Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG fS A MEGYEI TANACS LA PJ XIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JÜNIUS 29 A Hazafias Népfront pécsi egyesítő ülése A Hazafias Népfronrt Városi Bizottsága f. hó 27-én bőví­tett bizottsági ülést tartott. Ezen a megbeszélésen meg­tárgyalták a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­ségének javaslatát, hogy a Ha­zafias Népfront egyesüljön a béke-mozgalommal, a magyar r.őmozgalommal és fűzze szo­rosabbra kapcsolatát a Ma­gyar-Szovjet Társasággal. A megbeszélést dr. Szabó Pál Zoltán, a Hazafias Nép­front Városi Bizottságának el­nöke nyitotta meg. Röviden vázolta az egyesülés politikai jelentőségét, majd átadta a szót Czirkos Míhályné elvtárs­nőnek, a Hazafias Népfront Városi Bizottsága titkárának. Referátumában ismertette a Hazafias Népfront-mozgalom másféléves tevékenységét. Megállapította, hogy a Haza­fias Népfront az elmúlt más­fél esztendő alatt elősegítette népünk egységének megszilár­dítását, felelősségérzetének nö­velését, a dolgozók politikai aktivitásának fokozását. Fog­lalkozott az elért eredmények mellett azokkal a hiányossá­gokkal is, melyek jelentkeztek a Hazafias Népfront-mozga­lom munkájában. A két nagy mozgalom csat­lakozása a Hazafias Népfront munkájához, lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal szé­lesebb körben végezhessen fel­világosító munkát a város la­kosai között. Szükségessé vált, hogy a megvalósítandó célok érdekében egyesült erővel a békemozgalom és az MNDSZ- szervezetek jól bevált módsze­reinek és aktíváinak segítsé­gével folytassák pártunk iránymutatása mellett munká­jukat. Az eddigi keretek ki- szélesítése lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkozzék a la­kosság politikai nevelésével és azokat a javaslatokat, me­lyek elhangzanak, a város éle­tének közkincsévé tegye. A beszámoló után több ér­tékes javaslat hangzott el, melyek megvalósítása fontos feladata lesz a Hazafias Nép­frontnak. Földes András, a Városi Pártbizottság ágit. prop. osz­tályának vezetője hozzászólá­sában foglalkozott azzal, hogy a Hazafias Népfrontnak az eddiginél sokkal többet kell foglalkoznia az emberek min­dennapi problémáival. Arra kell irányt venni, hogy a dol­gozók az eddiginél sokkal bát­rabban nyilvánítsák őszinte véleményüket társadalmunk minden kérdéséről, Ezeknek megvalósítása jelentős felada­ta az új erőkkel gazdagodott Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront Bizott­ság, a Városi Békebizottság, és MNDSZ elnökségének tag­jaiból kibővítette az elnöksé­get. A Hazafias Népfront vezeté­sében is változás történt. A városi titkári teendőket Ko­csis Ferenc, a Városi Béke- bizottság eddigi titkára veszi át az elnökség döntése alap­ján, míg a békemozgalom to­vábbi vezetését Czirkos Mi- hályné végzi a népfront kere­tén o-lül. Az MNDSZ szerve zetek irányítását, a Hazafias Népfront nőtanácsának vezeté­sét Schanzl Antalné vette ke­zébe. Űj szállítógépet kap Béta-akna mutatót — egy „U” alakú mű­szerasztal mellől, gombokkal irányíthatók. A gép kezelője tehát egészein kis területen látja az egész berendezés mű­ködését és az esetleges hibák­ról azonnal tudomást szerez. A szállítógép, a hozzátartozó villamosberendezéssel és a szükséges felszerelésekkel együtt, mintegy 5,5. millió fo­rintba kerül. A ki most Sárhát leié jár, ugyancsak csodálkozik: hogyan lesz itt néhány hóna­pon belül település? Minden­felé romok, tégla, fadarabok nagy halomban. Csak az isme- rös fedezi fel, látja meg, hogy derekasan elkezdődött itt is a munka. Hisz nem borulnak már szalmatetős kajla kala­pokkal a földre a házak s a fa. a tégla is szétválogatva, rendben, egymás mellett a fák és bokrok aljában. Most kezdődik a vonálasítás. Van valami megható abban, ahogy Mamusits István is ott iesz-vesz a háza körül. Csinál­ná, hajtaná, de nagy örömében — zavarában azt. sem tudja, mihez fogjon. Az egyik perc­ben a maltert keverő fiúknak segít, aztán a kőművesekhez rohan, most rakják a köveket íz alapárakba, nézi, pontosan összeillesztik-e, aztán átpil­lant a szomszédhoz is: hogy állnak azok. —. Az enyim tán hamarabb kész lesz, — csillan fel a sze­me. Hamarabb? Lehet. Talán egy fél nappal? Hej, itt még egy fél nap is száz esztendőket számít. Száz esztendőket, hi­szen egy világgal ér fel, ha újra tető ivei az otthonuk fe­lett, s nem kell gőréban, ku­koricaszárból összetákolt vis­kóban tölteni ezeket a hűvös esős éjszakákat. A BELSPED is teljesítette tervét A BELSPED Vállalat június 21-én fejezte be második ne­gyedévi operatív tervét. A hát­ralévő napokban az első ne­gyedévi terv lemaradásait akarják pótolni, hogy jó ered­ményekkel kezdhessék az év második felét. A íeüjei kőbánya kül, emberi erővel ketten 15 perc alatt raktak meg eddig egy teherautót. A tettyei kőbánya érdekessége, hogy a szik« lás talajon is virágos kertet varázsoltak a bá« nya adminisztrátornői, Cziráki Pálné, Ha« raszti József né és Szinyákovics Pálné. Az asz« szonyok ebédszünetben, s munka után szók* ták kapálgatni, öntözgetni kedvencüket, az alig néhány méternyi kis virágoskertet, amely szép, érdekes és szokatlan látvány a bánya- •idvaron... Működik a szovjet gyártmányú markoló­rakodógép a tettyei kőbányában. A kővágó- szöllősi építkezésektől kérték kölcsön néhány hétre ezt a nagyszerű gépet, amely tökélete­sen kitakarította a bányaudvart, s megtisztí­totta a bányalábat. Ahogy Kocsis Ferenc gép­kezelő elmondja, naponta 350—400 köbméter földet is megmozgat ez a markoló-rakodó. Egy perc alatt megrakja kővel a teherautót, s ez­zel meggyorsítja a kőszállításokat. Gép nél­Egykilométeres §űríteHlég-vezeték A közeli napokban tűzik ki Kossuth- és Anna-akna között egy 300 milliméter átmérőjű sürítettlevegő-vezeték nyomvo­nalát. Az új beruházásnak igen nagy jelentősége van. Már ko­rábban elkészült Béta- és III- as akna között egy hasonló ve­zeték, melynek az a rendelte­tése, hogy a felesleges sürített levegőt eljuttassa az egyik üzemből a másik — sűrített levegőhián.nyal küzdő üzem­nek. Anna-aknának eddig ön­álló kompresszortelepe volt, a termelt sürített levegő azon­ban nem volt elegendő az üzem ellátására, ugyanakkor Kossuth-aknán bővelkedtek sürített levegőben. Ezeket az ellentéteket lesz hivatva ki­egyenlíteni az 1 kilométeres csővezeték, amely Kossuth-ak- náról ellátja a testvérüzemet elegendő levegővel. A csőveze­ték megépítése után leállhat illetőleg „tartalékként” szere­pelhet az Anna-aknai komp­resszortelep, üzemzavarok ese­tére. A csővezeték megépítése 1,7 millió forint költséget jelent, az egy esztendőben elérhető árammegtakarítás viszont 1,8 millió. A mindenképpen'gaz­daságos csővezeték tervezői, Kratky Jenő és Fodor Károly, a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói jutalmat kap­tak. Jugoszláv tánczenekar érkezik Pécsre Uj falragaszokat helyeztek el a házak falaira és a hirdető­oszlopokra. A ljubljanai jugo­szláv rádió húsztagú tánczene­kara megszólaltatja a népek muzsikáját — nemzetközi mű­sort ad. Budapestet megelőzve Pécsre látogat el a tánczene­kar. A gazdag élményt jelentő műsorba kapcsolódik a buda­pesti művészek Rév Erzsi és Agárdy Gábor szereplése. Erre az alkalomra írta meg Darvas Szilárd keret játékát, amely de­rűre, vidámságra fakasztja a nézőteret, s melyet az említett művészek játszanak és tán­colnak. Már most nagy érdeklődés előzi meg városszerte a ljubl­janai rádió tánczenekarának szereplését. Szólni kell arról is, Olcsóbban akarunk termelni ••• Az Agrária Keményítőgyár elavult technológiával, igen nehéz fizikai körülmények kö zött, s drágán termel. Igaz ugyan, hogy az elmúlt években történtek nagyobb beruházá­sok, de ezek nem változtatták a gyártástechnológiát, s még mindig maradi módszerekkel dolgozunk, s merem mondani, hogy sokkal drágábban, mint a hasonló iparágban működő akár nyugati, akár szovjet gyárak. A drága termelés pedig ná­lunk elég súlyosan esik latba, mert negyedévenként 10-11 va­gon exportkeményítőt indítunk útnak Európa különböző or­szágaiba. Nyilvánvaló, hogy ha kisebbek lennének a termelési költségek, s termelékenyebb lenne gyárunk, többet keres­hetnénk az igen kelendő, az igen keresett keményítőnkkel. Az említett okok miatt leg­fontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy saját erőnkből áttérjünk az ötéves terv folya­mán egy új gyártástechnoló­giára, olyan technológiára, ami versenyképessé tesz bennünket Nyugaton is. A terveink meg­valósításához a már gyárunk­ban lévő, s a kísérleti stádiu­mon átesett hidroclklonokal akarjuk felhasználni. A hidro- ciklon alkalmazása azt jelenti, hogy az eddigi kukoricamos- lék-ülepítés helyett géppel, a centrifugális erő segítségévei akarjuk a keményítőt kivá­lasztani. Ezek a hidrociklonok nem külfödiek, s nem drágák. A gyár teljes átállása nagyüzemi termelésre, megoldható MNB- hitelböl. Ezért megragadunk minden lehetőséget, hogy mi nél hamarabb átszervezzük a keményítőgyártást,' s a' hidro- ciklonokkal forradalmasítsuk ezt a hazánkban igen elmara­dott és elhanyagolt, mégis fon­tos iparágat. Bojtár Rezső igazgató hogy a jegyeket hol lehet be­szerezni. Amikor a műsoris­mertetés elkészült, még a Kos­suth Lajos utcában volt az Országos Filharmónia pécsi kirendeltsége. Azóta átköltö­zött a Színház tér 2. szám alá a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat jegyelővételi irodájá­ba. Itt lehet beszerezni a július 4-én, szerdán este fél 9 órakor kezdődő ljubljanai rádió tánc­zenekarának műsorára a jegye­ket. Kedvezőtlen idő esetén jú­lius 6-án rendezik meg a mű­sort. diákok SáiUátoH Mert ott lakna’ most még Mamusitsék. Először Nagyba- racskára menekültek, ismerő­sökhöz, barátokhoz. Dehát nem lehet soká mások jószívűsé­gén élni, meg a mezei munka is elkezdődött; haza kellett jönni. — És most az építés, — mu­tat a házára. Azaz. hogy messze van az még attól, hogy háznak mondjuk. Egy kis egyenesre simított terület, s körülötte árkok. Azt ássák most a fiúk. Diákok, Debrecenből jöttek. Az első napja, hogy itt dolgoz­nak. Vékony, magas fiú tartja kezében a csákányt, s neki­izzad, úgy hajtja magát. — Rendes gyerekek ezek — dicséri őket a gazda. — Nem is tudom, mit tennék nélkü­lük. Két másik ott áll mellet­tünk, azok meg Nyíregyházá­ról jöttek. Az egyik megbán­tott szemmel pillant a gazdá­ra: — Hát a me szét meg sem dicséri, amit mi keverünk? Elr.evcti magát Mamusits István. — Ilyen meszet még soha nem kevertek. A fiúk megnyugszanak. Jól esett nagyon a dicsérő szó. Meg is érdemlik. Már napok óta nem alusznak. Érettségi, aztán a bankett, a hosszú uta­zás, megérkezés éjszaka a tá­borba, s most már munkába álltak. — Nem nyaralni jöttünk, — szól az egyik. Egész fiatal ez a legényke, hullámos szőke hajjal, ábrán­dos, nagy barna szemekkel. Ha most nem ebben a kato­naruhában látnám, talán köl­tőnek nézném. Poétának, aki szép rímes szavakkal verseli el az életet, aki valahogy a napi valóságban is felhők ihletett szép világában jár. Ihletett, szép világ? Kell en­nél szebb, kell ennél ihletet- tebb világ? S írhatnak ennél szebb költeményeket, mint most tetteikkel, segítségükkel írnak a fiúk?! 1Talán túl nagy szavaknak hangzanak ezek. Hiszen házakat építettek mindig és segítettek másutt is fiatalok. Segítettek, de nem ilyen nagy közös akarattal, nem ilyen ha­talmas összefogással. Itt most az egész ország megmozdult. Jöttek fiatalok a Rákosi Mű­vek füstös-forró kemencéi mellöl, mások az eke szarvát hagyták ott két hétre, iskola­padból. rajzasztal mellől.... Békésből, Vasból, Baranyából. ■...A gazda nézi a fiúkat. S hirtelen eszébe jut: azok a katonák is jiatalok voltak, akik kimentették akkor ... Fütyült a szél, rohant az ár és mégis nekivágtak az útnak az iskolából. Először elsodorta őket a víz. Egészen a Julanéni házáig. A telefonoszlopok mel­lett kínlódva igyekeztek újra vissza. Két ember ült a csó­nakban, de a nevüket nem tudja, arra sem emlékszik, mi volt a rangjuk, csak jöttek és beemelték a csónakba. Alig eveztek vagy 20 méterre odébb, hallotta, hogy nagyot roppan a mestergerenda s a ház belerogyik a vízbe. — Azok is fiatalok voltak, — sóhajtja mégegyszer. — Es ezek is fiatalok, ök az élete­met mentették meg, ezek az életkedvemet adják vissza. IJove nem nagy szavak hát mégse azok az ihle­tett szép világról, s az élet tet­tekben verselő fiatal poétái­ról?! Nem nagy szavak. S nem nagy ígéret az sem, nem fellengzős elképzelés az sem, amit a gazda hisz s most már tud. vall: itt néhány hónapon belül újra élet lesz. Iskolába járnak a fiatalok, halk, szerel­mes szamkat suttognak a le­gények a lányok fülébe, a ke­mencében ropogós cipókat süt­nek és sok új ház kéményére újra rátelepszik az új életről hirt hozó gólyemadár. ONODY GYÖRGY Áz újítómozgalom Komlón Ez év első negyedében a Szénbányászati Minisztérium trösztjei közül az első helye­zést a Komlói Szénbányászati Tröszt nyerte el. A beadott és elfogadott újítások száma meg­kétszereződött. A mozgalom Jó irányban való fejlődését elősegíti az a támogatás, me­lyet az újítók minden oldalról kapnak. Segíti a mozgalom fejlődését az újonnan megala­kult szakszervezeti újítóbizott­ság. Az üzemek pártszerveze­tei is hathatós segítséget nyúj­tanak az újítási előadóknak. A tröszt Igazgatósága Is szív­ügyének tekinti az íijitómoz- galom támogatósát. Elrendelte, hogy júniusban és júliusban tartsanak újítási ankétek at, amelyeken az üzemvezető kö­teles beszámolni a mozgalom állásáról, meghallgatni az úií- tók panaszait, a jogos panaszo­kat orvosolni és a kiváló iiü- tókat megjutalmazni. Az ű Utó- mozgalom tervszerűvé tétele céljából a tröszt Igazgatósba az újítási iroda bevonásával feladattervet dolgoztatott ' ki. Ebben megjelölte, hogy ei^es bányákban melyek a lc-sitr- i1 gősehben megoldandó líií'ási i1 feladatok. A Kossuth-báuvá- ban például a vágathatta* se­bességének növelése, a fei'ési 11 szállítás meggyorsítása, az i«za- 11 polás kérdése. Az iszanoiásbnz * olvan újítási javaslat készífeu- fdő. amely a fejtésekbe adott «sza.panyag megkötését lehető­vé teszi. A probléma megoldá­sa annvira fontos, hn*rv »- •*«{. \tási díjon felül 1 000 forin* 'o- t*almat kap az, aki mc^o'di-v. (i A feladatterv. amely ^fölhívást is tartalmaz »•» ,s”*ó ős tanasztalatosere-rmv'—'o’u "'‘íleszt'-se érdekében — —**o­deo vállalati dolgozóhoz ol- f hit. Nehézségeink is vannak \z -• Htási rendelet csak azt átta­nítja meg. hogy az újítások I* megvalósítására azt a bizonyos é0.5 százalékot fel lehet hasz- rnálni. De mert nem mondta f ki határozottan, hogy fel kell ^használni: rendszeresen össze­< ütközünk a vállalat főkönyve­< lőjével és a pénzügyi osztály J vezető jé vei. fik arra hl vai koz­nak, hogy .,önköltségcsökken­tés Is van a világon.” Nem tszívesen adnak anyagi fedeze­ttet a kísérletezésre. Ezen a 'helyzeten változtatni kell, \mert útjában áll az újítómoz­ralom fejlődésének Komlón. OROSZ ZOLTÁN a Komlói Szénbányászati Tröszt újítási osztályának vezetője Béta-akna termelése a je­lenlegihez viszonyítva mintegy 40 százalékkal növekszik a második ötéves terv során. A termelés ilyen mérvű emelke­dése szükségessé teszi na­gyobb teljesítményű, korsze­rűbb gépek alkalmazását a bá­nyában. A második ötéves terv nagy feladatainak megoldását lesz hivatva segíteni az az új szál­lítógép, amelyet 1958 első fe-1 lében adnak át rendeltetésé­nek. Az új szállítógép 5 mé-" tér dobátmérőjű lesz és 600 1 méter mélységből 120 vagon1 szenet képes felszínre hozni1 naponta. Az új szállítógép tel-1 jesítményére nézve érdemes' megemlíteni, hogy az eddig es a jelenleg is használt Bóta-ak- ^ •p.ai szállítógép 400 méter mely- ségröl napi legfeljebb 70 va- pen szén kiszállítására kép«; ( A gép méreteire jellemző ( hogy a főtengely 60 centi át­mérőül. a tengely súlya pedig ( ..c«ak” 16,5 tonna. Az egész f'’terelés pedig 165 tonnát rvoin. Az tii szállítógépet a Duclos p ny a gépgyár 1957 decembe­készíti el. Ez lesz az álta­tok készíteti első olyan , gép p-7 országban, amely az eddi- g'?ktől eltérően — vezérpul­tos rendszerű lesz. a vezér- pultos rendszer azt jelenti fir-gv az összes műszerek — ki­véve a mélység és a sebesség­M elkezdik n «oHáki aknaszállító. gépek szcre'ését Megérkezett a zobáki szál­lító és légaknába szükséges gépi felszerel« egy része Komlói'8- A teljes szállítószer­kezet megérkezése után — előreláthatólag a jövő héten __ megkezdik a zobáki aknák­ban a szerelést; v

Next

/
Thumbnails
Contents