Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

MM MÁJtrs 20 N A P T ó s Tárolási problémák a Szigetvári Konzervgyárban A Szigetvári Kon zervgyár két dol­gozójával, Simon János tervosztály­vezetővel és Pálf! Cézár statisztikus­sal járjuk a gyár területét. Az ud­varban, amerre csak nézünk, se­rényen dolgoznak. Több helyen épí­tők keze nyomán magasodnak a fa­lak. Ebben az év­ben több, mint 1 millió forintot fordítanak be­ruházásra, felújításra. — Egy épület kibővítésével új kész­áru raktárt létesítenek. Ez az éoület kétemeletes lesz, a szál­lítást felvonó végzi, az egyen­letes hőmérsékletet pedig köz­ponti fűtés biztosítja. A jég- üzémet is új épületbe költözte­tik. — A legégetőbb problémánk most a raktárkérdés — mond­ja Simon János elvtárs. — A most épülő készáruraktár csak részben oldja meg a tárolást. Hogy meggyőződjön ennek iga­záról, menjünk a kádárműhely fe’é — javasolja. A kádárműhely körül hordó­hegyek. Bent a műhelyben és előtte 11 kádár dolgozik a hordók javításán. — Látja elvtárs, a sokezer hordó fölé tető kellene. Egy hordóraktár sokat segítene — mondja Pálfi Cézár. — Kép­zelje el — folytatja — télen- nváron, ősszel, tavasszal itt állnak ezek a hordók, eső ve­ri. nap szívja őket. Sok hasz­nálhatatlanná válik. Pedig nem kis érték ez. De menjünk tovább! A gyár most több új gépet is kapott. Az értékes gépeket — mig be­szerelésre nem kerülnek, — el kellett valahol helyezni. De hol? Nem volt rá más lehető­ség, mint a kultúrteremben. — Ha valamit rendezünk a kultúrteremben, kénytelenek vagyunk a gépek tetejére ül­ni. Ha birkózóink edzenek, hát ugyancsak vigyázniuk kell, hogy egy nagy lendület után ne valamelyik gép tetején kös­senek ki, — Nincs ez rendjén. De ha a gépeket beszerelik a helyükre, a kultúrtermet, ismét teljes egészében használhatják — mondom. — Ha a gépeket beépítjük, akkor sem lesz helyünk — siet válaszolni Simon elvtárs. — Miért? — Rövidesen megkezdődik a kampánymunkánk. Sok-sok vagon árut készítünk. Az áru­kat tárolnunk kell. Más helyi­ségünk nincs, megint a kul­túrtermet kell használnunk. A kép tehát csak annyiban vál­tozik, hogy a gépek helyére készáruk kerülnek. Áldatlan állapot- ez. A Szi­getvári Konzervgyár raktár­hiánya nemcsak az üzem ön­költségét növeli, hanem hátrál­tatja a dolgozók művelődési, szórakozási lehetőségét is. Se­gíteni kell ezen. Egyrészt az­zal: a most készülő készáru­raktár építését meg kell gyor­sítani, hogy legalább az épület földszintjét mihamarabb rak­tárcéljára igénybe lehessen venni. Másrészt, elengedhetet­lenül szükséges egy új raktár építése! Garay Ferenc Mi lesz a kiállítás után? A Doktor Sándor Kultúrotthon egyik kis termé­ben május 20-án zárul a városi és megyei idegenfor­galmi kiállítás,- amelyet eddig több, mint két- ezerötszázan te­kintetitek meg. — Mosit, hogy bezá­rul a kiállítás, fel­vetődik a kérdés, vajon mi lesz an­nak értékes anya­gával? Vélemé­nyem szerint hasz­nos lenne kocsira rakni és országos körútra indítani, — elsősorban azokba a városok­ba, ahol Idegen­forgalmi Hivatal működik. Ne csak Pécsett, hanem más vidéki váro­sokban is csinál­junk „idegenfor­galmat” történel­mi városunknak. Sági Ernő MÁV főfelügyelő Huszonkilenc méter A pécsszabolcsi István-ak- nán dolgozó DankI Ferenc fel­táróbrigád is bekapcsolódott a gyorsvágatha.jtási mozgalom­ba. A brigád tagjai vízöblité- ses fúrógéppel dolgoznak. A műszakiak a kellő anyag biz­tosításával segítik a brigád munkáját: fúrórudak, biztosí­táshoz szükséges ácsolatfa ren­delkezésükre áll. A csapat jó munkáját bizo­nyítja, hogy áprilisban az elő­irányzott fejteljesítményük tú'teliesítéséve! 48 métert ha­ladtak előre. Ezt az eredmé­nyüket most májusban túl akarják szárnyalni. Eddigi munkájuk azt bizonyítja, bogy ígéretüket valóraváltják. — A DankI csapat május 18-ig 29 méter vágatot hajtott ki. További szereket! Üzemünkben, a Patyolatnál a napokban fejeződtek be a vállalati vizsgák, amelyek hosszú szakmai tanfolyam munkájáról adtak számot, s örömmel jelenthetem, hogy ilyen sikerült szakmai tanfo­lyam még nem volt a Patyo­latnál. A vizsgázók pontos és részletes tájékozottságot árul­tak el a festék-kémiában, ad­minisztrációs ismeretekben és az időszerű politikai kér­désekben. Legjobban Wéber Ádámné, Hartmann Lajosné és Janó Ilona tűnt ki alapos tudásával. Babits Mihályra emlékesünk Ma délelőtt 11 órakor emléktáblát avatnak Pécsett azor a Mátyás király utcai házon, amelyben a 15 éve halott Ba­bits Mihály diákkorában lakott. Közel hatvan évvel ezelőt; ebből a házból, a nagybácsi Kelemen doktor házából indul: el mindennap a félárva Babits Misi a gimnáziumba, az egy­ablakos udvari diákszobában vívott déiutánonkint osztá'y- tálytársaival sakk-csatát, s itt történhetett az a féiszee diákcsíny, hogy hónapokig rejtegetett szekrényében ffk'ás 'somiét, mert a reggeli kávé mellé nem etle meg a pék- '"‘Keményt. Babits Mihály számára az emberré és költővé érés ideif volt az a 11 esztendő, amit Pécsett töltött. Ez a város avattt költővé. Sokat és sokfélét írtak Babits Mihályrnl. Mi. amikor ko­szorút helyezünk az újonnan avatott emléktáblára, a váro­sunkba 25 év után útra visszatért költőt knssöntUik diri­ben járt utoljára Babits Pécsett.! Azt. a költőt köszön*-kik aki a magány és rtundenség dilemmáiétól, az -" jókor! ego­centrikus szemlélet burkát lefejtve („én vagyok -7 alany é* a tárgy, — jaj én vagyok a* óméra s az alfa“) eljutott az ember, a közösség, a társadalom problémáinak felisir"---- séig („nem magamért sírok én: testvérem van millió"). *k- az imperialista világháború ideién a béke hófehér zász' -iái védte („nem győzelmi ének az énekem, — érctalpalt a t r«' diadalnak — nem tisztelem én, — sem az önkém pokoli malmát"), aki a fasizmus életellenes éveiben a I om»'"»- mtts, az erkölcsi felelősség eszméit hirdette („vétkesek közi cinkos, aki néma, — atviafiáért számot ad a térte ér”). Megvalósult hát a szándék. — a Janus Pannonius Gim­názium irodalmi szakkörének kezdeményezése. — az -> > te. tábla anyagi fedezetét vállaló városi tanács jóvoltából és az emléktáblát kivitelező Paikovles Lajos szobrász.m-" alkotó lendületével, bogv ne maradion jeltelen Babit-. mi. hály ebben a városban. Va jha csak elindulása lenne o leli a város egész irodalmi hagyományai megbecsülésének! TÜSKÉS TIBOR Kelemen Györgyné igazgató Miért van szükség három kerékre ? Nevtelen levél érkezett ma a Sorsolási Bizottsághoz „Por­celángyár dolgozói“ aláírással, melyben a levélíró a sorsolá­son' alkalmazott 3 sorsolási ke­rék szerepét kérdi és egyben úgy állítja be, hogy a három Báró bika halálára Korbacz Mihály sásdi gaz­da Báró nevű bikáját húsz hónapos korában, reménytel­jes működésének megkezdése előtt homlokon vágta a mé­száros taglója. Szép állat volt. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda kaposvári körzeti kirendeltsége február 29-én meg is vette a tenyész­tésre leszerződött Bárót. Ki hitte volna, hogy ilyen ha­mar. március közepén már bekövetkezik a vég! Aláírták a vásárlási jegyzőkönyvet is, amelyben az 590 kilós jószág vételárát 8 047 forintban ál­lapították meg. örült a gaz­da! Kifizetődött a bikaneve­lés. Igaz. hogy az elszállításig még egy kicsit tartania kell, de- azt külön-külön megfizeti a tenyészállatforgalmi, ha egy hónapnál tovább tartja. Ment minden a rendjén: egyik hét a másikat követte. A kaposváriak nem jelent­keztek! Nem baj, majd elvi­szik a megvett állatot. De ... a kaposváriak helyett életjelt adott magáról e-W_ másik szerv, a megyei tanács állat- tenyésztési osztálya, személy- szerint Mészáros rIálmán fő- törzskönyvvezető. Levelet küldött Korbacz elvtársnak, amelyben ez olvasható: — „Igazalom, hogy a fenti te­nyésztő 23. Bárány ellenőr­zési számú és nevű tehené­nek termelése 300 nap alatt 2216 kiló tej, 4,3 átlag zsír­ral. (Ezt eddig is tudták). A kevés termelés miatt a fenti tehéntől származó bikára származási lapot kiállítani nem áll módomban. (Ezt nem is kérte senki, mert egyet már ugyanettől az osztálytól. Fülöp elvtárs december 6-án kiadott.) Javasolom a bika- nevelési szerződés felbontá­sát és húsbikára való le­szerződhet.” — Hit ez meg micsoda? En nem kértem ezt a papírt! -íi kaposváriak már megvet­ték a bikát! Lehetséges, hogy most meg felbontották a szerződést? Az ördög sem igazodik ki ezen! — hábor­gott a ga^da, amikor benyi­tott az Allatforgalmi Vállalat sásdi járási kirendeltségéhez. Nekik csak tudnunk kell, mi­re jó ez a papír?! Hirdi elvtárs megnézte és e«4nt válaszolt. — Szerződje le húsbikánál- mint a másikat! — Azt nem tehetem, merí fogytán a takarmányom. — Hát akkor.. . megvesz szűk szabadon!­— És megkötötték a „bol­tot”. Az ekkor már 620 kilós Bárót a kiállított tenyeszvé­teli jegyzőkönyv ellenére amelyet Hirdi elvtárs is lá­tott, 8 047 forint helyett 5480-ért megvette és mészár­székre küldte. Korbacz Mihály abban vol' hogy az Allatforgalmi Válla­latnak tudnia kell, hogy mi4, lehet és mit nem? Csak ak­kor nézett nagyot, amikor c Kaposvári Tenyészállatfor­galmi felszólította, hogy Április 18-án szállítsa le c bikát a sásdi vasútállomásra ahonnan Szerencsre továbbít- flk . . — A Bárót leszállítani? No fene! — és rohant az állat forgalmihoz. — Levágták már! — „nyugtatta” meg Hirdi elv­társ. Ejha,. ez aztán a cifra do­log! Elveszett 3000 forintin a tenyészbikáját a vágóhídra vitték s a tetejébe még a kaposváriak visszapörölhet a takarmányt, meg a tejked vezményt is ... — Mi nem pőrölünk, csak a 600 forint előleget kérjük vissza — mondja Galamb - János, a kaposvári kirendeli ség vezetője. Nos, ha a vállalat nem i° pörli, mi, itt a nagy nyílva nosság előtt pöröljük azok/:' akik közrejátszottak abban hogy Korbacz Mihály tényét? bikáját — mégha nem is a legkitűnőbb volt — levágták Pöröljük őket, mert megté­vesztették Korbacz Mihályt az állatforgalmi vezetője pe­dig, ahelyett, hogy felvilága sította volna a gazdát — se­lejtezési papír nélkül — át­vette a jószágot. Ezzel nem­csak a népgazdaság, hane a gazda is merrkdrosodott több mint 3000 forinttal Ezt pedig meg kell téri' nlök azoknak, akik o’ o~ ‘ ' SZALAl JANOS kerékre csak azért van szük­ség, hogy előre meghatározott személyek nyerhessék* a nagy nyereményeket. A számokat megosztják a kerekek közt. A levélírót arra kérjük, hogy fáradjon el ma délelőtt a Tiszti Klubba és győződjön meg személyesen arról, ho­gyan történik a sorsolás. Fi­gyelje meg a nagy és kis nye­remények, vagy akár a főnye­remények sorsolásának módját. Ha ott ül majd a nézőtéren, megállapíthatja, hogy a szá­mokat, bármilyen nyeremény­ről legyen szó, a legnagyobb kerékből húzzák. A középső kerék csak akkor szerepel, amikor -5 000 forintos, vagy annál nagyobb nyeremény sör- solása folyik, és abból kihúzott szám csak azt mutatja, hogy a nagy kerékből sorsolt száz szám. közül melyikre esik a nagyösszegű nyeremény. — A legkisebb kerék pedig csupán a nyereményösszegeket tartal­mazza. . Nem akarjuk gondolatait megzavarni, de ma még egy negyedik kerékre is sor kerül amelyre azért van szükség, hogy az Első Békekö’csönm-V kibocsátott kamatozó kötvé­nyeket visszafizetés céljábő’ kisorsolhassuk. Ha tehát valóban érdekli a sorsolás módja, fáradjon el a sorsolásra. Ha a látottak alap­ján még akad valami kérdése szívesen ad felvilágosítást a helyszínen működő sorsolási tanácsadó. Sorsolási Bizottság cA jQJízt Cfevene ACóuu fimqjramfa A Liszt Kórus az idén ön­álló hangversenyein 4 alka­lommal énekelte a Mozart Requiemet. Egy-egy alkalom­mal pedig felújításképpen Händel Sámsonját és a Psal­mus Hungaricust. (Kaposvá­rott) De ezzel még korántsincs vége az évi munkának. A Zenei Hetek 28-i záró- hangversenyén vidéken elő­ször szólaltatja meg Sugár Rezső Kossuth-díjas orató­riumát a Hősi éneket. Június 4-én már az Állami Opera színpadán szerepel a kórus, ahol a legjobb művé­szeti együttesek fesztiváljá­nak záróhangversenyén a győri egyesített énekkarokkal a Psalmvft adják elő. (A Liszt kórus másfél év alatt már másodszor énekli Pesten a Psalmust.) Végül június közepén az évadzáró hangversenyen köz­reműködik a kórus Beetho­ven IX. szimfóniájának elő­adásán, ahol ugyancsak szép és nehéz feladatot kapott az örömódában. A Szabad Nép egyik leg­utóbbi száma beszámolt a budapesti Mozart kiállítás megnyitásáról. Megjelent a kiállításon Ausztria magyar- országi követe is, aki ez al­kalommal beszédet is mon­dott. Örömmel idézzük itt Walther Peinsipp rend'- :'' követ és meghatalmazott mi­niszter beszédének azt a ré­szét, amelyben 2 héttel ez­előtti pécsi élményeiről be­szélt: . „Rövid itteni tevékenysé­gem során — mondotta az osztrák követ — ez a máso­dik alkalom, hogy Mozari- ünnepségen vehetek reszt. Múlt szombaton jelen lehet­tem Pécsett Mozart Reqvtem­jének nagyszerű előadásán, amely nemcsak a zene és az ének szempontjából volt ki­váló, hanem egyben szívet üdítő is — nagyrészt tehet­séges és lelkes fiatalok adták elő, — megmutatta a magyar nép és a magyar ifjúság z°- nei készségét és a szép iránti lelkesedését.” Tavasz Károlymajorkán Jegyzetek az Ormánysági Állami Gazdaságról Ami Pűspökbóly, Idamajor, Piszkura, Károlymajor és Ma- rianna-puszta egyesítésével három évvel ezelőtt történt, az a nagyüzemi szervezés eltorzí­tása volt. A helyi vezetőszer­vek azonnal tiltakoztak a 12 ezer hold összevonása ellen de „fent“ másképp látták. így 'étreiöt egy 30 kilométer hosz. szúságban elterülő gazdaság Beremendi Vörös Csillag név alatt, amelyet a legtalpraeset- *ebb vezető sem tudott kézben 'ártani. Október elején végre a ká- rolymajori üzemegység és Ma- rianna-puszta különvált, majd a januárban hozzácsatolt Or­mánypusztával, Ormánysági A. G. néven egyesült. Azóta Beremend jobban boldogul a kevesebb ezer holdakkal, s Károlymajor méginkább. Nincs most . átfoghatatlan ‘ávolság, a három üzemegysé- 1 set kisvasút köti össze. És Zábó László igazgató körülte­kintő vezetésével néhány hó­nap alatt vitathatatlan fordu­ltat teremtettek. A műhelyekbe egész sor új gép került. Tavaly még egyet­len rossz fúrógéppel bajlódtak, januárban újat kaptak. Fű­részgépük korábban egyálta­lán nem volt, most van. Az ócska esztergapad is kikerült a műhelyből, helyén egv fel­újított, jó esztergapad áll. A villanyszerelő műhely pedig decemberben új. nagyteljesít­ményű akkumulátortöltővé'1 gazdagodott. — Kéziszerszámok dolgában is jobban állunk — mondja Csapiár Ferenc. — A munkánk megkönnyebbült s meggyorsult — ez persze a keresetre is ki­hat. 150—200 forinttal keresek többet most havonta, mint ta­valy. Maguk, a dolgozók is ezer ötlettel járulnak hozzá a fel­szerelés kiegészítéséhez. Do- hoczki Antal villanyszerelő olőször kisebb szárító beren­dezéseken törte a feiét és most eey hónap alatt Danicsek Sán­dor szerelővel elkészített egy szelektorvázon nyugvó 'kabona- szárító géoet. Á szárító elek­tromos fűtéssel működik. A hatalmas tartály lyukas csö­veiből kiáramló melég levegő naponta körü'beiül egv vagon "abonát szárít. Elmés kis szer­kezet a villanymotoros dob- kosárkös7örülő gén is. amely Asztalos Károly ú.iítása. Mos* már nem kell 3—4 naoig ve­sződni egy csépi ő-dobkosáron vágóval és reszelővei, — egy nap alatt elkészülnek vele. A kovácsműhelyben Pőcze Kálmán kovács és Nagy Já­nos hegesztő úiításáról beszél­nek. Kopásálló mangánnal vonták be a patkókat, így többször vissza lehet rakni ugyanazt a patkót a ló lábára és egy évig is eljár rajta. A jobb felszerelés lehetővé tette, hogy a műhely dolgozói 'ervszerinti munkájuk mellett egy sor más munkát is elvé­gezhessenek. Áprilisban pél­dául elkészítettek két bovár­taiét. egy nagyteliesítménvű ’V'rnzó* és esv motoros perm“ ‘“’őt. A kovácsok a bénán yé géig két traktoros gereblyét csinálnak. Az évi vállalás sze­rint minden hónaprö akad a muhelymunkásoknak olyan tennivalójuk» amellyel hozzá­járulnak a eazdasáo kompié* képesítésének mielőbbi me® valósításához. A károlymajori üzemegység f.atal vezetőjével, Csontos Ka. ro’iyal járom a gondjaira bí­zott négy és félezer holdat, A munka csak szerdán kezdőd­hetett meg a földeken, mert uéntektől keddig 60 milliméter eső esett. De most aztán meg­indult! Három zetoros is érkezik egyszerre a 210 holdas cukor­répatáblára. Drinóczi Ferenc« traktoros brigádvezető és Va­lent Kálmán mérnök is eljö<* Az ő irányításukkal állítják V a zetorosok a függesztett sor­művelő kultivátorokat.. Egv he­te sarabolták ezt a cukorrépái a kultivátorozással a sorok közt gyomtalanítanak és por- hanyítják a talajt, hogy könv- ryebb legyen, majd egyelni. Távolabb egy 97 holdas cu­korrépatáblán már ezt csinál- iák több. mint százan. Vas megyei időszaki munkások mind. Még a vezetőik is oda- valósiak. A toronyi munka­csapatot keresem fel. Ahogy haladok a sorok között, feltű­nik, hogy az egyik szebb, mim a többi. özv. Horváth József­ié dolgozott itt. — Ja fiam, az évek sorár megtanultam, hogyan kell jó egyelni. De azért úgy nerr mecy már, mint fiatalon ... Horvátbné évek óta időszak munkás. Több megyét bejárt már nyaranta, Baranyába idén jött másodszor, családostó' — ,r°t lánya is vele dolgozik. Másik brigád mintegy fé1- száz női dolgozója ugyanekkor az újvetésű kapás lucernát sarabolja. Magfogásra lesz ez a lucerna. Tavaly ilyentájt csak fele­annyian dolgoztak a káról «ma. ;ori üzemegységben. Ezért nem is tudtak lépést tartani a <e- endőkkel, a tavaszi nővén' - ápolásnál és később betaksrí- 'áskor is el-elmaradozott sok sürgős munka. Idén nincs 'e- maradás és az üzemegvségve- ’ető szerint nem is lesz. Este Papp Pál né elv*áVso ő- vel, a gazdaság pár'titkárá'al 'alálkozopi. Sok mindenről el­beszélgetünk. A dolgozók ó munkájáról, a kommunis'ák Példamutatásáról és természo- ‘esen a szociális viszonvökróí *s. Az idén új üzemi konvto, kultúrház és kilenc lakás énül s ez bizony édes-kevés. Mun­kaigényesebb növényeket ter­melnek. sokkalta több mun­káskézre van szükség M«g kell tehát oldani, hogy a kör- nvékről naponta bejáró á'ten- dó munkások itt letelepedhes­senek. S bizonyára nem egy fiatal időszaki munkás is lete- 'epedne itt és alapítana csa- ádot, — ha lenne lakás. Második ötéves tervünk az állami gazdaságok lakásprob- émájának megoldásához igen sokat irányoz elő. Reméljük, a terv Károly ma iormm is ha« marosan érezteti hatását. Weidinger Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents