Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-17 / 142. szám
195« JUNTOS IT NAPLÓ g CcSfóomf^ CSALÁD Érettségi után Hosszú évek becsületes munkája, szorgalma, akarata, tudása, méretett le most érettségi vizsgánk alkalmával. Magam is el- fogódottan, izgatottan álltam bírálóim elé. Középiskolai éveim alatt minkenkor szór galmasan, becsű letesen készültem az órákras ennek a rendszeres felkészülésnek vettem most komoly hasznát a nagy „elszámolásnál“’. Fiatal érettségi elnökünknek, Gergely Jánosnak, — akinek vizsgája volt ez a ténykedése — közvetlen, szives magatartása feloldotta a kezdeti ideges feszültséget. Úgy érzem, olyan szépen és jól szerepeltem a nagy számadáson, hogy nevelőimnek megelégedését érdemeltem ki. Az osztály legjobbjaként jelesen érettségiztem és most bizakodóan nézek az elkövetkező idők elé. A magyar irodalom kedvelőjeként a budapesti egyetem magyar-történelem szakéra jelentkeztem. Szeretném tudásomat szorgalommal és törekvéssel párosítva drága hazám, népünk, nemzetünk kulturális felemelkedésének szolgálatába állítani, gyarapítani, majd kamatoztatni szeretném azt a tőkét, amelyet idáig gyűjtöttem. Továbbadni a sok szépet, jót, amit iskolai éveim alatt nevelőimtől kaptam, továbbadni a jövő generációjának, sok ifjú ember lelkében elhinteni a tudás, megértés magvát, sok olyan tiszta örömöt adni, mint én kaptam a gyönyörű érettségi tételemben, mely „A XX. század szerelmi költészete“ volt. Ady, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós gyönyörű verseiből összeállított, egyike a legszebb tételeknek. 1 És most az érettségi izgalmaira egy hetes; balatonszemesi üdülés következik, melyet az; MSZT „Legkedvesebb szovjet regényem" c.: irodalmi pályázatának I. díjaként kaptam ju-j talmul. Utána felfrissülve látok újra munká-l hoz. C5 a Leőwey Klára Gimnázium £ JV/a oszt. tan. Kis kapitalista Ismerősöm házat akar építtetni, de még néhány ezer forint hiányzott ahhoz, hogy megkapják az OTP- kölcsönt. Ezért úgy döntöttek, hogy lemondanak a vasárnapi kirándulásokról: eladják a motorkerékpárt. Az újsághirdetésre megjelent a vevő és leszámolt az asztalra ötezerötszáz forintot. A fiatal házasok megörültek a vásárnak és kiki- sérték a vevőt, hogy megnézzék, az indulást. Észre sem vették, hogy £ hároméves kislányuk is ki- ] somfordál a kiskapun. A £ szomszédasszony kiabálásé- £ ra lettek figyelmesek: — Nézzék, mennyi pénz \ van a gyereknél! Az apa a gyerek után fu- £ tott. — Katikám, hová mégy? ! Kati a világ legtermésze- | tesebb hangján válaszolt. — Megyek apa a cukrász- £ : dába sarokházat venni .a ! • VÉQRE ITT A NYÁR A Megyei Rendelő Intézet orvosi tanácsadója Jelentkezzék : ß . §2ÉmÉ$k %. IÜÍS2SÉC hu—--- ■ -//***& A r ákellenes küzdelemben legfontosabb feladatunk a betegség korai felismerése, mert teljes gyógyulást csak olyan esetekben érhetünk el, amikor a beteg- szűk kezelésbe. A rák korai megállapításában jelentős szerepe van a rákos betegséget megelőző állapot alapos vizsgálatának. Ilyenek például a bőrön: anyajegyek, hosszú időn át fennálló sipolyok, lábszárfekélyek, — a szájüregben rossz, szuvas fogak által létrehozott nyálkahártya- sérülések, nem gyógyuló sebek. — A gyomorban: gyomorfekély, idült gyomorhurut, — vastag bélben: poly- pok, fekélyek, aranyeres csomók, — emlőben: göb és csomóképződés, burnás-vé- res váladékozás a bimbóból, epekövesség, stb. és még igen sok más tünet, ami szükségessé teszi a tüzetes wzsgálatot, A Megyei Rendelő Intézetben 1951 óta van nőgyógyászati és 1954. évben létesült « sebészeti onkológiai szakrendelés. Itt az orvosok beutalt betegein kívül mindrákszűrésré! azokat megvizsgáljuk, akik panaszaikkal egyenesen a szakrendelésen jelentkeznek. A Megyei Tanács eü. osztályának segítségével megkezdtük az egész megyében a sebészeti vonatkozású rákszűréseket. A rákgyanus betegeket azonnal ellátjuk, esetleg szakintézetbe utaljuk. Beteganyagunk a kezdeti létszám kétszeresére emelkedett. Megemlítjük, hogy a Rendelő Intézetben megindítottuk — országos viszonylatban is elsők között az — ú. n. „mastopat- hiás ambulanciát’’, amelynek célja az emlőrák kifejlődésének megelőzése. Az ambulancia működése óta 62 emlődaganatos beteget operáltunk, akik között 11 olyan esetet észleltünk, ame- ' lyek műtét nélkül rövid idő alatt rosszindulatúvá váltak volna, Az elmondottak alapján láthatjuk, hogy a rendszeres és szervezett rákszűrő vizsgálatok nélkül a korai rákbetegség megállapítása csak szórványosan lehetséges. DR. DEGRELL ISTVÁN klinikai tanársegéd VT égre beköszöntött és úgy- ” látszik tartóssá vált a nagy meleg. Vele együtt megnőtt a nők gondja, hogyan tartsák most is üdén, frissen arcbőrüket. Ehhez szeretnék néhány útmutatást adni. Száraz arcbőr lemosásánál lehetőleg kerülni kell a szappan és víz gyakori használatát, erre inkább különböző arclemosó krémek, vagy emulzió használatát ajánljuk. A lemosókrémmel vagy emulzióval masszírozás által megtisztítjuk a pórusokat a szeny- nyeződéstől, majd azt vattával letöröljük. Éjszakára — a lemosás után — zsíros bőrtápláló krémet kenjünk fel az arcra, a szem alatti ránckép- ződós megakadályozására vagy m. eltüntetésére pedig egy-két csepp Michel szemráncolajat használjunk. A nyári melegben gyakran előforduló izzadás ellen a „Nonspi”, „Axilol” és „Exo- dor” oldatok vagy pedig az „Alumol” krém a legjobban bevált szer. Napozáshoz — főként az ér- zékenybőrűek — napolaj használatát ne mulasszák el, mert az a bőr hirtelen felégését gátolja meg, arcra pedig „Sugár” fényvédő krémet ajánlunk, ami egyenletes, égésmentes bámulást biztosít. Merész Emllné Csinos és kényelmes Mai számunkban a pécsi Hámán Kató KTSZ mérték utáni osztályának legújabb nyári modelljeit mutatjuk be. A november 7 Kultúrotthon- ban rendezett divatbemutatón nagy tetszést aratott a fehér tropikál kulikosztüm, pi- rospettyes béléssel és blúzzal. Teniszezésnél nélkülözhetetlen a teniszruha, amely fehér pikéből készíthető 1 ^j)éei „JtlAiiahadnagya“ ✓ A ZÁGRÁBI születésű Lebsttick Máriának, a szabadságharc legendás „Mária főhadnagyi-áriak igaz élettörténete sokszor azt a vágyakozást keltette fel bennünk, pécsiekben, hogy bár lett volna a várostörténelemben gazdag Pécsnek egy hasonló asszon yi hőse. A Pécsi Állami Levéltár mosolyát elkapni, egy gondéira torzó állványai között, egy latát megrögzíteni, egy szavát nemrégen előkerült iratcsomó őrizni, de sehol semmi, sem- nvomán a kívánságunk való- mi.: s azaz, csak egy levél, a sá" lett. budapesti császári katonai A történet a pécsi József ut- rendőrségtől, 2051. iktatószám cából indult. Itt lakott Sommer alatt, az 1849. évből, az aradi Márton gombkötőmester, már tragédia hónapjából, amikor p múlt század huszas éveiben, széles e haza bújdosók rejte- ÁkUfaB. életű gombkötőről kévé vat adás-vételi ügyletei, szenvedé- De addig, amíg a császári Íves históriái nyomán eleget katonai rendőrség lúdtolla írni tudunk Mária lányáról azon- kezdett Pécs felé, ml minden ban semmi adat nem maradt történt „Mária hadnaggyal“? vissza és a pécsi anyakönyvek Hogyan zajlottak le azok apé- «./fiiütéséi sem jegyezték esi színházi esték, amikor a meg születését sem bt lán-gragyúlt lány döntő elhaIC ' , ,com. tározásra jutott, hogy színésznő Hol találhatnánk wet*** ,«z. Hol tanult, mikor ment mer Márta.ajakját? Talánmég ^ merre járt_ p^tosan nem nagyon sokat illene kot , tudjuk Az erdélyi magyar hogy kerek rfheszé és vagy színészet története tud-e róla? Hón UiKrefiénv szulesseK meg Sina A héLg nagyon nagy. A budapesti császári katonai • rések tátonganak, ahonnan e rendőrségen tett vallomása huncut és hős pécsi lány arga szerint 1849-ben már három lümosolyoghatna. Jó volna egy éve játszott a színpadon és viselte a Nyári Mária nevet. Lehet, hogy a nabiatus Sommer Márton nem tűrhette a sokak szemében nem becsült színésznői pályaválasztást, s lányának nevet kellett változtatnia.Mária hősi. sorsa a komáromi várfalaknál végétért. Keressük a pécsi lányt a július 12-i dicsőséges komáromi csatában, ahol a magyar lovasság történetének legbravúrosabb fegyvertényét hajtotta végre negyven huszárszázad, fergeteges attakjában. Mert ott harcolt ő is. Ez volt az egyik legutolsó győzelme a honvédségnek Világos előtt. Egy sziget állott már csak az ellenségnek Magyarországot elöntő dühödt tengerében: Komárom. Klapka szeptember 27-i kapitulációja alkalmával szabad utat nyert a fiatal lánytiszt is: Nyári Mária hadnagy, vagyis a pécsi Sommer Mária. A komáromi várátadás után Ismét nem tudjuk, hogy mi történt a pécsi Máriával. De október végén mégegyszer találkozhatunk vele, hogy aztán örökre eltűnjön előlünk. OKTOBER vége felé történt; Pécs és Pestbuda között legrövidebb összeköttetési vonal a Duna volt, Mohácson át. Más utasok tömegével fiatal férfi szállt Mohácsnál a Pest felé induló hajóra. A hajó zsúfolt volt, b rajta néma csend. A Pécsről érkező fiatal férti órákon át mozdulatlanul ült, nyitott szemmel is álmodni látszott, ami bűnnek számított. A későbbi jelentés szerint mozdulatlan hallgatagsága lett gyanús mert így csak azok viselkednek, kik a levert forradalommal lelkűket vesztették. A fiatal férfit tehát figyelték a hajón nyüzsgő katonai megbízottak. Mivel pedig a hatósági emberek az első pillanatban mindenki előtt elárulják magukat azzal, hogy ők most figyelnek, az idegen férfi nyugtalankodni kezdett, amellyel még inkább elárulta magát. A budai hajőhfdnál két ember állt a fiatal férfi mellé b németül kérték, hogy menjen velük. A kihallgatáskor a válaszok zavarosaik voltak, aztán meg az egész egy kicsit különösnek tűnt. Átvitték tehát a fiatalembert Pestre. Csak itt motozták meg. Egy írást találtak nála, mely szerint ő Nyári Lajos volt honvéd-hadnagy. — Egy másik írást arról, hogy útban van Hamburg felé, ahová a néhány napja kiállított útlevele szólt. Ez már főként gyanús lett. Újabb és részletesebb motozás következett, amely mégis hirtelen abbamaradt. A rendőrségi közeg zavartan engedte le kezét. Nő! motozókat kértek. Férfiruhás nő állott előttük. öntudatosan, Csszeszorított szájjal és kezekkel. De nem lehetett tovább tagadnia. Sommer Mária, a pécsi József utcából. A jegyzőkönyv felvétele már gyorsan ment. A hamburgi útlevél birtokában, mielőtt a vérrel áztatott magyar földet elhagyta volna Mária hadnagy férfiruhába öltözött, hogy elbúcsúzzon szüleitől. És a pécsi József utcától, a házaktól, melyeknek számára még ekkor is volt mosolya; A pécsi tanács csak 1850. február 22-én válaszolt a budapesti katonai rendőrségnek, amelyben igazolta Nyári Mária honvédhadnagy pécsi azonosságát, valamint, hogy a komáromi kapituláció óta nevezett Hamburgén át Amerikába készül költözni; A BUDÁN letartóztatott honvédhadnagy sorsáról sem trat, sem hír nem mond többet. A pécsi Mária hadnagy alakját csaknem teljesen magába olvasztották a hamburgi szürke vizek, a homály, a távolság, s az idő, mely közte s közöttünk tátong. De úgy szeretjük őt. mintha a pécsi temetőben hajolnának föléje a rózsák. Büszkék vagyunk rá, s köszönjük, hogy élt, küzdött és hős lett a mi kedves kis Máriánk. Sommer Mária a legendás Klapka huszárok hadnagya, a József utca honvédtisztje. Vörös Márton
