Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-25 / 98. szám

2 N ä p t: ö mt MmrtM m ^ Hruscsov elvtárs beszéde Birminghamben r (Folytatás az 1. oldalról) Itt van a repülés fejlődése. Tévednek Önök, ha azt hiszik, hogy a Szovjetunió elmaradt Önök mögött a repülésügy fej­lesztésében. Ma megmutatták nekünk a legújabb konstruk­ciójú négymotoroe angol utas- szállító repülőgépet. Jó repülő­gép. Mint mondották nekünk, kilencven embert tud szállíta­ni. Tupoljev akadémikus, ami ismert repülőgép-tervezőnk olyan repülőgépet készít, mely százhetven embert szállít majd. Ez is négymotoros gép lesz. Londonból Birminghambe egy négymotoros gépen repültünk, amelyen negyvenhét ember fér el. Ez is jó repülőgép, sebessé­ge óránként ötszáz kilométer. A „TU—104" lökhajtáscs szov­jet utasszállító repülőgép két- motoros, ötven embert szállít és sebessége meghaladja a 800 kilométert. Indokolatlan az a hiedelem is. hogy elmaradtunk a tech­nika más ágainak fejlődésé­ben, Tény az, hogy a Szovjetunió­ban robbantottak először re­pülőgépről ledobott hidrogén­bombát. Azt hiszem, a rakéta- fegyver fejlődése terén sem maradtunk eh Miért mondom el ezeket? Nem azért, hogy bárkit is meg­félemlítsek. Mi a fegyverzet csökkentését, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltását kíván­tuk és kívánjuk ma is. E kér­déssel kapcsolatban konstruk­tív javaslatokat terjesztettünk elő. Ha most mégis beszélek erről, csupán azért, hogy fel­hívjam a figyelmet arra, sem­miféle kereskedelmi korlátozás nem akadályozott és nem is okodályozhat bennünket a technika fejlesztésében. Mi eb­ből a következtetés? Keresked­ni kell. Csak a kereskedelem széleskörű fejlesztésének segít­ségével simíthatjuk el az or­szágaink közötti kapcsolatok­ban mutatkozó zökkenőket. Mi Ismerjük az angol ter­melési kultúrát: így például jól fejlett az Önök szerszám- gépgyártása. Országunk szer­számgépeket vásárolhatna Önöktől. Ez előnyös lenne Önöknek is, nekünk is. Ahelyett, hogy bizonyos, ne­künk szükséges szerszámgépek előállítására fecsérelnek erőin­ket, Önöktől vásárolhatnánk meg ezeket, jó megrendelése­ket tehetnénk önöknél. Mint­hogy azonban Önök nem adnak el nekünk szerszámgépeket, kénytelenek vagyunk bevezetni ezek gyártását. Ez természete­sen további kiadásokat tesz szükségessé a szerszámgépgyár­tás megszervezésére, de vég­eredményben mi elkészítjük a nekünk szükséges szerszámgé­peket, Önök viszont elvesztik az iparuk számára előnyös megrendeléseket.; De a mi szovjet embereink is tudnak jó dolgokat készíte­ni: ebben ma már bajosan ké­telkedik valaki is. A mi mun­kaszerető és tehetséges né­pünk el tud készíteni és el is készít bármiféle gépet. Nekünk és Önöknek egy­aránt előnyös a kereskedelem fejlesztése. Azt mondhatják, hogy ez nem önöktől, az üzleti körök képviselőitől függ, sok függ a kormánytól. A kormány pedig ezt mondja: mi szövetséges viszonyban va­gyunk más államokkal és kény­telenek vagyunk korlátozásokat alkalmazni a Szovjetunióval való kereskedelmünkben. — Ilyenformán egy láncolat jön létre. Ezt a láncolatot azonban meg kell szakítani. Hogy ho­gyan, azt gondolják ki Önök. Engedjék meg, hogy ismé­telten köszönetét mondjak ven­dégszeretetükért. Mi tovább folytatjuk tárgyalásainkat Nagy-Britannia kormányával. Nem tudunk egyszerre min­den kérdést megoldani, de arra törekszünk, hogy lefek­tessük a kedvező alapokat, őszintén óhajtjuk, hogy orszá­gaink sohasem harcoljanak egymás ellen. Mi nem akarunk háborút senki ellen sem. Szilárdan kívánjuk a Szov­jetunió és Nagy-Britannia ba­ráti kapcsolatainak erősödését. Sikereket kívánunk önöknek, boldogságot és virágzó életet kívánunk az angol népnek. Hivatalos közlemény a szovjet és angol vezetők kedd délelőtti tárgyalásáról London (TASzSz): Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja április 24-én délelőtt Sir Ant­hony Edennek, Nagy-Britannia miniszterelnökének hivatalos rezidenciájába érkezett, ahol folytatódtak a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetőinek tárgyalásai^ A találkozás után hivatalos közleményt adtak ki a tárgya­lások menetéről; Bulganyin és Hruscsov ez­után a parlament közelében lé­vő épületbe, a Westminster pa­lotába ment; A Westminster palotában a szovjet vendégeket Morrison, az alsóház elnöke fogadta, majd a díszbankett-teremben villásreggelit adott Bulganyin és Hruscsov tiszteletére. A villásreggelin jelen voltak még: Eden miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter, Eccles közoktatási miniszter, továbbá konzervatív és munkáspárti képviselők, köztük Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezetője. Londonban április 24-én délben a két fél által össze­egyeztetett közleményt tettek közzé N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak. Eden brit miniszterelnökkel és más angol vezetőkkel folytatott tárgyalá­sairól. A közlemény többek között a következőket mondja: „A szovjet és az angol veze­tők április 24-én délelőtt ta­lálkoztak. A tárgyaláson megvizsgálták az angol—szovjet kereskede­lem kérdését és folytatták a kulturális kapcsolatok és a leszerelés Kérdésének megvita- tásáf’j A szudáni kereskedelmi ipariigyi miniszter ellátogat } Szántó Tibor: Magyarországra \ Kairo (TASZSZ): Sajtóügy-j nökségi jelentések szerint Ib- < ra-him el Mufti, szudáni keres­kedelmi, iparügyi cs közcllátá- < sl miniszter elfogadta a Szov- J jctunló hivatalos meghívását és jl a közeljövőben ellátogat a j Szovjetunióba. 4 Mint közük, Ibrahim el ^ Mufti látogatást tesz a Német < Demokratikus Köztársaságban és a Magyar Népköztársaság­ban is. Sorso k nyo Hivatalos közlemény a jugoszláv és a norvég külügyminiszter tárgyalásairól Belgrád (MTI): A belgrádi' rádió jelenti: Belgrádban és Oslóban hét­főn este hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra Kocsa Popovics, jugoszláv külügymi­niszter és Halvard Lange, nor- véd külügyminiszter Belgrád­ban folytatott tárgyalásairól, A közlemény a többi között hangoztatja: a Belgrádban folytatott szívélyes és baráti megbeszéléseket az a kölcsö­nös óhaj hatotta át, hogy Nor­végia és Jugoszlávia között még szorosabbá váljék az együttmű­ködés. A tárgyalófelek eszme­cserét folytattak a főbb nem­zetközi kérdésekről. A meg­beszélések lehetővé tették, hogy megelégedéssel állapít­sák meg: a nemzetközi hely­zet javul. Á magyar országgyűlés küldöttsége Kievben (6) Kökönyös, 1956 áprilisa, napsütéses, szeles idő. A völgy mélyén, az út telett por kavarog, az ú) sportpálya gyepje zöld, — a bokrok még nem, az erdők sem, fázik elő­bújni a tavasz. A sporttelep lelátói már egyszer elkészültek, de a mélyben munkált a víz, meg csúszott a domboldal és kezdhették elölről, csakhogy most már m reméljük jobban. — Krajkóék ott baloldalt szivárgóznak r— mondják az irodán. Megyek feléjük, kétszeres, különös találkozásra készü­lök. Egyszer — öt év után — megszorítom Krajkó Károly kezét, akit sokszor láttam dolgozni, csigákat, különös kőzeteket előásózni az altár&i földekből, meg fent, a kökö- nyösi lakóházak helyén és akivel sok szürkületkor elbe­szélgettem, a felvonulási épü­let (ma már nagy bérház áll ott) oldalánál. Aztán újra lát­hatom egy novellám hősét is, mert félig-meddig róla min­táztam meg a „Mérges ku- bikos”-t, természetesen ők még nem találkoztak egy­mással, csak én mindkettő­jükkel. A part kitámasztva, desz­kával, cölöppel és fent egy álláson forgatják az emelő kerekét a kubikosok. — Krajkó Károlyt kere­sem. — Itt vagyok, “ szó tol meg a magasban egy nadrág, mert a viselőjének nem lá­tom a fejét, előrehajol. Mondom is neki, hogy a nadrágjáról csak nem ismer­ném fel, erre aztán átadja a fogantyút és az állás szélére jön. Egy-két kedves goromba­sággal örülünk egymásnak, olyasmivel, hogy „Maga még él?!” majd lehuppan a földre i és kezetrázunk. < Nem akármilyen tenyér az'i övé. i Krajkó 1926 óta kubikos. 'Most 44 éves. Akármekkora hegy előtt is elénekelheti a nótát, hogy „Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sar­kán is clhordom ■, Néki elhiszem. Ez a brigád, jóformán sem­mit. sem változott, régi embe­rekből áll, öreg „komlóiak­ból”, akik csak addig kom-t lóiak, amíg épül, mert nemt akarnak itt megtelepedni. I Baj lenne ez? Nem. Csehi Mihály, László József és a! többiek dolgoznak becsület-1 tel, de amikor több földet a már nem kell ásóznia, akkor p minek éljen egy kubikosT Komlón, amikor van néki otthona. Kinek Szeged kör­nyékén, kinek Vásárhely tá­ján. A kubikos kétszer egy hó-} napban felkerekedik és haza} látogat, az egyik utat fizeti <?(> vállalat. így élnek, megszok­ták, másként nem akarják, nekik jó ez. Otthon is lenne munkájuk,} de oka van annak, hogy} mégis százkilométereket vo-1 > •natoznak. Odahaza — aztg mondják — nem keresnének g többet 800—900 forintnál, iíí<» pedig megvan nékik az ezer-() négyszáz; (I Volt idő, amikor nem ifiéi Ő az anyagiakról beszélni, mert!1. aki egy kicsié hangsúlyosab­ban szólt erről, az „anya-9 gias”, „demagóg", „politikai- V lag képzetlen’’ bélyegzőt ka-f Pott a homlokára. * Nézzük csak, miért van-]; nak, maradtak, Krajkó teubi-■ kosék Komlón? Nem egyedül a jobb kere­set miatt. Ez igaz. (Folytatjuk) Kiev (TASZSZ) A magyar országgyűlés Kievben tartóz­kodó küldöttsége hétfőn láto­gatást tett Sz. A. Kovpaknál, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnök- helyettesénél. A vendégek délutón G. I. Arkagyevnek, a kievl városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének és B. I. Prijmaknafc, Kiev főépítészé­nek kíséretében megismerked­tek az ukrán főváros látniva­lóival, történelmi műemlékei­vel. Tárgyalások Szingapúr függetlenségéről London (TASZSZ) Sajtóje­lentés szerint az angol gyar­matügyi miniszter és a szinga­púri törvényhozó gyűlés vala­mennyi poLitikai pártjának küldöttségei Londonban tár­gyalásokat kezdtek. A tárgya­lásokon Szingapúr jövőjét be­szélik meg. Az angol hatósá­gok több körülmény következ­tében és főképp az erősödő szingapúri függetlenségi moz­galom miatt kénytelenek ilyen tárgyalásokat kezdeni. A költségvetés felét szociális, egéssségügyi és kulturális célokra fordítja a megyei tanács A Baranya Megyei Tanács hétfőn délelőtt dr. Görcs László tanácstag -l-.ök- lete alatt ülést tartott, amelyen Jakab Sándor, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője ismertette az 1955-ös évi költségvetés zárszámadá­sát és az 1956-os évi költség- vetés adatait. A múlt évben a tanács az előirányzott költségvetésből 22 millió forintot használt fel, ami az 1954-es évi 92 százalékkal szemben 97.8 százaléknak felel meg. A beruházási programot pedig az 1954-es évi 77.3 száza­lékkal szemben 1955-ben 93.3 százalékra teljesítette. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tanácsok munkája a költségve­tési gazdálkodás területén ja­vult, de még mindig nem ki­elégítő. A beruházásokat akadályoz­ta az, hogy még mindig van­nak községek, amelyek lakos­sága a kivetett községfejlesz­tési hozzájárulásból az év vé­géig egyetlen fillért sem fize­tett be. így például Kökény lakosságára a községi tanács a lakosság előzetes hozzájáru­lásával 30 000 forint községfej­lesztési hozzájárulást vetett ki, de befizetés nem történt. Blr- jánban a kivetett 16 000 fo­rinttal szemben, mindössze 74 forintot fizettek be. A tanács tavaly hatalmas •»szegeket fordított beruházá- íokra, községek villamosításá- f a, utak, kutak létesítésére, la- I óházak építésére. 14 községet ^ tllamositottak, többek között v ’-tv-.hely, Dinyeberki, Gvü- itfű, Gyümölcsény, Homorúd tőzséneket és 1200 új fogyasz­tót kapcsoltak be. 1955-ben négyszer annyi községet villa­mosítottak, mint 1954-ben. Ugyanakkor bővítették a köz- világítási hálózatot Királyegy­házán, Kővágótöttösön és a mohácsi szőlőkben; A vízellátás megjavítása ér­dekében fúrt kutat kapott Ka- posszekcső, Alsómocsolád, Ma­gyarszék, Téseny, Kétújfalu, Zaláta, Nagydobsza és Mohács. Ásott kutat létesítettek: Hosz- szúhetényben, Hirden, Cserdi- ben, Nagyharsányban, Lo- vászhetényben, Kékesden, Szederkényben és Kisgeresden. Bővítették a bólyi vízmüvet és a pécsváradi vízvezetékhálóza­tot. Harkányban 50, Sikondán 30 kabint építettek és 50 000 forintot fordítottak a szigetvári strandfürdő fejlesztésére. Befejeződött a sásdi járási tanács előtti út építése, folytat­ták az aranyosgadányi útépí­tést, Komlón pedig több mint félmillió forintot fordítottak útépítésre. Az egészségügy te­rületén a megyei rendelőinté­zetre 867 000 forintot, a harká­nyi gyógykórház téliesítésére, hűtött gyógyvízzel való ellátá­sára és süllyesztett fürdőme­dencék létesítésére 440 000 fo­rintot költöttek, öt községben építettek új állatorvosi lakást, Pécsett pedig 2 állatorvosi la­kást és egy ambulanciát léte­sítettek. A gépállomási dolgo­zók részére 25 lakást építettek. A helyiipari beruházások fe­lét a Mohácsi Mezőgazdasági Szerárugyár új műhelycsar­nokának építésére használták fel. Befejezték a mohácsi Ke­nyérgyár építését, amely ma már napi 150 mázsa kenyérrel és péksüteménnyel látja el Mohács városát és annak kör­nyékét is; ^ _ Népi államunk a lakosság ál­tal befizetett adók összegét a legtöbb esetben a lakosság kul­turális, szociális, egészségügyi és gazdasági jólétének emelésé­re fordítja. Példa erre Babarc község, ahol az 1955. évi adó­kivetés 192 000 forint volt, ez­zel szemben a község gazdál­kodásához szükséges — és tel­jesített — kiadások összege 244 000 forintot telt ki. Vagy Villány, ahol az 1955-ös évben a kiadások fedezésére több mint 600 000 foi'intot fordítot­tak évi 450 000 forintos adóki­vetés mellett, Dulánszky Jenő főmérnök hozzászólásában helyesen álla­pította meg, hogy a tanács 1955-ben a községpolitikai cé­lokra előirányzott 6.5 millió forint helyett csak 3 225 000 fo­rintot használt fel és ennek oka: a községi tanácsok figyel­men kívül' hagyták azt, hogy anyagszükségletüket is helyi erőforrásokból kell biztosíta- niok. Ez a hiányosság azonban a jövőben megszüntethető jobb tervezéssel, a helyi anyagkész­letek felkutatásával és felhasz­nálásával. — Takács Jánosné, a szigetvári cipőgyár dolgozója rámutatott arra, hogy a me­gyében 7 ipari vállalatnál a tervezett anyagfelhasználás, a termelési érték 37.3 százaléka volt, a tényleges anyagfelhasz­nálás pedig 41.8 százalék. Ez azt bizonyítja, hogy az ipari vállalatoknak az anyagtaka­rékosság területén van még tennivalójuk, felül kell vizs- gálniok anyagfelhasználási normáikat. Felhívta a figyel­met arra, hogy a sütőipari vál­lalatok veszteségesek, mert magas az anyagfelhasználásuk. Az 1955-ös évi költségvetési zárszámadást a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta, majd Ja­kab Sándor elvtárs ismertette az 1956-os évi költségvetést, Az 1956-os költség­vetés végösszege 213 998 000 forint, 15.6 millióval maga­sabb, mint a tavalyi. Ebbői az összegből 54 és fél milliót gaz­dasági, 55.6 milliót szociális, 51.5 milliót kulturális, 1.0 mil­liót rendészeti és 50.5 millió forintot igazgatási célokra for­dítanak. Az idei költségvetést az jellemzi, hogy amíg a gaz­dasági kiadások az összes költ­ségvetési előirányzat egyne­gyedét teszik ki, addig a nép szociális, kulturális, egészség­ügyi igényeinek kielégítésére az egész előirányzat felét for­dítják. Idén közel 12 millió forintot költ a tanács kommunális be­ruházásokra. Fúrt kutat létesí­tenek Palkonyán és Pettenden, Kisgeresd pedig ásott kutat kap. Betonjárdát építenek ez évben Szentlőrincen, Pécsvára- don, Beremenc.en és Villány­ban. A harkányi és sikondai fürdőt fél millió forintos költ­séggel fejlesztik. Középvízmű- vet kap idén Siklós, Villány­ban és Bánoson pedig törpe- vízművet létesítenek. Átalakításokkal, hozzáépíté­sekkel Mohácson 6, Siklóson és Szigetvárott 2—2 lakást nyer­nek gazdaságosan. A harkányi gyógykórház bővítésére 080 000 forintot fordítanak és ezzel a jelenlegi 150 ággyal működő intézményt ez év végéig 220 ágyra emelik. Komlóra 100 ágyas kórház építését tervezik és felszerelésének javarészét már az idei beruházásból kí­vánják biztosítani. További 700 000 forintot fordítanak a mohácsi nagy szociális otthon üzemi konyhájának befejezésé­re. Általános iskolai oktatási cé­lokra idén 6 millióval többet irányoztak elő, mint az elmúlt évben. Bővítik a dunaszekcsői 5 tantermes, a Majláth-pusztai és magyartéleiki 1 tantermes, valamint a Somogy apáti 2 tan­termes általános iskolát. A kö­zépfokú oktatásra föltöltött összeg is fél millió forinttal magasabb az elmúlt évinél. A tavalyival szemben 44 tanuló­val emelkedik a diákotthoni el­helyezettek száma és 18-eal a menzások szama. Népművelési célkitűzések megvalósítását, könyvtáraik, kultúrotthonok működését — ezen keresztül dolgozó népünk műveltségi színvonalának emelését — kí­vánja biztosítani a tanács, ami­kor népművelésre idén 3,557 000 forintot, népművelési beruhá­zásokra pedig 550 ezer forintot irányzott elő. A mezőgazdaság fejlesztésére a tanács ez évben 5 millió fo­rintot fordít. Ebből mintegy 2,8 millió gépállomási beruházás lesz. Kombájnszin építését ter­vezik például a villányi és mágocsi gépállomásnál, a gép­park növelését a vajszlói, bó­lyi, harkányi, ócsárdi, kozár- mislenyi, sásdi, sellyei, stb. gépállomásoknál. Apaállatistál­lókat építenek Kozármisleny- ben, Zsibóton, Patapoklosibam. és Molványban. A Baranya Me­gyei Baromfikeltető Állomás­nál pedig csibenevelőt építe­nek 1,600 000 forintos költség­gel. Ezenkívül fejlesztik a pé­csi mesterséges megterméke­nyítő állomást és a szederké­nyi növényvédő állomást. Dr. Görcs László tanácstag, a Leöwey Klára leánygimná­zium igazgatója hozzászólásá­ban örömmel áflJapPtotoa meg, hogy a múlt évi 700 helyett idén 900 tanulót üdültetnek, 378 általános iskolában 1 094 tanulócsoport helyett 1158 ta­nulócsoport lesz, a megye 4 ál­talános gimnáziumában 22 osz­tályról 26 osztályra emelkedik a szám. A diákotthonokra for­dított összeg 118 ezer forinttal, a nevelők továbbképzésére for­dított kiadás pedig 57 ezer fo­rinttal emelkedik idén. Az út­törő intézmények pedig 82 ezer forinttal többet kapnak, mint azelőtt. — Az oktatással kap­csolatban kifogásolta, hogy nem mérték fel a termetöszö- vobkezetek óvodai szükségletét. A másik probléma az, hogy Komlóról eddig a pécsi techni­kumba jártak a diákok, a pé­csi technikumok keretszáma pedig csökken. Ez szükségessé teszi a komlói gimnázium meg­építését. A tanácsülés a hozzá­szólások elhangzása után elfo­gadta az 1956-os évi költség­vetést, majd Palkó Sándor, a megyei tanács megbízott elnök- helyettese beszámolt a bara­nyai árvízsújtotta területeken megindult helyreállítási mun­kák megkezdéséről. Kaszapo- vícs András elvtárs. az MDP Központi Vezetőségének pót­tagja, országgyűlési képvise­lő, Kossuth-dijas tsz-éinök hoz­zászólásában kérte a tanácsot: intézkedjen, hogy az árvízká­rosultak részére a községben már régen összegyűjtött ter­ményeket és ruhaneműeket el­szállítsák rendeltetési helyére. Bcncsik Pál tanácstag pedig kérte, hogy a mohácsi városhá­zán függesszék ki az árvízsúj- totta területek új települési térképét és sürgette a romba- dőlt házak felépítését; , _ „

Next

/
Thumbnails
Contents