Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-13 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ Búcsú az iskolától A BARANYA MEGYEI DA'RTB IZOTTSA'C ÉS Á MEGYEI TAN At 5 LAPJA ml'-' ..>v% XIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÄM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 MÁJUS 13 Több önállóságot! A XX. kongresszus tanításai, szelleme arra ösztönzi a pártmunkásokat, hogy vitatkozzanak, kutassák a pártéletet frissítő, elevenítő módszereket. Ennek máris vannak eredményei. A járási és városi pártértekezleteken sok szó esett a pártszervezetek önállóságáról, öntevékenységéről. A komlói városi pártértekezleten Nagy Béla elvtárs ezt így fogalmazta meg: „Ne akarjanak mindent, felülről megoldani, hal'gassák meg a mi véleményűr t is.“ A sely- lyei járási pártértekezleten is parázs vita alakult ki akörül, hogy vegyék jobban felnőttszámba az alapszervezeteket, mert csak így dolgozhatnak kezdeményezően, a helyi viszonyoknak megfelelően. Jelentős előrehaladás ez, hogy munkánkban hasznosítsuk a XX. pártkongresszus útmutatásait. De mindjárt hozzátehetjük: sokhelyütt még nem ezen az úton járnak. Már több mint két hete megjelent a második ötéves terv irányelv-tervezete. Azt a sürgős és nagy feladatot rója ez a pártszervezetekre, hogy mindenki ügyévé tegyék az ötéves terv vitáját, a munkások segítségével tárják fel és hasznosítsák a helyi lehetőségeket. S mégis, amikor a hét elején megkérdeztük több pécsi nagyüzem párttitkárát: mit tettek, akkor ezt a választ adták: „Még nem kaptunk szempontokat...“ Nem volt egyetlen ötletük, javaslatuk sem a terv helyi ismertetésére, a vita megszervezésére, nem is próbáltak önállóan gondolkozni ezen. Igaz, hogy központi párthatározatok alapján dolgozunk s lehet és keli is tanácsokat adni az alap szervezeteknek, de azok mindenkor csak alapgondolatokat tartalmaznak, a fő vonalat szabják meg s így értelmezve mindenütt, alkalmazhatók. De amíg például a Sopiana Gépgyárban a termelékenységgel kapcsolatos elgondolás eljut a műhelyekbe, az egyes dolgozókhoz, — ezernyi körülménynyel találkozunk, összehasonlíthatatlanul másokkal, mint például István-aknán. A sajátos helyzet, a különbségek ismerete kíván önálló, öntevékeny munkát. Azt, hogy az egyes üzemekbe, falvakba mire kell irányítani a vitát, milyen új erőforrásokat kell kiaknázni — ezt a helyi elvtársak tudják legjobban. A vitában viszont ez a legfonto- *. sabb. Természetesen ahhoz, hogy egy határozatot a helyi viszonyokra ültessünk, belőle saját munkánkra önállóan következtetéseket vonjunk le, nem elegendő egy-két ember tevékenysége. Ilyen feladatra csak a pártvezetőségek egésze, a kommunisták, munkások, mérnökök, gazdasági szakemberek kollektív ereje vállalkozhat. Felismerte ezt a siklósi községi pártbizottság. Az irányelv tervezet megjelenésének harmadnapján aktívaértekezletet hívott össze. A pártbizottság temérdek javaslatot kapott s ebből kiindulva az álláspont: mire fordítsa a fő figyelmet, milyen módszerekkel ismertesse azt a dolgozókkal. Utána már könnyű volt munkához kezdeni, amelyben az aktívák is tevékenyen résztvesz- nek. A pártszervezetek csak a munkásokkal, műszakiakkal tartott szoros kapcsolat, véleményük, bírálatuk meghallgatása alapján ismerhetik meg töviről-hegyire munkaterületük életét, csak így halmozódhat fel bennük annyi ismeret. hogy önálló, kezdeményező politikai irányítók legyenek, ______ Igaz, hogy ezt a felsőbb pártszervezetek még nem mindig segítik elő. Még sok a felülről érkező általános szempont, nem ritka az úgynevezett „villámellenőrzés“, nem csökkent kielégítően a körlevelek száma. Számos esetben még azt is a pártbizottságok állapítják meg, hogy miről szóljon a taggyűlés, népnevelőértekezlet beszámolója. Az alapszervezetek vezetőségei, tagjai már megszokták, hogy a pártbizottság gondolkozzon helyettük, s ha késik vagy esetleg elmarad az utasítás, akkor ölhetett kézzel várakoznak. Nem megoldás persze a pártbizottságoktól való elszakadás sem. A pártbizottságok választott testületek, a párt a demokratikus centralizmus alapján épül fel, joguk és kötelességük az alsóbb szervek irányítása, ellenőrzése, segítése. Az egyetlen járható út: a helyes munkamódszer kialakítása, a több helyszíni, gyakorlatias segítségadás. Ha a pártbizottságok tagjai az üzemekben, falvakban töltik idejük nagy részét, konkrét tanácsokat adnak a pártvezetőségeknek, ha elmélyülten tanulmányozzák munkájukat, megismerik a helyi viszonyokat s maguk is résztvesznek a határozatok megvalósításában, akkor nem csökkentik, hanem növelik az alapszervezetek önállóságát. Ne helyettük dolgozzanak, hanem velük együtt s e közben tanítsák meg őket a szervezésre, a politika1 munka irányítására. így dolgozik a komlói városi pártbizottság mellett működő 45 tagú társadalmi instruktorcsoport; hetenként több alkalommal ellátogatnak a rájuk bízott alapszervezetekhez, segítenek nekik egy-egy határozat végrehajtásában, anélkü’ hogy megsértenék önállóságukat. Hét-nyolc évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az üzemben, faluban valamilyen lényeges esemény történhetett a helyi pártszervezet tudta, véleménye nélkül. Ma, különösen falvainkban, igen. Pe- di<* a pártszervezetek joggal várják el, hogy a felsőbb szervek megkérdezzék őket, ha valakit az üzembe, községbe helyeznek, vagy leváltanak, ha munkaterületük valamilyen ügyében, problémájában dön tenek. Ez növeli a helyi kommunisták aktivitását, mert ■meggyőződnek arról, hogy számítanak véleményükre. Érdé kesébbé, sokrétűbbé válik a pártmunka, a központi feladatok mellett foglalkoznak majd az egyéb közös, mindenki4 érintő ügyekkel: ki irányítsa a népművelési munkát, hogyan neveljék a fiatalokat, ki legyen a tűzoltóparancsnok, a földművesszövetkezet ügyvezetője, felvásárlója, a termelő- szövetkezet traktorosa. Arra serkentik a pártszervezeteket hogy elemezzék az üzem, a község, a tsz helyzetét, hogy ismerjék meg a dolgozók, lakosság igényeit, akaratát s ezekről önálló véleményt alkossanak maguknak. Korántsem állítjuk, hogy a? említettek kimerítik mind az alapszervezetek önállóságé gátló fogyatékosságokat, mind az előttünk álló tennivalókat Sok oldalról lehet ezt vizsgálni, megközelíteni, és minden bizonnyal sok gondolat, módszer alakul ki a most folyó vitákban. Erre van szükség hogy jobban kibontakozzék ? párttagok alkotó kezdemérye- zése, véleménye, önállóbban gondolkozzanak és helyes kapcsolat teremtődjön a pártbi zottságok és az alapszervezetek között, Kilenc kiló szénnel növelték az összüzemi fejteljesitményt a vasasí bányászok A pécsi szénmedence bányakerületeinek versenyében május eddigi szakaszában is az áprilisi versenygyőztes a vasasi bányakerület bányászai járnak az élen. A kerület csaknem valamennyi szenelőcsapata májusra a fejteljesítmény növelését vállalta. A műszakiak elegendő munkahely biztosításával segítik a bányászok vállalásának valóraváltását. Ezt bizonyítja, hogy a fronthomlokhossz több mint száz méterrel haladja meg az előirányzottat. A sze- nelőcsapatok lendületes mun*-í a# kája nyomán az összüzemi fejteljesítmény május 13-én reggelig kilenc kilóval haladja meg az előírtat. t A vasasi bányászok május 13-én reggelig esedékes havi tervükön felül 301 tonna szenet termeltek. Az élenjáró bányakerületek dolgozói azonban nem tudták pótolni a pécsi szénmedence másik két bányakerületének elmaradását s. ezért a Pécsi Szénbányászatig Tröszt május eddigi szakaszé-^ ban 783 tonna szénnel adott kevesebbet tervénél. Elkészültek az árvízsujtóttá területek telepítési tervei A városépítési tervező vállalat mérnökei, technikusai még márciusban arra kaptáik megbízást a minisztertanácstól, hogy készítsék el az árvízsújtotta tanyák, falvak, községek telepítési terveit. A mérnökök még az árvíz lehúzódása előtt felmérték a területeket, hol, merre alakítsák ki az új házsorokat, s a hozzájuk tartozó közintézményeket. A cél az volt, hogy a Mohács-sziget Bács, Baranya megyei részein a szétszórt és elpusztult tanyai településeket központosítsák. Elsőnek a sziget Bács megye felé eső részére készültek el a tervek. Itt flégy községbenNagy- baracskán, Hercegszántón Bácsmonostoron és Dávodon a helységek legmagasabb pontjain központosítják a szétszórt falvakat. A sziget baranyai oldalán, Dunafalván, Uj-Mohá- csőn (ezelőtt Szamóc). Homorúdon, Nagy-teliken, Sárhá-ton alakulnak ki a települések. — Dunafalván, Uj Mohácson és Homorúdon közintézményeket is terveztek, valamennyi hely-í séget zöld védősávval, körgát-f tál veszik körül. A tervező- mérnököknek és technikusoknak köszönhető, hogy tizenkét új település terve rekordidő alatt készült el, s szép környezetben, rendezett községekben új, erős házak épülnek a károsultaknak. Végre, elállt az eső! A napsugarak is néha előbukkannak a gomolygó felhők közül és megcsillantják az esőcseppecskéket a Törekvés sportpálya zöld gyepén. A lelátót már elfoglalták a nézők, szülők, testvérek, rokonok, de még egyre jönnek orgona-, tulipán-, szegfű csokrokkal a kezükben. A vasút feletti átjárón most tűnnek fel a pécsi középiskolások érettségiző vagy képesítőző tanulói. Eljönnek ide, hogy ünnepélyesen búcsút mondjanak az iskolának, tanáraiknak, egymásnak; megköszönjék szüleiknek, a pártnak, dolgozó népünknek, hogy lehetővé tették nekik a gondtalan tanulást. A Tanítóképző diákjai érkeznek meg először, utánuk a Bányaipari Technikum egyenruhás fiataljai lépnek el a nézők előtt. Sűrű sorokban követik őket a többi iskola magabiztos, örömtől és büszkeségtől sugárzó arcú diákjai. Fel-fel- csattan a taps. S mintha csak katonai alakulatok lennének, olyan fegyelmezetten sorakoznak fel arccal a tribün felé. A honvédzenekar a Szózatot játssza, Majd dr. Molnár Péter, a városi tanács oktatási osztályának vezetője lép a mikrofon elé. — „A búcsúzás perceiben — mondja többek között — véssétek jól szívetekbe, hogy sokat köszönhettek a pártnak. Pártunknak gondja volt és van arra, hogy az óvodáktól, az általános iskoláktól egészen a középiskolai tanulmányaitok befejezéséig s majd, tovább az egyetemi és főiskolai tanulmányotokban és a termelő munka különböző területein, nyugodtan, teljes erőtökből dolgozhassatok hazánk felvirágozásán... Várnak benneteket az egyetemek és főiskolák, várnak benneteket a gyárak, üzemek, a termelő munka frontjai. Egész országunk a fejlődés ritmusában él, hatalmas feladatok várnak megvalósításra. Hív benneteket az élet!” A tanulók nevében Tömpe Ferenc, a Tanítóképző Intézet növendéke mond köszönetét a pártnak és államunknak, hogy lehetővé tették számukra a gondtalan tanulást. R ónaky Edit, a Janus Pannonius Leány-i gimnázium tanulója a ta-i nárok áldozatos munkáját köszöni meg. Pruzsina* János, a Bányaipari Techni-é kum tanulója pedig a DISZ-f nek mond köszönetét. Ezután Fehér Margit, a Tanítóképző Intézet tanulója kedves szavakban fejezi ki a. 1 érettségizők háláját szülei' 1 iránt. Majd M oór Józse.' a városi pártbizottság má sodtitkára szól a fiatalok hoz; — Fiatalságunk és diákifjúságunk lelkesedik, harcol az újért. Ki ne lelkesedne, ki ne harcolna másodil ötéves tervünk nagyszerű , távlataiért. Második ötéves*. tervünk a társadalmi, gazda *. sági és kulturális felemel- kedés terve, amelynek megvalósítása bátor, akaraterős. tettrekész embereket követel. Ilyen tervek állnak önöl , előtt fiatal elvtársak, akik’ most vesznek búcsút az iskolától, tanáraiktól, osztálytársaiktól .. i Moór József elvtárs után G y örkő Antal, a város1 tanács v. b. elnöke beszél ol fiatalokhoz. Majd Szomják Tibor né, a Leőwey Klára (i Leánygimnázium szülői mun- kaközösségének elnöke ap szülők nevében mondott bú-p csuszát. A szép és felejthe-y tetten ünnepély a DÍVSZ-1> induló hangjaival ért véget p F. E. ) A szovjet ösztöndíjasok első megyei találkozója Pécsett szombaton délután rendwsték meg 9 baranyai szovjet ösztöndíjasok első megyei találkozóját. Az MSZT székházban összejött baranyai szovjet ösztöndíjasok azokról a feladatokról beszélgettek, amelyekkel a szovjet és magyar nép közötti barátság további elmélyítését szolgálhatják: ismertetik a szovjet nép életét, munkásságát és eredményeit. Május 22-élöí fizetik ki a nyereményekéi Á Hiltner ifjúsági brigád az első a palotabozsoki traktorosok versenyében Az általában jól dolgozó baranyai gépállomások között nehéz most az elsőséget megszerezni, nagy harc folyt ezért a huzamosabb ideig vezető pécs- váradi és a palotabozsoki gépállomás között is. A pécsvára- diak úgy érték el jó eredményeiket, hogy lehetőségeiket felmérve ellentervet készítettek és ennek megvalósítására mozgósított a pártszervezet. A palotabozsokiaknak szívós harc után most sikerült újra az élre törniök: a tavaszi 10.000 normálholdas tervvel szemben 13.500 normálhold munkát végeztek el. Gépállomás brigádjai között is élénk vetélkedés alakult ki. Az ifjúsági traktorosbrigádok múltévi győztese a Miltner Szabadság- harcos brigád tavaszi tervét már 170 százalékra teljesítette és az első négy helyet is a brigád tagjai foglalják el. Kis Pál 325, Kalapos János 250, Orbán Márton 241.5 százalékot ért el és őket követi Leitschuk Ignác, Tóth András, Juhász István a sorrendben. A palotabozsoki gépállomáson eddig több mint ötvenen szárnyalták túl tavaszi tervüket. A Miltner brigád a sombere- ki Béke és a görcsönydobokai Uj Alkotmány Tsz-ben — amelyek az ő munkájuk segítségével fejlődtek az évek során a körzet legnagyobb, legerősebb tsz-eivé — minden soronlévő munkát elvégeztek és az elmúlt napok esői után most a cserepesedés meggátlására rotációskapázzák a kikelő kukoricát. A Miltner brigád célkitűzése, hogy idén sem enged az elmúlt két év hagyományából, eléri a 200 százalékot és a legjobb ifjúsági traktorosbrigádnak járó címet. Az I. Békekölcsön négy napig tartó pécsi sorsolásán 222 100 egész kötvény tulajdonosa részesül kisebb-nagyobb nyereményben, illetve törlesztésben. A kisorsolt kötvények beváltását a hivatalos nyereményjegyzék alapján május 22-étől kezdik meg. Növekszik az energiatermelésünk VU L AMOJ£A/e/* C!A A OCYASZ. TA'jlSAfKÍ + 6? „... A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiséget 1960-ig mintegy 67 százalékkal kell növelni”. (A második ötéves terv irányelveiből). Ezer órát takarít Schraub Komlón a kenderföldi lakásépítkezésen Schraub Ferenc 25 tagú ifjúsági komplexbrigádja egyike azoknak, akik legszívesebben használják a fejlett építési módszereket. Ök vállaltak elsőnek az elmúlt évben három épületet egyösszegű utalványozási elszámolásra, amivel nemcsak tervszerűbb munkát biztosítottak, de keresetük is emelkedett. A brigád segédmunkásai például az azelőtti 7—800 helyett átlagosan 1 200 forintot visznek havonta haza. A második ötéves terv célkitűzéseit, a fejlettebb technika alkalmazásának szükségét is elsőnek értették meg. Prohászka Józseffel, az építés műszaki vezetőjével azt keresték, miképpen gyorsíthatnák, könnyíthetnék meg a nehéz fizikai munkát. A kézi vakolást gépi munkával cserélték fel, A régi meg egy épület belső vakolásánál Ferenc köművesbrigádja panaszokat — mint például a gyakori dugulást — azzal orvosolták, hogy a régi egy helyett kettős levegőnyomást adnak a vezetékbe. A szivattyú kezelése sem lent a habancsbunkernál, hanem a munkahelyen történik s ezzel elkerülik a nyitásnál és zárásnál az anyagpazarlást. Uj szerkezetet — rugós szőritá- sú hengert — készítenek az alapvakolat tisztázására is, amivel a simítás idejét 40 százalékkal csökkentik. Ezekkel a módszerekkel egy- egy kétrészes épület belső vakolását a kézi munkára tervezett 1900 óra helyett S00 óra alatt végzik el. Csütörtökön alkalmazták először a Schraub brigád másik újítását, amely szerint a habarcsot a munkahely közelébe felállított bunkerba nyomatják. Néhány napon belül ennél is jobb módszert alkalmaznak. Üzembehelyezik azt a vezetéket, amellyel megszüntetik a habarcshordást. Vékony csövekkel egészen az épülő falra, a kőműves keze alá juttatják a maltert. Ezzel épületenként a nehéz fizikai munka könnyítése mellett kb. 30 méteres szállítást, s egy-egy brigádnál 4 munkaerőt takarítanak meg. A Schraub kőművesbrigád az így szerzett előnyei nyomán egy hónappal rövidíti le az ezévben átadásra kerülő lakóházak befejezési határidejét. Újításaikat Komló többi építkezésein is bevezetik. A brigádnak a második ötéves terv irányelveihez az a javaslata, feltétlenül meg kell javítani az építkezések tervellátását. Csak a feladatok részletes és teljes ismerete birtokában tudják a legfejlettebb építkezési módszereket bevezetni és azt széles* körben alkalmazni.
