Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! "DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A BARANYA MEGYEI PA'GTBIZOTTSA'G ÉS A MEGYEI TAKIAtS^TA XIII. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR Kevesebb keresztszállítást — jobb anyagellátást! KEDD, 1956 MÁJUS 32 Megyénk építőipara, eredmé­nyekben gazdag, sikeres esz­tendőkre tekinthet vissza. Me­szesen, Komlón és Vasason — csak a nagyobb településeket íigyelembevéve — sokszáz új ház, kedves családi otthon lé­tesült. Az építőipar sokat fej­lődött. Ennek köszönhető, hogy képes volt az évről-évre növekvő feladatokat végrehaj­tani és képes 1956-ban is sok­száz lakással többet építeni, mint az előző esztendőben. Csak a Baranya Megyei Építő­ipari Vállalat több, mint 50 millió forintot használ fel idén lakóházak építésére. Az építőipar munkájának eredményességét elsősorban az anyagellátás befolyásolja. Az anyagellátás pedig jórészt at­tól függ, hogyan teljesíti tervét az építőanyagipar. Az építő­anyagipari üzemek teljesítet­ték januári tervüket, a feb­ruári időjárás miatt azonban kénytelenek voltak több üzem­ben — így a beremendi ce­mentgyárban is — csökken­teni a termelést. A februárban keletkezett lemaradást még most is érezzük. Köztudomású azonban, hogy az építőanyag­ipar dolgozói most derekasan dolgoznak és küzdenek az épí­tőipar igényeinek kielégítésé­ért. Hol van mégis hiba? Mi súlyosbítja a nehézségeket? Az építőipar nem áll közvet­len kapcsolatban az építő­anyagiparral. Köztes szerve az Anyagellátó Vállalat, amely­nek munkájában még sok a kifogásolnivaló. Még nagyon sokszor előfordul, hogy az épí­tőipar nem kapja meg a szük­séges építőanyagokat. Nem az­ért, mintha . egy-egy fajta anyagból nem állna mindig elegendő rendelkezésre, ha­nem azért, mert az anyagok irányításával foglalkozó szerv­nél több esetben felületesen intézik el az igénylő vállala­tok kérelmeit. A Beremendi Cementgyár jóminőségű 500-as szilárdságú cementet gyárt. Mi­vel nincs mindenütt szükség ilyen jó anyag felhasználására — a megye építőipari vállala­tai Hejőcsabáról 300-as, Lábat­lanból 400-as cementet is kap­nak, a beremendi cementet pe­dig az ország különböző ré­szeibe szállítjuk. Ez helyes — használjunk minden anyagot ott, ahol arra legnagyobb szükség van. De — tehetik fel a kérdést az építők — ha a beremendi cementet nem hasz­nálhatjuk, miért kell a bere- mendinél is jobb minőségű 600-as tatabányai cementtel építenünk, amikor ezt még a szállítás is drágítja? Jogosan méltatlankodnak azon is, hogy egyes baranyai téglagyárak, mint a mohácsi, dunaszekcsői üzemek is — Sztálinvárosba és Budapestre szállították a téglákat az árvíz előtt, a bara­nyai építkezéseken pedig zala­egerszegi, nagykanizsai, sőt alföldi téglát falaztak. A ba­ranyai téglagyárak sok téglát küldenek az árvízsújtotta terü­letekre. Nagy szükség van erre a segítségre, meggondolandó azonban, hogy cszszerűek, gaz­daságosak-e ezek a szállítások és ezen túlmenően a drága ke­resztszállítások miatt nem okoznak-e átmeneti anyagellá­tási nehézségeket?! Megyénk­ben most különösen sok „ide­gen“ téglát használunk fel az újjáépítésre való hivatkozás­sal. A kanizsai, zalaegerszegi és alföldi tégla ezrenként és százkilométerenként 100 forint­tal drágul — s havonta több­millió darabról van szó! Ugyanakkor, amikor búsás árat fizetünk az alföldi tégla szállításáért — mi Baranyából a Pest melletti Érdre küldünk téglákat. Nem volna-e okosabb ha az alföldi téglát Érden rak­nák le, mi pedig megyén be­lül használnánk fel tégláin­kat? A keresztszállítások mellett a tervszerűtlenség is gátolja a folyamatos anyagellátást. Az előregyártott elemekkel köny- nyebb és gyorsabb az építke­zés, építőink szívesen is hasz­nálják. Ezért az előregyártó üzemek már nem tudják kielé­gíteni a szükségleteket. Az a „rend“, hogy az építőipari vállalatok beadják igényeiket az Anyagellátó Vállalathoz, azután a gyártó üzemek érte­sítést küldenek a rendelés el­fogadásáról, vagyis „visszaiga­zolják” azt. Ezután az építő­ipari vállalat — ha nem ele­gendő a visszaigazolt mennyi­ség — „gondoskodik magáról“. Előfordul, hogy erre a gondos­kodásra már kevés idő jut. mint a Baranya Megyei Épí­tőipari Vállalat esetében tör­tént. Az ÉM 1. sz. Épületelem­gyár értesítette: „A rend ked­véért még megjegyezzük, hogy t. Cím részére sokkal nagyobb mennyiségű panel van a II. n. é.-re visszaigazolva, mint amennyit szállítani tudunk ... ez ért cca csak a visszaigazolt paneluk felének leszállítására számíthatnak". A szervezet­lenség, meggondolatlanság ma­gasiskoláját bizonyítja az is. hogy a pécsi mészüzemek ter­mését Pesten osztják el és hogy a megyei építőipar csak nagy „verekedések“, költséges tele­fonbeszélgetések árán tudja megszerezni magának a szük­séges mészmennyiséget, pedie Pécsett ebből bőven állna ren­delkezésre. Itt az ideje, hogy változtas­sunk a felsorolt hibákon. Ter­mészetes, nem rftegy majd könnyen. Műszaki és gazdasá­gi vezetőink harcoljanak az észszerűbb anyagellátásért, küzdjenek a keresztszállítások megszüntetéséért, tárják fel és segítsenek kijavítani az ezzel kapcsolatos hibákat. E hibák megszüntetésével fel kell ké­szülni az építőiparban azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyet a második ötéves terv javaslat tűz elénk: „Az építő­ipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a bs- ruházási és felújítási célkitű- i zéseknek megfelelően betölte- »1 ni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések terv szerű megvalósításában.“ Á Pécsi Szénbányászati Tröszt törlesztette májusi adósságát As JfNDSZ egyesült a Hasafíá.9 Népfront-mozgalommal Hétfőn ülést tartott az MNDSZ országos elnöksége. Az ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet le- kis József, a Magyar Dolgo zók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Szabó Pál, a Hazafias Népfront országa tanácsának elnöke. Ratkó Anna, az Országo; Béketanács alelnöke, az MNDSZ intézőbizottságának tagja, nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy anna.1 egyetlen napirendi pontja az intézőbizottság beszámolója a nők köjtött végzett politika' munka helyzetéről és kiszéle sítésének további feladataim1 A beszámolót Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke Ismertette« Nagy tetszéssel fogadott be­számolója végén javasolta« hogy az országos elnökség mondja ki az MNDSZ egye­sülését a Hazafias Népfront­mozgalommal, az üzemekben pedig a nők közti munka irá­nyítását a szakszervezeteknek adják át. Javasolta végül, hogy az országos elnökség alakuljon át a Magyar Nők Országos Tanácsává. A beszámoló után megindult t vita. A vita bezárása után Vass stvánné válaszolt az elhang­zott felszólalásokra, majd az országos elnökség egyhanju- 'ag határozattá emelte az in­tézőbizottság javaslatát. A Pécsi Szénbányászati Tröszt május első felében több mint ezer tonnás adósságot halmozott fel, aminek főoka a tröszt legnagyobb termelő ke­rületének, Szabolcs-bányának elmaradása volt. Ezt az elma­radást a tröszt dolgozói az el­múlt napok erőfeszítése ered­ményeként megszüntették és különösen jó — 111.9 száza­lékos — tervteljesítést értek el a szombati három harma­dos termelő műszakban. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt ezzel száz százalék fölé jutott és éves terve felett eddig 2500 tonna szenet adott. A javuló munkában nagy jelentősége van a három ke­rület — Vasas.Pécsbánya, Sza- bocs — és a frontbrigádok nö­vekvő versenylendületének. Az élen a vasasi bányakerület jár. de az esedékes májusi tervét túlteljesítők közé került Pécs- bánya és sokkal csökkentette adósságát Szabolcs-bánya is. A frontbrigádok vetélkedésé­ben egyenletes jó munkáról ad számot a vasasi Hegedűs Já­nos DISZ frontbrigádja. Hege­dűs János nagy szeretettel fog­lalkozik a csapat fiataljaival. Az ő keze alatt nőtt a tröszt egyik legjobb vájárává a 19 éves Szabó József, aki nemré­gen végezte el a vájáriskolát Szabó József nem ritkán egy­maga annyi szenet rései ki, mint a Hegedűs brigád — szin­te kiváló — vájárai közül ket­ten, hárman és az év kezdeté­től több mint hatszáz csille szenet termelt előirányzata fe­lett. Jó munkája jutalma havi 4—5 000 forintos kereset és a verseny legjobbjainak járó szá­mos értékes jutalom, legutóbb például egy mosógépet kapott. Mohácsi tanitónő nyerte a százezer forintos főnyereményt Befejeződött az. I. Békeköl­csön tizedik sorsolása. Most véletlenül úgy esett, hogy a Baranya székhelyén lefolyt sorsolás főnyereményének nyertese baranyai lett. Ez kivé­teles eset, mert általában a szerencse nem ott osztotta leg­bőkezűbben a nyereményeket, ahol a húzások lefolytak. Bosnyák Momirné, a mohá­csi belvárosi fiúiskola tanító­nője azonban örül ennek a ki­vételes esetnek. Kétszáz fo­rintos kötvényével kerek száz­ezret nyert. Mikor az Országos Takarékpénztár motoros tiszt­viselője felkereste a hírrel, nem is akarta hinni. Mire azonban telefonon beszéltünk vele, már megnyugodott é# ter­veiről is beszélt. — A pénzt egyelőre bent­hagyom a takarókban — mon­dotta. — Ebből tataroztatom majd házamat, felruházkodunk és különösen sokat kap majd hatodikos kisfiam. — Mikor veszi át a nyere­ményt? — Már holnap bemegyek Pécsre, felveszem a kötvényre a pénzt és kiváltom a takarék- könyvet. . Többet nem tudtunk beszélni a szerencsés nyertessel, mert sorra jöttek hozzá kollegái, is­merősei, hogy gratuláljanak Mohács közszeretetben álló pedagógusának. Hat vagon cseresznye A Mecsek napsütötte lanká­in elterülő gyümölcsösökben — a többnapos esőzés után — új­ra megindult a munka. A ta­vaszi talajápolást — a szántást illetve tárcsázást — mintegy nyolcvan százalékban elvégez­ték már a termelőszövetkeze­tek és az egyéni gazdák. Most a levéltetvek és a gombás kár­tevők elleni védekezés, perme­tezés folyik megyeszertc,. A virágzás és a mhgkötés után ítélve mandulából, kaj­sziból és dióból gyenge' ter­més, almából, szilvából és őszibarackból pedig közepes termés várható. A becslések szerint a cseresznye- és a meggytermés helyenként még a múlt évit is meghaladja. A üécsváradi Dózsa Tsz-nek a Zengő déli lejtőjén 50 holdas cseresznyése van. A fák kitű­nően virágoztak és jó volt a magkötés is. Tavaly mintegy hat vagon cseresznyéjük ter­mett, s a tagok most úgy szá­mítják: az idén több is lesz ennél. A szigetvári Kossuth Tsz IS holdas, kitűnően gondo zott gyümölcsöskertjében az idén nyolc holdon terem majd alma és körte. A híres pécskörnyéki gyű mölcsösökben 120 ezer őszi barackfa virágzott az idei ta­vaszon. A sárgahasú barack ban jelentős kárt okozott a zord időjárás, a fehérhúsúból azonban jó, közepes termés várható. Úgy számítják, hogy — a múlt évihez hasonlóan — az ősszel negyven vagon őszi barackot exportálnak a pécsi gyümölcsösökből. Babits Mihály emléktáblát helyeztek el Pécsett Bensőséges ünnepség kereté­ben leplezték le május 20-án a diák Babits lakóházán Palko- vits Lajos pécsi szobrászmű­vész által készített remek bronz domborművet. Az em­léktábla elhelyezésének gon­dolata a Janus Pannonius Gimnázium irodalmi szakköré­ben fogamzott meg, s így a Városi Tanács Népművelési Osztályának támogatásával Pécs egy szép emlékművel gya­rapodott. A márványba helye­zett reliefet a Zrínyi utca és a Váradi Antal utca sarkán lévő ház falába helyezték, mert itt, a délrenéző egyabla* kos kis házrészben lakott, ta­nult Babits. Az ünnepséget a Himnusz vezette be. Tárnái Erika II. c. osztályú tanuló ezután Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom c. versét szavalta, majd. dr. Harcos Ottó tanár tartott emlékbeszédet, s vette át Pécs város dolgozói nevében a táblát. Ezután Wesztl Márta III. a oszt. tanuló Babits: Utca, estefelé c. versét szavalta, majd a volt osztálytársak Kö­zül Sós Nándor emlékezett Ba- bitsra. Ma megkezdik Nagypallon q szarvaskerep betakarítását Kedden reggel a tízholdas szarvaskerep lekaszálásával megindul az idei takarmány­betakarítás a nagypalli Búza­virág Tsz-ben. Az előző napi megbeszélések szerint tizenkét kaszás áll neki a Mészföld dű­lőben sárgán virágzó takar­mánynövénynek, amely annyi­ra megdőlt, hogy kaszálógép nem boldogulna vele. A fér­fiak azután aratásig jóformán le sem teszik a kaszát. — A szarvaskerep után a lucerna, majd a réti széna, végül a gomboshere letakarítására ke­rül sor: jóval több szénát akarnak készíteni, mint az el­múlt esztendőben. A termelőszövetkezetet hosz- szú ideig visszavetette egy ál­latmérgezés, amely tavaly igen sok sertés elhullását okozta. Azóta helyreállt az állomány és most sor kerül­het a tehenészet fejlesztésére is. A szövetkezet — számol be Gál István elnök elvtárs, — az illetékesektől azt kéri, hogy megvehessen nyolc OFA-házat, melyeknek elhanyagolt - gazda­sági épületeiből kitermelhet­nék egy új, százférőhelyes te­hénistálló anyagát. Addig is, míg az engedélyt meg nem kapják, — annyi takarmányt készítenek, amennyi elegendő lesz a növekvő jószágállo­mánynak Is. 132 százalékra teljesítették tavaszi tervüket megyénk gépállomásai A Gépállomások Megyei Igazgatóságának jelentése hírt ad arról, hogy a megye gépál­lomásai, melyek már május elsejére túlhaladták a száz százalékot — május második dekádjában elérték a tavaszi tervek 32 százalékos túltelje­sítését. Szolgáljon a traktoro­sok és a vezetők dicséretére az a tény, hogy a tervnek min­den részletét valóraváltották. A legújabb értékelés szerint, amely az összes traktormun­kákat veszi alapul, a nehéz, hegyes terepen gazdálkodó szentlászlói gépállomás a me­gyei első, 153,2 százalékkal. Igazgató: Cetli Mihály elvtárs. Második Palotabozsok 146.9 (Pálkúti Keresztély), 3. Mágocs 146,— (Nagy Béla), 4. Sziget­vár 142,— (Méhes Lajos), 5. Boly 137,5 (Varga István). A megyei rangsor legutolsó he­lyét elfoglaló vajszlói gépállo­más is 100,5 százalékra telje­sítette tervét. tokost Sok a földjük? — Segít a gép r A " gyöngyösmelléki Szabad Nép Termelőszövetkezet 38 taggal 400 hold földön gazdál­kodik. Ennek ellenére május elsejére a tavaszi vetést befe­jezték. Kukoricájukat és nap­raforgójukat géppel négyzete­sen vetették. Húsz hold bur­gonyájukat is a gépállomás burgonyaültelö gépe tette a Mohácsszigeten a kövesút men­tén már felállítják az új vil­lanyoszlopokat. Az oszlopok erős betonlábakra kerülnek. Az új házakba új vezeték viszi majd az áramot pót alszol, s kezdődik az épít­kezés. — Egy szoba-konyhás lakást építünk — tervezi a gazda. — ■Tó lenne hozzá még egy szo­ba is, kellene is — fortyan fel nagy hirtelen. — Kellene, kellene az igaz, — csitítja a tanácstitkár. — De ahhoz rengeteg tégla, építő­anyag is kellene. Honnét ve­gyünk? — Adja az állam. — Az állam sem bír min­dent. S jobb szeretnéd, hogy neked kétszobás lakásod le­gyen, a másiknak meg ne jus­son tégla? A gazda elhallgat. Meggyőz­ték, nem győzték meg? Ki tud­ja. Az igaz, hogy jó lenne most építkezni szép nagy la­kást, barátságos otthont... — Építhetsz jövőre is, vagy két év múltán egy szobát hoz­zá. A mérnökök majd úgy tér* vejik az épületet. Kozári István megnyugszik, így nincsen semmi hiba. El* dobja a cigarettát, odabiccent, aztán jól kézbefogja a lapátol* s hajtja tovább a munkát, j Földmíivess7öveilcezetek a Dunán'» i Naplóén Ma Vajszlón, Vcmcndcn, Himcsházán, Bolyban, Sza­badszentkirályon, Mágocson, Beremenden és Nagydob­szán új szervek kapcsolód­nak be a Dunántúli Napló terjesztésébe: a földműves- szövetkezetek. A földműves­szövetkezetek dolgozói ön­ként vállalták a megyei pávt- bizottság és a megyei tanacs lapjának terjesztését, hogy körzetük legeldugottabb köz­ségeibe is egyre nagyobb számban egyre több család asztalára juttassák el lapun­kat. ildbe két nap alatt hat dol- ;ozó. segítségével. A község gyénileg dolgozó parasztjai is alfigyeltek arra, hogy a sok -jldön kevés munkaerővel, a épek segítségével milyen yorsan és jól elvégezték a vé­ért! Kloffer Pál Talán csak a háború után ‘ lehetett ennyire elpusztult községeket látni. Háború volt Homorúdon is, a természet ha­dakozott az ember ellen. A je­ges ár űzte ki otthonából, s a jeges ár tette hajléktalanná az j embereiket. — A házak 90 százaléka j összedőlt — mondja a tanács- j , titkár elvtárs, Kövesdi Ist- I , ván. , összedőltek a vályogból j emelt régi viskók, de leomlott I ! sok újonnan épített lakás is. * , Csak az alapok maradtak meg. j ,Más nincs is jóformán Kozári | i István telkén. i A gazda ott tesz-vesz az ud- { i varon. A szép májusi nap más- t ikor a határba hívná, most itt- ihon kell maradnia, hogy ott- ihont építsen családjának. Ott ivan mellette két nagyobbik 11 gyermeke is. A kis kétéves f Anti alig tudja felemelni a ka- i Í lapácsot, de azért segédkezik ; ő is. 1 Anti, pld Anti, hogy fogsz 1 majd visszaemlékezni ezekre a 1 szörnyű napokra. Tíz év mul- 1 tán, húsz esztendő múlva eszedbe jut-e. milyen pusztítás 1 ►- dúlta szét szép otthonotokat? 1 ’alán csak majd az apád me- éli el és az apád mesél arról 5, hogyan fogott össze a nép, z ország, hogy újra szép la- ;ásban, barátságos otthonban ajthasd álomra a fejed, ami- :or elfáradtál a sok szaladgá- isban, játékban — estére. Persze még sok este kell, iogy beköltözhessetek az új akásba, De már csak l—2 na­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents