Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-26 / 149. szám
VILÁG PROTWT4RJ41 EGYESÜLETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MCG.YLI PAR7BIZOTUa'í. ÍS A MEGYEI TAN ACS'LAPJ XIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 4RA: 50 FILLÉR KEDD, 1956 JÚNIUS 26 Nemzetiségi munkás-paraszt találkozó Pécsett Ha valamikor, úgy az elkö- . rtkező napokban lesz igazán szükség arra, hogy a mezőgazdasági és begyűjtési állandóbizottságaink feladatuk magaslatán álljanak. Az aratás és gabonabegyűjtés, nagy munkáját a falu dolgozóinak aktív és lelkes hozzájárulása nélkül nem tudjuk sikerre vinni. E téren pedig — a veze- töszervek és a tömeg kapcsolatának jobb kiépítésénél, elmélyítésénél, — elsősorban az állandóbizottságok vezetőire és tagjaira vár a legtöbb teendő. A legelsőnek már itt is az ideje. Csak ott indulhat meg idejében megyeszerte az aratás, ahol a bizottságok emberei — s elsősorban ők — figyelik a határt, hogy hol, melyik területen érik be leghamarabb a gabona. Ugyanakkor, amint arról beszélünk, hogy az idő sürget, szót kell emelni a tavaly nem egy helyen tapasztalt káros gyakorlat ellen, amelynek eredményeként a kombájnt nekiállították a még nem érett gabonatábláknak. A jóértelemben vett türelmetlenség ne vezessen sehol ilyen hibákra. Hasznos dolog — és szorgalmazzák is a bizottsági tagok — hogy ne csak 8—10 kévét rakjanak egy keresztbe, hanem többet, 18—20-at, mint ahogy ez az ország több részén már általános. Az idei nem éppen legkedvezőbb időjárási kilátások is erre intenek. Nem lehet közömbös a tűzrendészeti intézkedések be-' tartása, még kint a gabonatáblán, közvetlenül az aratás után sem. A szalmapocsékolás- ra sok példa volt a múlt évben. Például az újpetrei és az ócsai tsz-ben, de említhetnénk egyéni gazdákat is, akiknek nemtörődömsége következtében az eső tönkretette a szalmát. Nem kis érték a szalma, ennek megfelelően is gazdálkodjunk vele. Szorgalmazzák az állandóbizottságok a közös szérűn történő cséplést. Fél százalékkal olcsóbb és a tűzvédelem is Méltó befejezése volt a nemzetiségi hétnek, hogy a megye nemzetiséglakta községeiből népes csoportok szálltak autóbuszra, vonatra és ellátogattak a megyeszékhelyre. Pécs dolgozói, az üzemek munkásai fogadták a vendégeket, hogy együtt ünnepeljék a nemzetiségiek egyenjogúságát, a más nyelven beszélők tizenegy év a'att kialakult szoros barátságát. Több mint tíz üzem és vállalat dolgozói várták ta- usi barátaikat, akik közül már kát ismertek személyesen is Ez a nap újabb alkalom volt arra, hogy még szorosabb barátságok szövődjenek a falu és város dolgozód, a magyar, délszláv, német anyanyelvűek még közelebbről megismerjék egy mást. Kétoldalú szerződés... Amikor Oláh Jeremiás, a ba i termelőszövetkezet elnök'- hetodmagával a DohánygyAlfélé tartott, még nem is tudta, milyen „diplomáciai“ tárgyalás előtt áll. Pedig az lett a látogatásból ... ■— Már a külsőségek is .. .— mondta később Oláh elvlárs. — likőrök, szendvicsek, legújabb gyártmányú különleges cigaretták, köztük az „Aratás" nevű... Lassacskán elindult a baráti beszélgetés. Aztán, ez is csak természetes, előkerültek a közös gondok, erről pedig at, hogy mivel segíthetnének egymásnak. Kiderült, hogy a Dohánygyár javítóműhelye meg tudja javítani a tsz gépeit, villamos berendezését, viszőn* a ■sí zöldségféléket, szabad árusítású sertéshús*, tejtermékeket szállíthat. Megkötötték az. i egyezséget, mindketten jól jár- inak vele. Erre szokás mondáin!, hogy összekötötték a Keí'e- ímest a hasznossal. Miből lesz a sör? I A Sörgyár autója hozta a 'szabadszentkirályi Kcesuth és 'a Rákóczi Tsz küldötteit. Ko- 'vács József, a Rákóczi Tsz 'párttitkára is köztük volt. | — Sokat köszönhetünk a : gyár dolgozóinak, — mondta — idén például megjavították ,a kalapácsos darálónkat. Fi- , zethettünk volna érte vagy II 000 forintot... Most láttuk, i hogyan készül a sör. Sok tavaszi árpa változik itt finom ital- iIá. Idén mind a két tsz 20—20 ,holddal többet vetett belőle. Hogy mi minden készül a szénből... A Kokszművek és a Bőrgyár dolgozói együtt várták vendégeiket, Terített asztal, bor itt is akadt számukra. A legnagyobb élmény mégis az üzemlátogatás volt a bolyiaknak, szederkényieknek. — Hogy mi minden készül a szénből! — csodálkozott egyik menyecske, ahogy végignézte a víztisztaságú benzolt, a naftáim hófehér pelyheit. a sárg; kéntáblákat, meg a ragadós ft- kete kátrányt. Később azt is megnézték honnan kerül elő a szén. De csak úgy messziről, a mecsek Flóra pihenőtől. Uj. meg új élményt kínált az Üdülőszálló, a Franciaszobor, a Tettye, s mér utána a színházban a Csárdáskirálynő ... A sok látnivalótó kissé kábultan szálltak végül az üzemi gépkocsiba, hogy ha» z-aindujanak. Viszontlátásra! A Pécsi Szénbányászati Tröszt az újhegyi üzemekkel sgyütt hívta meg a belvárd- >yulai és a zengővárkonyi tsz aeiait. Húszán jöttek, ameny- ’wire a rövid idő engedte, kö- -üljárták a bányavidéket, jár- ‘ak Széchenyi-aknán, gyönyörködtek az új bányászházakban, v'án fey búcsúztak: — Húsz vendéget várunk mi is az ünnepségünkre. Eljöjjenek bányász elvtársak, mert megsértődünk! A November 7 Kultúrotthonban Zsongott az élet vasárnap déltájban a kultúrotthon nagy. termeiben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa látta vendégül a nemzetiségi művészei* csoportokat. ízes ebéd után poharak csendülése közben vidáman folyt a baráti beszélgetés. Véméndlek, básságviak mecseknádasdiak és felső- szentmártoniak a pécsiekké együtt bizakodva tárgyalták a várható sikert, hiszen fonto* az, mert itt nem egyszerű szórakoztatásról volt szó, hanem arról, hogy virágzó népi művészettel tegyék emlékezetessé a nemzetiségek barátkozását. — Gvorsan teltek az órák a próbák a'att, míg végre hat óra után szétnyílt a függöny és megkezdődött . az ünnepi műsor Zsúfolásig megtelt a terem amikor Nagy István bejelentette a műsor kezdetét. A MÄV énekegyüttese kezdte, s ez a kezdet nem volt éppen biztató de Rauch László szavalata, majd Trubity Balázs szólója é? á felsőszemtmártoni tambura- zenekar már megkapta az első nagy tapsot. Jól mozogtak a színpadon a hásságyi német táncosok és a mecsekmádasdiai- is, bár kezdetben kissé bátorta lanok voltak, ami nem csoda, hiszen új az együttes. Fiatal o véméndiek német énekkara is Fiatalsága ellenére szépen szerepelt» és ezért dicséret illői Piiilinger Béla tanítót is. A közönség is értékelte a gyorsan elért eredményt és nagy tapssal jutalmazta őket. A rutinosabb vóméndi magyar kó.us is hasonló sikert aratott. Kátoiyt háromtagú együttes képviselte. Jaksics György kísérte harmonikán Jaksics Györgyné és Arnold Gyuláné kettősét, s maga is elénekelt egy hangulatos délszláv dalt. A pécsudvardiak együttese énekés táncszámokat adott elő, majd a KPDSZ-lányok magyar táncát újráztatta meg a közönség. A MÁV énekkar fejezte be végül a műsort, s utána tamburaszó mellett vvad- tak a vendégek, hullámzott a terem padlója a vidám kólótól késó estig. A jólsikerült műsor újabb bizonyítéka volt a baranyai nemzetiségek kulturális fejlődésének. A nagysikerű délszláv dalok és táncok mellett jelentős eredmény volt, hogy idén már nagylétszámú és jól megválasztott műsorszámokkal rendelkező német együttesek is léptek fel. A kultúrműsor, csakúgy, mint a délelőtti látogatások, ismét hozzájárult a megye nemzetiségi dolgozóinak szoros összefogásához, ahhoz, hogy a megye minden dolgozója, nemzetiségére és anjfanyel- vére való tekintet nélkül együttes erővel építse tovább a szocializmust. , Tízmillió éves ember csontmaradványait fedezték fel Olaszországban Róma: Az AP jelenti, hogy dr. Helimut de Terra, a new- yorki Columbia egyetem tanára ásatásokat folytatott egy középolaszországi elhagyott szénbányában. amelynek egyik lágy szénrétegében emberi csontokat talált. E csontmaradványokból megállapította, hogy ezek egy tízmillió év előtt clt ősember testéből származnak. z eddig ismert legrégibb ősembert maradványok, a jávai- ak és pekingiek „mindössze“ háromszázezer évesek. Felhívás ! Védekezzünk a burgonyabogár ellen! A megye községeinek nagy része fertőzött burgonyabogártól. A burgonyabogár gócók elszaporodása miatt az egyéniek kis parcelláin talált gócok lekötését a Növényvédő Állomás motoros egységei nem győzik, ezért szükséges, hogy mindenki a saját területén talált gócon az állam által ingyen ren delkczésre bocsátott szerrel a védekezést maga végezze cl. A szükséges védekezőszer és hátigép a községi tanácsoknál rendelkezésre áll. A porozást a községi zárszolgálati felelős irányítása mellett kell végrehajtani. Minden községben társadalmi úton szervezett brigádokkal kollektív kerestetést kell végrehajtani július 2. 12, augusztus 2, 16 és szeptember 1-én. Ezenkívül mindenki hetenként egyszer köteles a saját burgonyaterületet végigkeresni, hogy nem fertőzött-e burgonyabogártól. Találat esetén azt azonnal be kell jelenteni a községi tanácsnál, ahol az illető a védekezéshez szükséges szert megkapja. Akit a községi tanács kijelöl a kollektív keresőbrigádba és nem vesz részt a keresésben, vagy aki elmulasztja hetenként egyszer a saját burgonyaföldjén a keresést végrehajtani, valamint aki nem jelenti be a talált burgonyabogár gócot a községi tanácsnál, az Elnöki Tanács 1956. évi 9. sz. törvényerejű rendeleté értelmében 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Ezúton is felhívjuk a megye dolgozó parasztságának figyelmét a burgonyabogár veszedelmére azért, mert ha nem védekezünk teljes erőnkkel, a kenyérgabona után egyik legfontosabb táplálékunkat veszítjük el. • ~ Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága r ■. JHunka után :c a(ma . . — Látod? Az első termés ezen a kis fán. Kíváncsi vagyok, megmarad-e? Ez most egyik legnagyobb problémája délutánonként szomszédomnak, Szendrői Györgynek. Órákig el tudná nézni ezt a kis idétlen, méregzöld gyümölcsöt, amely félénken lapul a levelek között, s a délutáni zápor ottmaradt napsütötte cseppjeivel díszíti diónyi testét. Legnagyobb öröme ez az egyszem gyümölcs. Amikor megkapta a házat, elhordta a kertje helyén terpeszkedő dombot, piszkot, törmeléket, hozzáfogott a kertészkedéshez, ö ültette az almafát is, azon kívül néhány szilvafát, ribizlibokrot, egrest, meggyfát, s az isten tudná elsorolni, mi mindent sűrített még bele ebbe a szekérfordu- lásnyi földbe, amely összevissza nem több, mint 138 négyszögöl, s a fákon kívül van benne néhány tő burgonya, két rövidke sor kukorica, két-három kis ágy hagyma, saláta, káposzta, karalábé, földi-eper, sóska, saláta, s virág, virág, minden talpalatnyi helyen. Mennyi energiát s menynyi szeretetet öntött bele ebbe a talpalatnyi földbe, a kis házba, otthonába! Ha szárazság volt, idegeskedett és locsolt esténként. Ha sok eső esett, paprikáját, káposztáját féltette a gilisztáktól, s leste, ha egyet csak egy nyújtózkodás, s máris megvan az ebéd utáni gyümölcs, a kedvelt szőlő. Megkérdeztem tőle, ki tanította meg erre az ügyes kertészkedésre. Én nem mernék ültetni, palántálnl, metszeni, oltani, mert biztos nem lenne haszna. U meg olyan bátran csinál mindent, mintha mestersége lenne. — Akár hiszed, akár nem — mondja, — könyvből tanultam meg a metszést, az oltást, az ültetést, s minden fortélyát a kerti munkának. Ha az ember elméletben tudja a dolgot, a többi csak gyakorlat, szerencse és időjárás kérdése. Neki szerencséje is volt, gyakorlatot is szerzett és sok bolondozáson túl, az időjárás is megfelel úgy-ahogy a gyümölcsnek. Az első években azért nem ment minden ilyen könnyen. 4 föld olyan köves volt, hogy csengett benne a szerszám egy-egy kapavágásnál. Lassan aztán kiszedegette a követ, s beszegte vele a virágágyakat, meg az utakat. Egy látásra, saccolásra félvagonra becsül- 'em azt. a sok követ, ami a 'öldből kikerült, s most már ártalmatlan libasorba díszíti a kertet. Mindezt rövid beszélgetés alatt hallottam és láttam, amint álltunk a drótkerítés mellett, ö túl, én innen. Fogtuk az oszlopot, s beszélgettünk. A gyerekek körülrajzot- tak bennünket, elszedték a szomszéd kezéből a kapát, s most ők mesterkednek. Álltunk, beszélgettünk, s ő büszkén mutogatta fáit, bokrait, én pedig titkon irigyeltem boldogságát, mert reménytelenül messze van az albérleti szobától a kertes családi ház. a boldog otthon. Mzssze, de nem elérhetetlenül. könnyebb. A tűzfigyelő szolga- ,at gondos ellátását mindenek 4 alőtt a falusi DISZ-fiatalok tekintsék kötelességüknek. Kis|l hanyagság is százezres káro-i kát okozhat. A kivontatott (• zséplőgépet és annak felszere- # lését — hitelesített mérleget,# súlyokat — a bizottság is el-# lenőrizze. Ahol a Bredjuk-d jyorscséplés technikai és sze-# mélyi feltételei megvannak, —I1 szánjanak síkra a gyorsabb I1 is fejlettebb módszer mellett V De akár ilyen vagy olyan mód-(| szerrel csépelünk, a munkaidő (• teljes kihasználása aratás és*' zséplés idején mindenképpen], fontos. <> Akármilyen furcsán hang-(> zik, de a jó gabonabegyújtés1] sgyik főfeltétele az első fél-» évi élőállat és állatitermék be- í adás maradéktalan teljesítése. # hogy ne legyen gond erre, a.], ’abonabeadás alatt. Minden- (i féle hátralék az első félévről i1 zavart okoz a gabonabegyúj- < tésben, — ezért ennek tudatában végezzék munkájukat az (I állandóbizottságok tagjai is. Aí1 »abonabeadásnak géptől való* :eljesítése nemcsak kötelesség, hanem kedvezménnyel — kor-# pajuttatással — is jár. AB# gabona mellett idén is elvárja (j államunk, hogy dolgozó pa- , rasztságunk árugabonáját ,| szerződésre kínálja A fazekas-1 oodaiak a tavalyi 350 mázsá-1 val szemben idén 1000 mázsa] É-gabonát juttatnak a város (i lakóinak. E példa mindennél! többet mond._ Ahol a dolgozó parasztok^ — az állandó bizottság segít-,1 iégével — maguk kapcsolód- ' j aak bele ügyeik — s köztük ] | kötelezettségeik — intézésébe, (, — mint például Szederkény-d Jen, Dunaszekcsőn, Pécsvára- ( Ion, Véménden, Bolyon ;—], íogy csak a legjobb állandó-J bizottsággal rendelkező közsé-"" geket említsük — ott nem zsák a kötelező beadás teljesítését tekintik hazafias cselekedetnek. Ott dolgozó parasztságunk minden erejével hozzájárul a munkások jobb Zllátásáhn? Álland-óbisotiHÚgrainh feladata aratás idején ] Jelentés ; a földekről Ha nincs ez a néhány napo I esőzés, a bólyi gépállamá I traktorosai már a hét végéi * arattak volna. A lánycsóki [ ivándárdai, lippói és bezedek I termelőszövetkezetek árpáj; l már olyan érett, hogy amint , talaj megengedi, — előrelátha , tólag szerdán, — megkezdi] ► az aratást. Az aratógépek é * kombájnok indulásra készei állnak a gépállomáson, és I gazdaságok első jelzésére ki ► indulnak a földekre. * A siklósi állami gazdaság ban szombatra tervezték a aratás megkezdését, — de a . idő keresztülhúzta számításai J 'cat. így három nappal ké [ sőbb, kedden indulnak az ara , tógépek a sáripusztai árpatáb , Iára. Ha itt végeznek az árpa , aratással, a következő állomá l Gyűrüspuszta. Majd ezutá , Lulupusztán nekifognak i rozs aratásához. Sáripusztá' i pedig az árpa levágása utói i közvetlenül a búzaaratás kö i vetkezik. ► A gazdaság bőven el va 1 látva az aratáshoz szüksége 1 gépekkel. Sőt még kölcsön i i adnak a harkányi gépállomás inak két kévekötő aratógépei l A gazdaság az aratás legtöbb l jét kombájnokkal végzi. : i A villányi gépállomás 1 i aratógépkezelője és 12 kom ' bájnosa megkapta a menet l iránytervet, és így az aratá i beindulásakor nem is les * fennakadás. * Rózsa Sándor kambájinos é »Rácz Béla aratógépkezelő kéz I di meg elsőnek az aratást 1 nagyhareányi termeüőszovel 1 kezet árpa tábláján. * * A szalántai határban a hé * vége felé pendül meg elősző 1 a kasza az egyéni gazdák ár * paföldjein, a falu déli részér tönkretettek az apró állatkák máris újjal pótolta a kifony nyadt palántát. Olyan ez a kis kert, mint t paradicsom. Szép, dús, gondo zott, gazdag. S ősszel további terveket valósít meg Szendrői ■ szomszéd. A ház elé, ahol néhány évvel egelőtt domb volt. s a dombtetőről deszkapallón jártak be a házba, néhány szőlőtőkét telepít majd. Lugas lesz belőle. Már előre tervezgeti, hogy vasárnaponként ott fognak ebédelni feleségével, s a három gyerekkel. Nyáron húst ad a lugas, ősszel pedig
