Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-17 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl DUNÁNTÚLI NAPLÓ I <A BARANYA MECYEI pa'ptbizottsa'g és a MECYEI TAN At 5 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 MÄJUS 17 Hatalmas erő A Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága 195« május 18-án, délután 5 órakor pártaktíva értekezletet tart a Nemzeti Sportcsarnokban. Napirend: A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. A budapesti pártaktívát pénteken este 19 óra 30- kor a Kossuth-rádió közvetíti. A legjobb akna legjobb brigádja öreg akna, nem vén akna — vallják a pécsi tröszt 103 éves András aknájának bányászai, akik január 1 óta minden nap túlteljesítették eddig tervüket. Mostanában a párt és szakszervezeti bizalmiak, a népnevelők a második ötéves terv irányelveiről, arró' beszélnek dolgozótársaikkal hogyan lehetne a jövőben még több kokszolható szene; szállítani Sztálin Vasmű részére. Az eddigi tapasztalatok alapján sokan a ciklusgrafikonnal dolgozó fejtések számának növelését javasolják. A tröszt legjobb aknájának legjobb brigádja, Dudweiler István frontbrigádjának tagjai például régebbóta ciklusgrafikon alapján végzik munkájukat és eredményeként az elő- i.t hét csilié fejteljesítménv* 9,38 csillére növelték. A D-i- weiler csapatban a reggelei és délutános harmadban a vájárok csak szakmunkát, jö- ves tést és ácsolást végeznek éjjelesek 'ela 'ata a faV- aöás, a birtosítás, a csúszda'' áthelyezése. Ennek tulajdonít ható, hogy az előzőnél jobban kihasználhatják a fejtőkala- picsok teljesítőképességé hogy egyenletes a szállítás és í°y nincs ür.scsillehiány sem. A jó példán okulva határozták el az András-aknaiak. hogy a ’ jvetkező hónaptó1 kezdve a frontfejtések több6é- ének munkáját ciklusosa s-'pt/ezik, hogy az olyan csapatok, mint az elóírt 5,5 csillés fejteljesítményével szem ben 5,48 csillét elérő Kotoucs Káról; frontbrigádja is a túl teljesítők közé kerülhessen. Kö rtésre méltó kezdemé nyezés ez a májusi esedékes előirányzatától elmaradó Béke. István és Széchenyi akna előtt is hogy a tröszt mielőbb száz százalék fölé juthasson havi terviben és újabb r gekkel növelhesse az esedékesével terve felett eddig adott 1956 tonna szenet. Ma kezdődik az Első Békekölcsön 10. sorsolása Ma, csütörtökön délután tél 4 órakor kerül sor Pécsett az í. békekölcsön tizedik sorsolására a Tiszti Klub nagytermében. Május 18-án, pénteken délután és május 19- én, szombaton ugyancsak délután fél 4 órakor kezdődik a sorsolás és mindennap este fél 7 óráig tart. Május 20- án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor tartják meg a sorsolást, amely déli 12 óráig tart. A sorsolás nyilvános és azon bárki résztvehet. Az I. Békekölcsön tizedik sorsolása alkalmával összesen 222 100 darab kötvényt körülbelül 64 090 900 forint értékben sorsolnak ki. A nyeremények és törlesztések 200 forintos névértékű egész kötvényekre vonatkoznak. A 100 forintos névértékű (A. B. jelű) fél kötvényekre a nyereményösszeg felét, az 50 forintos névértékű (A, B. C, D jelű) negyedes kötvényekre a nyereményösszeg nd- gyedrészét, a nyolcados (A. B, C, D, E. F, G, H jelű) 'kötvényekre pedig a nyerem ményösszeg nyolcadrészét fi■* zetik ki. / nyeremények és törlesztések kifizetését az Országos Takarékpénztár pécsi és vidéki fiókjai, valamint a postahivatalok május 22-én reggel, a hivatalos nyere- ményjegyzék alapján kezdik meg. Az 1950 szeptember óta lezajlott harmincnyolc állam- kölcsönsorsolás alkalmával k! húztak nyereménnyel — 3 923 000 egész kötvényt, 1 4.i8 000 000 forint értékben, törlesztéssel pedig 3 969 000 egész kötvényt 766 000 000 forint értékben. Államunk tehát eddig összesen 7 892 000 egész kötvényre 2 224 000 000 forintot fizetett ki. Az I. Békekölcsön négynapos pécsi sorsolása után legközelebb június 29-én kerül sor sorsolásra. Ekkor tartják meg a 111. Békekölcsön VI. sorsolását Györgyösön. Mi újság Pécsett ? Rendelet a természet védelméről Pécs megyei jogú város tanácsa szabályrendeletet alkotott a természet védelméről. A városi tanács a természet védelméről szóló 3 1955. számú rendeiete szerdán jelent meg. Több edény, több szigetelő .. . 45'9S‘t A Pécsi Porcelángyár nagy fejlődés előtt áll. A második ötéves terv új perspektívákat nyit a szigetelőgyártás előtt. Fokozódik emellett az edény és eozingyártás is. A Pécsi Porcelángyár 1950-ben 2538 tonna árut gyártott. Ma 3706 tonna a teljesítmény. 1960-ban pedig évi 4595 tonna árut termelnek. Négytagú csehszlovák küldöttség érkezik Pécsre A városi tanács város- és községgazdálkodási osztálya értesítést kapott, hogy május 18-án. pénteken négytagú csehszlovák mérnök küldöttség érkezik Pécsre. A csehszlovák mérnökök pécsi tartózkodásuk alatt a szennyvízgáz felhasználását, illetve annak hasznosítását. a szennyvíz mechanikai tisztítását a szennyvíztelep működését tanulmányozzák. Mezőgazdasági páros- verseny Pécs és Szeged között A szegedi városi tanács mezőgazdasági osztálya versenyfelhívást küldött Pécs város tanácsa mezőgazdasági osztályának. A versenyfelhívásban a szegedi városi tanács mező- ' gazdasági osztályának dolgozói pontokba foglalva vállalták: a város mezőgazdasági munkáját úgy szervezik meg és úgy irányítják, hogy minden feladattal határidőre, sőt határidő előtt elkészülnek. Megyei I. osztályú mérkőzés A Pécsbányatelepi Bányász —Haladás 6:1 (3:0). Tüzér utca, 1 500 néző. Vezette: Rollé- der. A minden részében jobb Pécsbányatelepi Bányász biztosan gyózött a Haladás ellen. Góllövő: Kása 2, Keszler 2, Oskó, Mike (öngól), illetve Kasza. n jugoszláv-magyar kapcsolatok erősítése mindkét nép számára csak hasznos lehet Farkas László elvtárs a Jugoszláviában járt küldöttség tapasztalatairól Lapunk keddi számában közöltük, hogy visszaérkezett Jugoszláviából a megyei párt-és tanácsküldöttség, amely a jugoszláv vendégek április 4-i ’átogatását viszonozva május 11-től 14-ig tartózkodott Eszéken, illetve az eszéki járásban. A küldöttség pénteken délután megtekintette Eszéket és meglátogatta a város képcsarnokát, majd az „Erdut“ mezőgazdasági birtokra tett rövid kirándulást. Szombaton részt- vett a küldöttség az eszéki faipari kiállítás megnyitásán és az „Eszéki vásár1’ igazgatójánál rendezett fogadáson, majd meglátogatta az eszéki Vasöntödét és Mezőgazdasági Gépgyárat. Szombaton este az Eszék Járási Népbizottságnál tett rövid látogatást, s utána a Horvát Népszínház Aida előadását tekintette meg. Vasárnap Bellyére, a „Kokingrád“ baromfitelepre látogatott a küldöttség, megtekintette a „Ja- szenovác" mezőgazdasági igazgatóságot, majd este virágot helyezett a vörös hadsereg és a jugoszláv partizánok bntine' hősi emlékművére. Hétfőn a „Dráva“ gyufagyárat, a „Lito- karton1’ gyárat, az Eszéki Textilgyárat és a rétfalusi mező- gazdasági szövetkezetét látogatta meg a küldöttség. Farkas László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a küldöttség vezetője a következőket mondotta a látogatásról: — Küldöttségünket igen barátságosan és elvtársiasan fogadták a jugoszláv elvtársak. Eszéken és a járásban tett útunk szinte minden lépésénél a tanácsok, pártszervezetek, intézmények és gazdasági szervek funkcionáriusaival beszélhettünk. akik mind kifejezték örömüket afelett, hogy a két ország közötti viszony kezd megjavulni, s hogy a két határmenti terület lakosai közelebb kerülhetnek egymáshoz. Alkalmunk volt beszélgetni horvát és magyar nemzetiségű lakosokkal, akik kivétel nélkül nagyra értékelték a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálásáért tett intézkedéseket és azt a reményüket fejezték ki, hogy etérerí további fejlődés várható. A szombaton megnyílt orszá gat faipari kiállítást megte kintve láthattuk, hogy a jugoszláv és közelebbről az eszéki faipar — mint a kiállított modern kivitelű bútorok és egyéb faipari termékek tanúsították — igen fejlett; gyártmányai nagyon ízlésesek és jók. Általában a meglátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben fejlett termelési kultúrát tapasztalhattunk, c megállapíthatjuk, hogy a mi iparunk és mezőgazdaságunk számára is hasznos és tanulságos lenne ezek termelési módszereinek tanulmányozása. Különösen látogatásunk vége felé egyre több olyan megnyilvánulással találkoztunk, amelyek kifejezésre juttatták, hogy jugoszláv elvtársaink nemcsak szívesen láttak bennünket, hanem szeretnék, ha az ilyen látogatások gyakrabban ismétlődnének és ők is ellátogathatnának Magyarországra, közelebbről Pécsre és Baranyába. Az eszéki színház igazgatója például művészküldöttségek cseréjének a gondolatát vetette fel a pécsi és az eszéki színház között. Más elvtársak a sportkapcsolatok szélesítését javasolták, s ezzel kapcsolatban eluumóták; jó lenne, ha a közeljövőben pér (fául a Dózsa futballcsapata szerepelne Eszéken és viszont, az ottani csapat Pécsett. Szinte minden üzemben és intézményben felmerült az ott dolgozók és a baranyai dolgozók közti tapasztalatcsere gondolata. Küldöttségünknek a három *3 fél non alatt szerzett benyomásai között talán legfontosabb. hogy lépten-nyomon tapasztalhattuk, ;Jugoszláviában felszabadulása óta óriási értítö- munka folyt és folyik ma is, amely gyökeresen megváltoztatja a korábban elmaradott ország arculatát. Biztosak lehetünk abban, hogy a két megye között most kialakulóban lévő kapcsolatok mindkét oldalról igen hasznosak lesznek, s erről biztosítottak bennünket jugoszláv elvtársaink is. Ez a kölcsönös gondolat fejeződött ki a búcsúzáskor is, amikor mindkét részről őszintén és szívélyesen beszéltünk egymással a köieli viszontlátásról. (A küldöttség tagjainak az eszéki látogatás alkalmával szerzett élményeit és tapasztalatait lapunkban a későbbiek foiyarráji ismertetni fogjuk.) rozta. Ha új bolt létesítésére I szavazták meg, akkor az elnök | nem vehet rajta írógépet. Ez a célirányosság biztosíték arra, ■ hogy a tagság úgy rendelkezzék pénzével, ahogy legjobb ■ belátása parancsolja. Az öt■ ven forint névértékű célrész- I jegyek abban is különböznek , a belépéskör fizetett részjegyektől — üzletrészektől, — hogy tíz forintos részletekben is megvásárolhatják a tagok, akárcsak a takarékbélyeget Egyébként az ötven forintos célrészjegy ugyanolyan jogok- : kai ruházza fel tulajdonosé*. mint a részjegy, ugyanis pon- i to6an megkapja rá az év végi osztalékot is. Ha tekintetbe vesszük, hogy Baranya 74 földművesszövetkezete közül he:- i ven jövedelemmel zárt és fizetni tudót*- a részjegyekre s • ha tudjuk, hogy körülbelül 40 földművesszövetkezetben az : osztalék a részjegy értékének 15 százalékát is kitette, akkor nyilvánvaló, hogy célrészjegy- : be fektetni pénzünket, igen ! jözedelmező dolog. Ma ebben az országban pénze után sehol ■ sem kap a gazda 15 százalék'* . kamatot, azaz annyit, hogy ■ pénze csak a kamatokból hat év alatt megtérüljön. A magas ■ kamatláb mellett azonban a ■ fő 'ereség az, hogy gyorsab- , b~n valósul meg a földműves- i szövetkezetben mindaz, amire , a tagságnak, az egész község • dolgozó ] rasztságának szűk- i sége van. Ilyen tekintetben a • célrészjegy vásárlása rendkí- : vül értékes hozzájárulást r ■ : '*rt a II. -téves terv irár.. - . elveit»’-’ '-özölt célkitűzés.'r . valóraváltásában. i A SZÖVOSZ alig pár napja bocsátotta ki a célrészjegye- i két, de mári3 tanácsos íelhív- 1 földművesszövetkezeti el- , tökök és igazgatóságok figyel- r mét néhány ferde, kezdeti je- . lenségre. U_ z tűnik, hogy mind i ezidáig a földművesszövetke> zeti alkalmazottakra szorítko- c zott csak a célrészjegy vásár- . lás, holott nyilvánvaló, hogy . en-ek a gazdák tömegei kő r zött kell elsősor'i-n elterje 1 , nie, nem kori. -izódhat csupán s egynéhány eladóra vagy fel- . ’ árlóra. Éppen a cél részi — . vásárlás tömegesebbé tétele - érdekében most, amikor az el- 5 negyedévi beszámoló tat* r pvűlé z erre rendkívül ked- r ”ező alkalmat teremtenek — , részint a taggyűlésen, részint 1 az igazgatósági tagok útján . mindenkivel meg kell részle- . tesen ismertetni a célrészjegy j vásárlási mozgalom célját és . módját. A taggyűléseken min- j den tag véleményének meg- » hallgatásával határozzák meg j azokat a létesítményeket, ame- I lyeket a célrészjegy útján k<- _ vánnak megvalósítani. Ha a s kiválasztott cél jól tükrözi => . tagság tényleges akaratát, az s már fél siker. Éppen ezért g nem tűrhetjük el sehol sem « hogy egyes elnököknek vagy _ bárkinek a tagságra diktált j akarata elsorvassza ezt a ma- e gában igen sok lehetősége* ] rejtő új kezdeményezést. Ar- L ra van most szükség, hogy . miután a földművesszövetke- » zeti vezetőség megtanult jó'-i vásárolni és eladni, most *a> nulja meg ismét meghallani a a falu akaratát és annak végrehajtására a pártszervezet tevékeny irányítása mellet* ’t sorompóba is állítani minden [. földművesszövetkezeti tagot. A földművesszövetkezetek r. soktízezernyi baranyai tagjá- i- ban nem hiányzik a hazafiú' y. tet.trekészség az ország felvi- i- ragzása, a szebb paraszti éle* eI megteremtése II. ötéves ter- •e vének megvalósításához, öss/r d fogásuk ereje hatalmas tarta- n lékot jelent, amelyet köteles- i- ségünk minden földművesszü- i- vetkezetben a legjobb tudá- 1- sunk szerint célrészjegyek vá- a sárlásával is a nagy ügy mögé 5Még sokan visszaemlékezne! földművesszövetkezeti mozgalmunk kezdetére, amikor egy egy nagyobb bevásárláshoz i tagoktól gyűjtötte össze a boltos a különféle árukra szükséges pénzt. Pécsről visszatér ve azután eladták a sót, élesz töt, petróleumot s ebből i földmű/esszövetkezeti tagot pontosan visszakapták a boltnak nyújtott kisebo-nagyobl kölcsönöket. Az infláció legnagyobb dühöngése idején például a tagok által kölcsönként összeadott bab, zsír, lisz f-Ue lehetővé az újjáépítésbe- nélkülözhetetlen bólyi tégla- égető begyújtását i6. Erősödi népi államunk növekvő hiteltámogatása nyomán mind ritkábbá váltak, végül teljeser elenyésztek ezek a jelenségek Az állam kedvező feltétele! között nyújtott hitelei virág zóvá, szilárdakká tették ugj - s földművesszövetkezeteket, d< eg/b'n arra is rászoktattál őket, hogy főleg a hitelekr« támaszkodva, egyre kévést* vég* ék igénybe azt a hatalmai támogatást, amelyet a földmű ’•esszövetkezeti tagsár tízezrei nek összefogása muíjthat. Hi telt igéi yelni nyilván köny n , mint szervezni, vezetn a paraszti tömegeket. A sző vs kezeti mozgalom államosí tódásának egyik jellemzője hogy a legutóbbi napokig i fr' nű vessző vetkezeti tagnak m \> ha akarta volna, akko 6em volt módja pénzzel é anyagilag támogatni szövetke zetét. Olyan szövetkezetein! voltak tehát eddig, amelyek ben nem volt lehetséges a ta gok ezrei kistőkéjének fel has/ ná'ása é6 befektetése a közö célok érdekében. Pedig aki figyelemmel kísé' a falusi lakosság szüntelenü növekvő igényeit, az jól tudjs hogy milyen hali tlanul --g; szükség lenne erre. A gazdá kát ma már nem elégítik k a kis szatócsüzletek, nag’ob választékot és korszerű bolto' létrehozását kívánják. Az ál lám erőforrásai azonban kor látozottak. Nyilvánvaló, hog óbb oda építünk belő'ük ahol mé' egyáltalán nine olt.'vagy ahol a legm itoháb bak a körülmények. N°~-'"i ben Szabadszentkirály köz séfből fel hrnn1 o .okból a MESZÖV-öt eg küldöttség. Százharminceze forintra lenne szükségül' azonban ennyi -t nem á1 re ídelkezésükre. Fulmer Jc zsef elvtárs, sz'-'h')rf<,-,ontkí rálvi tsz kovácsa, és egyben helyi földműv "vetkezet el le 'rző bizottságának elnök f-’~tanlotta', hogy a tagsá * ’zer forir * pa össze err a célra. A földművesszövetkí ze ■> ját erejéből 15 OOO fnrl * ta' iárul hozzá az építéshez végül: negyvenezer forint él tékü társadalmi munkát ta'aiánlanak az épü* a fuvarozásához. Az új bolt me teremtéséhez az államnak t< h*t csak fele összeggel ke hnz->óiá’- ’nia — a többir f' tin b fö1dműve««z.övetkeze taksáé salát ereje. Nem lenni e szűklátókörűség ezt a hata más .egítséget ’’'""zautasítani F 'tlenül az lenne. S mi az ehhez ' -ó törekvései se szeri se száma — SZÖVOSZ cél "z 'oovek kib< csátásával lehetővé tette a tai sá tömeges bekapcsolód' a földművesszövetkezetek á tahik kívánt fejlesztésébe. A célrészjegy a szövetkeze nek nvújtott kölcsön, új. hí tásos formája, melyet a dem- kratizmus legmesszebbmenő f gyplpmbevételével bocsátott a SZÖVOSZ. A célrészjegy befizetett összegeket a hel föHművesszövetkezettöl ne irányíthatja el semmiféle’1 rási vagy megyei szerv és h zárólag csak arra lehet fe használni, amilyen célra tagság közös akarata elhat A Magyar Dolgozók Pártja budapesti párt- izottságának aktivaértekezlete a Sportcsarnokba!
