Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-07 / 133. szám

2

NÄPCÖ

1956 JŰNItW t 1

Nemzetközi hírek

Drágult a szén Hollandiában

! Hollandiában 1948 óta 72— 170 százalékkal emelkedett szén ára,

Csou En-Iaj Kambodzsába látogat

Csou En-laj kínai miniszter- elnök előreláthatólag még a nyár folyamán hivatalos látogatást tesz Kambodzsában,

Indiai szakértőket képeznek ki a Szovjetunióban

Uj-Delhiben megállapodást írtak alá, amelynek értelmében

indiai szakembereket és szakértőket képeznek ki a Szovjetunióban.

Szovjet turistacsere 40 országgal

Az „Intourist” szovjet utazási iroda eddig' 40 külföldi utazási irodával kötött megállapodást turistacserére,

Jelentősen csökkentek a francia arany- és devizatartalékok

1956. első három hónapjában 300 millió dollárral csökkentek a francia arany- és devizatartalékok,

Nasszer Jugoszláviába látogat

Nasszer egyiptomi miniszterelnök előreláthatólag a nyár folyamán Jugoszláviába látogat. Nasszer ezzel Tito államelnök meghívásának tesz eleget, aki decemberben tett látogatást Egyiptomban,

Csehszlovákia és Kambodzsa felveszi a diplomáciai kapcsolatot

A Csehszlovák Köztársaság és Kambodzsa megállapodott abban, hogy felveszi a diplo-i máciai kapcsolatot és követet cserél,

Burmal-bolgár

árucsereforgalmi megállapodás

Május 16-án Rangunban aláírták a Burma és a Bolgár Népköztársaság árucseréjére vonatkozó, egy évre szóló jegyzőkönyvet,

Több mint egy millió munkanélküli Japánban

Hivatalos adatok szerint Japánban ez év márciusában 1 060 000 munkanélkülit tartottak nyilván.

Egyenlő munkáért egyenlő bért

A brit közép-afrikai Rodézia építőmunkásai kiharcolták, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak,

Jugoszlávia népeinek a Szovjetunió

népei a legjobb barátai

Tito elnök látogatása a moszkvai autógyárban

•«■1

■

:

NHinnimniMii

Könyvnap 1956.

Moszkva (TASZSZ): Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke június 5-én látogatást tett a moszkvai autógyárban. A jugoszláv vendégeket a gyár igazgatósági épületénél sokezer főnyi tömeg fogadta üdvözlő felkiáltásokkal,

A. G. Krilov, a gyár igazgatója meghívta a dolgozószobájába Tito elnököt és kíséretét. Elmondta, milyen változások történtek a gyárban 1946 óta, amikor Tito utoljára itt járt. Ezután megkérdezte Tito elnöktől, mit szeretne látni a gyárban.

t— Fémmunkás voltam — mondotta Tito — és így gyorsan kiismerem magam a gyár

bonyolult termelési folyamatában. Szeretném látni a hideg sajtolást. Ez nagyon érdekel.

A beszélgetés után a jugo szláv vendégek a gyárigazgató, valamint N. I. Sztrokin gépkocsiipari miniszter kíséretében megtekintették a gyár több részlegét. Tito elvtárs elbeszélgetett a munkásokkal.

Amikor véget ért a délutáni műszak, munkások, alkalmazottak, mérnökök, technikusok ezrei töltötték meg a gyár részlegei között fekvő hatalmas teret. A téren a gyár dolgozói nagy lelkesedéssel üdvözölték Tito marsallt.

A gyűlésen Tito elnök is felszólalt.

Tito elvtárs beszéde

Kedves Elvtársak!

— Engedjék meg, hogy a jugoszláv kormányküldöttség nevében, dolgozó népünk és mindenekelőtt a jugoszláv munkások nevében üdvözöljem önöket;

Az önök kormányának meghívására érkeztünk a Szovjetunióba, azt követően, hogy Bulganyin, Hruscsov és Miko- jan elvtársak Belgrádba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattunk, megegyeztünk és arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs semmiféle olyan ok, amely akadályozhatná barátságunkat és együttműködésünket.; Azóta egy év

Í

télt el és nagy lépést tettünk előre együttműködésünk útján. Jugoszlávia népei és a Szovjetunió népei meggyőződtek arról, hogy közöttük nem történt semmi olyasmi, ami megoszthatná őket, hogy az, ami közöttünk volt, már a múlté. Most a jövőre, népeink jövőjére kell gondolnunk. Elhatároztuk, hogy a barátság és az együttműködés útjára lépünk, a világ békéjének megszilárdításáért folytatott együttes harc útjára, és a jobb élet építését szolgáló kölcsönös segítség útjára.

Az egyik elvtárs itt említetni jugoszláv vendégek ismerkedése Moszkvával

Moszkva (TASZSZ) A jugoszláv vendégek tovább ismerkednek Moszkvával. Jovanka Broz, Joszip Broz Tito marsallnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének neje, továbbá Pepica Kardelj, E. Kardeljnek, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének neje és Lepő Popovics, K. Popovics külügyi államtitkár neje június 5-én este megtekintette az állami Tretyakov képtár képeit és szobrait. A Tretyakov képtár dolgozói melegen köszöntötték a vendégeket. P. I. Lebegyev, a képtár igazgatója a képtár anyagát bemutató albumokat nyújtott át a jugoszláv látogatóknak.

A vendégeket a képtár megtekintésekor P. N. Korobova,

a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, Z. P. Kuznyecova, O. J. Pe- gova továbbá G. N. Duljan, a Szovjetunió külügyminisztériumának munkatársa kísérte. A vendégekkel együtt volt M. Oszolnik, jugoszláv nagykövetségi tanácsos neje és M. Bo- zsics nagykövetségi titkár,

s

te, hogy Jugoszláviában járt.; Lényegében véve nincs hozzá-! tenni valóm ahhoz, amit el-! mondott. Valóban, a véres, felszabadító háború után, a fasiszta hódítók mögött maradt pusztítások után Jugoszlávia népei igen nagy lépéssel haladnak előre országuk építésében és iparosításában. Ez az ország elmaradott agrárállam volt, igen alacsony életszínvonallal. «

Most, amikor itt vagyunk; önök között, láthatjuk, mi-; lyen nagy lépést tettek önökj előre azóta, amikor 1946-ban! itt jártunk. Láttuk gyönyörűen: megművelt földjeiket, az új-; jáépített városokat, az új! gyárakat, az olyan hatalma-! sakat, mint ez, amelyben most; vagyunk. Még egy dolgot vet-; tünk észre, amit nem szabad! lebecsülni: a Szovjetunió la-! kosainak arcán mosoly ül, te-j kintetük bátor. Emelt fővel! járnak, jobban öltözködnek és; jobban néznek ki. Mit jelent! ez? Azt jelenti, hogy jobb jö-i vőjük érdekében a szocializ-: mus építésén munkálkodnak. ; Kedves Munkás Elvtársak! j Elmondhatom önöknek, hogy! Jugoszlávia dolgozói a leg-; job és leghűségesebb baráta-; ik. Biztosítom önöket, ha! majd visszatérünk Jugoszlá-: viába, elmondjuk, hogy Ju-; goszlávia népeinek a Szov-; jetunió népei a legjobb ba-! rátái.

Sok sikert kívánok önöknek; a szocializmus építésére, a; kommunizmus építésére irá-! nyúló nagy munkájukban és: erről a helyről kiáltom:

Éljen a nagy szovjet nép!; Éljen a Szovjetunió! Éljen a! Szovjetunió és a Jugoszláv; Szövetségi Népköztársaság- népeinek barátsága!

A teret viharos taps töltőt-! te be, kiáltások hallatszottak:; a megjelentek éltették a meg-; bonthatatlan szovjet-jugoszláv j barátságot,

A saar-vidéki miniszter' tanács jóváhagyta Adenauer és Mollet • megállapodását

Saarbrücken (MTI): A saar-J vidéki minisztertanács kedden; délután rendkívüli ülést tar-; tott — jelenti az AFP. — Az! ülésen jóváhagyták Adenauer! és Mollet megállapodását a! Saar-kérdésben*

Bernáth Aurél:

így éltünk Pannóniában

Bernáth Aurélról, a Kos- suth-díjas festőről nincs sok mondanivalónk. Aki csak valaha is megnézett egy komolyabb tárlatot, találkozott a képeivel, tudja róla, hogy a magyar festészet élvonalában is a legnagyobbak közé tartozik. Szakírásaival is maradandó nevet szerzett magának.

Mint író mir ismeretlenebb. Pedig tulajdonképpen novellistának indult. Egykét tehetséges elbeszélése jelent meg a Nyugat-ban. Végül mégis a festészet mellett döntött

Ez a három kötetre tervezett önéletrajzi regénytrilógia lesz az első önálló irodalmi munkája. Ennek első kötete az „Így éltünk Pannóniában*

Ebben a szerző elmeséli

életét húszéves koráig, festővé válásáig, a nagybányai művésziskoláig. Ennyi röviden a tartalma.

Ha a kötetet elolvastuk, akkor g fenti megállapításunkat módosítanunk kell. Mégsem teljesen önéletrajzi regény ez. Hol több, hol ke. vesebb. Bernáth Aurél visz- szaemlékezésnek mondja és mi sem mondhatunk mást. Erről így ir az előszóban: „Mi az emlékezés? Ugráló foltok, avultak-ködösek, mint az álom? Vagy gazdag kosár, benne gyümölcsök, barack, szilva, vagy szép körte a szőlőlevelek alatt? Vannak emlékek, melyeknek ködfoltjaiba, bárhogy erőlködünk, nem tudunk rajzot belelátni. Másik fajtájuk viszont engedékenyebb.’‘

Ebből az emlé káradatból történik a gyermekkor, az ős élmények legsúlyosabb és legjelentősebb eseményeinek ki- bányászása; egy hivatás története, melyben a szerző leírja azt, hogyan tör föl belőle ez a hajlam.

Nem pusztán életének eseményeit mondja el, nem csupán a belső változást, nem egyedül a lejátszódó történetet, hanem mindezt együtt, függetlenül az idő és az események sorrendjétől.

A leglényegesebb benne a visszaemlékezés. Ha valamit el akar mondani, akkor a különféle, egy-egy külső hatásra felbukkanó emlékképeket úgy csoportosítja, hogy mindez végül kézzelfoghatóvá, plasztikussá válik. Egy régi fényképet nézeget és megindul az emlékképek áradata. Egy arc, egy utca, egy elolvasott sor hirtelen felbukka- nik, majd eltűnik, hogy később újra visszatérjen.

Hol hosszabb emlékképsorok kapcsolódnak össze, hol egy-egy magányosan áll, és ez mindaddig így váltakozik, míg a végén mindaz az olvasó előtt áll, amit az író el akar mondani.

Ez a képszerűség Írásának legnagyobb erénye. Ezt így, ilyen vizuálisan csak elsőrangú festő és jó Író Írhatta meg.

Ez a Proustra emlékeztető módszer okozza azt, hogy a visszaemlékezés jelentős korrajzzá is válik. Sorra felvonul a könyvben egy látszólag egysíkú, álmos, a valóságban azonban rendkívül bonyolult kisvárosi és vidéki élet, Az utolsó békeéveket élő egész vidéki társadalom, egy egész elsüllyedt világi

Ezt a világot sokoldalúan és néha elérzékenyült együttérzéssel ábrázolja, melyből nem hiányzik a jószemű realista író rejtett gúnyja sem.

Egészen rendkívüli ertiber- és tájmegjelenitő képessége és hangulatfestő ereje.

Az idei könyvnap egyik nagy meglepetése és ajándéka a nagyon szép kiállítású, az író első képeivel és a korabeli Rippl-Rónai képekkel gazdagon illusztrált könyv. Kíváncsian várjuk a folytató, salt

SZŐLLŐST KALMAN

iiiiiiiiiHiiiiiiniiiiiimmuiiitNi

:

MOSZKVA 19SO-8AN

A Szovjet Tájékoztatási Iroda tudósítója felkereste Nylko- laj Bobrovnylkov elvtársat, a moszkvai szovjet elnókét. Az elnök Ismertette Moszkva városfejlesztési tervét,

M

ilyen lesz Moszkva 1960-ban? Nemcsak külső arculata változik meg, de jelentősen javulnak a moszkvaiak életkörülményei is. Nagyméretű lakóházépitke- zés indul, egészségügyi intézményeket, iskolákat és egyéb kulturális intézményeket létesítünk;

— Az elmúlt ötéves terv folyamán (1951—1955) több mint húsz milliárd rubelt fordítottak a város rekonstruálására és a városgazdálkodás különböző ágainak fejlesztésére.; Hatmilliónyolcszázhatvanhat- ezer négyzetméter lakótér, száznegyvenhét iskolaépület, ötvenkét kórház épült, a gyermekintézmények hálózata háromszázhatvannyolc óvodával és bölcsődével bővült;

Az új ötéves tervben, azaz I960 végére, a város fejlesztésére fordított beruházások csak nem másfélszeresével emelkednek. Körülbelül tizenkét- 1111110 négyzetméter lakótér

építését tervezik; 1960-ra Moszkvában kétszáz iskolaépületet, tizenhétezer-ágyas kórházakat, huszonkétezer nézőt befogadó filmszínházakat és egyéb kulturális és szociális jellegű épületeket emelnek.

Az új ötéves tervben épülő lakóházak lakásai korszerűek és a lehető legjobban szolgálják a lakók kényelmét.

— Érdekesek Moszkva délnyugati részének építkezései. Ez a kerület a Lendn-hegyek tágas fennsíkján terül eL Az itt már felépült húsz több- emeletes házban sokezer lakás van.

— Milyen egy lakóház ebben a délnyugati kerületben? Hatalmas többemeletes épület hatszáz lakással. A hatodik ötifü

Épül a moszkvai új stadion

éves terv folyamán körülbelül kétmillió négyzetméter lakótér épül ezen a helyen.

Az új lakóházépítkezésekkel egyidejűleg iskolák, bölcsődék és óvodák, színházak, filmszínházak, gyógyintézmények és üzletek épülnek. Rengeteg hársfát, jávorfát, nyárfát és gyümölcsfát ültetnek, amelyeket a Moszkva-környéki erdőkből és faiskolákból szállítanak. A házak közötti tágas udvarokat fürdőmedencékkel és szökőkutakkal ellátott terekké változtatják.

— A nagyméretű lakóházépítkezést — folytatta Bobrov- nyikov — az építkezés ipari módszereinek alkalmazása és a vasbetonszerkezeteket, valamint építőanyagokat gyártó hatalmas vállalatok üzembehelyezése tette lehetővé. Moszkvában csupán ebben az esztendőben 1700 000 köbméter vasbetonalkatrészt gyártanak; A moszkvai építőanyagipar is jelentősen fejlődik az ötéves terv végére,

— Milyen nagy építkezések lesznek a közeljövőben?

— Már ebben az esztendőben elkészül Luzsnyikiben a hatalmas sportváro6 és az odavezető utak építése. Ez a sport komplexum egyidejűleg körülbelül 150 000 nézőt fogad be.

Számos utca és tér rekonstruálása fejeződik be. A közlekedés megjavítására több utcai felüljárót építenek. Kiépítik a Jauza-folyó rakpartját is. ötszáz kilométernyi városi utat szabályoznak.

—* Sokáig folytathatnám még a hasonló nagyszabású építkezések felsorolását, — jegyezte meg Bobrovnyikov,

Csőnakázók Moszkvában a Központi Kulturpark taván.

Megkértük Bobrovnyikov elvtársat, beszéljen Moszkva város és a moszkvai közlekedés fejlődésének távlatairól.

Befejeződnek az Északi Vízművek második részlegének építkezési munkálatai és jelentősen emelkedik a többi vízművek kapacitása. A város területén száz kilométeres vízvezeték- és csatornahálózat építését tervezik;

Moszkvában általában a tüzelőanyagszükségletet gáz használatával elégítik ki. 1960- ban, a Sztavropolj—Moszkva hatalmas gázvezeték üzembehelyezése után, Moszkva gázellátása az 1955 évinek 4,5-sze- resét teszi majd ki. Az iparvállalatokat gázfűtésre állítják át és ezzel lényegesen csökken Moszkva szénszükséglete. A gáz széleskörű alkalmazása

a városgazdálkodásban és az iparban, elősegíti a város egészségügyi helyzetének megjavítását. A legközelebbi esztendőkben számos új teret létesítenek. Az utcáikra és terekre körülbelül másfélmillió fát és sokmillió bokrot ültetnek.

A lakosság jobb ellátása érdekében fürdőik, mosódák, fodrászüzletek és különböző javítóműhelyek üzembehelyezését tervezik. Lényegesen bővül ideírni stetési

tok hálózata.

— Főbb vonalakban ezt tartalmazza a szovjet főváros városfejlesztési terve, amely 1960-ra megvalósuL— mondotta befejezésül Nylkatoj Bob* rovnyikov, * t

Moszkva kereskedelmi hálózata és a közétkeztetési vállala-