Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-22 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRT41 EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA M CGY E I PA R7BUOT T-Sa'ü TS A MEGYEI TANÁCS L APJ; XIII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 4RA: 50 FILLÉR PÉNTEK. 1956 JÜNIUS 22 Gyorsabb feltárást! Szombaíon átadják az új komlói telefonközpontot Szombaton délután 14 és 15 óra között üzembehelyezik az új komlói automata telefonközpontot. Az üzembehelyezés után közvetlen tárcsázással hívható a kívánt szám. A távolsági beszélgetéseket pedig a 01-es számon kell bejelenteni. Felhívják a telefonelőfizetők figyelmét arra, hogy az új készülék beállításával egy- időben több szám megváltozott, ezért a távbeszélőnévsort hívás előtt nézzék meg. A távbeszélőkészülék kezelésével kapcsolatban a telefonkönyv második oldalán találhatnak tájékoztatót. Az új hívási mód szombaton, 23-án, 15 órától lép életbe. Pordszívási kísérlet Pécsbányán Két új gép — a ciklonok elvén működő porelszívó — érkezett « Pécsi Szénbányászati Tröszthöz. A gépeket Bányász János, budapesti bányamérnök szerkesztette. A velük való kísérlet néhány napon belül kezdődik Pécsbányán. Mindkét szerkezetnek az a rendeltetése, hogy tisztítsa a kő- és szénporos munkahelyek levegőjét A gépek a műszaki leírás szerint 70—80 százalékig képesek elszívni a fúrólyukakból a munkaközben keletkezett port. A kísérletek idejére Pécsre érkezett Bányász János elvtárs. A munkában részt- vesznek a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának dolgozói is. Pontos elemzés után, előreláthatólag két hét múlva hozzák nyilvánosságra a kísérleti eredményeket. Tizenöt lakóház az új erőműnél Az új pécsi erőműnél 15 új lakóházat adtak át. A lakások, amelyek 750 embernek adnak kényelmes otthont, modem berendezésekkel készültek, legtöbbet fürdőszobával is elláttak. Kollár Mihály főépítésve- zető tájékoztatása szerint további 10 lakóépület készül, ezenkívül építenek 500 személyes étkezdét, orvosi rendelőt, munkásfürdőt. Útlevél nélküli lehet külföldre utazni Albániába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába és a Szovjetunióba történő utazásoknál többé nincs szükség útlevélre. A kiutazni kívánok személyi igazolványukhoz mellékelt kiutazási engedélyt kapnak, amelyet a fogadó állam konzuli hivatala vízummal lát el. A külföldre utazóknak útlevél nélküli utazás esetében a következő teendőjük van: felkeresik a lakóhelyük szerinti illetékes rendőrőrsöt s kérnek egy útlevél kérőlapot. Ezt kitöltve 2 forintos okmánybélyeggel ellátva (de nem ráragasztva) beadják a Belügyminisztérium Baranya Megye* Főosztálya útlevélcsoportjához (Pécs, Kilián György utca 3.1 Mind a pécsiek, mind a vidékiek minden héten hétfőn és csütörtökön reggel fél 9-től délután fél 5 óráig adhatják be a kitöltött útlevél kérőlapokat. A benyújtott kérelmeket a hatóság igyekszik 6—8 nap alatt elintézni és az útlevélkérőket értesíti. Az értesítés után az utazni szándékozónak be kell mennie az útlevélosztályra (a vidékiek a BM. járási osztályától kapnak értesítést és onnan kapják meg a személyi igazolványba illeszthető lapot) és magával kell vinnie 50 forintos okmánybélyeget, amit azután a betétlapra ragasztanak rá. A kérelem az utazókhoz az, hogy a kérőlapot (géppel, vagy hintával) olvashatóan töltsék ki és az értesítés időpontjában az útlevélosztályon pontosan jelenjenek meg. A gyermekek a szülőkké1 égj ütt utazva az apa, vagy anya kérőlapján szerepelnek Ha több gyermek-testvér utazik külföldre, akkor a legidősebb testvérnek egy fénvképe keli beadnia, az ő nevére állítják ki a kiutazási engedély' s a többi gyermek-testvér nevét csak felsorolják. Azok akik már régebben beadtá1- kiutazási kérelmüket, a közel* napokban megkapják az értesítést, hogy jelentkezzenek a? útlevélcsoportnál, ahol majd visszakapják a fényképeke* mert a régebbi kérelmeket is már az új eljárás szerint intézik el. Amikor az utazni szándékozó az útlevélcsoportnál megkapta a kiutazási engedélyt az IBUSZ pécsi kirendeltségénél vízumkérő lapot kell kérnie. A vízumkérő larot kiállítja és a 61 140 számú egyszámlára befizet 35 forintot. Az IBUSZ pécsi kirendeltsége mindennap postázza a vízun»« kérő lapokat Budapestre. A.’ fővárosban az IBUSZ központ« ja az illetékes követségeknél intézi tovább a vízum ügyét« Ezt a pécsi benyújtástól sza« mított 16 nap alatt intézik el* A vízumot a kérő fél postás ’akcímére címezve kapja mej> *ehát feleslegessé válik aká» Pécsett, akár Budapesten » vízum sürgetése. Mindent összegezve: a ki» utazási engedély megszerzés» 8—8 w pot, a vízumkérés pedig további 16 napot vesz igénybe. Az új intézkedéssel tehát nemcsak olcsóbbá vált a kiutazási engedély megszerzése, hanem 3—4 hétre csökkent annak elintézése. A hatóságoknak az a kérésük, hogy a fenti ismertetés tudatában mindenki legyen türelmes, mert kérelmét máris gyorsabban intézik, mint bármikor azelőtt. Betegség vagy halál esetében, kellő igazolás cssto- 'ásával, a kiutazási engedélyt és vízumkérést soron kívül, gyorsított eljárással intézik el. Csoportos külföldi utazás vagy külföldre szóló meghívás esetében ugyanúgy a B. M. Baranya Megyei Főosztály útlevélcsoportjához kell fordulni mint más esetben is. Új gépek — új eljárások állami gazdaságainkban Amikor 1950 nyarán az első pirosra festett állami gazdasági kombájn végigrobogott Beremenden, az emberek a kerítéshez tódulva néztek az eddig csak képekről látott gépcsoda után. Közel hat év múltán azonban annyira megszokott látvány lett a környéken az aratócséplőgép, hogy kevésnek tűnt fel az a két újabb gép, amely a napokban érkezett meg a Vörös Csillag Állami Gazdaságba. Pedig ez a kát kombájn két nevezetességgel is bír. Először azért, mert annak a tizenhat aratócséplőnek az előfutárja, amelyet terven felül kaptak most a baranyai állami gazdaságok. Másodszor pedig — Diesel rendszerűek s ez a fajta idén vágja először a gabonát. Van egy harmadik nevezetesség is. amely a mezőgazdasági gépgyártó üzemek javuló együttműködéséről tanúskodik. Ez: a kombájnnal együtt megérkezett a Győri Szerszámgép- gyár függesztett szalmakocsi- ja is, amely eddig rendszerint csak egy esztendő múltán szokta követni a gépet.... A tizenhat új kombájn újabb 2 700 holdra terjeszti ki a gépek hatósugarát s ezzel az állami gazdaságok gépi kapacitása annyira megnövekedett, hogy kedvező időjárás és jó gépkihasználás esetén gabona vetésterületük 95 százalékát géppel arathatják. Hogy a jó gépkihasználás ne maradjon el, a Megyei Igazgatóság 1000-től 500 forintig terjedő pénzjutalmat tűzött ki azoknak a kombájnosoknak, akik a 24 vagonos tervet átlépik. A pénzen kívül megkapják az ..Állami Gazdaságok Kiváló Műszaki Dolgozója“ kitüntető jelvényt is. Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese a hét-elején Budapesten bejelentette, hogy hatvan mező- gazdasági nagyüzemben, köztük a beremendi és siklósi állami gazdaságban megkezdik a kétszakaszos kombájn- aratás üzemi kísérleteit is. A kísérlet azt pórbálja ki, hogy lehetővé teszi-e az aratáp korábbi megkezdését, ha az első szakaszban marokrakó aratógéppel levágják a viaszérett Készül a Solymár—Csáti féle készlettológép prototípusa Ismét üzembehelyezték a Béke-aknai Molnár fejtésben a Solymár—Csóti-féle készlettológép többször módosított és újabban javított első példányát. Közvetlenül ezután megkezdték a pécsújhegyi kísérleti műhelyben a gép minta- példányának készítését. ■ B I \Ji<z&CfázHok a ffiduístuftaii ícutidáU] (I SZOr e’nöVsOaének iránye’vei az üzemi nüszer-l vezetek és békemezgalmak munkáiénak átvételéről j A Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az MNDSZ elnökségének és az Országos Béketanácsnak a tömegszervezetek egyesüléséről hozott legutóbbi határozatai alapján a?, üzemeikben a szakszervezeteik veszik át az MND6Z, JJtetve a békemozgalom feladatait. Az erről szóló! irányelveket a SZOT elnöksége; eljuttatta az egyes szakmai szakszervezetek központi vezetőségeihez. A szakszervezetek központi vezetőségei a közeli hetekben megtárgyalják az irányelveket és kidolgozzák a feladatokat". Erre a napra piros rózsákkal díszítették fel az 500 as számú MTH ipariskola tantermét. A sárga padokban pedig 41 fadrászipari tanuló és tanulólány várta a vizsgáztató bizottság tagjait. Most derül ki, hogy minden fodrászipari tanulónak nemcsak a hajvágáshoz, ba- jusz-„stuccolás"- hoz, frizurakészítéshez, hajfestéshez és ondolálás- hoz kell értenie. Alapos anyagismerettel, kozmetikai tudással is kell rendelkeznie. Kanizsay Mihály szakoktató egymásután teszi fel e kérdéseket: milyen a haj szerkezete; hogyan kell védekezni a kopaszodás ellen; milyen a dolgozó nő frizurája; miként kell a hajfestéket keverni; hogyan kell kezelni a száraz és a zsíros arcbőrt? Bognár Mária, Dallos János, Karácsonyi Olga, Rónai Klára. Szeifert Erzsébet és a többiek folyékonyan Válaszolnak a kérdésekre. Radios Ferenc másodéves tanuló éppen jegyzetei között lapozgat, amikor felteszik a kérdik: — Hogyan készítjük a hideg és meleg ondolálíst? Folyékonyan válaszolja: ..megvizsgáljuk a haj minőségét. Ha a haj roncsolt, akkor a tartós vizet felhígítjuk és a tartós gépet nem szabad magasra felfűteni. A hideg tartós hullámnál a gyen........................................................................ fl iébb hajszálnál tovább hagyjuk a bepakolást, a vastag szálú hajnál pedig kevesebb ideig pakolunk." Lassan elfogynak a vizsgatételek. A tanulók mind levizsgáznak és figyelmesen hallgatják az eredményhirdetést. A 41 vizsgázó közül harmincegy 5-Here, kilenc 4-esre, egy pedig 3-asra felelt. Lakatos Jolán, Szabó Mária és Kovács Mária első éves tanulók köszönetét mondanak Kanizsay Mihály szakoktatónak egész évi fáradságos munkájáért. Piros és fehér rózsacsokrokat és „szabadulási“ cigarettákat nyújtanak át neki. Pusztai József. Az új gép kisebb, könnyebb és erősebb lesz az elsőnél*. Ezt azzal érik el, hogy fogaskerék helyett csigakereket alkalmaznak. Ezzel lehetővé válik, hogy a gépbe olyan kisebb, fogaskerekeket szereljenek be. amelyeket előzőleg kéregedzéssel láttak el. A kéregedzés legalább ötszörösére növeli a fogaskerekek élettartamát. A gép erősségét azzal növelik, hogy a motor körhagyójának sugarát lerövidítik. Körülbelül egy hónap múlva készül el a készlettoló prototípusa, utána megkezdik a sorozatgyártását. Az új gépekből eddig hat darabot rendeltek a pécsi bányaüzemek. gabonát, amely renden érik be teljesen és az aratás másik szakaszában kerül a kombájnra szerelt emelőrendszer segítségével elcséplésre. A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságba nemcsak Budapestről és Győrből, hanem a Szovjetunióból is érkezett gép. Most szerelik össze azt a szovjetgyártmányú négyzetes kukoricavetőgépet, amely a maggal egyidejűleg mindiárt megfelelő adag műtrágyával a fészektrágyázást is elvégzi. HÍREK A szentlőrinci általános iskola tanulói legnagyobb részének van takarékbélyege. Míg 1954—55-ös tanévben 7 700, addig az 1955—56-os évben 11 600 forint volt a forgalom. A legtakarékosabb osztályok: VII/a, VIII/b és a Vll/b. (Iván József) Egy bányászműszaki küldöttséggel külföldre utazott Vizi László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója és Radó Aladár elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának vezetője. Külföldi útjuk első állomása Brüsszel, onnan indulnak majd tovább a belgiumi bányák tanulmányozására. * A Mecseki Állami Erdőgazdaság dolgozói közül Bódi János, Papp Zoltán és Bonyár Gyula lánctalpas-traktorvezető az „Erdőgazdaság Kiváló Dolgozója" kitüntetést kapták. Több dolgozó pénzjutalomban és igazgatói dicséretben részesült. (Kasza Ferenc leveléből) * Simon Sándor mezőgazdasági előadó a nagyharsányi termelőszövetkezet földjén négy góchelyen kolorádó bogarat talált. Amíg a szederkényi növényvédő állomás emberei megérkeztek, a nagyharsínvi iskola tanulói rövid idő alatt több száz bogarat gyűitö*‘ck össze a szövetkezet földjén. (Wolf József leveléből) ; Gyorségetés a Porcelángyárban A porcelánok égetésére szolgáló kerek-kemencékben az égetés mértéke a huzattól függött, ezt pedig a külső légköri viszonyok szabályozták. Ugyanakkor a kemencékben a tető és az alj között nagy hőmér- sékleti különbségek voltak, s ez lassította az égetést. Mindezek megszüntetése komoly gondot okozott a Porcelángyár műszaki vezetőinek. Beke László, a gyár főmérnöke és Hantos Károly, a műszaki osztály vezetője végű ti s megtalálták a helyesnek látszó megoldást. A kemence tflaszefcrényét és hamuterét teljesen lezárták és \ a rostély alá, valamint a tűz- • szekrénybe ventillátor segítsé gével, a szén tökéletes elege' téséhez szükséges levegómenv- nytaéget fúvattak. A kísérleteket egy egvköbméteres kísérleti porcelánégető kemencén végzik. Eddig négy égetést vezettek le az új módszerrel. A tapasztalat szerint a kiskemen- cében mintegy 40 százalékos szén és 50 százalékos időmegtakarítást érnek el. Az eddigi kísérletek során kisebb méretű szigetelőket, edényeket é6 díszmű tárgyakat égettek. Most térnek rá nagyobb szigetelők égetésére. Ha a kísérletek beválnak, egy nagyobb, 60 köbméter befogadóképességű kerekkemencét alakítanak át gyorségetésre. Erre előreláthatólag hat hét múlva kerül sor4 Ez magában nem látszik ve szélyesnek, mert rövid idei tartó áttelepítés észrevehet lemaradást nem okoz, viszon az üzem a látszólag gazdaságo termelésnek ezt a módját las san állandósítja és így elju odáig, hogy a feltárásoknál elő állott lemaradás már a terve zett új fejtéseknek, frontoknál beindítását hiúsítja meg. Ilyen kor az üzem dilemma elé ke rül: ha a feltárást megerősít és teljes mértékben a lemara dás pótlására összpontosítj erejét, úgy a szénterrfielé hosszabb ideig tartó, nagyobi esésével kell számolnia. Ha vi szont továbbra is tartani akar ja a széntermelés nívóját, ak kor a kifogyóban lévő kisebl teljesítményű fejtéseket kel föltelepíteni. Ez pedig - ugyanazon üzemi létszám mel lett — csakis a fenntartásnál és a feltárásnak további szénri való átvitelével oldható meg A jó üzemviteli látszat tovább megtartása érdekében, a ne hézségekkel küzdő üzem ve. zetői gyakran hajlanak arra hogy az utóbbi megoldást vá lasszák, mert ezzel elodázhat! a bekövetkezett súlyos helyze nyílt bevallása. A feltárás te hát tovább romlik, míg végű ez elkerülhetetlenül a termeié lezüllésére vezet. Az üzemek vezetőinek egyil fontos feladata, hogy megaka dályozzák ilyen helyzet kiala kulását. Ezt azért kell külöi hangsúlyozni, mert a feltárá helytelen kezelése nem pusz tán az üzem belső ügye. t mecseki feketeszénre, gázszén re, fontos népgazdasági terve két építettünk. Ha a feltárás tervek teljesítését elodázzuk meghiúsftjvik az említett tér vek megvalósulását és ez a ipar számtalan ágában komol; zavarokat okozna. A feltárás tervek teljesítése különösei most kap nagy jelentőségei amikor a népgazdaság az ed diginél is több szenet kér tő lünk, bányászoktól. Feltétlenü eleget kell tennünk e kérésnél és ezért már ezév második fe lében is minden lehetőt mei kell tennünk. Fel kell számol ni minden olyan felfogási amely hajlamot mutat a szén termelés jövőjét a pillanatny látszateredmények kedvéér eladni. Az üzemek vezetői: kívül a pécsi és a komlói bá nyák valamennyi dolgozójának éberen keil őrködnie a feltá rási tervek maradéktalan tel jesítése felett. Fel kell figyelői minden olyan jelre, amely ; feltárás vonalán való lazasá goikra mutat, nem szabad meg tűrni e téren semmiféle meg alkuvást. Fizikaiak és műsza kiak tömör egységével, köze akaratával sürgősen meg ke indítani azt a munkát, amel ' a jelenlegi lamaradások felsjzi ' molásán keresztül a másod! . félévi terv maradéknélküli te' i jesítéséhez és a második ö- 1 éves terv sikeres megvalósít; _ sához vezet. i Schnetzer Tamás i a Komlói Szénbányásza : Tröszt bányafejtesztési osztályának vezetője. A feltárás a bányaműveletek kiinduló pontja és a bányászat alapvetően fontos fázisa. A feltárás helyes műszaki megvalósításától és szigorú terv- szerűségétől függ elsősorban a bánya széntermelési tervének teljesítése és gazdasági mutatóinak kedvező alakulása. Szerepe egyformán fontos minden bányában, de igazi, nagy jelentősége a sajátságos geológiai és művelési adottságok következtében elsősorban a liaszbányá- szatbam van. A gyűrt, szeszélyes településű és a mélység felé folytatódó, különböző vastagságú telepcsoportokat mélyfúrásokkal nem lehet kielégítő pontossággal felkutatni. A feltárásnak tehát itt bizonyos mértékben kutató jellege is van, így a fejtésre való előkészítést és leművelést időben és térben jobban meg kell előznie, mint bárhol másutt. Fontosságát kihangsúlyozza az a körülmény is, hogy a liaszbá- nyászatbam ugyanazon meny- nyiségű szén kitermelése lényegesen hosszabb meddővágat kihajtását kívánja meg, mint egyéb szénmedencékben. A bányászok előtt jól ismert alapigazság, hogy a feltárás elhanyagolása bizonytalanná teszi a termelést. Ez a megállapítás nem újkeletű. Visszatekintve a feketeszén-bányászat múltjára, még most Is kísértenek azok a termelési krízisek, amelyek a feltárás lemaradása miatt .következtek be. Különösen a felszabadulás után éreztük ezt. A felszabadulás előtti számár-politika ugyanis minimálisra szorította le a feltárást a pécsi bányáknál is. Ennek közvetkeztében 1945 után kényszerűségből a mezőbe haladó fejtési módot helyeztük előtérbe. Ez a mód nehezebb művelési körülményeket teremt és így a teljesítmények csökkenését és az önköltség emelkedését idézi elő. A pécsi és a komlód bányákban még ma is sok az olyan fejtés, amely mezőbe halad. Ezen az áldatlan helyzeten csak azzal segíthetünk, ha meggyorsítjuk a feltárást és ezzel biztosítjuk a fejtések „hazafelé“ való előkészítését. A feltárás meggyorsítása nem könnyű feladat. A komlói bányászok emlékezetében még 1952-ből elevenen él annak az emléke, hogy a felfejlődésnek milyen nehezen leküzdhető akadályát jelentette az elégtelen feltárási produkció. Komlón közel két évre volt szükség ahhoz, hogy a feltárásnál mutatkozó főbb hiányosságo- kát kiheverjük. Tudják a széntrösztöknél és egyes üzemekben is. hogy a feltárás csők- kerítésének milyen káros, mind gazdasági, mind műszaki részre kiható következményei vannak. Mindennek ellenére állandóan kísérti az üzemeket a feltárás gyengítésének gondolata. Egves üzemek a termeiéi fokozását és az önköltség csökkentését gyakran olymódon ievekeznek megoldani, hogy s feltárásból csapatokat, vonnak el és azokat szénre telepítik
