Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-15 / 140. szám

1956 JÜNIUS 15

NAP t; «

S

PÁRT ES PÁRTÉPÍTÉS

A propagandaanyag-terjesxtés a pártmunka fontos réssé

Februárban vagy hétszáz forinttal tartozott a mázai bányaüzem pártszervezete a Propagandaanyag-terjesztő Vállalatnak. Ma nincs adósságuk. A vezetőségválasztó taggyűlésen Zag Mihály elvtárs pártvezetőségi tagra bízták a terjesztést és Zag elvtárs jól oldotta meg feladatát.

A vezetőségválasztás előtt — a párttitkár akkor egymaga foglalkozott a terjesztéssel — felbontatlan és beporosodott brossurakötegek hevertek az íróasztalfiókban. Zag elvtárs ma büszkén mutatja, hogy nincsenek kallódó füzetek, csak Aranyosi: „Ki ölte meg Vilma Montesit?". Dobozi: „Este az alvégen“, E. E. Kisch: „Ugrás a túlsó féltekére“ címűek találhatók nála, azok, amelyek nemrég érkeztek.

így igaz, újabb füzeteket nem látni. Csakhogy;.;

A pártszervezet száztizenhatos létszámához viszonyítva csak nyolc darab érkezett a „Franciaország válaszúton“ című kiadványból. Ezt a keveset is a következőkhöz vitte Zag elvtársi bányaüzemvezető, bányaüzemvezető helyettes, vezető könyvelő, bányamérnök, párttitkár, ü, b. elnök

és a pártvezetőség tagjai. A „Tények és adatok a második ötéves terv irányelveihez4 című brossurából megint csak nyolc jött és ez is az előbbiekhez került.

A nyolcas példányszám úgy látszik,. hogy valamilyen íratlan törvény lehet Mázán, mert a „Pórtélet’‘-ből is csak annyi jár. Ez persze még a pártvezetőségi tagoknak sem elég, a kilenc közül mindig kimarad egy. (A nyolc pártcsoportvezető és a párttagok? Egy szálat se kapnak.) A „Népnevelődből már 15 érkezik ugyan, de mennyit jelent ez ott, ahol az agitátorok száma 41?

A „Társadalmi Szemlé“-ből májusig egyet sem kértek, júniusban is csupán kettőt. Kettőt, olyan pártszervezetben, ahol mintegy tizenöten olvashatnák, mert van párt- iskolai végzettségük vagy megértéséhez szükséges politikai képzettségük.

Tévedés ne essék! Nem arról van szó, hogy a gazdasági és politikai vezetőknek nincs szükségük a kiadványokra, i0.nis, szükségük van rájuk, mert az abból szerzett politikai műveltség szinte nélkülözhetetlen a jó irányításhoz.

De csak annyit kérni, ameny- nyi ezeknek az elvtársaknak kell, s nem számítani a többi kommunistára, — nem helyes.

Szerencsére a pártvezetőség belátta, ha a jelenlegi helyzettel büszkélkednének, kirakatpolitikát űznének. Erre mutat az a határozatuk is, amelyet a májusban tartott vezetőségi ülésen hoztak. Zag elvtára így beszél róla:

— Jól tudjuk, hogy egyedül nem lennék képes megbirkózni a brossuratömeggel. Ezért gondoltunk arra, hogy a pártcsoportvezetőkre bízzuk a terjesztést. A füzeteket ezután is én kapom először a kezembe ugyan, de továbbítom nekik. Ezzel a módszerrel akarjuk elérni — és el is érjük — hogy a „Népnevelő“ példány- száma ötvenre, tf „Pártélet"-é is legalább a jelenlegi kétszeresére emelkedjék:;; Ez any- nyit jelentene, hogy mind a nyolc pártcsoportvezető is kapna egyet..; Később persze továbbmennénk.

Szépek is, jók is a tervek. A régi mondás szerint azonban csak annyit érnek, amennyit majd megvalósítanak belőlük.

Vasúti szálloda, új üzletsorok, vendéglők épülnek

I /

kereskedelmi hálózata

Bővül Pécs

A második ötéves terv folyamán jelentősen fejlődik Pécs kereskedelmi hálózata is. Korszerű üzleteket létesítenek a nyugati városrészben s tervbevették a déli városrész üzlethálózatának bővítését is.

Az új üzletek létesítésével kapcsolatban két ellentétes álláspont alakult ki. A belkereskedelmi minisztérium szerint a boltokat a lakóépületekbe- kellene beépíteni hogy a vásárlók ne zsúfolódjanak össze egyhelyen. Ezzel szemben a vegyi- és energiaipari minisztérium arra az álláspontra helyezkedett, hogy önálló üzletházakat kell létesíteni. Pécs város tanácsának kereskedelmi osztálya helyesebbnek látja, ha nagyobb áruházak helyett több kisebb szaküzletet létesítenek.

A nyugati városrészen ősz- szesen 32 üzletet építenek. Ezek közül 15 élelmiszerbolt lesz. Az élelmiszerboltok kör zül az egyiket csemegeboltnak tervezik. Hat ruházati üzletet létesítenek. A ruházati boltok között lesz külön méteráru és lakástextil bolt. Tizenegy vegyesiparcikk üzletet építenek, ezek közül az egyik papír- és könyvbolt. — Mivel Pécsett amúgyis kevés

A KISZÖV

a virágüzlet, a városi tanács

kereskedelmi c.:ztálya javaslatot tett új virágüzlet létesítésére is.

A városi tanács kereskedelmi osztálya tervbevette, hogy a déli városrészben is új üzleteket épít. A terv szerint a Petőfi utcában, a foghíjas helyek beépítésével kapcsolatban az utca mindkét oldalán üzleteket létesítenek. Boltot nyitnak a Kandó Kálmán és a Petőfi utca sarkán, a Semmelweis és a Kolozsvári utca sarkán,, a Kolozsvári utca déli oldalán, a Semmelweis utca és az Apponyi tér sarkán a tér déli oldalán.

Jelentősen fejlesztik a vendéglátóipar egységeit. A nyugati városrészben 120 ágyas szállodát építenek. Ennek földszintjén 200 személyt befogadó éttermet rendeznek be. Elkészül a 200 személyes kerthelyiség és az 50 személyes eszpresszó. A szállodai részlegen kívül még 7 vendéglátóipari egységet nyitnak. Ezek közül 4 vendéglő, 2 cukrászda, 1 falatozó, és 1 kerthelyiség lesz.

A nyugati városrészt a vá. rosi tanács kereskedelmi osztálya 5 ellátási körzetre osztotta fel. A repülőtéren épülő 600 lakással párhuzamosan még ez évben elkészül 1 fűszer-csemege üzlet, 1 húsbolt,

1 zöldség-gyümölcs üzlet, 1 rövidáru bolt, X háztartási bcxlt, 1 trafik, egy 150 főt befogadó vendéglő-étterem és egy 250 főt befogadó vendéglői kerthelyiség. Ezenkívül egy olyan cukrászdát és eszpresszót is létesítenek, melynek önálló cukrászüzeme lesz. Már idén elkészül a 120 személyt befogadó falatozó büfé.

A főpályaudvarnál létesítendő épületben vendéglőt és 100 ágyas vasúti szálodát építenek majd. Boltot létesítenek még a következő helyeken: a Jókai utca délnyugati szakaszán, a Rákóczi út és Jókai utca déli sarkán. — A Bajcsy Zsilinszky út és az új 6-os út mentén üzletsort alakítanak ki, amely közrefogja a tervezett központi áruházát. Ugyancsak üzletet építenek az áruházzal szemben lévő oldalon is. Bolt nyílik majd a Hal tértől délre tervezett utcamegnyitás keleti oldalán és a Rózsa Ferenc utca északi szakaszán.

A piacon létesítendő fedett árucsarnokkal kapcsolatban iparcikk üzletek megnyitása is szükséges a piaci forgalom miatt. A Bajcsy Zsilinszky út déli irányú bevezetésének felüljárót követő szakaszán üzlethelyiségeket képeznek ki.

Hozzászólás zenei életünk megjavításához j

Nagy érdeklődéssel és elmé-j lyedéssel olvastam Antal! György felhívását és azon tű-: nődtem, hogy az egész pompás! elgondoláshoz csupán egy be-; vezetés hiányzott. Ebben el: kellett volna még mondani,; hogy a helyi zenekultúrának: mily felmérhetetlen kára szár-! mázott a hatvanegy évvel ez-; előtt alakult Pécsi Zenekedve-! lök Egyesületének feloszlatásé-; bői. Hisz 1895-ben ez az egye-! sülét is már azért alakult, hogy; Pécs „zeneváros“ egykori hír-: nevét megmentse. Volt ugyanis! idő, amikor két elsőrendű ze-5 nekar és két operatársulat is! működött a városban, amely-; nek dalárdája, a később ki-! rálydíjas Pécsi Dalárda már; 1847-ben megalakult, 1861-ben! pedig újjászervezték. Mellette! 1884-ben a Pécsi Polgári Da-; loskör is megalakult. 1935-ben! jelent meg Horváth Mi-! hály összeállításában a „40 év! a Pécsi Zenekedvelők Egyesü-jj lete életéből“ című félszáz lap-! ra terjedő, pompásan illusz-S trált kiadvány, amelyet azzal! fejezett be a szerző, hogy még sok sikert, eredményt és jubi- láris ünnepet érjen njeg A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete „és továbbra is maradjon az, ami negyven éven át volt: a miénk.“

A fejlődés és az élet megmutatta, hogy erre az egyesületre feltétlenül szükség van. >—I Mert nem elég csak haladó hagy omágyainkat emlegetni, ha-' nem ápolni is kell azokat. S[ ugyan van-e erre művelődésünknek a zer .' nél kedvezőbb területe? Lassan rájövünk,! hogy nem bűn, hanem mégj ennél is több: nagy hiba volt!_ olyan kulturális egyesületeink-: nők a feloszlatása, amelyek el-; sőül lettek volna hivatottak; haladó hagyományaink ápolá-i sára. A másik két ilyen egye-: sületünk volt a Pécsi Képző-; művészek Egyesülete és az; 1891-ben alakult Mecsek Egye-! sülét. Meggyőződésünk, hogy! ha ez utóbbi élne és működ-! nék, nem heverne annyi szét-; zúzott pad a Mecsek sétányain.!

Mindenki tudja, hogy Pé-! esett körülbelül négyszáz em-| bér látogatja a hangversenye-; két. Ugyanaz a négyszáz, ame-! lyik részt vesz a város minden! kulturális megmozdulásában.! Mivel a szocializmus építése; éppen a tömegek felemelése,! a zenekultúra ápolására ismét! létesítenünk kell egy széleskö-5 rű társadalmi szervet, benne az; életet ki kell mélyíteni és a! zenei művelődés szükségessé-! gét terjesztem. A részleteket! majd az alakuláskor kell meg-; vitatnunk.

Örökké if jan . • •

Az Idő múlását nem lehet megállítani. A hónapok,

esztendők szigorú rendben követik egymást, hogy azután évtizedekké, századokká sűrűsödve alakítsák, raktározzák — a történelmet.

S az évek az embert sem kímélik. Előbb felnőtté érlelik, majd az öregedés útjára bocsátják. Madarász Emil irta egy versében: %

„öt év, tíz év, egy emberöltő,

idők homokja elpereg...“ (Csihajda)

Hiába! Így van ez. A tegnap inasából a ma segédje lett ,hogy a holnap mesterévé váljon. A diák. aki nemrég még az iskoli padjaiban szurkolt, ma már országoshírű tudós, feltaláló, vagy éppen ő oktat mai gyerekeket.

S a lányka, aki szinte az imént kapta első nagylányos ruháját, ma már kézenfogva vezeti saját gyerekét az iskolába.

Es mégis vannak, akiket nem tud kikezdeni az idő vasfoga. S ha hajuk, meg is szürkül, vagy kihullik, ha látásuk bizonytalanabb is lesz, mégis fiatalok maradnak.

A kommunistákról szokták mondani, hogy sohasem öregszenek meg. Ha az évek el is szállnak fejük felett, lélekben fiatälon, töretlen harci kedvvel élnek, dolgoznak tovább.

Sok ilyen kommunista volt a régi harcosok között, a párt kipróbált katonái itt élnek közöttünk, csak észre kell venni, meg kell keresni őket...

Ez az írás hadd köszöntsön most egyet a lélekben fiatal „öreg” kommunisták közül. Régi ismerőse, jó barátja 0 a megye dolgozóinak. Hajdú ’Gyula neve kitörölhetetlenül beleiródott Baranya megye munkásmozgalmának történetébe, s tegyük hozzá: harcostársai, barátai szivébe.

Vannak a történelemnek olyan kiemelkedő alakjai, akik jelentősen befolyásolták egy egész nemzet életét, sorsát. A nagy történelmi alakok élettörténete aztán apá- ról-fiúra szállva egész nemzedékeknek válik nevelőjévé. De nemcsak az egész nemzetnek, hanem szinte minden városnak, megyének megvannak azok az alakjai, akikre méltán büszkék az ott élő emberek.

Sajnos, az utóbbi években keveset foglalkoztunk velük. Nemcsak a halottakkal, hanem az élőkkel is, az elvtelen személyi kultusz háttérbe szorította azokat a harcosokat, akik ha nem is váltak egy országos mozgalom, vagy párt vezetőivé, a maguk helyén hű és bátor emberek voltak, s mindent megtettek a haza, a nép, a párt ügyéért. Kivívták, elérték a legtöbbet, amit ember elérhet — a nép megbecsülését.

Hajdú Gyula is ifjú ember. Nem kell őt a megye és Pécs város dolgozóinak bemutatni. Hiszen a megye minden részében élnek még olyanok, akik emlékeznek, a századforduló után kibontakozó baranyai munkásmozgalomra, s annak kiemelkedő alakjára a kiváló szónok és szervező Hajdú Gyulára.

Vaskos kéziratcsomó fekszik előttem. 500 oldal. A címe: „Belső és külső megszállók ellen. — Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról“. Szerzője Hajdú Gyula. Hajdú elvtárs — ahogy egyszer egy közös barátunk jellemezte, — élő történelem. A maga hetven évével sok mindent megért, amit mi fiatalabbak csak könyvből ismerünk. S nemcsak látta és megérte a nagy történelmi sorsfordulókat, eseményeket, hanem tudása, ereje legjavával harcolt is egy emberibb, igazabb világért. Hosszú oldalakat lehetne írni Hajdú Gyula munkásmozgalmi tevékenységéről. De akkor írni kellene részletesen az 1905. évi nagy sztrájkokról. Az SZDP baloldalának harcosairól itt Pécsett a tizes években, a háborúellenes küzdelmekről, a választójogért való sokéves harcról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után fellendülő mozgalmakról, sztrájkokról, a baranyai-bajai szerb-magyar köztársaságról és még sok mindenről.

Reméljük, rövidesen megjelenik Hajdú tlvtárs visszaérni ékezése és akkor a megye lakossága részletében is megismerheti a baranyai munkásmozgalom e néhány évének igaz történetét.

Hajdú Gyula ma is gyakori vendég Pécsett. Elég egy telefon, egy levél s 6 máris jön. Egyszerű baráti beszélgetésre, előadásra, vagy népgyülésre. Lejön csak azért, hogy egyszerűen itt legyen egy kicsit az 6 szeretett városában. S mikor a Széchenyi téren, vagy a Kossuth Lajos utcában sétál, régi barátok, harcostársak veszik körül.

Innen is, onnan is barátságosan köszöntik őt azok, akik nemcsak értik, hanem érzik is, hogy Hajdú Gyula élete, munkája összeforrott a megye, Pécs életével.

Es a mai napon nemcsak a békenagygyülés szónokát, hanem a munkásmozgalom harcosát is üdvözölhetjük Hajdú Gyulában a régi köszöntéssel, kommunista kéz szorítással.

KISS GYÖRGY

Csekey István

vándorzászlóért folyó verseny eredménye

A KISZÖV vándorzászlóért folyó verseny 1956. I. negyedévében is szoros eredményekkel járt. i

Az T. helyet kiváló eredményei alapján a Mecseknádasdj Kádár KTSZ nyerte el. A szövetkezet az első negyedévi tervét 117 százalékra teljesítette. A lakossági javító-szolgáltató tervszámát 17 százalékkal túlteljesítette. A termelékenység is eredményes volt, mert az egy főre jutó termelési értéket 10,1 százalékkal túlteljesítette. A jó munka és gazdaságos termelés eredményeként a tervezett nyereséget 4.8 százalékkal

ts meg. verseny második helye- a Pécsi Bádogos KTb/- 2 red mén vés munkát vé- t még a Pé^ Faipari a Pécsi üvegező KTbz, hácsi Fodrász KTSZ, a lói Vegyes KTSZ és a Járműkészítő K’ESZ dolKLINIKAI FŐORVOS ismerősöm mesélte a következő „esetet4'. Egyszer elmerült olvasásban találta az egyik ápolónőt. Mikor megkérdezte tőle, mit olvas, az zavartan dug- dosta előbb a könyvet, majd mentegetőzni kezdett: ő nem szokott ponyvát olvasni, de hát ez olyan érdekes. Ismerősöm egy pillantást vetett a kis sárga kötetre. Balsac Fer- ragusa volt, az Olcsó Könyvtár kiadása..; Azt hiszem, a kiadvány-sorozat rendkívüli népszerűségének egyik — lélektani — okát ez a kis eset is példázza. Sokan vannak még, akik nem mentesek a hajdani sárga (és ne!n sárga) ponyvaregények „szellemi“ fertőzésétől. Az Olcsó Könyvtár ügyes „csempészmunkája“, mellyel igazi irodalmat árul a kissé megtévesztő sárga borítólap cégére alatt, igazán dicséretes dolog. Már Móricz Zsigmond ilyesmit képzelt el, amikor felvetette a rotációs papíron készült, olcsó kiadványok tervét, s felajánlotta, hogy az olvasót lebilincselő, érdekes regényekkel tölti fel majd e sorozatot és maga is ilyeneket ír bele. Próbálkozása hasztalan volt. A kiadók .kinevették: „Móricz a csin- bum irodalommal akar konkurálni“. A konkurencia lám

A jubiláló Olcsó Könyvtárról

(A századik kötet jelenik meg az Olcsó Könyvtár sorozatban)

most már sikerült. Az olvasói tábort kiszélesítő Olcsó Könyv tár az 1955-től hetente megjelenő 50—100 000 példányszámú köteteivel a nagy tömegekhez juttatta el a magyar klasszikusokon kívül a külföldi irodalmat, Balsac, Victor Hugo, Maupassant, Romain Rolland, Csehov, Gorkij, G - goi, A. Tolsztoj, M. Twain, J; London, Kipling, Verne, H. G. Wells, Defoe és a többiek kimagasló alkotásait. Megtaláljuk a sorozatban a mai magyar írók 6ikeres műveit is. Utánnyomásban itt jelent meg Tamási Áron „Hazai tükör”, Illés Béla „Fegyvert s vitézt éneklek”, Veres Péter „Rossz asszony“, Szabó Pál „Isten malmai“, Karinthy Ferenc „Budapesti tavasz“ című regénye, Tersánszky, Heltai írásai.

Majdnem minden kötetben ismertetés található a mű írójáról. Itt azt lehetne csak kifogásolni, hogy van olyan kötet is, melyből teljesen hiányzik ez az ismertetés, másrészről: legtöbbször nem terjed

túl a szűk lexikális keret korlátain. Úgy gondolom, félelem lehet ez az olvasóra erőszakolt iskolásságtól; pedig sokszor épp az életrajzi adatok száraz felsorolása iskolás és aki elolvassa ezeket az ismertetéseket, szívesen venné a színesebb és kicsit terjedelmesebb korrajzot is, valamint az írói életmű érdekesebb, vonzóbb bemutatását.

E KIS HIÁNYÉRZET ped- zése után rátérnék röviden — csak felsorolásszerűen — még néhány kérdésre, mely a könyvbarátban e sorozat fölötti Őszinte öröm- és tökéletesítési vágy nyomán felvetődik. Ilyen: miért nem szerepel több mai magyar író a sorozatban? Nem kaphatna-e több helyet Itt új virágzásnak indult novella-irodalmunk? (A Friss szél sikere a kezdeményezés bátrabb folytatására sarkalhatna.) Az ifjúságnak szóló Irodalom mennyiségileg, de változatosság szempontjából is jobban lehetne képviselve; a Verne, Jókai, Kipling, Mikszáth körön kívül is. — Meg lehet még említeni a kötetek árát, A 3 forintos árat

«gyre gyakrabban felváltja a négy forintos. Talán az olykor néhány oldallal nagyobb terjedelem többletköltsége ellensúlyozható volna a példányszám emelésével és akkor megmaradhatna a három forintos egységár;

Végül hadd említsem meg a külalak kérdését. Egy Ismerősöm, akivel a sorozatról beszélgettem, ezt mondta: igazán nem lehet rá semmi rosz- szat mondani, csak azt, hogy túl jó. E paradoxonnak a megfejtése pedig a következő: olyan Jól válogatottak a kötetecskék, tartalmilag olyan nívósak, hogy okvetlenül meg vételre és olvasásra csábítanak. — De már a könyvtáré’ a nem szívesen rakja az ember őket, annyira kiütnek Ízléstelen külsejükkel. Eldobni meg..: ehhez túl becsesek;

HISZEN kétségtelen: nagyon okos ötlet volt eredetileg a ponyva külső. De vélhetően erre a csiricsáré sárga „hagyományos" külsőre most már semmi szükség nincsen, enélkül is megvennék, Azoknak, rkik egyelőre inkább

csak ez olcsó kötetecskéket tudiák megvásárolni, ugyancsak Igényük lehet egy Ízléses kis könyvtárra. De különben is: senki se szívesen dobja el e kitűnő tartalmú kiadványokat — mint mondjuk egy utiolvasmányul ■” t képeslapot. A nyomás és a papíros minősége maradhatna, ■— hiszen ez teszi lehetővé az olcsóságot, csak a fedőlapot kellene W** zsebben elkészíteni. Ha még ehhez a fedőlap anyaga — csakis a fedőlapé! — valanr'vel jobb, simább lenne, •— olyan mint például a Magyar íródnom és a Világirodalom Ovöngysze- meié az Ifjúsági Könyvkiadó kiadásában 1— nem ilyen porfogó, ítatóspapírszerű, akkor már Igazán alkalmi lenne mpeán- ős közkönyvtári használatra is. — Ma, amikor a könyv, az olvasás egyre szélesebb rétegek szükség1 *9, (rmi az Olcsó Könyvtárnak is érdeme) és amikor c—nyomán mind többen válnak egyszerű olvasóból a v*nyv ér- t'ivé és szerelmeseivé, az Ízléses külső, az igényes forma is gondja kell hogy legyen minden kiadónak:

T. Polgár István