Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-22 / 172. szám
2 NAP f rt 1956 TfTirS 8* Hazánk felvirágozásának útján A Központi Vezetőség ülé** se előtt gyakran hallottuk: valami nincs rendben, tétovázás, huzavona fékezi az egészséges fejlődést. A Központi Vezetőség most elemezte ennek okait és levonta belőlük a következtetéseket. A Politikai Bizottság beszámolójából mindenki megtudhatta, hogy a part és a kormány mór hónapokkal ezelőtt hozzáfogott a XX. kongresszus tanulságainak magyarországi alkalmazásához szükséges intézkedések tudományos, átfogó, mindenre kiterjedő egész rendszerének kidolgozásához. A Politikai Bizottság és kezdeményezésére a Minisztertanács — a huzavona ellenére is, — már számos intézkedést hozott, fontos határozatok, rendeletek, törvé- nvek egész sora látott napvilágot, amelyek részei e rendszernek és amelyek a demokratizmus elmélyülését, a gazdasági vezetés megjavítását, az államigazgatás egyszerűsítését szolgálják. Az intézkedések a feladatokból következően igen szerteágazóak. Három fő csoportra lehetne osztani őket: növelni a párt és az állami élet demokratizmusát, egyszerűbbé és jobbá tenni a gazdasági vezetést. az államigazgatást, mindezek alapján biztosítani az életszínvonal emelését. Valamennyien jól emlékszünk május első hetére, amikor új cédulák jelentek mega ki l akatokban. Az árleszállítás, amely ha nem is alapvető, de éhezhető javulást jelent egy- e- v családban. A Pécsi Állami Á'-uház egy havi forgalmát véve alapul, több mint egy millió forinttal olcsóbban vásároltak a dolgozók. Csupán a különböző cipőfajtáknál mintegy 100 ezer, a konfekcióáruk- nál pedig közel 340 ezer forintot takarítottak meg a vásárlók, vagyis a korábbi árakhoz viszonyítva ennyivel olcsóbban kapták meg. A kormány legkevesebb 650 forintban' állapította meg a legalacsonyabb keresetű órabéres és havibéres dolsozók alapbérét. Rendezte ar építőipari munkások átlag- rlanbérét: a Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál ez mintegy 5,5—6 százalékos kereset- emelkedést jelent, az előzetes számítások szerint — a fizetéstől függően — 100—150 forintot. A párt és a kormány még ebben az évben 800 millió forintot fordít a különböző bér- kategóriák rendezésére. A Minisztertanács határozatot hozott a munkaidő csökkentésére- az egészségre ártalmas munkakörökben. Az ország szénbányái közül elsőnek Pécsett kezdték el kisér létképpen a napi hatórás munkaidő bevezetését. Az első hetek tapasztalatai azt igazolják, hogy a munkaszervezésben még kísértő fogyatékosságok — ez érthető Is, — megszüntetése után a termelés emelkedésével együtt növekszik a kereset is, miközben két órával kevesebbet töltenek a bányában, nehéz körülmények között végzett munkával s több idő jut a pihenésre. A párt határozott szándéka, hogy fokozatosan a népgazdaság többi ágaiban is rátérünk a rövidebb munkaidőre. Ezzel kapcsolatban ugyancsak előkészületek fo'ynak a Pécsi Kokszművekben is. A megye dolgozói egységes helyesléssel fogadták az államkölcsön megszüntetését.— ,.Ez az intézkedés ismét azt mutatja — mondták a taggyűléseken, — hogy a párt valóban a magyar dolgozók pártja, a dolgozók életszínvonalának emeléséért folytatja harcát." A Petőfi-aknán sok dolgozónak 6—8 százalékos reálbér- emelést jelent. A Sopiana Gépgyárban is gyors számítást végeztek, amelyből kitűnt, hogy a dolgozók havonta 34 ezer forinttal többet visznek haza, ugyanis ez évben havonként ennyit vontak le békekölcsönrészlet fizetés címén. Romvári István formázó borítékjába 8.5 százalékkal, 130 forinttal több pénz kerül havonta. A z ötéves terv vitája során szinte valamennyi hozzászóló erélyesen követelte i bürokrácia felszámolását. P túlzott központosítás hatalmas pénzösszeget emészt fel, megköti az alsóbb szerveknek a helyi lehetőségek kihasználására irányuló elképzeléseit, sok erőt von el a termelőmunkából, és így az életszínvonal emelésének fékje. Ezért a jövő esztendőtől kezdve a minisztériumok helyett a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai maguk készítik el saját terveiket. Ezzel a megyei, városi tanács valóban gazdája lesz területének, lehetővé válik, hogy figyelembe vegye a helyi sajátosságokat és az eddiginél jobban támaszkodjon a lakosság javaslataira. Egyszerűbb lett a mezőgazdasági tervezés rendszere is. A Baranya megyei állami gazdaságok a jövőben csak értékesítési tervet kapnak, a gazdálkodásban a korábbi mintegy hatvan mutató helyett tizenhármat. írnak elő. így a gazdaságok viszonyainak legmegfelelőbb, leggazdaságosabb terveket készíthetnek. Hasonló lesz a termelőszövetkezetek tervezése is. A Minisztertanács sok vállalatot a helyi tanács kezelésébe utalt. Üdvös és régóta kívánt intézkedés ez. Eddig ugyanis a helyi, a város lakosságát ellátó vállalat a minisztériumhoz tartozott, a tanácsnak semmi köze sem volt hozzá. A Minisztertanács és a különböző minisztériumok most több vállalatot átadtak a megyei és a városi »tanácsnak. Sajnos, egyes esetekben véget nem érő vita folyik. Ilyen például a sokat emlegetett, a Szabad Népben is megírt mohácsi komp; közlekedési minisztérium még ma sem vált meg tőle, pedig a legésszerűbb megoldás lenne a mohácsi városi tanács hatáskörébe utalni. Egy lépcsővel lejjebb, a megyei tanácsnál már jobb a helyzet: hétfőtől például a komlói vendéglátóipari vállalat a városi tanácshoz tartozik, a sütőipari vállalat átadásáról szóló határozat végrehajtása viszont késik. A tanácsok • önállóságának megerősítésével egyidejűleg széleskörű kezdeményezések kelnek szárnyra az alsóbb szerveknél. Az a gondolat szüli a tetteket, hogy minél jobban éljenek a kapott lehetőségekkel. A pécsi városi tanács szakemberek bevonásával sa-, laktéglaégetéshez kezdett, most tervezik a sertés és baromfitenyészet, valamint a zöldövezet létrehozását a város ellátására, össze akarják vonni az eddig külön álló szolgáltató vállalatokat, hogy egyszerűbb és olcsóbb legyen az ügyvitel. A pécsi járási tanács a községek kezelésébe adta a kisebb mészégetőket, téglagyárakat. Ezzel párhuzamos a papírmunka csökkentése. Valamennyi járási tanács elkészítette munkája egyszerűsítését célzó részletes javaslat-tervezetét, hogy bevonja munkájába a lakosság legszélesebb rétegeit, biztosítsa részvételét a hatalom gyakorlásában. “p1 távolról sem teljes kép- “ hez hozzátartozik az is, hogy a párt és a kormány rendezi az igazságtalanul ku- lákként kezelt dolgozó parasztok ügyét. A megyében már eddig többszáz dolgozó parasztot rehabilitáltak. A járási pártbizottságok felülvizsgálták több jogtalanul pártból kizárt párttag ügyét. Amikor mindezeket az'új szellem érvényesülése első útjelzőinek tartjuk, — szólnunk kell a tervbevett határozatokról is. Ezek ismételten azt bizonyítják, hogy a Központi Vezetőség átgondolt, nagy jelentőségű program megvalósításán fáradozik, hogy tervszerű, évekre szóló munka indult el útjára. V A Politikai Bizottság véleménye szerint a jelenlegi lajstromos választási rendszer helyett az egyéni, kerületek szerinti rendszert kell bevezetni. A megalapozottabb tervezés céljából 1G—15 éves fejlesztési terv készül, többek között a geológiai kutatás érdekében. Elkezdték a vállalati tervezés egyszerűsítéséről szóló határozat kidolgozását is. A kormány megszünteti az éves pénzügyi tervek negyed éves bontását, az igazgatók több önállóságot kapnak a nyereség és az igazgatói alap felhasználására. Szakemberek bevonásával egy mainál he lyesebb, ösztönzőbb premizáló' si módszert készítenek elő, egyszerűsödik a bérrendszer is. Nagyobb szerepet kap az Országgyűlés és az Elnöki Tanács. A program világos, egyértelmű: „A párt, a munkásosztály, 1 népünk érdeke — mondotta Gerő elvtárs, — hogy előremenjünk a szocialista demokrácia, a szocializmus építésének, népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének széles országút ján”. A Központi Vezetőség egysége, a dolgozó emberek mélységes , bizalma a párt iránt, biztosítja, hogy a tervekből mielőbb valóság legyen. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni azonban, hogy rendkívül nagy feladatokat kell megoldanunk. A bürokratizmus elleni küzdelem szívós, körültekintő, tudományos, szervező-irányító munkát követel meg. A kapkodás, a megfontolatlanság — mint eddig már annyiszor — csak hibákhoz vezetne. Amit elhatározunk, azt következe- _ tesen véghezvisszük, úgy, \ hogy néhány hónap múlva ne kelljen mégegyszér megcsinálni, korrigálni, hogy abból ne károk származzanak, időleges visszaesések következzenek, hanem alapvetően megváltoztassák a helyzetet. Ez mindannyiunk érdeke. Ugyanakkor a párt nem téveszti össze a megfontoltságot a lassúsággal. Következetesen és lehetőségeinkhez mérten minél gyorsabban alkalmazza a XX. kongresszus tanításait. Ezt nem egyedül, egymaga, hanem az ország valamennyi becsületes emberével vállvetve, vezetők és egyszerű dolgozók közös összefogásával akarja megoldani. Most tehát a mun-i* kának, a tetteknek van itt azide je. Az egészséges türelmet-í lenség gyümölcse csak az le-• hét: javaslatainkkal segítsük\ a pártot, dolgozzunk teljest szívvel a feladatokért. \7 ilágosan látjuk magunk* ’ előtt azokat a teendőket,! amelyeket szocialista demok-J ráciánk további elmélyítése: érdekében kell megvalósíta- • nunk. Lássunk munkához • mindnyájan, hogy minél előbb! élvezhessük gyümölcsét! • Hetven ház készült el eddig Dunaszekcsőn Dunaszekcső helyreállítását a Város és Községgazdálkodási Minisztérium irányítja. A minisztérium háromtagú mérnök kollektívája az elmúlt hónapok alatt kiváló munkát végzett A baranyai arvízsújtotta területek közül itt volt az első alapkőletétel és azóta a hatvanegy helyreállításra váró házból ötvenet elkészítettek és ezekbe be is ^ költöztek. Míg a felépült 108 uj házból huszonöt tető alatt van, húsz pedig teljesen elkészült. Ezenkívül még négy ház helyreállításán, továbbá két új ház alapozásán, öt falazásán dolgoznak, míg kilenc új háznál elérték a falegyent. Az építést irányító mérnökkollektíva elhatározta, hogy augusztus 20-ng lerakja az utolsó újjáépítésre kerülő ház alapkövét is. Az október 15-i határidő helyett szeptember végéig befejezik Dunaszekcső árvízsújtotta részének újjáépítését. Befejeztük éves export tervünket. . . Az Agrária Keményítőgyár július 18-án befejezte harmadik negyedévi export tervét. Utolsó szállítmányként Finnországba küldött egy vagon exportkeményítőt, 18-án pedig Svájc felé tett eleget kötelezettségének. A második negyedév túlteljesítését is fi- gyelembevéve a gyár egész évi exporttervét teljesítette, sőt eddig 8 vagon keményítőt gyártott tervén felül. Bojtár Rezső igazgató Az MDP Központi Vezetőségének távirata az SZKP Központi Bizottságának A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tet- jes ülése forró testvéri üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s lenini Központi Bizottságának. A Magyar Dolgozók Pártja számára felmérhetetlen segítséget nyújt az a bölcs, átgondolt, bátor politika, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, s ennek Központi Bizottsága valósit meg a kommunizmus építése, a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a népek közötti barátság, a kommunista és a munkáspártok közötti testvéri szolidaritás, az egész világ dolgozóinak, s a munkáspártok akcióegységének érdekében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely új, nagy távlatokat nyitott meg a haladó ember ' riség előtt, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép' szár r mára is rendkívül fontos tanulságokat tartalmaz. Pártunk Központi Vezetősége megújult erővel, teljes egységb n, hazánk viszonyainak megfelelően mindent elkövet, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa adta ’e- hetőségeket népünk javára, országunk felvirágoztatására a szocialista demokratizmus kibontakoztatásával teljes mértékben hasznosítsa. Pártunk Központi Vezetősége nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatalmas- hozzájárulását a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztéséhez, s úgy tekinti azt, mint testvérpártunk eszmei — politikai segítségét a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának, a függetlenségükért küzdő és függetlenségük megszilárdításáért harcoló népeknek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Kongresszusi hét Komlón Olvasóinkhoz! Értesítjük olvasóinkat, hogy a balatoni üdülőhelyeken is terjesztik lapunkat. Olvasóink ezentúl naponta vásárolhatják a Dunántúli Naplót a halat on- menti postahivataloktól, a postás kézbesítőktől, a hírlapárusoktól és az IBUSZ pavilonokban. KIADÓHIVATAL. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete július 28—29-én tartja országos kongresz- szusát. Komló bányászai elhatározták, hogy ez alkalomból kongresz- szusi hét címen versenyt indítanak a kongresz- szus sikeréért, és 3 000 tonnás júliusi adósságuk felszámolása érdekében. A verseny célkitűzése, hogy a komlói tröszt a kongresszusi hét minden napján túlteljesíti tervét. A komlói bányászok a kongresz- szusi hét első műszakján, szombaton délelőtt megtartották ígéretüket. Bár Kossuth bányán gumiszalag szakadás, csúszdatörés, üres- hiány, Béta-aknán a kötélpálya zavarai akadályozták a verseny széleskörű kibontakozását — a komlói tröszt bányászai 105,1 százalékos teljesítményt értek el szombaton délelőtt. . . A siker főrészesé' Kossuth-bánya volt, amelynek dől gozói több mint 120 tonna szenet adtak terven felül, de nagyszerű- ' en helytálltak az északi üzemek bányászai is. Nagy-, mányok 112,7, Máza 116, Szászvár' pedig 120,1 százalékos tervteljesítést ért el a szombati első műszakon. Értékes javaslatok A MÁV dolgozóinak nagyon tetszett a Minisztertanácsnak az a felhívása, hogy Napi 3S0 tonna cement Egyik legfontosabb építőipari anyagunk a cement. A nagyüzemi építkezés térhódításával, az előregyártott elemek tömeggyártásával nő a cement szükséglet. S azt a növekvő szükségletet cementiparunk csak akadozva tudja kielégíteni. , Lapunk munkatársa felkereste Horváth István elvtársat, a Beremendi Mész- és Cementművek igazgatóját. Elbeszélgettek a gyár jelenlegi helyzetéről az elmúlt évek fejlődéséről s a várható kapacitás növekedéséről. Munkatársunk érdeklődésére Horváth István többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt években nagyobb beruházások nem voltak, csupán annyit költöttek az üzemre, amennyi a folyamatos üzemeltetéshez, a kapacitás megtartásához, illetve fokozatos emeléséhez kellett, így nőtt az 1950-ben termelt 50 ezer tonna cement 1955-re 100 ezer tonnára. Ebben az esztendőben a terv 9.100 vagon, de remény van a túlteljesítésre. 1960-ra 9.600—9.700 vagonra növekszik az évi cementtermelés ... — Növekedés tehát van, fejlődik a cementipar, de természetesen elsősorban nem az elmaradott, korszerűtlen vidéki üzemeket fejlesztik, hanem az új nagy cementgyárakat, amelyek termelése megsokszorozza az eddigi cementipari kapacitást. — Nálunk a kisebb modernizálással lehet emelni a termelés mennyiségét. Emellett a téli másfélhónapos karbantartási időt akarjuk lerövidíteni. Ha sikerül, ez is, jelent néhány vagon többletet. — A cementipar — ha ránk nem is vonatkozik nagymértékben — rohamosan fejlődik, jólszervezett és irányított. Ezért nem értek egyet a Dunántúli Napló vasárnapi cikkével, amelyben az építőanyagipar egyszerűsítésével foglalkozik. A cikk követelése helyes a téglagyárak esetében, de az évi 32—35 millió forintos tervet teljesítő cementgyár meghaladja a megyei tanács teherbírását. Ahhoz, hogy mi a megyei tanács ipari osztályához tartozzunk, több hozzáértő cementipari szakembert kell beállítani az ipari osztályra. Még ezzel sem lenne megoldva a kérdés, mert a jelenlegi központi szervezéssel a hasonló gépi felszerelésű üzemek között igen jó a kooperáció. — Végső érvként megemlíthetem, hogy a cement zárolt áru, elosztása központi. így egyáltalán nincs értelme a megyei irányításnak. A jelenlegi szervezés szerint is jól fejlődik a cementipar, s remélhetőleg az országosan növekvő kapacitás megszünteti az ellátási nehézségeket, s lesz elegendő jó cement. egyszerűsítsünk az állam! szervek munkáján. • A legutóbbi pártbizalmi és agitátorértekezleteken már értékes javaslatok is születtek. Heller József elvtárs például javasolta, hogy a különvonatok összeállításának cs elindításának engedélyezését' hízzák az igazgatókra és né kelljen Budapestről, az egyik főosztályról kérnünk az engedélyt. Oádori Ferenc elvtárs javasolta, hogy térjünk vissza újra az anyagnaplós elszámolási rendszerre, mert így mindig megtudhatjuk, hogy az anyagok hol fekszenek és nincs szükség hosszas kutát- gatásokra az elfekvő anyagok után. A pártszervezet mindkét javaslattal egyetért, mezt olcsóbbá és egyszerűbbé ten uék munkánkat. Mivel az első értekezletek nagyon jól sikerültek, elhatároztuk. hogy újabbakat 'ártunk. SCHMAL IMRE a MÁV Igazgatóság MDP-szervezeténck titkára ’ ft «2 FEHÉR MARVA NY TÁBLA Nem vasárnapi sétálók voltak, miért könnyezett i/olna annyi ember szeme? Nem is a hajóra vártak, mert nem indult akkor Mohácsról gőzös. Kik lehettek? Mit sirattak? Katonák is voltak köztük, feszes vi- gyázban, szólt a Himnusz... S aztán lerántottak egy leplet a falról. Kicsiny kis márványtábla függött alatta, rajta dús {irány betűk: Horváth Sándor alhadnagy 1925—1956. Fehér márványtábla, ez most örök emlékeztető, emlék egy hős katonáról Nem véres háborúban tört le élete virágja, az árvíz idején adta életét — mentés közben. Jégtábla ment neki a csónaknak Horváth Sándor már csak halva került újra a partra. És ittmaradt az asszony a gyerekek, ittmaradtak árván, egyedül. Vajon hol az asszony? El.e, egészséges-e? Maradt-e Mohácson? Rá tud-e nézni mégegyszer a vízre? A Duna kapzsi, falánk habjaira, amelyek tőle életet követeltek. Csendes, kis dunaparti házban találom meg pár nap múlva Horváthnét. Ott ül az udvarban, mellette a két fia, és meggyet szemeznek. Mintha csak várnák haza apukát, aki jön majd ebédelni, és egy-egy szelet csokit hoz nekik. Ernő viszi a szót, faggatja anyukát: — Mond, miből van a bomba? — Puskaporból, kisfiam! — Akkor én is csinálok egyet, mert maradt édesapám vadászdobozában. Ha egy pillanatra el is felejtik, a harmadik mondatnál már újra szóbake- rül. Hogy milyen nagyon szerette a gyerekeket, hogy mennyire örült mikor megszületett a kislány, az Évike, aki most hathónapos, — Keveset örülhetett neki. Pedig ő volt a kedvence. A kis Évi nagyokat szuszog a kocsiban. Alszik mélyen, önfeledten. Mit- *em tud ő még a világról, a gonosz vízről. amely úgy vette el apukáját, hogy sosem fog rá emlékezni. Halkabbra fogjuk a szót, nehogy fel ébredjen. Olyan nehéz most beszélni, kérdezni, olyan nehéz a frissen hegedt sebet szaggatni. — Elünk csendben, — mondja Hor- váthné. — A gyerekek és én. Elünk. . . Szomorúan mondja. Remeg a hangja, s lehajtja a fejé't. Hogy ne lássam sírni. Pedig nekem is majdnem könny szökik a szemembe. Olyan kegyetlen érzés, nehéz nyomasztó, a halál lehellele s közben a gond is, hogy mi lesz velük. — Míg a gyerekek felnőnek, nyugdíjat kapok. Aztán majd meglátjuk. Akkor majd keresnek a fiúk. Keresnek anyukájukra, keresnek sok pér^zt. hogy szép élete leayen, hogy tudjon majd újra örülni. És lássa őket igaz embereknek, olyanoknak mint az apjuk. — Talán katona lesz az egyik. Ügy akarta az uram. Ki tudja mit hoz a jövő. Lehet, hogy ■ orvos lesz az Ernő, tanító a másik. Ki ‘"dia; de legyenek olyan igaz emberek, mint Horváth Sándor aViadn^gu volt. ÖNODY GYÖRGY
