Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-20 / 118. szám
195« MÁJUS 2« I'M PI rt 3 SZOCIALISTA ÉPÍTÉSÜNK HATALMAS TAVLATAI Uj városrész épül Pécsett Pécs város területén a II. ötéves tervben egy teljesen új, modem városrész épül. Az új városrész határa északról a szigeti út (6-os út), nyugatról a Kovács-telep, délről a Pécs- szentlőrinci vasútvonal, keleten pedig a Tüzér utcai sportpálya. Ez a tulajdonképpeni volt repülőtér, Pécs nyugati része. A tervfeladat az, hogy ezen a területen 20 ezer dolgozó részére új lakás épüljön és ezzel párhuzamosan gondoskodni kell az oda költöző lakosság egészségügyi, oktatási, kultúra1 is. szociális és sportigé- nveinek kielégítéséről is. Ezenkívül biztosítani kell megfe- Vő kereskedelmi és ipari há'ózat kiépítését is. A második ötéves terv idején a kialakítandó nyugati városrészben összesen 5 554 lakás* építenek. Ezek közül már ez, ó-írben 600 lakás építése feleződik be. Toronydaruval, a legmodernebb építési elvek s-orint máris folyik az építkező- pér-sett most itt alkalmazzák először a nagyobb mérető elmeket (paneleket). Rá kell mutatnom azonban arra, hogy a CTvors ütemezés miatt, jelenlek lemaradás tapasztalható az ó"'"*kezés szervezésénél. Kése- de’mesen készülnek az utak, az iparvágány. \ nyugati városrészben a v-ár-ősi tanács gondoskodik arról. hogy az ottani lakosok pvermekéi részére megfelelő számú iskola álljon rendelkezőire. A terv szerint itt két Síi. tantermes és egv 16 tanter- r általános iskolát, továbbá e"v 16 tantermes középiskolát é-t-Tink. Ezenkívül 9 óvodát is lé''«ütünk az új városrészben. Kiépülnek a korszerű egész- géoüpvi intézmények: a 200 szemé’ves kórház, amelyben eeyhelyen mindenféle szakorvosi rendelést tartanak maid ■uíi^ményem szerint azonban a kórház részére kiielöH hely n°m a legmegfelelőbb. Helyesebb lett volna a kórházat a szigeti úttól északra, valamivel magasabb területen, a Makár körül megtervezni és el- hpbrezni, a forgalomtól távolabb eső részen. A jelenleg ki- j-iöb viszont jó abból a szempontból. hogy közel van avá- rrC.-ász központjához. vá»v kerületi orvosi rendeli* is létesítünk, a városrész középpontjában pedig gyógyszertárat építünk. A gyerme- kts szülők gondtalan munkáját biztosítja a 4 bölcsőde. Sor kerül egy 100 személyes, egy 80 és két 40 személyes böl- csöae létesítésére. A gőz- és kádfürdő pedig a kultúrotthon közelében lesz. A kultúrházban 800 személy befogadására alkalmas nagytermet építünk, ahol mozi, színházi előadásokat, ünnepségeket, táncmulatságokat tartanak majd. A kultúrház udvarán szabadtéri előadásokat kívánunk rendezni. Az eredeti tervben a dél-keleti részen szabadtéri színpad létesítése szerepelt. A népművelési minisztérium kiküldötte azonban a legmerevebben elzárkózott ennek megvalósítása elől. annak ellenére, hogy a városi tanács mindvégig ragaszkodott hozzá. A kultúrház szomszédságában 200 személyes szállodát és vendéglő-éttermet kívánunk építeni. A nyugati városrészben a legkimagaslóbb pont a 12 emeletes irodaház lesz. Ebben kapnak majd helyet a párt- szervezetek, a tanácsi szervek, a különböző intézmények és vállalatok adminisztrációs részlegei. Az impozáns irodaház mellett egy áruházat létesítünk. Ezenkívül mintegy 14 ezer négyzetméter alapterületen üzlet- és raktárhelyiségekről, valamint műhelyekről gondoskodunk. Gondoskodunk a posta, a rendőrség, a tűzoltóság és a taxiállomás elhelyezéséről is. A dél-keleti részben parkot és a zöldövezet közelében vásárcsarnokot építünk, illetve piacot létesítünk Ezt olyan helyre terveztük ahol könnyen megközelíthető. Nem feledkeztünk meg a sportolási lehetőségek biztosításáról sem. A jelenlegi téglagyári gödör helyén nyár1 strandfürdő és mintegy 20 ezer néző befogadására alka1- mas sportpálya készül majd. Az új városrész főforgalmi útja 31 méter széles lesz és ez tehermentesíti majd az úgynevezett 6-os utat, amely a mai követelményeknek már nem felel meg. Lényegileg ez lesz a tulajdonképpeni 6-os út új nyomvonala. Az új városrész, központjából a Mártírok útjához csatlakozóan kapcsolatot létesítünk az állomáshoz. Ezer a két útvonalon fogjuk megoldani az új városrész közlekedését villamossal, autóbusszal de az is lehet, hogy trolibusz- szál. A nyugati városrész építésével kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy ezzel párhuzamosan nem épül á városrész víz-, gáz- és csatornahálózata. Félő az, hogy ez év végéig ezt a hatalmas munkái nem lehet végrehajtani arra az időre, amikor az első 600 lakásba már beköltöznek. A másik probléma az, hogy az építkezéshez szükséges tégla egy részét ielenleg a szigeti út mentén lévő téglagyár állítja elő. Ennek nyersanyaga pedig kimerülőben van. Éppen ezért indokolt lenne legalább a nyugati városrész megépítésének időtartamáig a gyár működését meghosszabbítani. Még akkor is, ha a mostani építkezés területén a magasabb helyeken lévő — téglaégetésre alkalmas agyagot kellene kitermelni. Reméljük, hogy az építkezéssel kapcsolatos problémák megoldódnak és az elkövetkező esztendőben már kibontakoznak a nyugati, új városrész körvonalai.:, Dulánszky Nándor főmérnök, a városi tanács város-és községgazdálkodási osztályának vezetője Ne feledkezzünk meg a szakemberképzésről A második ötéves terv irányelvei nagy figyelmet fordítanak az autóközlekedés fejlesztésére. A megnövekedő autóforgalommal egyidőben természetesen bővíteni kell a javító üzemeket is. A XIV-es Autójavító Vállalatnak például 1960-ra több, mint kétszeresére kell emelnie teljesítményét. A jelenlegi évi 280 gépkocsival szemben 650 kocsit kell javítanunk. Ehhez feltétlenül szükséges egy új szerelőműhely, amely tudomásom szerint a második ötéves tervben meg is épül. Az új, nagyobb műhely egymagában azonban még nem oldja meg a problémákat. Több szakemberre is szükségünk van, nevelésükről már most kell gondoskodnunk. Az utánpótlás biztosításának egyszerűbb és járhatóbb útja a szalagszerű javítás bevezetése, amelynek alkalmazásakor könnyebb a munkások betanítása. A kiváló szakmunkásaink mellett jólképzett műszaki gárdával rendelkezünk, de véleményem szerint nem szabad elhanyagolnunk az ő továbbképzésüket sem. Reméljük, az új javítóműhely átvételekor már elegendő szakmunkással, s még képzettebb és nagyobb számú műszaki gárdával rendelkezünk ma^' Árus Sándor a XIV-es Autójavító Váll. igazgatója. 30 millió mázsa kenyérgabona Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabonatermés az 1955. évi 27 millió mázsáról kereken 30 millió mázsára emelkedjék. Szakemberek a második ötéves tervről Előbbreldtő tervezést! A mecseki szénmedencétől évről-évre több szenet vár az ország. Komlón 1965-ben már több mint 800 vagon szenet kell termelni naponta. A ma működő üzemek nem rendelkeznek ilyen kapacitással, tehát új aknák telepítése, mélyítése válik szükségessé. A kutató mélyfúrások csak az utóbbi két évben folynak nagyobb iramban s a biztató eredményekből látjuk, hogy a mélyítés alatt álló zobáki aknán kívül két újabb szénmezőt tudunk és kell is a termelésre előkészíteni. Az egyik a jelenlegi Bétaaknától északra terül el, a másik Mázától délre fekvő területen van. Mivel a mecseki medencében egy mély akna termelésbe való belépéséhez 5—6 év szükséges, nagyon időszerű telepítésükkel már ma foglalkozni. Azért is, mert le kell térni arról a helytelen és gazdaságtalan útról, hogy az akna már termel, de a nélkülözhetetlen üzemi épületek, sót még a hozzávezető utak tó hiányoznak. Véleményem szerint a Béta északi szénmező termelését Komló nem tudja fogadni, mert a szénosztályozó kapacitását ekkorra teljesen lekötik a közben tovább fejlesztett komlói aknák. Azt javaslom, hogy az új szén- mező termelését Hird felé szállítsuk el, összekapcsolva a pécsi tröszt Hosszúhetény- ben mélyített aknájával Ennek előnye, hogy a szén minőségé mindkét helyen azonos, tehát az előkészítés is ugyanaz. A két üzem munkáját koordinálni kellene, a szén elszállításához normál- nyomtávú számyvasútat építeni. Ez természetesen azzal is jár, hogy az igényeknek jobban megfelelő nedves szénelőkészítőműve* kell létesíteni, ugyanakkor a most már mintegy 500 vagon szén elszállítása érdekében korszerűsíteni kellene a Pécs— bátaszéki vasútvonalat és megkeresni a legközelebbi be kapcsolódást — vasúti szempontból — Sztálinváros felé. Másik javaslatom Komló vízellátásával kapcsolatos. Ez régóta vajúdik, ma sincs megoldva. 1960-ra csak ivóvízből mintegy 10 000 köb* méterre lesz szükség. A vár rosi tanács dicséretre méltó erőfeszítéseket tesz ennek biztosítására, de a közeljövő intézkedései véleményem szerint nem adnak végleges és megnyugtató megoldást: A kőlyúki és a mélyvölgyi források vízhozama erősen a csapadékviszonyoktól függ, az úgynevezett ligeti vízmező folyóhomokban van, az üzemeltetés rendkívül költséges lesz. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni, hogy a jelenleg tervezés alatt lévő mohácsi vízműbe, amely Pécs és környékét látja el majd vízzel, miképpen kapcsolhatnánk be Komlót. Előzetes számítások szerint a vízmű bővítése és a Komló—i Hird csatornavezeték építésének költsége azonos a ligeti vízmező feltárásának költségeivel. Komló város és a szénbányászat fejlesztésével szorosan együtt jár a lakásprobléma megoldása. Az elkövetkező tíz évben a dolgozó létszámot — figyelembe véve a technika fejlesztése adta lehetőségeket, •— mintegy nyolc ezer fővel növeljük; Ennek megfelelően mintegy 6 700 lakást kell építeni Komlón és legalább háromszázat Mázán. Véleményem szerint nem lenne helyes, ha a lakásokat Komló területén építenék. A terep rendkívül nehéz és minden lakás 35 000 forinttal többe kerül, mint az országos átlag. Azt javaslom, hogy az új városrészt Magyarszéken építsük fel, ahonnét gyorsvasúttal vagy trolibusszal 8—10 perc alatt Komlóra lehet utazni. Ez a megoldás lehetővé tenné azt is, hogy a legfeljebb egyemeletes épületek mellett elsősorban kertes családi házakat építsünk, ahol a bányamunkában erősen igénybevett dolgozók jelentősen jobb életkörülmények Között élhetnének, pihenhetnének. A kedveid terepviszonyok következtében viszont több mint százmillió forintot takarítanánk meg. A döntésre nincs sok idő, mert a tervezés, a talajkutatás, a felvonulás gyorsított ütemben is 2—3 évet igényel. DR. ORMOS KÁROLY Vitassuk mesr a második ötéves terv irányelveit! M 'S* folyik a vi1a\ a sajtó ~ ---------- hasábja in és a rádióban a második ötéves terv irányelveiről. Solon már elmondották véleményüket, de a többség mégcsak íz’elgeti a számokat. Nemcsoda: idő is kell ahhoz, hogy !" el loan tájékozódhassunk az irányelvek között és megfogalmazhassuk véleményünket az egyes javaslatokkal kapcsolatban, hisz nem könnyű felparcellázni ezt a hatalmas anyagot, annyi fontos, érdekes, figyelmet lekötő és kibővítheti) rész van benne. Érthető,' hogy a párt és állami szervek vezetői kérdésekkel ostromolják a megye fórumait: mire fordítsák a fő figyelmet, hogy ne vcsrzenek el az aprólékosság- 1' a megbeszélések során. ' útmutatás kell. Szüksé- é terzi ezt az útmutatást e hogy a hónap végéig pártit »okon beszélik meg a dolgozók az ötéves terv irányelveit, H7 agitátorok pedig május 20 és 3Í között vitatják meg. Ebben a cikkben néhány s’"o:.-p'ő gondolattal segítséget k vár mk nyújtani az ötéves terv irányelveinek feldolgozásához. A második ötéves terv során tovább fejlődik szocialista iparunk, erőteljesen fejlődik falun is a vsocialisla szektor íigy, hogy 1960-ra falun is loalkodó lesz. Ez azt jelenti, hogy a népgazdaság minden igában megteremtődik, fejlődik a szocialista társadalom felépítésének alapja, Pártunk a második ötéves terv irányelveiben sokoldalúan figyelembe vette népgazdaságunk fejlődésének eredményeit, elemezte a hibákat, amelyeket elsősorban az első ötéves terv során követtünk el. Az eddiginél sokkal jobban figyelembe vette hazánk adottságait, támaszkodott a szocialista tábor országai közötti együttműködés nagy lehetőségeire. Ezek alapján határozták meg azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a szocializmus további építését. 'A második ötéves terv során tovább fejlődik a szocialista ipar, ezen belül a nehézipar, az alapanyaggyártás. Ismeretes, hogy az ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 50— 52 százalékkal lesz nagyobb. Ezt megvalósítani igen nagy feladat, mert a termelés minden százaléka mögött közel háromszor annyi termék szerepel, mint az első ötéves terv időszakában. Másszóval: a második ötéves terv 50 százalékos ipari termelés emelkedése az első ötéves tervben mintegy 150 százaléknak felelt volna meg. Bennünket, baranyaiakat közelről érint a feketeszén 33 százalékos növelése. E feladat teljesítése a pécsi és komlói bányákra hárul. Az irányelvek megjelenése előtt hallani lehetett olyan véleményeket, hogy mivel nálunk kedvezőtlenebbek a széntermelés természeti feltételei’mint Lengyelországban, Csehszlovákiában nem lenne-e jobb nemzetközi együttműködéssel biztosítani fokozódó szénszükségletünket. A vélemény első része igaz. Ennek ellenére sem mondhatunk le a szénbányászat fejlesztéséről, mert a szén szállítási költsége nagyon magas, a meglévő erőművek többsége barnaszén tüzelésre van berendezve. Ezért állapítja meg ilyen arányban a fekete, a barna szén (30 százalék) termelésének fokozását. Natívon fonfos\fióvelemmel ——————— kísérni a tervezet arányait. Ha ez jó, reális, akkor kevesebb a hiba lehetősége. Ha viszont esetleg nem — és ez elkerüli a figyelmet, — a következmény: aránytalansá- gok keletkeznek az iparban, a népgazdaságban, amit nem könnyű kijavítani, arról nem is szólva, hogy hátráltatja a fejlődést. Néhány alapgondolatot még az iparral kapcsolatban: a műszaki fejlesztés, a korszerűsítés, a gazdaságos termelés jelentősége, termelékenység emelkedése, az ütemes, egyenletes termelés, az önköltségcsökkentés az eddiginél nagyobb szerepet, jelentőséget kap a tervben, az üzemekben. Az e téren lévő tennivalók, javaslatok igen fontosak. Figyelemre méltó a tervben, hogy milyen nagymértékben emelkedik a vegyiipar termelése. Itt látszik meg leginkább, hogy figyelembe vettük a hazai adottságokat, hogy felhasználjuk az együttműködési lehetőségeket a baráti országokkal. Ennek nagyszerű példája a Tiszamenti Vegyikombinát, amely a Romániából érkező földgázt dolgozza fel. Néhány adat e nagy létesítmény termeléséről. 1960-ra 6.000 tonna PVC-t, 1.000 tonna őrlőn műszálat, 300.000 tonna nitrogén műtrágyának megfelelő szintézis gázt és sok más anyagot ad a népgazdaságnak. Ez lesz a második ötéves terv legnagyobb létesítménye. Fontos vonása az irányelvnek, hogy az ipari termelés emelését nem elsősorban új létesítményekkel, hanem a meglévők kibővítésével kívánja biztosítani. A mezőgazdaságban továbbra is kettős feladatot kell elvégeznünk: 1960-ra uralkodó legyen a szocialista szektor, növekedjen a mezőgazdaság termelése. Ez az együk legnagyobb célkitűzése a tervnek az ország társadalmi és gazdasági szervezete átalakítása tekintetében. 27 százalékkal kell nö- vajni a mezőgazdaság termelését. Hazánkban arra nincs mód, hogy számottevően növeljük a szántóterületet. A termésemelést tehát a termésátlagok fokozásával kell biztosítani. Emelni kell elsősorban a kenyérgabona, a takarmányok — mindenekelőtt a kukorica, cukorrépa, burgonya termésátlagát. E célt segíti elő a növekvő műtrágyagyártás, a nagyobb hozamú vetőmagfajták elterjesztése, a gépi munka növelése. Ez utóbbi olyan mértékben emelkedik, hogy állami gazdaságokban például a növényápolási munka 90, a termelőszövetkezetekben pedig 60 százalékát géppel tudjuk végezni 1960-ra; Az állattenyésztésben e*ak mérsékelt növekedés lesz. Különösen a tehénállomány, a juhállomány növelése került előtérbe. A sertésállomány nem növekszik, de növelni kell a hússertések arányát és vágási súlyát. A lóállomány viszont csökkenni fog. Ezek a célkitűzések a meglévő és várható takarmánymennyiség figyelembe vételével készültek. Kétségtelen., hogy a mezőgazdasági termelés emelése kissé kevésnek látszik. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az ipar termelése 50—52 százalékkal nő, hogy a mezőgazdaság teime|lé- se az 1938-as színvonal körül mozog és csak néhány ágban haladja azt meg. A Szovjetunióban a VI. ötéves tervben 70 százalékos emelkedést Irányoztak elő a mezőgazdaságnak. Sajnos, ennek a nagy különbségnek nálunk oka van: a többségben lévő kisáruterme- lés. Ezen a helyzeten alapjaiban nem változtat, hogy az irányelv és az elkészülő terv messzemenő lehetőségeket biztosít az egyéni gazdaságoknak tartalékaik kihasználásához, termelniük növeléséhez; Fontos | "észe az irányelvnek,------------ hogy 25 százalékkal em elkedik a reáljövedelem. — Kell ez, kellene több is, csakhogy nem könnyű ennek feltételeit biztosítani. Közhellyé vált, de igaz, még ha megkoptak is e téren szavaink, hogy a termelés, a termelékenység, az önköltség, a takarékosság alakulásán múlik az életszírt- vonal 25 százalékos emelése, vagyis az embereken, akik nap mint nap teljesítik a terv egy részét. Ide tartoznak azok a sokoldalú szociális, kulturális előirányzatok is, amelyeket a tervezet tartalmaz.Az egész terv végrehajtása, túlteljesítése azon múlik, hogy mit tesznek érdekében a dolgozók, hogy a párt, állami és társadalmi szervek mennyire érzik nagy felelősségüket a mindennapi munkában, hogyan küzdenek a bürokrácia ellen és nem utolsó sorban, hogyan járnak élen a tervek teljesítésében a kommunisták. Nem lesz könnyű, zökkenő- mentes a terv teljesítése. Komoly gazdasági nehézségeink vannak: külföldi adósságok, néhány élelmiszerben kevesebb a szükségletnél; nem ritka a nyersanyaghiány. Ezeket rendeznünk, részben pótolnunk kell, ami komoly feladat és kihatását érezni fogjuk. Nem arról van szó, hogy összébb kell húznunk a nadrágszíjat, de arról sincs szó, hogy végigsétálunk a második ötéves terv síma országút járt Éppen emiatt van óriási jelentősége minden észrevételnek, bírálatnak, javaslatnak az irányelv vitájában. Ezen dől el, hogy jó lesz-e igazán a terv, hogy mennyire érzi azt magáénak minden ember. — Szélesmedrű, mélyenszántő vitára van szükség, olyanra, amely nem tűri a baloldali szektánsságot, a jobboldali nézeteket, mert ilyen is van. Tévedés ne essék: ne fojtsuk bele senkibe a szót, mégha téved is. Jobb nyíltan tudni, ismerni a helytelen véleményt, mint titokban terjeszteni: Aki téved, vitatkozzunk vele, győzzük meg arról, hogy mi a helyes álláspont. Ettől is jobb lesz a terv; Ezek a legfontosabb | voná- 1 sai az irányelvnek, ezekre irányítsák a fő figyelmet a pártna- pokon, a gyűléseken és arra, hogy a legközelebbi cél most: teljesíteni a második ötéves terv II. negyedévi előirányzatát, jól végezni a soronlévő mezőgazdasági munkát, „
