Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI / NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA'BTBIZOTTSA'G XIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÄM ARA 50 FILLÉR MEGYEI TANA'C5'LAPOA CSÜTÖRTÖK, 1956 MÁJUS 31 Három bányaüzem teljesítette határidő előtt májusi tervét A pécsi és a komlói szénbá­nyászati tröszt legjobb üzemei András- és Petőfi-akna, valamint Nagymányok dolgozói határidő előtt, május 30-án be­fejezték havi tervüket. A nagymányokiak szerdára virradóra tettek jelentést a ha­vi terv teljesítéséről, egyben azt is jelentették, hogy 30-án reggel hat óráig már 65.4 ton­nával túl is szárnyalták a má­jusi előirányzatot. András-akna vezetői 30-án 15 órakor jelentették, hogy tel­jesítették májusra előírt fel­adataikat, s most már a terv túlteljesítésén fáradoznak. Lapzártakor érkezett a hír. hogy Petőfi-akna bányászai is teljesítették májusi tervüket. Kétszáztizenöt kiváló dolgozó A Komlói Szénbányászati Tröszt újabb kilenc dolgozóját tüntették ki a napokban „A szakma kiváló dolgozója” cím­mel és az ezzel járó pénzjuta­lommal. Szakma kiváló dolgozója lett Szigeti Sándor Anna-aknai csillés, Péter István Béta-akna csapatvezetője, Szabó János tanbánya főmester és Kovács Lajos (4) Béta-aknai aknász. Másodszor tüntették ki az említett címmel Madács István és Szedlár Ferenc Kossuth-bá- nyai vájárokat, Krakó Sándor Anna-aknai vájárt, Gaál József Anna-aknai csillést és Szili Jó­zsef Béta-aknai -segédaknászt. A kitüntetettek között összesen 20 220 forint jutalmat osztottak szét. Az újabb kilenccel 215-re nö­vekedett a Komlói Szénbányá­szati Trösztnél „A szakma ki­váló dolgozója” jelvénnyel ki­tüntetettek száma. Megyénk fiataljai készülődnek az ifjúsági találkozóra Az ifjúsági találkozó jú­nius 3-án délelőtt 9 órakor kezdődik a Törekvés stadion­ban. A Megyei Szervező Bi­zottság már összeállította a megnyitó ünnepség pontos programját. A harsonák jelé­re ünnepi felvonulás kezdő­dik. A felvonulás élén 500 úttörő halad csapatzászlai alatt, őket 100 zászlós ipari tanuló követi, majd mintegy 600 középiskolai sportoló vo­nul fel. Utánuk haladnak majd az ifjúsági sportsereg­szemlében résztvevő járások és városok sportolói ABC sor­rendben. A menetet a Mö- HOSZ felvonulása zárja be, ahol minden kiképzési ág képviselteti magát. Az ünnepségen Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára mond beszédet. Ezután átad­ják az MDP Baranya Me­gyei Bizottsága zászlaját a megye ifjúságának. A spor­tolók elvonulása után 600 is­kolás mutat be tornagyakor­latokat. Majd megkezdődik mintegy 1 000 fiatal sportoló versenye. A komlói DISZ-szerveze- tek is készülnek a megyei ifjúsági találkozóra. A város fiataljait egy 1 500 főnyi kül­döttség képviseli majd. Sokan érdeklődnek az­után, hogy a Széchenyi téri karnevált hogyan lehet meg­tekinteni és hogyan lehet résztvenni a jelmezversenyen és jelmez-TOTO-n? A Széchenyi téri karnevál este fél 9 órakor kezdődik. A karnevál hercegének trónu­sát a belvárosi templom előtt állítják fel. Az érdeklődők számára helyet a Széchenyi- teret övező járdákon biztosí­tanak. A felvonulás után a Megkezdték az irányelv-javaslatok tárgyalását a Központi Vezetőség bizottságai Mint ismeretes, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége öt bizottságot kül­dött ki a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos ja­vaslatok tárgyalására. A bi­zottsághoz tartozó szakcsopor­tok eddig mintegy hatszáz egyéni javaslatot rendszerez­tek és ahol erre szükség volt, a javaslatokkal kapcsolatban kikérték a szakemberek véle­ményét. A hatszáz javaslat tu­lajdonképpen ennél sokkal több, mintegy kétezer dolgozó­nak a kezdeményezését jelen­ti, mert az azonos jellegűek egynek számítanak. Sorra ér­keznek a minisztériumok ja­Vill any hal ászok Az idén tavasszal Baranya több halastavában, Így el­sősorban a drávamentén, a szilháti, majláti, kénuczi és lankai halastavakban új módszerrel kezdenek halász­ni. A háló helyett villamos­árammal fogják ki a hala­kat. A Haltenyésztési Kutató- intézet Határvizi Kísérleti Halászata alkalmazza elő­ször a villanyáramos hal­fogás módszerét. A halász- csónakban áramfejlesztő ké­szülék van, amelynek egyik szála a csónak alján lévő fémlemezhez vezet, míg a másik, a pozitív elektromos­ságot szállító drót, egy kö­rülbelül két és fél méter hoszú rúdon lévő fémkosár­ba van kapcsolva. Ha a ha­lász ezt a fémkosarat vízbe meríti, a halak négy-öt mé­teres körzetben elkábnlnak és feljönnek a víz felszíné­re. Ezután már csak le kell merni s a csónakba szedni a zsákmányt. Az áramütéstől elkábult halak egy-két perc alatt magukhoz térnek és ha addig nem szedték őket a csónakba, elúsznak. A. villanyhalászat mellett kísérletezni fognak búvár- halászattal is. Nemrégiben érkezett Franciaországból könnyű halász-búvárruha, amely félórás biztonságos víz alatti tartózkodásra ad lehetőséget. Baranyában a Gordisa melletti Hottedra halastóban próbálják majd ki ezt az eljárást. vasla-tai is, amelyeknek feldol­gozását ugyancsak megkezdték a szakcsoportok. A szakcsoportok munkája már annyira előrehaladt, hogy a Központi Vezetőség egyik bizottsága az ország egyes te­rületeinek fejlesztésével fog­lalkozó javaslatokat elbíráló bizottság Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesének vezetésével szer­dán délelőtt megtarthatta első ülését. Ehhez a bizottságh íz körülbelül nyolcvan helyről érkezett eddig javaslat. A dol­gozók kezdeményezésére pél­dául javasolták, hogy a Köz­ponti Vezetőség vegye fel az irányelvek közé a hőforrások és az úgynevezett hulladék hőenergia fokozott hasznosítá­sának feladatát. Foglalkoztak azokkal a javaslatokkal is, amelyek hiányolták, hogy a második ötéves terv iíányel- vei között nem szerepel Kon­zervgyárak építése. A bizotls'e véleménye szerint nem lehet akadálya annak', hogy a nagy konzervgyáraiktól távoleső vi­dékeken helyi ■ konzervüzeme* létesítsenek. A bizottság azzal a javaslattal is egyetért, hogy egyes felszabaduló iroiahelyi ségeket fokozott mértékben kell lakások céljaira felhasz­nálni. Számos határozati pont elfo­gadása után úgy döntöttek, hogy a bizottság a jövő héten tartja következő ülését. A Központi Vezetőség többi bizottsága még e héten szintén megkezdi * az irányelv-javas­latok tárgyalását. karnevál résztvevőinek és megtekintőinek szórakozta­tására a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei: Mátrai Mária, Boros János, Rab József, Táncos Tibor, Wágner József adnak szórakoztató műsort. A jelmezversenyen részt ve­het minden fiatal, ha 7 óra­kor a November 7 Kultúrott­hon előtti jelmezes gyüleke­zőn megjelenik. Minden ver­senyző számot kap és a bí­rálóbizottság dönti,el a győz­teseket. A jelmez-TOTO-t a Dunántúli Napló is közli majd. A 6 találatosok között több üveg pezsgő kerül ki­sorsolásra! Érdemes tehát résztvenni! A találkozó Szervező Bi­zottsága ifjúsági tombolát rendez június 3-án. Kisorso­lásra kerül egy világvevő rá­dió, egy robogó gyermek ke­rékpár, egy Utitárs fényké­pezőgép, egy villanyvasaló, egy kávéfőző, 6 nagy hajas alvóbaba, több úttörő hátU zsák, 100 forintos ajándék­csomagok és képzőművészeti alkotások. Egy tombolajegy ára 1 forint. A sorsolás 3-án délután 4 órakor lesz a Balo- kány ligeti ifjúsági szabad­téri színpadon. Többen érdeklődtek az­iránt, hogy vidékről hogyan lehet kedvezményesen be­utazni az ifjúsági találkozó­ra? A MÁV a megye vala­mennyi vasútvonalán az if­júsági találkozó résztvevői­nek 50 százalékos vasúti ked­vezményt biztosít. Akik ezt igénybe akarják venni, je­lentkezzenek a DISZ alap­szervezeteknél, ahol elkészí­tik a névsort. Ha 10 jelent­kező van, igénybe lehet ven­ni a vasúti kedvezményt. A vasúti jegyeket június má­sodikén kell megváltani. DISZ-vezetők látogatása M ohácsszige ten Szakai! József, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára és Kovács Antal, a DISZ budapesti végrehajtó bizottsá­gának első titkára szerdán délelőtt Mohácsszigetre láto­gatott. Megtekintették az ifjú építők táborait, ismerkedtek az ott folyó munkával, majd hosz- szasan elbeszélgettek a szige­ten dolgozó DISZ-fiatalokkal. Négymillió tégla A Szigetvári Il-es Téglagyár új présgépet kapott teljes ag- regáttal. A gépesítés előtt ké­zi üzemeltetéssel évenként két­millió téglát tudtak gyártani. Jövőre már négy milliót készí­tenek. Munka után Levelezőnk a szerkesztőségben Naponta sok ember megfor­dul a szerkesztőségben. Pana­szosok, hivatalos emberek, fényképészek, levelezők és érdeklődők. Az ismertek közül is legismertebb Nusszer bácsi, a Munkaérdeméremmel kitün­tetett idős levelezőnk, de sok­szor tanácsadónk is. Munka után, ha hazafelé igyekezve, erre vezet az útja, soha sem feledkezik meg rólunk. Bejön, beszélget, érdeklődik, s közben minket is tájékoztat, hogy mi újság a városban, hogy véle­kednek az emberek erről vagy arról a rendeletről, intézkedés­ről. A napokban újra felkeresett. — Mi volt az építők napján, elvtársak? — kérdezősködött. — Azt nem nekünk kell tud­ni, Nusszer elvtárs! Maga az építő! — Ez igaz, csakhogy én nem voltam itthon. — Hanem? — Dunaszekcsőn egy brigád­dal. Építettünk. Tóth János, a Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozójának házát építették munkatársai Ebben vett részt Nusszer Pé­ter elvtárs it. — Reggel ötkor indultunk, — kezdi a történetet. — Még alig járt egy-két ember az ut­cán, amikor kigördült velünk a vállalat teherautója. Tizen­hatan mentünk. Volt közöttünk kőműves, kubikos, műszaki, tisztviselő, s velünk jött az igazgató, Fürdős Ferenc is, meg a párttitkár, Keszthelyi József. — Tóth János portáján már vártak. A romokat eltakarítot­ták, az alapokat kiásták, s brigádunk mindjárt kezdhette az alapozást, meg a falazást. Dolgoztunk egész nap. Délben is csak félórára álltunk le, hogy harapjunk valamit, meg kicsit körülnézzünk. — De valami nem tetsz’tt nekem Szekcsőn — elégedet­lenkedik Nusszer elvtárs. — Először is: annak idején, ami­kor árvíz volt, az újság na­ponta közölte, hogy ki mennyi társadalmi munkával akar se­gíteni. Hol vannak most ezek a. felajánlók? Vasárnap Szek­csőn csak mi tizenhatan vol­tunk kint.. i Rajtunk kívül csak a homokkotrók dolgozgat­tak lent a Duna parton... A másik, ami nem tetszett ne­kem, hogy a szekcsői emberek mindent felülről várnak. Csak elnéztem őket vasárnap. A há­zak még romokban, össze­vissza minden, a sok törött holmi, bedült fal, lehullott va kólát, kerítések, disznóólak. Az egyik udvarban láttam egy összetört tulipános ládát. 1875 volt rápingálva. Ott hever az árvíz óta. Egy másik udvarban virág hevert a ház falánál. A cserép összetört, de a virág életrekelt, földiéi, virít, nö­vekszik. — Csak az emberek nem alfarnak életre kelni. Ülnek a romok között, a házak előtt, sátrak ajtajában, s ünnepel­nek. Miért nem takarítják el legalább a romokat? Tóth Já­nos rendbe tette a portáját, az alapokat is megásta. Ment is a munka szépen. Három-négy vasárnap, s falegyenben le­szünk, mehet tető alá a ház. Hát nem jobb így? Hamarább kész lesz, hamarább kiheveri a csapást, talpra áll... így töltötték el tehát az építők napját a Vízművek dol­gozói. Kérdezősködnénk még, de Nusszer elvtárs már készü­lődik. Előszedi sapkáját, táská­ját, s elindul. — Megyek — mondja — vár az asszony, meg aztán éhes is vagyok már. Majd legközelebb bejövök, s elmondom, mi újság 'an nálunk, T, M, rr Őszinte véleményeket! Senki sem tagadhatja, hogy az elmúlt években is igen sok párttaggyűlést az őszinte vé­leménynyilvánítás, a hasznos bírálatok és konkrét javasla­tok jellemezték. Ennek köszön­hető, hogy az élet minden te­rületén óriási eredményeket értünk el. Ugyanakkor nyil­vánvaló az is, sok hiba éppen abból származott, hogy a tag­gyűléseken nem mindig hang­zottak el őszinte vélemények, íiem mindenütt volt meg a nyflt eszmecserének az a lég­köre, amelyben mindenki bát­ran kifejthette nézeteit. Hány­szor hallottunk parázs vitát az értekezletek szünetében, a tag­gyűlés után azoktól, akik egy­szer sem szólaltak fel a gyűlé­seken. Pedig talán éppen ők láttak helyesen. Vagy ha nem — a taggyűlés meghagyta őket helytelen nézeteikben. A XX. pártkongresszus óta minden eddiginél nagyobb erő­vel tör fel a kívánság: teremt­sük meg mindenütt a szabad, őszinte véleménynyilvánítás légkörét. S ha a kezdet kezde­tén vagyunk is, máris mind több a bátor, elvszerű bírálat, szaporodnak a hasznos javas­latok, melyeknek az.a céljuk, hogy segítsenek. A Dunántúli Napló szerkesztőségébe napon­ta sok levelet hoz a posta. — Többségük bírál, vagy javas­latot tesz. Az egyikben a bü­rokratizmust, a huzavonát os­torozzák, más levelekben az emberek iránt tanúsított lélek- telenséget helytelenítik, ismét mások vállalatok, intézmények vezetőinek adnak javaslatokat. A hidasiak például nincsenek megelégedve néhány járási és megyei szerv ellenőrzésének módszerével. A kommunisták és a pártonkívüliek kötelessé­güknek érezték, hogy felhívják erre a figyelmet. A pártszervezetek helyes ál­láspontja nem lehet csupán egyes emberek agymunkájá­nak terméke, hanem vitában, véleményeknek, nézeteknek meghallgatásából és összeveté­séből alakul ki. Ehhez pedig a taggyűlés ad alkalmat: Lesz­nek bizonyára olyanok, akik nem értenek egyet valamilyen kérdésben a párt országos vagy helyi politikájával, de mondják el bátran véleményü­ket, a taggyűlés pedig hallgas­sa meg és győzze meg őket a helyes álláspontról. Semmi szükség a látszólagos egyetér­tésre, mert ennek az elfoga­dott határozat végrehajtása látja kárát. De ha teljes nyílt­sággal a párt elé tárják néze­teikét. akkor lehetőség van a vitára, megmutathatják ne- k’k. hol tévedtek. Nem meg­bélyegezni, letorkolni, hanem elvi harcban meggyőzni kell a helytelen nézetek képvise­lőit. Ez a nehezebb, de a párt egysége további megerősítésé­nek egyetlen járható útja. Nem attól kell most tartani elsősorban, hogy a szabad vita mel’ék vágányokra tereld a pártszervezeteket. A kommu­nisták nagy többsége az el­múlt években bebizonyította, hoev a vezetők irányításával a legbonyolultabb helyzetekben is a helyes álláspontot foglal­ja el. Viszont azzal, hogy báto­rítjuk az építő vita szellemét, hatalmas új erőt nyerünk a párt számára. Igazi kollektív munka alakul ki és a határo- Cs tokban mindenkinek benne lesz a véleménye, a korábban ►esszív párttagok értelmét lát­ják majd résztvenind a párt- iiunkában, a kommunisták fe­lelősségteljesebben végzik el a ájuk bízott feladatokat. r Sok elvtársunk attól tar : ha szabadabbá tesszük a bírd latot, a helyes pártszerű javas latok közé becsúszhat több ré 5 galmazó, demagóg felszólal i ■is — és ezek gyengítik a pái . egységét. Ez a veszély valóba fennáll. De elvtársaink ner egyszer a legélesebb harcol • ban bebizonyították, hogy ■ legfondorlatosabb «támadási ! kát is vissza tudják verni. Ní hány demagóg, hatásvadász felszólaló miatt azt a hat a ' más erőt kihasználatlant , hagyni, amit a véleménye . őszinte cseréje, a megnövök« , dett aktivitás jelent — nagj fokú politikai rövidlátás vole; Számunkra most az az egyil ■ legfontosabb feladat, hog megnyíljanak az emberek, úg; beszéljenek, ahogyan gondol kodnak, mert ez a legbiztosabl módja a párt és a dolgozó em berek közötti kapcsolat tovább megszilárdításának is. Akkoi se marasztaljuk el a bírálót ha csak a hibákról szól, vágj állításai talán nem mindenber felelnek meg a tényeknek, a igazságnak. A kommunista ve zető fontos tulajdonsága, hogj el tudja választani a rágalom tói a hibákkal szembeni türel­metlenség sugalta bírálatot képes kihámozni a szavakbó azt a magot, amelyet érdeme1 megszívlelni. Az természetes hogy fel kell venni a harco' az olyan jelenségek ellen, ame­lyek során a bírálat szabadsá­gát megkísérlik a párttá szemben, a párt egysége eller felhasználni. Arra tanítsuk e kommunistákat, hogy a kriti ka mindig erősítse a pártot, azi mutassa meg, hogyan tudunk jobban dolgozni, hogyan tud­juk a hibákat elkerülni. Sokakban felötlik a gondo­lat: megfogadják-e tanácsai­mat és nem származik-e kelle­metlenségem a bírálatból? A párt válasza világos és egyér­telmű: küzdeni kell a bírála' elfojtása, az utasítgatás, a pa­rancsolgatás, a bürokratizmus ellen. Tudjuk, hogy vannak még helyi kiskirályok, bürok­raták, akik rettegnek a vitától az ellenvéleményektől. Isme­rünk eseteket, amikor a mun­kások ötödszöri kérelmére is csupán ígéretet adtak. Van hogy alaptalan vádaskodás rosszabb munkakörbe való át­helyezés éri a bírálót. A párt- szervezetek és szervek köte­lessége kíméletlenül harcoln minden olyan kísérlet ellen -- legyen bár módszerében „fino­mabb” is — amely el akarj? fojtani az építő kritikát. Ha £ jó szó, a meggyőzés nem hasz­nál, alkalmazni kell a szerve­zeti szabályzat előírásait. A párt alkotmánya arra kötele­zi a kommunistákat, hogy fo­gadják meg a bírálatokat és teremtsék meg a pártszerű vita feltételeit. S aki ezt nem te­szi, a vállalt kötelezettség el­lenkezőjét cselekszi, az meg­felelő pártbüntetést érdemel. Uj országot, virágzó, szocia­lista társadalmat építeni, amelyben boldogok, megelége­dettek az emberek — ez végső soron pártunk legfőbb célja. Ennek megvalósítása igazi vi­taszellem, őszinte, nyílt bírálat nélkül elképzelhetetlen. Min­denkinek, aki őszintén szolgál­ni akarja a szocializmus ügyét — elsőrendű kötelessége, hogy bírálataival, javaslataival is hozzájáruljon népünk alkotó munkájának további fellendí­téséhez, népi demokratikus rendszerünk további erősítésé­hez,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents