Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

4

N*\ P L <*>

me mäjüs *t

A& étet k

Szakemberek a II. ötéves tervről

HteHtöaUwnást U létesítsenek

a ixtyufoJtl í/Mosié&zben

I emeretnyújtás a téfmé * lés alakjairól, a szó eialista munkastílus elsajátít tatába és bizonyosfokú kéz ügyesség, munkában való jár tasság elsajátíttatása..: így határozza meg dr. SimO: Ferenc saját nevelőmódszeré nek és egy bén a politéchrtika oktatásnak három féladatát Majd héízáteszi:

— El kell érni, hógv az álla. lános és középiskolák, főleg a gimnáziumok nocsak a továbbtanulás Igényéinek feleljenek meg, haném légyénél birtokában a termelésben fél. használható ismereteknek is ■ Éopen ezért véleményem szerint a második ötéves terv oktatási feladaté; a tantervei gyökeresén megváltoztatni, az eddigi értelemben vett általános műveltséget nyújtó anyagot csökkenteni és egyidejűleg kibővíteni a termelési ismeretekre vonatkozó anyagot.

Kővetkező mondatából kiderül. bogy az új fanterv: nyitott kapu. Már az új tanévben bevezetik heti két órában a gyakorlati órákat sz általános iskolákban, amikoris a gyerekek a kéziszerszámokkal ismerkednek meg. A gimnáziumban 1960-ban indul majd meg a rendszeres politechnikai képzés, addig csak gyakorlatok lesznek, me aismerkednek a fiatalok a gépekkel és a technikai és technológiai alaoisaneretekkel.

Ez egyébként dr. Simor Ferenc módszerének a gerince: megismertetni a fiúkat a kémiai eljárások technikáján kívül a nagyüzemi technológiával. azaz a nagyüzemi gyártás alapelvivel is.

A kémiai-gyakorlóteremben — eyönvörű, gázzal, vízzel, eszközökkel gazdagon ellátott, hatalmas, vagy hatvan fiatal

IU^cLsAc'&mIl a U&iz%&Jít/é&z&U UiáMÜá&aft

T

öbb mint két hete nyitották meg a Pécsi Országos Köp/őmüvészetl Kiállítást — még másfél hét és befejeződik. Megnézték több, min? ötezren — Pécs lélekszámúhoz viszonyítva még nagyon kevesen. Pedig a kiállító művészek számára fontos az erkölcsi siker, nemkülönben az is, hogy műveiket megvásárolják, köz- vagy magángyűjteménybe helyezzék. A kiállítás intézőbizottsága tudja ezt és munkájának eredményeiről számolunk most. be éppen a vásárlás szempontjából.

Az Állami Vásárló Bízott ág az idén megnyitandó pécsi képtár számára vásárolt. Ezek közül elsőnek kell említeni Iván Szilárd Szőnyi portréját» amely találóan jellemzi Sző- pyl István megjelenését és ember) magatartását, A K«s- suth-díjas bencze László „Földosztás”-a új műve ennek a felszabadulás után kibontakozott mesternek. Breznay József „Kökönyös építésé” szokatlan jó festői megjelenítésével ragad meg elsősorban. Ugyancsak az A. V. B. vette meg a fiatal, tehetséges Sarkantyú Simon „Vásáriját, a pécsi Soltra Elemérnek a kiállítás után nmr méltatott „Műszak után” című kompozícióját és Somogyi István szobrát (Simon István portréját).

• A Népművelési Minisztérium választotta ki P. Bak János szolnoki festő baranyai témájú „Cserkút! tá.)”-át és a vaskút! Welntrilger Adolf „Márciusi alkony eső után” c. akvareiljét. A pécsiek közül Buday Lajos. Csel) László, Er#ős1 András, Gádor Emil és Kelle Sándor cgy-egy művét vásárolta meg a minisztérium- Tizenkét képet vásárolt a megyei tanács. Megvette Rud- nav Gyula rézkarcaiból a második sorozat öt darabját. A sorozat világhírű alkotásainak első példányai maradtak ezzel nálunk. A pécsiek közül Hizse János és Lantos Ferenc egy-egy művét választották ki A városi tanács még nem döntött vásárlásait illetően, de előjegyezte Kun István nagyméretű hosszúhetényi tájképét.

Gádor Emil

A

lii. Pécsi Zenei Hetei utolsó hangversenyén ú magyar zenei alkotás kerü Pécsett és vidéken először be mutatásra: Sugár Rezső „Hős ének” című nagyméretű oratóriuma.

A Bartók—Kodály után következő fiatal generáció javt termését alkotta meg Sugái Rezső, amikor megírta 1052- ben bemutatott oratóriumét Már a bemutatón óriási siken aratott a mű. Azóta rendszeresen játsszák rádióban és hang- versenyteremben egyaránt Szerzőjét előbb Erkel, majc Kossuth-díjjsl tüntették ki.

Az oratórium kezdettől fenn- költ témájú elbeszélő-drámai zenei alkotás, mely színpad megjelenítés nélkül kerül előadásra. Szereplői: kórus — zenekar — szólisták.

A Hősi ének tárgya feleme- lően nagyszerű téma: Hunyadi János 500 évvel ezelőtt aratott világraszóló győzelmét, a nádorfehérvári diadalt énekli meg. A mű alaphangját megadó bevezető után kórus indítja el a zenei cselekményt „Lángszívű hős! Rólad zengjen az ének", — majd a bariton elbeszélő (testo) mint eg.v história* kezdi a történet elbeszélését:

„Történt 1456-ban ..

A mű első nagy kórustétele a Hunyadi zászlaja alá vonuld nép éneke „Távol mér tűz villan .11-— Aki vitéz, az mostan mind fogjon fegyvert..." A vihar előtti félelmes csendet ábrázoló zene vezeti be a cselekményt, s ezzel a zenei építmény központjában álló nagyszabású csatajelenetet, mely egy mesterien megalkotott fugában kulminál. Úgy hat az egész, mint a védők és támadók ádáz, hatalmas, világraszóló birkózása. Majd a győzelmet bejelentő örömteli ének, s a harcosok álma boldog békés hazáról, s a hős vezér dicsérete zeng: „A fényes győzelem hírét világgá szórták az ujjongd hangok — regéli a históriás — de hirtelen itt jön árnyhadai élén a fekete halál. i.” A fenséges zenekart gyászlnduló éa az új magyar zene egyik legszebb dallama a szoprán ária a nemzet meghalt rejnényét. Hunyadit siratja. De a nép, amely győzni tud, erős a fájdalom elviselésében is. „Enyhüli már fájdalum”- — caekü a tualószámára berendezett téferr

mutatja szellémes és mégis oly egyszerű modelljeit. Legbüszkébb rajztáblára szeréli kémiai kísérletező állványára (ára a többi iskolában hasz- ’ nálatős százegynéhány forintos állvány helyett 32 forint!) és méltatlankodik, hogy nen: ; fc-gödták el újításnak. De ez s 1 kisebb baj. A nagyobb baj az lenne, ha nem is használnák az állványt. Azonban használ- ' ják. Nemcsak itt, a Nagy Lajos Gimnáziumban, hanem sók ' más iskolában, még a körzeti ' általános iskolákban is. De az igazi érdekességek csak ezután követkéznek: a modellek. Valamennyit Simor Ferenc fun- dálta ki, valamennyit a lelkes ♦apókból verbuvált kémiai szakkör tagjaival együtt készítette el.

— Ezek nem kaphatóak — mutat körül. — Ezeket ki keli tervezni, el kell készíteni. Sok munka, igaz. de a modellkísérletek során lesznek érthetővé a fiúk előtt a nagyüzemi gyártási eljárások .;: A tanuló kísérletben látja a gyártási alap- elveket. sőt. maga is elvégzi a kísérleteket, azután a nagyüzemi gyártással ismerkedik meg a modellkísérletek-e ala pOZVa, a gyártási folyama+O' ábrázoló falitáblák segítségével.

A kénsav-, sósav- és lúgkó- gyártás házilag készült modelljei sorakoznak az asztalokon, polcokon. De ez mind kevés i Újabb eszközöket, újabb modelleket akarnak készíteni, még több technikai és termelési hírt akarnak kiragasztani a faliújságra, még több üzemet akarnak látogatni.

— Ha eljuthatnánk a szóin <- k- kénsavgvárba. vagy akár a Pécsi Kekszművekbe, de úgy,

hogy a gy érekék ne esák a: olajosruhájú munkást lássák — hiszen az olajos ruha nerr vonzó, — hanem a műnké szépségeit is megismerhessék Mert nemcsak a mérnök munkája szép... És nekünk mej kell mutatnunk a középkáde- tvk, a téchnikusok, laboránsok, esztergályosok munkájában is a szépségekét,.:

Kisvártatva hozzáteszi:

—- És az anyagi lehetőségeket is . .. Mert az sém közömbös, mennyit keres az a munkás, vagy középkádér... — A múltkoriban egy Komlóra, a szénosztályozó laboratóriumába került volt tanítványom Lehmann Antal tartott előadást a kémiai szakkörben. Elmondta, hogyan és mit dolgozik, említette, hogy fizetése a prémiummal felmegy 1 400—1 500 forintra egy hónapban, pedig csak kezdő a szakmájában ... Láttam, hogy az élőadás és a beszélgetés nyomot hagyott a gyerekek fantáziájában... Ha minden téien megismerhetnék {gv a termelést, bizonyéra nem okozna gondot nékik az érettségi után a pályaválasztás!

De hogyan ismerhetnének meg mindent vagy legalábbis a legfontosabb termelési alapismereteket, ha olyan zsúfolt a napjuk, ha olyan kevés a szabadidejük! És hogyan ismerkedhetnének meg ma »ük a pedagógusok azzal, amit la- nítaniok kellene, ha ók is százféle elfoglaltság között őrlődnek!?

Az ötéves tervnek itt is segítenie kell annak érdekében, hogy a fiatalok megszeressék a fizikai munkát és megszabaduljanak a múlt terhes hagyatékától, amely szerint csak a szellemi munka méltó a tanult emberhez.

(Folytatjuk)

c riás. S a kórus — a nép — át- J veszi bizakodó hangját, hisz ér- 1 ai. tudja: „Uj fénylő hajnalon- iii Hunyadiak jönnek.” S ez a i kép már a mába vezet.

A „Hősi ének” oratóriumot előadja a Liszt Ferenc kórus és- a Szimfónikus Zenekar. Szólis- i ták: Farkas Ilonka, Ivánka ‘ Irén, Kaposi Andor és a pécsi • származású fiatal baritonista- Fctri Miidós. Vezényel Vaszy ! Viktor.

A hangverseny első felében Beethoven VII. szimfóniáját i játssza a zenekar.

tífaek

Uj zeneiskolát kap Mohács

A felszabadulás ótg sokat fejlődött zeneoktatásunk. Jelenleg már 36 vidéki és 8 alsó. fokú zeneiskola, 6 középfokúnak megfelelő zenemű vészéf- szákiskola és egy zeneművészét) főiskola működik az Ország területén. A második ötéves terv során a fővárosban további 3. vidéken pedig 14 új állami aisófokú zeneiskolát létesítenék. Zeneiskolát kap többek között Mohács is.

Versenyt hirdet a DISZ

A június 3-i ifjúsági találkozó alkalmából a DISZ Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága versenyt hird«t az üzemi és középiskolai DlSZ-szervézétek. valamint általános iskolák úttörőcsapatai részére, hogy a iúnius 3-i ifjúsági nagygyűlésre a Törekvés stadionban az üzemi és középiskolát DISZ- szervezetek, úttörőcsapatok minél ötletesebben és minél nagyobb létszámmal vonullanak fél. V£Stiltflc részére az I. díi: sgy röplabda felszerelés (labda, háló, 6 nadrág. 6 mez), a H. díj: 15 db szépirodalmi könyv, a III. díi: két db sakk- készlet. Középiskolák részére 3z I. díj: egy asztalitenisz felszerelés (asztal. 4 ütő, 12 labda), a II. díj: 1 magasugró felszerelés. 1 női és 1 férfi súlygolyó, a TIT. díj: 10 db szép- irodalmi könyv. Uttörőcsapa- 'ok részére az I. díj: 1 magasugró felszerelés. 2 db úttörő iúlygolyó, a II. díi: egy röplabda és egy röplabda háló, a [II. díj: 5 db társasjáték.

A héten megjelent könyvek:

Örkény—Zórád: Hajnali pisztolylövés. Zrírjyi énekek, Tar- t" madár. Magyar költők vermei gyermekeknek, Földeák ~ános: Műveinkben élünk — Versek, Daudet: Ifjabb Fro- nont és idősb Risler, Doszto- ~ jevszkij: Fehér éjszakáik, Me- ijer: Az asszony bíró és más elbeszélések, Montand: Csupa napfény a szívem, Kreybig Latos: Az agrotechnika tényezői Is irányelvei. Országit László: Magyar-angol szótár, Verezs « 'stván—Csorba István: Hibrid- | vetőmag előállítása a zöldség- s 'éléknél. Nyelvművelő. Csaná- ® ti Imre: Erdei vadak, égi ma- s iarak, Sőtér István: Rontanti- B <a és realizmus. 1

.4 Dunántúli Napló május ?0-i számában érdeklődéssel olvastam, az „Uj városrész '"'ül Fé ,.»• i. A

'latalmas arányú városfej- esztésből engem elsősorban íz egészségügyi intézményt . 'torszerű kiépítése érdeke' Figyelmesen végigolvastam a :ikket és megállapítottam ly a nyuoati városrészben egészségügyi igényeke kiél égi1 “• majd. mer‘ - ' házán kívül minden egészségügyi járulékos szerv építkezése kivitelezésre kerül.

A cikk azonb nem tért ki egy igen fontos egészségügyi Intézmény megtervezésére, nevezetesen a mentő“ -zolgiUtti hálózat kiépítésére. Valószínűnek tartóm., hogy ilyen hatalmas arányú építkezésnél a. tervezésben helyet

kapott a mentőszolgálat is, -k a cikkből maradt ki. Ha azonban a tervben még- . sem szc epein» úgy felhívom ‘ a városi tanács figyelmét, hó ez: p tlólag Iktassa a . ■"vbe.

A nyugati városrészben 's- j -sHendő kórházzal kapeso- ‘ 'atban, javaslom a tanácsnak . hogy itt a mérgezettek részére külön osztályt U létesítsenek. A legcélravezetőbb az , 'enne, ha a nyugati város- ■ részben építendő mentőállo- más keretén belül létesítenék ezt az osztályt, melynek ' feladata lenne az egész város , ilyen betegeinek ellátása. Főként az alkok ’mérgezettek ellátására lenne szükség Dr, THAN NÁNDOR a megyéi mentőállomás

Baranya most állategészségügyi szempontból az Ország legjobb megyéi között foglal helyet és nem változtatott ezen a helyezésén az árvíz okozta fokozott járványveszély sem. A II. ötéves terv megvalósítása során tovább bővítjük az állategészségügyi szolgálatot. Birs érden, Homorúdon, Dráva- szerdahelyen, Mozsgón új kórállatorvosi székhelyek létesítését tervezzük, míg a meglévő pécsi és szigetvári mellett létrehozzuk a mohácsi állatorvosi rendelőintézete is. Sdsd. Mágocs, Boly. Villány. Siklós, Vajszló. Sely- lye, Szigetvár és Pé-svárad községekben, valamint Komlón olyan kisebb laboratóriumi felszereléssel ellátott állatorvosi állomásokat kívánunk létesíteni„ amelyek elvégezhetik a t-j é vérvizsgálatokat is. Az állomások

vezetőinek rendem**'**•« szeretnénk gépkocsikat is bocsátani.

A gépkocsikkal kapcsolatban felmerül egy fájó pont: a nagyobb körzetekkel rendelkező állatorvosok gépkocsikkal történő felszerelése. Nem luxus célra kell — gépkocsi nélkül képtelenek ellátni még tölcéléte sebben j feladatukat. A megmentett állatok értéke többszörösen felülmúlja a személykocsik árát. amit az állatorvosok különben ia kifizetnének.

Az állatorvosok munkakörülményeinek javítása érdekében a mávén belül megteszünk minden tőlünk telhetőt. Terveink szerint a It. ötéves terv időszakában tő körszékhelyen építünk állatorvosi szolgálati lakást.

LÁNG MIKLÓS megyei főillatorvos.

I

A pécsi MÄV negyven tagú szimfonikus zenekara és hatvan tagú vcgycskéru- sa szombaton a sztálinváro- si Bartók Béla művelődési ház színháztermében két hangversenyt adott a sztálinvárosi dolgozók tiszteletére. A fiatal filharmonikus zenekar és az 50

éves énekkar ajándékműsorál a sztállnvároslak nagy szeretettel fogadták. A pécsi vasutas művészegyüttes mindenegyes műsorszámát az ifjúság ,t’gjohbjainak. illetve a Sztálin Vasmű termelésben élen- láró kohászainak és martinászainak ajánlotta.

B lég-e a mesejátékhoz a

“ mesebeli környezet felkeltése. a királyfi-kirélyleány szokványos boldogságkereső történetének bonyolítása? —

Mint a „Szélből szőtt királyság" előadása tanúsítja: nem elég

Mert ahol hiányzanak a mese sajátos fordulatai, a csodás elemek, az álom és való összefonódó színei, megannyi kedves ismétlődő szólásmondással, ott a játék elveszíti ne ív jellegét. Csakhogy. i. Amit egy bájos együgyű Ids mese még elbír — a vézna történetet —, azt nem bírja már el a profánabb világiasabb hangot megütő, helyenként okoskodó, a hatásokat borsosabb kiszólásokban is kereső, „csak felnőtteknek" szóló színmű. Ez a stílus több fordulatosságot, lüktetőbb cselekményt kíván.

Babay József játéka hangjában ekként tér cl a mesevilágától. Törtépete azonban nem több, mint bármely egyszerűen megoldott, bonyoda- lom-rne ölesebb mese tanulsága: a szerelem többet ér vagyonnál, hatalomnál.

Két, egymáshoz mindenben hasonló mesebeli királyságot Ismerünk meg: Roskatagónlát és Omlatagóniát. S mint a nevük is mutatja, mindkettő az anyagi romlés szélén áll. (Hogy mi az oka ennek, azt egyetlen elejtett megjegyzés magyarázza csupán a darab sorén; — két határőr beszélgetés közben megemlíti, hogy a két ország közt folyó állandó háború sodorta oapúket rossz baJtyzeibeJ

A két ország közt csak any- nyi a különbség, hogy az egyik helyen nő az uralkodó, a trónörökös, és a tanácsadók, a másik udvarban viszont annál teljesebb a férfiuralom. Még abban is megegyezik hasonlóságuk, hogy mindkét uralkodó b szomszéd ország gazdagnak vélt trónörökösével szerelné anyagi helyzetét megerősíteni pgy szerencsés házasság révén- Persze vagyon egyik oldalon sines; a fiatalok különben sem akarnak hallani az ilyen kom- mendált házasságról. Meg is szöknek hazulról, majd véletlenül találkoznak, egymásba szeretnek és „boldogan élnek, niíg meg nem halnak,“

A mesére általában jellemző, hogy alakjai vagy elősegítik, vagy akadályozzák a két fiatal főhős boldogságát. A „Szélből szőtt királyságiban ez nem így van. A szökéstől, tehát a ÍJ. felvonás indulásától kezdve a fialalok sora« egyre inkább elkülönül a többi szereplő sorsától, Azok részvétele a játékban nem az ifjú pár boldogsága szempontjából érdekes többé, hiszen ők mára II, felvonás első harmadánál végérvényesen egymásra találtak.

A játék felépítése más szempontból is meglehetősen egyenetlen. Az I. felvonás, a két ország szegénységének bemutatása eléggé érdektelen és eseménytelen. Kitűnő jeleneteket teremt ugyan a következő rész, a határmenti 'elá'kn-áe, E környezet alkalmas arra, cUh-ms eptAxUiguiákaé

szerepeltessen (a két határőr és a két fogadós személyében), hogy a két oldal végletekig menő hasonlóságának megteremtésével eleven vígjátéki hangulatot keltsen. De a komolyabb megoldandó problémát nélkülöző darab ezután már egyre inkább e*ák.

Ez nyomja rá bélyegét Katona Ferenc rendezői munkájára Is, A határmenti jelenet pergetése eleven, ötletes és színes. Különösen frappáns a határvonal fölött összetolt asztal mellett lekmározók beállítása, a két aszta] fölött még mindig az elválasztó sorompóval. Ahol viszont a színmű kevésbé hatásos, ott bántó dolog a szöveg kétértelműségének kirívóan erős aláhúzásával helyre ütni a cselekmény laposságát. A színészek játékán is érezhe. tő a tisztázatlan kapcsolat a mese és komikum megfelelő arányát illetően. Nem mintha a kettő élesen elkülönülne egymástól, de az előbbi inkább a játékfelfogás belső hangulatát, ulóbbi pedig külsőséges vonásait, jelzi.

Különösen a komorna és a nevelő szerepének alakítói (Péter Gizi és Galambos György)

küzdenek a problémával, ök szenvedték meg a rpű szétváló kettős jellegét: Általában több könnyedség, virgoneság kívánkozna szerepükhöz, de csak ott, ahol a játék is már-már bohózatba fordul. Ezen az oldalon Szalma Lajos (a király), Somló Ferenc In nr'*- mi fo- aadósi és Faludi László (h so- váoy Uaturui'J szereznek mu: láttató percet. Takács Mar- , git szerepmegfonnálápa a pi- ; kantériát hangsúlyozó r«nde- ■ zői felfogást követi: inkább kurtizán, mint, királynő. Ked- 1 vés alakítás a mű Urai vonalán , Marczi Erzsié: eleven játéka mellett csengő szopránja Is jól érvényesül. Kár, hogy partnerét, Veszprémi I,ászlót, csak jól tagolt, érett m (í vésze- tű szövegmondásáért (verses műről van szó, s ez sokat jelent) és nem énekéért illeti dicséret.

A kísérő zene sokat, emel a mű értékén, de ugyanakkor bizonyos fokig összeférhetetlen is vele. Várady László: Rossini kevéssé ismert műveiből állította azt össze eligme- résreméltó gonddal, de a pergőritmusú olasz zenéhez hasonló tempójú mese illett volna. Zene és történet így csak néhány részletben tudott, találkozni, elsősorban a kártvg- együttesnél. A dalokat kísérő táncok bizonytalanok: ezolvan bizonytalan lebegés mesejáték és operett között;

Karola Béla díszletei szélső két képben mintha csak a szerző szavait mintáznák: „könnyen széthulló, szélből szőtt“ királyságot idéznek. Ez viszont nem ad mesei hangulatot, s a különböző helyeken virító nagy foltok sem tudják felkelteni a szegénység képzetét. Annál találóbbak Becskor Judit jelmezei: szerencsés találkozása ez a rikító komikumnak és mesei fantasztikumnak.

Mwófl Andor