­zatait. A pártszervezetek, a kom­munisták, vállvetve minden becsületes pártonkívüli ha­zafival, kövessenek el min­dent azért, hogy második ötéves tervünk irányelvei hiánytalanul megvalósulja­nak, hogy népgazdaságunk — szoros együttműködésben a szocialista tábor töb­bi országával — egészségesen fejlődjék, hogy további jelen­tős sikereket érjünk el a szo­cialista iparosításban, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében, s hogy mindezek eredményeként jelentősen nö­vekedjék dolgozóink jóléte és erősödjék népi, demokratikus országunk társadalmi rendje. Ismerjük meg alaposan a párt- és állami határozatokat A pártmunkásoknak azon-1 nem szükséges, hogy helyes bar nem elég csak a tényle- elgondolásaik legyenek a gaz- ges helyzetet ismerniük, ha- I daság fellendítésére, az egyes Nagy feladatok várnak a kommunistákra A pártirányitás nem jelenthet gyámkodást Határoznak a kaposszekcsoi tsz-tagok Államunkra bízzuk a nyugdíjai Hat ország küldöttsége az aug. 12-i Katonai dísisiem'e Kiállítások ünnepségen Hetek óta dolgozik már az augusztus 12-i Hunyadi-ünnep­ség programján a Hunyadl- •mlékbizottság. Az előkészítés, szervezés gyorsan haladt, úgy­hogy a bizottság hétfői ülésén mái- kész, végleges terveket terjeszthetett elő Kocsis Fe­renc elvtárs, a városi nép­front-bizottság titkára. Orarendszerüen kidolgozott ’z ünnepség műsora. DÉLELŐTT FÉL TÍZTŐL várják és fogadják a külföldi és belföldi vendégeket a Nádor Szálló kupolacsarnokában. A vendégek között hat baráti or­szág — Albánia, Bulgária. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia — küldöttségei képviselik mind­azokat a népeket, melyek már Hunyadi János .idejében ösz- szefogtak szabadságuk, függet­lenségük megvédése érdeké­ben. FÉL TIZENKETTŐKOR kez­dődik az ünnepség. Fanfárok hangja adja hírül ezt a percet és vezeti be Lázár Tivadar ez­redes megnyitó beszédét. Czuczor Gergely „Hunyadi" című versének elszavalása utón Szabó Pál Zoltán, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke rövid ünnepi megemlékezésében méltatja a törökverő hőst, kinek bronz­szobráról ezt követően hull le a lepel. A lovasszobrot Györkő An­tal elvtárs veszi át a város közönsége nevében, majd a megjelentek megkoszorúzzák a 1 talapzatot. Az ünnepség első részét ka­tonai díszszemle zárja be, a közben díszköröket író repülő­gépek pedig virágokat szórnak •v. ünneplőkre. után a város nevezetességeit nézik meg és a Mecsek szép­ségeiben gyönyörködjenek. ESTE A SZABADTÉRI SZÍNPADON folytatódik a Hunyadi-ünnepségek sorozata. "Itt adja elő a városi szimfoni­kus zenekar és a Liszt Ferenc kórus Sugár „Hősi ének‘‘-ét, amelv előreláthatólag ezúttal viseli majd először a „Hunya­di oratórium“ cimet. Az esti ünnepségen Achátz Imre, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke, országgyű­lési képviselő méltatja Hunya­di Jánost. A MÖHOSZ sportrendezvé­nyekkel, modellezőversennyel, légi bemutatóval emeli az ünnepségek fényét. A DISZ- bizottság bejelentette, hogy Zala és Somogy megye fiatal­jai motoros és kerékpáros sta­fétát indítanak, amely fe'sza- lagozott koszorút hoz a három megyén át a Hunyadi-szobor­hoz. A Dunántúli Napló és a Pé­csi Rádió előrelátható' a g ugyancsak Hunyadi emlékén- k szenteli augusztus 12-i számát, illetőleg 11-i esti adásál. ELKÉSZÜLT A MEGI’I- VŐK TERVE, a dísztribün ter­vezete, a Széchenyi tér díszí­tésének, fellobogózásának 'ér­vé is. A tribün bizonyára fer­dén helyezkedik majd e) — fé­lig a szobor, félig a díszszem'e iránya felé fordulva, — a ba­ráti nemzetek zászlai és a ma­gyar nemzeti színek díszítik majd, és a lobogókat a Hu­nyadi-címer fogja össze. — Ugyancsak zászlók lobognak majd a Széchenyi teret öve '5 villanyoszlopokon, alattuk Hu­nyadi-korabeli címerek ékes­kednek. DÉLUTÁN EGY ŐRAKOR " vendégek a Helyőrségi Tisz- M Klubba vonulnak, ahol dr. Ruzsás Lajos megnyitja a Had­történeti Múzeum Hunyadi­emlékkiállitását és az ugyanitt elhelyezett fametszeteket 'Dómján József Hunyadi-soro­zatát) ismerteti. A meghívott vendégek ebéd Ezen a napon, Hunyadi Tá- no6 halálának ötszázadik év­fordulóján nemcsak Pécs. ha­nem egész Baranya megem’é- kezik a legnagyobb maevar hadvezérről. A járási székhe­lyeken rendezendő ünnepsé­gekre és a pécsi díszünnep- ségre felvonul majd az egész megye. tJj módszer gyorsítja a hosszúhetényi akna mélyítését „ Az Ipart termelés növelése érdekében ... biztosítani kell a meglevő Ipari berendezések eddiginél lényegesen Jobb ki­használását ... a munka termelékenységének állandó emelé­sét .. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21 ülésének határozatából.) A mecseki szénmedencében rejlő szénvagyohnak további feltárásáért Hosszúhetény mel­lett új ikeraknát mélyítenek. A munka eredményeként mind a szállító, mind a légakna mélyítésénél mór túlhaladták a 350 métert. Az aknamélyítésnél eddig másfélméteres fúrólyukakat fúrtak, tehát egy robbantással másfélmétert haladtak lefelé. Volt hosszabb fúró is a rak­tárban, de azok alkalmazásá­tól viszolyogtak a munkások. Pár napja, hogy megkezdték a két és fél méter mély fúró­lyukak fúrását a három méter hosszú fúrókkal. A robbantás után örömmel látták, hogy két és félméter mélyen lazítja meg a földet. Az aknamélyítő bri­gád július 24-től mór rendsze­resen alkalmazza a két és fél­méter hosszú fogásmélységet. ami nemcsak lényegesen meggyorsítja a mélyítést, ha­nem jelentős robbantóam •>u megtakarítást is eredményez. Az új módszert a légaknában próbálták ki, s rövidesen h szállítóakna mélyítésénél ■ is bevezetik. A munka termelékenységé­nek növelését rövidesen új gép segíti elő. Jelenleg az ak­nát ugyanaz a brigád falazza, amely mélyíti. Amíg falaz­nak, a mélyítés szünetel. A mélyítés folyamatosságának biztosításáért napokon belül befejezik a szovjet dokumen­táció alapján elkészült falazó­pád vitla beszerelését. A vit- la segítségével az aknában egy falazópadot eresztenek a kí­vánt mélységbe, s ezen a pá­don dolgozik a falazóbrigád, alattuk pedig zavartalanul ha­ladhat majd az aknaméiyités. Az új módszer az aknamé­lyítés sebességét mintegy egy- harmadóval megnöveli. Még nem késő — használjuk ki a kombájnokat! Az egész országban Bara­nyában arattak egyenként legkevesebbet a kombájnok. A tegnapig gépállomásaink kombájnjai egyenként össze­sen 56 holdat vágtak le. Miért? Egyrészt a termelő- szövetkezetek, másrészt a gépállomás hibájából. A gép­állomás várt: majd szólnak; ha valami baj lesz az ara­tással, a termelőszövetkeze­tek egyrésze meg: majd szó­lunk a gépállomásnak, úgy mint tavaly, ha nem bírunk az aratással. Ez a gondolkodásmód ta­valy is igen sok kárt oko­zott, mert amikor valóban szüksége lett volna egyes termelőszövetkezeteknek is a kombájnra, akkor már ké­ső volt. mert hiába annyi kombájnunk nincs, hogy minden termelőszövetkezet­ben egyszerre arathassunk. De, ha tervszerűen, előre el­határozzák, hogy mennyit aratnak kombájnnal, akkor az igényeket minden további nélkül ki tudják elégíteni a gépállomások. Érdemes ezen még most gondolkodni. Megkésett ugyan már a be­jelentés, hogy ki mennyit akar kombáfnnal aratni, de a pótszerzódéseket még most is lehet beadni, Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megvitatta a tsz-tagok nyugdíjának kérdését és két javaslatot dolgozott ki. A Javas­latokat most országszerte tsz-gyűléseken vitatják meg. A ka- posszekcsői tsz-ben, július 20-án tartották a vita-taggyűlést. íz államnak, aszerint, hogy niként dönt majd a termelő- zövetkezeti tanács. Aztán így tsz tag sem kap kevesebb iyugdíjat, mint akármelyik :yári munkás. így már más! lalljuk a többiek véleményét s! S beszélnek is kérés nél- :ül. Török Ferenc, Deák Bé- áné, Szabados Imre vala- nennyien kiállnak az állami ntézményes nyugdíj mellett. Ci állnak? Egyenesen követe­ik a jobbat, az elfogadhatób- >at. Mert azért ebben a ja­vaslatban is lehet hiba. Hátha valamit kifelejtettek belőle. Horváth István meg is kér- lezte: — Mi lesz a fiatalokkal? Nekik is jó. Mire nyugdíja­ik lesznek, sokkal többet tud íyújtani a termelőszövetkezet s, az állam is. Aztán a tsz- jen eltöltött évekkel, a ledol- 'ozott munkaegységekkel ará- íyosan emelkedik a nyugdíj s. Mindezt a második javas­at — az állami intézményes íyugdíj — tartalmazza. — Jó ez, jó lesz — áll fel 3ischof Lajos — de mi lesz izokkal, akik már régebben is izeitek betegsegélyzöt, bizto- n'tást. miegymást? Abban a égi világban. Most az elve- izik’ Mert én is fizettem nint kőműves, tíz esztendeig, írre kérek választ. Hermann Károlyt is ez ér- lekli. — így vagyok én is. Csak- tem húsz évig dolgoztam, nint közraktári alkalmazott.' v'izettem a betegsegélyzöt. Mi esz velünk? Az ilyen tagokról is gondos­kodik a nyugdíj javaslat A jetegsegélyzőt fizetett évek leszámítanak a nyugdíjba és innék alapján állapítják meg i havi összeget. Nemcsak az öregekről gon- loskodik a nyugdíj javaslat. Kz árvákról, özvegyekről is. i. tsz-tag özvegye a férjnek negjáró nyugdíj 50 százalékát, i fél árva egyharmadát, az írva pedig két harmadát kap- a. Ez helyes, nincs mit vitat­ii rajta. S így pontról pontra, kér- lésről kérdésre adott választ i tagságnak a termelőszövet- ;ezeti tanács javaslata, ame- yet akkor este Kaposszekcsőn negvitattak. A vitát még job- >an szélesítette volna, s köze- ebb hozta volna a kaposszek- söi egyénieket is a csoport- íoz, ha meghívják őket a tsz [yűlésre. Mert a nyugdíj-kér- lés nemcsak a mai terme)ő- zövetkezeti tagok problémája, íanem a leendő tagoké Is. Ne tagyjuk hát ki őket sem eb­iöl! Gárdonyi Béla kor az uraság vagy éppen a saját földjét szántotta-vetette a kaposszekcsői határban? Kertész Nándor, a tsz párt­titkára sem forgatott hasonló gondolatot a fejében azelőtt. De most? Feltette széleskere­tű szemüvegjét és elsőnek kért szót és védelmébe fogta a ter­melőszövetkezeti tanács máso­dik nyugdíj javaslatát. — Én azt mondom, hogy a második javaslat a nekünk való. Bízzuk csak államunk­ra a nyugdíjat. Akkor nem fi­zetünk rá. Ahogy megadja a városi munkásnak öregségére a megélhetést, a gondtalan életet, úgy nekünk sem kell tartanunk tőle, hogy nem lesz mit aprítani a tejbe. Csak ép­pen azt szeretnénk tudni, de pontosan: mennyit kell a csoportnak befizetni nyugdíj alapra és mennyit kap egy termelőszövetkezeti tag? Könnyű a válasz. Ott van a termelőszövetkezeti tanács má­sodik nyugdíj javaslatában. Már olvassák is Kertész elv­társnak, az egész tagságnak' A termelőszövetkezet évi jö­vedelmének kb. 2—5 százaié kát' fizeti be nyugdíj alapra Azzal indult a kaposszekcsői tsz-gyűlés, hogy itt ma hamar végeznek. Még éjfél előtt. Pihenni kell az aratóknak ilyen nagy dologidőben. Ne húzzák hát sokáig az egyetlen napirendi pontot, hanem ki ve­le! Kinek mi a véleménye? Mondja meg kereken, röviden, aztán . .. gyerünk aludni. Nem egészen így történt. A tsz-gyűlést — igaz — ha­mar befejezték. Még éjfél előtt. Két óra sem telt bele és Palanovics János bácsi már kifelé menet igazgatta a fe­jén a sapkát. Hanem kint mintha megtorpantak volna Egyszeribe mindenkinek akadt valami fontos mondanivalója, amit odabent nem tálalt a ve­zetőség elé. Olyan volt a ta­nácsháza folyosója — még éj­fél felé is — mintha szavazás­ra készülnének. Nem készü­lődtek. már túl voltak rajta. Az öregségükről, a tsz-tagok nyugdíjáról szavaztak. Olyas­miről, amire még nem volt példa ebben az országban. Pa­rasztembernek nyugdíj? Nem kell az utolsó lehelletéig túrni a földet. Ki gondolt volna er- c még húsz esztendeje, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents