Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

1956 MÄJTJS 81

!V A P t; «

n

A mezőgazdasági szakemberek megvitatták a második ötéves terv

irányelveit

— Egészítsék ki saját gondolataikkal a második ötéves terv irányelveit — ezekkel a szavakkal fejezte be megnyitó előadását Majzik Jeremiás elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettesé s így kezdetét vette a városi tanács nagytermében a mezőgazdasági szakemberek vitája. Rengetegen kértek szót és a felszólalók mindegyikét a lelkesedés és a mező- gazdaság ügyének szeretete hatotta át. Mégis az az érzés vett rajtunk erőt. hogy ez a megbeszélés csupán érintette a legéletbevágóbb kérdéseket és puskaporát más — ugyan lényeges, — de sokkal kisebb horderejű kérdésekre lobban- totta el.

A kenyérgabona- kérdés

Az ország és a gazda legnagyobb közös gondja — a kenyérgabonatermelés. Az elsőnek kevés, amit a régi vetés- területekkel adhatunk, a második pedig nehezen tudja csak szántóföldjein a búza törvényben előírt részarányát év- röl-évre megtermelni — Az egyetlen kiútró], a búza, rozs termésátlagának növeléséhez vezető közvetlen útról csak Ceréby György elvtáns, a gépállomások főmezőgazdásza fejtette ki véleményét. „Olyan eszközökre gondolok, amelyek nem kerülnek pénzbe, mert máris adottak minden gazdaságban. Akármerre járok, nem találom meg a nagy termés elemi feltételeit, a folyóméterenkénti hatvan növény számot. Kevés magot vetnek sok helyen, de a nagyobb hiba az, hogy a gépállomási harmincsoros vetőgépek nem annyi magot vetnek el, amennyire beállítják őket, hanem ahogy a véletlen hozza. Erről a helyről is felhívjuk a mezőgazdasági gépgyárak figyelmét egy jobb konstrukciójú, esétlea keskenyebb vetőgép előállítására." Az üszög esztendőről- esztendőre több kalászt tesz tönkre. Vagy tökéletesítsük porcsávázást, vagy állítsunk elő olyan nedvesen csávázó gépet,"amely a magot mind járt száraz, vetésre kész állapotban is adja ki. Jó dolog a Linhardt-féle kosaras csává- zás de nagy termelőszövetkezetekben, ahol vagonszámra megy a csávázandó vetőmag egyszerűen keresztül vi he* ellen. Kár, hogy Geréby elvtárs beszédének fonalát, főleg a járási mezőgazdasági osztályvezetők és főagronómusok közül, nem vette fel senki sem.

Le kell vezetni a belvizeket

A szakemberek — és ebben nem volt különbség az állami gazdasági Ravasz Ferenc, a járási tanácsi Márton Lajos és a mérnöki kart képviselő Gombás Lukács elvtársak között,— megállapították, hogy Baranyában a terméshozamok emelésének nagyrésze azon múlik, hogy szabályozzuk-e a belvizeket, vagy akadálytalanul tehetik tönkre a szántókat, legelőket továbbra is.

„Állítsuk helyre a vízgazdálkodás költségei között a helyes arányt. Nemcsak az öntözésnek van meg a termésfokozó hatása, hanem a lecsápolásnak is.u — Gombás Lukács elvtárs felhívta a figyelmet, hogy a Dráva melletti árvíz- védelem sincs még kiépítve és ennek révén 1951-ben hatezer hold került víz alá. Múlhatatlanul szükséges a belvízvédelmi munka gépesítése, mert még az ásónál-kapánál tartanak, holott legalább két hernyótalpas kotróra volna szükség. A sellyei járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Márton elvtárs a Gyöngyös és a Fekete víz környékére kilenc szivattyút kér, hogy a magasabb vízszintű folyókba átemelhersók a talajvizet. Véleménye szerint akad elég elheverő, felhasználatlan szivattyú a megyében, amit erre a célra felhasználhatnánk. — Pontos számítások tanúsítják, hogy ezeknek a befektetéseknek többszöröse vész kárba évröl-éVre a vízkár miatt.

Óvjuk meg a gépparkot

A gépesítés tetemes növelésének igénye más dolgokat ’S felvet. A II. ötéves terv időszaka alatt megoldásra vár a drága gépek és felszerelések rendes elhelyezésének kérdése. A harkányi gépállomás szabadban parkírozó traktoraiban — csatlakozott Roskó elvtárs Ravasz Ferenc szentegáti igazgató gondolatához, — csupán a rozsda annyi kárt tesz évente, amelynek árán házilag létrehozhatnánk, egy-egy csővázas gépszint. A 12 ezer forintos ponyvák tucatszám mennek tönkre, de ilyen áron inkább a színek építését kelleA szerkesztősed postaidból

A nyeremény: Balatoni üdülés

A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére „Legkedvesebb szovjet regényem" címmel irodalmi pályázatot hirdetett az MSZT, a DISZ és az oktatási osztály. Ennek eredményhirdetésén örömmel

könyveltük el, hogy az I, it. és HL díj mellett még 8—10 díjazást hozott el Iskolánk, a pécsi Leőwey Gimnázium. Engem különösen boldoggá tett az, hogy az I. díjat, az MSZT balatonszemesi üdülőjébe egyhetes beutalást kaptam.

Szomják Mária IV. a.

Talpraesett műsor volt

Osztályunk nemrégiben műsoros estet rendezett a vasutas otthonban. Műsorunkban bemutattuk „A jó parti“ című jelenetet, valamint dalokat és táncokat adtunk elő. U.ána bál volt, Ezalatt papírokat osztottunk ki, „Mondja meg mindenki, hogy mi a vélemé nye“ felírással. A közönség bírálata az volt, hogy talpraesett műsort láttak. Szombaton Szabadszentkirályra ma- cyünk szerepelni és így megszerezzük az anyagi fedezetét annak, hogy legutolsó diáknapunkat Pécsett ünnepeljük meg.

Damping Anna

a Szentlőrinci Mezőgazd Technikum tanulója

J61 szerepelt Pécsett a Pénzügyőr zenekar

Az Országos Pénzügyőr Fú vószenekar zenekari hangve senyt adott a November Kultúrotthon nagytermében. Családommal együtt magam is résztvettem ezen a hangversenyen és igen jól éreztük magunkat. Arra kérjük az illetékeseket; máskor is rendezzenek ilyen magasszinvonalu hangversenyt, melyet szívesen látogat a város közönsége.

Schmall Imre MÁV Igazgatóság

Tánciskola Bakócán

Községünkben április 2-én Balogh Géza tánctanár vezetésével tánciskola kezdődött 32 fiatal tanult Itt táncoln és megállapíthattuk, hogy sem a tánctanár, sem a nővén dékek fáradsága nem volt hiábavaló,

Hegedűs Dénes

Kérés a MOKÉP-hez

Szeretnénk, ha egy héteh legalább egyszer a pécsi film színházak rajz- és bábfilmet játszanának és minden héten

rendezhetnének gyermekeinadásokat, mint március hónapban. Visszahozhatnának olyan filmeket, mint a „Színes mese- világ“ című íüm volt. Kérjük a MOKÉP-et, hogy a Du uántúli Napló útján írja meg ha kérésünknek eleget tesz.

Horvath Janos és Halmai Ferenc általános isk. tanulók

ne előtérbe helyezni. Javasolta, hogy a nehézkes és drága telefonhálózat helyett rádióösszeköttetést teremthessen a traktorosbrigádokikal, melyekbe jóval több gépet kíván tömöríteni, mint eddig. A téli gépjavítás kampánymunkája helyett pedig tervszerű megelőző karbantartásban kellene részesíteni a gépeket, nehogy december elsején — amikor a kampány megindul, — még akkor is be kelljen vonni a gépeket, ha még javában akadna szántani való.

Növeljük a talajerőt

A mezőgazdasági szakképzés — kétségtelenül fontos — témájába három felszólaló is elmerült, de a talajerő növelésével Baracs (a háztájit vonjuk be a vetésforgóba), Ravasz (fokozzuk a talajvizsgáló laboratóriumok tevékenységét, hogy ne vesszen kárba a műtrágya), és Márton (egy kilométeres kövesút segítségéve! termeljük ki a sellyei járásban található tőzeget) elvtársak is éppen csak érintették. A ta- l; arm Any alap megteremtésével kapcsolatban ugyan még Szil- vássy elvtárs, sásdi osztályvezető kifejtette, hogy növelni kell a lucemamagcséplők számát és koncentrált fehérjém- karmányt kell visszajuttatm az olajos magvakat termelő szövetkezeteknek — de az állattenyésztés lényegébe vágó kérdések Petőházi (ne szaporítsuk a juhállományt, de clgá- lával javítsuk a meglévőt) é; Sterba elvtárs, akinek felszólalását részletesen később ismertetjük — nem kerültek szőnyegre.

A termelőszövetkezeti mozgalom erősítésének égető dől gaival egyedül a pécsváradi járás mezőgazdasági osztályve zetöje foglalkozott. Lasszei elvtárs az 500 holdon felül szövetkezetek. majorosítását kérte és azt, hogy az OFA-há- zak bontásra kerülő építőanya gait elsősorban erre használják fel és teremtsenek a termelőszövetkezetek feleslege- áruinak értékesítésére jobb lehetőségeket.

Olyan emberek vitatták meg tegnap délelőtt a II. ötéves terv mezőgazdasági irányelveit akik — ha törvénnyé emelte az országgyűlés, — saját maguk lesznek felelősek végrehajtásáért. Ötleteikkel így Is formálták, alakították a megye javaslatát, ha nem a leglényegesebb kérdésekben is Meg kell azonban mondani hegy éppen tőlük sokkal több elvi és gyakorlati javaslatot várunk a kenyérgabonát« mesztés, a szarvasmarhatenyésztés, a talajerő visszapótlás országos dolgaiban. Nem vártunk — várunk! Várunk mert június 6-ig a vita tovább folyik és bizonyára mindany nyiuknak akad még hozzátenni valója;

Megjelent az általános sleolai új tanterv

A pedagógusok sok panasza — rosszak a tankönyvek, maximális a követélmény, nincs ok és okozati összefüggés — orvoslásra talált. A múlt esztendőben már az egész ország területén működő kiváló gyakorlati pedagógusok és az elméleti pedagógiai szakemberek közös mukájának eredményeként írták meg az új tankönyveket és állították össze az iij tantervet.

Annak érdekében, hogy a következő esztendőben általánosan bevezetésre kerülő új tanterv minden pedagógus előtt Ismert legyen, az oktatási osztály a Pedagógus Szakszervezettel karöltve 6 hetes tantervismertető szakmai továbbképzést rendezett. Az itt megismert új tanterv a szocializmus építésének eddigi eredményeit és következő terveit is szem előtt tartja. Törekszik a tudatos fegyelem fejlesztésére. Az ismeretanyagok gyűjtésébe a tanulókat is bevonja. Rögzíti a követelményeket és ez igen fontos, mert ezt megismerve a szülők is meggyőződhetnek arról, hogy gyermekeiknek mit kell elsajátítaniuk.

Örömmel vették a szülők az új 11. osztályos tankönyv megjelenésének hírét, amely valóban a 7—*8 éves tanulók szellemi képességeinek megfelelő. A tanév végéig az összes alsótagozatos tankönyvek megjelennek és azok még a tanévzáró előtt megvásárolhatók az iskolákban.

Négy hónap alatt 406 újítás

Azt mondják a vasutasok, hogy az ő munkahelyük nem termelő üzem, nekik sokkal kisebb lehetőségeik vannak újítások bevezetésére. A Pécsi Vasútigazgatóság újítási megbízottjának, Bódog József elvtársnak a naplója mégis arról tesz tanúságot, hogy vannak lehetőségek és ezeket kellőképpen ki is aknázzák. Nem ezt bizonyítja-e, hogy az év első négy hónapjában 406 újítást nyújtottak be? Nem emellett tesz-e tanúságot az a tény, hogy ezen újítások értéke 230 ezer forint? De nézzük az újításokat!

Futódaru a Fűtőházban

A mozdonyok javításánál, testi épségüket kockáztatva emelték ki és rakták helyére eddig a többmázsás légszivaty- tyúkat. Az a futódaru, amely Perkesz József fűtőházi művezető ötlete alapján, „házilag” készült — egycsapásra változtatott az eddigi helyzeten". A súlyos légszivattyúkat már a futódaru emeli a mozdonyok fölé. Előreláthatólag a pécsi igazgatósághoz tartdzó dombóvári és nagykanizsai fűtőházak is kapnak egy-egy — a pécsiekéhez hasonló, házilag előállított futódarut.

Darutelefon

Sok bosszúságot okoz az utazóközönségnek a vonatok késése, ami nemegyszer a mozdony- vezetők és a forgalmi szolgálattevők „rossz kapcsolatából” adódik. A „rossz kapcsolatot’

I

úgy kell érteni, hogy a mozdonyvezető elviszi gépét vízvételre a vízdaruhoz. Amikóf megtelik a tartály, indulna vissza — ha megkapná a jelzést. A forgalmi szolgálattevő indítaná — ha biztos lenne abban, hogy a mozdony már végzett a vízvétellel. Ezen segít a darutelefon, amelyet Fábián Dénes és Németh József újítók ötlete alapján a vízdaruknál szerelnek fel. Egyébként közönséges telefonkészülék, amely arra szolgál, hogy a forgalmi szolgálattevő bármelyik pillanatban megtalálja az ösí- szeköttetést a vízfelvevő mozdony vezetőjével. A pécsi vasútigazgatóság területén eddig tíz helyen szereltek fel darutelefont. Ilyen telefon segíti többek között a bükkösdi és a ba- kócza-godisai állomás dolgozóinak munkáját is. Az újításnak is szerepe van abban, hogy a közelmúltban felére csökkent a vonatkésések száma.

Salak helyett meddő kő

Meddő kővel burkolják már a vasútállomások épületeinek környékét, s az épületeket ösz- szekötő, úgynevezett „hozzájáró” utakat. A burkoláshoz szükséges meddőkövet a nagy- harsányl kőbányából szerzik. Bebizonyosodott, hogy az ebből készült burkolat olcsóbb, mintha ugyanerre a célra salakot használnának. Mégpedig a2ért, mert az utak így” hosszabb élét* tartamúak, nem sározódnak el, tehát ritkábban kell Időt és pénzt felhasználni a javításukhoz. Kőhegyi István újításával évente 153 ezer forintot takarítanak meg a pécsi vasútigazgatóság területén.

Ismerkedés az ú j technikával

Mi az a dieselesítés ?

1897-ben, a müncheni ipari kiállításon, nagy sikert aratott egy újfajta motor, amit akkor ismert meg a világ. A motor feltalálója Diesel Rudolf német mérnök még 1893-ban tett közzé egy tanulmányt, amelyben újfajta tűzgépek szerkesztéséről értekezett. A kísérleteket a Krupp gyár végezte el, s az általuk készített gépeket

mutatták be Münchenben.

Az új motorfajta csak

az 1910-es brüsszeli kiállítás után kezdett el terjedni, amikor elnyerte a nagy díj at ;

A diesel-motor a tűzgépek, a belsőégésű motorok családjába tartozik. Főleg nyersolajjal üzemeltetik. Működése elsősorban abban különbözik a robbanó motoroktól, hogy nem levegő és porlasztott üzemanyag keveréket, hanem tiszta levegőt sűrít, s a magas hőmérsékletű sűrített levegőbe fecskendezik be az üzemanyagot, mire az elég, s energiát szolgáltat. A diesel-motor alkalmazása nagyon gazdaságos, mert hatásfoka sokkal nagyobb, mint a gőzgépeké, vagy a robbanómotoroké. A hatásfok alatt azt érjük, hogy a gép üzemeltetésére fordított nyersanyag milyen mennyiségben térül vissza, mint energia. A gőzmozdonyok hatásfoka 5—7 százalék, a benzinmotoroké 17—18, a diesel motoroké pedig 30—35 százalékot is elér;

Amellett, hogy a diesel-motor effektiv hatásfoka sokkal magasabb, mint a gőzmozdonyé, más előnye is van. Indítás után már rövid perceken belül terhelhető. A diesel-motornak kicsi az önsúlya, kicsi a fogyasztása, gazdaságos az üzemanyagelégetése. A terhe I lés szüneteiben leállítható, ! nincs felesleges üzemanyagfo- I gyasztás;

A dieselesítést a második ötéves terv iráhyelvei mint leggazdaságosabb, legcélraveze több perspektívát tűzik főleg a vasúti teherszállítás és köz lekedés elé, mert a diesel-motorok alkalmazása körülbelül 40 százalékkal olcsóbb. A dieselesítés azt jelenti, hogy megkezdjük a diesel-motorok széleskörű nagyüzemi gyártását, s alkalmazását.

Jelen pillanatban ötféle diesel-mozdony gyártását kezdik, vagy tervezik hazánkban. Ezek között van 130 és 600 lóerős tolatómozd„rm s 2000 lóerős vonali mozdony, a teher és személyszállításra. Terveinek 450 lóerős normál nyomtávú és 120 lóerő« keskenyvá- gányú motorkocsit. Ezeknek a dieselmozdonyoknak a gyártását a Ganz Vagon- és Gépgyár, valamint a Győri Wilhelm Pieck Vagongyár kezdi:

' -----------Mé

giscsak enyém a kert

Árnyas fa alatt ülünk a kerti pádon Dorn Miska bácsival. Előttünk néhány lépésnyire szökőkút csobog, s a vízcseppek mint a gyöngyszemek, meg-megcsillannak a napfényben.

— Nekem mindig vannak látogatóim — nevet az öreg kertész. — Az imént is itt volt egy sereg iskolásgyerek. De hát nekik legjobban a szökőkút tetszett.; a

Talán két holdnyi területen fekszik a sellyei Béke Termelőszövetkezet kertészete, vagy mondhatnánk azt is, hogy Dorn Mihály birodalma. Harminc esztendeje Itt, ezen a helyén, — a Draschkovlch kastély parkja mögött — ne- velgetl a virágokat, termeszti a paprikát, zöldséget, salátát, paradicsomot, s ennyi idő alatt Igazán ismerheti a kert utolsó rögét is.

— Valahogy úgy vagyok én itt, mint egy régi bútor ... Harminc esztendő alatt env egész világ változott meg fölöttem, a kert gazdái szinte egymás kezéből vették ki a kilincset, de én.it itt maradtam, a virágaim, növényeim között.

Eltöpreng az öreg, elrepült évei fölött:

— Egyszer, képzelje, még le is akartak csuknil

Furcsán hangzik, hogy egy virágkertészt, — az aszparáguszok, flkuszok, pürkösdl rózsák atyját — börtönbe dugják. Vajon mit követhet el egy ilyen ember?

— Az úgy történt, hogy a felszabadulás óta éppen kilenc gazdám volt. Hol egyik, hol a másik állami gazdaság vette át a kertészetet, hol a gazdasági iskola, meg mit tudom én, milyen szerv még?! Aztán negyvenkilencben, amikor a siklósi gazdaság i iskoláé lett a kertészet, felszólítottak, hogy a berendezést szállíttassam át Siklósra. Érti? A berendezést, vagyis a melegházaktól kezdve mindent! Valahogy úgy, hogy hegy menjen a MohamedhezHát én azt mondtam: nem! Én évtizedekig őriztem a kert felszerelését. örültem, hogy valamennyit át tudtam menteni a

gróf kezéből a mi kezünkbe és most el akarják venni. •— Hát ezért akartak engem lecsukni. Még csak az hiányzott volna! Egyetlen éjszaka fölszántottam volna a kertet, összezúztam volna mindent, mert ha én megyek, pusztuljon velem együtt a legkedvesebb isa . Ért engem?

Nagyon is. Az öregnek se fia, se kutyája, — azazhogy kutyája az van, fehérszőrű, ugatás kertészkutya, de aztán azon kívül az égvilágon semmije. Csak a kert. Itt lakik egy kis házikóban, egyedül, a kutyája és a virágok, palánták társaságában. Ezt tőle elvenni nem lehet, Azt mondja, hogy a felszabadulás pillanatában, azon a napon is befütött az üvegházba. A cserepekbe ültetett virágok éppen azon a napon pattantak bimbóba. ,. Kint meg dörögtek az ágyúk,;,

Hogy a kert állandóan változó gazdáiról esett szó, Dorn Mihály megjegyzi:

— Most a csoportban vagyunk ... Azt hiszem, ez végleges, mert most egy kicsit a

magam gazdája is vagyok i<

Havi 800 forint fizetést kap a csoporttól, azonkívül 50 munkaegységet, ha a kert forgalmát évi 80 ezer foHnt- ra emeli. Sőt, minden húszezer forint többlet után, még 30 munkaegységet kap.

— Májusban például 15 ezer forintot árultam ki virágokból éa salátából. Ez a pénz a csoporté;», Jól járnak velem is, meg a kerttel is, — nevet ismét az öreg, — meg aztán én is jól jdéofe: szép a jövedelmem is ami még ennél is fontosabb: mégis csak enyém a kert. Igaz? Nem is a grófé!

Négy izmos legény segédkezik az Öregnek a kért. művelésben. Igaz, hogy néhány éve itthagyták, kettő katonának ment, kettő meg kilépett a csoportból, de most újra együtt vannak, úgy, mint hat esztendeje, a cso> port alakulásakor. Akik ki léptek, visszajöttek. Hiába Aki egyszer lenyomja dsóirti Dorn Miska bácsi kertit földjébe, azt megragadja. I föld, s nem engedi.