Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

2 N TV F r fi 196« MÄJTTS r* A Minisztertanács határozata az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjavításáról A nép} demokratikus álla műnk előtt álló hatalmas fel- adalok végrehajtását, az új. ötéves tervünk sikeres teller sításét, a népgazdaság (ellen- díiését, az életszínvonal eme lését, a tudomány és a kultúra felvirágoztatását nagymérték­ben hátráltatja a túlzott köz pontosítás, a.z állami és válla­lati igazgatás sok területén még meglévő párhuzamosság és a nagyfokú bürokratizmus Itzek a súlyos hiányosságok akadályozzák az egyszerű é? ovors imvintézést,, felesleget kiadásokkal terhelik ez ál­lami költségvetést, gátolják a dolgozók jogainak érvé- nve«íté«ét, az államigazgatás.' s>erv«k tnimkája széles néni ellenőrzésének kibontakozá­sát. Még mindig kevés ée ezen b-'ül is álla'ábsn csak kisebb jelentőségű kérdésekben dön­tenek az áliamhataipm heivi szervei a tanácsok és nem elé* szé'es a tanácsok által válasz­tott végrehajtó bizottságok he- tanköre sem. Mindez csök- k-nti a. -helyi igazgatóm «e'r- vek önplléságát és dolgozói fe- ]p'.:'...«éoér7etét, Spkheiyütt tör­vényeinket megsértve, bem von iák be a lakosságot az ii'"'Pk intézésébe, nem veszik f''»ve'efnbe az alulról jövő kez­deményezéseket. 1 avasatokat v-qovjs nem használták ki mse- f. virjsn azt a hatalma* erőt- p-nj a dolgozóknak az óliaro- hptsiom és államigáz.?p*és r’imká'ába való bevonásában műik, Nincs megfelelő jogköre p vé'lalati igazgatóknak sem F ■ csökkenti ' kezdeményező készségüket, felelősségérzetü­ket. a- elmúlt években több kez­deményezés történt az á'lam- iaazgatás egyszerűsítése érde­kében.. Egyes miniszterek, or- s-áof-s hatáskörű szervek ve­zetői. tanácsok végrehajtó bi- mr-sápápak. elpökej sok é? hasznos javaslatot tettek a ve- zelfs megjavítására. A jávas latok megvalósítása azonban n®m járj kellő eredménnyel. Az áliamtgazgatés megtpví, té«n és egyszerűsítése érdek/ ben a Minisztertanács a mi- n^ztAfiümok, orsziéos hatás­körű szervek- a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, az álla­mi hivatalok, intézmények vállalatok vezetői feladatává teszi, hogy saját hatáskörük ben gyakorlati intézkedéseket dolgozzanak ki és foganatosít­sanak az igazgatás egyszerűsí- !ése és hatékonyabbá tétele ér­dekében. A vállalati igazgatóknak és a tanácsi szerveknek az ügyek intézésében az eddi­ginél összehasonlíthatatlanul nagyobb jogkört kell adpi. emelni kell a vezetés színvo nalát. Meg kel! szüntetni egyes mi­nisztériumok és országos szer­vek felesleges, aprólékos be­avatkozását a termelés vezetői­nek és a tanácsi szervek mun­kájába. Egyszerűbbé kell lenn! az államigazgatási és vállalati apparátusok jelenlegi szerve­zetét, össze kell vonni a túl­zottan tagolt és a párhuzamos munkát végző egységeket és feleslegeseket meg kell szüntetni. Csökkenteni kel! az egyes gazdálkodó szerveknél e különféle funkcionális és ügy­viteli feladatokkal fogta1 kozó egységek, ügykörök számát. Az egyszerűsítési munka' úgy kell végrehajtani, hogy tovább szilárduljon a munka­fegyelem, növekedjék a szer­vezettség, egyszerűbbé. de egyben érdemibbé váljék az ellenőrzés, azay az egyszerű­sítéssel együtt megjavuljon az állami irányítás. Az állami és váüalatl igaz­gatás munkáiénTk meálnví- tása. bürokratikus iiavjnté- zés felszámolása érdekében a minisztériumok, a tanácsok végrehajtó bizottságai, az üzemek és hivatalok készít­senek javaslatot a dogozók, a leelohb szakemberek, tu­dósok bevonásával és haia- lékta’anul fogianalc hozzá annak megvalósításához. A minisztertanács felhívja I dolgozókat, az állami és tár­sadalmi szervezeteket, üzeme­ket, és intézményeket, hogv az igazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos javaslataikat 1956 július M-lg juttassák el az il­letékes minisztereknek, orszá­gos szervek vezetőinek, veav illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak. A minisztertanács kötelezi g minisztereket, az egyes állami és gazdasági szervek vezetőit, hogy saját hatáskörükben «kö­vessenek el mindent az ügyin­tézés egyszerűsítésére. A sa.ié hatáskörüket meghaladó kér­désekben a fennálló szabályo­zás megváltoztatására küldjék meg javaslataikat annak a felsőbb állami szervnek, amely a kérdést szabályozta. A meg­felelő éa leghatékonyabb igaz­gatási szervezet kialakításáért a miniszterek é§ az egyes szer­vek vezetői személyükben f? 'elősek. Azok a miniszterek, akiknek irányítása alstt a ta­nácsok végrehajtó bizottsága ná] osztály, vagy csoport mű ködik, a meayef végrehajtó bizottságok elnökeinek bevo­násával (szükség esetén járási városi és községi v. b, elnö­kök bevonásával is) kötéleaek megvizsgálni és megfelelő tn- ■ érkedéseket hozni szakterüle­tükön az irányítás és esysze- rűsítés ellenőrzésére. ületve erre _ vonatkozóan javaslatokat készíteni és a Minisztertanács r'é teripszteni, Azokban a kérdésekben, amelyek a miniszterek hatás­körét meghaladják, illetve, amelyek más szervek hatás­körét és ügyintézését érintik és egyetértés nem a’aku't ki. a minisztertanácshoz- kel! for­dulni, A megyei (fővárosi és megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságának elnö­kei éljenek a tanácstörvény­ben biztosított jogaikkal és for­duljanak a minisztertanácshoz olyan egyszerűsítési javasla­taikkal is. amelyeknek elfoga­dásában köztük és az illetékes miniszterek között vita van. A minisztertanács megálla­pítja. hogy az egyszerűsítés alapvető feladata: a tervezés, a beruházás, az anyaggazdál­kodás, a pénzgazdálkodás, a termelői árrendszer, a bére­zés és bérelszámolás, a szám­vitel és statisztika rendsze­rének egyszerűsítése. Ennek érdekében szükséges hogy a felsorolt funkciók egy­szerűsítésével kapcsolatos leg­fontosabb feladatok mielőbb kidolgozásra kerüljenek. Az il­letékes állami szervek vezetői, elsősorban az Országos Terv­hivatal elnöke, a pénzügymi­niszter és a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke, dolgozzák ki a fentiekre vonatkozó elő­terjesztéseket és 1956. július ■31-ig terjesszék a miniszter­tanács elé. A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatalt és a pénzügyminisztériumot, hogy az 1957. évi tervutasítást és költségvetési köriratot a jelen határozat irányelveinek meg­felelően dolgozzák ki. A minisztertanács bizottságot hoz létre annak megvizsgálá­sára, miként lehet a helyi ta­nácsoknál, a tanácsok végre­hajtó bizottságainál a kollektív vezetést erősíteni, s hatáskörü­ket növelni. A bizottságnak 1956, december 31-ig ki kell dolgoznia: milyen intézkedések eldöntése tartozik a tanácsok végrehajtáó bizottságai és mi­lyen kérdések eldöntése a ta­nácsok kizárólagos hatásköré­be. E munka során felül kell vizsgálni a taná­csi szervek működésére vo­natkozó határozatok és a gyakorlati tapasztalatok fél­használásával javaslatot kell tenni az egyes hatáskörök pontos meghatározására. A minisztertanács utasítja a gazdasági miniszteriket, hogy vizsgálják felül a vállalati Igazgatók jogkörére vonatkozó utasításokat abból a szempont­ból, hogyan-lőhetne a vállalati Igazgatók hatáskörét tovább bővíteni, A saját hatáskörük­ben elintézhető módosításokat kötelesek két hónapon belül végrehajtani- Az olyan kérdé­sekben, amelyekben a minisz­tertanács dönthet, a miniszte­rek forduljanak javaslataikkal a minisztertanács elnöksége, illetékes tagjához, akinek ve­zetése alatt a miniszterek kö­telesek az igazgatóságok veze­tőinek és az üzemi igazgatók­nak a bevonásával négy hóna­pon belül kidolgozni azokat a gyakorlat) intézkedéseket, amelyek a vállalat) igazgatói jogkör további jelentős kiter­jesztését szolgálják. A minisztertanács felkéri a dolgozók társadalmi szerve zet'eit, hogy közreműködő síikkel és javaslataikkal tá mogassák az egyszerűsítés munkát, mozgósítsák a dől gőzök széles tömegeit aktív részvételre a munkában. Az egyszerűsítési javaslato­kat, tervezeteket a dolgozók körében vitára kell bocsátani. Lehetőséget kel) adni arra hogy a vitában államigazgatási és vállalati szervezési kérdése­ket jól ismerő elméleti és gya­korlati szakemberek is rgszt- vegyenek. A vitában elhangzott javas­latokat a tervezetek' végleges szövegének kidolgozásánál messzemenően figyelembe kell venni. A fejlettebb gazdálko­dási rendszer megvalósítására, valamint különféle egyszerűsí­tési megoldások bevezetésére a miniszterek néhány vállalatuk­nál folytassanak kísérleteket. Hasznosítani kell az egyszerű­sítési és szervezési munkával kapcsolatos külföldi tapaszta­latokat is. Negyven forintos tehenek Május nyolcadikén egy­szerre négy kényszervágott tehén húsát találták rom­lottnak és kobozták el a közfogyasztás elől a Pécsi Húsipari Vállalat állatorvo­sai. Hússal egyébként sem bővelkedő napjainkban ez a hír egymagában is vUnatet- szést szülne, de ha nem hall gátjuk el azt sem, hogy mind a négyet egy hely rőt a pécsváradi földművesszóvét­keiéitől küldték a városba — enyhén szólva felszisszen az ember. Felszisszen és a dolgok nyomába ered. Daradics Lőrinc hatgyer­mekes bánya-lóávoló és Kán­tor Lajos, ugyancsak hatgyer mehet egyéni gazda jószágai vadlóherétől fiivódtak fel a hidast legelőn, A két bajba­jutott kárát menteni Igye­kezve, a közelben Jé vők idő­ben elvágták a két tehén nya­kát — nehogy a hús ára is veszendőbe menjen. A negy­ven esztendős gyakorlattal rendelkező és megyei köz­megbecsülésnek örvendő dr, Merényi István körállatorvos tüzetes vizsgálat után a Pécs- váradi földmfivesszövetkezet- hex irányította a fogyasztás­ra alkalmasnak talált húst. Személyesen ügyelt fel arra, hogy a tisztasági előírások­nak megfelelően helyezzék el a szekéren és időben elin­duljanak vele A szövetkezei vágóhídién sxó nélkül át is vették tőlük a húst, annyit legyezve meg. hogy a pénzt meid portán küldik ki nekik A más halával törődő szomszédok Hidason meg­mentették a két gazdát at­tól hogy jószágaikat a döo- kútba vessék, de a véesvára- di földmüvessxövetkezet vá­góhídi részlegének hanyag­ságával már nem mérkőzhet­tek meg. A húst ugv°nis csak két nap múlva szállí­tották tovább Pécsre, akkor­ra azonban már csakunyan megromlott, A posta a fogas "Zresek helvett mindössze 40- 40 forint dögpénzt hágott a két szerencsétlen portára Kdnforéknak rá egy hétre 0 lovuk is elhullott és a csőd szélén állnak, mert a föld- művassíövetkéset úgy lát­szik, azt gondolta, hogv ^ ha a kárt már meg is csinálta, — annak lapét igyák meg a anzdák. Ezek az emberek tá- iékozatlanságukban, bátorta- lánságukban nem mertek senkihez sem fordulni, Tud­ták hogy Fehér Józseffel- Nagy Józseffel a hírek sze­rint ugyanígy bántak el an­nakidején és már-már bele­törődtek pénzük elvesztésébe. — Ugylátszik, — jegyezték meg keserűen, — hogy ne­künk több a kötelességünk, mint az igazságunk. Láng Miklós megyei fő- állatorvosé g szó: — A Hidastól Péesváradig tartó háromórás úton a hiIs nem változhatott meg. Ha Pécsre az átvételtől számított második navon mégis fcl- imsználhatatlanul érkezett, az semmi esetre sem a gazdák hibája, hanem a pécsváradi tárolásé. Világos, mint a nap, hogy ezeknek az embe. raknak pénz jár! Pénz a jó­szágokért. Ezzel teljesen egyetértünk és rövidesen az is k>d*~ül. hogy milyen úton-módov in­tőit el mégi.S a hús fécste. A vágóhíd átvevője, aki az állatorvosok megdönthet­ien -érveivel szemben is azt állítja, hogy a hús md­kor büdös volt, amike.- • ti­ltásról hozták (miért '‘ette át?) — a Pécsre való tovább- ssállítás előtt nem kért nVat- orvosi felülvizsgálatot é« vény ellenesen. 'sz&lHtójd zolvány nélkül indítottn r>t- nak az akkor már leg romlott árut. Emi nm*ol­tói a vágóhíd siralmas r, ri- notárp. és mindjárt, nvO’án- l'aló. homi ilyen hehiev hónu- nyen születnek felelőtlen ez embereket semmibe pivA in­tézkedések. A felbontott ál­latok között otthonosan -Mr-. kál az átvevő •olnaaikvtn't*n. a koromlyukból hullik « tör­melék. tíz lépésnyire lefödnt- lenül Párázik a szennnofídör és a vízvezeték is javltntlan már. ki tudja mióta Azoktól, akik ennyire nem adnak sem­mit a tisztaság megteremté­sére. azt sem nn-hhtiuk el, — hogy más emberek eaész- séqére megfelelően vigyázza­nak. Agitátoraink, a sajtó e rá­dió pen. mint nan im/eksrik megvilágítani az embereknek a párt politikáját. De amit építünk, azt máról holnapra lerorttiák a Paradies lőrin- cek, Kántor Lajosok előtt az n életükbe váoó ilyen rih’h* mulasztások, ha nem .pnloál- talnak nekik a jédd’iormh- han, azonnal igazságot ft ezen túlmenően itt az ideje, hogy rendet teremtsenek a kénvszervágott jószágok hú­sának gyors kimérése köHll. Mert ÚgnldtSZik, hogv nőim-, sek szerint annyira so1’ n hús. hogy égés? teheneke1 é-. ■ ár­tereket dobálhatnak ki. saj­nos eddig megtorlatfngvl a szemétdombra, a dögkutakba, TtiiifÍ€’«(tM4'i l»eszíim©I«U I, kerületi Május si-én este « őrekor Re resztes Mihály né és Fries? Janos « Bzabolee lelepi ikkoiéhen. sete v érékor Slivec* György es Becker Gézáné az MDF Szőlőhe­gyi pártba zéban. Június l-én este 6 órától Moör József és Háromszéki Vilmosné Leveleink nyomában Mégis meglesz a kövesut A napokban a vajszlói Szent István utca lakóitól levelet kapott szerkesztőségünk, Fel­háborodottan közölték, hogy utcájuk javítására tárolt kö­böl, és zúzalékból egyesek ko- csiazámra hordanak el a ta­nács engedélyével. Az ügyet a helyszínen kivizsgáltuk és meg állapítottuk, hqgy elégedetlen­ségük indokolt, A tanács tavaly elhatározta, hogy megépítteti a Szent Ist­ván utcában a köves utat- Az Ütfennartó Vállalat mérnöke fel is mérte az útszakaszt és megállapította, mennyi kőre, zúzalékra van szükség. A ta­nács a követ megrendelte és az nyáron meg is érkezett. A több vagon kő lerakásához a< utca lakóinak segítségét kér­ték. Fiatalok, idősebbek egy­aránt örömmel siettek az állo­másra, nehogy fekbért kelljen fizetni. A társadalmi munká­sok között ott volt Ferenczl elvtárs, a tanácstitkár is. Azóta elmúlt majdnem egy esztendő és május 10-re ki­tűzték az építést. Az utea la­kói boldogan fogadták a hirt És amikor mái"* közepén moc jelent a vontató és lófegatos ko­csi, örültek, hogy végre telje­sedik a vágyuk, gajpos, nem ez történt. A kocsik valóban megrakodtak kővel, de nem az útépítéshez szállították, hanem Porkoláb Dezső portájára. De milyen jogon hordták el a köztulajdont? Vagy Váci Pál hogyan kaphatott egy vagon zúzalékot tavaly júniusban, amit aztán köbméterenként 110 forintért továbbadott? Ezt nem értették a Szent István Utcai lakosok és jogosan kér­ték számon a tanácson. Pénteken délután Egerváriék konyhájában percek alatt ösz- szegyűltek az utca lakói. Min­denki véleményt mondott. A kő községi tulajdon, nincs jó- ga senkinek széthordani. • • Mem ezt várjuk a tanácstól -. ■ Soha sincs adóhátralékunk, a községfejlesztési járulékot is azonnal befizettük, hát nem érdemeljük meg a köves utat? A sok kérdésre a tanácson válaszoltak: — Jogos a Szent István ut­cai lakók panasza — fogad Ferenczl elvtárs, a községi ta­nács titkára. — A vetés ide­jén azért nem mertük elkezde­ni a? építkezést, mert Bitó' tartottunk, hogy nem lesz elé társadalmi munkás. A kő köl­csönadását megszavazták a tanácsülésen és átvételi elis­mervényt írattunk alá. Nem gondoltuk, hogy ilyen balul üt ki a dolog, Váci Pálnak már júniusban vissza kell adnia az anyagot, s Porkoláb elvtárs is rövidesen beszerzi, úgyhogy az útépítést nyugodtan elkezdhet­jük, 36 000 forint is biztosítva van.•• Ha az idő engedi, május 27- én reggel hozzá is fognak a munkához — ígérte Ferenczl elvtárs. Gondoskodott szak- irányításról is: Balika Sándor elvtársat június 1-től kikéri az Útfenntartó Vállalattól. A tanács bízik a Szent Ist­ván utcai lakosok lelkesedésé ben s maga is mindent meg­tesz az út mielőbbi elkészí­téséért. Sika János elvtárs, a lanácselnökhelyetles egymaga 2 000 négyzetméter kőalap be- hordását vállalta. Már most csak az kell majd, hogy a la­kók ígéretükhöz híven telje­sítsék társadalmi kőtelesséoü két és bízzanak továbbra is a ‘anacs dolgozóiban, segítsék munkájukat sajátmaguk é.s ' özségük javára. Kercnyi Margit ei z üreg meszes! szakszepvezeti helyiségben, Boez György e.s Bá­lái Janó* cute 7 órától a Vaoaa U. falusi pártházban. ti, Kerület: Május 30-án délután « órakor Arató Pátaé az Ágostot) töri ai- talánijs iskolában, Schnabel Ma­ria fia Pellfirüi Jóíscf az Ajos- ton tért általános iskolában. május 51-én délután tt órakor tjr. Hámori László Rt Agoslutt téri általános iskolában tanai*tagi be­számolói tart. \ tanácstagok 1'OGAÜrtOUAl: I. kerületi Május 28-áp (hétfőn) este 6 o. kor Czart Ferenc a megyei bárt végrehajtöbizattáág tagja, a váro­si pártbizottság első titkára er Vass György a Deutsch lasing, ban, Lueza Jánosné cs Kal.nar Kálmánná a Koksztniivek Itulluv- házában, Mátyás Jenő és Kernén' Zsigmond este 5 órakor a Petiit laktanyában, május 3|-én (csütintökön) est« 6 órakor Herbgzt Konrádtie Sztergár János a Voroaüov úti iskolában. Vagy Károlyné és t o-. dor Ferenc az újmeszesi p.v.'t- házban, Június t-én este 8 órától Tótit Istvánná és Papp Istvánná az ti.r meszesi pártszervezetben, Schef­fer Károly és Cséplő Gyula a pécsbányalelep! kultúrhézban. Június 2-án este 8 óidtól Ifj. Bíró János fis Szüra József a Szabolcs falusi kuUÚrházban. II. kerületi Május 31-cn délután fi óra km Haraszti Pál és Gyurkar Vince a kertvárosi általános iskolában. III. kerület: Május 28-án este S érakor V'arga Lajos és Jesenszki László a Kelteti Vállalatnál. Läufer Helga a Prdsgóetet Főiskolán május !9-én délután fi órakor Marton Istvánná és dr, Gál Cvu- láné a Petőfi utcai isit"111, Malus 30-án délután 8 ó*’’11 rir■ Hann Itezsó és V-ltM István" ‘ t Keltető vállalatnál tanácstagi fo­gadóórát tatig Román József ®cíé$*s©qügyi miniszter nyilatkozata a ferhesség megszakításának új szabályozásáról A minisztertanács az elmúlt napokban tárgyalta a terhesség meg­szakításával kapcsolatos kérdéseket és erre vonatkozóan határozatot hozott. A határozattal kapcsolatban Román József egészségügyi mi­niszter nyilatkozott a Magyar Távirati írottá munkatársának. Társadalmi-gazdasági éle­tünk fejlődése az utóbbi évek­ben egyre fokozottabban indo­kolja, hogy a szülétek számá- nah alakulását ne elavult jog­szabályok, hanem a család, at anya érdekei befolyásolják.' Fejlődésünk, épitőmunkánk viszonyai, feladatai esetenként teremthetnek olyan körűimé-' nyékét,- amelyekben méltány-' landó az anya kérelme terhes­sége megszakítására. A minisztertanács a család érdekei,’ a dolgozó nők egész­ségvédelme, anyaságukhoz va­ló joguk figyelembevételével szabta meg a kérdés rendezé­sének irányelveit.- Ennek nyo­mán az egészségügyi minisz­térium egyszerűsíteni fogja a terhesség megszakítása körüli eljárást. A helyi kórházak szü­lészeti osztályai mellett mű­ködő bizottságok közvetlen meghallgatás útján fogják mérlegelni a megszakítás egészségi vagy családi indo­kait, A bizottságok feladata lesz — az engedélyezésen kí­vül — a felvilágosítás a meg­szakítás egészségi kihatásairól, valamint a meggyőzés olyan esetben, amikor a kérelem indokolatlannak látszik. Miután a terhesség műtéti megszakítása — különösen is­mételt esetben — az egész­ségre nem veszélytelen, gon­doskodunk arról, hogy a nem kívánatos terhességek megelő­zésére megfelelő ártalmatlan zerek kerüljenek forgalomba •s ezeket az egészségvédelmi anácsadásokon ismertessék. A terhesség megszakítása i jövőben is csupán gyógyin ézetben lesz engedélyezhető, lletve végrehajtható. Az en­gedély nélkül, intézeten kívül végzett megszakítás bünteten- lő marad. Az indokolatlanul zigorú, elavult büntetöszaba- yok módosítására teendő in- ézkedés javasolja az üzlet sze­tten, kuruzsló által, az egész­éget veszélyeztetően, tiltott nódott végzett terhesség meg­szakítás komoly büntetését. Az előbbiek szerint kiadan- ló intézkedések célja nem az. togy megkönnyítsék a terhes- ég indokolatlan megszakitá- ,át. Ellenkezőleg: éppen az myaság erkölcsi alapon való isztönzése, az anyák által ki­tűnt terhességek útján. Kor- nányzatunk további intézke- lésekkel, kedvezményekkel 'ogja elősegíteni az anyaság, i gyermeknevelés mind ked­vezőbb életfeltételeit. A ter­hesség, a szülés, a gyermek, tele a család védelmének ügye romosak egészségügyi kérdés, hanem egész társadalmunk, lövőnk ügye. Ahhoz, hogy a hozott helyes határozat céljai- rak megfeleljen, egész népünk megértésére, támogatására is szükség van, — fejezte bd-nyt- 'atkozatát Román József tgészségügyi miniszter,

Next

/
Thumbnails
Contents