Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-23 / 147. szám
& 195# JÚNIUS 24 NAPt« 3 A Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottság megyei egyesülési konferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) teni. Egyesült erővel, bátran nekifoghatunk ezeknek a feladatoknak, s ha töretlen lendülettel munkálkodunk, siker koronázza fáradozásunkat. Ezután a népfront-bizottsá gok és az MSZT-szervezetek közös munkájának lehetőségeit boncolgatta Sztergár elv- társ. Ugyanerről beszélt Hesz Ádámné 'elvtársnő is, a megyei MSZT részéről. Elmondotta. hogy előadásokat terveznek a szovjet kolhozparasztság éle- ' téről, de megtartásukban nagyon sokat segíthetnének a Hazafias Népfront megyei bizottságának agronómus tagjai. S még ezer más formában dolgozhatnának egvütt. Szétesik Imréné elvtársnő, az MNDSZ megyei elnökségének elnöke a nők munkájáról beszélt: — Ha valamit akartunk, az akkor sikerült igazán, ha a népfront-bizottságok, békebi- zoHságok és az MSZT-szervezetek együttes erejével fogtak hozzá az asszonyok. Már ebből is látható, hogy az egyesülés helves és szükséges. Bogár József elvtárs az SZMT elnöke 80 000 pécsi és baranyai szakszervezeti dolgozó nevében üdvözölte a konferenciát és megígérte, hogy többet foglalkoznak a nőkkel. Bó- d>* István elvtárs, a Megyei . Bé^ebizottság titkára elmom- ■Viotta, hogy vagy másfél év óta dolgoznak együtt, a megyei népfront-bizottsággal, _ mert munkájukat nem tudták elválasztani. Még az MNDSZ-étől sem mert a békebizottságok előadásait többnyire asszonyok látogatták. Parragi György elvtáre kérte a jelenlévőket, hogy őszintén beszéljenek a nép előtt, mert a népfrontot akkor fogja1'- megszeretni, ha nyílt lesz Sziklai József elvtárs ezt kiegészítette azzal, hogy a pártszervezetek támogassanak minden a népfront-bizottságoktól elinduló építő kezdeményezést. Részletesen elemezte, hogy mit tehetnének a népfront-bizottságok. Elmondotta, hogy javasolhatnak a tanácsüléseken, segíthetnek a tanácstagi beszámolók megrendezésében, a begyűjtésben. Kérte, hogy támogassák a termelő- szövetkezeteket, mélyítsék el a termelőszövetkezeti tagok és egyéni parasztok barátságát, így lesz a Hazafias Népfront olyan tömegmozgalom, amelyet a munkásosztály vezet, a dolgozó parasztság testvéri szövetségére épülve pártunk és kormányunk mögé sorakoztatja az egész magyar népet. A konferencia a hozzászólások után határozatba foglalta, hogy a Hazafias Népfront, a Megyei Békebízottság és az MNDSZ megyei elnöksége egye sült. Az új és megerősödött Hazafias Népfront megyei elnökségébe a következő elvtársakat választották: Aohátz Imre elnök, Baracs .József, Baranyai Antal- né, Bódis István, Bogár József, Börzsei Mihály, dr Cholnoky László, -Dobrovódsz- ki József, Felvégi Ferenc, Guth Pál, Halasi János, Háttá József, Hideg Andrásné, Katona Lajos, Kollár Istvánné, Kulcsár Jenőné, dr. Linka László, Maczkó Lajos, Mérey Klára, Novacsics János, Papp János, f Pákolitz István, Ragoncsa Já-jj nos, dn. Rausch Károly, Ritt- v ner Hajnalka, Rufli Lajos, Sa-I bacz Jánosné, Szabó János, > Szefcsik Imréné, Sziklai Jó- ( zsef, Sztergár János, Tamási István, Teppert Jözsefné, Tihanyi János, Vass Jözsefné, Vaskúti József, Vörös Márton és Vörös Pál. 'Tjanéa aiqjLti Mesél a balett Ez a címe annak a megnyerőén szép plakátnak, mely a város különböző pontjain az Állami Opera- * ház leghíresebb szólótáncosainak június 27-i pécsi vendégszereplésére hívja fel a figyelmet. A balett kedvelőinek nagy örömet okoz, hogy ezúttal a Szabadtéri Színpadon gyönyörködhetnek a pestiek játékában. A legnagyobb sikert a három egy- felvonásos, nevezetesen Weiner: Csongor és Tünde, Kimszkij-Kors zakó v: Seherezáde című balettje és Ka- balevszkij „Komédiások“ című tánc játéka ígéri. A szereplők: Csi- nády Dóra, Lakatos Gabriella, Pásztor Vera, Szarvas Jaraina, Gora Klára, Végvári Zsuzsa, Vashegyi Ernő, ősi János, Havas Ferenc, Rónai Viktor, Eck Imre és Keresztes Imre. A budapesti MÁV szimfonikus zenekarát Hollay Béla, az Operaház balett karnagya vezényli. Az összekötő szöveget Rácz György, a Rádió főrendezője mondja. Véget ért az 1955—56-os tanév, ma megkezdődik a nyári szünet. Egyik tanítványom megkérdezte tőlem, "cell-e tanulni a szünetben* Mivel más iskolában is sokan vagytok olyanok, akiknek probléma a nyári tanulás, elmondom nektek, mit csináljatok. A szigorú, következetes, mindennap megismétlődő tanulást természetesen nem kell folytatnotok. A szünet első felében sóikat pihenjetek, játsszatok és végezzetek, házi munkát! Segítsetek édesanyátoknak! Ügyesen, jól oldjátok meg a szüléitektől kapott feladatokat! Tartózkodjatok minél többet kinn a levsgőn, végezzetek testgyakorlatokat, fejlesszétek izmaitokat! A nyári melegnek megfelelően naponta többszőr egyetek! Augusztus második felében azonban feltétlenül lapozzátok át az előző tanévről megőrzött füzeteket! A tananyag felidézése közben a nehezebb, esetleg homályos részeket ismételjétek át! Ha azt tapasztaljátok, hogy vannak tananyagrészek, amelyeket elfelejtettetek, nem kell kétségbe 99 Várjuk javaslataink jóváhagyását“ Pályázati felhívás Baranya Megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Baranya Megyei Párt- bizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemének 1956 —57. tanévére. Az egyetem célja, hogy értelmiségi és fizikai dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, technikusok, jogászok, írók, művészek, pedagógusok, stb.) párt- ál’ami és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A hallgatók az egyetem első évében * dialektikus és történelmi materializmust, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi munkásmozgalom történetét és pártunk történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. A tanulmányi idő 3 év. A tanév szeptember 15-től július 15-ig tart. Hetenként egyszer, megbatározott napon, délután 5—9 óráig kötött foglalkozás (előadás, osztály foglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 100 torint. Az egyetemre való felvétel feltétele: általában egyetemi, főiskolai végzettség, illetőleg megfelelő szakmai tapasztalat Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, stb. hallgatója, vagy más egyetemre, tanfolyamra jelentkezett, illetve akinek munkahelye, lakása nem Pécsett vagy Komlón van. A pályázatot, illetve a felvételi kérelmet a Baranya Me. gyei Pártbizottság Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemére íPécs, Sztálin út 11 sz.) kell beküldeni 1956. augusztus 10- <gA pályázathoz mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. a pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. Pécs, 1956. május 31. BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Második ötéves tervünk irányelvei feketeszén termelésének 33 százalékos növelését írják elő. E feladat valóravál- tájsa lényegében a mecseki szénmedeneóre hárul. Megkérdeztük Tamásy István elvtársat, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnökét, miként tudják ezt a feladatot valóravál- 'aná? — Még az év elején megbeszéltük a feladatokat a Szénbányászati Minisztériummal — kezdte Tamásy elvtárs. — Mikor az irányelvekről tudomást szereztünk, a pécsi bányászok első kérdése volt, — mennyivel kell ehhez a pécsi szénmedencének hozzájárulnia? A minise térium■ megadta az irányszámokat. amelyek szerint a je lenlegihez képest 1960-ig 8,6 százalékkal kell növelnünk termelésünket. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt vezetősége azonnal hozzálátott a terv elkészítéséhez. Sokat gondolkodtunk, számításba vettük a lehetőségeket, s arra a megállapodásra jutottunk, hogy a jelenlegihez képest 1960-ig csak 7.4 százalékkal tudjuk növelni termelésünket, de ezt is csak úgy, hogyha t már betervezett beruházáso kon felül még egy egész sereg beruházás megvalósul. A megvalósítani szükséges beruházások tervét és ennek pénzhitelét is megküldtük a minisztériumnak. A minisztérium a terveket még a mai napig sem hagyta jóvá, illetve nem közölte velünk, hogy megadják-e a hitelt vagy sem. — Mire volna szükségük, hogy a tervei mégis teljesíteni tudják? — Ahhoz, hogy már jövőre is adni tudjuk a kért szénmennyiséget, számos dolgot kell megvalósítani. Elsősorban át kell szervezni a tröszt szállítási rendszerét, új kötélpályákat és vasutat kell építeni, s ezeknek a beruházásoknak az év végére el kell készülniök, különben már jövőre sem leszünk képesek megnövekedett feladatunknak eleget tenni. A nehézségek már jelentkeznek. Csak egyet említek a sok közül. Már meg kellett volna kezdeni a Vasas—Hosszúhetény kötélpálya tartóoszlopainak behelyezését. Ez azonban elmaradt. Ugyanis a Duclos Bányagépgyár leszállította már a drótkötelet, valamint a futóedényeket, csak az oszlopokat — De ez még csak a „kisebbik'’ hiba. A termelés növelésének tervével, mint mondottam, újabb beruházási tervet is készítettünk, illetve egy sereg új beruházást még hozzátettünk a már korábban elkészített 1956. évi tervhez. Most lassan úgy állunk, hogy nemcsak az újabb tervek megvalósítása, hanem az eredeti tervek valóraváltása is nehézségbe ütközik. Mi hiába terveztük meg, a kivitelezők nem vállalják, mi pedig saját erőnkből nem tu. dunk mindent megoldani, mert erre berendezkedve nem vagyunk. — Végtére te mily «vek a kilátások? — őszintén meg kell mondani, nem rózsásak. Nemcsak az nincs biztosítva, amit a minisztérium tőlünk kér, hanem lassan már annak az előfeltételei is hiányoznak, amit mi ígértünk. Sürgős segítségre van szükségünk mind a minisztérium, mind. a kivitelező vállalatok részéről, mert enélkül nem tudjuk megfelelően növelni a termelésünket — fejezte be nyilatkozatát Tamásy István elvtárs. (Garay) dómján József műhelyében A „műhely“, Dómján József Kossuth-díjas fametszőnk műtermének falát aprólékosan vésett falemezek borítják. A már külföldön !s lóüsmert művész készségesen megma- gyrrázza a furcsa tapétát: — Ezek a rajzos dúcok .: i A rajzos dúcokba egy-egy színes fametszet vkluprajzát", fővonalait véste bele a művész. itoN* újabb rajzos dúcokon dolgozik, keskeny, <nom forgácsokat hasít a vésője a kétujjnyi vastag körtefalemezből — és nehéz, fáradságos munka után elkészült Dómján József 16 metszetre tervezett Hunyadi János sorozatának hetedik rajzos dúca. Páncélos vitézek hadakoznak a kontyos török ellen, lobognak a zászlók, hasadoznak a kopjak, nyilak szelik a levegőt: ez a rigómezei ütközet. Ez a hetedik dúc, Az előbb elkészült hatról már levonatot is mutat a művész. — íme, a Nándorfehérvár alá felvonuló török flotta... Ez a brassói fegyverkovács, amint fogadja a törökverő hadvezér látogatását... Ez a metszet pedig azt a pillanatot kívánja megörökíteni, amint Kamonyai Simon Hunyadi páncélját, pajzsát magáraöltve, saját élete árán menta meg a szorongatott hadvezért ... — magyarázza egyenként a fekete-fehér lenyomatokat és rögtön mentegetődzik is, hogy „mo®t még keveset mutatnak a képek, hiszen csak a rajzos duóról készültek lenyomatok. hanem majd ha a foUducok is elkészülnek és színes lesz a metszet.:. Akkor kell megnézni!“ Persze, ez csak afféle művészi szerénység, hiszen kifejezőek, nagyszerűek ezek a képek, méltóak ahhoz, hogy emeljék az ünnepségek fényét, amikor az ország Hunyadi János halálának ötszázadik évfordulójára emlékezik. Méltó mű és hatalmas munka. A tizenhat metszethez 128 dúcot kell kifaragnia a művésznek, hogy a Spartacus és a Budai Nagy Antal sorozat mellett a harmadik nagy szabadsághós küzdelmei újraéledhessenek. Nagy idő, míg ezeket a dúcokat kifáradja a mester, de még tovább tartott, amíg önmagában megfogalmazta, kialakította metszeteinek témáját. — A Thuróczy-króníkától kezdve mindent végigbogarásztam —. mondja, —» hogy megtaláljam Hunyadi korának sajátosságait, szokásait, viseletét, harcmodorát és festészeti stílusát is. A metszeteken is igyekeztem ezt a stílust meghonosítani, legyenek archaizáltak, kissé gótikusak, mint a krónikák képei. Másfél éve készülök erre a feladatra. Mikor a Spartacust befejeztem, mór elhatároztam, hogy Hunyadit választom következő nagy munkám hőséül. Hogy miért éppen Hunyadit? Nemcsak azért, mert augusztusban Hunyadi ünnepségekre készül az ország, hanem elsősorban azért, mert haladószellemű hős volt, együtt küzdött, együtt élt, együtt étkezett katonáival ; :! Előkeres egy falemezt, még csak a kép vázlatát látni rajta, a vésését nem kezdte meg. — Itt van például Hunyadi a halászok között. És ez nemcsak az én fantáziámban él így, így volt a valóságban is. Ez az együttélés Hunyadi nagy győzelmeinek titka, ezért tudta katonáit magával ragadni a reménytelennek látszó küzdelmekben is, ezért állt zászüaja alá a nép színe-java. És ezért tudja ilyen Ihletett hangulatba ragadni halála után 500 esztendővel is a művészt. Dómján József szinte megállós nélkül, hónapok óta napi 19—20 órai munkával készíti legújabb művét. De csak kérdezze meg valaki, nem fárasztó-e ez a feszített alkotó munka, tiltakozik és lelkesedik: — Dehogy fárasztó! A nagy munkával együtt jár a belső felfokozottság — ha akarjuk, nevezzük ihletnek. És ha fárasztó is lenne, ezt az áldozatot Hunyadi „érdekében“ igazán meghozhatja az ember.: i Igaz, nemcsak Dómján Józsefet ihlette meg Hunyadi Kései névrokona, Hunyadi József író is regényes é’etraizot ír ..Hollós vitéz“ címmel. Illusztrált kötet lesz, illusztrációit viszont már Dómján József mutatja meg, hiszen a színes metszetek rajzos dúcai egyúttal Hunyadi József könyvének szolgálnak illusztrációul, és a pécsi Hunyadi-ünnepségeken is ezek a fekete-fehér metszetek kerülnek közönség elé, Pátzay Pál szobrának leleplezésével egyidőben. A színes metszetek csak az év végére készülnek el, hogy Kossuth-díjas fametszónk művében új diadalukra induljon Hunyadi és hazaszeretetre, önfeláldozásra, összefogásra, hősi kitartásra neveli majd kései unokáit« Garami László esni. Ezeket a részeket többször ismételjétek! Az előző éveik tapasztalatából jól tudjátok, hogy az új tanévet ismétléssel kezdjük és erre az ismételt alapra épül az új anyag. Ha nevelőitek és szüléitek tanácsát megfogadjátok, akkor ősszel az új tananyagot könnyebben megértitek és nem lesz majd nehéz a tanulás, Mindannyiotoknaik keile-, mes és okosan felhasznált, nyaralást kívánok! , HORVATH EMILIA 1 nevelő, 1 i •------------------